pirog1.jpgEbben a hónapban az idén százéves fennállását ünneplő Finnország egyik legjellemzőbb ételét, a karjalanpiirakkát mutatjuk be. Ezzel az étellel és változataival gyakorlatilag mindenhol találkozhatunk Finnországban – előszeretettel eszik reggelire, streetfoodként, otthoni fogásként, de ünnepnapokon, esküvőkön is. Ehető önmagában, és szendvicsalapnak is szuper.

A pirog Karéliából (ma Oroszország és Finnország osztozik a területen) származik, amely a finn nemzeti eposz, a Kalevala szülőhelye is. A karéliai pirog jellemzően rozstészta alapú, tipikusan sós tejberizzsel (vagy krumpli- vagy répapürével) töltött, felülről nyitott, csónak alakú, tésztájában ropogós sós sütemény. Egyike Finnország három kedvenc ételének. Épp egy éve készítettek Finnországban egy átfogó felmérést, hogy megtudják, mit tartanak a finnek legjellemzőbb ételüknek: több mint negyvenezren szavaztak, és végül a rozskenyeret nevezték meg a szintén karéliai ragu és a karjalanpiirakka előtt.

A karéliai piroghoz hasonló ételekkel sokfelé találkozhatunk Karélia körül, sőt Szibériában vagy Kínában is. Az étel a 17-18. században jelent meg a mai Dél-Finnország területén, ahonnan az elvándorló karéliaiak révén egész Finnországba, sőt Svédországba is eljutott a sós péksütemény. Az étel első hivatalos, írásos említése 1686-ból származik. A hagyományos finn ételt az EU eredetvédelmi oltalma is védi. 2003 óta jegyzik a hagyományos különleges termékek (HKT) között, olyan termékekkel együtt, mint a magyar tepertős pogácsa, az olasz mozzarella, a spanyol jamón serrano vagy a nápolyi pizza (amely szintén volt már nálunk a hónap receptje).

Receptünkhöz a Finn Külügyminisztérium által működtetett This is Finland (Finland.fi) oldal receptjét használtuk, de természetesen ahány finn ház, annyi eltérő szokás a készítésre, számtalan receptvariációval találkozhatunk a lent bemutatott verzión kívül is.

Hozzávalók

A tésztához:
- 1 dl víz
- fél – 1 teáskanál só
- 2,5 dl rozsliszt

A rizses töltelékhez:
- 2,5 dl víz
- 1 liter tej
- 2,5 dl rizs
- 1 teáskanál só

Elkészítés

Az átöblített rizst tegyük fel főni forró vízben, majd várjuk meg, míg nagyjából felszívja a vizet. Ekkor alacsony lángon, folyamatos kevergetés mellett adjuk hozzá lassan a tejet. Félig lefedve, alacsony lángon hagyjuk tovább főni, míg fel nem szívja a tejet, és sűrű kását, tejberizst kapunk. Sózzuk ízlés szerint és hagyjuk hűlni.

A sütemény tésztájához öntsük össze az összetevőket és formázzunk belőle homogén állagú tésztát. Nyújtsuk hosszú hengerré, és vágjuk fel 12 egyenlő részre. A tésztákat nyújtsuk és formázzuk vékony, ovális darabokká. Helyezzünk minden tészta közepére a töltelékből, majd a tészta szélét hajtsuk a töltelékre, kis hullámokat formálva a visszahajtott peremen.

pirog2.jpg

Előmelegített sütőben süssük 250-300 fokon 10-15 percet – a nagyon meleg sütő és a rövid sütési idő biztosítja, hogy a tészta ropogósra sül, miközben a töltelék nem szárad ki. A kész süteményt kenjük meg olvasztott vajjal. Melegen fogyasszuk – ehetjük magában, vajjal, túróval, vagy tojáskrémmel (vajjal kevert aprított főtt tojással).

Hyvää ruokahalua, azaz jó étvágyat! :-)

pirog3.jpg

pirog4.jpg

Kép forrása: borítókép: Jani Kärppä / Visit Finland; 2. és 4. kép:cakecrumbsbeachsand.com; 3. kép: Visit Finland

---

Az Európa Pont az Európai Bizottság információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.
Olvasd el többi bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon és gyere el ingyenes programjainkra!

0 Vissza

3402-oksanen1-jpg.jpgEbben a sorozatunkban egy-egy adott ország öt legfontosabb / legjobb / mindenképpen elolvasásra érdemes könyvét mutatjuk be. A kezdeményezés szándékosan provokatív, hiszen az öt „legjobb” könyv mindenkinek mást és mást jelent, aki ismeri egy-egy ország irodalmát – ha egyáltalán meg tudja határozni, melyek szerinte a legjobbak.Célunk egy olyan „must read” lista összeállítása az adott ország szerzőinek könyveiből, amelyek elolvasása közelebb viszi az olvasót az adott ország kultúrájának és embereinek megismeréséhez, amelyek sokat mondanak az ország lakóiról, történelméről. Minden ilyen lista vitatható természetesen, de ez is a célja – vitassátok, egészítsétek ki saját ötleteitekkel, kedvenceitekkel, ajánljatok további könyveket!

A mostani lista alapja Finnország hivatalos országimázs oldala, a finn külügyminisztérium által működtetett Finland.fi felmérésén alapszik, ahol olvasóikat kérdezték kedvenc könyveikről. Íme a top öt:

#1: Tove Jansson: Mesék Múminvölgyből / Varázskalap a Múminvölgyben (Trollkarlens hatt, 1948)

finn1.jpgA finnországi svéd kisebbséghez tartozó Tove Jansson történetei, könyvei, képregényei és rajzai a finn (pop)kultúra kihagyhatatlan részét képezik. Történeteinek központi karakterei a Múminok, kinézetre vízilóhoz hasonló kis trollok, akik Múminvölgyben élnek, ahol barátaikkal és vendégekkel a legőrültebb kalandokat élik át. A múminok meséi többrétegűek, a gyerekek mellett felnőtteknek élvezetes olvasmányt jelentenek. Jansson könyveit több mint negyven nyelvre fordították le, sokmillió példányban keltek el világszerte. Mivel Jansson anyanyelve a svéd volt, örökségét éppúgy magáénak tekinti Svédország, mint a finnek. Történeteiből készült rajzfilmsorozat japán-finn koprodukcióban, nagyfilm, színdarab, sőt Ilkka Kuusisto zeneszerző 1974-ben operát is írt a múminokról. A Turku melletti Naantali szigetén pedig egy teljes élménypark várja a Múmin-rajongókat, ahol festői környezetben felépítették Múminvölgyet.

Egy rajongó szavaival: „Tove fantáziavilága, Tove meséi, Tove képei, minden, ami tőle származik, lenyűgöz. A történetein sokszor elgondolkodom, hogy valóban gyerekeknek írta-e, és nem csupán saját magának. A lények, amiket kitalált, mind-mind hasonlítanak egy-egy embertípusra, de összességében az emberre csak az ember és a böngészek. A többi lényében van valami álomszerű vadság, valami állati naivság. A képei egyszerűek, de tökéletesek.”

#2: Elias Lönnrot: Kalevala (Kalevala, 1849)

finn2.jpgEgy finn válogatásból kihagyhatatlan a Kalevala, a nemzeti eposz, amely a finn öntudat egyik alapeleme. A Kalevala tulajdonképpen a finn népköltészet elsősorban karjalai eredetű epikus énekeinek láncolata, amelyet Elias Lönnrot gyűjtött és állított össze az északkeleti Kainuuban töltött látogatása során. Első alkalommal 1835-ben jelent meg a „Régi-Kalevala”, amelynek nemzetközi sikere „kiemelte a finneket az ismeretlen népek sorából”, hozzájárult a finn nyelv fejlődéséhez, a finn nemzeti öntudat erősödéséhez. Az eredeti eposzba további dalokat épített be más finn területek énekeivel, így készült el a végleges – ma is ismert – változat 1849-ben, az 50 éneket tartalmazó Új-Kalevala.

A történet maga a Kaleva-nemzetség helykereséséről, harcairól, életformájának megtalálásáról szól, központi karaktere a dalos Väinämöinen. A történetben – amely a világ teremtésével kezdődik és a kereszténység finnországi térhódításával zárul – Kalevala (Kaleva földje, azaz Finnország) és Pohjola küzd egymással. Egy métatója szerint: „csodálatos öröksége a finn hitvilágnak, hagyományoknak és a népköltészetnek. Egyszerűen élvezet volt olvasni, megelevenedtek előttem a tündérek, a boszorkányok, a sámánok és a tengeri csaták.”



#3: Mika Waltari: Szinuhe (Sinuhe, egyptiläinen; 1945)

finn3.jpgFinnország nemzetközileg egyik legismertebb írója Mika Waltari, aki verseket, drámákat, hangjátékot, pamfletet, detektívregényeket is írt, de legismertebbek történelmi nagyregényei, azok közül is az ókori Egyiptomba kalauzoló Szinuhe.

A könyvben Szinuhe, a fáraó barátja és orvosa beszéli el életének fordulatos történetét. Képet fest az ókori nagyvárosok – Théba, Babilon, Kréta – életéről, mondanivalója nemcsak az ókori birodalomban, de a könyv írásakor, a második világháború idejében is érvényes. „Szinuhe nyitott szemmel jár a fény és a nyomor világában, látja az elnyomottak görnyedező hátát, hallja a hatalomért vívott öldöklő harcokban az emberek halálhörgését. Életére születésétől fogva súlyos rejtély nehezedik, amely magányossá teszi, és keserű tapasztalatai után még magányosabb lesz. A végső kétségbeeséstől azonban megóvja mély humanizmusa, s ez ad neki erőt ahhoz, hogy minden tudásával egy ellenséges, értetlen világban is az igazságot szolgálja.”

Egy méltató szavaival: Fogság ez a regény – akár a Spiró Györgyé. A magány fogsága, a csillagokban megírt sors fogsága, a tehetetlenség érzéséé. Ugyanúgy fejlődésregény, kalandregény és nagy ívű történelmi regény. Ugyanolyan időgép, mint amaz, elbeszélője azt az érzést kelti, hogy itt és most, illetve a közelmúlt eseményeinek tanúja nemcsak ő maga, hanem az olvasó is. És ugyanúgy nemcsak víztükör ez a regény – nemcsak az ókori világ felelevenítése, hanem több annál. A szerző nagyon jó érzékkel megtalálja azt a pontot a történelem folyamában, melynek saját kora kérdéseit teheti fel.

(A könyv a Magyar Elektronikus Könyvtárból ingyenesen letölthető.)

#4: Sofi Oksanen: Tisztogatás (Puhdistus; 2008)

finn4.jpgAz 1977-es születésű, finn-észt származású Sofi Oksanen nevét 2003-ban ismerte meg a kortárs irodalmat kedvelő nemzetközi közönség, amikor megjelent Sztálin tehenei című regénye, amely egy észt család női ágának történetét meséli el egészen az ezredfordulóig. 2008-as könyve, a Tisztogatás szintén több női generáció történetét mutatja be a szovjet megszállás alatt. A történet egyszerre beszél a nők elleni erőszakról, a második világháborút követő szovjet megszállás traumájáról, és foglalkozik a kommunista országok feldolgozatlan múltjával.

„A regény egy család történetén keresztül Észtország közelmúltjának s vele együtt a keleti blokk országainak elhallgatott eseményeibe, az elkendőzések világába is betekintést nyújt. Megszólaltatja a háború és a kommunizmus áldozatait, szembesít a megalkuvók és a megalázottak szégyenével. Ám a hajdani megaláztatások és a napjaink zavaros társadalmi közegében viruló erőszak határvonalai mindinkább elmosódnak…” „Családregény. Történelmi regény. Regény az erőszakról. Lélektani regény. Krimi. Egyik sem. Egyszerre mindegyik.”

A könyv nemzetközi elismertség mellett számos irodalmi díjat hozott Oksanennek, akit 2014-ben mi is vendégül láthattunk a nemzetközi írótalálkozón.

#5: Arto Paasilinna: A nyúl éve (Jäniksen vuosi, 1975)

finn5.jpgA ​mai finn irodalom jellegzetesen gunyoros-kritikus hangját, a szatirikus kispróza és regény műfajait műveli Arto Paasilinna, akit a társadalmi ellentmondásokat vizsgáló új, fiatal nemzedékbe sorolhatunk. A történet egészen egyszerű, hétköznapi szituációval kezdődik, majd egyre hihetetlenebb, de majdnem mindig mégis életszerűnek tűnő kalandok során végigutazzuk Észak-Finnországot és eljutunk a főhőssel egy lehetetlenül szürreális végkifejlethez „A nyúl éve – friss, üdítő olvasmány egy ember egy évéről, amelynek kezdetén revelációként éri egy nyúllal való találkozás, amely a jövőben meghatározza sorsát, s városi patkányból normális, természetben szívesen élő lénnyé válik.” „A nyúl éve nemcsak írói ötletekkel, a cselekmény fordulataival mulattatja az olvasót, hanem figurák, típusok, magatartások pontos megfigyeléseivel is szolgál.”

A könyvet több nyelvre lefordították, a belőle készült filmet a magyar televízió is bemutatta.

A könyvek leírásához és értékeléséhez a Moly.hu alatti bemutatásokat és jellemzéseket használtuk.

Képek forrása: Moly.hu; borítóképen Sofi Oksanen, Finnland.fi


-----
Az Európa Pont az Európai Bizottság információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.

Olvasd el többi bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon és gyere el ingyenes programjainkra!

1 Vissza

p0147060006h.jpgEgy csésze Európa sorozatunkban legutóbb Finnországgal foglalkoztunk: négy vendégünktől sokat megtudtunk az országról és lakóiról, a finnekről és a kialakult sztereotípiák igazságáról és egyéb érdekességekről, miközben a finn finomságok kerültek a tányérunkra.

0 Vissza