szaharov_dij_2017_1.jpgAz emberi jogok védelme az EU egyik alapvető értéke, ennek érvényesülését a közösség számos eszközzel támogatja. Az Európai Parlament 1988 óta jutalmazza a szabadságjogok védelmezőit a Szaharov-díjjal. A díjjal azoknak a kivételes személyiségeknek vagy csoportoknak a tevékenységét ismerik el, akik az intolerancia, a fanatizmus és elnyomás ellen harcolnak. A díj egyben felhívja a figyelmet a díjazottak ügyére és az emberi jogok megsértésére világszerte.

Az idei díjazottak: a Nemzetgyűlés és a Foro Penal Venezolano (venezuelai büntetőfórum) névsorában szereplő valamennyi politikai bebörtönzött

Az Európai Parlament döntése alapján 2017-ben a díjat a venezuelai demokratikus ellenzék és az ottani politikai foglyok kapják. Venezuelát az elmúlt években politikai válság uralja. A hatalmon lévő párt folyamatosan korlátozza a jogállamiságot és alkotmányosságot. A helyi Legfelsőbb Bíróság 2017 tavaszán alkotmányellenesnek nyilvánította a demokratikusan megválasztott, ellenzéki többségű nemzetgyűlés által elfogadott valamennyi jogszabályt, a jogalkotási jogkört pedig átruházta magára. Ezzel súlyosan megsértette a hatalmi ágak szétválasztásának elvét.

A venezuelai biztonsági erők többször is brutális erőszakot alkalmaztak békés tüntetőkkel, köztük kongresszusi képviselőkkel szemben. Az ellenzéki tüntetéseken több mint húszan életüket vesztették, nagyon sokan megsérültek, valamint számos személyt, ellenzéki vezetőt – köztük Leopoldo López ellenzéki vezetőt; Antonio Ledezmát, Alfredo Ramost (Iribarren) és Daniel Ceballost (San Cristobal), Caracas korábbi polgármestereit; Yon Goicoechea, Lorent Saleh, Alfredo Ramos és Andrea González ellenzéki politikusokat önkényesen letartóztattak. A politikai foglyok között spanyol állampolgárok is vannak. Az Európai Parlament és a Foro Penal Venezolano információi alapján 2017 eleje óta több mint 130 ellenzékit gyilkoltak meg, és több mint 600 személyt börtönöztek be önkényesen Venezuelában.

A Foro Penal Venezolano vezető emberi jogi szervezet Venezuelában, amely ingyenes jogsegélyt nyújt azoknak a rászorulóknak, akiket feltételezhetően önkényesen letartóztatnak, megkínoznak, vagy akikkel szemben a tiltakozó megmozdulások során ok nélkül erőszakot alkalmaznak.

A díj odaítélése

A jelöltekre az Európai Parlament egy nagyobb csoportja tehet javaslatot, amelyek közül az emberi jogokhoz kapcsolódó tevékenységű szakbizottságok választják ki a három döntőst. Végül az Elnökök értekezlete dönti el, hogy kinek ítéli oda az 50 000 eurós díjazással is járó elismerést. Korábbi infografikánk a díjazottakról nagy méretben itt tekinthető meg.

Az elismerést a két díjazottnak az EP december 13-i, strasbourgi ülésén adják át. További információ a díjról és a díjazottakról az Európai Parlament oldalán olvasható.

Andrej Dmitrijevics Szaharov

szaharov_dij_2017_2_1.jpgÉrdekes, hogy díjat arról a Szaharovról nevezték el, akinek nevéhez a hidrogénbomba, az emberiség egyik legpusztítóbb fegyverének feltalálása is kapcsolódik. Érthetőbb a névválasztás azonban, ha tudjuk, hogy ugyanez a Szaharov volt az, aki már a hatvanas évektől kezdődően szót emelt az emberi jogok és a politikai áldozatok védelmében, az akkori Szovjetunióban. Szaharov végzetes találmánya mellett az oroszok emlékezetében az egyik első ellenzéki személyiségként, polgárjogi aktivistaként él, aki már a szovjet időkben is kiállt az egyetemes értékek mellett, és a rezsim egyik legbátrabb bírálója lett. Szaharov megalkuvást nem ismerő életútja vitathatatlanul a változások élesztője volt a Szovjetunióban – többek között ezen erőfeszítéseiért ítélték neki 1975-ben a Nobel-békedíjat. A döntőbizottság szavaival élve „az emberiség lelkiismeretének szóvivője volt”, és sem a súlyos fenyegetések, sem a száműzetés nem tudta megtörni ellenállását.


szaharov_dij_2017_3.jpg

-----

Az Európa Pont az Európai Bizottság információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.
Olvasd el többi bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon és gyere el ingyenes programjainkra!

0 Vissza

december7.jpgDecemberben több programunk is foglalkozik az emberi jogok kérdésével. Az EU egyik legfontosabb alapelve az emberi jogok tiszteletben tartása. Az EU a diszkrimináció minden fajtája ellen küzd, bármi is legyen a hátrányos megkülönböztetés alapja: az állampolgárság, vagy valamelyik nemhez, vallási közösséghez vagy bármilyen meggyőződéshez, kisebbséghez való tartozás. Bár az egyenlőtlenségek még nem szűntek meg teljesen, az EU jelentős előrelépést ért el az utóbbi évtizedekben ezen a területen, és folyamatosan dolgozik azon, hogy minél inkább előítélet- és diszkriminációmentessé váljon az unió.

Európai gondolkodók sorozatunkban a brüsszeli rendőrkapitány marokkói származású főtanácsadója, Saad Amrani többek között a „sokszínűség menedzseléséről”, az integrációról és a terrorizmus elleni küzdelemről beszél majd. Egy másik beszélgetésen a Brexit témakörét járjuk körül vendégeinkkel. Lumière Filmklubunkban a Szaharov-díjas, iráni Dzsafar Panahi autójában zajló izgalmas beszélgetéseket követhetjük majd Taxi, Teherán című filmje segítségével. A karácsonyra pedig idén lengyel hangulatban készülhetünk, decemberi menünkön – a kulturális fővárosi címhez kapcsolódóan – ugyanis egy csésze Wrocław szerepel.

december5.jpg

December 8-án, 18 órakor kezdődő Egy csésze Európa programunk főszereplője Európa egyik kulturális fővárosa, Wrocław lesz. A város Szilézia történelmi fővárosaként volt Csehország, a Porosz Királyság, a Habsburg Birodalom, a Német Birodalom és Lengyelország része. Miközben bebarangoljuk a különleges belvárost és felidézzük az év eddigi kiemelkedő eseményeit, ellátogatunk abba a 700 éves sörözőbe is, ahol anno Chopin és Goethe is magához vette a folyékony kenyeret, valamint pár karácsonyi falatot is megkóstolunk a lengyel konyha remekeiből. Az est házigazdája Szederkényi Olga, újságíró. A rendezvényen való részvétel szokás szerint ingyenes, de regisztrációhoz kötött, amelyet az egycseszeeuropa@gmail.com címen lehet megtenni.

december6.jpgAz Európai gondolkodók – European Thinkers programsorozatunkban, december 12-én 19 órakor Saad Amranit, a brüsszeli rendőrkapitány főtanácsadóját látjuk vendégül. Terrorizmus és polarizáció című előadásában bemutatja, hogy a radikalizálódás, a szélsőségek térnyerése, a populizmus miként ássa alá a közös európai ideát, és mit tehetünk azért, hogy a társadalom szétszakadását megállítsuk. Brüsszel az EU „fővárosaként” a terrorizmus egyik fő célpontja. A főtanácsadóval egyebek mellett a terrorfenyegetettségről, integrációról és az iszlámról beszélgetünk. A beszélgetés nyelve angol, angol-magyar szinkrontolmácsolást biztosítunk. Az eseményre regisztráció szükséges, 2016. december 11-ig az euthinkers@eu.hu e-mail címen tudnak jelentkezni a programra.

december3.jpgMásnap, december 13-án 19 órakor „Kívül tágasabb?” címmel a Brexit következményeiről beszélgetünk vendégeinkkel. Milyen hatása lesz a brit kilépésnek az európai gazdaságra, a közös piacra, illetve az európai integráció jövőjére? Hogyan befolyásolja a Brexit az európai munkaerőpiacot, a szabad munkaerő áramlását? Mi történik azokkal az uniós munkavállalókkal, akik az Egyesült Királyságban vállaltak munkát, és mi lesz azokkal a britekkel, akik uniós országokban dolgoznak? Többek között ezeket a kérdéseket tárgyalja meg három vendégünk, Iain Lindsay, az Egyesült Királyság magyarországi nagykövete, Dr. Gálik Zoltán, a Budapesti Corvinus Egyetem docense, valamint Dr. Balázs Zoltán, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója. A beszélgetés során angol-magyar szinkrontolmácsolást biztosítunk.

december4.jpgDecember 15-én 19 órától Lumière Filmklubunk idei utolsó programján a Taxi, Teherán című filmet vetítjük. A filmben egy sárga taxi jár fel-alá Teherán forgalmas utcáin. Utasai közt van emberi jogi ügyvéd, kalózkiadású lemezekkel seftelő férfi, iskolás kislány, nyugdíjas asszony. Egy közös bennük: mindannyian őszintén beszélnek a felmerülő köz- és magánéleti témákról. Beszélgetőtársuk, a taxisofőr pedig nem más, mint maga a rendező: az egykor politikai okokból házi őrizetre ítélt, 2012-ben Szaharov-díjjal kitüntetett Dzsafar Panahi. Az iráni filmrendezőnek több, az iráni társadalmat bemutató filmje nyert már rangos nemzetközi elismerést. Panahit hazájában rendszerellenes tevékenység vádjával 2010-ben hat év fogságra és húsz év alkotástól való eltiltásra ítélték. Az „Ez nem egy film” című dokumentumfilmjét egy süteménybe rejtett pendrive-on csempészték ki Iránból és juttatták el a 2011-es cannes-i filmfesztiválra. Az est házigazdája Gyárfás Dorka, a Lumiére Filmklub kurátora Bujdosó Bori, újságíró.

Az Európa Pont decemberi programjainak részletes leírása az Európa Pont Facebook oldalán olvasható. Valamennyi program ingyenes, szeretettel várunk benneteket!

1 Vissza

szaharov2016_1.jpgAz emberi jogok biztosítása és védelme az Európai Unió egyik alapvető értéke, ennek érvényesülését az EU számos eszközzel támogatja. Az Európai Parlament minden évben kitüntet egy-egy olyan aktivistát – személyt, vagy szervezetet –, aki az emberi jogok védelméért küzd, elismerve ezzel erőfeszítéseit és támogatva ügyét. Az 1988-ban alapított díjat az elmúlt években olyan személyiségek és szervezetek kapták, mint Kofi Annan volt ENSZ-főtitkár; a Szaharov-díj után a Nobel-békedíjjal is kitüntetett pakisztáni lány, Malala Juszufzaj; Denis Mukwege kongói orvos; vagy tavaly a bebörtönzött szaúdi blogger, Raíf Badavi. A díj elsősorban a véleménynyilvánítás szabadságát, a kisebbségek jogainak védelmét, a nemzetközi jog tiszteletben tartását, a demokrácia elmélyítését és a jogállamiság megvalósítását jutalmazza.

Érdekes, hogy díjat arról a Szaharovról nevezték el, akinek a nevéhez a hidrogénbomba feltalálása is kapcsolódik. Érthetőbb a névválasztás, ha tudjuk, hogy Szaharov kutatói munkája mellett már a hatvanas évektől kezdődően szót emelt az emberi jogok és a politikai áldozatok védelmében, az akkori Szovjetunióban. Szaharov nem pusztán a hazájában másként gondolkodók szabadon bocsátásáért küzdött, hanem a rezsim egyik legbátrabb bírálója lett. Szaharov az oroszok emlékezetében az egyik első ellenzéki személyiségként, polgárjogi aktivistaként is él, aki már a szovjet időkben is kiállt az egyetemes értékek és emberi jogok védelme mellett. Többek között ezen erőfeszítéseiért ítélték neki 1975-ben a Nobel-békedíjat.

Az idei díjazottak: az IS rabszolgáiból nemzetközi jogi aktivisták

Az elismerést idén két iraki aktivista kapja, Nádia Murád Beszi Taha és Lámia Adzsi Bassár. Ők az Iszlám Állam (IS) szexuális rabszolgatartásának túlélői, akik az IS nemierőszak-hadjáratát elszenvedő nők, valamint az Irakban élő jezidita vallási közösség szószólóivá váltak. Személyes történetük rávilágít arra, hogy milyen modernkori rabszolgaságot működtet az IS és milyen elképesztően embertelen és könyörtelen viszonyok közt kénytelenek élni az IS megszállása alatti területeken a helyi lakosok. Adzsi Bassár és Murád szülőfaluját még 2014 augusztusában támadta meg az IS, ahol minden férfit és idősebb nőt lemészároltak, a fiatalabb nőket pedig elhurcolták, majd szexrabszolgaként használták és adták-vették őket.

szaharov2016_2.jpgMurádnak 2014 novemberében sikerült egy észak-iraki menekülttáborba szöknie, ahonnan később Németországba került. 2015 decemberében Murád saját tapasztalatairól szóló, nagy hatású beszédet mondott az ENSZ Biztonsági Tanácsa előtt, a szervezet embercsempészettel foglalkozó ülésén. Idén szeptemberben az UNODC (Az ENSZ Kábítószer-ellenőrzési és Bűnmegelőzési Hivatala) emberkereskedelem túlélőinek méltóságáért tevékenykedő első jószolgálati nagykövetévé választották. Murád nemzetközi támogató kezdeményezésekben vesz részt annak érdekében, hogy felhívja a figyelmet az emberkereskedelem áldozatainak szenvedéseire, a TIME magazin 2016 egyik legbefolyásosabb emberének választotta. (A képen Ban Ki Mun ENSZ főtitkárral.)

szaharov2016_3.jpgAdzsi Bassár több alkalommal kísérelt meg szökést, mielőtt áprilisban családja segítségével – akik helyi csempészeket béreltek fel – végül sikerült elmenekülnie. Menekülése során egy akna megölte két ismerősét, őt magát pedig megsebesítette, és majdnem megvakította. Szerencsére sikerült elmenekülnie, és végül orvosi kezelésre Németországba került, ahol újra találkozhatott túlélő testvéreivel. Felépülése óta Adzsi Bassár a jezidita közösség nehéz sorsával kapcsolatos figyelemfelhívással foglalkozik, és tovább segíti az IS rabszolgáivá és támadásai áldozataivá vált nőket és gyermekeket.


Az elismerést a két díjazottnak az EP december 13-i, strasbourgi ülésén adják át. További információ a díjról és a díjazottakról az Európai Parlament oldalán olvasható.

A jelöltekre az Európai Parlament egy nagyobb csoportja tehet javaslatot, amelyek közül az emberi jogokhoz kapcsolódó tevékenységű szakbizottságok választják ki a három döntőst. Végül az Elnökök értekezlete dönti el, hogy kinek ítéli oda az 50 000 eurós díjazással is járó elismerés. Korábbi infografikánk a díjazottakról nagy méretben itt tekinthető meg.

A képek forrása az Európai Parlament honlapja, a borítóképet Ali Farzat, korábbi Szaharov-díjas író, grafikus készítette.

2 Vissza

badavi4.pngAz emberi jogok tiszteletben tartása és védelme az Európai Unió egyik alapvető értéke, amelynek érvényesülését az EU számos eszközzel védi és támogatja. Ehhez kapcsolódóan az Európai Parlament minden évben kitüntet egy-egy olyan aktivistát – személyt, vagy szervezetet –, aki az emberi jogok védelméért küzd, elismerve ezzel erőfeszítéseit és támogatva ügyét. Az 1988-ban alapított díjat az elmúlt években olyan személyiségek és szervezetek kapták, mint Kofi Annan volt ENSZ-főtitkár, a Riporterek határok nélkül, vagy az azóta a Nobel-békedíjjal is kitüntetett pakisztáni lány, Malala Juszufzaj.

0 Vissza

Az Európai Parlament mindig is fontosnak tartotta az emberi jogok védelmét és 1988 óta jutalmazza a Szaharov-díjjal a szabadságjogok védelmezőit. A díjjal azokat a kivételes személyiségeket vagy csoportokat tüntetik ki, akik az intolerancia, a fanatizmus és elnyomás ellen harcolnak, egyben felhívja a figyelmet a díjazottak ügyére és a különböző, világszerte jellemző emberi jogi visszásságokra.

Érdekes, hogy díjat arról a Szaharovról nevezték el, akinek nevéhez a hidrogénbomba, az emberiség egyik legpusztítóbb fegyverének feltalálása is kapcsolódik. Érthetőbb a névválasztás azonban, ha tudjuk, hogy ugyanez a Szaharov volt az, aki már a hatvanas évektől kezdődően szót emelt az emberi jogok és a politikai áldozatok védelmében, az akkori Szovjetunióban. Szaharov végzetes találmánya mellett az oroszok emlékezetében az egyik első ellenzéki személyiségként, polgárjogi aktivistaként él, aki már a szovjet időkben is kiállít az egyetemes értékek mellett. Szaharov megalkuvást nem ismerő életútja vitathatatlanul a változások élesztője volt a Szovjetunióban – többek között ezen erőfeszítéseiért ítélték neki 1975-ben a Nobel-békedíjat, a döntőbizottság szavaival elve „az emberiség lelkiismeretének szóvivője volt”. Sem a súlyos fenyegetések, sem a száműzetés nem tudta megtörni ellenállasát.

A díjat idén adták át 26. alkalommal, a korábbi kitüntetettek sorában találunk filmrendezőt, ügyvédet, orvost, gyereküket kereső édesanyákat, politikusokat, aktivistákat; és olyan neveket, mint a volt dél-afrikai elnök, Nelson Mandela, Kofi Annan volt ENSZ-főtitkár, a Riporterek határok nélkül, vagy az arab tavasz aktivistái. A díj megalapítása óta többször is előfordult, hogy a kitüntetettek nem tudták személyesen átvenni azt, mert országuk hatóságai megtiltották nekik. Néhányan közülük – például a kubai Guillermo Fariñas és a szintén kubai Asszonyok Fehérben nevű szervezet tagjai – évekkel később mégis átvehették a díjat. A díj eddigi története során 37 személyt vagy szervezetet tüntettek ki 29 országból: hatot Ázsiából, ötöt a közel-keleti és észak-afrikai régióból (MENA), ötöt Kelet-Európából, ötöt Afrikából, négyet Dél-Amerikából, hármat a Balkán-régióból, három díjat pedig nyugat-Európai ország vagy nemzetközi szervezet kapott.

szaharov_2014.jpg
Idén a Parlament a kongói Denis Mukwegét tüntette ki, a lázadók által elkövetett nemi erőszak áldozatává vált több ezer nő és lány testi és lelki rehabilitálása érdekében végzett munkájának elismeréseként. Mukwege fáradhatatlanul küzd a nők jogaiért és a kongói természeti erőforrások megszerzéséért folyó harcok megszüntetéséért. Ő maga is áldozattá vált 2012-ben, amikor fegyveresek elfoglalták az otthonát, és lányait fegyverrel fenyegették, családjával ekkor Európába szökött. 2013-ban tért vissza a Kongói Demokratikus Köztársaságba, amikor egy napi egy dollárnál is kevesebből élő nők csoportja összeállt, hogy megvegye számára a hazaútra szóló jegyet. Jelenleg a Panzi kórházban él, amelyet ő is vezet.

A díjra az Európai Parlament egy nagyobb csoportja tehet javaslatot, amelyek közül az emberi jogokhoz kapcsolódó tevékenységű szakbizottságok választják ki a három döntőst. A díjazottról végül az Elnökök értekezlete dönt, az 50 000 eurós díjazással is járó elismerést az EP novemberi, strasbourgi ülésén adják át.

Szaharov-díjhoz kapcsolódó programunkon, 12-én a 2013-as kitüntetett, Malala életrajzi könyvének társszerzőjével, Christina Lambbal beszélgetünk, regisztráció az eseményre: szaharov@prime-time.hu.

További információ a díjról és a díjazottakról:


Infografika a díjazottakról (kattintásra nagy méretben megtekinthető):

szaharov3-02.png

0 Vissza

mal.jpgEgyik következő beszélgetésünk főszereplője mindössze 17 éves, de már megkapta a világ legjelentősebb emberi jogi elismeréseit – a Nobel-békedíjat (2014) és az Európai Parlament Szaharov-díját (2013), egy éven belül kétszer szerepelt a Time magazin címlapján és 16. születésnapját az ENSZ külön ünnepnappá emelte. Ő Malala Juszufzaj, a pakisztáni lány, aki hazájában az élete veszélyeztetésével is kiállt elveiért – azért, hogy a lányoknak ugyanolyan joguk legyen tanulni, mint a fiúknak.

Tevékenységéről nemrégiben (ön)életrajzi könyv jelent meg, ennek társszerzőjével, az elismert haditudósítóval, Christina Lambbel beszélgetünk mindarról, amiért Malala küzd: a lányok oktatásáról, a nők egyenjogúságáról és természetesen magáról Malaláról december 12-én, az emberi jogi világnaphoz kapcsolódó programunkon.

Malala aktivizmusa már nagyon korán elkezdődött: mindössze 11 éves volt, amikor elkezdett blogolni álnéven a BBC számára. Blogbejegyzéseiben saját tapasztalatait osztotta meg arról, hogyan él a tálib uralom alá került pakisztáni Szvat-völgyben, mivel tölti mindennapjait egy olyan helyen, ahol a tálibok az iskolák közel felét lerombolták, és megtiltották, hogy a lányok iskolába járjanak. A lány aktív szerepvállalásában fontos szerepe volt és van édesapjának, aki tanárként és egy helyi iskola igazgatójaként mindenben támogatja Malala küzdelmét. Malala hamar kivívta a tálib vezetők ellenszenvét, akik többször megpróbálták elhallgattatni – 2012 októberében egy fiatalember közvetlen közelről fejbe lőtte az iskolából épp hazafelé tartó Malalát, aki majdnem belehalt sérüléseibe. Kis híján mártírt csinált a tálib rendszer Malalából, de ehelyett „az ügy”, a lányok azonos jogaiért való küzdelem ikonjává tette Malalát, aki ma az Egyesült Királyságban, Birminghamben folytatja tanulmányait.

Az ügy pedig igen jelentős: a világon jelenleg csaknem 250 millió fiatal lány nem járhat szabadon iskolába. Ez első sorban a fejlődő országokban jelent problémát, ahol vagy a szegénység miatt (ha egy család nem tudja megengedni magának, hogy minden gyermekét taníttassa, olyankor általában a lányok maradnak ki az iskolából), vagy egyéb világnézeti, vallási meggyőződésből kifolyólag esnek el a lányok a tanulás lehetőségétől, de olyan is van, hogy a messzi iskolába az esetleges erőszak miatt nem engedik el szüleik a lányokat. Pakisztán kimagaslóan rossz mutatókkal rendelkezik ebből a szempontból: az UNESCO felmérései alapján arányaiban itt marad ki a legtöbb gyerek az oktatásból, amelynek nagy része (kb. kétharmada) lány. Pakisztánban a lányoknak csak kicsit több mint a fele jár általános iskolába, középiskoláig mindössze közel egyharmaduk jut el. Nagy visszalépést jelentett ilyen tekintetben a 2008-2009-es talibán uralom, amikor az iskolák több mint 400 iskolát leromboltak, zömében lányiskolákat. Bár ez után a kormányzó erők visszaépítették az iskolákat, de arányaiban még mindig kevesebb a lányiskolák száma.

A Szaharov-díj átvételekor Malala úgy fogalmazott: „egy ország nem a hadserege által hatalmas, hanem az mutatja meg az erejét, hogy mennyire iskolázottak állampolgárai”. A pakisztáni tinédzser szerint több segítséget kell kapniuk azoknak a gyerekeknek, akik nem tanulhatnak. „Ezeknek a gyerekeknek nem Iphone-ra, X-boxra, Playstationre és csokoládéra van szükségük. Csak egy könyvet és egy tollat szeretnének” – mondta.

Az Európai Parlament mindig is fontosnak tartotta az emberi jogok védelmét, és immár 26 éve jutalmazza a Szaharov-díjjal a szabadságjogok védelmezőit. A díjjal azokat a kivételes személyiségeket tüntetik ki, akik az intolerancia, a fanatizmus és elnyomás ellen harcolnak.

cl.jpgA könyv társszerzője, az est vendége Christina Lamb a világ egyik legismertebb külügyi tudósítója, aki 1987 óta tudósít Pakisztánról és Afganisztánról. Oxfordban és a Harvardon végezte tanulmányait, öt alkalommal nyerte el az Év Brit Külügyi Tudósítója-díjat, valamint neki ítélték a Prix Bayeux-t, a haditudósítóknak járó legrangosabb európai díjat is. 2007-ben részt vett Karacsiban Benazír Bhuttó kampánykörútján, ahol több tucat ember lett öngyilkos bombamerénylők áldozata. Jelenleg a Sunday Timesnak dolgozik, férjével és fiával London és Portugália között ingázik.

A rendezvény ingyenes, de regisztrációhoz kötött, regisztrálni a Szaharov@prime-time.hu címre küldött e-maillel lehet. Szeretettel várunk minden érdeklődőt a beszélgetésen, részleteket az esemény Facebook oldalán találtok.

Az első porté készítője: Mark Seliger / Time

0 Vissza

Az Európa Pont soron következő rendezvénye a közérdekű bejelentésekkel foglalkozik. Talán maga a fogalom sem ismert mindenki előtt – közérdekű bejelentésnek azt nevezzük, mikor egy magánember olyan (lehetséges) visszaélést észlel, amellyel valaki egy nagyobb közösséget képes megkárosítani, és erről bejelentést tesz a fellépésre alkalmas fórumon. Lehet az észrevétel szűkebb körre, például egy munkahelyre vonatkozó, de lehet ez akár a közpénzek felhasználásával is kapcsolatos, ahol a károsítottak köré jóval szélesebb, de sokkal kevésbé beazonosítható.

majmok.jpgA közérdekű bejelentők a visszaélések és a korrupció elleni küzdelem talán legfontosabb harcosai, akik bejelentésükkel kárt háríthatnak el, védhetik az emberi jogokat, biztosíthatják a jogállamiságot – de akár életeket is menthetnek. Ugyanakkor az ilyen bejelentéseknek igen magas áruk is lehet: a bejelentő a közérdek védelméért cserében gyakran súlyos veszélynek teszi ki magát. Megszólalása miatt munkáját, sőt egész egzisztenciáját veszélyeztetheti – elvesztheti állását, derékba törhet karrierje, akár az életével is fizethet. Ezt Magyarországon tetézi még az előző rendszer fenntartásában kulcsszerepet játszó besúgók, illetve a besúgás / feljelentés negatív kicsengése. A közérdekű bejelentésre angolul a „whistleblowing”-ot használják, amely annyit tesz, hogy a „sípot fújni” – legyen szó futballbíróról vagy rendőrről, aki megfújja. Magyarul talán a „vészharang kongatása” adja vissza inkább ezt a jelentést. Nem egyszerű dilemmával találkozik tehát az az ember, aki tudomást szerez valamilyen visszaélésről: cselekedjen a köz érdekében úgy, hogy közvetlenül talán nem is érzékeli cselekedete pozitív hatását, ugyanakkor fennáll a veszélye, hogy igen komoly retorziókkal szembesül?

Ezek a bejelentések óriási segítséget jelenteken abban, hogy egy ország gazdasága mindinkább kifehéredjen, a visszaélések és a korrupció visszaszoruljon. Ahhoz viszont, hogy valaki passzív szemlélőből aktivistává váljon, számos dolog szükséges – először is tudnia kell róla, hogy erre joga van. Tudnia kell, mi minősül visszaélésnek, és ha ilyet tapasztal, milyen fórumokon, milyen szervezeteknél tehet bejelentést. Emellett szükséges, hogy a bejelentő a lehető legnagyobb mértékben biztosítva lássa védelmét a jog különböző eszközeivel. Ezek hiányában nehéz elvárni, hogy bárki saját jólétét és békéjét kockáztassa a köz érdekében, és a „hallgatni arany” hozzáállásától eljusson a „vétkesek közt cinkos, aki néma” megközelítésig. Erről a jelenségről és ezekről a kérdésekről beszélgetünk a kérdéssel más-más szemszögből foglalkozó vendégeinkkel, akik között lesz közérdekű bejelentő, rendőrtiszt, újságíró, multinacionális cég kockázatelemzője, valamint a kérdés hazai szakértőjének képviseletében a Transparency International Magyarország jogi igazgatója.

A beszélgetés után Steven Soderbergh Informátor! című vígjátékát vetítjük, Matt Damonnal a főszerepben.

TI.jpgHazánkban a Transparency International Magyarország mint a korrupció ellen küzdő nemzetközi civil szervezet kiemelten foglalkozik a közérdekű bejelentések témakörével. Számos kutatással, szakpolitikai javaslatokkal és állásfoglalásokkal, tájékoztató weboldalakkal és kiadványokkal támogatja Magyarországon a korrupció elleni küzdelmet, benne a közérdekű bejelentések megfelelő szabályozását és terjedését.


További információ a közérdekű bejelentésekkel kapcsolatban:


Illusztráció: merjtenni.hu

0 Vissza