malta1.jpg2017 első félévében Málta az Európa Unió Tanácsának soros elnöke. Újoncként nincsen egyszerű helyzetben, mert az EU óriási kihívások előtt áll. Az EU-n belül zajló folyamatok – amelyeket pl. a Brexit jelez –, a migrációs válság és a terrorfenyegetettség is hatásos válaszokat kíván az EU-tól. Ahogyan azt Donald Tusk megjegyezte az elnökség ünnepélyes nyitóünnepségén: a kihívások kezelésénél előnyt jelenthet, hogy éppen a kis szigetország van az EU kormányrúdjánál. A máltaiaknál kevesen ismerik jobban a briteket – akik épp megkezdik az EU-ból való kiválást – és a Földközi-tengeri migrációs helyzetet.

0 Vissza

szia_cover.pngBlogunkon mindig igyekszünk érdekes, elgondolkodtató, humoros vagy éppen hasznos európai tartalmakat feldolgozni. Számos alkalommal készítettünk már praktikus kis segédleteket – például arról, hogy mely napokon tartanak zárva az üzletek az EU országaiban; egy európai túra során hol éri meg leginkább tankolni; melyik tagállamban mennyi tandíjat kell fizetni; hol lehet az EU-ban autóvezetés mellett alkoholt fogyasztani, milyen uniós gyakornoki programokra jelentkezhetnek a pályakezdők, vagy éppen hogyan mondják az EU országaiban azt, hogy „köszönöm”.

Egy valami azonban eddig valahogy elmaradt: hogy hogyan köszönnek, hogyan üdvözlik egymást az uniós országok lakói anyanyelvükön. Mostani posztunkkal ezt a régi adósságunkat szeretnénk törleszteni – összegyűjtöttük a tipikus, a magyar „sziá”-val kb. egyenértékű, informális köszönéseket az EU valamennyi (24) hivatalos nyelvén. Az összefoglaló jól jöhet nyaraláskor, egy külföldi kolléga üdvözlésekor, vagy épp erasmusos bulikon... :-)

(A kép kattintásra megnő)

szia.png

0 Vissza

kreat_cover.PNGA kulturális- és kreatív iparágak (kki) tekintetében az EU világszinten az egyik legjelentősebb szereplő, e téren igazi puha hatalommal bír. Ahogy egy korábbi programunkon is foglalkoztunk a kérdéssel, ez a terület már jelenleg is nagyon fontos szerepet játszik az EU gazdaságában és további hatalmas növekedési potenciált rejt magában. A kulturális és kreatív szektor egyfajta hidat képez a művészet, a kultúra, az üzlet és a technológia között, a szektor növekedése a válság alatt sem torpant meg. Nagyon gyakori ezen területeken a rugalmas, online és mobil munkavégzés; számos újfajta (atipikus) foglalkoztatási forma jelent meg, mint például az együttműködésen alapuló co-working vagy a szabadúszó életforma. Mindezeknek köszönhető, hogy a kki-k minden más ágazatnál jobban hozzájárulnak a fiatalok és a nők foglalkoztatásához.

0 Vissza

hamis_barat_gift.PNGAz Európai Unió egyik legfőbb alapköve egyben a legnagyobb erőssége is: a sokszínűség. Különösen igaz ez a tagországok lakosai által beszélt számtalan nyelvre. A világon élő hétmillárd ember közel 7000 nyelven kommunikál egymással, ebből Európában összesen 225 őshonos nyelvet beszélnek. Az EU-nak jelenleg 24 hivatalos nyelve van, amely mellett mintegy 79 nyelvet regionális vagy kisebbségi nyelvként tartanak számon. Ezek közül a baszk, a katalán, a galíciai, a skót, a gael és a walesi „hivatalos társnyelvnek” minősül, amelyeknek hivatalos használata bizonyos esetekben engedélyezett az EU intézményeiben. A 28 tagállam 24 hivatalos nyelvének közös használata azt jelenti, hogy összesen 552 kombinációra (!) tehető a fordítási kombinációk száma az EU intézményeiben, amely jelentős tolmácsolási és fordítási erőforrást igényel, de erről a sokszínűségről nem mond le az EU.

Az európai nyelvek többsége a nagy indoeurópai nyelvcsaládhoz tartozik, amely három nagy csoportba sorolható: germán, neolatin és szláv, de ide tartoznak a balti, kelta (ír) és görög nyelvek is. Ezen kívül a finnugor (magyar, finn és észt) és az afroázsiai (máltai sémi) nyelvcsaládba tartoznak az EU hivatalos nyelvei. A hivatalos társnyelvnek, ám nem hivatalos nyelvnek minősülő baszk nyelv eredete ismeretlen.

A máltai nyelv a külön nyelvcsaládba tartozáson felül még azért is különleges, mert hangzásában nem hasonlít egyetlen másik európai nyelvhez sem, valamint a sémi nyelvek közül egyedüliként latin ábécét használ. Hasonlóan az EU hivatalos nyelveinek többségéhez, csupán a bolgár nyelvben használatos a cirill ábécé, illetve a görögök használnak a latintól eltérő betűkészletet. Természetesen léteznek egyedi eltérések a latin ábécét használó uniós nyelvekben is: a legtöbb nyelv a latin ISO 26 betűs készletét egészíti ki speciális nemzeti karaktereivel. Ilyenek például a magyarban a 26-on felüli plusz 18 betűből az egyedi hosszú magánhangzók (pl. ő, ű, Í); de ilyen a csak a cseh nyelvben megtalálható „ř”, amely állítólag a világ egyik legnehezebben (helyesen) kiejthető hangja. A portugálok különlegessége az ã betű; a németeké ß, Európában csak a lengyelek használják az EU-ban a ł betűt; a románok a ţ-t, a lettek a ģ és ķ betűket, a spanyolok a ñ-t. (Az európai nyelvek egyedülálló nemzeti karaktereiről itt találtok egy gyűjtést.)

Természetesen a nyelvi sokszínűséget nem csak az európai nyelvek és abc-k megjelenítésében, hanem az egyedi, más nyelvekre lefordíthatatlannak tűnő szavakban, kifejezésekben is megtaláljuk. Korábban blogunkon két alkalommal is bemutattunk egy gyűjtést az ilyen, jellegzetes szavakról. Az európai nyelvek gazdagsága az egyedi szólásokban, mondásokban is tetten érhető – egy-egy kifejezést másképp mond az angol, a magyar (amikor nálunk piros hó esik, akkor az angoloknál a malacok repülnek, a letteknél meg kirügyezik a seprű). Hogy lássátok, hogy nem kiskacsákat fújunk, csak egy szelet sütemény megkeresni a témába vágó írásainkat, nem kell a szemeiteket adni érte. :-)

Aki tanult már valamilyen idegen nyelvet, az szembesülhetett ennek rendkívüli nehézségeivel is. A kiejtésbeli, írásbeli, nyelvtani és szókincsbeli nehézségeken felül néha találkozunk olyan szavakkal is, amelyekről szinte biztosan azt gondoljuk, hogy ismerjük a jelentését, ám kiderül, hogy az meglepő módon teljesen más értelemmel bír. A nyelvek európai napjának alkalmából ezekből az angolul false friend-eknek, franciálul faux amis-nak, vagyis hamis barátoknak hívott szavakból gyűjtöttünk össze néhányat az alábbiakban (nagyobb méretben itt).

hamis_baratok.png

Ne feledjétek, szeptember 26-án ünnepeljük a nyelvek európai napját, amely kapcsán idén szeptember 23-án, pénteken 14 órás kezdettel szervezi meg az EUNIC Hungary az Európai Nyelvi Koktélbárt a Budapesti Olasz Kultúrintézetben (Budapest, Bródy Sándor u. 8.). A nyelvi és kulturális sokszínűséget ünneplő rendezvény során nyelvi kvízekkel, mini nyelvórákkal, kulturális és nyelvi centrumokkal – és velünk, az Európa Ponttal is – találkozhattok, és számos hasznos nyereménnyel lehettek gazdagabbak. Az Európai Koktélbár programjain nyerhettek nyelvtanfolyamokat, ingyenes nyelvvizsga-lehetőségeket, könyveket, filmeket, és számos más hasznos meglepetést is. A rendezvény és az esemény Facebook-oldalain találhattok részleteket a programokról.

Várunk Titeket szeptember 23-án az Olasz Intézetben!

Képgaléria kedvenc hamis barátainkról:

olimpia_borito.jpgTegnap a hivatalos záróünnepséggel véget ért a riói olimpia. A 207 ország részvételével zajló játékokon összesen 2102 érmet osztottak ki. Két hét alatt számos élménnyel lettünk gazdagabbak, hatalmas küzdelmeket és emberfeletti teljesítményeket követhettünk a képernyőkön keresztül. Magyarország végül nyolc aranyéremmel, három ezüsttel és négy bronzéremmel, valamint számos pontszerző helyezéssel zárta a játékokat, ismét büszkék lehetünk sportolóink eredményeire. Mostanra folyamatosan jelennek meg a különböző értékelések, elemzések az olimpiáról – természetesen mi sem maradhatunk ki a sorból, európai / EU-s szemszögből vizsgálva a történteket.

2 Vissza

seminar_future_of_families_istock.jpgAhány ország, annyi szokás: ez olvasható ki az egyes tagállamokra jellemző, családi és együttélési modellekből, társadalmi szokásokból is. Hogy valaki mikor költözik el otthonról, mikor köti (első) házasságát, vagy mikor születik az első gyereke, azt rengeteg dolog befolyásolja. Fontosak a nemzeti és családi hagyományok, a látott minta, az anyagi helyzet, és természetesen nem kevésbé az egyén mentalitása és személyes sorsának alakulása.

Ezt vizsgáltuk meg most; kizárólag hivatalos, uniós vagy nemzetközi szervezetek által publikált statisztikák alapján, erről készítettük nektek egy átfogó infografikát, amiből nagyon sok érdekes dolog derül ki. Elsőre talán sokan gondolnák, hogy az élet jelentős mozzanatai kb. ebben a sorrendben követik egymást: megszületés, első intim együttlét, elköltözés a szülői házból, házasság, első gyerek megszületése, majd sok év után a halálozás. A statisztikákat megnézve azonban feltűnik, hogy a legtöbb esetben nem ez az átlagosnak vélt sorrend a jellemző. A legtöbb tagállamban például átlagosan később házasodnak a párok, minthogy az első gyermekük megszületik; sőt, több országban előfordul, hogy csak mindezek után következik a szülői ház elhagyása. Erre számos magyarázat létezik – például az a jelenség, hogy a modern társadalmakban egyre inkább kitolódik a házasság időpontja, vagy, hogy manapság rengeteg gyerek születik házasságon kívüli kapcsolatból.

Teljes megfejtést most nem adunk azonban az infografikához, de érdemes bogarászni: számos vélt és valós összefüggésre lehet rábukkanni. Véletlen lenne csak, hogy átlagosan a mediterrán országokban élnek a leghosszabb ideig az emberek, és ugyanitt hagyják el a legkésőbb a szülői házat a fiatalok? Sokan tudjuk, hogy az édesanyák főztjénél nincsen jobb a világon, de eszerint ez lehet a hosszú élet titka is…

Jó bogarászást (kattintásra megnő)! :-)

elet_fordulopontjai_infografika.jpg

0 Vissza

focieb_cover.jpgMost már tényleg nem sokat kell aludni, és a Franciaország-Románia mérkőzéssel június 10-én 21 órakor Párizsban elindul a 2016-os Európa-bajnokság, amely egészen július 10-ig meghatározó program lehet a nyári délutánokon és estéken. Az idei EB több szempontból is más lesz, mint a korábban megszokottak (erről írtunk egy korábbi posztunkban is). Idén már kibővített mezőny, 16 helyett 24 csapat vetélkedik a bajnoki címért, és hosszú idő, 44 év után lehet ismét a magyar válogatottnak szurkolni. A helyszínen vagy otthon, a képernyők előtt figyelemmel kísérhetjük a Bordeaux-ban (június 14., Ausztria elleni), Marseille-ben (június 18., Izland elleni) és Lyonban (június 22., Portugália elleni) csoportmérkőzéseket – és reméljük, a kiesési szakaszban is lesz okunk a magyaroknak szurkolni.

Aki a franciaországi stadionok egyikében drukkol kedvenc csapatának, érdemes tisztában lennie a Külgazdasági és Külügyminisztérium figyelmeztetésével: Franciaországban jelenleg szükségállapot van érvényben, és a terrorfenyegetettségi szint a legmagasabb fokozatú. Ezért többek között arra kérik a labdarúgó Európa-bajnokságra utazó magyar állampolgárokat, hogy a hatékonyabb konzuli védelem érdekében regisztráljanak a konzuli szolgálat honlapján.

Vajon a világbajnok Németország el tudja nyerni az Európa-bajnoki címet is, vagy 2008 és 2012 győztese, Spanyolország ismét képes lesz a címvédésre? Esetleg egy harmadik ország válogatottja lesz a végső befutó? Ráhangolódásként infografikánkban megtalálhatjátok az eddig Európa-bajnokságok helyszíneit, döntőseit, győzteseit és az EB-gólkirályok örökranglistájat (nagyobb méretben a képre kattintva, vagy itt találjátok). Jó szurkolást!

Kép forrása: UEFA

foci_eb.png

0 Vissza

petanque.jpgEurópai különböző tájait járva számos jellegzetes helyi játékkal találkozhatunk, legyen az táblajáték, labdajáték vagy valami teljesen őrült érdekesség az extrém hintázástól a mocsárfocin keresztül az emberi toronyépítésig.

Az angoloknak számos játékot köszönhetünk, amelyet a világ minden szegletében ismernek (ilyen a foci, a rögbi vagy a krikett), de számos olyan nemzeti játék van, amelyet nem feltétlenül ismernek széles körben az országok határain kívül.

Számos ország vagy nemzetiség büszke hagyományosnak tekintett játékára. Tudtátok például, hogy évszázados hagyományra tekint vissza az észtek „extrém hintázása”, a Kiiking? A franciák pétanque-jához hasonló játék kedvelt több európai országban (ilyen a római időkből fennmaradt olasz bocce / bocci, vagy az angoloknál a bowls. Az Amerikában óriási népszerűségnek örvendő baseballnak is számos európai változata van: ami a finneknek a Pesäpallo, az a lengyeleknek a palant, a svédeknek a brännboll, az oroszoknak a lapta, a briteknek és íreknek a rounders vagy épp hasonlóan a méta a magyaroknak– mind a baseball távoli, európai rokonai.

Az észt extrém hintázáshoz hasonló örültségnek tűnik elsőre a holland (frízlandi) fierljeppen, ami tulajdonképpen víz feletti rúdugrást jelent, vagy a katalánok emberi toronyépítése, a Castell. Érdekes játék a hollandoknál a kézilabda-szerű kaatsen, a kosár- és kézilabda közötti korfbal, esetleg a hosszú távú korcsolyázás vagy a gael kézilabda, a finnek és a skótok mocsárfocija.

A sort nagyon sokáig lehetne még folytatni – a május 8-i Európa-napon ráadásul ezek közül párat ki is próbálhattok. A mi kedvenceinket alább mutatjuk. Ti milyen különleges nemzeti játékokat ismertek más országokból?

nemzeti_jatekok_infografika.jpg



További érdekes "nemzeti sportok":

A Kiiking (extrém hintázás) Észtországból:


Mocsárfoci-bajnokság Finnországban:
nemzeti_jatekok_finn.jpg


Fjerleppen
(kanálisugrás) Hollandiában:
nemzeti_jatekok_holland.jpg

 

A Castell Katalóniából:
nemzeti_jatekok_katalan.jpg

Hosszú távú korcsolyázás befagyott tavakon / folyókon / polderen Hollandiában:
nemzeti_jatekok_holland2.jpg

Curlingezés Pieter Bruegel téli tájképén:
nemzeti_jatekok_bruegel.jpg

Kiiking egy XIX. századi észt festményen:
nemzeti_jatekok_eszt.jpg


Címlapfotó forrása: cityzens.fr

2 Vissza