oscar1.jpgA hétvégén adják át a filmvilág világszerte legnagyobb figyelemmel kísért elismerését, az Oscar-díjakat. Az Amerikai Akadémia minden évben számos európai alkotás és alkotó műveiből is válogat, amelyeknek a felfokozott figyelem segíthet abban, hogy az eredetileg vártnál jóval több emberhez eljussanak. Ilyen reményekkel drukkolhatunk vasárnap hajnalban egy remek magyar alkotásnak is: a legjobb élőszereplős rövidfilmek között Deák András Mindenki (angol címén Sing) filmjéért izgulhatunk.

Az idei Oscar-gála legnagyobb favoritja 14 jelöléssel a Ryan Gosling és Emma Stone főszereplésével készült szerelmes film, a Kaliforniai álom (La la land), nyolc jelölést kapott az Érkezés (Arrival) című sci-fi és szintén nyolcat az egy fekete fiú felnőtté válásáról és identitáskereséséről szóló Holdfény (Moonlight). A tavalyi év után talán nem véletlen, hogy az Akadémia idén sok olyan filmet jelölt, amely a faji egyenjogúság, illetve az afroamerikai közösség amerikai társadalmon belül betöltött szerepét boncolgatja. A dokumentumfilmek kategóriái között – ahol jellemzően mindig sok európai alkotást találunk – több film is foglalkozik a jelenlegi szíriai helyezettel, illetve a menekültválsággal.

Fő kategóriák

oscar2.jpgA legfontosabb kategóriák között idén szinte csak hollywoodi produkciókat jelöltek, néhány kivétellel. Az Oroszlán (Lion) című brit-ausztrál-amerikai koprodukció a legjobb film kategóriájában is versenyez, emellett legjobb mellékszereplőként a Gettómilliomosból ismert, indiai származású brit Dev Patelnek is jelölést hozott. Színészek között az Akadémia a brit-amerikai Andrew Garfieldet jelölte A fegyvertelen katona főszerepéért. Garfield olyan katonát alakított, aki a II. világháború okinawai hadszínterén lelkiismereti okokból fegyver nélkül szolgálta hazáját, és így mentette meg 75 bajtársa életét. A francia-német-holland koprodukcióban készített Elle egy nemi erőszak áldozatának bosszúját mutatja be, főszereplője, a francia Isabelle Huppert alakítását az Akadémia jelöléssel ismerte el. (A film januárban elnyerte a legjobb idegen nyelvű film kategóriájában a Golden Globe-díjat.) Ruth Negga ír-etióp származású színész a rasszista előítéletekről szóló Loving című dráma női főszereplőjeként ugyanebben a kategóriában jelölt – alakításáért a Golden Globe-ot már megkapta. Az utolsó James Bond-filmekből Miss Moneypennyként megismert Naomie Harris brit színésznő a Holdfényben nyújtott alakításáért esélyes a legjobb női mellékszereplő díjára. A legjobb eredeti forgatókönyv Oscar-díjáért pedig az ír-brit-holland-görög-francia-amerikai készítésű A homár alkotói izgulhatnak vasárnap hajnalban.

A legjobb idegen nyelvű játékfilmek

oscar3.jpgA legjobb idegen nyelvű film Oscar-díjáért idén egy iráni és egy ausztrál alkotás mellett Európából egy dán, egy svéd és egy – az EP filmes Lux-díját is elhódító – német film versenyez. A dánok egy háborús drámával kerültek a jelöltek közé (A homok alatt / Under Sandet), amelyben az ország második világháborús részvételének egyik legsötétebb epizódját dolgozta fel, amikor német hadifoglyokat használtak fel arra, hogy az ország nyugati partvidékét aknamentesítsék. A svéd film (Az ember, akit Ovénak hívtak – En man som heter Ove) egy középkorú, mogorva svéd törtnetét meséli el sok humorral, akiről a film során kiderül, hogy talán nem is annyira szívtelen. A Toni Erdmann pedig egy felnőtt nő és apja kapcsolatát dolgozza fel „monumentális boldogságbomba” formájában, amelyből már tervben is van a hollywoodi remake. A filmet nőnapi Lumière Filmklubunkban mi is vetítjük. A díjra az elemzők a Toni Erdmannt, esetleg a kategória iráni jelöltjét, Az ügyfél című filmet tartják legesélyesebbnek. Tavaly ebben a kategóriában a magyar jelölt, a Saul fia nyert.

mindenki2.jpg
Idén azonban egy másik kategóriát várhatunk a legnagyobb izgalommal: Deák Kristóf rendező és Udvardy Anna producer Mindenki című alkotását – amely egy iskolai kórus tagjainak szívhez szóló történetét meséli el – a legjobb kisjátékfilmek között jelölték Oscar-díjra. (A filmet 26-án 21.05-től a Duna TV is levetíti, így még az átadó előtt megtekinthető a televízióban!) A film egy dán (Silent Nights), egy svájci (La femme et la TGV), egy francia (Ennemis Intérieurs) és egy spanyol (Timecode) kisfilmmel versenyez. A kritikusok szerint a magyar film legnagyobb konkurense a díjra a dán-ghánai vegyes pár történetét feldolgozó Silent Nights lehet.

Dokumentumfilmek, animációk

oscar5.jpgA legjobb egész estés dokumentumfilmek között jelölt a korábban Lumière filmklubunkban is bemutatott Tűz a tengeren (Fuocomare), amely a Lampeduza szigetén mutatja be a helyiek és a szigetre érkező menekültek mindennapjait. A kategóriában még az EU Media programja által is támogatott, az amerikai rasszizmus kérdését feszegető I am not your Negro, című, részben európai (amerikai-francia produkcióban készült) film jelölt. A rövid dokumentumfilmek között három európai alkotást találunk, amelyek közül kettő a szíriai háború történetével foglalkozik (a brit The White Helmets és a brit-német-szíriai együttműködésben készült Watani: My Homeland). A harmadik európai alkotás a görög 4.1 Miles, amely szintén a jelenkori menekültválságról szól, a görög Leszbosz szigetével a fókuszban.

A legjobb animációs filmek között is találunk európai alkotásokat. A Lux-díj legutóbbi dobogósa, a svájci-francia Életem cukkiniként (Ma vie de Courgette) című alkotás a francia-japán együttműködésben készített, animés látványvilágot idéző, első sorban felnőtteknek szóló Vörös teknőssel (La tortue rouge) versenyez a kategóriában. (Ugyanitt jelölt még a nagysikerű Zootropolis, valamint a Disney legfrissebb animációs filmje, a Vaiana).

Jelmez, smink, zene

oscar6.jpgMűvészeti kategóriákban is hagyományosan sok európai alkotó nevével találkozhatunk a jelöltek között. Idén a legjobb jelmezek tervezéséért a Brad Pitt és Marion Cottilard főszereplésével leforgatott Szövetségesek brit tervezőjét (Joanna Johnston), a Florence – A tökéletlen hang ír jelmeztervezőjét (Consolata Boyle) és a Jackie Kennedy életét bemutató Jackie francia tervezőjét (Madeline Fontaine) találjuk a jelöltek között. (Fontaine volt többek között az Amélie csodálatos élete tervezője is.) A Jackie alkotói közül még a film brit zeneszerzőjét, Mica Levit is jelölték Oscar-díjra a legjobb eredeti filmzene kategóriájában.

A legjobb smink kategóriájában Az ember, akit Ovénak hívnak svéd maszkmestereit is jelölték Oscarra. A svédek emellett még a legjobb betétdal kategóriájában drukkolhatnak honfitársaiknak. A Justin Timberlake neve alatt futó, a Happy sikerreceptjét tökéletesen másoló Can’t stop the feeling című megasláger mögött ugyanis Timberlake mellett az a svéd szerzőpáros áll, aki gyakorlatilag a jelenlegi (amerikai) mainstream popslágerek többségét jegyzi szerzőként. A kismillió zenei elismerés mellett a Max Martin és Johan „Shellback” Schuster svéd alkotópárosnak most esélye van egy Oscar-díjat is bezsebelni (a szám a Trollok című animációs filmhez készült). Svéd esélyest találunk még a legjobb operatőrök kategóriájában, Linus Sandgrent a Kaliforniai álom fényképezéséért jelölte az Akadémia.

Természetesen ez a lista nem teljes, számos európai szálat lehetne még felfedni az idei Oscar-gálán is – de az biztos, hogy lesz kinek drukkolni a vasárnapról hétfőre virradó éjszakán. Szorítunk a Mindenkinek és a többi remek európai alkotásnak!

0 Vissza

va1.pngEurópában a születéskor várható élettartam egyre nő, ugyanakkor ezzel nem hosszabbodik arányosan az egészségben töltött évek száma. Az embereknek fel kellene ismerniük, hogy az egészség nem egyenlő a betegség hiányával, hanem testi, szellemi és szociális jólétet jelent – és aktívan tenniük is kellene egészségük megőrzéséért. Az egészségesebb élethez az ellátórendszer fejlesztése mellett eredményes megelőzésre, egyéni szintű tudatosságra, szakpolitikai szinten pedig hatékony szemléletformálásra lenne szükség.

0 Vissza

cover3.PNG

Blogposztunk első felében bemutattuk Ann Morgan londoni szerkesztő kezdeményezését, amelyben egy év alatt a világ minden országából elolvasott egy-egy könyvet. Az ő válogatásából most az európai uniós országok második körének könyveit ismertetjük (az első 14 ország könyveinek ajánlóját itt találjátok).


A most kezdődő évvégi leálláshoz remek alap lehet a kezdeményezés könyvválogatása. Ha van kedvetek a szünetben egy kicsit többet olvasni, és így ismerni meg jobban Európa országait, akkor itt a segítség az EU-országokhoz ajánlott könyvekből – válogassatok kedvetekre! :-)

0 Vissza

cover2.PNGÉrdekes kísérletbe fogott nemrégiben Ann Morgan, londoni szerkesztő és szabadúszó író: elhatározta, hogy egy év alatt a világ minden országából elolvas egy-egy könyvet, és így ismer meg számára ismeretlen, távoli kultúrákat. Amikor belefogott, még nem volt teljes az olvasandói listája, de kezdeményezésének hamar híre ment. Blogjára és egyéb közösségi felületeire a kísérlet kezdete után tömegével érkeztek a könyvjavaslatok egy-egy ország „kötelező olvasmányaihoz”.

1 Vissza

eu_souvenirs-05.png
Lassan véget ér a vakáció – aki valamelyik európai országba utazott kikapcsolódni, biztosan ismeri a megfelelő kisajándék megtalálásának programját. Ilyenkor hajtjuk a kis ajándékboltokat, hogy valami autentikus helyi tárggyal vagy finomsággal térhessünk haza, aminek örülnek majd az otthonmaradottak, vagy felidézi bennünk a vakációt, amikor a polcon megpillantjuk. Nem egyszerű ez a hajsza: az ajándékboltok tele vannak bóvlikkal, helyben készült, csak arra a helyre jellemző szuvenírt nehéz találni. Mi most ehhez az ajándékdilemmához készítettünk egy tablót, összeválogatva néhány európai ország jellegzetes szuvenírjét. A lista persze nem kizárólagos, lehet ezeknél sokkal eredetibb vagy karakteresebb ajándékokat találni. Ti milyen jellegzetes európai szuvenírt vettetek már, kaptatok vagy ajánlanátok országokból? Elő az ötletekkel, hadd egészítsük ki a listát! :-)

0 Vissza

21szazadiremake.PNGVajon hogyan nézne ki Shakespeare, vagy I. Erzsébet királynő, ha ma élne? Erre a kérdésre kereste a választ a Yesterday nevű brit történelmi tévécsatorna, amely „Secret life of” című műsorát promózza ezzel az érdekes játékkal. A híres európai történelmi karakterek több hónapos munka eredményeképp kaptak XXI. századi fizimiskát – számolt be a kísérletről a brit The Telegraph.

1 Vissza

cover2_1.PNGA nyár a vakáció, a nagyobb utazások időszaka. Ilyenkor, aki teheti valamilyen nyugis hely, mondjuk vízpart felé veszi az irányt akár belföldön, akár külföldön. De sokan ilyenkor indulnak nagyobb felfedezőútra, és célba veszik Európa valamelyik híres – történelmi, művészeti, szórakoztató vagy épp szakrális – látványosságát. Vajon mely helyszínek a legnépszerűbbek Európában? Ennek jártunk most utána – az eredményeket az alábbi infografikán (nagyobb méretben a kép tetejére kattintva, vagy itt) láthatjátok.

top_latvanyossag_eu.png

Törekedtünk a pontosságra, de a lista nem tekinthető hivatalosnak. Az egyes látványosságok adatait nagyon nehéz összehasonlítani, hiszen sok esetben ezek (kötelezően megváltandó jegyek hiányában) csak becsléseken alapszanak, amelyeket az üzemeltetők különböző időközönként ismertetnek. Ahol elérhető volt, mindenhol a legfrissebb hivatalos adatokat vettük alapul.

A lista alapjául a Travel and Leisure magazin gyűjtése szolgált, a legfrissebb adatok forrásai: az Olasz Turisztikai Hivatal, a Notre Dame, a Disneyland Paris, a francia külügyminisztérium hivatalos oldalai.

Coverkép: a Bizottság infografikájának felhasználásával

Milyen az átlagos magyar női arc? És a férfi arc? Vagy a francia, a görög, a cseh? Ezekre a kérdésekre kereste a választ Colin Spears, amikor a glasgow-i egyetem kutatócsoportjának fejlesztésével, a FaceResearch alkalmazásával a világ különböző országainak tipikus arcait állította össze.

Bár az alkalmazást tudományos céllal hozták létre, hogy az arcok és hangok pszichológiai hatásait vizsgálják, de a Colin Spears által publikált átlag-arcok nem tudományosan megalapozott kutatás eredményeképp születtek, mindössze az alkalmazással készített képek átlagát mutatják be. Az adatbázisban több ezer mindenféle származású ember arca található meg, amelyekből egy számítógépes eljárással, egymást fedő rétegek egymásra helyezésével kirajzolódik egy-egy adott területre jellemzőnek mondható arc. Az átlagolás jellemzője, hogy a kis eltéréseket, deformitásokat (pl. anyajegyeket, hegeket, aszimmetrikus vonásokat) a sok réteg eltünteti, ezért minél több rétegből áll össze egy átlagolt arc, annál szabályosabb, és kutatások alapján annál vonzóbbnak találjuk őket.

Az alábbiakban tehát Colin Spears munkáiból állítottunk össze néhány tablót – először tipikus párokat láthattok, majd Európa különböző tájairól származó nők, illetve férfiak arcát. Ismerős valamelyik? Melyiket találjátok a legszebbnek? :-)

(A képek kattintásra megnőnek.)

atlagos_arc_k2.jpg

atlagos_arc_no_k.jpg

atlagos_arc_ffi_k.jpg

0 Vissza