Március 21-i programunkon a rasszizmus elleni küzdelemmel foglalkozunk. Ezt a napot az ENSZ 1966-ban nyilvánította a rasszizmus elleni küzdelem világnapjának, emléket állítva egy 1960-as, közel hetven halálos áldozattal járó apartheid-ellenes tüntetésnek. Az apartheid rendszere Dél-Afrikában azóta összeomlott, de a faji, származási, illetve egyéb külső vagy belső jellemzők alapján történő megkülönböztetés sajnos a mai napig jellemző a világ és az élet számos területén – így Európa országaiban is.

Bár az EU alapvetően gazdasági és nem emberi jogi szervezet (amilyen például az Európa Tanács), az etnikai hovatartozáson alapuló megkülönböztetés tilalma az Európai Uniónak is fontos alapelve. Az unió is határozottan fellép a nemen, faji vagy etnikai hovatartozáson, valláson vagy hiten, fogyatékosságon, életkoron és szexuális irányultságon alapuló hátrányos megkülönböztetés ellen, a szerződések mindemellett tiltják az állampolgárságon alapuló hátrányos megkülönböztetést is. A diszkriminációmentességhez való jogot erősíti az Alapjogi Charta is, amely a szerződésekkel azonos jogi súllyal bír. Az EU, valamint az Európa Tanács számos program keretében támogatja a rasszizmus, illetve az előítéletesség elleni küzdelmet. Mostani írásunk két most induló, e területhez kapcsolódó európai programot mutat be.

ucare.jpgA pénzügyi válság Európa legtöbb országát komolyan megviselte, és sok helyen vezetett a szélsőjobboldali, kirekesztő vagy Európa-ellenes gondolatok megerősödéséhez, rasszista és diszkriminatív megnyilvánulásokhoz, jelentősen megnehezítve a bevándorlók vagy kisebbségi csoportok helyzetét. E jelenséggel foglalkozik az EU támogatásával megvalósuló U-CARE – Urban culture against racism in Europe (szabad fordításban: „Városi kultúrával az európai rasszizmus ellen”) elnevezésű program is. A program nyolc ország tizenegy művészeti szervezetének szoros együttműködésében valósul meg, amelyben a különböző hátterű (nemzetiségű / kisebbséghez vagy többséghez tartozó) fiatalok a városi művészetekre és a médiára épülő projekteket hoznak létre. A program célja, hogy különböző szemináriumok és nemzetközi képzések segítségével olyan művészeti területen tevékenykedő „U-CARE Junior Coach”-okat képezzenek, akik a program során megszerzett tudásukat fiatalok további csoportjainak adják át. A coachok további workshopok, kampányok keretében, terjesztik a kölcsönös megértésen alapuló együttműködések, a tolerancia és a diszkriminációmentesség üzenetét. A projekt magyarországi koordinátora, a Szubjektív Értékek Alapítvány folyamatosan várja olyan fiatal művészek jelentkezését (a zene, tánc, média, illetve hasonló területekről), akik szeretnének a kampány során alkotóműhelyekben, nemzetközi csereprogramokban részt venni.

hatespeech.pngAz online felületeken rengetegen – névvel vagy névtelenül – szítanak feszültséget etnikai hovatartozás alapján és buzdítanak kirekesztő magatartásra. Ezzel a jelenséggel foglalkozik 2013-14-ben a Fiatalok az Online Gyűlöletbeszéd ellen (Young People Combating Hate Speech On-line) elnevezésű európai szintű ifjúsági projekt, amelyet az Európa Tanács hívott életre. A kampány célja, hogy felhívja a figyelmet az emberi jogok fontosságára az online térben, és segítse a fiatalokat és az őket tömörítő szervezeteket, hogy azok kellő háttértudással és készségekkel felvértezve fel tudják venni a harcot az emberi jogok online megsértői ellen. Ehhez segítségül hívja azon szereplőket, akik már maguk is fellépnek vagy szeretnének fellépni az internetes kirekesztés és jogsértések ellen. Az Európa Tanács hagyományosan, például az „All Different – All Equal” kampányhoz hasonlóan a civil szervezeteket és az ifjúságot mozgósítva kampányol és az érdeklődőknek tréningeket szervez.

A kampány a The No Hate Speech Movement, azaz a Gyűlöletbeszéd-elleni Mozgalom keretében valósul meg, amely az Európa Tanács 47 országában, már 13 éves kortól mindenki számára nyitott. A mozgalom online közösségeken alapul, amelyeket nemzeti kampánybizottságok koordinálnak, a kampányt az Európa Tanács részéről pedig az EYF (Európai Ifjúsági Alap) Budapesti és Strasbourgi Irodája segíti. Európában a kampány március 21-i indulása után folyamatos akciókra és rendezvényekre lehet számítani egészen 2014. áprilisig, a nemzeti kampányok ezután is folytatódhatnak. Ehhez a kampányhoz is folyamatosan várják a szervezők a csatlakozókat – akinek felkeltette az érdeklődését a kezdeményezés, azt szeretettel várjuk 21-én az Európa Pontba, ahol további részleteket tudhatnak meg az érdeklődők a Magyar Kampánybizottság képviseletében a Szubjektív Értékek Alapítvány munkatársától, valamint az EYF budapesti szakértőjétől. A kampány hivatalos oldala itt olvasható.

A programon a U-CARE programról és az európai roma stratégiákról is további információkat kaphattok, az estet pedig a Romani Design ruhakiállítással, valamint  a Szilvási Gypsy Folk Band koncertjével zárjuk. Várunk mindenkit szeretettel!

0 Vissza

AZ EU egyik fontos célkitűzése, hogy 2020-ra legalább húszmillióval csökkenjen a szegénységben és kirekesztettségben élő európai polgárok száma. Ahhoz, hogy ők a társadalom teljes jogú, aktív tagjaivá válhassanak, korábban nem tapasztalt mértékű társadalmi és gazdasági összefogásra van szükség. Ehhez kapcsolódóan novemberben mi is a befogadás, az összefogás témáját járjuk körül.

Novemberben négy napon keresztül (november 10. és 14. között) lesz látogatható az Európa Pontban az Artemisszió AlapítványFalak helyett szavak” című kiállítása. A kiállítás célja, hogy elgondolkodtassa a látogatókat a kirekesztés, a befogadás és az esélyegyenlőség kérdéseiről, megvilágítva azokat a pontokat, amelyek a különböző etnikai közösségeket, társadalmi csoportokat összekapcsolják. A három iskola diákjainak aktív közreműködésével létrehozott tárlat célja emellett, hogy megmutassa, milyen közös tennivalóink vannak, hogy a békés együttélés és a befogadó társadalom ne csupán kevesek utópiája legyen.

lajko.jpgNovember 15-i programunkon a környezettudatosság és a fogyatékkal élők integrációja kerül középpontba. Az Artventura a Paradicsom Klub által életre hívott, az energiatakarékosságot, a klímatudatosságot és a megújuló energiák felhasználását vizsgáló környezetvédelmi, interaktív és tapintható vándortárlat, amely kiemelt figyelmet fordít a fogyatékos emberek igényeire. A programok 4 órakor kezdődnek, ahol látássérültekkel együtt lehet majd tandemezni egy akadálypályán, lesz érzékenyítő tréning is, valamint beszélgetünk Árpásy Miklóssal, a Paradicsom Klub elnökével. Az estet Lajkó Félix világhírű hegedűvirtuóz koncertje zárja.

csaka.jpgEgy másik világhírű művész is vendégünk lesz a hónapban – igaz ő csak egyik alkotásán keresztül: Lumière Filmklubunkban, november 16-án Fliegauf Bence számos díjjal kitüntetett munkáját, a Csak a szél című filmet vetítjük. A magyarországi romagyilkosságokat feldolgozó, amatőr színészekkel leforgatott film két másik európai művel együtt döntőbe jutott az Európai Parlament filmes Lux-díjért folyó versenyben, amelyen november 21-én Strasbourgban hirdetnek győztest. A filmklub vendége Vezér Éva, a LUX-díj nemzetközi válogatóbizottságának tagja lesz.

E hónapban a „dánságok” kedvelőinek is kedveskedünk egy programmal: november 28-án izgalmas úti beszámolóval, az estére készített smørrebrøddel, dán fahéjas csigával, Szederkényi Olgával és Nagy Emese újságírókkal várjuk a skandináv ország iránt érdeklődőket.

Novemberi programunkat uniós munkavállalással kapcsolatos fórummal zárjuk, amelyen EURES szakértők és az EU-ban tapasztalatot szerzett vendégek segítenek eloszlatni a tévhiteket a külföldi munkavállalással kapcsolatban.

Az Európa Pont novemberi programjainak részletes leírása az Európa Pont Facebook oldalán olvasható. Valamennyi program ingyenes, szeretettel várunk minden érdeklődőt!

0 Vissza

„Vannak csillagok, melyeknek fénye világít a földön,
Mikor ők maguk már régen nincsenek helyükön.
Vannak emberek, akiknek csillogó emléke világít,
Amikor ők maguk már nincsenek köztünk.
Ezek a fények csillognak és különösen,
Ha sötét az éjjel: mutatják az utat az embernek.”
(Szenes Hanna)

November 9-én a fasizmus és antiszemitizmus elleni küzdelem nemzetközi napját ünnepeljük. A dátum az 1938-as Kristályéjszakához (Kristallnacht) kötődik, amikor a nemzetiszocialisták több ezer zsinagógát raboltak ki és rongáltak meg, valamint több ezer zsidó üzletet döntöttek romba és gyújtottak fel – és ezzel soha addig nem tapasztalt méretű gyűlöletet és üldözési hullámot indítottak. Ezen a napon világszerte az antiszemitizmus áldozataira, és olyan példamutató emberekre emlékezünk, akik a történelem zavaros időszakában is képesek voltak megőrizni emberségüket, és akár a legnagyobb áldozatot is meghozták az üldözöttek védelmezéséért. Ilyen volt Raoul Wallenberg, Szenes Hanna vagy Sztehlo Gábor is. Mi november 9-én vendégeinkkel az ő tetteiket elevenítjük fel.

wallen.jpgRaoul Wallenberg a második világháború alatt Magyarországon szolgáló svéd diplomata, a magyarországi vészkorszak embermentőinek emblematikus alakja, aki hivatali befolyását kihasználva – svéd védő-útlevelek segítségével – ezreket mentett meg a deportálástól és a biztos haláltól. Wallenberg nem a hagyományos diplomáciai módszereket alkalmazta, a vesztegetéstől a zsarolásig szinte bármilyen lehetőséget megragadott, hogy életeket menthessen. Wallenberg végül maga is üldözött lett, és sorsában is osztozott védelmezettjeivel: 1945. január 17-én látták utoljára három szovjet katona kíséretében. Későbbi sorsa, szovjetunióbeli fogságának története máig tisztázatlan. Hivatalos moszkvai közlés szerint 1947-ben halt meg a Ljubjanka börtönben, de hiteles halotti bizonyítványa és földi maradványai soha nem kerültek elő.  Wallenberg a humanizmus és az önfeláldozás jelképe lett, tettei születésének századik évfordulóján sem halványulnak – a magyar kormány emlékének tisztelegve 2012-t Wallenberg emlékévnek nyilvánította.

sztehlo.jpgSztehlo Gábor evangélikus lelkész nevét már kevesebben ismerik, holott érdemei nem kisebbek – Wallenberghez hasonlóan rengeteget tett a magyarországi zsidó gyermekek megmentéséért. 1944-ben, Magyarország német megszállása után, a nyilasterror idején kezdte meg az üldözöttek mentését, és a Vöröskereszt segítségével 32 otthonban mintegy 1600 gyermek bújtatását szervezte meg – köztük volt többek között Oláh György későbbi Nobel-díjas tudós is. A világháború után, többségében árván maradt gyermekekkel Gaudiopolis néven „gyermekköztársaságot” alapított, személye ihlette a Valahol Európában című film főszereplőjének alakját. Sokat tett a magyarországi népfőiskolai mozgalom beindításáért, embermentő tevékenysége miatt első magyarként kapta meg a legmagasabb izraeli kitüntetést, a Jad Vasem „Világ Igaza” címét. Megbetegedése után, 1974-ben bekövetkezett haláláig Svájcban élt. Érdemei elismeréseképp 1971-ben Nobel-békedíjra is felterjesztették, de azt abban az évben Willy Brandt német kancellár vehette át.

szenes.jpgSzenes Hanna, vagy Szenes Anikó (Cháná Szenes) az „elfelejtett vértanú” az életét áldozta a magyar zsidók megmentéséért. Budapesten született, jómódú, asszimilált zsidó család sarjaként, de – bár tehetsége hamar megmutatkozott – a numerus clausus Magyarországán nem sok reménye volt a továbbtanulásra. A hátrányos megkülönböztetés és zsidógyűlölet Palesztinába vezette, ahol a II. világháború idején önkéntesként a brit hadseregben kapott kiképzést, hogy Jugoszláviába ejtőernyővel ledobva megkísérelje megakadályozni a magyar zsidók deportálását. Az akció 1944-ben sikertelenül ért véget, Hannát megkínozták, majd agyonlőtték – mindössze 23 éves volt ekkor. Szenes Hannát Izraelben nemzeti hősként tisztelik, írásai, versei világszerte ismertek. Életéről Gábor Dénes filmet készített, amelyet az est folyamán mi is levetítünk.

Az esten az ő emléküket elevenítjük fel vendégeinkkel – Horvát Jánossal, a Parlament korelnökével, Szunyogh Szabolcs rendezőasszisztenssel és Gröbl Andrással, a Sztehlo Gábor Alapítvány képviselőjével. Ezt követően pedig a jelenkor szélsőjobboldali törekvéseiről és európai szerepéről beszélgetünk szakértőinkkel: Jeney Orsolyával, az Amnesty International Magyarország elnökével, G. Fodor Gáborral a Századvég Alapítványtól, és Boros Tamással, a Policy Solutionstól. Az estet fiatal zeneszerzők koncertje zárja.

0 Vissza