car_check_at_border_post_hu_1.jpgAz egységes piac idén ünnepli fennállásának huszadik évfordulóját. „Egységes piac” – rideg szakkifejezésnek hangzik, amellyel nehéz azonosulni, ugyanakkor mégis az EU egyik legnagyobb vívmánya, amelynek számtalan pozitív hozadékát nap mint nap érezhetjük, még ha nem is feltétlenül tudunk róla. Magyarország még csak nyolc éve tagja az EU-nak, ugyanakkor sok mindent ma már természetesnek veszünk. Az idősebb generáció – és sok fiatal is – emlékszik még arra az időre, amikor külföldre utazva kisebb gyomorgörccsel közeledett az országhatárhoz (amikor persze már lehetett utazni), és szemlesütve drukkolt, hogy a határőr semmibe ne kössön bele, ne kelljen kipakolni az egész csomagtartót…

Ez az EU belső, egységes piacán szerencsére már csak emlék, az EU-n belül teljesen szabadon utazhatunk, sem csomagjainkat, sem minket nem ellenőriznek a határnál – mára autóval szinte észre sem lehet venni, amikor egy másik (schengeni) tagállamba érkezünk. Az utazás szabadsága csak egy az egységes piac előnyei közül, bár kétségkívül ez az a terület, ahol a legszembetűnőbben érzékeljük annak előnyeit. Ennél még jelentősebb vívmány, hogy akár le is telepedhetünk egy másik tagállamban, ott szabadon munkát vállalhatunk, a fiatalok a helyiekkel azonos feltételekkel tanulhatnak. A cégek is értékesíthetik termékeinket, a vásárlók pedig a sok-sok, különböző országból származó áru közül válogathatnak – a korábbinál jóval nagyobb, biztonságosabb választékból és olcsóbban. Az EU egységes piaca nemcsak egy vámunió, de magába foglalja a határok nélküli schengeni zónát, a közös valutát használó eurozónát, és még számos olyan eredményt, amely lehetővé teszi, hogy a tagországokban hasonló eséllyel tudjunk érvényesülni, mint hazánkban – hogy érezzük, az országhatárok nem korlátozzák lehetőségeinket. Ez a mai fiataloknak már természetes, de rengeteg erőfeszítés és egyeztetés kellett ahhoz, hogy mindez így lehetővé váljon az EU egységes piacán.

Az Európai Gazdasági Közösség hat alapító tagállama már a kezdetekkor, a Római Szerződések 1957-es aláírásakor célul tűzte ki a vámok nélkül működő közös piac megteremtését. 1968-ra létrejött a vámunió, amelyben egymás között felszámolták a vámokat, és kifelé közös vámtarifákat alkalmaztak. Ám az egységes belső piac létrejöttét továbbra is különböző protekcionista akadályok – például eltérő műszaki szabványok, egészségügyi és biztonsági előírások – nehezítették. A nyolcvanas évek végén a Jacques Delors vezette Bizottság adott új lendületet a folyamatnak, amely a Közösségen belüli szabad mozgás valamennyi fizikai, technikai és adóügyi akadályának megszüntetésére törekedett. Nagyszabású jogalkotási program segítségével 1993-ra végül létrejött az EU egységes piaca, amelyen belül felszámolták az áruk, személyek, a tőke és szolgáltatások útjában álló legfontosabb akadályokat.

Az egységes piac 1992 óta rengeteg hasznot hozott, és számtalan új lehetőséget teremtett. A fent említett szabadásokon túlmenően az egységes piacnak, az egységes vagy harmonizált szabályoknak köszönhetjük, hogy számos végzettséget kölcsönösen elismernek a tagállamok, hogy turistaként nem kell minden egyseges_piac2.jpgvagyonunkat orvosra költenünk egy baleset esetén, hogy a boltok polcain termékek széles skálájából válogathatunk, hogy biztosak lehetünk abban, termékeink megfelelően működnek, hogy európai nyaralásunk során egyre olcsóbb a mobiltelefonálás… aA szabad mobilitáshoz még pénzügyi támogatást is kaphatunk – például uniós programokban való részvétellel. A külföldi szakmai gyakorlat megszerzését, egyetemi áthallgatást, önkénteskedést, vállalkozásfejlesztési tapasztalatszerzést mind támogatja valamilyen EU-s program, amelyet érdemes kihasználni.

Közvetve vagy közvetlenül tehát rengeteg dolgot köszönhetünk az idén húszéves európai egységes piacnak. Ezekről a lehetőségekről is tájékozódhattok, ha eljöttök az egységes piaci hét közönségnapjára október 17-én, ahol a programokat hazánkban menedzselő szervezetek tanácsadói segítenek az eligazodásban, Litkai Gergely stand-up showja pedig abban, hogy az egységes piac humorosabb oldalát is megismerjük.

0 Vissza

Az Európai Unió számos eszközzel igyekszik biztosítani, hogy az uniós polgárok valamennyi tagországban ugyanazokkal a garanciákkal, minőségi előírásokkal találkozzanak, mint otthon, hogy senkit ne rettentsen el egy másik országba való utazástól az, hogy nem tudja, ott mennyire érvényesülnek jogai. Ennek egyik legfontosabb eszközeként az EU jogszabályok keretében kötelezi a tagállamokat, hogy bizonyos minimális jogokat minden esetben biztosítsanak – erről szól az EU fogyasztóvédelmi politikája. Ez a tagállami kötelezettség ugyanakkor nekünk, uniós polgároknak, vagy fogyasztóknak természetesen jó, hiszen ilyen kötelező előírások értelmében épp a mi jogaink nőnek, illetve válnak biztosítottá az EU-n belül.

A mindennapokban talán nem is vesszük észre, de uniós szabályozásnak köszönhető például az, hogy a boltok polcain a jobb összehasonlíthatóság érdekében minden termék egységárát is fel kell tüntetni, vagy ha valamely terméken több ár szerepel, úgy a legolcsóbbat kell irányadónak tekinteni. Uniós előírások miatt kellett néhány országnak változtatnia a jótállási és szavatossági előírásain – ma az EU-ban minden tagállamban legalább kétéves szavatossági idő van érvényben.  Ez azt jelenti, hogy ha egy EU-ban árusított termékről később kiderül, hogy hibás, akkor két évig jogunk van a termék megjavítását vagy cseréjét kérni. Végső esetben árkedvezményt vagy a vételár visszafizetését is kérhetjük – függetlenül attól, hogy másik tagállamban élünk, mint ahol a terméket megvásároltuk. Az EU az online vásárlókat is ugyanilyen jogosultságokkal védi – plusz az átvétel utáni egy héten belül a megrendelő akár el is állhat a vásárlástól.

7021.jpgSzigorú előírások vonatkoznak az élelmiszerek egyértelmű és informatív címkézésére, ugyanígy az előállításuknál felhasználható színező- és adalékanyagokra is. Az EU nyomására számos, az egészségre károsnak bizonyult összetevő használatát tiltottak be a tagállamokban. Az EU-ban nagyon szigorú termékbiztonsági előírások vannak érvényben, csakis biztonságos terméket lehet forgalomba hozni, ezen belül is külön figyelmet szentelnek a gyermekjátékoknak, a kozmetikumoknak és a műszaki cikkeknek. Az EU tiltja a megtévesztő reklámokat is.


Az EU kiemelten igyekszik védeni bennünket külföldi utazásaink
során – erre pedig leginkább a nyári szezonban van szükségünk, amikorra a legtöbben külföldi utazásainkat időzítjük. Európai vakációink során jó, ha tisztában vagyunk légi utasként biztosított jogainkkal (erről egy későbbi bejegyzésben írunk részletesen), vagy épp azzal, hogy szervezett utazásnál milyen jogaink biztosítottak. Külföldi utunk szervezője pontos információkkal kell szolgáljon, és ha félrevezet minket a nyújtott szolgáltatásokkal kapcsolatban, kártérítést kell fizetnie. Ha az utazás végül nem valósul meg, vagy esetleg az utazás alatt csődbe megy, alternatív megoldásokat kell javasolnia, vagy vissza kell térítenie költségeinket. Üdülési jog (timeshare) vásárlásánál is szigorú előírások biztosítják, hogy pénzünkért azt kapjuk, amit ígértek. Előírás a pontos előzetes tájékoztatás: aki ilyen jogot vásárol, annak jogában áll a timeshare feltételeit ismertető brosúráról, illetve az ajánlott szerződésről sastrand.jpgját nyelvén készült fordítást kérni, és még a szerződéskötést követő 10 napban indoklás nélkül el is állhatunk a szerződéstől. Az EU rendszeresen megvizsgálja a tagállamok területén található fürdővizeket is, a legfrissebb jelentést épp ma hozták nyilvánosságra: az fürdővizek 90%-a eleget tesz a legszigorúbb minőségi elvárásoknak. Emellett az EU még a naptól is óv minket – uniós szabályozás tiltja többek között a korábban használatos olyan megtévesztő jelöléseket, mint például a „napfényblokkoló” vagy a „teljes védelem”, és egységes jelrendszer – pl. a leégést okozó UVA- és a bőr idő előtti öregedésért felelős UVB-logó – tájékoztat a napvédő kozmetikumok hatásáról. Az Európai Bizottság egységesítette a szöveges megjelöléseket is, amelyeket a hagyományos fényvédőfaktor-szám mellett kell feltüntetni.

dombo.jpgSok jogot biztosít tehát számunkra az EU a közösség valamennyi tagországában, ám ahhoz, hogy ezekkel élni is tudjunk, első körben ismernünk kell őket. Fenti összeállításunkban csak rövid ízelítőt adtunk a legfontosabb uniós fogyasztóvédelmi jogokról – részletesebb tájékozódáshoz ajánljuk a szövegben „elrejtett” linkeket, illetve magunkat: ha érdekel, nyaraláskor milyen további jogaid vannak még, vagy ezek hogy működnek a gyakorlatban, gyere el mai programunkra, ahol hasznos infók mellett meghallgathatod a dumaszínházas Dombóvári István külön erre az alkalomra készített műsorát is.

0 Vissza

Májusi programunkban az európai identitás, és a nyári szezon közeledtéhez kapcsolódva az európai fogyasztóvédelmi jogok kerülnek előtérbe.

Az Európa-nap alkalmából rendezett családi fesztivál (május 5.) utáni hétre több izgalmas programot is kínálunk: 8-án, kedden az Alpbach Magyarország Egyesület által  szervezett konferencia az európai és magyar ifjúság kihívásait és lehetőségeit vizsgálja meg neves szakemberek segítségével – a témát az idei alpbachi nyári egyetem szolgáltatja. A rendezvényen előadást tart Erhard Busek, az Európai Alpbach Fórum volt elnöke, egykori osztrák alkancellár; Martonyi János külügyminiszter, Paczolay Péter alkotmánybírósági elnök, Balázs Péter volt külügyminiszter valamint Palócz Éva, a Kopint-Tárki vezérigazgatója. Az előadásokat beszélgetés követi, ahol bárki felteheti kérdéseit, illetve elmondhatja véleményét a témával kapcsolatban.

ASZTAL.jpgAz alulról szerveződő kezdeményezések jó példái azok a kulturális alkotó- és szórakoztatóközpontok, közösségi terek, amelyek a közösségi szellemet, hatékony együttműködést, aktivizmust helyezik a középpontba, és amelyből egyre több nyílik Budapesten is. Erről a pozitív tendenciáról, a „részvételi” kulturális központokról, illetve a(z ön)fenntarthatóságról, társadalmi felelősségvállalásról, nemzetközi együttműködésekről beszélgetünk meghívott vendégeinkkel, a Sirály, a Labor, a nemrégiben a Corvin áruházban létrejött MÜSZI és a PeCsa Music Hall képviselőivel május 10-én, csütörtökön.

252005_1.jpgAz európai, illetve a nemzeti identitás mibenlétéről illetve kapcsolatáról áprilisban, az európai irodalmi találkozón is szót ejtettek vendégeink, a téma két májusi programunkban is középpontba kerül. Ehhez kapcsolódik e havi filmklubunk is május 11-én, amelyben Pigniczky Réka dokumentumfilmjét, az Inkubátort vetítjük. A film keretét az István, a király rockopera szolgáltatja: ezt adták elő egy cserkésztáborban az 56-os magyar szülők már Amerikában született gyermekei a nyolcvanas évek elején, illetve 25 évvel később, a film jelenében. Ezen fiatalok történetét meséli el a film, hogy hogyan nőttek fel egy másik, nyugati társadalomban emigráns szülők gyermekeiként, miként fogalmazódott meg bennük a kettős identitás, valamint hogy lehet-e valakinek egyszerre „két hazája”. A filmvetítést beszélgetés követi a film rendezőjével, aki maga is az Egyesült Államokban nőtt fel. borito.jpgSzintén az identitás témaköréről beszélgetünk az Európa Szalon aktuális vendégével május 22-én, Artur Domoslawskival is, aki nemrégiben jelentette meg könyvét mesteréről és barátjáról, Ryszard Kapuscińskiról, az öt éve elhunyt, Lengyelországban és világszerte ismert tudósítóról, „a háborúk és forradalmak költőjéről”. Kapusciński az egész világot beutazta, és „szépirodalmi szintre emelte a riport műfaját”. Artur Domoslawski három évig dolgozott Kapuściński életrajzán, amelyben a tudósító családja végig támogatta – később azonban a mester lejáratására hivatkozva özvegye perelni akarta. A kész mű ismeretében az eredeti kiadó is elállt a támogatástól, ami végül egy másik kiadó gondozásában jelent meg. Az életrajz hatalmas sikert aratott Lengyelországban és külföldön is. Ryszard Kapuściński nagy visszhangot kiváltó életrajzának szerzőjével az európai identitásról Magyari Péter újságíró beszélget.

494162_walking_busy.jpgMájusi utolsó programunk, 24-én már a nyári szezonra készít fel: jó, ha tudunk róla, milyen jogaink vannak az EU-ban történő utazásaink során, mit kell tenni és mi jár ha például törlik repülőjáratunkat, ha elvész utazásunk során a poggyászunk, vagy ha az utazásszervező cég nem azt nyújtotta, mint ígért. Lesz még szó a megbízhatónak minősített naptejekről, az üdülőingatlanok időben megosztott használati jogáról (timeshare), külföldi vásárlásokról – a kérdésekre a Tudatos Vásárlók Egyesülete és az Európai Fogyasztói Központ segítségével keressünk válaszokat. Az estet a Dumaszínház humoristája, Dombóvári István fogyasztóvédelmi stand-up showja zárja. Érdemes velünk készülni a nyaralásra! :-)

0 Vissza