Az uniós ügyek szempontjából a mostani meglehetősen mozgalmas időszak Lettország számára: tavaly 18. tagállamként bevezették az eurót, Riga pedig épphogy lezárta az európai kulturális főváros évadát, januártól már át is vette az olaszoktól a stafétát, és mostantól fél éven át irányítja elnökként a Tanács munkáját.
Idén – a svéd Umeå mellett – Lettország fővárosa viseli az Európa Kulturális Fővárosa címet. A program hatalmas élőláncos könyvtárköltöztetéssel, Wagner-operával és tűzijátékkal vette kezdetét Rīgában (ejtsd: Ríga). Lettország számára 2014 más szempontból is jelentős: január elsejétől a régi fizetőeszközt, a latot az euró váltotta fel.
Rīga a balti államok legnagyobb városa, a Hanza-szövetség jelentős hídfőállásaként már a középkortól jelentős regionális kereskedelmi, ipari és a kulturális központ. Szecessziós belvárosát az UNESCO 1997 óta világörökségi listáján jegyzi. (A remekül dokumentált szecessziós mementók megérnek legalább egy virtuális sétát a helyi Szecessziós Múzeum oldalain.) Ahogy Inese Vaidere, Rīga korábbi alpolgármestere, jelenleg néppárti EP-képviselő fogalmazott: „Rīgában a modernitás és a történelem, a kortárs művészek és a múlt nagyszerű alkotói találkoznak a szecesszióban és a modern építészetben.”
A kulturális főváros programjában fontos szerepet tölt be a könyv és a könyvnyomtatás: a rendezvénysorozat nyitásaként Rīgában helyiek és idelátogatók alkottak élőláncot, és kézről-kézre adva költöztették a nemzeti könyvtárak köteteinek egy részét a most megnyíló, „Fény kastélyának” (Gaismas pils) nevezett új, nemzeti könyvtárba. Az élőláncban a zord időjárás ellenére több mint 14 000 önkéntes vett részt. Ezzel emléket állítottak a balti államok 1989-ben alkotott több mint hatszáz kilométeres láncának is, amelyben Észtországtól Litvániáig több százezer balti tüntetett békésen országuk függetlenségéért. Az új könyvtár megítélése Lettországban elég vegyes: a Gunārs Birkerts lett származású amerikai építész által megálmodott épületet sok támadás érte a beruházás költségei és az épület kinézete miatt. Az új könyvtár a kulturális főváros programjának központi helyszíne és jelképe. A könyv főszerepet kap a könyvtárban hamarosan megnyíló, a könyvnyomtatás ötszáz éves történetét feldolgozó kiállításon.
A megnyitóünnepség másik főszereplője Richard Wagner volt, aki karmesterként több éven át élt és dolgozott a városban. Itt kezdte el komponálni Rienzi, az utolsó tribunus című operáját, amely a megnyitón is felcsendült a rigai operaházban. A komolyzene fontos szerepet kap az évadban, számos lett származású karmester, zenész, operaénekes ad majd koncertet a „Rīgában született” sorozat keretében.
Nagy erőkkel készül a város a júliusi Világ Kórus Játékokra, a világ legnagyobb nemzetközi kórusversenyére, amelyre kilencven ország több mint húszezer énekesét várják. A nyár másik nagy eseménye a napforduló ünnepéhez (Līgo) kapcsolódik, ahol az európai szokások sokszínűsége kerül előtérbe. Novemberben a Staro Rīga elnevezésű fesztivált Észak-Európa legnagyobb fény köré szerveződő ünnepségének szánják, amikor fényművészek sokasága tölti majd meg az utcákat. Decemberben pedig az európai film legnagyobb alakjai érkeznek Rīgába, ahol átadják az Európai Filmdíjakat. A „nagy nevek” között még fontos kiemelni Isaiah Berlin huszadik századi politikai gondolkodót, aki itt született, de családja még gyerekkorában áttelepült Angliába – hozzá is több program kapcsolódik az évben.
Rīga emellett a római korban kialakult, az Észak-Európát a Földközi-tengerrel sok évszázadon át összekötő kereskedelmi útvonal, a borostyánút névadójára is épít programjában. (Az útvonal a térségből dél felé szállított borostyánkőről kapta a nevét.) Számos kiállítás mutatja be a borostyánt kulturális, képzőművészeti, geológiai, gyógyászati és történelmi szempontból a város múzeumaiban és galériáiban. A borostyánút emellett jól szimbolizálja az út menti városok és országok kortárs kulturális csereprogramjait. A programok kulcsszava a „bevonás” – a szervezők különös hangsúlyt fektetnek arra, hogy a mai művészeti alkotásokról, előadásokról párbeszéd kezdődjön –, számos workshop és előadás vizsgálja e témát.
Az évad során Rīga több mint kétszáz programot szervez, részben a fővárosban, részben Siguldában, Rīga helyi partnervárosában. A program megismerhető a kulturális főváros hivatalos honlapján, az eligazodásban és ráhangolódásban tökéletes útmutatót jelentenek az évadhoz készített, angol nyelven is elérhető magazinok.