munkaido-03_cover.pngHat óra munka, tíz óra pihenés, nyolc óra szórakozás: jól hangzik, nem? Svédországban ez már nemcsak ábránd, hanem sok helyen bevett gyakorlat. Az utóbbi időben egyre több vállalat – és nem csak vállalkozó kedvű startup, hanem közintézmény is – vezeti be az átlagosként megszokott nyolcórás helyett a hatórás munkanapot Svédországban, ugyanannyi feladattal és ugyanakkora fizetéssel. Sok tanulmány és felmérés mutatja: nem lehet nyolc órán keresztül ugyanolyan hatékony munkát végezni, az emberek elfáradnak, koncentrációjuk – ezáltal elégedettségük is – csökken, és egészségük is rámehet.

Bár a munkaidő csökken, az elvárt eredmény nem: a hatórás munkanapért cserébe a munkaadók hatékonyabb munkát várnak. A dolgozókat arra kérik, hogy a megszokott kis „pihenőidőket” – amelyet beszélgetésekkel, hosszabb kávézásokkal, vagy épp a közösségi média böngészésével töltenek – iktassák ki, és a rövidebb munkahelyen töltött idő alatt próbálják fókuszáltabban elvégezni feladataikat. Cserébe kapnak két óra hasznos időt, amelyet családjukkal, testedzéssel, finom vacsorákkal, szórakozással vagy bármi egyébbel szabadon tölthetnek el.

A rendszer bevezetői egyelőre mind pozitív fejleményekről számoltak be: a munkatársak jóval több energiával rendelkeznek, elégedettebbek és általánosabban boldogabban mennek el a munkahelyükről, és energiával telten, boldogan is térnek oda vissza. Számos svéd hírforrás szerint egyre többen döntenek ilyen foglalkoztatás mellett – ti szívesen dolgoznátok ilyen rendszerben?

Svédország élenjár a munkanapok rövidítésében, de jelenleg átlagosan még ott is negyven óra körül alakul egy munkahét, ahogy a tagállamok legtöbbjében. Magyarországon a teljes munkaidőben foglalkoztatottak átlagosan heti 40,9 órát töltenek munkával (amelybe beleszámítanak a fizetett vagy nem fizetett túlórák, de az utazással vagy ebéddel töltött idő nem), ezzel a tagállamok között a középmezőnyben foglalunk helyet. Az alábbiakban az Eurostat legfrissebb statisztikái alapján összefoglaltuk, hogy az EU országaiban átlagosan mennyi időt töltenek munkával a dolgozók:

munkaido-02.png

avfall1.pngKépzelj el egy világot, amelyben Magyarország annyira környezettudatos és fejlett, hogy hulladékának 99%-át újrahasznosítja. A hulladékkezelés, és kiemelten a hulladékégetés olyan magas színvonalú és gazdaságos, hogy a szomszéd országoknak olcsóbb fizetni azért, hogy Magyarország vegye át és égesse el a náluk keletkezett lakossági hulladékot. A gondosan szortírozott szemét elégetéséből Magyarország pedig olyan jelentős energiát nyer, amivel az ország lakosságának 20%-ának fűtését és az energiaszükségletének közel 10%-át kielégíti, tehát a szomszédos országok tulajdonképpen azért fizetnek, hogy a magyar lakásokban legyen elektromos áram és fűtés. Elég utópisztikusnak hangzik, nem? Nos, ez így működik már a valóságban is – azzal a különbséggel, hogy a leírás Svédországra igaz.

0 Vissza

sverige1.jpgNovember elején mutatták be Svédország vadonatúj, már használatban lévő országlogóját. Az alkotók az új identitáshoz egy új, saját betűtípust is terveztek.

Hogy mi az országlogó? Egy ország brandjének központi vizuális eleme, amely megjeleníti az országot külföldön, utalva annak valós vagy sugallni kívánt tulajdonságaira. Brandje, saját márkája ugyanis nemcsak a különböző fogyasztási cikkeknek lehet, de egy-egy országnak is. Az országmárkák erősségét értékeli például a FutureBrand felmérése – többek között a nemzetek kultúrája, gazdasági vitalitása, közpolitikai intézkedései alapján. E márka erőssége akár döntően befolyásolhatja, hogy az adott ország mennyire vonzó a turisták vagy a befektetők számára – nem mindegy, hogyan nyúl egy-egy ország ezekhez az elemekhez. Országlogó egyrészt az országok hivatalos turisztikai logója, de sok helyen külön az országok központi (kormányzati / információs) portálja saját logóval rendelkezik. Svédország is két külön logót használ e két funkcióra, a napokban a központi svéd információs portál logója újult meg (amelyet az új logótól és svédes elfogultságunktól eltekintve is szuper oldalnak tartunk – érdemes tanulmányozni nemcsak a svédfileknek!)

sverige_font.pngAz új logó elkészítésével a svéd kormány a Söderhavet tervezőirodát bízta meg (persze pályáztatás után). Az új logó középpontjába hosszas keresgélés után nem került más, mint Svédország egyik legrégebbi és legegyértelműbb szimbóluma, a kék-sárga zászló, amely kiegészül az ország nevével svéd nyelven („Sverige”), valamint azon az idegen nyelven, ahol a logót épp felhasználják. Az új identitás saját betűtípussal rendelkezik, ez a font a „Sverige Sans”, amelyet Svédország legismertebb betűtervezője, Stefan Hattenbach készített. Az alkotók szándéka szerint ez az identitás kellően rugalmasan alakítható, szabad és kötetlen (az alap arculati elemek alkalmazására és kombinálására a felhasználók kellően szabad kezet és inspirációt kapnak egy online arculati kézikönyv formájában), emellett minden írott és digitális platformmal kompatibilis.

Az eredmény egy végtelenül egyszerű, letisztult és tartós arculat, amely mellőz mindenféle felesleges sallangot, esetlegesen könnyen „elfáradó” elemet, amely így hosszú távon használható maradhat. Emellett tökéletesen jelképezi a svéd dizájn, és tágabb értelmezésben a svéd gondolkodás egyszerűségét és letisztultságát. A kritikusok ugyanakkor épp ezen egyszerűség láttán fanyalognak, mondván nem nagy kaland összerakni egy ország zászlóját, és mellé írni a nevét – ennél sokan többet várnának egy országimázst formáló arculattól. Ti mit gondoltok?

Összehasonlításképp nézzétek meg az alábbi gyűjteményt (a Designtagebuch gyűjtése) az európai országok (turisztikai) logóiról! Látható, hogy az országlogók szinte mindegyike az alábbi szimbólumokkal operál: zászló / szív motívum / jellegzetes vidék vagy táj / természeti jelenségek (víz) / nap / jellegzetes növény vagy állat / az ország neve / absztrakt grafika – ahogy azt például az országbrandeket is kutató Papp-Váry Árpád is tipizálta. (A lenti kép kattintásra megnő.)

Szerintetek milyen a jó országlogó?

tourism-logos-national-branding_design_tagebuch_k.jpg

1 Vissza