erasmus30_cover.jpgAz Erasmus az EU vitathatatlanul legnépszerűbb programja. Harminc év alatt összesen 9 millió hallgatónak, oktatónak, önkéntesnek, gyakornoknak vagy fiatal munkavállalónak nyújtott lehetőséget arra, hogy ideiglenesen egy másik országban (tagállamban vagy partnerországban) szerezzen hasznos tapasztalatot. A program ugyanakkor ennél sokkal többet ad a kiutazóknak.

Az idegennyelv magabiztos használata

A magyar oktatási rendszer és benne a nyelvoktatás nem feltétlenül gyakorlatorientált. Egy közgazdasági egyetemen az ember előbb jut el odáig, hogy a csúszó leértékelésről tudjon magyarázni, mint hogy az autóban ülve azt tudja mondani a sofőrnek: „kérlek, húzd fel az ablakot, mert baromi nagy a huzat” (true story). Ezen hatalmasat lendít az Erasmus, mert bár kiutazáskor már viszonylag magas szinten kell tudni az idegen nyelvet, ez mégsem garancia egy mindennapi, gördülékeny beszélgetés képességére. Ezen viszont az Erasmus – megannyi közös programmal, bulival, érdekes emberek megismerésével – rengeteget segít, a félév végére a könyvszagú nyelvtudásból biztosan kipróbált, életközeli és használható tudás lesz, amire Magyarországon nagyon nagy szükség van.

Önismereti kurzus

Az Erasmus alapvetően egy másik ország, egy másik kultúra megismerését is jelenti, ez magától értetődő. Amire azonban a kiutazó Erasmus-újoncok nem gondolnak: a szülőotthontól, a biztosan ismert környezettől és barátoktól távol ők tiszta lappal indulnak, hogy kik és milyenek ők, azt kint senki nem tudja. Ha valakinek jó a humora, elképesztően udvarias, zseniálisan főz vagy épp hatalmas bulicsászár, az nem egyértelmű senkinek elsőre. Az ösztöndíjasnak így „feladata” az is, hogy megismertesse magát másokkal, és eközben saját magáról is fontos felfedezéseket tehet. Szóval egy Erasmus ösztöndíjjal érdekes utazást tehetünk – önmagunkban is. 

A látókör szélesítése

Aki volt valamerre Erasmussal, valószínűleg egyetért abban, hogy a félév során hihetetlenül sok – nem feltétlenül tanulmányokhoz vagy szakmához kapcsolódó – tudásra és tapasztalatra lehet szert tenni. Hogyan gondolkodnak bizonyos fontos kérdésekről egy másik országban, amiről otthon mondjuk teljesen eltérő a közgondolkodás, vagy milyen alternatív módokon kezelnek mindenki számára égető problémákat. Felüdítő és izgalmas ilyen új nézőpontokat megismerni. Azt is nagyon érdekes megtapasztalni, hogy hogyan bánnak az idegenekkel – legyen szó külföldi diákról, vagy az adott ország kisebbségeiről. Aki megtapasztalja az „Erasmus-létet”, sokat lát és tanul a közvetlen programjának témáján kívül is, akár a helyiektől, akár egy másik Erasmus-társtól. Ezek mindenképpen nyitottabbá, érzékenyebbé, kíváncsibbá, és végső soron toleránsabbá és szolidárisabbá teszik a résztvevőket. Talán ez az Erasmus egyik legfontosabb eredménye, amely az Erasmus-generáció nagyon fontos erénye, és az egész EU egyik legfontosabb értéke is.

Hatalmas nemzetközi bulik

Erasmusosként aligha van olyan, aki kimaradt volna a híres Erasmus partikból… Aki látta például a Lakótársat keresünk című francia filmet, tudja, miről van szó. De ezzel nincs is gond: az ilyen közös élményeket maradandó emlékként őrzi mindenki. Nincs is annál európaibb, amikor a svédországi klubhelyiségben a spanyolok rendezte Sangría-partin egy cseh filmből idézget versenyt a német és a magyar, mindezt angolul… :-)

Szerelem, család

És persze ott vannak az új, akár élethosszig tartó barátságok vagy éppen szerelmek: nagyon sokan vannak, akik egy erasmusos ösztöndíj alatt találták meg párjukat. Egy átfogó Erasmus-hatástanulmány szerint közel egymillió(!) Erasmus-bébi köszönheti megszületését a programnak – és ez a szám folyamatosan nő. Mi maradunk továbbra is feltétlen rajongói a programnak, és kívánjuk a fiataloknak, hogy minél többen, minél több területen éljenek az Erasmus – és a sok egyéb plusz – lehetőségével.

--------------------------------------------------

Az Erasmus-párokról nemrégiben kiállítás is készült, ami például az Európa-napon, a Szabadság téren is látható volt – mindegyik képpár az egykori erasmusos fiatalokat és a mai közös családban élő párokat mutatja be. A kiállítás képeiből és a kapcsolódó történetekből mutatunk párat (további képeket és sztorikat itt találtok).

Linda és Mads

Linda termékfejlesztési osztályvezetőként dolgozott egy életbiztosítónál Budapesten, amikor megismerte dán párját, aki a Copenhagen Business Schoolon folytatott európai tanulmányok után a CEU MBA képzésén vett részt Erasmusszal 2009 őszén. Mindketten 33 évesek, és majdnem nyolc éve vannak együtt. Néhány hónappal megismerkedésük után, 2009 végén költöztek össze Budapesten. Most várják két és fél éves Mia lányuk kistestvérét. Mads fejvadászként dolgozik, Linda pedig már termék- és üzletfejlesztési igazgatóként dolgozik ugyanannál az életbiztosítónál.

erasmus30_1.jpg

erasmus30_2.jpg

(Fotó: Tuba Zoltán / Képszerkesztőség)

Petra és Zoltán

Petra a csehországi Zlín város Tomaš Baťa Egyeteméről, Zoltán pedig a Pécsi Tudományegyetemről érkezett 2004 őszén az osztrák Fachhochschule Steyrbe, ahol mindketten a közgazdasági szakon hallgattak marketinget. 2004 októberétől vannak együtt, két év távkapcsolat után 2007 januárjában költöztek össze Prágában, majd két évre rá Budapestre költöztek. Petra 34 éves és brand menedzserként dolgozik, Zoltán 35 éves, szervezetfejlesztési tanácsadó. Hat éves Dóra és két éves Laura lányukkal Dunakeszin élnek.

erasmus30_3.jpg

erasmus30_4.jpg

(Fotó: Ancsin Gábor / Képszerkesztőség)

Borítókép forrása: pexels.com

---

Az Európa Pont az Európai Bizottság információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.
Olvasd el többi bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon és gyere el ingyenes programjainkra!

0 Vissza

car_check_at_border_post_hu_1.jpgAz egységes piac idén ünnepli fennállásának huszadik évfordulóját. „Egységes piac” – rideg szakkifejezésnek hangzik, amellyel nehéz azonosulni, ugyanakkor mégis az EU egyik legnagyobb vívmánya, amelynek számtalan pozitív hozadékát nap mint nap érezhetjük, még ha nem is feltétlenül tudunk róla. Magyarország még csak nyolc éve tagja az EU-nak, ugyanakkor sok mindent ma már természetesnek veszünk. Az idősebb generáció – és sok fiatal is – emlékszik még arra az időre, amikor külföldre utazva kisebb gyomorgörccsel közeledett az országhatárhoz (amikor persze már lehetett utazni), és szemlesütve drukkolt, hogy a határőr semmibe ne kössön bele, ne kelljen kipakolni az egész csomagtartót…

Ez az EU belső, egységes piacán szerencsére már csak emlék, az EU-n belül teljesen szabadon utazhatunk, sem csomagjainkat, sem minket nem ellenőriznek a határnál – mára autóval szinte észre sem lehet venni, amikor egy másik (schengeni) tagállamba érkezünk. Az utazás szabadsága csak egy az egységes piac előnyei közül, bár kétségkívül ez az a terület, ahol a legszembetűnőbben érzékeljük annak előnyeit. Ennél még jelentősebb vívmány, hogy akár le is telepedhetünk egy másik tagállamban, ott szabadon munkát vállalhatunk, a fiatalok a helyiekkel azonos feltételekkel tanulhatnak. A cégek is értékesíthetik termékeinket, a vásárlók pedig a sok-sok, különböző országból származó áru közül válogathatnak – a korábbinál jóval nagyobb, biztonságosabb választékból és olcsóbban. Az EU egységes piaca nemcsak egy vámunió, de magába foglalja a határok nélküli schengeni zónát, a közös valutát használó eurozónát, és még számos olyan eredményt, amely lehetővé teszi, hogy a tagországokban hasonló eséllyel tudjunk érvényesülni, mint hazánkban – hogy érezzük, az országhatárok nem korlátozzák lehetőségeinket. Ez a mai fiataloknak már természetes, de rengeteg erőfeszítés és egyeztetés kellett ahhoz, hogy mindez így lehetővé váljon az EU egységes piacán.

Az Európai Gazdasági Közösség hat alapító tagállama már a kezdetekkor, a Római Szerződések 1957-es aláírásakor célul tűzte ki a vámok nélkül működő közös piac megteremtését. 1968-ra létrejött a vámunió, amelyben egymás között felszámolták a vámokat, és kifelé közös vámtarifákat alkalmaztak. Ám az egységes belső piac létrejöttét továbbra is különböző protekcionista akadályok – például eltérő műszaki szabványok, egészségügyi és biztonsági előírások – nehezítették. A nyolcvanas évek végén a Jacques Delors vezette Bizottság adott új lendületet a folyamatnak, amely a Közösségen belüli szabad mozgás valamennyi fizikai, technikai és adóügyi akadályának megszüntetésére törekedett. Nagyszabású jogalkotási program segítségével 1993-ra végül létrejött az EU egységes piaca, amelyen belül felszámolták az áruk, személyek, a tőke és szolgáltatások útjában álló legfontosabb akadályokat.

Az egységes piac 1992 óta rengeteg hasznot hozott, és számtalan új lehetőséget teremtett. A fent említett szabadásokon túlmenően az egységes piacnak, az egységes vagy harmonizált szabályoknak köszönhetjük, hogy számos végzettséget kölcsönösen elismernek a tagállamok, hogy turistaként nem kell minden egyseges_piac2.jpgvagyonunkat orvosra költenünk egy baleset esetén, hogy a boltok polcain termékek széles skálájából válogathatunk, hogy biztosak lehetünk abban, termékeink megfelelően működnek, hogy európai nyaralásunk során egyre olcsóbb a mobiltelefonálás… aA szabad mobilitáshoz még pénzügyi támogatást is kaphatunk – például uniós programokban való részvétellel. A külföldi szakmai gyakorlat megszerzését, egyetemi áthallgatást, önkénteskedést, vállalkozásfejlesztési tapasztalatszerzést mind támogatja valamilyen EU-s program, amelyet érdemes kihasználni.

Közvetve vagy közvetlenül tehát rengeteg dolgot köszönhetünk az idén húszéves európai egységes piacnak. Ezekről a lehetőségekről is tájékozódhattok, ha eljöttök az egységes piaci hét közönségnapjára október 17-én, ahol a programokat hazánkban menedzselő szervezetek tanácsadói segítenek az eligazodásban, Litkai Gergely stand-up showja pedig abban, hogy az egységes piac humorosabb oldalát is megismerjük.

0 Vissza

A nyár a pihenés, nyaralás és bulik ideje – ugyanakkor a rengeteg szabadidőt érdemes lehet hasznosan eltölteni. Facebook oldalunkon folyamatosan beszámolunk az ilyen kezdeményezésekről, amelyekből most összegyűjtöttük egy csokorra valót – ha érdekel az EU, érdemes ezekre a szünidő alatt is egy kis időt szánni (részletes információt a hiperlinkekre kattintva érhettek el az egyes pályázatokról).

Aktuális pályázatok

fubenolvas.jpgAz Európai Unióval foglalkozó intézmények pályázatai közül az egyik legújabb felhívás a felsőoktatásban tanulókat szólítja meg: a Külügyminisztérium és az Országgyűlés elnöke által meghirdetett pályázat változatos uniós témakörökben (az uniós tagság értékelésétől, szakpolitikákon át a klímaváltozásig) várják a pályamunkákat. A „Magyarország az Európai Unióban, az Európai Unió a világban” című esszépályázatra maximum 100 ezer leütés terjedelmű dolgozatokat október 5-ig várják a szervezők – a legjobb művek az elismerés mellett több százezer forintos pénzjutalomban részesülnek.

Könnyedebb feladatot jelent egy másik aktuális pályázat, amely fotós pályamunkákat vár augusztus végéig: a kiírás célja, hogy bemutassa, hogyan segíti a gyakorlatban az uniós finanszírozás a régiók fejlődését. A pályázat egyik kategóriájában bárki indulhat, aki az EU területén él, a beküldött fényképeken olyan projekteket kell megörökíteni, amelyek az Európai Regionális Fejlesztési Alapból vagy a Kohéziós Alapból részesülnek támogatásban. A pályamunkákból a közönség és egy szakmai zsűri válogat, a győztesek 1000 euró értékben fotós felszerelések közül választhatnak, továbbá kétszemélyes jutalomutazást nyernek Brüsszelbe, a régiók és városok európai hetére.

Egy másik kreatív pályázatban, az Európai Zöld Fővároshoz kapcsolódó kiírásban ötperces kisvideókat várnak a szervezők, amelyben azt kell bemutatni, hogy mitől lehet egy város Európa zöld fővárosa. Ezt a címet idén a spanyolországi Vitoria-Gasteiz viseli, a fődíj is egy ide szóló kétszemélyes utazás. A szervezők július végéig várják a kisvideókat.

Korábban már beszámoltunk a Csobbanj Európával! turnéról – az országos rendezvénysorozat nyár végéig tart, amelynek keretében uniós tanácsadók magyarországi strandokon „ügyelnek”, így akár strandolás közben is tájékozódhattok számos uniós lehetőségről. A turnéhoz kapcsolódó, szintén fotós játékban standbelépőket, vagy Sziget napijegyeket is nyerhettek, ehhez olyan képeket kell beküldenetek, amelyek az látszik, milyen jól jöttök ki nagyszüleitekkel vagy hogyan  tüsténkedtek a kertben (a generációk közötti szolidaritás évéhez, illetve a Közös Agrárpolitika 50. születésnapjához kapcsolódóan).

Hosszú távú tervekhez

Mindezen aktuális pályázatok mellett nyáron van elég idő, hogy komolyabb, hosszabb távú terveitekre is készüljetek – az uniós ösztöndíjak és gyakornoki programok általában komolyabb felkészülést és tájékozódást igényelnek. Ha a közeljövőben szeretnétek külföldön tanulni, gyakorlatot szerezni vagy önkénteskedni, érdemes egy kis időt rászánni a nyáron, hogy utánajárjatok az egyes uniós programok részvételi feltételeinek.

Ha a külföldi tanulás érdekel, akkor nézzetek utána, hogyan működik az EU ezt támogató Erasmus programja (itt olvashatjátok összefoglalónkat a programról), az Erasmus Mundus keretében akár Európán kívüli vezető egyetemek képzésében is részt vehettek. Ha gyakorlatiasabb tapasztalatot szeretnétek szerezni, és kipróbálnátok, hogyan álljátok meg a helyeteket valamely másik tagállamban működő szervezetnél, akkor nézzetek utána az EVS (Európai Önkéntes Szolgálat) működésének (egyik korábbi blogposztunkban részletesen összeszedtük, mire érdemes figyelni a pályázásnál). Az EVS egyre népszerűbb Magyarországon is, nem is csoda, hisz a program segítségével akár egy évet is eltölthettek egy másik tagállamban tapasztalatszerzés céljából, úgy, hogy ez egyáltalán nem terheli meg pénztárcátokat – a következő beadási határidő október 1. Ha esetleg már van egy kis vállalkozásotok, vagy ilyesmi indításán gondolkodtok, akkor hasonló gyakorlati tapasztalatot az Erasmus vállalkozóknak program keretében szerezhettek.

Ha vonz Brüsszel…

Ha nemcsak külföldi tapasztalatszerzésben gondolkozol, hanem maga az Európai Unió intézményrendszere, működése érdekel, akkor érdemes lehet szakmai gyakorlatra jelentkezned valamelyik uniós intézményhez. Minden jelentősebb uniós intézmény kínál szakmai gyakorlati programokat, amelyek segítségével általában 3-5 hónapot tölthetsz el valamelyik szervezetnél. A gyakornoki programokhoz valamennyi hasznos információt megtaláltok az EUvonal kapcsolódó gyűjteményében.

0 Vissza

Az Európa-napot május 9-én ünneplik Unió-szerte, mert 1950-ben Robert Schuman, akkori francia külügyminiszter ezen a napon javasolta, hogy hozzanak létre egy nemzetek feletti együttműködést az életszínvonal emelése és a béke biztosítása érdekében. Ennek állít emléket ez a nap, de emellett május 9. (ami idén a legtöbb városban a hétvége miatt május 5-re „esik”) egyet jelent a hasznos és szórakoztató európai programokkal is – ilyenkor számos színes program várja az EU-ra, valamint az európai kultúra kíváncsi érdeklődőket országszerte.

A budapesti fesztiválra a már hagyományosnak számító helyszínen, a Millenárison és az Európa Pontban kerül sor május 5-én 14 és 22 óra között, ahova minden korosztályt várunk a legkisebbektől az idősebbekig. Az idei fesztivál fókuszában az EU növekedési stratégiája, az EU2020 áll – az érdeklődők számos program keretében ismerkedhetnek meg az EU ehhez kapcsolódó munkahelyteremtő, oktatási, innovációs, éghajlat-változási, valamint társadalmi befogadásra irányuló célkitűzéseivel, valamint a kapcsolódó uniós lehetőségekkel. A fesztivál azt is bemutatja, hogy milyen lenne ma az élet Magyarországon, ha hazánk nem lenne az EU tagja – láttatva azokat az előnyöket, amelyet a minden nap benne élők nehezen, vagy alig vesznek észre. A fesztiválon koncertet ad Kovács Kati, eljön a Maszkura és a tücsökraj, itt lesz a Qualitons, valamint a Romungro Fiúk népzenei együttes – a koncertek mellett pedig számos izgalmas program várja az érdeklődőket, ebből adunk most egy kis ízelítőt.

A kicsiket számos kézműves és gyerekjáték várja egész nap, „ökodizájn workshopba” és családi gerillakertészkedésbe is belekóstolhatnak szüleikkel, vár még rájuk bábelőadás, Kiskalász-koncert – és természetesen az elmaradhatatlan ugrálóvár. Aki kinőtt már az ugrálóvárból, annak is kínálunk hasznos időtöltést: az Európa Pontban az álláskereséshez elengedhetetlen profi önéletrajz-készítéssel kapcsolatban kaphatnak tanácsot az érdeklődők, az „Erasmus-faluban” és az információs sátraknál pedig számtalan uniós lehetőségről – többek között az idén 25 éves Erasmusról – tájékozódhatnak, de környezetvédelemmel és a fenntartható városi élettel kapcsolatban is kaphatnak információt: a Lecsós Kertnél többek között a közösségi kertészkedésről és kiskert-telepítésről is szó lesz.

A szülők korosztályának is számos programot kínálunk: a generációk közötti együttműködés az egyik témája annak a beszélgetésnek, amelyen Cserhalmi Sára rendezőnő és édesapja, Cserhalmi György színművész vesznek részt. Emellett a kertészkedéssel kapcsolatos tippek nekik is hasznosak lehetnek, de arra is lehetőségük lesz, hogy a nap folyamán kisebb nyereményekért uniós tudásukat teszteljék - ha esetleg valamit nem tudnának, akkor a fesztiválon megjelenő tájékoztató szolgálatok sátrainál bármikor feltehetik kérdéseiket az EU-val kapcsolatban.

Az idősebbeket többek között táncba vinnénk: köztudott, hogy a tánc az egyik legősibb gyógyító művészet – délután a szabadtéri színpadnál az 50+ táncterápia valamennyi korosztályt.

És ez az ajánló még közel sem teljes. Rengeteg további programmal várunk benneteket, a részletes program megtekinthető Facebook oldalunkon. Ha Budapesten lesztek május 5-én, mindenképpen látogassatok el hozzánk, megéri! :-)


Egy kis kedvcsináló tavalyi Európa-napunkról:



0 Vissza

Ahogy korábbi, a programot is ismertető bejegyzésünkben írtuk, az EU legnépszerűbb ifjúságot célzó mobilitási programja, az Erasmus idén ünnepli fennállásának 25. évfordulóját. Ez alatt a 25 év alatt – uniós tagságunk előtt, és azóta – több mint harmincezer magyar fiatal élt már a lehetőséggel, és töltött el egy-két szemesztert felsőoktatási hallgatóként egy másik tagország főiskoláján vagy egyetemén.

Az Erasmus élményét egyetlen résztvevő nem felejti el, mindenki örömmel emlékszik vissza az „erasmusos bulikra”, a sok új külföldi barátra, és arra a tudásra, amelyet egy másik országban, a programnak köszönhetően szerzett. Ehhez kapcsolódóan a programot hazánkban koordináló szervezet, a Tempus beszélgetés-sorozatot szervez Erasmus Szabadegyetem címmel, ahol korábbi Erasmus ösztöndíjasok mesélnek erasmusos emlékeikről, arról, hogy mi az, amit a programtól kaptak, illetve mi lett belőlük azóta, mit értek el szakmájukban.

Az aktuális előadás vendégei nagyon különböző, de annál izgalmasabb területekről jönnek: az áprilisi beszélgetés fókuszában Bakos Piroska televíziós műsorvezető révén a magyar EU-elnökség kulisszatitkai, Haidegger Tamás egészségügyi mérnök jóvoltából a sebészeti robotok, valamint Orosz Gábor pszichológus szakterülete alapján a versengés és csalás lesz.

Egy kis betekintés az e havi három vendég munkájába:

Bakos Piroska:



Haidegger Tamás:
 

 


Orosz Gábor:


 
Az áprilisi Erasmus Szabadegyetem helyszíne és időpontja:
Kossuth Klub, Budapest, VIII. Múzeum u. 7., 2012. április 17. (kedd), 18:00, a belépés díjtalan. További információ és regisztráció az esemény Facebook oldalán és a  www.erasmusszabadegyetem.hu oldalon.

Az előadássorozat folytatódik, minden hónap harmadik keddjén a Kossuth Klubban.

0 Vissza

Az Európa Bizottság nemrégiben kiterjesztette az Erasmus program tevékenységét, 2008-tól a program nemcsak a felsőoktatásban hallgatók mobilitását támogatja, de a fiatal vállalkozók külföldi tapasztalatszerzését is. Az elv és a program működése is hasonló a már jól ismert Erasmus programhoz, de itt a középpontban nem a formális tanulás, hanem az üzleti életben hasznosítható külföldi gyakorlatszerzés van.
 

eye.jpgA programban bárki részt vehet, akinek saját vállalkozása van, vagy ilyen létrehozását tervezi, a részvétel nincs életkorhoz, vagy bármilyen végzettséghez kötve. A program keretében a fiatal vállalkozó 1-6 hónapot tölthet valamelyik partnerországban egy fogadószervezetnél – egy vállalkozásnál, amelynek tevékenysége kapcsolódik a vállalkozó itthoni tevékenységéhez vagy tanulmányaihoz. Az érdeklődőknek először a nemzeti kontaktpontokkal érdemes felvenniük a kapcsolatot. Önéletrajzra, motivációs levélre és egy konkrét üzleti tervre mindenképpen szüksége van a jelentkezéshez, a helyi koordinátorok segítenek megtalálni a megfelelő fogadószervezetet a vállalkozó számára. Ha egy vállalkozó és egy külföldi cég egymásra találnak, a résztvevő kint tartózkodásához támogatást / ösztöndíjat is kap, ennek összege 560 és 1000 euró között mozog, függően a fogadó állam árszínvonalától.
 

A létrejövő cserekapcsolat mindkét fél számára hasznos: a kiutazó új tapasztalatokat szerez egy működő vállalkozásnál, üzleti terveinek megvalósításához segítséget és tanácsokat kap tapasztalt szakemberektől, üzleti kapcsolatokat építhet ki, amellett hogy vállalkozói képességeit „élesben” próbálgathatja és kamatoztathatja, a kint töltött időhöz pedig támogatást is kap. A kapcsolat a fogadó vállalkozás számára is előnyös: a fiatal vállalkozó személyében egy újfajta szemlélet, elképzelés érvényesülhet vállalkozásában, aki az üzleti kapcsolatok, piacok kiépítésében is nagy segítségére lehet.
 

Ezt mutatja be az alábbi kisfilm is, amelyben Irma Vilniusból egy svédországi dokumentumfilmeket készítő vállalkozásnál szerzett hasznos tapasztalatot, amelyre otthon elmondása szerint nem lett volna lehetősége:
 


A program évről évre egyre több tapasztalatcserét támogat, mostanra több mint ezer cserekapcsolat jött létre a program keretében. A programban résztvevő cégek jellemzően kis- vagy középvállalkozások 2-10 munkatárssal, tevékenységi körük szerint sokan jelentkeznek a média, kommunikáció, tanácsadás, turizmus vagy az infokommunikáció területéről.
 

Mind a vállalkozó kedvű fiatalok, mind fogadó vállalkozások jelentkezését folyamatosan várják a program koordinátorai, Magyarországon több szervezet is segíthet az eligazodásban: jelenleg a Nemzeti Külgazdasági Hivatal, a Magyarországi Olasz Kereskedelmi Kamara, a Közép-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft. és a Demokratikus Jogok Fejlesztéséért Alapítvány vesz részt közvetítőként a programban (ez a kör várhatóan hamarosan bővül). A szervezetek, illetve a kontaktszemélyek elérhetősége a program hivatalos honlapján található.
 

Vállalkozó kedvűek, hajrá! :-)

0 Vissza

Az Erasmus vitathatatlanul az EU egyik legsikeresebb és legnépszerűbb programja, amit ha lehetőség nyílik rá, vétek kihagyni a felsőoktatásban tanuló magyar diákoknak. Az Erasmus amellett, hogy ismereteinket bővíti, hasznos külföldi tapasztalatot ad, más környezettel, kultúrákkal, élethelyzetekkel ismertet meg és az embert nyitottá teszi – emellett jó szórakozás is (ahogy azt például a Lakótársat keresünk című film bemutatta). Sok új barát, utazások és „erasmusos bulik” – aki volt, annak biztos feledhetetlen élményeket nyújtott, aki még előtte áll, annak mindenképpen érdemes megpróbálnia.

 

Az elmúlt 25 év

 

eras.jpgA program idén ünnepli 25. születésnapját, és évről évre több hallgatót segít külföldi tanulmányokhoz. Tavaly 4 100-nál is többen vettek részt Magyarországról a programban, ami rekordnak számít – ha folytatódik a jelenlegi trend, akkor az idén szeptemberben induló tanévben ünnepelheti a program fennállása óta a hárommilliomodik (!) résztvevőjét. Ebből a hárommillióból több mint harmincezer fiatal Magyarországról utazott egy másik országba.

 

A legnépszerűbb célállomások általában Spanyolország, Franciaország, az Egyesült Királyság, Németország és Olaszország; a legtöbb Erasmus ösztöndíjast is ugyanezen országok, illetve Lengyelország küldi. Az általános trendtől kicsit eltérve a legtöbb magyar cserediák németországi egyetemet céloz meg, ezt követően olasz, francia, spanyol és holland egyetemek fogadják a legtöbb magyar diákot.

 

A kiutazó hallgatók 80 százaléka a családban az első, aki külföldön is tanul – ez azt mutatja, hogy a program által nem csak a tehetős családok gyermekei szerezhetnek európai tapasztalatokat. A 2007 és 2013 közötti időszakra az Európai Unió közel hárommilliárd eurót irányzott elő az Erasmus támogatására, a 2011/12-es tanévben több mint 250 000 hallgató vesz részt a programban.

 kiutazo.jpg


Hogyan lehet részt venni a programban?


A programban felsőoktatási hallgatók vehetnek részt, akik legalább két lezárt félévvel rendelkeznek már anyaegyetemükön. Jelenleg 33 ország tagja a programnak – a 27 uniós tagállam mellett Horvátország, Izland, Liechtenstein, Norvégia, Svájc és Törökország. A hallgatók egy vagy két félévet hallgathatnak át egy másik, hasonló profillal rendelkező külföldi egyetem vagy főiskola valamelyik szakára, ebben ösztöndíj (magyar hallgatók számára havonta kb. 340 euró) is segíti őket. A választott kurzusért, amelyre a tanulmányi megállapodás vonatkozik, a fogadó intézmény részére semmiféle egyetemi díjat, tandíjat, regisztrációs díjat nem kell fizetniük a hallgatóknak.

 

eras2.jpgFontos tudni, hogy a részvétel pontos feltételeiről, a támogatás elnyeréséhez szükséges esetleges vizsgáról mindig a küldő (hazai) intézmény nemzetközi osztálya dönt, tehát nem „központilag” kell pályázni az ösztöndíjra. A részvételhez általában jó tanulmányi eredményre és magabiztos nyelvtudásra van szükség. A választható külföldi intézmények attól függnek, hogy az anyaegyetemnek mely külföldi intézményekkel van együttműködési megállapodása. A programot hazánkban a Tempus Közalapítvány koordinálja, így náluk lehet érdeklődni a program alapvető működésével kapcsolatban, míg a részvétel pontos feltételeiről az adott felsőoktatási intézmények nemzetközi osztálya, illetve az Erasmus koordinátorok adnak tájékoztatást.

Erasmus nagykövetek


Idén a programban résztvevő 33 ország mindegyike Erasmus nagyköveteket választott, akik a jubileumi évben személyesen népszerűsítik a programot. Országonként egy-egy olyan hallgatót és oktatót azért jelöltek ki, akik szakmai és magánéletére az Erasmus program nagy hatással volt.


hu1.jpgMagyarország egyik Erasmus nagykövete Bakos Piroska televíziós műsorvezető és riporter, aki még a 98/99-es tanévben töltött egy szemesztert a pécsi tudományegyetemről a németországi az Odera menti Franfurt Europa-Universität Viadrina egyetemén. A magyar uniós elnökség későbbi szóvivője tömegkommunikációt és kommunikációt hallgathatott a német egyetemen, és máig jó szívvel gondol a kint töltött időre. „Újfajta gondolkodásmódokkal ismerkedhettem meg kint, amely nagy hatást gyakorolt rám. Nemcsak a nyelvtudásom fejlődött, de nyitottá tett újfajta tapasztalatokra is.” A német egyetemen szerzett tudás nagyban hozzájárult ahhoz, hogy hazatérve Bakos Piroska könnyedén el tudott helyezkedni a magyar médiában, a közszolgálati televízió német nyelvű országokkal foglalkozó csapatánál állt munkába riporterként. Bakos Piroska szerint az Erasmus sokat segít abban is, hogy jobban megértsük más országok kultúráját, illetve hogy hogyan élhetnek együtt különböző kultúrák.


Az Erasmus program 25 éves évfordulójához kapcsolódóan számos rendezvényre kerül sor Brüsszelben és a résztvevő országokban, ezekről a program honlapján található részletes információ.


Az Erasmusról és más mobilitási programokról itt találtok részletesebb hivatalos tájékoztatót, itt és itt pedig Erasmusos sikertörténetekről olvashattok.


0 Vissza