eu1.jpgNagyjából a nyári szünet felénél tartunk: ez az időszak az intenzív pihenés, nyaralás és bulik ideje. De ha unjátok már a fesztiválozást és a láblógatást, és hasznos időtöltésre vágytok, érdemes valamennyit a következő évekre is készülni. Ehhez nyújtunk most segítséget, elsősorban azoknak, akik valamilyen nemzetközi vagy uniós tanulmányokat folytatnak, folytattak, vagy akiket érdekel az EU működése. Egy uniós intézménynél gyakorlatot szerezni nagyon nagy előnyt jelenthet a munkaerőpiacon: amellett, hogy bepillantást nyerhetünk az uniós tisztségviselők mindennapjaiba, könnyebben megérthetjük, hogyan működik ez a több mint 500 millió uniós polgár életét befolyásoló rendszer.

Jó tudni, hogy valamennyi uniós intézmény kínál gyakornoki programokat, szinte mindegyik biztosít ehhez ösztöndíjat is, amely az uniós intézményeknél végzett munka alatt fedezi a megélhetés költségeit. Az intézmények legtöbbje öthónapos gyakorlatot hirdet meg, minden évben azonos időszakokban – általában egy tavaszi és egy őszi „turnusra” lehet jelentkezni. Jelentkezni egy-egy programra általában legalább félévvel az aktuálisan megpályázott gyakornokság előtt kell – a 2014 tavaszán induló programokra például most szeptemberig, illetve októberig. (Mivel egy-egy jelentkezési csomag összeállítása nem egynapos feladat, érdemes mielőbb megismerkedni az egyes programok lehetőségeivel és elkezdeni összeállítani a jelentkezést – ehhez épp időben vagytok!) A fizetett gyakornoki programokban való részvételhez általában minimálisan egy BA diploma szükséges, de számtalan egyéb lehetőség áll rendelkezésre akár még a tanulmányok idejére, vagy egy MA diploma megszerzése után.

Az alábbiakban a frissdiplomások előtt nyitva álló lehetőségekről találtok rövid összefoglalót a legfontosabb alapinformációkkal az ösztöndíjak időtartamáról, a támogatás megközelítő összegéről, a túljelentkezés mértékéről, vagy a nem kevésbé fontos jelentkezési határidőkről – mindent egy helyen. Részletes információt valamennyi típusú gyakornoki programról az Európa Portál összefoglaló oldalán, valamint az egyes intézmények hivatalos oldalain olvashattok – mindehhez a táblázat alatt megtaláljátok a linkeket.

A táblázatra kattintva nagy méretben láthatjátok az információkat. Jó böngészést és készülődést! :)

EU-s_osztondijak_k.jpg

További információs oldalak a gyakornoki programokról:

 

0 Vissza

Január elsején Írország vette át a stafétát Ciprustól, a következő félévben ez az ország vezeti soros elnökként az Európai Unió Tanácsát – januárban az Európa Pont programjai is ehhez kapcsolódnak.

ir_elnokseg.pngÍrország nem először irányítja az EU egyik legfontosabb döntéshozó szervét – ahogy azt az előző elnök Ciprus tette, vagy az íreket követő litvánok tehetik majd. Az ország hetedszerre lesz ebben a pozícióban, és negyvenéves uniós rutinjával vághat neki az előtt tornyosuló feladatoknak. Dublinnak nem lesz egyszerű dolga, számos komoly feladat levezénylése vár rá a következő hétéves költségvetési keret elfogadásától az eurózóna egyben tartásáig. Az elnökségi célok között első helyen szerepel az Unió és az eurózóna stabilitása, a gazdasági növekedés és a munkahelyteremtés. Többek között ezen célokról, az EU jelenlegi helyzetéről és az ír elnökségi félév kihívásairól beszélgetünk majd vendégeinkkel – Győri Enikővel, a Külügyminisztérium EU ügyekért felelős államtitkárával, aki a magyar elnökség levezénylésében játszott kulcsszerepet, H.E. Kevin Dowlinggal, Írország budapesti nagykövetével és Szűcs Tamással, az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének vezetőjével. A beszélgetést követően Győri Enikő mutatja be Ezt főztük (ki) Európának című kötetét. A számtalan fotóval és ételrecepttel illusztrált kiadvány nem kevés humorral meséli el a magyar elnökség kulisszatitkait.

firkin.jpgAz ír programhoz kapcsolódik egy másik beszélgetés is „Magyarok Írországban, írek Magyarországon” címmel Írország népszerűségéről a magyar egyetemisták és munkavállalók körében. Az esten az ír elnökség köszöntése mellett mást is ünneplünk: januárban lettünk ugyanis kétévesek! :-) Ehhez egyrészt az „őrült ír zenét” játszó Firkin zenekar és egy kis Guinness sörkóstoló biztosítja a jó hangulatot.

Filmklubunk e havi filmje is Írországba vezet minket: ezúttal John Michael McDonagh A guardista című krimikomédiáját vetítjük: az első pillantásra kőbunkónak tűnő vidéki rendőr (Brendan Gleeson) találja magát szemben a guardista.jpgdrogmaffiával és egy profi amerikai kollégával (Don Cheadle), hogy aztán kiderüljön, mégsem olyan egyszerű a képlet, mint hittük. A filmet (a forgatókönyvét, és a színészi játékot) a függetlenfilmes Sundance díjára, a „brit Oscar” BAFTA-díjra és Golden Globe-ra is jelölték. A vetítés után Gyenge Zsolt filmkritikussal beszélgetünk az ír moziról, benne többek között John Michael McDonagh (és például az Erőszakikat is jegyző testvére, Martin McDonagh) alkotásairól.

A hónapban folytatódik az Egy csésze Európa sorozatunk is, amelyben ezúttal Brüsszel felé vesszük az irányt. A téma Európa, a belga forró csoki és a háromnyelvű, szürrealista Belgium lesz – ezt ígéri a sorozat háziasszonya, Szederkényi Olga. Az esten való részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött (euinfo@eu.hu).

Mindezek mellett januárban is folytatódik sikeres EU-tanóra sorozatunk, ahova továbbra is várjuk az iskolák jelentkezését. Az Európa Pont tájékoztató Szolgálat munkatársai pedig továbbra is várják az EU-val kapcsolatos kérdéseiteket, személyesen hétköznap 10.00 és 18.00 óra között, vagy a az euinfo@eu.hu email címen. Az Európa Pont valamennyi programja ingyenes, a januári programok részletes leírása az Európa Pont Facebook oldalán olvasható. Szeretettel várunk minden érdeklődőt! :-)

0 Vissza

EURES.jpgHogyan tudunk külföldön bankszámlát nyitni? Miért kell helyi SIM-kártya? Mire figyeljünk a lakásbérlésnél? Európai munkavállalási fórumonkon többek között erről is szó volt, ahol az érdeklődők külföldön dolgozóktól és a téma szakértőitől kaphattak praktikus munkavállalási tippeket és tanácsokat.

 

Olyan emberek meséltek külhoni tapasztalataikról, akik hosszabb-rövidebb ideig dolgoztak az Európai Unió valamely tagállamában. Azért őket kérdeztük, mert a gyakorlatban a szabályozás és a bevett tagállami „szokásjog” sokszor nem ugyanaz. Emellett vannak olyan praktikák, amelyeket csak az tudhat, aki már szembesült azzal, hogy milyen nehéz például bejelentett lakcím nélkül bankszámlát nyitni.

 

A fórumon többek között megtudhattuk: érdemes úgy nekivágni, hogy itthonról már találtunk munkahelyet és szállást. Fontos az is, hogy nem kell azonnal „életünk állását” keresni vagy a legmenőbb lakást kibérelni, a lényeg, hogy az első biztos lépéseket megtegyük. Fontos tudni, hogy a kezdéshez és a regisztrációhoz szinte mindig szükség van bejelentett lakcímre. Fel kell készülni arra, hogy a lakásbérleti díjak általában igen borsosak külföldön, többen azt javasolták, hogy az első időszakban – ha tehetjük – lakjunk ismerősnél vagy barátnál, és csak akkor béreljünk lakást és fizessünk kauciót, ha már biztosan látjuk, hogy elegendő forrással fogunk rendelkezni hozzá.

 

Fontos, hogy megbízható forrásokból tájékozódjunk, és csak olyan ajánlatot fogadjunk el, ami biztosnak mondható; ahol a munkáltató bejelent, és a munkánk révén lesz biztosításunk az adott tagállamban. A fórumra meghívott EURES tanácsadó is felhívta arra a figyelmet, hogy soha ne fizessünk munkaközvetítőnek, ilyen szolgáltatásért ugyanis nem kérhetnek pénzt az európai országokban – ha mégis kérnek, mindenképpen kezdjünk gyanakodni.

 

Meghívott vendégeink – akik között volt hollandiai au-pair, strasbourgi jogász, skóciai vendéglátós és uniós kommunikációs szakember is – többek között azt tanácsolták még, hogy ha külföldre jelentkezünk egy állásra, szerezzünk be SIM-kártyát egy helyi mobilszolgáltatótól, ugyanis a munkaadók szívesebben hívnak fel helyi számot. Abban is egyetértettek, hogy vannak olyan helyzetek, amikor nélkülözhetetlen a biztos nyelvtudás: akár lakásbérleti szerződésről, akár saját munkaszerződésünkről van szó, fontos tudnunk, hogy pontosan mit írunk alá.

 

Ha a külföldi tartózkodás során megbetegszünk, nyugodtan forduljunk a külföldi orvosokhoz, mivel a munkája révén mindenki biztosítva van az adott országban, így ugyanolyan jogok illetik meg, mint a tagállami állampolgárokat. Arra azonban nagyon oda kell figyelni, hogy nem minden ellátást fedez a kinti biztosítás, és úgy, ahogy Magyarországon is, a magánorvosok külföldön is igen magas árat kérhetnek az ellátásokért. Érdemes tehát alaposan tájékozódni az adott ország egészségügyi rendszeréről, hogy aztán ne kelljen egy többszáz eurós ellátás számláját kifizetünk.

 

Sajnos sok honfitársunk számára a külföldi munkavállalás nem sikertörténetként ért véget – többen esnek a jóhiszeműség csapdájába, és szerződés vagy bármilyen biztosíték nélkül vágnak bele. Érdemes tehát minél alaposabban, minél több forrásból tájékozódni, hiszen a külföldi tapasztalat igen sokat ér.

0 Vissza

A nyár a pihenés, nyaralás és bulik ideje – ugyanakkor a rengeteg szabadidőt érdemes lehet hasznosan eltölteni. Facebook oldalunkon folyamatosan beszámolunk az ilyen kezdeményezésekről, amelyekből most összegyűjtöttük egy csokorra valót – ha érdekel az EU, érdemes ezekre a szünidő alatt is egy kis időt szánni (részletes információt a hiperlinkekre kattintva érhettek el az egyes pályázatokról).

Aktuális pályázatok

fubenolvas.jpgAz Európai Unióval foglalkozó intézmények pályázatai közül az egyik legújabb felhívás a felsőoktatásban tanulókat szólítja meg: a Külügyminisztérium és az Országgyűlés elnöke által meghirdetett pályázat változatos uniós témakörökben (az uniós tagság értékelésétől, szakpolitikákon át a klímaváltozásig) várják a pályamunkákat. A „Magyarország az Európai Unióban, az Európai Unió a világban” című esszépályázatra maximum 100 ezer leütés terjedelmű dolgozatokat október 5-ig várják a szervezők – a legjobb művek az elismerés mellett több százezer forintos pénzjutalomban részesülnek.

Könnyedebb feladatot jelent egy másik aktuális pályázat, amely fotós pályamunkákat vár augusztus végéig: a kiírás célja, hogy bemutassa, hogyan segíti a gyakorlatban az uniós finanszírozás a régiók fejlődését. A pályázat egyik kategóriájában bárki indulhat, aki az EU területén él, a beküldött fényképeken olyan projekteket kell megörökíteni, amelyek az Európai Regionális Fejlesztési Alapból vagy a Kohéziós Alapból részesülnek támogatásban. A pályamunkákból a közönség és egy szakmai zsűri válogat, a győztesek 1000 euró értékben fotós felszerelések közül választhatnak, továbbá kétszemélyes jutalomutazást nyernek Brüsszelbe, a régiók és városok európai hetére.

Egy másik kreatív pályázatban, az Európai Zöld Fővároshoz kapcsolódó kiírásban ötperces kisvideókat várnak a szervezők, amelyben azt kell bemutatni, hogy mitől lehet egy város Európa zöld fővárosa. Ezt a címet idén a spanyolországi Vitoria-Gasteiz viseli, a fődíj is egy ide szóló kétszemélyes utazás. A szervezők július végéig várják a kisvideókat.

Korábban már beszámoltunk a Csobbanj Európával! turnéról – az országos rendezvénysorozat nyár végéig tart, amelynek keretében uniós tanácsadók magyarországi strandokon „ügyelnek”, így akár strandolás közben is tájékozódhattok számos uniós lehetőségről. A turnéhoz kapcsolódó, szintén fotós játékban standbelépőket, vagy Sziget napijegyeket is nyerhettek, ehhez olyan képeket kell beküldenetek, amelyek az látszik, milyen jól jöttök ki nagyszüleitekkel vagy hogyan  tüsténkedtek a kertben (a generációk közötti szolidaritás évéhez, illetve a Közös Agrárpolitika 50. születésnapjához kapcsolódóan).

Hosszú távú tervekhez

Mindezen aktuális pályázatok mellett nyáron van elég idő, hogy komolyabb, hosszabb távú terveitekre is készüljetek – az uniós ösztöndíjak és gyakornoki programok általában komolyabb felkészülést és tájékozódást igényelnek. Ha a közeljövőben szeretnétek külföldön tanulni, gyakorlatot szerezni vagy önkénteskedni, érdemes egy kis időt rászánni a nyáron, hogy utánajárjatok az egyes uniós programok részvételi feltételeinek.

Ha a külföldi tanulás érdekel, akkor nézzetek utána, hogyan működik az EU ezt támogató Erasmus programja (itt olvashatjátok összefoglalónkat a programról), az Erasmus Mundus keretében akár Európán kívüli vezető egyetemek képzésében is részt vehettek. Ha gyakorlatiasabb tapasztalatot szeretnétek szerezni, és kipróbálnátok, hogyan álljátok meg a helyeteket valamely másik tagállamban működő szervezetnél, akkor nézzetek utána az EVS (Európai Önkéntes Szolgálat) működésének (egyik korábbi blogposztunkban részletesen összeszedtük, mire érdemes figyelni a pályázásnál). Az EVS egyre népszerűbb Magyarországon is, nem is csoda, hisz a program segítségével akár egy évet is eltölthettek egy másik tagállamban tapasztalatszerzés céljából, úgy, hogy ez egyáltalán nem terheli meg pénztárcátokat – a következő beadási határidő október 1. Ha esetleg már van egy kis vállalkozásotok, vagy ilyesmi indításán gondolkodtok, akkor hasonló gyakorlati tapasztalatot az Erasmus vállalkozóknak program keretében szerezhettek.

Ha vonz Brüsszel…

Ha nemcsak külföldi tapasztalatszerzésben gondolkozol, hanem maga az Európai Unió intézményrendszere, működése érdekel, akkor érdemes lehet szakmai gyakorlatra jelentkezned valamelyik uniós intézményhez. Minden jelentősebb uniós intézmény kínál szakmai gyakorlati programokat, amelyek segítségével általában 3-5 hónapot tölthetsz el valamelyik szervezetnél. A gyakornoki programokhoz valamennyi hasznos információt megtaláltok az EUvonal kapcsolódó gyűjteményében.

0 Vissza

201206_lorna_csendje.jpgE havi filmünk a Lumière filmklubban a Lorna csendje című belga-angol-francia-olasz koprodukció, amely egy Belgiumba bevándorló albán lány, Lorna viszontagságos történetét meséli el. A lányt álmai és egy jobb élet reménye hajtja „Nyugatra”, ahol a legkeményebb dolgokkal kell szembenéznie – hazugságok, érdekházasság, drogfüggőség, emberkereskedelem –, saját és mások életéről szóló döntéseket kell meghoznia.

 

A filmet a belga Dardenne fivérek (Jean-Pierre és Luc) jegyzik rendezőként – róluk azt mondják, ha neveznek egy filmet Cannes-ba, onnan nagy eséllyel nem térnek haza díj nélkül. A rendezőpáros filmjei több Arany Pálmát is elhoztak már Cannes-ból (mint például a munkanélkülivé váló fiatal lány történetét elmesélő Rosetta 1999-ben, vagy a fiatal pár gyermekének eladásáról szóló A gyermek 2005-ben), de megkapták már az Ökumenikus Zsűri Díját is A fiú-ért 2002-ben. E mostani filmjük, a Lorna csendje „csak” a legjobb forgatókönyv díját kapta Cannes-ban.

 

A filmet számos más díjra is jelölték, köztük az Európai Parlament Lux-díjára, amelyért 2008-ban épp Mundruczó Kornál Deltájával versengett, és végül el is vitte a díjat a magyar filmrendező elől. Az Európai Parlament filmes Lux-díját 2007-es alapítása óta minden évben olyan kiemelkedő alkotásnak ítélik, amely az európaiak életét, véleményét, kétségeit, vágyait, identitását, valamint az EU-integráció vitás pontjait mutatja be különleges formában. A díj az elismerés mellett azzal is jár, hogy az EP fizeti a nyertes film feliratozását az EU valamennyi hivatalos nyelvére (jelenleg 23), valamint támogatja 35 mm-es filmkópiák elkészítését és DVD kiadását – így biztosítva, hogy a film minél szélesebb európai közönséghez eljusson.

 

A filmeket szakmai zsűri és az EP-képviselők válogatják, ők minden évben nyáron kiválasztanak tíz európai filmet, amelyek a hivatalos „válogatásba” (Official Selection) kerülnek, ezeket még egyszer megszűrik, és végül három döntős versenghet (Films of the Competition) a novemberben kiosztott Lux-díjért.

 

Erről a díjról Mundruczó filmje sajnos 2008-ban lecsúszott, de bízunk benne, hogy hamarosan ismét lesz magyar jelölt a végső három film között – a tíz jelölt közé eddig egyetlen év (2009) kivételével minden évben beválasztottak magyar alkotást is. 2007-ben a Bollók Csaba rendezte Iszka utazása, 2008-ban Mundruczó Kornél a Deltával, 2010-ben Hajdu Szabolcs Bibliothèque Pascalja, tavaly pedig Tarr Béla Torinói ló című filmje került be a legjobb tíz közé. Bízunk benne, hogy ez idén sem lesz másképp, és még talán tovább is eljuthat magyar alkotás. Hogy ez így lesz-e, hamarosan kiderül: az idei tíz jelöltet e hónap végén ismertetik, tavaly erre a Karlovy Vary filmfesztiválon került sor.

 

Addig is érdemes megnézni nálunk a Lorna csendjét – most csütörtökön vetítjük az Európa Pontban – gyertek el! A film után László Sára, rendező, producer lesz a vendégünk. A vetítés – ahogy az Európa Pont összes programja – ingyenes.

 

A Lux-díjról, a korábbi jelöltekről és díjazottakról további információ a Lux-díj honlapján olvasható.

 

 

 

0 Vissza

A rossz nyelvek szerint azért Brüsszel lett az Európai Unió központja, mert a németek és a franciák nem tudtak megegyezni, kié legyen a dicsőség. A valóság persze ennél árnyaltabb, hiszen a Benelux országok együttműködése példaként szolgált az Európai Unió létrehozásához is. Ettől függetlenül tény: Brüsszel mellett bizony nem sok racionális érv szól.


Sőt, Brüsszel kimondottan irracionális város. Ami a látogatónak azonnal szemet szúr, az a kétnyelvűség: minden, értsd minden ami csak egy kicsit is hivatalos a buszmenetrendtől a közlekedési táblákig francia és flamand egyszerre. A brüsszelieknek különleges érzékük van ahhoz, hogy kínosan ügyeljenek a két nyelv egyenrangú használatára: még a sorrendet is variálják, nehogy sértődés legyen belőle. Az, hogy angolul még a legfontosabb információk is ritkán férnek ki, szemmel láthatóan kevésbé zavarja őket.


Brüsszel ugyanis Flandriában van. Keletre, nyugatra, északra és délre is flamandul beszélnek, Brüsszelben azonban franciául. A flamandok érthetően bosszúsak, hogy a város (amúgy az elmúlt 150 évben) gyakorlatilag teljesen elfranciásodott, ezért aztán szőrszálhasogatóan kérik számon a saját kisebbségi jogaikat. Az igazság az, hogy a kétnyelvűség még mindig jobb, mint ami Belgium útjain fogadja az egyszeri turistát. Az autópályák nem követik a tartományi határokat, így aztán előfordul, hogy ha valaki Liège-be szeretne eljutni, tíz kilométer után eltéved, ha nem tudja, hogy mostantól a Luik feliratú táblák viszik a céljához.


Az irracionalitás itt nem ér véget. Aki azt hiszi, az Európai Unió bonyolult képződmény, az jobb ha tudja, hogy Brüsszelben szám szerint hat parlament működik: az Európai Parlament mellett a Flamand Parlament és a flamand ajkú közösség parlamentje (ők együtt üléseznek, nem hiába takarékos nép a flamand), a Vallon Parlament, a francia ajkú közösség parlamentje (ők persze külön utakon járnak, amúgy franciásan), Brüsszel Régió parlamentje és a belga szövetségi parlament. Természetesen mindegyikhez tartozik kormány vagy valamilyen végrehajtó feladatokat ellátó bizottság is, úgyhogy Brüsszelben az 1000 főre jutó politikusok száma nagy valószínűséggel a legmagasabb az egész világon.
Brüsszel mindezek ellenére kedves és élhető város a maga egymilliós népességével. A fizetőképes kereslettől nyilván nem függetlenül kisvendéglők és sörözők százait találjuk a belvárosban, a sok eurokrata, flamandokrata, vallonokrata, brüsszelokrata és belgokrata pedig kapva kap az alkalmon: munkaidő után az uniós negyed egyik központjának számító Place de Luxembourg inkább emlékeztet a müncheni Oktoberfestre, mint egy decens németalföldi város rendezett terére.


Valójában Brüsszel nem csak egy város, hanem egy életforma, különösen azoknak, akik tudják, hogy csak néhány évre jönnek dolgozni, tapasztalatot gyűjteni. A világ egyik legizgalmasabb életformája, összezárva a legkülönbözőbb nemzetek képviselőivel és a galaxis egyértelműen legjobb gyümölcsös söreivel, a lehető legborzasztóbb időjárással a világ egyik legirracionálisabb, de bájos és szerethető városában. Ezt egyszer mindenkinek ki kell próbálnia!

 

Címkék: eu brüsszel belgium