euro1.pngeuro2_gif.pngValószínűleg már ti is találkoztatok olyan kéteurós érmékkel, amelyeknek a hátoldalán nem a megszokott nemzeti ábrák, szimbólumok voltak. Ezek a különleges pénzek olyan speciális emlékérmék, amelyek kiadására korlátozott darabszámban minden, eurót használó tagország (illetve az EU-val megállapodást kötő ország: Andorra, Monaco, San Marino, Vatikán) jogosult évi egy vagy 2012-től évi két alkalommal. Ilyen esetben a kéteurós hátoldalán egy-egy fontos nemzeti eseményről, alkalomról emlékeznek meg a tagállamok. Ezek az érmék – az Európai Központi Bank által jóváhagyott mennyiségben – törvényes fizetőeszközként forgalomba is kerülnek; a ritka példányok különösen értékesek a gyűjtők számára. Az első ilyen emlékérmét Görögországban bocsátották ki 2004-ben, az athéni olimpiai játékok alkalmából.

Az euró történetében eddig négyszer bocsátott ki közösen, kiemelkedő jelentőségű, európai esemény alkalmával emlékérmét az euróövezet 19 tagja:

2007 márciusában a Római Szerződés 50. évfordulója,

– 2009 januárjában a Gazdasági és Monetáris Unió létrejöttének 10. évfordulója,

– 2012 januárjában az euró bevezetésének 10. évfordulója,

– 2015 júliusában az EU zászlajának 30. évfordulója alkalmából.

Az eddig megjelent 2 eurós emlékérmeket az Európai Bizottság, vagy az Európai Központi Bank honlapján lehet megtekinteni, ahol országokra vagy megjelenési évekre lebontva kereshetünk rá a különleges pénzekre.

Öt tagállam – Olaszország, Finnország, Németország, Belgium és Luxemburg – bocsátotta ki a legtöbb fajta, országonként 17-20 eltérő mintázatú emlékérmet, míg a balti államok és Andorra csupán 1-4 alkalommal hoztak forgalomba különleges kéteurósokat.

Az emlékérmek kibocsátási mennyiségére két kikötést alkalmaznak az eurót használó államok:

– az összes ország által az előző évben kibocsátott kéteurósok mennyiségének 0,1 százaléka lehet emlékérme, amely küszöb indokolt, kiemelkedően indokolt esetben akár 2 százalékig is felmehet;

– az egyes országokban az emlékérmék aránya nem haladhatja meg az előző évben ugyanezen országban forgalomba helyezett kéteurósok mennyiségének 5 százalékát.

euro3.jpgAz interneten számos érmegyűjtőkre specializálódott oldalt találunk. A kínálatból kiderül, hogy általában értelemszerűen a legkisebb példányszámban kibocsátott (monacói, andorrai, vatikáni) érmeket árulják a legmagasabb áron, így egy-egy vatikáni 2 eurós érme sokszor 60-100 euró feletti (!) áron talál gazdára – sőt, a csillagászat nemzetközi évéről megemlékező (106 ezer példányban vert) 2009-es vatikáni érmét egy helyen 600 euró feletti áron árulták. Van olyan eset is, amikor nem az alacsony példányszám, hanem a téma miatt keresett valamely érme: akad 50 euró feletti áron elkelt 2004-es, 1 milliós példányszámú finn érme is, amely az EU bővítésének állít emléket. A legkisebb példányszámú érméket nem is tudják beszerezni, és így áruba bocsátani a kereskedői oldalak. Az átlagos emlékérmek 3-4 euróért cserélnek gazdát.

euro4.jpgeuro5.jpgA messze legkisebb mennyiségű forgalomba állított – és így legkeresettebb – kéteuróssal Monaco dicsekedhet. Összesen 20 001 db érme kibocsátásával 2007-ben, Monacóban hozták forgalomba azt a kéteuróst, amellyel Grace Kelly hercegné halálának 25 éves évfordulójára emlékeztek meg. 2015-ben mindössze 10 000 db érmét bocsátottak ki a monacói erőd építésének 800. évfordulójára – egy ilyen érmét jelenleg egy online aukciós oldalon közel 1 300 eurós áron lehet megvásárolni. 2016 júniusában 15 ezres példányszámban adják ki a Monte Carlo alapításának 150. évfordulójára és III. Károly alapítóra megemlékező pénzeket.

Az előbbieken kívül még akad néhány érdekes érme, amely idén került forgalomba. Ilyen például a franciaországi foci EB-re 10 millió példányban készült kéteurós, amellyel némi szerencsével ti is találkozhattatok – érdemes eltenni emlékbe. Figyelemreméltó Lettország idei érméje is, amelyen a lett hagyományos tejipar szimbólumaként egy tehén szerepel.

Valószínűleg a gyűjtők kedvence lesz San Marino 2016-os kéteurósa, a csupán 85 000 példányban vert, William Shakespeare halálának 400. évfordulójának emléket állító pénzdarab is. Olaszország Donatello halálának 550. évfordulójára emlékezik a művész Dávid-szobrának fejével díszített érmével. De kiadtak idén a szlovák EU-elnökség, a balti kultúra (Litvánia), a vatikáni őrség felállításának 200. évfordulója, és az olimpiai csapat részvételére (Portugália) tiszteletére készített kéteurósokat is, érdemes végignézni az összeset.

Ezek után talán jobban megnézzük, mi kerül a kezünkbe, és ha szerencsések vagyunk, nagyon érdekes, különleges, akár komoly értéket képviselő emlékérmére bukkanhatunk, amelyeket nem adunk ki könnyű szívvel a sarki fagyizóban nyaralás közben.


euro9.pngeuro6.pngeuro7.pngeuro8.png

 

 

 

 

 

Borítókép: Európai Bizottság, a 30 éves EU-zászló emlékérme tervezésének döntőjébe jutott variációk

0 Vissza
Európa Pont | 2013.08.16. 14:47

Ami összeköt…

Legújabb gyűjtésünkben Európa legismertebb és legizgalmasabb hídjaiból gyűjtöttük össze egy csokorra valót. A hidak, bármelyik korban és országban is készültek, funkcionalitásuk mellett mindig az összetartozás, összeköttetés, a kapcsolatok szimbólumai. Nem véletlen, hogy a 2000-es évek elején az egyesült Európa egyik leginkább kézzelfogható szimbólumának tekintett euró-bankjegyek illusztrálására is a hidakat választották, amelyek a mai napig (még a jelenleg zajló bankjegycsere után is) egy-egy európai építészeti kort megidézve díszítik az eurókat.

A római kor mementói az Európa több pontján épen maradt vízvezeték-rendszerhez tartozó hidak. Ilyen az i. sz. 19 körül épült provence-i Pont du Gard is, amely mára az Unesco világörökség része. A híd háromszintes, legfelső szintjén haladt a víz egy 50 kilométeres vezeték részeként, vízhez juttatva Nemausus római városát, azaz a mai Nîmes-et.

Későbbi korokból származnak a mai Olaszország legismertebb, „landmark” (városképet meghatározó) hídjai, mint amilyen Firenzében a Pitti-palotát az Uffizi galériával összekötő Ponte Vecchio (öreg híd) amelyet a középkor óta számos ötvös és aranyműves boltja szegélyez. Ilyen továbbá  a középkori Európa egyik legfontosabb kereskedelmi központjában, Velencében a XVI. században épült Ponte di Rialto, vagy a szintén velencei, a Dózse-palotát és a mellette lévő börtönt összekötő Sóhajok hídja (Ponte dei Sospiri), amelyről számos legenda szól.

A londoni Temze-hidak közül talán a XIX. század végén épült Tower Bridge a legismertebb. Különlegessége, hogy a zavartalan temzei hajóközlekedés biztosítása érdekében középső része felnyitható. A közlekedés biztosítása volt a célja az alig tíz éve átadott magdeburgi vízi hídnak is, amely talán a világ egyik legérdekesebb hídja – az Elba-Havel csatorna és a Mittelland-csatornát összekötő, majdnem egy kilométer hosszúságú híd a leghosszabb hajózható vízi híd a világon.

Hollandia nagyvárosaihoz szervesen hozzátartoznak a csatornák és a csatornákat átszelő kis hidak, de  a jellegzetes hidak Közép-Európa fővárosainak képét is meghatározzák. A 12 budapesti Duna-híd közül a legelső állandó híd, a Lánchíd a legismertebb világszerte, de ugyanilyen jelentős Prága számára a Moldvát (Vltava) átszelő Károly-híd. Ez volt Prága első állandó hídja, amelynek építését a XIV. században kezdték. A gyalogoshidat, amely szintén a világörökség része, ma harminc szobor és szoborcsoport – Európa egyik legnagyobb szabadtéri barokk szoborgyűjteménye – díszíti. Bár csak a kilencvenes években készült el, de Pozsonynak is fontos jelképe lett az Új híd, érdekessége, hogy tetején egy – formája miatt UFO-nak nevezett – étterem kapott helyet.

Különlegessége – első sorban hosszúsága – miatt mindenképpen említésre méltó a lisszaboni Vasco da Gama híd, amely viaduktjaival együtt összesen több mint 17 kilométer hosszan ível a Tejo folyó felett. Hasonlóan hosszú távot (közel 8 kilométert) fog át a Malmőt Koppenhágával összekötő Øresund híd (svédül Öresund híd), amely 2000-es átadása óta gyakorlatilag Skandináviát köti össze Nyugat-Európával.

Még egy érdekesség az európénz-jegyeket díszítő hidakról: a Robert Kalina osztrák képzőművész grafikái eredetileg egy-egy európai építészeti stílust idéznek meg; ahogy nő a címletek névértéke, úgy közelednek az építészeti stílusok napjaink építészetéhez a római kort idéző 5 euróstól a XX. század építészetét bemutató – a tapintásközelségből talán kevésbé ismert – 500 eurós bankjegyig. A grafikák a semlegesség jegyében nem valódi hidakat ábrázolnak, nehogy sértődés legyen abból, hogy valamelyik ország hídjai kerültek a válogatásba. Ennek ellenére most úgy tűnik, valamennyi híd Hollandiát idézi: Rotterdam egyik új lakónegyedében ugyanis 2013-ra felépítették az összes Euró-bankóra nyomtatott, korábban a valóságban sohasem létezett hidat.

Válogatásunk természetesen nem teljes, de folyamatosan bővülő Pinterest oldalunkon további híd-különlegességeket találtok – ti melyik hidat hiányoljátok a listáról? :-)

 

pont.jpg



A franciaországi Pont du Gard

 

towerig.jpgA Tower Bridge Londonbanfirenze.jpg

 A Ponte Vecchio Firenzében

 

rialto-bridge-venice-17722-400x250.jpg A Rialto hídja Velencében

 

soh.jpg A Sóhajok hídja Velencében

 

amsterdam.jpg

Amszterdami hidak

 

lanc.jpg

A budapesti Lánchíd

 

tower.jpg

A Károly híd Prágában

 

pzs.jpg

A pozsonyi Új híd

 

vizi.jpg

A magdeburgi vízi híd

 

oresund.jpg

Az Öresund híd Dánia és Svédország között

 

vasco.jpg 

A lisszaboni Vasco da Gama híd

 

10euros.jpg

A rotterdami „10 eurós híd”

0 Vissza
Európa Pont | 2011.11.28. 09:48

Az euróoptimisták

Bár sokan temetik manapság az eurót, mi itt Kelet-Közép-Európában örülnénk neki, ha olyan stabil fizetőeszközünk lenne, mint az európai közös pénz. Válság ide vagy oda, továbbra is vannak országok, melyek hisznek az euróban.

Nálunk Magyarországon az euróbevezetés a gazdaságpolitika Szent Grálja. Mindenki tudja, hogy szükség lenne rá, de a válság miatti nehézségek közepette a politikusaink rendre túlságosan rögösnek találják az odáig vezető utat. A maastrichti kritériumokat valóban nem könnyű teljesíteni - de nem is lehetetlen. Végignéztük, ki hogyan veszi az akadályokat.

A balti országokat súlyosan érintette a válság, Lettország és Litvánia mégis viszonylag jó pozícióban várja a vihar elcsendesülését. Mindkét országban komoly probléma a költségvetési hiány, az államháztartás azonban köszöni, jól van. Lettországban az infláció is igen attraktív, 1 százalék alatti.



Lettország és Litvánia kicsi és nyitott gazdaság, akárcsak Csehország. A csehek egy kivételével mindegyik kritériumnak eleget tesznek, és ha elkezdődik a fellendülés, várhatóan a költségvetési hiányt sem lesz nehéz az előírt alá szorítani. Itt a probléma inkább az akarat hiánya. Václav Klaus a leginkább euroszkeptikus politikusok közé tartozik: 2005-ben konkrétan az Unió megszüntetését, helyette pedig lazább szabadkereskedelmi övezet felállítását javasolta. 2008-ban - a közös pénz tizedik születésnapján - Klaus megjósolta a mostani euróválságot. Bár Brüsszelben sokan nem kedvelik morózus konzervatív államfőt, el kell ismernünk: volt némi igazság az eurózóna gazdaságainak sokféleségét boncolgató kritikáiban.

A harmadik erős versenyző Lengyelország. A lengyelek alig-alig teljesítenek valamit az euró bevezetésének feltételeiből, mégis nagyobb összegben mernénk fogadni a belépésükre még ebben az évtizedben. Lengyelország a maga majdnem 40 milliós népességével az Unió egyik legnagyobb országa, Kelet-Közép-Európa vezető hatalma. És bár a mostani válság sokak szerint többek között a “too big to fail” kategória kimúlását is jelenti, mi nem tudjuk elképzelni hosszú távon az eurót a lengyelek nélkül.

A legpikánsabb nyilatkozat alighanem a kalandos életű hajóskapitányból lett államelnök, Traian Basescu nevéhez fűződik. "Kérem ne nevessenek, Románia 2015-ben be akarja vezetni az eurót" - hangzott el alig két hete egy sajtótájékoztatón. Románia fő erőssége az alacsony, 30 százalék körüli államadósság. Hosszú távon ezt a legnehezebb leépíteni, a költségvetési hiány és az infláció kezelhetőnek tűnik, különösen ha beindul a fellendülés. Bár Magyarországon sokáig divat volt a románokra úgy tekinteni, mint szegény szomszédra, aki mostanában járt Nagylaktól keletre, az pontosan tudja, mennyire látványos a román gazdaság erősödése.

Egyetlen dolog miatt nem szurkolunk Romániának, ez pedig a lej. Keleti szomszédunknál ugyanis 2001 óta az összes papírpénz műanyagból készül, ami egész Európában egyedülálló, és elsőre meghökkentő. A különleges bankók nem gyűrődnek, és egyes részeik átlátszóak. Hozzájuk képest - lássuk be - még egy 500 eurós bankjegy is érdektelen - művészeti szempontból persze.

0 Vissza
Címkék: komoly euró