Március 21-i programunkon a rasszizmus elleni küzdelemmel foglalkozunk. Ezt a napot az ENSZ 1966-ban nyilvánította a rasszizmus elleni küzdelem világnapjának, emléket állítva egy 1960-as, közel hetven halálos áldozattal járó apartheid-ellenes tüntetésnek. Az apartheid rendszere Dél-Afrikában azóta összeomlott, de a faji, származási, illetve egyéb külső vagy belső jellemzők alapján történő megkülönböztetés sajnos a mai napig jellemző a világ és az élet számos területén – így Európa országaiban is.

Bár az EU alapvetően gazdasági és nem emberi jogi szervezet (amilyen például az Európa Tanács), az etnikai hovatartozáson alapuló megkülönböztetés tilalma az Európai Uniónak is fontos alapelve. Az unió is határozottan fellép a nemen, faji vagy etnikai hovatartozáson, valláson vagy hiten, fogyatékosságon, életkoron és szexuális irányultságon alapuló hátrányos megkülönböztetés ellen, a szerződések mindemellett tiltják az állampolgárságon alapuló hátrányos megkülönböztetést is. A diszkriminációmentességhez való jogot erősíti az Alapjogi Charta is, amely a szerződésekkel azonos jogi súllyal bír. Az EU, valamint az Európa Tanács számos program keretében támogatja a rasszizmus, illetve az előítéletesség elleni küzdelmet. Mostani írásunk két most induló, e területhez kapcsolódó európai programot mutat be.

ucare.jpgA pénzügyi válság Európa legtöbb országát komolyan megviselte, és sok helyen vezetett a szélsőjobboldali, kirekesztő vagy Európa-ellenes gondolatok megerősödéséhez, rasszista és diszkriminatív megnyilvánulásokhoz, jelentősen megnehezítve a bevándorlók vagy kisebbségi csoportok helyzetét. E jelenséggel foglalkozik az EU támogatásával megvalósuló U-CARE – Urban culture against racism in Europe (szabad fordításban: „Városi kultúrával az európai rasszizmus ellen”) elnevezésű program is. A program nyolc ország tizenegy művészeti szervezetének szoros együttműködésében valósul meg, amelyben a különböző hátterű (nemzetiségű / kisebbséghez vagy többséghez tartozó) fiatalok a városi művészetekre és a médiára épülő projekteket hoznak létre. A program célja, hogy különböző szemináriumok és nemzetközi képzések segítségével olyan művészeti területen tevékenykedő „U-CARE Junior Coach”-okat képezzenek, akik a program során megszerzett tudásukat fiatalok további csoportjainak adják át. A coachok további workshopok, kampányok keretében, terjesztik a kölcsönös megértésen alapuló együttműködések, a tolerancia és a diszkriminációmentesség üzenetét. A projekt magyarországi koordinátora, a Szubjektív Értékek Alapítvány folyamatosan várja olyan fiatal művészek jelentkezését (a zene, tánc, média, illetve hasonló területekről), akik szeretnének a kampány során alkotóműhelyekben, nemzetközi csereprogramokban részt venni.

hatespeech.pngAz online felületeken rengetegen – névvel vagy névtelenül – szítanak feszültséget etnikai hovatartozás alapján és buzdítanak kirekesztő magatartásra. Ezzel a jelenséggel foglalkozik 2013-14-ben a Fiatalok az Online Gyűlöletbeszéd ellen (Young People Combating Hate Speech On-line) elnevezésű európai szintű ifjúsági projekt, amelyet az Európa Tanács hívott életre. A kampány célja, hogy felhívja a figyelmet az emberi jogok fontosságára az online térben, és segítse a fiatalokat és az őket tömörítő szervezeteket, hogy azok kellő háttértudással és készségekkel felvértezve fel tudják venni a harcot az emberi jogok online megsértői ellen. Ehhez segítségül hívja azon szereplőket, akik már maguk is fellépnek vagy szeretnének fellépni az internetes kirekesztés és jogsértések ellen. Az Európa Tanács hagyományosan, például az „All Different – All Equal” kampányhoz hasonlóan a civil szervezeteket és az ifjúságot mozgósítva kampányol és az érdeklődőknek tréningeket szervez.

A kampány a The No Hate Speech Movement, azaz a Gyűlöletbeszéd-elleni Mozgalom keretében valósul meg, amely az Európa Tanács 47 országában, már 13 éves kortól mindenki számára nyitott. A mozgalom online közösségeken alapul, amelyeket nemzeti kampánybizottságok koordinálnak, a kampányt az Európa Tanács részéről pedig az EYF (Európai Ifjúsági Alap) Budapesti és Strasbourgi Irodája segíti. Európában a kampány március 21-i indulása után folyamatos akciókra és rendezvényekre lehet számítani egészen 2014. áprilisig, a nemzeti kampányok ezután is folytatódhatnak. Ehhez a kampányhoz is folyamatosan várják a szervezők a csatlakozókat – akinek felkeltette az érdeklődését a kezdeményezés, azt szeretettel várjuk 21-én az Európa Pontba, ahol további részleteket tudhatnak meg az érdeklődők a Magyar Kampánybizottság képviseletében a Szubjektív Értékek Alapítvány munkatársától, valamint az EYF budapesti szakértőjétől. A kampány hivatalos oldala itt olvasható.

A programon a U-CARE programról és az európai roma stratégiákról is további információkat kaphattok, az estet pedig a Romani Design ruhakiállítással, valamint  a Szilvási Gypsy Folk Band koncertjével zárjuk. Várunk mindenkit szeretettel!

0 Vissza

Márciusban ünnepeljük a nőket (március 8-án, a nőnapon), és ebben a hónapban van az antirasszizmus világnapja is – e két esemény, illetve az ehhez kapcsolódó diszkriminációmentesség és jogi egyenlőség adja a hónap fő témáját az Európa Pontban. Több szuper koncerttel is várunk benneteket – Herczku Ágnes Sinha Róbert gitárművésszel ad különleges koncertet a hónap elején, de a táncos lábúak örömére a hagyományos roma népzenét balkáni és latin elemekkel is vegyítő Szilvási Gipsy Folk Band is vendégünk lesz.

emberijogok1.jpgAz Európa Pont is csatlakozott a Mindenütt NŐ – Nőnap reloaded című rendezvénysorozathoz. Az idén először, hagyományteremtő céllal megrendezett esemény célja, hogy új tartalommal töltse meg a nőnapot. Ennek keretében Budapesten és vidéki nagyvárosokban – több mint 12 város száz rendezvényén – a nőké lesz a főszerep. A program keretében március 8. és 10. között színházi előadásokon, koncerteken, kerekasztal-beszélgetéseken, kiállításokon és filmvetítéseken vehetünk részt, ahol mind különböző női alkotókat, női sorsokat ismerhetünk meg. Az Európa Pontban ehhez, illetve a nőnaphoz kapcsolódóan, 9-én Babarczy Eszter publicista lesz a vendégünk, aki arról beszél majd, mitől boldogok a nők a társadalomban. Az estét Herczku Ágnes, Magyarország egyik legkiválóbb népdalénekese, a Magyar Állami Népi Együttes szólistája és az indiai-magyar gitárművész-zeneszerző Sinha Róbert koncertjével zárjuk, amelyen különleges népdalfeldolgozásokat hallhattok.

emberijogok2.jpgA másik nevezetes nap a hónapban 21-e, az antirasszista világnap. Ezt a napot 1966-ban jelölte ki az ENSZ, hogy emléket állítson egy 1960-as dél-afrikai, vérfürdőbe torkollott apartheid-ellenes demonstráció 69 áldozatának. Az Európa Pontban „Romák és stratégiák Európában” című kerekasztal-beszélgetéssel, a faji megkülönböztetés ellen küzdő uniós projektek bemutatásával, Romani Design ruhakiállítással és szociofotó-kiállítással emlékezünk erre a napra. Az est végén pedig Magyarország egyik legnépszerűbb roma zenekara, a Szilvási Gypsy Folk Band ad koncertet. A zenekar a zenei igényességet szem előtt tartva a hagyományos roma népzene némiképp felújított változatát játssza, elegánsan és gördülékenyen keverve azt a balkáni dallamokkal, a latin hatásokkal, időnként némi rappel.

Egy csésze Európa sorozatunk következő estjén, március 27-én nem megyünk messzire – ez alkalommal közkívánatra Budapest lesz a témánk. Az idén 140 éves fővárossal kapcsolatban beszélünk majd egy grófról, aki nélkül nem lenne Lánchíd, Magyar Tudományos Akadémia és Nemzeti Kaszinó, bemutatjuk Ady Endre, Rejtő Jenő, Molnár Ferenc kedvenc kávéházát, Arany János Margitszigetét, a világ második metróját, a „kisföldalattit”… Megkérdezzük az itt élő külföldieket, mit gondolnak Budapestről – közben igazi zserbót és sós meglepetést kínálunk vendégeinknek. Az est házigazdája Szederkényi Olga újságíró.

emberijogok3.jpgA hónap végén, 28-án nagyon érdekes témát beszéljük ki vendégeinkkel. A közérdekű bejelentők fontos szerepet játszanak a korrupció leleplezésében, mivel az ilyen esetek igen ritkán kerülnek napvilágra. A közérdekű bejelentés ugyanakkor számos dilemmát vet fel: „hős” vagy „áruló”, aki ilyet tesz? A program célja, hogy ezeket a dilemmákat megvitassuk meghívott vendégeinkkel, akik között lesz rendőr alezredes, a Transparency International egyik vezetője, újságíró, egy visszaélés-kockázatkezelési szakértő, és egy „közérdekű bejelentő”. A beszélgetés után, negyed 9-től „Az informátor!” című amerikai vígjátékot vetítjük, Matt Damon főszereplésével.

Mindezek mellett a hónapban 13-án egy kerekasztal-beszélgetés keretében bemutatjuk a legfrissebb (EB78) Eurobarométer nemzeti jelentését – amelyből kiderül többek között, hogy mit gondolnak ma Magyarországon az emberek az Európai Unióról, milyen elvárásaik, elképzeléseik vannak saját és Magyarország jövőjéről az Európai Unióban. Az est során a Nézőpont Intézet, a Medián és a Policy Solutions egy-egy szakértőjével beszéljük meg a felmérés legfrissebb eredményeit, a program során magyar / angol szinkrontolmácsolást biztosítunk.

Az Európa Pont minden márciusi programjának részletes leírása az Európa Pont Facebook oldalán olvasható. Valamennyi program ingyenes, szeretettel várunk minden érdeklődőt!

0 Vissza

Idén november 21-én tudjuk meg, hogy az Európai Parlament (EP) melyik európai filmet jutalmazza a Lux-díjjal. Az elismerést minden évben olyan alkotás kapja meg, amely az európaiak életét, véleményét, identitását, valamint az EU-integráció vitás pontjait mutatja be különleges formában. Idén ismét van kiért szorítanunk: az előválogatások után Fliegauf Bence Csak a szél című, a 2008-2009-es magyarországi romagyilkosságok történetét feldolgozó filmje is a három döntős alkotás között van.

A díj megszületése óta egyetlen év kivételével mindig volt magyar alkotás a legjobb tíz film között, legutóbb tavaly Tarr Béla filmje, A torinói ló. A döntőbe eddig csak Mundruczó Kornél Deltája került be 2008-ban – akkor azonban végül a belga Lorna csendje című film alkotói részesültek az elismerésben.

A tét nem kicsi: ha 21-én Fliegauf Bence filmjét nevezik meg, úgy a film a lehető legtöbbekhez juthat el Európában – az EP támogatja a nyertes film feliratozását az EU valamennyi hivatalos nyelvére, valamint 35 mm-es filmkópiák elkészítését és DVD kiadását is. A filmek idén már a nyertes kihirdetése előtt is nagy nyilvánossághoz jutnak, november 18-20. között ugyanis szerte Európában műsorra tűzik a három döntős alkotást a Lux- filmnapok keretében. Magyarországon november 19-én vetítik mindhárom filmet a budapesti Corvin moziban, amelyre jegyeket is nyerhettek az EP Tájékoztatási Irodájának játékán (a játékhoz kattintsatok a linkre)!

csaka.jpgFliegauf Bence magyar-német-francia koprodukcióban készült filmje nagyon komoly témát dolgoz fel: a számos európai országban jelen lévő problémát, a romaellenességet. A filmet a 2008 júliusa és 2009 augusztusa között Magyarországon történt romák elleni merényletsorozat inspirálta. A felkavaró film egy négytagú cigánycsalád egy napját mutatja be – kora hajnaltól késő éjszakáig, megmutatva a nehéz helyzetben lévő réteg minden kínját és megaláztatását, néha finomabb jelzésekkel, néha egészen durván. A film különlegessége, hogy a főszerepekben kizárólag amatőr színészeket láthatunk. Az alkotás számos nemzetközi elismerésben részesült, többek között a Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon elnyerte a zsűri nagydíját (Ezüst Medvét), emellett idén Magyarország ezt a filmet nevezte a legjobb idegen nyelvű film Oscar-díjára is.

A fődíjért versenyző másik két film egy portugál és egy olasz alkotó filmje. A portugál Miguel Gomes Tabu című fekete-fehér alkotása egy temperamentumos öregasszony, zöldfoki‑szigeteki szolgálója és társadalmi ügyekben elkötelezett szomszédja története Lisszabonból. Amikor az öregasszony meghal, életének szerelemmel és bűnnel teli titkolt afrikai epizódja is napvilágra kerül. Az olasz elsőfilmes Andrea Segre Io Sono Lí című munkája egy kínai bevándorló, Shun Li történetét meséli el. Li Róma külvárosában egy ruhagyárban dolgozik, hogy papírokat kapjon és nyolcéves fia utána jöhessen Olaszországba. Később Velencéhez közel megismerkedik Bepivel, a szláv származású halásszal – a két ember barátságát a kínai és a helyi közösség sem fogadja jól, és minden eszközzel megpróbálják megakadályozni, hogy elinduljanak azon az úton, amelytől talán ők maguk is tartanak.

Fliegauf Bence filmjét mi is levetítjük, Lumière filmklubunk következő estjén, november 16-án, amikor Vezér Éva, a 2012-es Lux-döntőbizottság tagja, valamint Muhi András, a film producere is vendégeink lesznek, akikkel a vetítés előtt beszélgetünk. A vetítés – ahogy az Európa Pont összes programja – ingyenes, várunk mindenkit szeretettel!

0 Vissza

AZ EU egyik fontos célkitűzése, hogy 2020-ra legalább húszmillióval csökkenjen a szegénységben és kirekesztettségben élő európai polgárok száma. Ahhoz, hogy ők a társadalom teljes jogú, aktív tagjaivá válhassanak, korábban nem tapasztalt mértékű társadalmi és gazdasági összefogásra van szükség. Ehhez kapcsolódóan novemberben mi is a befogadás, az összefogás témáját járjuk körül.

Novemberben négy napon keresztül (november 10. és 14. között) lesz látogatható az Európa Pontban az Artemisszió AlapítványFalak helyett szavak” című kiállítása. A kiállítás célja, hogy elgondolkodtassa a látogatókat a kirekesztés, a befogadás és az esélyegyenlőség kérdéseiről, megvilágítva azokat a pontokat, amelyek a különböző etnikai közösségeket, társadalmi csoportokat összekapcsolják. A három iskola diákjainak aktív közreműködésével létrehozott tárlat célja emellett, hogy megmutassa, milyen közös tennivalóink vannak, hogy a békés együttélés és a befogadó társadalom ne csupán kevesek utópiája legyen.

lajko.jpgNovember 15-i programunkon a környezettudatosság és a fogyatékkal élők integrációja kerül középpontba. Az Artventura a Paradicsom Klub által életre hívott, az energiatakarékosságot, a klímatudatosságot és a megújuló energiák felhasználását vizsgáló környezetvédelmi, interaktív és tapintható vándortárlat, amely kiemelt figyelmet fordít a fogyatékos emberek igényeire. A programok 4 órakor kezdődnek, ahol látássérültekkel együtt lehet majd tandemezni egy akadálypályán, lesz érzékenyítő tréning is, valamint beszélgetünk Árpásy Miklóssal, a Paradicsom Klub elnökével. Az estet Lajkó Félix világhírű hegedűvirtuóz koncertje zárja.

csaka.jpgEgy másik világhírű művész is vendégünk lesz a hónapban – igaz ő csak egyik alkotásán keresztül: Lumière Filmklubunkban, november 16-án Fliegauf Bence számos díjjal kitüntetett munkáját, a Csak a szél című filmet vetítjük. A magyarországi romagyilkosságokat feldolgozó, amatőr színészekkel leforgatott film két másik európai művel együtt döntőbe jutott az Európai Parlament filmes Lux-díjért folyó versenyben, amelyen november 21-én Strasbourgban hirdetnek győztest. A filmklub vendége Vezér Éva, a LUX-díj nemzetközi válogatóbizottságának tagja lesz.

E hónapban a „dánságok” kedvelőinek is kedveskedünk egy programmal: november 28-án izgalmas úti beszámolóval, az estére készített smørrebrøddel, dán fahéjas csigával, Szederkényi Olgával és Nagy Emese újságírókkal várjuk a skandináv ország iránt érdeklődőket.

Novemberi programunkat uniós munkavállalással kapcsolatos fórummal zárjuk, amelyen EURES szakértők és az EU-ban tapasztalatot szerzett vendégek segítenek eloszlatni a tévhiteket a külföldi munkavállalással kapcsolatban.

Az Európa Pont novemberi programjainak részletes leírása az Európa Pont Facebook oldalán olvasható. Valamennyi program ingyenes, szeretettel várunk minden érdeklődőt!

0 Vissza

prae.JPGAz Európai Írótalálkozó harmadik kerekasztal-beszélgetése a jelenleg kimagaslóan népszerű kortárs skandináv krimik világába nyújtott betekintést. A bűnügyi regény férfiasnak hangzik, ám a beszélgetés résztvevői, akik zömében ebben a műfajban alkotnak – a beszélgetés cseh moderátorát, Marek Seckart leszámítva – mind a női nemet képviselték, a beszélgetés folyamán erre a női dominanciára is választ kerestek a meghívott északi írók.
 

A panelbeszélgetésen a bűnügyi történetek írói, Agnete Friis és Lene Kaaberbøl dán szerzőpáros, a dán Katarina Mazetti és a finn Leena Lehtolainen mellett Janne Teller dán egzisztencialista író, a Semmi című botránykönyv szerzője, valamint az „énekelt politikai költészet” elsőkönyves svéd szerzője, Naima Chahboun vettek részt.
 

A beszélgetés egy része az északi bűnügyi regények népszerűségének okait kereste: mivel magyarázható az, hogy Stieg Larsson Millennium trilógiája óta az északi könyvesboltok polcain folyamatosan újabb és újabb krimik jelennek meg, miben érhető tetten a műfaj nem szűnő népszerűsége, amely egyesek szerint túlzottan beárnyékolja és uralja a mai skandináv / északi irodalom nemzetközileg kialakult képét.
 

Naima Chahboun szerint ez a fajta irodalom – amelyet ő kevéssé ismer – értelmezhető a jó értelemben vett munkásosztály irodalmának, a középosztály széles rétege számára érthető és szerethető műfajnak. Janne Teller, aki szintén más területen alkot, úgy látja, hogy ebben fontos szerepe van annak is, hogy ezek a művek a bűnt mint társadalomkritikai eszközt használják. Emellett szerinte neves kiadók azért adnak ki ilyen könyveket – nem állítható, hogy a „munkásosztály” mellett az értelmiség ne lenne ugyanúgy vevő ezekre a történetekre –, mert ma Skandináviában sokszor nem a minőség, hanem az eladhatóság diktálja a szabályokat. Véleménye szerint ugyanakkor a krimiknek is rendelkezniük kell erős sztorival, jól megírt karakterekkel, szép nyelvezettel és mélyebb történettel, hogy jó könyvnek lehessen nevezni.
 

Ezzel egybehangzóan a krimiíró Leena Lehtolainen azt emelte ki, hogy ezek a történetek a bűnügyi esetnél mindig valamilyen mélyebb társadalmi problémára világítanak rá, amelyekről egy-egy ilyen könyv hasznos vitát generálhat az északi országokban – ahogy azt tette a műfaj egyik megteremtőjének tartott Stieg Larsson is. Agnete Friis szerint a bűnügyi regények különösen alkalmasak arra, hogy társadalmi visszásságokra hívják fel a figyelmet, ahogy az ilyen regények középpontjába többnyire valamilyen perifériára szorult egyén kerül, akinek problémáival a befogadó skandináv államoknak is szembe kell nézniük – a könyvek azzal kapcsolatban is adhatnak útmutatót, hogy mit lehet és mit kell az ilyen helyzetekkel kezdeni. Katarina Mazetti svéd írónő úgy érzékeli, hogy országában ez összekapcsolódik azzal a folyamattal, amelyben a hagyományosan baloldali, szociálisan nagyon érzékeny vezető svéd politika egyre inkább jobbra tolódik, a bűnügyi regények szerzői pedig ezt a folyamatot kritizálják baloldalról.
 

A társadalomkritikai vonulat mellett Lene Kaaberbøl szerint a műfaj sikeréhez nyilvánvalóan az is hozzájárul, hogy ezek a történetek alapvetően szórakoztatóak, izgalmasak – az olvasót kíváncsivá teszik, akik szeretnek borzongani, amely élményt mind megadják ezek a könyvek. Ezzel egyetértett Katarina Mazetti is, aki szerint, ha feltesszük a kérdést, miért olyan népszerű a bűnügyi regény ma, azt is meg kell válaszolnunk, hogy miért szeretnek az emberek a halálról és sötét dolgokról olvasni. Janne Teller szerint ez azzal magyarázható, hogy ezekben a könyvekben a gonoszság, a bűn „kordában van tartva” – az ilyenekről más olvasni, mint megélni őket, kíváncsiak vagyunk rá, de biztonságban is maradunk még ettől, mert jól tudjuk, hogy az „oroszlán a rácsok mögött van”. Ahogy az ő műveiben, úgy szerinte a krimikben is a bűn és az erőszak csak eszköz, ürügy ahhoz, hogy más, sokkal fontosabb és mélyebb dolgokról írjon – az ő esetében ezek az élet értelmével kapcsolatos kérdések, a bűnügyi regényeknél pedig bizonyos társadalmi problémák. Ugyanakkor szerinte fontos különbség, hogy míg ő olyan dolgokról ír, amelyekre nem tudja a választ, a bűnügyi regényeknél ez nem így van. Teller úgy érzi, mindig sokat tanul írásaiból, a saját maga által létrehozott karakterektől. Ebben egyetértett Leena Lehtolainen, aki bár jómaga pacifista, mégis bűnügyi regényeiről ismert – elmondása szerint ő az ilyen történetek megírása közben a saját maga legsötétebb részeit kutatja, és magában, illetve az emberben rejlő gonoszt keresi.
 

Agnete Friis a skandináv krimik nemzetközi sikerességével kapcsolatban kiemelte: lehet, hogy egyesek úgy érzik, túlzottan népszerű a krimi, de ez a népszerűség nagyon nagy lehetőség is az északi országok számára. Többek között ennek is köszönhető például, hogy az Egyesült Királyságban vagy akár az Egyesült Államokban mindezek kapcsán megjelent egyfajta kíváncsiság a dán, illetve az északi országok kultúrája iránt. Ma nagy sikerrel fut a tengerentúlon több olyan dán piacra készített filmsorozat is, amely bepillantást nyújt a skandináv mindennapokba.
 

Minek tudható be a női dominancia a skandináv irodalom és látszólag a krimi területén? Janne Teller szerint ez főként azzal magyarázható, hogy Skandinávia az a hely, ahol női egyenjogúság a legerősebb, és ez, ahogy az élet más területein, úgy a korábban férfiak által uralt irodalomban is megmutatkozik. Lene Kaaberbøl szerint ez összefüggésbe hozható azzal is, hogy a régióban mára a felsőoktatásban is felülreprezentáltak a nők. Szerzőtársa, Agnete Friis ehhez azt fűzte hozzá, hogy az irodalom és az írás az a terület, amelyhez nem kell különösebb vagyon vagy tőke. Míg filmet készíteni csak sok pénzből lehet, (és a pénzvilágot szerinte még mindig a férfiak uralják), addig az íráshoz bárki hozzákezdhet komolyabb pénzügyi háttér nélkül, így ez szabad érvényesülési területet jelent a nőknek is. Lene Kaaberbøl ezt még egy gondolattal egészítette ki: az irodalom olyan hely, ahol bárki sokat tud beszélni – anélkül, hogy megszakítanák.
 

Ha érdekel a skandináv krimik világa, vagy Teller vagy Chahboun világa, a szerzők könyveit megtalálod a nagyobb könyvesboltokban!

Kép forrása: prae.hu / Bach Máté

1 Vissza

Márciusban két jeles nemzetközi ünnepnap szolgáltatott témát programjainkhoz: március 8-án világszerte a nőket ünnepeljük, 21-én pedig a faji megkülönböztetés elleni küzdelemről emlékezünk meg. Ennek megfelelően márciusban a „jogok Európája”, ezen belül is a női esélyegyenlőség és az antirasszista törekvések kerülnek fókuszba az Európa Pontban.

A nemtakats_eszter.jpgzetközi nőnap alkalmából egy beszélgetéssel és egy koncerttel várjuk az érdeklődőket: 8-án, csütörtökön elsőként a férfiak és nők fizetésénél tapasztalható bérszakadékról lesz szó. Meghívott előadóinkkal (Keveházi Katalin, a Jól-Lét Alapítvány vezetője, Somogyi Mária író, valamint Wéber Andrea az Egyenlő Bánásmód Hatóság kutatási koordinátor) arról beszélgetünk, hogy mennyiben érvényesül jelenleg Európában és Magyarországon az „egyenlő munkáért egyenlő bért” alapelve. A beszélgetés után Takáts Eszter és zenekara lesz a vendégünk, akik akusztikus felállással érkeznek az Európa Pontba.

péterfy bori és doma_ff.jpgA női egyenjogúság kérdéskörénél minduntalan felvetődő dilemma, az anyaság és karrier összeegyeztethetősége. Március 22-én Péterfy Bori, a sikeres énekeső és a Nemzeti Színház művésze jön el hozzánk, aki első gyermeke, Doma születése után a közeljövőben tér vissza az életét eddig meghatározó színpadokra. Az est során többek között anyaságáról és jövőbeli terveiről faggatjuk.

Az aktuális kiállításunk is a női vonalat erősíti: főszereplője blixen.jpgKaren Blixen dán bárónő, a huszadik századi dán irodalom nagy alakja, aki életének jelentős részét Afrikában élte le, és ennek hatására lett belőle igazi író. Blixen élete az önéletrajzi regényéből készített, számos díjjal kitűntetett Távol Afrikától című filmből lehet ismerős a magyar közönségnek. Blixennek íróként és asszonyként is egyaránt része volt sikerben és kudarcban – az életét bemutató kiállítást a Dán Kulturális Intézet jóvoltából március 27-től látogatható az Európa Pontban.

Filmklubunk Jasmila Žbaniæ bosnyák rendező Úton (Na putu) című 2010-es filmjét mutatja be. Luna és Amar boldogan élő fiatal pár, akiknek kapcsolatát váratlan akadályok nehezítik. Amikor Amar egy fundamentalista közösség hatása alá kerül, Lunának szembe kell néznie azzal, hogy a szerelem talán nem elég ahhoz, hogy összetartsa őket. A filmet 2010-ben a Berlinale versenyprogramjában mutatták be, rendezőjének korábbi filmje, a Szerelmem Szarajevó 2006-ban ugyanitt a Berlinale fődíját nyerte. A március 9-i vetítés után vendégünk Pilcsik Tünde, a Regina Alapítvány elnöke.

Március 21-ét 1966-ban jelölte ki az ENSZ, hogy emléket állítson egy 1960-as dél-afrikai, vérfürdőbe torkollott apartheid-ellenes demonstráció 69 áldozatának. Ettől kezdve ezen a napon ünnepeljük az antirasszizmus világnapját. A világnap alkalmából 21-én, szerdán 6 órától előre felkészített csapatok vitáznak erről a tételmondatról: „az ember alapvetően önző lény”. A vitában bemutatjuk a magyar történelem több kiemelkedő, a jogvédelem és az emberi jogok érvényesítése terén maradandó nyomot hagyott személy (pl. Raoul Wallenberg, Sztehlo Gábor) életművének részleteit, dilemmáikat, sorsukat. A vita után a győri Romano Trajo lép fel nálunk. A roma, magyar és német muzsikusokból álló zenekar autentikus lovári és beás cigány népzenét játszik hagyományos roma hangszereken, mint az akusztikus gitár, kanna, kanál – ezeket egészíti ki az ének és a szájbőgő, nagybőgő, mandolin és darbuka. Az est végén a Dresch Quartet ad koncertet – a névadó Dresch Mihály a magyar jazz egyik legsokoldalúbb szaxofonosa, aki a magyar népzene és a jazz ötvözésén alapuló saját zenei világot alakított ki.

A hónap elején még egy különleges vendégünk lesz: 7-én, az Európa Szalon e havi rendezvényén a világhírű fiatal cseh közgazdász, Tomáš Sedláček tart előadást nálunk a jelenlegi válság okairól és bestseller könyve alapján „a jó és a rossz közgazdaságtanról”. Ezt követően egy beszélgetés keretében bizonyítja, hogy miért sorolja őt a Yale Economic Review az „öt legnagyobb közgazdász elme” közé. Sedláček jelenleg a Cseh Kereskedelmi Bank (CSOB) fő stratégiai tanácsadója, számos egyetemen tart előadásokat, korábban Václav Havel köztársasági elnök valamint a cseh pénzügyminiszter tanácsadójaként is dolgozott.

A hónap végén (30-án) folytatódik a bevándorlók helyzetével foglalkozó Media4us program, amelynek célja, hogy a nagyközönség számára láthatóbbá tegye a bevándorlókat és beilleszkedési erőfeszítéseiket. A mostani angol nyelvű műhelyfoglalkozás a hazánkban élő bevándorlók médiában történő megjelenítéséről szól, amelyre elsősorban olyan újságírói tapasztalattal rendelkező fiatalokat várunk, akik részt vennének az itt élő külföldiek életét bemutató weboldal írásában, vagy szerkesztésében.

Márciustól folytatódik a Budapesti Gazdasági Főiskola és az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének közös előadássorozata, az Európa Akadémia – ebben a félévben a migráció témáját járjuk körül. További információ az előadások időpontjáról és témájáról a www.euakademia.info oldalon található.

Az Európa Pont minden márciusi programjának részletes leírása az Európa Pont Facebook oldalán olvasható. Valamennyi program ingyenes, szeretettel várunk minden érdeklődőt!

0 Vissza