futas_cover2.PNGImmár hagyományosan futóversenyre invitálunk benneteket az Európa-naphoz és Magyarország uniós csatlakozásához kapcsolódóan: idén 12 éve, hogy hazánk az Európai Unió teljes jogú taggá vált, ehhez idén már 12 leküzdendő kilométer dukál. A május 8-i futóverseny útvonala idén is uniós támogatással megvalósult budapesti fejlesztések mentén vezet.

Az alábbi infografikán összefoglaltuk, melyik tizenkét állomást ejtik majd útba a futók a Margitszigetről indulva és ugyanide érkezve (a grafikát megnézhetitek nagy méretben ide, vagy a képre kattintva):

infografika_12ev_12km_futas2.png


A versenyről – a nevezésről, a díjakról, útba ejtett épületekről mindent megtaláltok a futás hivatalos oldalán (http://www.bbu.hu/eu12) – 4000 indulót tudnak fogadni a szervezők, és még van pár hely, hajrá!


A versenyt az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete megbízásából a BBU Szervezőiroda rendezi meg. Az esemény támogatója az Európai Parlament Tájékoztatási Irodája, a Széchenyi 2020 programot felügyelő Miniszterelnökség és a Főváros.

0 Vissza

Horvátország, másodikként a volt jugoszláv tagállamok közül július elsejétől hivatalosan az EU 28. tagja. A magyar turisták egyik legnépszerűbb úti célját nem nagyon kell bemutatni a magyar közönségnek. A dalmát tengerpartot, a több mint ezer kis tengeri szigetet sokan ismerik itthon – aki egyszer elvetődött arra, valószínűleg soha nem felejti el. Horvátország a csatlakozási folyamat során már számos előírását az EU szabályaihoz igazította (eddig is elég volt egy érvényes személyi a beutazáshoz például), így jelentős változásokat az oda utazók nem tapasztalnak majd.

Az ország és az EU számára 2013. július 1-je mégis történelmi jelentőségű. A csatlakozást ugyanis hosszú felkészülési időszak előzte meg – a kérelmet épp tíz éve adta be az ország, a tárgyalások 2005-ben kezdődhettek el és 2011-ben zárultak le, és ekkor írták alá Horvátország csatlakozási szerződését is.

Július elsején pedig végre teljes jogú tagként köszönthetjük az országot az Európai Unióban: az EU egy 24. hivatalos nyelvvel, 4,3 millió emberrel, közel 6 300 km hosszú tengerparttal, és 1244 tengeri szigettel biztosan több lesz július elsejétől – és természetesen még sokkal többel is... Dobrodošli u EU, Hrvatska! :-)

hrvatska.jpg


Hasznos linkek Horvátországgal kapcsolatban:

0 Vissza

pula_nyaki.jpgHorvátország hamarosan, július 1-jén csatlakozik az EU-hoz – ezt ünnepeljük pénteki programunkon, amikor egy színházi előadás és egy izgalmas koncert erejéig Dalmácia felé vesszük az irányt.

De mennyit tudunk vajon déli szomszédunkról? A horvát tengerpartot, a finom halakat vagy az ajvárt valószínűleg sokan ismerjük, a legtöbb magyar valószínűleg fel tudna sorolni jó párat Horvátország nagyvárosai és természeti kincsei közül. Talán még a nyakkendők és a dalmaták származásával is sokan tisztában vannak – de ezen túl?

Összegyűjtöttünk néhány érdekességet Horvátországgal kapcsolatban, amit talán kevesebben ismertek:

 

 

  • A világ legkisebb városa a Guinness szerint Horvátországban található. (Ez az isztriai Hum, amelyet mindössze 23-an laknak.)

 

  • A Winnetou-filmeket annak idején a Plitvice-tavaknál, a Velebiten és a Zrmanjinál forgatták.

 

  • A Krka vízesésnél 1895-ben üzemelték be a világ első vízi erőművét, amelynek köszönhetően Šibenik sok európai nagyvárost – köztük Londont, Rómát vagy Bécset – megelőzően jutott elektromos világításhoz.

 

  • A nyakkendő („kravátli”) horvát találmány, és innen terjedt el az egész világon. Eredetileg horvát katonák viselték a 17. században, majd francia közvetítéssel jutott el szerte a világba. A nyakkendő szó számos nyelvben utal eredetére (Hrvat / Croat): (horvátul kravata, angolul cravat, franciául cravate, németül Krawatte, olaszul cravatta.)

 

  • A torpedót Ivan Lupis-Lukic, az Osztrák-Magyar Haditengerészet nyugalmazott tisztje találta fel 1860-ban, és az első torpedógyár Rijekában volt.

 

 

  • Zadar városában található az első tengeri orgona, amelynek hangjait kizárólag a szél és a tengeri hullámok alakítják.

 

  • Az ujjlenyomatok alapján történő személyazonosítási módszer, a daktiloszkópia feltalálója a horvát Ivan Vučetić.

 

  • A dalmata kutyafajta Dalmáciáról és a Dalmata illír törzsről kapta a nevét.

 

  • A horvátoknak saját írásmódjuk van, a 9. században keletkezett glagolita, amelyet a latin betűk mellett egészen a 18. századik használtak rendszeresen.

 

  • Horvátország hivatalos fizetőeszközét, a kunát a nyestről nevezték el. A középkorban az adókat ugyanis értékes nyestbőrben kellett leróni.

 

  • A rijekai karnevál nemcsak Horvátországban a legnagyobb, de Európa leglátványosabb karneváljai között is számon tartják.

 

Forrás: Horvát Idegenforgalmi Közösség kiadványai, Croatia.hr 

0 Vissza