kodolashete1.jpgProgramozni vagy kódolni nem nehéz megtanulni, ugyanakkor bárkinek – fiatalnak vagy idősnek – hasznos tudást jelenthet. Nemcsak azért, hogy lépést tudjunk tartani az egyre gyorsuló technológiai fejlődéssel (és egy kicsit meg is értsük azt); de munkavállalás terén is egyre fontosabb lesz ez a tudás, a hátterében lévő analitikus gondolkodás pedig az élet számtalan területén hasznos lehet. Nagyjából ez az üzenete az idén már ötödik alkalommal megrendezett Európai programozási hétnek (EU Code Week), amelynek programjaira a már amúgy is digitális bennszülött fiatalok mellett az idősebb korosztályokat is várják.

Steve Jobsnak, az Apple alapítójának tulajdonítják a mondást, miszerint mindenkinek meg kellene tanulnia egy programnyelvet, mert az megtanítja, hogyan kell gondolkodni. Utódja, Tim Cook még ennél merészebb kijelentést tett nem olyan rég: szerinte a nyelvek tanulásánál is hasznosabb, ha valaki megtanul programozni: hiszen úgy közvetve – a kódok nyelvén – 7 milliárd emberrel tud kommunikálni. Ezért a közoktatásban ő mindenhol kötelezővé tenné a programozást. A digitális írástudás fontosságát mutatja, hogy ezt már számos európai ország meg is lépte a közelmúltban.

Az EU számításai szerint 2020-ra előreláthatólag a munkahelyek 90%-a digitális készségeket igényel majd, és 2015-re akár 900 000 munkahely áll majd betöltetlenül az Unióban az információs és kommunikációs technológiák (ikt) területén. Éppen ezért a (szélesebben értelmezett) digitális tudás kulcs lesz a jövőbeli foglalkoztatottsághoz – ha nem alapvető követelményként fog megjelenni.

Egy hét a kódolásról és digitális fejlesztésekről

Az EU által kezdeményezett Európai programozási héten épp arra teremt lehetőséget, hogy az érdeklődők (nemcsak fiatalok!) megismerjék, hogyan hat a digitalizáció és az informatika a mindennapi életükre, és akár maguk is megtanuljanak egy kicsit kódolni. A kezdeményezéshez idén 50 ország csatlakozott, köztük Magyarország is, ahol az október 7. és 21. közötti „héten” 374 kapcsolódó programból választhatunk országszerte. Bár a program már fut, még így is bőven van miből válogatni. Budapesten például a robotprogramozástól a kriptográfián, a 3D nyomtatáson és játékfejlesztésen át egészen az érzelemfelismerő kreatív kódoló workshopig számtalan rendezvényhez lehet csatlakozni; a legegyszerűbb „gyere, ülj le, és megmutatom, hogyan kell kódolni” programok mellett (1), (2), (3), (4).  Emellett találtok csak a kódolás hetére elérhetővé tett programozási tananyagokat is például – ami online belépő lehet a kódolás világába.

A magyarországi programok között itt tudtok böngészni.

Kódoljatok! :-)

kodolashete2.jpg

---

Az Európa Pont az Európai Bizottság információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.

Olvasd el többi bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon és gyere el ingyenes programjainkra!

0 Vissza

kozlekedesi_birsagok_cover.pngBár nem minden autóvezető tudja, 2015 nyara óta már utolér a hatóság, ha egy másik uniós tagországban szegjük meg a közlekedési szabályokat. Alább összefoglaltuk, mikor, milyen vétségekért, milyen büntetéseket róhatnak ki ránk, hogyan működik az országok közötti együttműködés és hol lehet tájékozódni a tagállami szabályokról.

Továbbra is sok a halálos baleset

Bár továbbra is Európa közútjai a legbiztonságosabbak a világon, az EU tagországaiban még mindig nagyon sokan vesztik életüket autóbalesetben. 2016-ban közel 25 500-an haltak meg Európa útjain, ami olyan, mintha hetente három közepes méretű utasszállító repülőgép zuhant volna le az EU-ban. Ez a statisztika ugyanakkor az utóbbi évtizedben jelentősen javult (2001 környékén még több mint a duplája, 54 ezer körül volt ugyanez a szám). Az EU aktuális célkitűzése az, hogy a végzetes kimenetelű közlekedési balesetek számát 2020-ra a 2010-es érték felére csökkentsék.

A halálesetek háromnegyede a négy legjelentősebb közlekedési vétséghez köthető: gyorshajtáshoz (a halálos balesetek 30%-a), ittas vezetéshez (25%), a biztonsági öv használatának mellőzéséhez (17%), illetve a piros jelzés figyelmen kívül hagyásához (4%). Éppen ezek azok a vétségek, amelyek büntetésére külföldi rendszámú (azaz másik tagállamban regisztrált) gépkocsi esetében eddig nem volt lehetősége a tagállamok hatóságainak. Ez meg is mutatkozott a statisztikákban: míg az EU egészét tekintve a teljes forgalomban a külföldi gépkocsik aránya átlagosan 5% körüli, addig például a gyorshajtás elkövetői között ez az arány 15%. Tehát a más tagállamban regisztrált autók vezetői háromszor annyira hajlamosak szabályt szegni, mint a helyiek – és ebben jelentős szerepet játszhat az is, hogy eddig úgy gondolták, megúszhatják a büntetést.

A határon túlról is büntetnek

Ezt a problémát orvosolta az EU egy közös uniós jogszabállyal, amely lehetővé tette, hogy a tagállamok egyszerűen megosszák egymással az országukban regisztrált gépkocsik és tulajdonosaik (üzembentartóik) adatait. Ezzel a szabálytalanságot elkövető vezetőt a nemzeti nyilvántartásban szereplő adatai alapján ki tudják értesíteni más tagállamból is, és a vétségért kiszabott büntetést ki tudják szabni. A vonatkozó jogszabály előkészítése már több mint tíz éve szerepelt az EU napirendjén, hatályos változata 2015 májusáig adott időt arra, hogy ezt a tagállamok átültessék a gyakorlatba, többségük ezt meg is tette. Magyarország azóta alkalmazza is a jogszabályt, és éves szinten több tízezer esetben ad ki másik tagállam hatóságai számára információkat szabálysértések esetén. A magyar fél is hasonló nagyságrendben kér le adatokat a nálunk szabálytalankodó autósokról.

Milyen típusú szabálysértést nem úszunk meg?

Az információmegosztás az alábbi nyolc esetben használható: gyorshajtás; biztonsági öv vagy bukósisak használatának mellőzése; piros lámpa figyelmen kívül hagyása; ittas vagy kábítószer hatása alatti vezetés; tiltott sáv használata; mobiltelefon vagy más kommunikációs eszköz szabálytalan használata vezetés közben (jogosulatlan autópálya-használat vagy parkolási bírság esetén jelenleg nem).

Fontos megjegyezni, hogy az uniós szabályozás nem egységesíti a közlekedésbiztonsági előírásokat és büntetéseket, azaz minden tagállam maga dönti el, mi minősül szabályosnak és mi nem (eltérő például, hogy mely ország hogyan tolerálja az alkoholfogyasztást), és a büntetési tételeket is az országok határozzák meg. Azt is minden tagállam maga mérlegeli, hogy milyen esetekben él az együttműködés lehetőségével. Az egyes tagállamokban érvényes szabályokkal kapcsolatban érdemes a Bizottság vonatkozó „Utazás külföldre” oldalát tanulmányozni, vagy letölteni az ehhez kapcsolódó alkalmazást, de mi is készítettünk korábban egy infografikás összefoglalót, amely a legfontosabb tagállami szabályokat összesítette.

Ne lepődjetek meg tehát, ha fizetési felszólítást kaptok egy másik tagországból. A büntetést mielőbb érdemes befizetni, mert a késlekedés egyéb következményekkel járhat, amit jobb megelőzni. Ha nem valós a vád, vagy például más vezette az autót, akkor a szintén megküldött nyomtatványokon lehet ezt jelezni. Sajnos az együttműködés keretében nem biztosított, hogy magyar nyelven kapjátok az értesítőt, a tájékoztató esetleges lefordításáról a tagállamok döntenek. Négy tagállam ugyanakkor (Ausztria, Bulgária, Horvátország és Magyarország) szorosabban együttműködik a bírságok behajtása érdekében, és ehhez kapcsolódóan vállalták az értesítő lefordítását a szabálysértő nyelvére. Így a magyar vezetők számára különösen érdekes (és alaposan bekamerázott) osztrák utakon elkövetett szabálysértésekről már magyar nyelven kapjuk kézhez az információt (amely nagyjából így néz ki).

kozlekedesi_birsagok_infografika.png

---

Az Európa Pont az Európai Bizottság információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.
Olvasd el többi bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon és gyere el ingyenes programjainkra!

5 Vissza

vakaciotervezes.pngKisebb európai utazásokhoz remek alkalmat szolgáltatnak a munkaszüneti napok – ugyanakkor kiruccanásaink előtt érdemes annak is utánanézni, hogy a célországban nincs-e épp szünnap. A munkaszüneti napokon a hivatalok és üzletek zárva tarthatnak – ha utazásunkat bevásárlókörúttal kötjük össze, érdemes ezeket a napokat kerülni.

0 Vissza