park01.jpgVégre itt a tavasz, kezdődik a parkszezon! Ilyenkor nincs is annál jobb, mint kiülni a város egyik parkjába, leheveredni egy plédre a fűbe, és megtelve az illatokkal élvezni a napsütést. Európa sok nagyvárosában találhatunk felfedezésre érdemes hangulatos parkokat: vannak beláthatatlanul óriásiak, némelyik kocogáshoz, lovagláshoz, focizáshoz, tollasozáshoz ideális, több pedig gazdag növény- és állatvilágáról ismert. Posztunkban most ezek közül a különleges parkok közül mutatjuk a legérdekesebbeket – ha vannak egyéb kedvenc parkjaitok, kommentben osszátok meg velünk!

park02.jpg

Hyde park (London, Egyesült Királyság)

Az egyik leghíresebb városi park Európában kétségtelenül a londoni Hyde Park. Az Egyesült Királyság egyébként is híres páratlan pázsittal borított, ősfás, gyönyörű és hatalmas parkjairól. A metropolisz zsúfoltságához és forgatagához képest erős kontrasztot jelent a város nyolc királyi parkjának talán legjelentősebbje. A 141 hektáron elterülő óriási parkot évente több millió londoni és turista keresi fel, ahol úszni, csónakázni, teniszezni és lovagolni is lehet, valamint a szónoki képességeinket is kipróbálhatjuk a több mint 150 éve működő Speakers’ Corner emelvényén.

park03.jpg

Buttes-Chaumont (Párizs, Franciaország)

Párizs egyik legrégebbi eredeti zöldfelülete az 1867-ben megnyitott Buttes-Chaumont park, amely 25 hektáros területen fekszik. Érdekessége a nagy szintkülönbségből adódó sok meredély, amelyek remek kilátást kínálnak a városra, főként a Montmartre negyedre. Kilátó mellett barlangot, függőhidat és vízesést, kis tavat is találunk a parkban, számos egzotikus fával, növénnyel és különleges vízimadarakkal (többek között gallinulákkal).

park04.jpg

Tiergarten (Berlin, Németország)

Berlin legnépszerűbb parkja a Tiergarten, ahol rengetegen kocognak, sétálnak, grilleznek, vagy csak egyszerűen pihennek a fűben. A főváros közepén helyezkedik el, így tényleg a város zöld tüdeje. Az egykori repülőtérből kialakított közpark, a Tempelhof után a 210 hektáron elterülő Tiergarten Berlin második legnagyobb parkja – és nagyobb, mint a londoni Hyde Park. Az egykori vadászterületet a 17. században nyitották meg a közönség előtt. A park jellege az idők folyamán számos változáson ment keresztül, míg végül Peter Joseph Lenné építész tervei szerint 1833 és 1838 között egy részét angolparkká alakították.

park05.jpg

El Retiro park (Madrid, Spanyolország)

Madrid egyik legnagyobb parkja az El Retiro, amely 125 hektáron terül el. A királyi család 17. században kialakított egykori kertje ma nagyon népszerű a helyiek és a turisták körében. A spanyol nyári forróságban különleges fák adnak árnyékot, a mesterséges tó és szökőkutak pedig hűsítik a park látogatóit, de találhatunk itt rózsakertet, illetve itt van a szépművészeti múzeumnak otthont adó Buen Retiro palota is.

park06.jpg

Villa Borghese (Róma, Olaszország)

80 hektáros területével a harmadik legnagyobb római park a Villa Borghese, amelyet a 17. század elején alakítottak ki, majd a 18. században, Marcantonio Borghese herceg megrendelésére nyerte el mai, angolkert-jellegű formáját. A kis utakkal szabdalt, ősfákkal övezett zöldterületen számos – főként múzeumként funkcionáló – villát, lóversenypályát és állatkertet is találunk.

park07.jpg

Phoenix Park (Dublin, Írország)

Összeállításunkból kihagyhatatlan a dublini Phoenix Park, mely 707 hektáros kiterjedésével Európa leghatalmasabb parkja. A 17. század közepén eredetileg királyi szarvasparknak kialakított területen ma is rengeteg szarvas él, ez adja a park fő látnivalóját az állatkert, a viktoriánus virágkert, a dísztavak és egy 15. századi vár, az Ashtown Castle mellett. A terület közel egyharmadát borítják fák, a szarvasok mellett számos egyéb állatnak ad otthont.

park08.jpg

Park Güell (Barcelona, Spanyolország)

A barcelonai Güell park fontos színhelye a város legismertebb művésze, Antoni Gaudí munkásságának. Az Eusebi Güell üzletember által megrendelt, eredetileg lakónegyednek szánt park 1900 és 1914 között épült Gaudí tervei alapján, a tervezett hatvan ház közül azonban csak kettő épült fel. Az 1926-tól látogatható, 17 hektáros területen így nem csak zöld felületet, hanem számos érdekes építészeti megoldást is találunk. A város magas részén fekvő parkból csodálatos kilátás nyílik Barcelonára és a tengerre.

park09.jpg

Vondelpark (Amszterdam, Hollandia)

A legnagyobb amszterdami zöld terület, a 47 hektáron fekvő Vondelpark nagyon népszerű a helyiek és a turisták körében is. Sétálni, fűben pihenni, kutyát sétáltatni, sportolni vagy előadásokat hallgatni egyaránt lehet az 1865-ben, lovasparkként átadott területen. A szabadtéri színház és rózsakert mellett éttermeket és kávézókat is találunk a számos növény- és állatfajnak otthont adó parkban. A hippimozgalom számára a Vondelpark a szabadság szimbóluma volt, ahol mindent meg lehetett tenni. A terület harmincévente teljes átépítésre szorul, mivel folyamatosan süllyed a szintje, és beavatkozás nélkül hamarosan víz borítaná el az egész parkot. 

park10.jpg

Kungliga Nationalstadsparken – Királyi nemzeti városi park (Stockholm, Svédország)

Igazi természetközeli élményben lehet részünk a Stockholm belvárosához közel, de a főváros határán már túlnyúló Kungliga Nationalstadsparkenben. Természetes erdőkben barangolhatunk, piknikezhetünk, sétálhatunk, úszhatunk a tengerben, színházi előadásokat látogathatunk, több királyi kastélyt és múzeumot is meglátogathatunk, vagy csak egyszerűen csodálhatjuk a természet gazdagságát. Rengeteg állat- és növényfajnak ad otthont a királyi park, amelyet a 18. században nyitottak meg a közönség előtt – él itt például szarvas, róka, rénszarvas és több mint száz fészkelő madárfaj.

park11.jpg

Margitsziget (Budapest)

Válogatásunkból nem maradhat ki a budapestiek egyik kedvenc pihenőhelye, a Margitsziget, mindenféle sportolás, strandolás, andalogva sétálás, a réten és a parton napozás, kutyasétáltatás népszerű helyszíne. A szigeten fekvő szállodákban akár meg is szállhatunk, vagy felkereshetjük a szabadtéri színházat, éttermeket, sörözőket és bárokat.  A szigetet a 19. században, több kis sziget egyesítésével és elkotrásával építették ki, de még a 20. században (pl. a Margit és az Árpád híd építésekor) is módosítottak az alakján. Az egykori Nyulak szigete a 17-18. században Árpád-házi Szent Margitról kapta mai nevét. A szigeten különleges növények mellett japánkert és egy kis vadaspark is található.

Képek forrása: Címlap – Vondelpark; Hyde park, Buttes-Chaumont, Tiergarten, El Retiro, Villa Borghese, Phoenix Park, Park Güell, Vondelpark, Kungliga Nationalstadsparken, Margitsziget

---

Az Európa Pont közösségi tér a budapesti Millenárison. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat és beszélgetésekhez ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.

Olvasd el többi bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon és gyere el ingyenes programjainkra!

0 Vissza

éjszaka1.jpg


Európa különböző tájai nemcsak nappal, de éjszaka is izgalmas mintákat rajzolnak – légifelvételeket bemutató sorozatunk utolsó részében ilyen, elsősorban a NASA által készített légifelvételeket mutatunk be. Felismeritek, hogy Európa mely tájait és nagyvárosait látjátok a képeken?  :-)

További izgalmas, nem csak európai és nem csak éjszakai felvételeket találtok a NASA kapcsolódó projektjének fotóalbumában.

(A képek után, a poszt alján megtaláljátok a megfejtéseket).

éjszaka2.jpg
éjszaka3.jpg

éjszaka4.jpg

éjszaka5.jpg

éjszaka6.jpg

éjszaka7.jpg

0 Vissza

A hihetetlen mintákat rajzoló természeti tájak után második válogatásunkban az emberi kéz által formált tájakat és objektumokat gyűjtöttünk össze a Time és további online magazinok gyűjtéséből, valamint a Google Maps-et böngészve. Ez utóbbi programot érdemes néha nemcsak a legközelebbi patikát keresve használni – Európa tájait pásztázva sokszor elképesztő formákat találunk, amelyek teljességükben csak műholdképről vagy repülőgépről láthatók.  Néha a természettel való küzdelem, néha a városszervezés rajzol ki elképesztő mintákat – jó böngészést! (A képekre kattintva a megnyílik a képek eredeti forrása.)

holgye.jpg
„Észak hölgye” Észak-Angliában

palmanova.jpg
Palma Nova, Olaszország (Google Maps)

ring.jpg
Nardó-ring az olaszországi Nardóban, Holli Riebeek képe, NASA 


carlo.jpg
Yacht show Monte Carlóban, Time Magazin, Getty Images


felul1.jpg


A velencei Szent Márk tér az RT fotóján


camargue.jpg


Port Camargue, Franciaország (RT)

felul3.jpgHannover, Németország (RT)


felul4.jpg
Lyon, Franciaország (Google Maps)


felul5.jpg
Barcelona a Sagrada Familiával, Spanyolország (Google Maps)


felul6.jpg
Westeinderplassen, Hollandia (Google Maps)


felul7.jpg
A Vasco da Gama-híd, Lisszabon, Portugália (Google Maps)

0 Vissza

A légi felvételeken hihetetlenül izgalmas, néha meseszerű tájakká és mintákká állnak össze az európai tájak. A természet sokszínű és izgalmas mintákat rajzol, míg az ember építette környezet a magasból sokszor megdöbbentő formákat ad. A Time és egyéb online magazinok gyűjtéséből, a NASA légi felvételeiből és a Google térképei közül válogattunk össze egy érdekes sorozatot, melynek első részében a földi mintázatokból válogattunk össze néhányat. (A képekre kattintva a megnyílik a képek eredeti forrása.)

1_Alpok.jpgAz osztrák Alpok Paul Bourke képén

2_spanyol.jpgSpanyol táj, szintén Paul Bourke képén

3_gronland.jpgGrönland (Paul Bourke)

4_spanyol.jpg

Spanyolország (Juan Luis Varona képe)

5_izland.jpg

Észak-Izland (A Time gyűjtéséből)

6_vezuv.jpg

A Vezúv (Olaszország) az RT magazin gyűjtéséből

7_Olasz.jpgLago di Brugnette, Olaszország (Google Maps)

0 Vissza

roaming.jpg"Egy távközlési piac, ahol nincsenek határok. Ez a hátralévő hivatali időm legfontosabb célkitűzése. (...) Bár egyidős vagyok Alex Fergusonnal, nekem még nem áll szándékomban nyugdíjba menni, amíg minden akadályt el nem távolítottam az egységes piac elől”mondta néhány napja Neelie Kroes, az Európai Bizottság digitális politikáért felelős biztosa.

Sokak számára az Európai Unió leginkább kézzelfogható előnye a határok eltűnése: a legtöbb uniós tagállamba ma már határellenőrzés nélkül léphetünk be. A határok eltűnése ugyanakkor nem csak a határőr-bódék hiányában érhető tetten: az EU sorra fogadja el azokat az intézkedéseket, amelyek azt a célt szolgálják, hogy minél könnyebb legyen egy másik tagállamba utazni, költözni, ott dolgozni, vagy onnan vásárolni valamit. Ennek szellemében döntött az Európai Unió a roaming-hívások, azaz az EU egy másik tagállamában történő mobiltelefon-használat költségeinek maximalizálásáról, és az árak fokozatos csökkentéséről. Az „eurotarifákat” először 2007 nyarától kellett alkalmazniuk a mobiltelefon-szolgáltatóknak. Akkor hívásindítás esetén 49, fogadott hívásért 27 centet kellett fizetni percenként. Azóta a maximális percdíj minden nyáron csökkent, idén július 1-től 24, illetve 7 cent lesz a külföldön (más EU-tagállamban) indított, illetve fogadott hívás díja. Az évek során – a fogyasztók igényei alapján – más módosítások is történtek: a szolgáltatóknak kötelezővé tették, hogy az első fél perc leteltét követően másodperc alapon számlázzák a hívásokat, 2012 júliusa óta pedig a szabályozás az adatforgalomra is kiterjed. (Ez jelenleg 70 cent, 2013. július 1. után pedig 45 cent lesz megabájtonként.)

A jelenleg hatályos szabályozás 2017-ig lenne érvényben, azonban sajtóértesülések szerint a digitális politikáért európai biztos, a holland Neelie Kroes már jövőre teljesen megszüntetné (!) a roaming-díjakat. Ha terve megvalósul, attól kezdve semmilyen extraköltséget nem lehetne felszámolni, ha a telefonunkat az Európai Unió valamelyik másik tagállamában használjuk. A hírek szerint az Európai Bizottság a roaming-díjakon kívül a netsemlegesség elvét is belefoglalná az új szabályozásba, azaz megtiltaná az internetszolgáltatók számára, hogy bizonyos típusú adatforgalmat (pl. a letöltő programokat vagy az internet alapú telefonokat) tiltsanak vagy lassítsanak. A várakozások szerint az intézkedés nyomán növekszik az európai távközlési szektor versenyképessége, és új lendületet kaphat az infrastruktúra-fejlesztés is. Szükség is van rá, mivel – az illetékes európai biztost idézve – Európa ebben az ágazatban éltanulóból sereghajtóvá vált, és jelenleg csak lépést tud tartani Észak-Amerikával és Ázsiával, holott öt évvel ezelőtt még Európa szabta meg az irányt. Ráadásul ez a GDP 0,8 százalékának megfelelő, kb. 110 milliárd eurós többletbevételt is eredményezne. Az új szabályozás tervezetét várhatóan még júliusban benyújtja az Európai Bizottság, amelyről aztán az Európai Parlament és a tagállamokat képviselő Tanács hoznak végső döntést – akár már a 2014 tavaszán esedékes európai választások előtt. Mivel 2014-ben nemcsak EP-választás lesz, de az Európai Bizottság megbízatása is lejár, ez azt jelentené, hogy a biztos asszony nyugodt szívvel vonulhatna nyugdíjba.

Bár a fenti javaslat körül még sok a kérdőjel, két – a magyar fogyasztók számára fontos – dolog biztos: két hét múlva, július 1-jén tovább csökken az EU-n belüli telefonálás díja, és szintén ettől a naptól kezdve már a horvát tengerpartra utazók is részesülhetnek az uniós szabályozás előnyeiből, hiszen Horvátország az EU 28. tagjává válik.

Maximális roaming-tarifák az Európai Unióban

(nettó árak, eurocentben)

Fogadott hívás Indított hívás SMS-küldés   
Adatforgalom
2013. június 30-ig 8 cent/perc 29 cent/perc 9 cent/db 70 cent/MB
2013. július 1-től 7 cent/perc 24 cent/perc 8 cent/db 45 cent/MB*
Számlázási egység A 31. másodperc után
másodpercalapú
A 31. másodperc után
másodpercalapú
db kilobájt

 


 Megjegyzés: A roaming rendelet által meghatározott összegek euróban meghatározott nettó árakat jelölnek, amelyekhez még hozzáadódik a tagállamokban aktuálisan használt áfa. A szolgáltatók által fizetendő díj ugyanakkor függ az euró-forint árfolyamától is. A táblázatban szereplő összegek maximumokat jelölnek, az egyes szolgáltatók ennél kedvezőbb tarifákat is meghatározhatnak, ezért mindenképpen érdemes érdeklődni az egyes mobilszolgáltatóknál az éppen érvényes tarifa felől.

0 Vissza