malta1.jpg2017 első félévében Málta az Európa Unió Tanácsának soros elnöke. Újoncként nincsen egyszerű helyzetben, mert az EU óriási kihívások előtt áll. Az EU-n belül zajló folyamatok – amelyeket pl. a Brexit jelez –, a migrációs válság és a terrorfenyegetettség is hatásos válaszokat kíván az EU-tól. Ahogyan azt Donald Tusk megjegyezte az elnökség ünnepélyes nyitóünnepségén: a kihívások kezelésénél előnyt jelenthet, hogy éppen a kis szigetország van az EU kormányrúdjánál. A máltaiaknál kevesen ismerik jobban a briteket – akik épp megkezdik az EU-ból való kiválást – és a Földközi-tengeri migrációs helyzetet.

0 Vissza

sk1.PNG„Nem könnyű helyzetben veszi át az EU Tanácsának vezetését az aktuális elnökség” – az utóbbi pár évben sajnos szinte bármelyik elnökség terveit bemutató írásunkat kezdhettük hasonló felütéssel. A külső és belső krízisek nem kímélték az elmúlt években az EU-t. Globális pénzügyi válság, ukrán válság, görög krízis, terroristamerényletek Európa szívében, menekültválság: számos olyan körülmény befolyásolta az utóbbi idők uniós elnökségeit – és az egész unió működését – amelyekkel nem lehetett előre tervezni.

 

0 Vissza

nlpres2_png.jpgJanuár elsején Hollandia vette át az EU egyik legfontosabb döntéshozó szerve, a Tanács irányítását. Alapító tagállamként Hollandia már elég rutinos az elnökségi feladatok ellátásában, ez idei már tizenkettedik elnöksége – igaz, legutóbb épp 12 éve, 2004-ben volt hasonló pozícióban. Azóta sok minden meg is változott a feladatköröket tekintve, hiszen a Lisszaboni Szerződés óta az EU-nak van állandó közös kül- és biztonságpolitikai főképviselője, és a tagállamok uniós csúcsszervének, az Európai Tanácsnak is lett egy állandó elnöke. Ugyanakkor a feladat most is hasonló: elnökként a hollandoknak az unió napirendjén lévő legfontosabb kérdésekben kell segíteni a közös álláspont megtalálását.

0 Vissza

lux_fejlec.png2015 júliusától az uniós egyik legrégebbi és legkisebb, egyben legrutinosabb tagállama vette át a Tanács elnökségét Lettországtól. 1960 óta ez a 12. alkalom, hogy Luxemburg vezeti a tagállamok egyik legfontosabb döntéshozó szervét, legutóbb 2005 első felében elnökölt az ország. Luxemburg a nyári szünettel valamelyest megrövidített „rövid” félévben elnököl, feladatból és kihívásból azonban hosszú a sor. A továbbra is rengeteg kérdést felvető Grexit, illetve a görög válság még mindig sok munkát ad a tagállamoknak és így Luxemburgnak is, de a menekültügy, az év végi két nemzetközi klímacsúcs és a britek lehetséges kilépése (Brexit) az EU-ból mind olyan téma, amelyek sikeres rendezése, az ezzel kapcsolatos viták jó mederbe terelése egyenként is hatalmas feladatot jelentene bármelyik tagállamnak.

0 Vissza

Az alábbi infografikával üdvözöljük az Európai Unió Tanácsának soros elnökét – ismerjétek meg Lettországot! :-)

A lett elnökségről szóló korábbi posztunkat itt olvashatjátok.

latvia7-07.png

0 Vissza

riga.jpgAz uniós ügyek szempontjából a mostani meglehetősen mozgalmas időszak Lettország számára: tavaly 18. tagállamként bevezették az eurót, Riga pedig épphogy lezárta az európai kulturális főváros évadát, januártól már át is vette az olaszoktól a stafétát, és mostantól fél éven át irányítja elnökként a Tanács munkáját.

7 Vissza

greece.jpgEgy csésze Európa sorozatunk legutóbbi estje az aktuális elnökséghez kapcsolódva Görögországról  szólt. Az ország 1981-es csatlakozása óta most ötödszörre vezeti az Európai Unió Tanácsát – és kétségkívül ez lesz egyik legnehezebb elnökségi féléve. Athén az utóbbi hat évet recesszióban töltötte, az EU-t is érintő nemzetközi gazdasági válság talán semelyik másik tagállamot nem érintette olyan erősen, mint az EU és az IMF pénzügyi segítségét is igénybe vevő Görögországot. A GDP soha nem látott mértékben, 25 százalékkal esett vissza az utóbbi években, míg a munkanélküliség a teljes lakosság körében 27, míg a fiatalok körében 60 százalékra (!) szökött fel.  Ám Görögország problémái egyben az EU problémái is, így az elnök különösen érdekelt a problémák hathatós, uniós szintű megoldásában.

jannakakisz1.jpgAz elnökség programjáról Dimitrisz Jannakakisz, Görögország nagykövete beszélt. Mint elmondta: az utóbbi években nagyon sokat romlott az EU megítélése a tagállamokban; a költségvetési megszorítások komoly szociális feszültségekkel jártak, aminek következtében az uniós polgárok az EU-ra már nem feltétlenül a növekedés és stabilitás zálogaként tekintenek. Éppen ezért Európa vezetőinek, így az elnökségnek is komoly feladata és felelőssége, hogy ezen a képen változtasson, és hathatós lépéseket tegyen a gazdasági fellendülés irányába. Ehhez kapcsolódóan az elnökség célkitűzéseit ismertetve elsőként a tartós gazdasági növekedés feltételeinek megteremtését emelte ki, amely az elnökségi programban szorosan összefonódik a munkahelyteremtéssel és a társadalmi kohézió erősítésével. A görög program másik fontos célja a gazdasági és monetáris unió további elmélyítése, az eurozóna stabilitásának erősítése és a bankunió kiépítése. A nagykövet szerint itt még nagyon sok a teendő, különös tekintettel az eurót még nem használó tagállamok részvételi feltételeinek pontos szabályozására. A harmadik prioritás a migráció és az uniós határőrizet kérdéseivel függ össze. Az illegális bevándorlás kérdése mindenképpen uniós szintű probléma, amely számos tagállamra aránytalanul nagy terhet ró, és uniós szintű megoldást kíván; a legális migráció útjába ugyanakkor nem gördíthet akadályokat.

E három fő irány mellett a negyedik egyértelműen a leggörögösebb: a tengerpolitika, amely szorosan összefügg a turizmus, a tengeri közlekedés, a halászat, vagy a mélytengeri gázkitermelés kérdésével, valamint a kék növekedés koncepciójával. Ezeken a „kék” területeken a görög elnökség – szorosan együttműködve természetes szövetségesével, és az elnökségi trió következő tagjával, a szintén hatalmas tengerparttal rendelkező Olaszországgal – mindenképpen konkrét eredményeket szeretne felmutatni.

jannakakisz2.jpgA beszélgetésen felmerült a kérdés: mit gondol arról, hogy egyes éles hangú kritikák szerint hiba engedni, hogy egy csőd szélén álló ország irányítsa az EU egyik legfontosabb döntéshozó szervét. A nagykövet ezzel kapcsolatban kifejtette: igaz, hogy a válság nagyon komoly következményekkel járt, de a hatalmas strukturális átalakítások és fiskális megszorítások következtében már láthatóak a növekedés jelei. A költségvetési deficit tavaly 13 százalékkal csökkent, hasonlóan kisebb lett a külkereskedelmi deficit. Az ország versenyképességének romlása 2002 óta először kedvező irányt vett, és a görög gazdaság már valószínűleg idén növekedésbe fordul. Jannakakisz hangsúlyozta: nem szabad elfelejteni, hogy a pozitív változásokat a görögök hatalmas áldozatai tették lehetővé; ugyanakkor az is látszik, hogy képesek hatásosan menedzselni a legnehezebb kérdéseket, és az elnökséggel sem lesz ez másként. Nem elhanyagolható az a rutin, amellyel az ötödik elnökségét lebonyolító Görögország rendelkezik, emellett a görögök az uniós intézmények és tagállamok bizalmát is élvezik. Ugyanakkor szerinte már a felvetés is abszolút káros, hogy csak azért, mert egy tagállam válságban van, kizárják egy uniós pozícióból – ennek semmiféle jogalapja nincsen. Ez a rendszer működésének nagyon fontos alapját kérdőjelezné meg és komoly veszélyt jelentene valamennyi tagállam számára.

GR_logo.jpgGörögország mindezzel összhangban egyébként nagyon költséghatékony elnökségre készül, amelynek levezénylésre szánt keret szokatlanul alacsony, kb. 50 millió euró. Mint Jannakakisz elmondta: a számtalan megszorítás után nem lett volna bölcs és célszerű látványos és reprezentatív elnökséget hirdetni. Athén elnökségi félévében az ország „sokkal inkább a tettekre, mintsem a különféle elnökségi események megszervezésére koncentrál majd”.

A görög elnökség részletes munkaterve itt olvasható angol nyelven, emellett további információ és elemzés olvasható róla többek között a Tanács, a Bruxinfo, a Kitekintő és az EuroNews oldalán.

0 Vissza

A rutinos Írország után július elsejétől ismét egy 2004 után csatlakozott, viszonylag új tagállam veszi át az EU Tanácsának vezetését: Dublint Vilnius, a litván főváros váltja. Ez lesz az utolsó olyan elnökségi félév, amelyben valamennyi fő uniós intézmény teljesen aktív lesz még. A jövőre esedékes EP-választások miatt az Európai Parlament márciusban ül össze utoljára, 2014 második félévében pedig az új intézmények felállása nehezíti majd döntéshozást. Addig sok feladat vár még megoldásra, amelyek levezénylésében nagy szerepe lesz az EU litván elnökségének. A Bankunió felállításában, az energiabiztonság kérdésében és a Keleti Partnerség területén is előrelépést kíván elérni Vilnius, amely a „hiteles”, „növekvő” és „nyitott” Európa vezérgondolatokra építette elnökségi programját. (Az elnökség részletes programját a napokban mutatják be, egy rövid ismertető olvasható az elnökség hivatalos honlapján angolul, illetve a Bruxinfó összefoglalójában magyarul.)

De mit tudunk erről a kis északi országról egyáltalán? Litvánia Lettországgal (amellyel hajlamosak összekeverni az emberek) és Észtországgal egyike a balti államoknak, amelyek Magyarországgal egy időben csatlakoztak az EU-hoz. Balti nyelvet beszélnek, amely nem szláv, de a magyarral sem rokon (nem úgy, mint az észt). Talán emlékszünk történelmi tanulmányainkból arra, hogy a lengyelekkel hosszú időn át éltek államszövetségben, később pedig a többi balti állammal együtt a Szovjetunió egyik tagköztársasága volt Litvánia. Aztán az „éneklő forradalomra”, amely a nyolcvanas évek végén elhozta a függetlenséget a balti államok számára, vagy a balti láncra, amelyben 1989-ben a három balti állam lakosságának nagy része egyetlen, 600 km hosszú óriási emberláncba sorakozva tüntetett békésen a szovjet elnyomás ellen.



Ez persze nagyon kivonatos tudás egy ország történetéről vagy kultúrájáról, úgyhogy utánanéztünk még egy-két érdekességnek. Fogadjátok szeretettel litván villámkurzusunkat:

eu_kozepe.jpgVilniustól 26 kilométerre, Bernotaiban található Európa középpontja – legalábbis a Francia Földrajzi Intézet számításai szerint, amelyet a Guinness Rekordok Könyve is számon tart.

Litvánia hivatalos nyelve a litván, amelyet a külföldön lakókkal együtt közel négymillióan beszélnek. A litván az egyik legrégebbi és legkonzervatívabbnak tartott indoeurópai nyelv, távoli rokona  a történelmi indo-árja nyelvnek, a hindu liturgia első számú nyelvének. Nem könnyű megtanulni sok nyelvtani esetével és sok ritka karakterével (ą, ę, į, ų, ė, č, š, ž, ū). Cserébe viszont a magyarhoz hasonlóan „őszinte nyelv”: az egyes betűk kiejtése szinte minden esetben azonos.

Litvániában másképp írják vezetéknevüket a férfiak, a lányok és a férjezett asszonyok. Például a Rutkauskas férfinév, amely lányok esetében Rutkauskaitė, asszonyoknál pedig Rutkauskienė.

vilnius_ovaros.jpgVilnius történelmi belvárosa 1994 óta az UNESCO világörökség része. Ez Észak- és Közép-Európa legnagyobb fennmaradt, főként barokk jegyeket viselő belvárosa, amely 3,6 millió négyzetméterével több mint 670 focipálya területét fedi le.

Litvánia nemzeti sportja, „második vallása” a kosárlabda. Bármilyen kicsi is az ország, Litvánia kosárlabdacsapata többszörös Európa-bajnok, és a világbajnokságokon is rendre előkelő helyen végeznek.

Európában sehol máshol nem gyorsabb az internet a feltöltés átlagos sebességét tekintve, mint Litvániában. Világviszonylatban az ország Hong Kong után a második leggyorsabb internettel rendelkezik.

kiedis_tallinn.jpgÉs végül néhány híres litván származású ismert ember: Anthony Kiedis, a Red Hot Chili Peppers frontembere – bár ő maga már az Egyesült Államokban született, de apai nagyapja Litvániából emigrált oda. Hasonlóan litván gyökerei vannak a Killers frontemberének, Brandon Flowersnek, akinek a nagymamája volt litván.

További érdekességeket találtok az ország kultúrájáról, történelméről, a litván elnökség hivatalos oldalán, vagy Litvánia központi információs oldalán.


Fotók: Bernotai, Európa középpontja (Wikipedia); Vilnius történelmi óvárosa (UNESCO / © Romanas Raulynaitis); Anthony Kiedis Tallinnban (redhotchilipeppers.com)

0 Vissza