essen1.jpg2017-ben a németországi Essen viselheti a leginkább környezettudatos városnak járó „Európa zöld fővárosa” címet. A korábban szénbányászatra és acéltermelésre épülő Ruhr-vidéki nehézipari központ évtizedek óta dolgozik az arculatváltáson, hogy a várost egészségesebb, fenntarthatóbb élőhellyé változtatassa. Komplex, zöld programja jó példával szolgálhat sok európai város számára.

0 Vissza

szatyor.jpgIdén augusztus 8-ra esett az a nap, amikorra az emberiség a Föld éves erőforrásait felhasználta (ez az ún. „túlfogyasztás napja”). Innentől kezdve az év hátralevő időszakában gyakorlatilag a „jövő hitelét” költjük. Ennek enyhítésére, és a folyamat megfordításához szemléletváltásra, erőforrás-hatékony életmódra való áttérésre lenne szükség – egyéni és közösségi szinten egyaránt. Legyinthetnénk rá, hogy mit számít az egyén felelőssége, de igenis fontos, hogy olyan szemléletet valljunk és terjesszünk, amely a természetet védi és a Föld erőforrásait tartalékolja. Az alábbiakban néhány nemzetközi példát mutatunk be arra, amelyek már ezt a szemléletet tükrözik, és amelyeket bárki követhet – mind fontos lépés a környezetünk óvása és kizsákmányolásának megakadályozása szempontjából.

0 Vissza

mil.jpgAmíg Európában és a világ fejlettebb részén az elhízottság negatív egészségügyi következményei okoznak egyre nagyobb kihívást, addig a világ másik felén az alultápláltság, a nem megfelelő mennyiségű és minőségű élelmiszer biztosítása a legfőbb gond – ahogy arra a többek között a Fejlesztés Európai Éve is felhívja a figyelmet. A megközelítőleg 850 millió éhezővel szemben ott állnak a túlsúlyos fejlett országok, ahol csak 2010-12 között közel 2,8 millió haláleset volt köthető közvetve vagy közvetlenül az elhízottsághoz – nem beszélve arról az évi 1,3 milliárd tonna élelmiszerről, amely a gazdag országok konyhájából egyenesen a kukába kerül.

 

a1.jpg

4 Vissza

balint_gyuri_bacsi_kezfogas.PNGFriss, naprakész, szellemes, láthatóan boldog és a szó igazi értelmében vett úriember, akitől fiatalok és idősek is rengeteget tanulhatnak. Ilyen volt legutóbbi vendégünk, akitől nemcsak kertészkedésről, de általános életszemléletről és fenntartható gondolkodásról is rengeteget lehet tanulni. Szinte hihetetlen, de idén már 96 év tapasztalatát tudhatja magáénak – van tehát miből merítenie. Bálint Gyuri bácsival, azaz Bálint gazdával McMenemy Márk beszélgetett a Föld napján.

0 Vissza

Egyre többet biciklizünk Magyarországon. Szerencsére úgy tűnik, példát vettünk a kontinens nagy tekerőitől, a hollandoktól vagy a dánoktól – számos felmérés szerint ugyanis éves szinten egyre jobban kihasználjuk a kétkerekű közlekedés előnyeit. A biciklizés pozitív hatásai egyértelműek: a testmozgás jót tesz a szervezetünknek, az autós utazás alternatívájaként a biciklizés pedig hozzájárulhat a károsanyag-kibocsátás csökkentéséhez, megvalósítva egy valóban fenntarthatóbb közlekedési formát.

Magyarország a közelmúltban igazi biciklis forradalmon esett át, amelynek epicentruma egyértelműen Budapest volt. Reméljük, a sok európai közbringarendszer mintájára a nemrégiben elindult Bubi még tovább növeli a városi bringások számát – meg persze azt is, hogy a minőségi kerékpáros utak kiépítése képes lesz lépést tartani a biciklik terjedésével. Ugyanakkor a bringázás nemcsak a főváros úri sportja: amellett, hogy a kerékpár továbbra is a vidék egyik legnépszerűbb közlekedési eszköze, a belföldi turizmusban is egyre inkább tetten érhető az elbiciklisedés. Egy nemrégiben közzétett felmérés szerint például a Balatonnál nyaralók közül csaknem minden hatodik tervezi, hogy egyúttal körbe is tekeri a tavat.



De miért ne lehetne egyből akár a külföldi nyaralást vagy utazást nyeregbe tervezni? Ha valaki a mindennapokban szeret bicajozni, miért ne kötné össze európai utazását egy jó kis biciklis túrával? Kiválasztja a célországot és régiót – legyen az akár a Loire völgye, a norvég fjellek és fjodrok vidéke, a Duna forrásvidéke vagy deltatorkolata, esetleg a balti országok –, hozzá azt, hogy mennyi idő alatt szeretné bejárni a területet. Preferenciái alapján bortúrára indulna vagy kulturális nevezetességeket (mondjuk UNESCO világörökségi helyszíneket) keresne fel, családostul vagy magányosan, egy hétre vagy egy hónapra indulna… minderről egyszerűen tájékozódik, és választ a kiépített, kitáblázott, infrastrukturálisan (szállásokkal, élelmiszerboltokkal, bicikliszervizekkel) jól ellátott biciklis utak közül egy számára megfelelőt – és két keréken fedezi fel Európa addig nem ismert szegleteit. Az európai utazás ilyen módja és ennek egyszerű megszervezése ma már nem elérhetetlen – éppen ezt kívánja megvalósítani az Európai Kerékpárosok Szövetsége (ECF), az EuroVelo projekt gazdája.

Az EuroVelo hálózat egy egész Európát behálózó, országait összekötő kiterjedt kerékpáros úthálózat, amelyet akár hosszabb, akár rövidebb (helyi) használatra igénybe vehet bárki. Az EuroVelo rendszerébe bekerülő utaknak mind minimális feltételrendszert kell teljesíteniük, amely a kiszámítható biciklis utazás élményét biztosítja a biciklizők számára. (Ilyen feltétel például, hogy az utaknak nem lehet 6 százalékosnál nagyobb emelkedője, elég szélesnek kell lenniük, hogy két kerékpáros elférjen egymás mellett, maximalizált gépjárműforgalommal. Ezenkívül 30 kilométerenként kell legyen elérhető élelmiszerforrás, 50 kilométerenként szállás és az útfelület 80 százalékának burkoltnak kell lennie.) A teljes hálózat 42 európai országon halad át 70 ezer kilométer (!) hosszan – amelyből jelenleg 45 ezer kilométer már el is készült. A tervek szerint 2020-ra teljes lehet a jelenleg 14 nyomvonalat követő hosszútávú kerékpárút, amelyek tervezett és kész szakaszait az EuroVelo oldalán nézhetitek meg. A projekt igazi alulról szerveződő kezdeményezés, amit már jó pár éve az EU is felkarolt, jelentős forrásokat csoportosítva az út teljes kiépítésére. Különösen erős a támogatása az egyik legújabb nyomvonalnak, a Vasfüggönyt végigkövető útnak, amely teljes hosszában tízezer kilométernél is hosszabb lesz. Ez az útvonal – hasonlóan a 6-os és a 11-es úthoz – áthalad Magyarországon is. Magyarországi szakaszát épp nemrégiben, az Európai Piknik 25. évfordulóján adták át.

ev1.jpg

Az EuroVelo útvonalak

 

Észak – Déli útvonalak (utak páratlan számmal)

 

Nyugat – Keleti útvonalak (páros számú utak)


Körutak

 

A kijelölt nyomvonalon jelenleg az EuroVelo útnak még nem minősülő, általában helyi szinten jól kiépített biciklis utakat is láthatjátok (sárgával), és a még csak a tervekben szereplő, a tervek szerint legkésőbb 2020-ra elkészülő részeket is. Érdemes az EuroVelo oldalát alaposan átböngészni: bár a projekt még nincs teljesen kész, és a kiépítés jelenleg is zajlik, másik számos nagyon hasznos információt találhattok rajta, egy helyen összegyűjtve. Kereshettek akár országonként, akár egy-egy hosszú távú út mentén. Találtok hasznos információkat és linkeket a helyi látnivalókhoz, a közeli szálláshelyekhez, vagy akár a terepviszonyokhoz – ahol még nem teljes az információs oldal, ott is legalább a legjobb nemzeti információs oldalakat mind megtaláljátok, amely egy utazás előzetes tervezésénél már nagy segítség.

Jó böngészést és tervezgetést! :-)

További hasznos és érdekes linkek:

 

Biciklis kiállítás!

Az idén szeptember 16. és 22. között zajló Európai Mobilitási Hét ideje alatt nézhetitek meg nálunk, az Európa Pontban a „Képzeld el: Együtt közlekedünk!” kiállítást a Holland Nagykövetség és a Magyar Kerékpárosklub jóvoltából. A kiállításon a szervezők által meghirdetett gyermekrajz pályázat legjobbjait láthatjátok, amelyen fénykép, rajz vagy videó formájában ábrázolták, mit jelent számukra az együtt közlekedés.

1 Vissza

elheto.jpgA világ országai napjainkban számos kihívással szembesülnek, amelyeket talán a hétköznapi emberek nem mindenhol, vagy nem mindennap érzékelnek, de amely problémák globális folyamatok eredményeképp jöttek létre, és amelyek következményei hosszú távon mindenki életére hatással lesznek. Ilyen probléma a túlnépesedés, a globális szegénység, a Föld számos országában tapasztalható alultápláltság, vagy az, hogy még ma is több millióan vannak olyanok, akik nem jutnak napi szinten megfelelő minőségű ivóvízhez. A problémák egy másik csoportja a nem fenntartható fejlődés hajszolásából fakad – a nem megújuló energiaforrások kiapadóban vannak, a környezetszennyező tevékenységekre is visszavezethető éghajlatváltozás pedig egyre kiszámíthatatlanabb időjáráshoz vezet, és amelynek következményei súlyos terheket rónak a világ valamennyi országára.

Ezen problémák kezelése mind globális összefogást tesznek szükségessé. Az ENSZ égisze alatt számos kezdeményezés elindult már, amely ezen égető problémákra keresi és ad választ – az egyik ilyen legjelentősebb, legátfogóbb program a Millenniumi fejlesztési célok névvel fémjelzett célrendszer volt. A millenniumi céloknak megfelelően az ENSZ tagállamai elkötelezték magunkat a szegénység mielőbbi felszámolása mellett. Olyan területeken irányoztak elő lépéseket, mint az éhínségek visszaszorítása, az alapfokú oktatás kiterjesztése, a gyermekhalandóság visszaszorítása, vagy a környezeti fenntarthatóság biztosítása, amelyhez az EU is jelentősen hozzájárult. A célok 2000-es megfogalmazása óta sok területen történt előrelépés, de a problémák továbbra sem szűntek meg. Bár a globális szegénység, a gyermekhalandóság és a nyomortelepeken élők száma csökkent, továbbra is várat magára, hogy megfelelő kezeléshez jusson az összes HIV-fertőzött, ne legyen éhes száj a világon, és csökkenjen az anyák körében a halandóság. A célok eléréséhez tehát további erőfeszítések szükségesek.

A millenniumi célok időtávlata – hasonlóan az éghajlatváltozás kezelését keretbe foglaló kiotói jegyzőkönyvhöz – hamarosan (2015-ben) lejár. Ezért a nemzetközi közösségnek jelenleg nagyon fontos feladata, hogy a korábbi kezdeményezéseket értékelje, és meghatározza a jelenlegi kihívásokra adható legjobb válaszokat, és új iránymutatást adjon az együttműködésben szorosan együttműködő országoknak. Ahogy a klímaváltozás elleni küzdelemben, úgy a szegénység felszámolásáért folyatott harcban is példamutató, vezető szerepet kíván játszani az Európai Unió. Az EU mint a világ  legnagyobb segélydonora, (a fejlesztési segély több mint fele innen származik), nemrégiben egy integrált megközelítésre tett javaslatot. A Bizottság szerint a szegénység felszámolása és a fenntartható fejlődés biztosítása két összekapcsolódó kihívás, és erre közös válaszokat kell találni a nemzetközi közösségnek. A Bizottság álláspontja szerint a fenntartható fejlődéshez kapcsolódó célkitűzéseket, amelyek a Rio+20 konferencián megfogalmazásra kerültek, összhangba kell hozni a szegénység elleni küzdelem keretrendszerével és egy egysége, globális tervezetként kellene kezelni.

A Bizottság javaslatában ismertette elképzeléseit 2015 után életbe lépő globális kertrendszerrel kapcsolatban. A Bizottság szerint az új keretnek korlátozott számú, egyértelmű és ösztönző jellegű célkitűzéseket kell tartalmaznia, amelyek nemcsak mennyiségi célokra, de olyan minőségi célokra is irányulnak, mint az oktatás, táplálkozás, valamint a tiszta vízhez és levegőhöz való hozzáférés biztosítása. Szükséges emellett meghatározni egy olyan alsó küszöbértéket is meghatározni, amely alá egyetlen férfi, nő vagy gyermek sem kerülhet 2030-at követően. A keretnek olyan kulcsfontosságú elemekre kell összpontosulniuk, mint az alapvető emberi életszínvonal, az inkluzív és fenntartható növekedés ösztönző tényezői, a természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás, a méltányossággal, egyenlőséggel és igazságossággal kapcsolatos kérdések, valamint a béke és biztonság. (A részletes javaslat itt olvasható, angol nyelven.)

A párbeszéd tehát már elindult a Millenniumi célok megújításával kapcsolatban, e javaslatával az Európai Unió is ismertette álláspontját. Következő lépésként, 2013 őszén az ENSZ-közgyűlés különleges rendezvényén számba fogják venni a millenniumi fejlesztési célok elérése érdekében tett erőfeszítéseket, megtárgyalják a folyamat 2015 előtt való felgyorsításának lehetséges módjait, és hivatalos eszmecserét indítanak arról, hogy mi várható 2015 után.

0 Vissza

emh_okosan_1.jpgA modern európai városok szinte mindegyike küzd a túlzott autóhasználat negatív következményeivel – az állandó dugók, az egészségügyi határértéket meghaladó légszennyezés, a zajszennyezés következtében sokhelyütt romlik a városlakók életminősége. A szeptember 16–22. között immár 11. alkalommal megrendezett Európai Mobilitási hét célja, hogy népszerűsítse a különböző alternatív közlekedési módokat – pl. a gyaloglást, kerékpározást vagy a tömegközlekedést –, és hogy mindezzel hozzájáruljon Európában a városi élet füstmentesebbé, élhetőbbé és fenntarthatóbbá tételéhez. A résztvevő városok (idén közel kétezer) az egyszeri programok mellett minden évben számos hosszú távú intézkedéssel is támogatják az alternatív, személygépkocsit nélkülöző közlekedési módokat, amelyek nemcsak a mobilitási héten segítik azt, hogy sok esetben valóban otthon lehessen hagyni az autót. A mobilitási hét remek alkalom arra, hogy a városok megismerjék egymás jó ötleteit, bevált gyakorlatait – az idei évben a szervezők különleges figyelmet szentelnek a fenntartható városi mobilitási tervek ismertetésének.

Az eseménysorozatra idén kiemelkedően nagy számban regisztráltak magyarországi települések (egyedül Spanyolországból és Ausztriából regisztrált több város). 2012-ben 103 magyarországi önkormányzat szervez ezen a héten a fenntartható mobilitáshoz kapcsolódó programokat Algyőtől Budapesten keresztül Tótkomlósig. A résztvevő településeken többsége autómentes napot tart, amelyet egyéb zöld programok, például testmozgást, természetjárást népszerűsítő események, kerékpáros, görkorcsolyás ügyességi és közlekedésbiztonsági versenyek, vagy épp városi geocaching kísérnek. (A rendezvényre regisztrált magyar települések részletes programját itt megnézhetitek.)

A Mobilitási Hét minden évben díjazza azt a várost, amely a legtöbbet tette azért, hogy a köz figyelmét a közlekedés légszennyező hatására és a környezetkímélő közlekedési alternatívákra irányítsa. Ezt a díjat 2008-ban már elnyerte Budapest, ettől függetlenül természetesen ebben az évben is számos programmal és intézkedéssel segítik a fenntartható közlekedést a budapesti és a kerületi önkormányzatok. A közelmúlt eredményei közül mindenképpen érdemes kiemelni az Andrássy út közlekedésének újratervezését és az állandó biciklissáv kiépítését, a dunai tömegközlekedés újraindítását, vagy a metró kettes vonalán közlekedő vonatok frissítését, a járdaszélesítéseket. Mindezek – számos más intézkedéssel együtt – nagyban segítik a gépkocsis közlekedés valódi alternatíváinak megteremtését. Ennek megfelelően a mobilitási hét is igen sokféle szórakoztató vagy hasznos programot kínál: hétfőn Közösségi Közlekedési Versenyt szerveztek, ahol a résztvevők okostelefonok és közösségi közlekedési eszközök segítségével fedezhették fel a belváros rejtett szépségeit. Szerdán (szept. 19.) tartják Budapesten a Hajózás Napját, amelyen az újraindított dunai hajóközlekedéshez kapcsolódóan a Duna kerül a középpontba. Csütörtökön (szept. 20.) elsősorban a kerékpáros közlekedésbiztonsági, valamint családi programokat tartanak a Városligetben,  a Közlekedési Múzeumnál („Mozdulj! Nap”), míg pénteken (szept. 21.) délután Budapest érdekességeit, rejtett városi kincseit bemutató kreatív városi sétákra várják az érdeklődőket. Szombaton pedig fellélegezhet a belváros, ahol az erre a napra az Andrássy útról kitiltott autók helyett 83 (!) fővárosi független és kőszínházé lesz a főszerep a TeARTrum fesztiválon – érdemes szemezgetni még a szezonnyitó előtt a legjobb színházak programjából.

 

Rengeteg program vár tehát benneteket ezen a héten Budapesten és még közel száz településen – ugye kiszálltok egy kicsit az autóból? :-)

Illusztráció forrása: http://emh.kormany.hu

0 Vissza

276107_sunflower_madness.jpgKerek évfordulót ünnepel az EU: idén lesz ötvenéves a közös agrárpolitika (KAP), az európai integráció egyik sarokköve. A KAP nagy utat tett meg ez alatt az idő alatt: bár a közösen kialakított és formált klasszikus közösségi politika alapvető céljai változatlanok, az erre épülő szabály- és intézményrendszer, illetve a prioritások folyamatosan az aktuális szükségletekhez és kihívásokhoz igazodva formálódtak.

A KAP története tehát a folyamatos változás és reformok története is: alapításakor, 1962-ben – amikor a világháború emléke még élénken élt az alapító atyák és akkori vezető politikusok fejében – a legfontosabb prioritás az élelmezésbiztonság, a termelékenység fokozása volt: az, hogy a mezőgazdasági termelők megfelelő árakon megfelelő mennyiségű élelmiszert állítsanak elő. Ez a cél viszonylag hamar teljesült is, sőt, a hetvenes és nyolcvanas évekre a KAP saját sikerének áldozatává vált, amikor a mezőgazdasági üzemek olyan termelékenyek voltak, hogy a szükséges élelmiszermennyiségnél többet állítottak elő. Ez a túltermelést eredményező rendszer egyértelműen reformra szorult, amelyre megoldást az jelentett, hogy a KAP-on belül működő támogatásokat fokozatosan függetlenítették a termeléstől, a hangsúly áthelyeződött a termelők támogatására (a termelőknek közvetlenül nyújtott közvetlen kifizetésekre). Ezzel párhuzamosan, a kilencvenes évek elején fokozatosan előtérbe került egyfajta globális szemlélet, az, hogy a mezőgazdasági termelésnél is mind fokozottabban vegyék figyelembe a fenntarthatóság elvét. (Ebben nagy szerepet játszott a húsz évvel ezelőtti riói Föld-csúcs is.) Az európai mezőgazdaságban azóta egyértelmű a korábbi mennyiségi megközelítés helyett alkalmazott minőségi megközelítés alkalmazása: az egyre jobb minőségű áruk, a regionális élelmiszerek védelme és az ökológiai termelés kiemelkedő szerepet játszik a közös agrárpolitika alakításában.  A mezőgazdasági politikán belül a kétezres évektől vált hangsúlyosabbá a vidékfejlesztés, a vidéki térségek gazdasági, társadalmi és kulturális fejlesztése, a vidék és a természeti erőforrásaink épségének megőrzése, valamint a szigorú környezetvédelmi és állatjóléti szabályok betartatása.

Mindezek az alapelvek játsszák a legfontosabb szerepet a KAP aktuális (át)alakításában is – a jelenlegi támogatási csomag ugyanis 2013-ban lejár. Az újabb reformnál mindezek mellett figyelembe kell venni a mezőgazdasági termelés legfontosabb aktuális is és jövőbeli kihívásait is: 2050-re a világ élelmiszer-termelését meg kell kétszerezni, mivel a Föld lakossága folyamatosan nő, a jólét növekedésével pedig megugrik a húsfogyasztás. Emellett a politika megújításánál az éghajlatváltozás hatásaira (csökkenő biodiverzitás, talaj- és vízminőség romlása) is tekintettel kell lenni. Ezeket mind figyelembe veszi az EU 2010 során ismertetett reformjavaslat-csomagja, amelyben a fenntartható gazdálkodási módszerek, az innováció, a kutatás és az ismeretterjesztés kiemelt helyet kapott. Az ehhez kapcsolódó nyitott uniós konzultáció után, tavaly októberben ismertetett konkrét jogszabályokat tartalmazó javaslatcsomag már a konzultáció során felmerült szempontokat is figyelembe veszi.

logo_kap50.jpgA közös agrárpolitika tehát folyamatosan megújul, ahogy a külső körülmények és igények is folyamatosan változnak – a KAP fennállásának 50. évfordulója kiváló lehetőséget nyújt arra, hogy a vidék főbb szereplői és az európai polgárok egy közös projekt keretében gondolkodjanak és vitatkozzanak a mezőgazdaság életünkben betöltött szerepéről, valamint a KAP működéséről. Erre teremt lehetőséget „a KAP 50 éve" kampány, amelynek keretében szerte Európában számos fórumot szerveznek a mezőgazdasági politikában érdekelt szereplők bevonásával az uniós és nemzeti intézmények – ezekről részletesebb információ található a kampány hivatalos honlapján. A honlap részletesen bemutatja a közös mezőgazdasági politika történetét, fejlődését és eredményeit, valamint a jövő kihívásait, az ehhez kapcsolódó helyi szintű rendezvényeket, valamint gyakori kérdéseket a KAP-pal kapcsolatban – érdemes tanulmányozni. A KAP emellett a Sziget immár szokásos EU-pontján (European Meeting Point) is főszerepet kap majd, ahol a hasznos információk, játékok és nyeremények mellett idén interaktív formában az EU egyik legrégebbi és legfontosabb szakpolitikájával is megismerkedhettek.

0 Vissza