aarhus1.jpg2017-ben a ciprusi Páfosz mellett a dániai Aarhus lett Európa kulturális fővárosa. A dán város hivatalosan január 21-én este, egy megaesemény keretében indította el programsorozatát. Aarhus mottója a „Let’s rethink”, vagyis „Gondoljuk újra”. Ennek szellemében az egész közép-dániai régiót egyfajta kulturális laboratóriumnak tekintik az év során, ahol a művészeten és a kultúrán keresztül alternatív ötletek és gondolatok születhetnek korunk kihívásaira válaszul.

A kulturális programsorozattal Aarhus bizonyítja, hogy Dániában nem csak Koppenhága lehet vonzó és modern hely, hanem a második legnépesebb város is – sőt, akár frissebb és menőbb is lehet a fővárosnál. Az évad során progresszív művészeti események és vonzó helyszínek csalogatják a látogatókat, hogy fedezzék fel a kulturális fővárost és környezetét. Aarhus a Jylland-félszigeten fekszik, és romantikus csatornáival, szép és rendezett utcáival és kikötőivel, egymástól séta- és biciklitávolságra eső látnivalóival elsőre talán álmos kisvárosnak tűnhet. Ugyanakkor már az évad egyik jelképeként ismert Aros múzeum is azt sugallja, hogy itt sokkal többről van szó, mint skandináv nyugalomról: a város fölött „lebegő”, szivárványszínű üvegkörfolyosóról egy modern város panorámája tárul elénk.

aarhus2.jpgAarhus három – klasszikusan dán – fő téma köré építi idei programját: ezek a fenntarthatóság, a sokszínűség és a demokrácia.  Fenntarthatóság alatt a dánok az egymással szoros kölcsönhatásban álló környezeti és a társadalmi szempontokat is értik. A sokszínűség alatt a sokféle kultúrára, és ezek – dán társadalmon belüli – együttélésére fókuszálnak, amelyet toleráns gondolkodásmóddal és innovatív ötletekkel biztosítanak. A demokráciát pedig a hagyományos dán értékeket megalapozó, minden közösség és együttműködés alapját jelentő elvként definiálják.

aarhus3.jpg

Az aarhusi kulturális fővároshoz kapcsolódó programokban – különböző művészeti alkotásokon, színházon, táncon, zenén, irodalmon, gasztronómián, építészeten, designon keresztül – a hagyományos és a modern dán kultúra is bemutatkozik.

A programhelyszínek közül érdemes kiemelni a korábbi ipari kikötő egyik új épületét, a Dokk1 nevű modern kulturális központot, amellyel a korábbi ipari területet bevonták a város körforgásába.

aarhus4.jpg

Az EU egyik kulturális fővárosaként Aarhus természetesen számtalan érdekes és értékes, szórakoztató és elgondolkoztató programot kínál, ahol minden érdeklődő talál magának vonzó eseményt.  A honlapon többféle bontásban válogathatunk a közel 350 program közül, időpont, helyszín, művészeti ág, belépődíj, vagy ajánlott korosztály alapján. Sokat segít a látogatóknak az eligazodásban az aarhusi programsorozat programfüzete és hivatalos mobilalkalmazása, amelyek praktikus információkat tartalmaznak az eseményekkel kapcsolatban.

aarhus5.jpg

A hatalmas programkínálatból pár különösen érdekesnek mutatkozó programra hívjuk fel a figyelmeteket. A Jorn Múzeumban két kiemelkedő, az ember és a modern társadalom viszonyát vizsgáló skandináv művész, Asger Jorn és Edvard Munch közös kiállítását látogathatjuk meg.

aarhus6.jpg

Az Oscar-díjas Susanne Bier filmrendező filmtrilógiáját (Testvéred feleségét – Brothers; Hogy szeretsz? – Open Hearts; Esküvő után – After the wedding) először viszik színpadra Aarhusban, ráadásul három különböző műfajban: operaként, táncelőadásként és musicalként.

aarhus7.jpg

Dán és nemzetközi kortárs művészek átértelmezték és a mai társadalomra vonatkoztatva korszerűsítették a korai keresztény időszakból származó hét főbűnt, és bűnönként elosztva, hét különböző múzeumban szerveznek kiállítást és programokat a témában.

aarhus8.jpg

A kortárs norvég művész, Marit Benthe Norheim női alakokra formált „élethajói” az évad során Jylland partjainál közlekedve várják a látogatókat. A három mitikus vízi szobor elektromos motorral hajtva halad a part mentén és a vágy, élet és emlékek által meghatározott tematika mentén különböző élményekben részesíti az érdeklődőket.

aarhus9.jpg

Vízizene címmel Randers régi kikötőjéből varázsolnak hipermodern teret 3D világítással, hangjátékkal, légi akrobatákkal és a vízen táncoló hajókkal. A hatást fokozza, hogy a hajók használaton kívüli öreg daruk és silók díszletei között siklanak.

aarhus91.jpg

Aki Aarhus történelmére kíváncsi, az Aarhus Story elnevezésű interaktív program keretén belül ismerheti meg a város életének változásait a vikingek korától kezdve a középkoron és az iparosodáson keresztül egészen az elmúlt hatvan év eseményeiig, a mai Aarhus kialakulásáig. 

aarhus92.jpg

Aarhus közterei, utcái, parkjai, lépcsői, pincéi és szobái időnként meglepő előadásoknak, performanszoknak és művészeti eseményeknek adnak majd teret. Opera, tánc, városi szafari, színház és még számtalan forma.Ezek a „kis lázadásoknak” elnevezett, a látogatókat nem várt élményben részesítő előadások.

Izgalmas és különleges programból még rengeteg található Aarhus programjában.Ha tehetitek, érdemes egy dániai utazást az idei évre időzíteni.

Képek forrása: Aarhus 2017 logo; aarhusi utcakép; Szivárvány panoráma; Dokk1; Jorn-Munch kiállítás; Bier Trilógia; A hét főbűn; Élethajók; Vízizene; Aarhus Story; Kis lázadások;

1 Vissza

prae.JPGAz Európai Írótalálkozó harmadik kerekasztal-beszélgetése a jelenleg kimagaslóan népszerű kortárs skandináv krimik világába nyújtott betekintést. A bűnügyi regény férfiasnak hangzik, ám a beszélgetés résztvevői, akik zömében ebben a műfajban alkotnak – a beszélgetés cseh moderátorát, Marek Seckart leszámítva – mind a női nemet képviselték, a beszélgetés folyamán erre a női dominanciára is választ kerestek a meghívott északi írók.
 

A panelbeszélgetésen a bűnügyi történetek írói, Agnete Friis és Lene Kaaberbøl dán szerzőpáros, a dán Katarina Mazetti és a finn Leena Lehtolainen mellett Janne Teller dán egzisztencialista író, a Semmi című botránykönyv szerzője, valamint az „énekelt politikai költészet” elsőkönyves svéd szerzője, Naima Chahboun vettek részt.
 

A beszélgetés egy része az északi bűnügyi regények népszerűségének okait kereste: mivel magyarázható az, hogy Stieg Larsson Millennium trilógiája óta az északi könyvesboltok polcain folyamatosan újabb és újabb krimik jelennek meg, miben érhető tetten a műfaj nem szűnő népszerűsége, amely egyesek szerint túlzottan beárnyékolja és uralja a mai skandináv / északi irodalom nemzetközileg kialakult képét.
 

Naima Chahboun szerint ez a fajta irodalom – amelyet ő kevéssé ismer – értelmezhető a jó értelemben vett munkásosztály irodalmának, a középosztály széles rétege számára érthető és szerethető műfajnak. Janne Teller, aki szintén más területen alkot, úgy látja, hogy ebben fontos szerepe van annak is, hogy ezek a művek a bűnt mint társadalomkritikai eszközt használják. Emellett szerinte neves kiadók azért adnak ki ilyen könyveket – nem állítható, hogy a „munkásosztály” mellett az értelmiség ne lenne ugyanúgy vevő ezekre a történetekre –, mert ma Skandináviában sokszor nem a minőség, hanem az eladhatóság diktálja a szabályokat. Véleménye szerint ugyanakkor a krimiknek is rendelkezniük kell erős sztorival, jól megírt karakterekkel, szép nyelvezettel és mélyebb történettel, hogy jó könyvnek lehessen nevezni.
 

Ezzel egybehangzóan a krimiíró Leena Lehtolainen azt emelte ki, hogy ezek a történetek a bűnügyi esetnél mindig valamilyen mélyebb társadalmi problémára világítanak rá, amelyekről egy-egy ilyen könyv hasznos vitát generálhat az északi országokban – ahogy azt tette a műfaj egyik megteremtőjének tartott Stieg Larsson is. Agnete Friis szerint a bűnügyi regények különösen alkalmasak arra, hogy társadalmi visszásságokra hívják fel a figyelmet, ahogy az ilyen regények középpontjába többnyire valamilyen perifériára szorult egyén kerül, akinek problémáival a befogadó skandináv államoknak is szembe kell nézniük – a könyvek azzal kapcsolatban is adhatnak útmutatót, hogy mit lehet és mit kell az ilyen helyzetekkel kezdeni. Katarina Mazetti svéd írónő úgy érzékeli, hogy országában ez összekapcsolódik azzal a folyamattal, amelyben a hagyományosan baloldali, szociálisan nagyon érzékeny vezető svéd politika egyre inkább jobbra tolódik, a bűnügyi regények szerzői pedig ezt a folyamatot kritizálják baloldalról.
 

A társadalomkritikai vonulat mellett Lene Kaaberbøl szerint a műfaj sikeréhez nyilvánvalóan az is hozzájárul, hogy ezek a történetek alapvetően szórakoztatóak, izgalmasak – az olvasót kíváncsivá teszik, akik szeretnek borzongani, amely élményt mind megadják ezek a könyvek. Ezzel egyetértett Katarina Mazetti is, aki szerint, ha feltesszük a kérdést, miért olyan népszerű a bűnügyi regény ma, azt is meg kell válaszolnunk, hogy miért szeretnek az emberek a halálról és sötét dolgokról olvasni. Janne Teller szerint ez azzal magyarázható, hogy ezekben a könyvekben a gonoszság, a bűn „kordában van tartva” – az ilyenekről más olvasni, mint megélni őket, kíváncsiak vagyunk rá, de biztonságban is maradunk még ettől, mert jól tudjuk, hogy az „oroszlán a rácsok mögött van”. Ahogy az ő műveiben, úgy szerinte a krimikben is a bűn és az erőszak csak eszköz, ürügy ahhoz, hogy más, sokkal fontosabb és mélyebb dolgokról írjon – az ő esetében ezek az élet értelmével kapcsolatos kérdések, a bűnügyi regényeknél pedig bizonyos társadalmi problémák. Ugyanakkor szerinte fontos különbség, hogy míg ő olyan dolgokról ír, amelyekre nem tudja a választ, a bűnügyi regényeknél ez nem így van. Teller úgy érzi, mindig sokat tanul írásaiból, a saját maga által létrehozott karakterektől. Ebben egyetértett Leena Lehtolainen, aki bár jómaga pacifista, mégis bűnügyi regényeiről ismert – elmondása szerint ő az ilyen történetek megírása közben a saját maga legsötétebb részeit kutatja, és magában, illetve az emberben rejlő gonoszt keresi.
 

Agnete Friis a skandináv krimik nemzetközi sikerességével kapcsolatban kiemelte: lehet, hogy egyesek úgy érzik, túlzottan népszerű a krimi, de ez a népszerűség nagyon nagy lehetőség is az északi országok számára. Többek között ennek is köszönhető például, hogy az Egyesült Királyságban vagy akár az Egyesült Államokban mindezek kapcsán megjelent egyfajta kíváncsiság a dán, illetve az északi országok kultúrája iránt. Ma nagy sikerrel fut a tengerentúlon több olyan dán piacra készített filmsorozat is, amely bepillantást nyújt a skandináv mindennapokba.
 

Minek tudható be a női dominancia a skandináv irodalom és látszólag a krimi területén? Janne Teller szerint ez főként azzal magyarázható, hogy Skandinávia az a hely, ahol női egyenjogúság a legerősebb, és ez, ahogy az élet más területein, úgy a korábban férfiak által uralt irodalomban is megmutatkozik. Lene Kaaberbøl szerint ez összefüggésbe hozható azzal is, hogy a régióban mára a felsőoktatásban is felülreprezentáltak a nők. Szerzőtársa, Agnete Friis ehhez azt fűzte hozzá, hogy az irodalom és az írás az a terület, amelyhez nem kell különösebb vagyon vagy tőke. Míg filmet készíteni csak sok pénzből lehet, (és a pénzvilágot szerinte még mindig a férfiak uralják), addig az íráshoz bárki hozzákezdhet komolyabb pénzügyi háttér nélkül, így ez szabad érvényesülési területet jelent a nőknek is. Lene Kaaberbøl ezt még egy gondolattal egészítette ki: az irodalom olyan hely, ahol bárki sokat tud beszélni – anélkül, hogy megszakítanák.
 

Ha érdekel a skandináv krimik világa, vagy Teller vagy Chahboun világa, a szerzők könyveit megtalálod a nagyobb könyvesboltokban!

Kép forrása: prae.hu / Bach Máté

1 Vissza

janne teller600_konyvesblog.jpgÚgy tűnik, most tavasszal megtalálnak bennünket a különleges pályát befutott írások – március elején Tomáš Sedláček volt a vendégünk, aki közgazdasági szakdolgozatát először elbukta, majd annak átirata nemzetközi bestsellerré vált, és ehhez hasonló karriert futott be mostani vendégünk, Janne Teller dán írónő egyik első írása is. Semmi című könyve 2000-ben jelent meg Dániában, amely – bár látszólag csak egy ifjúsági regény – provokatív tartalma miatt mégis hatalmas vihart kavart annak idején, és egy időre be is tiltották Dániában. Nem sokkal megjelenése után ugyanakkor számos irodalmi díjban részesült, és mára kötelező irodalomként oktatják sok dán iskolában. A Semmi című könyv az ifjúság számára is érthető, de mondanivalója mindenki számára elgondolkodtató lehet – a kötetben egy kisfiút próbálnak meggyőzni társai arról, hogy mégiscsak van értelme az életnek.

A könyv szerzője, Janne Teller eredeti foglalkozását tekintve közgazdász, és 1995-ig éveken át dolgozott az ENSZ munkatársaként olyan válság sújtotta területeken, mint Mozambik, Tanzánia vagy Banglades. Az ENSZ alkalmazottjaként szerzett élményei is hozzájárulhattak a háború kérdéskörét boncolgató könyvének megírásához, amely most tavasszal jelent meg nálunk is. A Ha háború lenne nálunk című esszéjében az írónő görbe tükröt tart az elkényelmesedett európaiak elé, akik sokszor nem tudják beleképzelni magukat mások helyzetébe. Politikai tanmeséje azzal a gondolattal játszik el, hogy mi lenne, ha nekünk, európaiaknak kellene valamilyen hirtelen kirobbant konfliktus elől egy afrikai menekülttáborba szöknünk. Az írónő ráadásul ebben az átiratban a magyarokat is beleszövi a gondolatkísérletbe: írásában Magyarország az egyik ország, amely egy fiktív konfliktus következtében háborúba sodródik szomszédjaival (Ausztriával és Szlovéniával). Legújabb könyve szintén elgondolkodtató írás a nyugati / európai társadalmak világszemléletéről, amelyben a fiatalok legnagyobb gondja az, hogy nem elég menő az okostelefonjuk.

Janne Teller valamennyi írása mély filozófiai és erkölcsi témákat boncolgat, amelyek valamennyi, olvasni tudó generáció számára mondanivalóval bírnak, mindezt lebilincselő stílusban. Nem véletlen, hogy az írónő könyveit közel húsz nyelvre fordították már le, a Semmi pedig az egyik legnépszerűbb ifjúsági könyv az Amazonon.

Janne Teller Európa Szalon című beszélgetés-sorozatunk vendége lesz, a Könyvfesztiválhoz kapcsolódóan a fesztivál díszvendég-standjánál beszélget Karafiáth Orsolyával most pénteken, április 20-án, 18 órától. Janne Tellerrel emellett nálunk, az Európa Pontban is lehet találkozni pénteken, az Európai Írótalálkozónkon, ugyanis az esti esemény előtt vendégünk egy kerekasztal-beszélgetésen is, 14:30-tól, amelyen nyolc másik kiemelkedő írótársával a skandináv irodalom titkairól beszélget. Pénteken Janne Teller mellett közel harminc, az európai irodalom élvonalába tartozó íróval és költővel találkozhattok nálunk – könyvmolyok, itt a helyetek! :-)


Kép: konyvesblog.hu

2 Vissza

Áprilisi programunk témái – a fenntartható fejlődés és az irodalom – két e havi eseményhez kapcsolódnak: az április 22-ei Föld napjához, illetve a XIX. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválhoz (április 19-20., Millenáris).
 

Április 20-án, egy egész napos rendezvény keretében a Könyvfesztiválhoz kapcsolódva ismét az európai irodalom kiemelkedő alkotóit látjuk vendégül az Európa Pontban. Az idei Európai Írótalálkozó témája a Befogadó Európa, amely az EU2020 stratégia egyik alappillére. A témát négy szempontból, négy panelben járjuk körül meghívott vendégeinkkel – eljön hozzánk többek között a Könyvfesztivál díszvendége, Claudio Magris Olaszországból, Jostein Gaarder Norvégiából, de itt lesz magyar részről Konrád György is – a részletes program és a résztvevő írók listája az esemény Facebook oldalán részletesen tanulmányozható.

Szintén az európai írótalálkozó keretében jön el hozzánk Janne Teller dán írónő is. Idén – a dán elnökséghez kapcsolódva – Dánia és az észak-európai kulturális régió kerül a könyvfesztivál középpontjába. Teller Semmi című könyve igen érdekes karriert futott be: megjelenésekor nagy vihart kavart, a könyvet sokan veszélyesnek tartották, be is tiltották, de mára az irodalomoktatás része lett a dán iskolákban, több nyelvre lefordították, jelenleg a legnépszerűbb ifjúsági regény az Amazonon. Az írónővel Karafiáth Orsolya beszélget a Könyvfesztivál Díszvendég standjánál.
 

Április 25-i irodalmi estünk vendége a különleges, játékos stílusban, sziporkázó rímekkel, formai újításokkal és történetekkel szórakoztató író és költő, Varró Dániel lesz, aki tizenéves kora óta ír, illetve ültet át irodalmi műveket magyar nyelvre. Sokan a Túl a Maszat-hegyen című verses meseregényéről ismerhetik, de számos ismert színdarab újramagyarításával is hírnevet szerzett, legutóbb pedig „sms-enciklopédiában” (Szívdesszert) mondta el, hogy „kit, miért és mennyire”.  Ezen a napon egy másik fiatal magyar író műveiből is szemezgetünk: Lackfi János verseit Heidl György zenésítette meg, amelyeket egy „füstös-merengős, keserű-ironikus, jazzes” koncerten Lovasi András és a Véletlen nevű szupergroup ad elő 8 órától.
 


 

A zene játssza a főszerepet nálunk április 25-én is, a Nemzetközi Jazz Napon, amely napot tavaly jelölte ki az UNESCO, hogy felhívja a figyelmet a jazz alkotó, béketeremtő és együttműködést elősegítő szerepére. Az est folyamán meghívott előadóink egy kerekasztal-beszélgetés keretében beszélgetnek a zene szerepéről a nemzetek közötti párbeszéd erősítésében – az est végén Oláh Kálmán ezt „zongorával mondja el”.
 

Másik fókusztémánk, a fenntartható fejlődés. E havi filmklubunkban, 23-án a magyarországi mozipremier hetében – a Föld napjához kapcsolódva – a Severn, gyermekeink hangja című francia dokumentumfilmet vetítjük. A film Severn Cullis-Suzuki történetét meséli el, aki 1992-ben, tizenkét évesen kiállt az ENSZ Környezet és Fejlődés Világkonferenciájának résztvevői elé, és felszólította őket, hogy gondoljanak az elkövetkező generációkra, és cselekedjenek annak érdekében, hogy leszármazottaiknak is legyen jövőjük.
 

A zöld gondolatok kerülnek előtérbe április 24-i programunkon is, amikor a KÉK (Kortárs Építészeti Központ) szervezésében az élhető és fenntartható városi környezetről hallhattok előadásokat. Szó lesz számos fenntartható példáról, a biodinamikus gazdálkodásról, vagy a mostanában egyre népszerűbb városi, közösségi kertészkedésről, amelynek például a Millenáris park is helyet biztosít. Vendégünk lesz Gönczi Péter is, akit a Debrecenben megvalósított passzív üvegházas – aquapóniás – rendszeréről ismerhettek: hátsókertjében önfenntartó ökoszisztémát hozott létre, ahol egy önmagát hűtő-fűtő házban a pisztráng trágyázza a zöldségeket és fűszereket, a növények pedig tisztítják a halak vizét – az est során az ő előadását is meghallgathatjátok.
 


 

Az Európa Pont minden áprilisi programjának részletes leírása az Európa Pont Facebook oldalán olvasható. Valamennyi program ingyenes, szeretettel várunk minden érdeklődőt!

0 Vissza

Március 27-én nyílt legújabb kiállításunk, amely a dán irodalom kiemelkedő alakját, Karen Blixent mutatja be. Az írónő életét a magyar közönség elsősorban az életrajzi írásából született Távol Afrikától című filmből ismerheti, de világszerte népszerű írásai közül is több megjelent magyarul.

Karen Blixen 1885-ben született Koppenhágától északra, Rungstedlund városában, jómódú arisztokrata család gyermekeként. Családja gondosan ügyelt arra, hogy Karen kiemelkedő neveltetésben részesüljön, iskoláit Koppenhágában, a Royal Academy of Arton, valamint Angliában, Svájcban, Olaszországban és Franciaországban végezte. Felvilágosult, művelt nő volt, akinek nemcsak az íráshoz volt tehetsége, de kiválóan rajzolt és festett is. Első elbeszélései 1907-ben jelentek meg.

karen_1.jpgÉlete – csakúgy, mint írásai – nem nélkülözték a drámai fordulatokat. 1913-ban beleszeretett másodunokatestvérébe, a svéd nemesi családból származó Hans von Blixen-Finecke báróba, de szerelme viszonzatlan maradt, és végül Brorhoz, Hans testvéréhez ment feleségül. Karen és Bror Afrikába (Kenyába) költöztek, ahol egy kávéültetvényt vezettek. Házasságuk korántsem volt sikeres: férje folyamatosan megcsalta, vélhetően ő fertőzte meg szifilisszel is, amelynek következményeitől az írónő egész életén át szenvedett. A szerelem azonban Afrikában ismét rátalált a szintén arisztokrata angol vadász és pilóta, Denys Finch-Hatton személyében – ellentmondásos kapcsolatuk áll a Távol Afrikától című film középpontjában. Miután Denys repülőszerencsétlenségben életét vesztette, és az ültetvényt a gazdasági válság miatt már korábban el kellett adniuk, Karent már semmi nem tartotta Afrikában, és tizenhét Kenyában töltött év után visszatért Dániába. Írói pályája valójában ekkor kezdődött el: a testileg-lelkileg meggyötört írónő nem adta fel, és az írásban talált menedékre. (Afrika hálából ma is őrzi emlékét: egykori kávéfarmja területét Kenyában Karenföldnek nevezték el.)

 Első elbeszélésgyűjteménye Hét fantasztikus történet címmel 1934-ben jelent meg Amerikában, amely egy csapásra világszerte ismertté tette. Ezt 1937-ben önéletrajzi regénye, valamint további elbeszélésgyűjteményei követték. Írói nagyságát az is bizonyítja, hogy kétszer volt a Nobel-díj várományosa – 1954-ben Hemingway, 1957-ben Camus kapta meg a díjat. Amikor Hemingway elnyerte az elismerést, azt nyilatkozta, boldogabb lett volna, ha azt Karen Blixennek ítélik.

 Blixen különleges világa a filmkészítőket is megihlette: Halhatatlan történet című művét Orson Welles, a Babette lakomáját Gabriel Axel vitte vászonra – ez volt az első dán film, amely megkapta a legjobb idegen nyelvű filmért járó Oscar-díjat. A Volt egy farmom Afrikában című regényét Sydney Pollack rendezésében, Meryl Streep és Robert Redford főszereplésével ismerhette meg a szélesebb közönség – a filmet hét Oscar-díjjal jutalmazták.

blixen.jpgKaren Blixen igazi történetmesélő, ugyanakkor a külvilág szemében erős és öntörvényű asszony volt, aki személyes sérelmeit, fájdalmait a kemény felszín alá rejtette – a konvenciókkal keveset törődött, minduntalan átlépte a viselkedés társadalmi normáit. A Dán Kulturális Intézet támogatásával megvalósuló kiállítás ezt a rendkívüli és izgalmas életutat mutatja be, a kiállítás április 30-ig tekinthető meg az Európa Pontban; a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál ideje alatt (április 19-22.) pedig a könyvfesztivál helyszínén.


A képek forrása: http://www.blixen.dk

1 Vissza

Az Amerikai Filmakadémia ma este (éjjel) osztja ki a filmvilág egyik legfontosabbnak tartott díját, az Oscart. Európában évről évre sokan fanyalognak a Filmakadémia döntéseit látva, ugyanakkor vitathatatlan, hogy ez a művészek számára az egyik legnagyobb elismerést jelentő díj, amely bár alapvetően hollywoodi beállítottságú, sohasem hagyja figyelmen kívül az európai alkotásokat sem.

A legtöbb jelölést Martin Scorsese első 3D-s filmje, a Leleményes Hugo (Hugo) kapta, szám szerint tizenegyet, többek között legjobb filmnek és legjobb rendezőnek járó Oscarra is jelölték.  A legjobb filmnek jelölt kilenc alkotás között ott találjuk még a George Clooney főszereplésével készített Utódokat, a Brad Pittnek ismét Oscar-jelölést hozó baseballos mozit, a Pénzcsinálót, a szintén Brad Pitt főszereplésével elkészült  Az élet fáját, Steven Spielberg háborús-lovas moziját, a Hadak útjánt. Jelölt még Woody Allen időutazós vígjátéka, az Éjfélkor Párizsban, a szeptember 11-i New York-i terrortámadásról szóló Rém hangosan és irtó közel, a házvezetőnők életét bemutató A segítség, valamint a Hollywood némafilmes korát idéző fekete-fehér mozi, A némafilmes.


Az európai filmművészetet, illetve az európai alkotókat kedvelőknek sem okozhat csalódást a jelöltek listája: a nomináltak között jó pár európai filmet, illetve európai művészt találunk – ezek közül mutatjuk be a legfontosabbakat.

artist.jpgIlyen például az est másik legnagyobb esélyese, a tíz Oscarra jelölt, és legjobb filmnek jelöltek között már említett A némafilmes című alkotás, amelynek témája ugyan hollywoodi, a film maga francia. A briteket már meghódította a film, a Brit Filmakadémia díjkiosztóján, a BAFTA-n hét díjjal már tarolt a mozi, amit ugyanígy szerettek otthon: most pénteken a francia Oscarnak számító César díjátadón hat kategóriában, köztük a legfontosabbakban nyert a film. Cannes-ból és a Golden Globe-ról sem mentek haza üres kézzel az alkotók, a film főszereplője, Jean Dujardin francia színész pedig mindhárom fesztiválról elhozta a legjobb férfi főszereplőnek járó díjat. Dujardin az Oscaron is a legnagyobb esélyesnek számít, bár kategóriájában olyan jól csengő hollywoodi nevekkel kell megküzdenie, mint George Clooney, Brad Pitt vagy Gary Oldman (az ötödik jelölt a mexikói Demián Bichir). Filmbéli partnere, az argentin származású francia színésznő, Bérénice Bejo szintén jelölt a legjobb női mellékszereplők között.

A francia szál jelen van még Woody Allen legutóbbi mozijában, az Éjfélkor Párizsban című filmben is – amellett, hogy a film Párizsban játszódik, ebben a női főszerepet az Edith Piaf megformálásért négy évvel ezelőtt Oscar-díjat kapott Marion Cotillard játssza. Az utóbbi évek egyik legsikeresebb svéd(-dán-német) filmje, a Stieg Larsson bűnügyi bestsellerén alapuló, Niels Arden Oplev által rendezett A tetovált lány Hollywoodban újraforgatott remake-je szintén kapott öt jelölést. Bár sokak szerint az átdolgozás nem sok újat hoz a svéd eredetihez képest, az Akadémia kedvelte, többek között a női főszereplőt, az összelyuggatott arcú Rooney Marát is jelölte Oscarra.

A német film nagy alakja, Wim Wenders is izgulhat az Oscar éjszakáján: a Pina Bausch életéről készített 3D-s filmje a legjobb dokumentumfilmek között verseng az Oscarért – a német rendező számtalan nemzetközi díjjal büszkélkedhet, de Oscart eddig még nem nyert.

A legjobb rövidfilmnek járó Oscarra jelölt filmek között az európai kisfilmek dominálnak: az indiai gyermekkereskedelemről készített Raju című rövidfilmet Max Zähle és Stefan Gieren jegyzi a Hamburgi Media Schoolból, a filmet egy indiai filmművészeti iskolával együttműködésben készítettek. Az északír kisfilm, a Pentecost (Pünkösd) egy fiatal srác vívódásáról szól, el kell döntenie mi a fontosabb: a foci vagy a mise, a The Shore (A part) című film, amelyet a Hotel Ruanda rendezője (Terry George) jegyez, egy Amerikából 25 év után Észak-Írországba visszatérő férfi történetét meséli el. A norvég Hallvar Witzø Tuba Atlantic című filmje pedig egy halálra készülődő 70 éves férfi utolsó napjait mutatja be.

nobbs_05cfa.jpgAz európai színészek közül a brit Janet McTeer jelölt a legjobb női mellékszereplők között, a Glenn Close által rendezett Albert Nobbs című filmben a rendezővel együtt olyan nőket alakítanak, akiknek a 19. századi Írországban csakis magukat férfinak kiadva érvényesülhettek – a két színésznő bizarr átalakuláson ment keresztül a film kedvéért. Szintén jelölték a brit Kenneth Branaghet a legjobb mellékszereplőnek járó Oscar-díjra az Egy hét Marilynnel című filmben nyújtott alakításáért. Branagh a filmben a legendás brit színészt, Laurence Olivier-t játssza – ez a színész ötödik Oscar-jelölése, őt a legjobb rendezők és színészek között is jelölte már korábban az Akadémia. Branagh kategóriájában egy másik legendás színésszel, az idén 83. életévét betöltő svéd Max von Sydow-val versenyez a díjért, akit a szeptember 11-i New York-i tragédiát feldolgozó Rém hangosan és irtó közel című filmben nyújtott alakításáért jelölt az Akadémia.

 

darkness.jpgMindezen kategóriák mellett természetesen ott a legjobb idegen nyelvű filmért járó Oscar kategóriája, ahol minden évben képviselteti magát az európai filmművészet egy-egy remeke is. Idén két európai filmet találunk a jelöltek között: a belga Rundskop (angol címe: Bullhead, rendező: Michael R. Roskam) egy zsarnoki természetű marhatenyésztőről szól, aki folyamatosan pumpálja magát szteroidokkal, és zavaros ügyleteket folytat egy illegális húskereskedővel. A másik jelölt a lengyel In Darkness (rendező: Agnieszka Holland) pedig egy olyan emberről szól, aki a nácik által megszállt lengyel városban, Lwówban (a mai ukrán Lvivben) saját élete kockáztatásával lengyel zsidók tucatjait menti meg a biztos haláltól. Sajnos magyar részről Tarr Béla filmjét, a számos nemzetközi díjjal kitüntetett Torinói ló című művet nem válogatta be az amerikai zsűri az öt jelölt közé. Ebben a kategóriában tavaly a dán rendező, Susanne Bier Egy jobb világ című filmjét jutalmazták Oscar-díjjal, amelyet múlt hónapban filmklubunkban is megnézhettetek.

 

Szurkoljunk ma éjjel együtt az európai művészeknek!

0 Vissza

Ahogy korábban írtuk, új sorozatunkban bemutatjuk azokat a programokat, amelyek segítségével magyar fiatalok hosszabb-rövidebb időt – tanulással, munkával vagy önkéntes tevékenységgel – külföldön tölthetnek. Az ilyen mobilitási programok egy részét az Európai Unió támogatja, ugyanakkor sok nemzeti ösztöndíj-lehetőség, illetve mobilitási program is működik, elsőként épp egy ilyet, a dán népfőiskolai rendszert mutatjuk be.

Ezzel – ahogy írtuk korábban – személyes beszámolók alapján is megismerkedhetett az, aki eljött múlt pénteken az Európa Pontba, ahol többek között a magyarországi Mezőföld Népfőiskola képviselő beszéltek dán partnerkapcsolatukról és személyes élményeikről, illetve a programban nemrég részt vett hallgatók osztották meg élményeiket a hallgatósággal. De hogy az se maradjon le semmiről, aki nem tudott eljönni, összefoglaltuk, hogy miben is áll ez az egyedülálló dán iskolatípus, mit nyújthat egy magyar diáknak, és hogyan lehet egy ilyen iskolában tanulni.

A dán népfőiskolai rendszer

A fiatalok közösségére építő dán népfőiskola különleges intézménytípus, amely nem része a „hivatalos” dán oktatási rendszernek (olyan értelemben, hogy jegyeket és diplomát vagy végzettséget itt nem szerezhet a résztvevő), de számtalan tudományterület vagy művészeti ág tevékenységébe kóstolhat bele az, aki részt vesz egy ilyen képzésen.

Az első népfőiskolátGrundtvig dán gondolkodó alapította 1844-ben (aki egyébként a felnőttek képzését támogató uniós program névadója is). Azt vallotta, hogy a tanulás lehetőségét meg kell adni mindenkinek, legyen az gazdag vagy szegény, kézműves vagy földműves. Egy népfőiskola épp erről szól: legfontosabb célja, hogy az „életre neveljen”, és fejlessze az általános, társadalmi és demokratikus képességeket. A népfőiskolák fontos kulcsszava még a párbeszéd, a nem formális oktatás jegyében párbeszéden és interaktivitáson alapszik, nagyban épít a résztvevők aktív részvételére, véleményére, eszmecseréjére. A legtöbb népfőiskola multikulturális, a kurzusokra külföldről is várnak jelentkezőket, a sokszínűség és multikulturalizmus jegyében a dán állam (a költségek közel felét fedező) ösztöndíjjal is támogatja a más kultúrából érkező fiatalok részvételét. A legtöbb iskolában dánul és angolul is kínálnak kurzusokat és a legtöbb iskolában dán nyelvórákat is vehetnek a résztvevők.

A jelentkezésnek az életkori megkötésen túl (minimum 17 és fél éves kor) az esetek többségében nincs egyéb feltétele, tehát nincs semmilyen előzetes végzettséghez vagy vizsgához kötve. A résztvevők a népfőiskolákon számos tantárgy közül választhatnak, mint például történelem, művészettörténet, filmművészet, színház, fotózás, média, sport, zene, filozófia, újságírás, weblapszerkesztés, dizájn, textiltervezés vagy épp a tervezőgrafika. Léteznek rövidebb (1-7 hetes), és hosszabb (2-10 hónap) kurzusok, az átlagos kurzusok 4-5 hónap hosszúságúak. A népfőiskolák működésében nagyon fontos, hogy a fiatalok kis közösséget alkotnak: nem csak a kurzusokon vesznek együtt részt, de együtt, egy helyen is laknak a főiskolához tartozó szálláson, együtt étkeznek és töltik szabadidejüket.

A népfőiskolai tanulásért minden esetben tandíjat kell fizetni, amely magában foglalja a képzés, a szállás és az étkezés költségét – ennek pontos összege kurzusonként változik, nagyjából heti 750 és 1400 dán korona között (1 korona jelenleg nagyjából 40 forintot ér). Ennek a díjnak egy jelentős részét (maximum 600 koronát) a 12 hétnél hosszabb kurzusok esetén lehetséges a 2004 után csatlakozott tagállamok fiataljainak, így a magyar diákoknak is ösztöndíjból fizetni. Ezt az adott népfőiskola pályázza meg az ösztöndíjakat kezelő dán szervezetnél. Az egyes iskolákba és az elérhető ösztöndíjra jó előre, a kiszemelt kurzus előtt legalább hónappal érdemes jelentkezni, de érdemes még ennél is előbb, mert az ösztöndíjra az év során összesen két alkalommal jelentkezhetnek a főiskolák.

Az egyes népfőiskolákra közvetlenül az adott intézménynél kell jelentkezni, kitöltött regisztrációs lappal és angol vagy dán nyelvű motivációs levéllel. A kapcsolattartáshoz és a közvetítéshez a Dán Kulturális Intézet segítségét is igénybe lehet venni.

A népfőiskolákat nagy szabadság jellemzi, ez megmutatkozik az iskolák sokszínűségében is. A témák és tantárgyak, a kurzusok hossza, a tandíjak vagy épp a résztvevők átlagéletkora mind iskoláról iskolára változnak, ezért aki komolyan érdeklődik a program iránt, annak alaposan utána kell nézni a konkrét iskolák kínálatának is. Ehhez nyújt segítséget a program hivatalos oldala, ahol témák, és kurzustípusok és kezdési időpontok alapján lehet keresni a jelenleg működő 73 népfőiskola kínálata között. (Megjegyzés: az oldal jelenleg csak dánul érhető el, de online fordítóprogram segítségével könnyedén lehet böngészni a lehetőségek között, az egyes iskoláknak szinte minden esetben van angol nyelvű oldala is.)

A dán népfőiskolákon évről évre rengeteg magyar diák is tanul, akik mind jó emlékekkel tértek haza Dániából. A múlt heti programest során meghallgatott élménybeszámolók alapján egy-egy dán népfőiskolai kurzus jóval többet ad, mint a kiválasztott kurzusokon elsajátított tudás: a fiatalok egy kis közösség aktív tagjaként számtalan új dolgot tanulhattak egymásról, a dánok és más résztvevők kultúrájáról, arról, hogy milyen egy közösség tagjaként élni és alkotni. A részvétel mindenképpen önállóságra is nevel, és a résztvevők rengeteg dolgot megtudhatnak magukról is egy ilyen iskolában. Ez pedig teljesen összecseng azzal, amit Grudtvig is szeretett volna elérni a népfőiskolákkal: a program segítségével a résztvevők egy kicsit képzettebbé válnak a legfontosabb területen: az életben.

Kedvcsinálóként nézzétek meg az esten élményeiről beszélő Baumgartner Péter kisfilmjét a silkeborgi népfőiskola működéséről és alkotóházáról:




 

0 Vissza

Jól beszélsz idegen nyelveket, de szeretnéd anyanyelvi környezetben a gyakorlatban edzeni a nyelvtudásod? Szeretnél külföldön tanulni, vagy dolgozni? Érdekel, hogy hogyan vehetsz részt olyan programokban, amelyek segítségével hosszabb-rövidebb időt egy másik tagállamban tölthetsz, mindezt valamilyen támogatással? Ha igen, akkor neked szól új sorozatunk.

hojskolerne002238.jpgNincs szükség hosszasan magyarázni, hogy a fiatalok számára milyen pozitív hozadékai vannak a külföldön szerzett tapasztalatoknak. Egy-egy tanulással vagy valamilyen munkával, gyakorlatszerzéssel eltöltött félév – amellett, hogy a legtöbb esetben jó buli – hihetetlenül sokat lendít a nyelvtudáson. A külföldi tapasztalatok önállóságra is tanítanak, nem beszélve azokról a barátokról, akiket ilyen kiruccanások alatt lehet megismerni. A tapasztalatok arról tanúskodnak, hogy a fiatal valóban képes egyedül is megállni a helyét, nyelvtudását pedig már idegen nyelvi környezetben is tesztelte – ezt később a munkaerőpiacon is díjazzák.

A külföldi tapasztalatszerzést az Európai Unió is támogatja. Az EU hosszú távú gazdasági elképzeléseit tartalmazó Európa2020 stratégia többek között azt is szeretné elérni, hogy 2020-ig minden európai fiatalnak legyen lehetősége más uniós országban tanulmányokat folytatni. Ez persze elég ambiciózus célkitűzés, de a Bizottság ezt többféle mobilitási programmal igyekszik elősegíteni, emellett rengeteg nemzetileg finanszírozott program és ösztöndíj-lehetőség is rendelkezésre áll, amelyek egy-egy tagállamban biztosítanak valamilyen programban való részvételt. Tervben van egy uniós diákhitel bevezetése is, amelyet az uniós intézmények a tagállamokkal egyeztetve most készítenek elő.

A mobilitási programok közös jellemzője, hogy a fiatalok kinti tapasztalatszerzését támogatják valamilyen formában, ösztöndíjat vagy zsebpénzt adnak, szállást vagy nyelvtanárt, bizonyos esetekben mentort biztosítanak – mindezt persze nem „ingyen”, a részvétel a legtöbb esetben hosszas készülődést, utánajárást, tervezést és nem kevés kitartást igényel a pályázóktól, persze a megfelelő szintű nyelvtudás és előzetes tapasztalatok / tanulmányok mellett. A programokban részt venni ugyanakkor nem lehetetlen: egy kis elszántság kell hozzá és pontos előzetes tájékozódás – sokszor ezen programok megfelelő kihasználását épp az akadályozza, hogy a fiatalok egyszerűen nem tudnak ezekről a lehetőségekről.

Ehhez nyújtunk most egy kis segítséget (korábban is írtunk már hasonló témákról, például az önkéntességről), de most új sorozatot indítunk ehhez kapcsolódóan. Sorozatunkban rövid ismertetőket olvashattok blogunkon uniós és tagállamok által támogatott mobilitási lehetőségről – elsőként (a dán hónaphoz kapcsolódóan) a dán népfőiskolákat mutatjuk be – először az Európa Pontban most pénteken, majd itt a blogon, jövő hét elején.  A dán népfőiskolai rendszer egyedülálló Európában: magyar diákok számára kicsit hasonlít egy erasmusos félévhez, de a képzés sokkal kötetlenebb – nincsenek jegyek, nincsenek vizsgák, csak egy kis nemzetközi közösség, amelyben a fiatalok a számukra érdekes dolgokkal foglalkozhatnak, tudhatnak meg ezekről többet, egyben a dán kultúrával is megismerkedhetnek. A népfőiskolán való tanulást a dán állam ösztöndíjjal is támogatja.

Ha érdekel ez a lehetőség, gyere el hozzánk most pénteken (január 27-én) este fél 7-re az Európa Pontba, ahol szakértőket és korábbi résztvevőket faggathatsz a népfőiskolákról, lesz filmvetítés és egy dán népfőiskola tanáraiból álló együttes koncertjét is meghallgathatod. Részleteket az estről Facebook oldalunkon találtok, az est beszámolójával, illetve sorozatunk első részével pedig hamarosan jelentkezünk.

Gyertek!

0 Vissza