sportos_europa1.jpgAz európai sporthét kapcsán írásunkban annak néztünk utána, hogy élsport tekintetében mennyire eredményesek az európai nemzetek. Vajon mindenképpen a „legnagyobb emberanyagból dolgozó”, nagy lakosságszámú országok vezetik a listákat eredményesség tekintetében? A kicsit álnaiv kérdést egy litván kosaras, egy magyar vízilabdás vagy egy lengyel röplabdás biztos cáfolná, és az olimpia eredményeit vizsgálva is láttuk már, hogy ez nem mindig van így.  Most arra keressük a választ, hogy hol vannak érdekes eredmények, nem várt sikerek az egyes sportokban. Elsősorban a legnépszerűbb labdajátékokat tekintettük át, de pár egyéb sportágat is megvizsgáltunk.

0 Vissza

feszti1.jpgMájus végén már általában tudni szoktuk, hogy mit tervezünk a nyárra, hova szeretnénk ellátogatni, nyaralni, aktívan vagy passzívan pihenni. Sokaknak a nyár kihagyhatatlan elemét jelentik a szabadtéri fesztiválok – a zene, hangulat, barátok és barátságos idegenek sokasága, érdekes helyszínek mind olyan vonzó tényezők, amelyekre rengeteg színvonalas fesztivál épít minden évben. Nekünk csak az a dolgunk, hogy ízlésünknek és érdeklődésünknek megfelelően kiválasszuk a számunkra megfelelőt.

0 Vissza

ele.JPGLassan itt a nyár – tipikus szezonja ez a mindenféle gasztrofesztiváloknak. Minden hétre akad egy-egy borfesztivál, sörfesztivál, kolbászfesztivál, plusz mindezek megspékelve a trendi „kézműves” jelzővel. Ha igazi különlegességre vágynátok, mostani válogatásunkban biztos találtok kedvetekre valót. Gondoltátok volna például, hogy a polipoknak, a fokhagymának, az osztrigának, a csigának, vagy épp a káposztának külön fesztiválja van Európa valamelyik országában? Kedvenceinkből összeállítottunk egy lehetséges gasztrotúrát Európa országain keresztül, amely februárban francia citromfesztivállal indít, és novemberben portugál gesztenyefesztivállal ér véget (nagyobb méretért kattintsatok ide):

europai_gasztrotura.png

Ha végigmennétek időrendben az általunk ajánlott útvonalon, akkor Európa legnagyobb és legrégebbi hagyománnyal rendelkező citromfesztiválján, Mentonban kellene kezdenetek. A  „citrom városa” már a középkorban is Európa legnagyobb citromtermelői között volt, idén, a 82. fesztiválra közel 160 ezer látogatót (!) vártak. A fesztivál egyik csúcspontja a narancsból és citromból összerakott figurák és építmények felvonulása a városban. A következő állomás az isztriai spárgafesztivál, ahol – mivel az Isztrián rengeteg helyen terem a szabadban spárga a tavaszi időszakban – nagy hagyománya van a mindenféle spárgás ételeknek. A helyi omlettet spárgával mindenképpen kóstolásra ajánlják. Ezután irány észak, a lett Koknese városa, ahol a bajszos halak a főszereplők a májusi fesztiválon. A helyi folyóban élő harcsákhoz sok legenda kapcsolódik, és az ottaniak szerint gazdag és szerencsés év vár azokra, akik a szabad tűznél készülő harcsalevesből esznek. Harcsára jól csúszik a csiga, irány Európa egyik legnagyobb csigafesztiválja, amelyet a spanyol Lleida rendez a ’80-as évek óta, ahol megközelítőleg 12 tonna (!) csiga fogy a fesztiválon egy évben, a legkülönbözőbb receptek alapján. Ez után jöhet egy kis joghurtfesztivál Bulgáriában – a helyi „kézműves” joghurtot egy speciális baktériumtörzs, a „Lactobacillus bulgaricus” teszi különlegessé, amely számos helyi finomság alapanyaga.

Galícia legnagyobb gasztrofesztiválja a polipfesztivál, ahol közel 30 ezer kiló polipból készülnek a finomságok, a helyi különlegességet, a “pulpo a feira”-t nem szabad kihagyni. A fokhagymának az Egyesült Királyságban rendeznek külön fesztivált, ahol még a fokhagyma ízesítésű sör sem ritka. Innen csak egy ugrás az ír sziget, ahol a tengeri ételek királyának, az osztrigának szerveznek számos fesztivált. Az egyik legrégebbi az 1954 óta megrendezett Clarenbridge-i, ahol a környező sekély tengervízből generációk óta halásszák az osztrigákat, és ez a fesztivál nyitja az új osztriga szezont.

Nassolnivalónak egy kis görög pisztácia jön a Fisztiki (görögül pisztácia) fesztiválról Aegina szigetéről, amelyet nem véletlenül a pisztácia szigetének is hívnak. Maradva a Mediterráneumban kuszkusz következik a szicíliai San Vito Lo Capóból (ahonnan nem „unalmas” pizzafesztivált ajánlunk, bár tehetnénk). A fesztivál az ételen kívül a mediterrán térség sokszínűségének is ünnepe. Kuszkuszra jó a káposzta, amelynek északi szomszédunknál, Stupava városában rendeznek fesztivált. Káposzta minden mennyiségben: káposztás sztrapacska, káposztaleves és a helyi finomság, a kapustníky (káposztás táska) várja a kóstolókat. Egy uniós eredetvédettségi oltalom alatt álló finomság, a dél-tiroli speck (sonka / szalonna) áll a következő, észak-olaszországi túraállomás középpontjában, amelyet egy kis német hagymával érdemes lefojtani, leginkább Weimarban, a zöldség hagyományos ünnepén. Türingia ezen legnagyobb fesztiválján évente közel 300 ezer látogató fordul meg, amelyre állítólag Goethe is rendszeresen eljárt, és amely már az ő idejében százéves hagyománnyal rendelkezett. A túra utolsó állomása a portugál szigetre, Madeirára visz, ahol a gesztenyének van hagyományos ünnepe, ahol a látogató többek között sütve, főzve, likőrként, tésztába dolgozva és rengeteg sütemény kiegészítőjeként találkozhat a finomsággal. (A Malackaraj észrevétele alapján javítva, köszönjük!)

Ennyi lenne képzeletbeli európai gasztrotúránk. Első körben érdemes azért a hazai fesztiválokon felkészülni,de az extra izgalmakért ajánljuk a fentiek bármelyikét! Ha meglátogatnátok valamelyiket vagy voltatok már egyiken-másikon, örömmel fogadjuk tapasztalataitokat. Akinek pedig nem elég ez a 14 állomás, további tippeket találhat a forrásként is használt remek Tasting Europe oldalon. Jó útvágyat! :-)

Képgaléria a fesztiválokról:

mak.jpg
Citromfesztivál, Menton (FR) – felvonulás a citrusokból kirakott bábukkal, építményekkel (a kép forrása, ahogy a legelső képé is: http://www.fete-du-citron.com)

nar.jpg

Csigafesztivál, LLeida (ES) – ahol közel 12 tonna csigából készülnek a finomságok (a kép forrása: http://enogastronomia.turismedelleida.cat/)

 

sk_kaposta_sk_tourist_board.jpg

Káposztafesztivál, Stupava (SK) (a kép forrása: http://www.tastingeurope.com)

speck_fest.PNG

Dél-tiroli speckfesztivál, S. Maddalena (IT), EU-s oltalom alatt áll az észak-olasz finomság (a kép forrása: http://www.speck.it/de/speckfest-villnoess/speckfest.html)

dio_visitmadeira_dio.PNG

Gesztenyefesztivál, Madeira (PT), kép forrása: http://www.tastingeurope.com

2 Vissza

Nem lehet elég korán kezdeni az utazások szervezését, főleg, ha nagyobb kiruccanást tervezünk egy európai országba. Nem mindegy ugyanis, hogyan tudunk gazdálkodni szabadnapjainkkal, érdemes figyelembe venni, melyik országban mikor vannak hosszabb-rövidebb szünetek, munkaszüneti napok, amikor például az üzletek és hivatalok is zárva tartanak.


A szünnapok száma országonként változó

A szünnapok száma sokszor függ az adott ország vallási, történelmi és kulturális gyökereitől. Európa legtöbb országában tartják a kereszténységhez kötődő ünnepnapokat, de ezek nem feltétlenül munkaszüneti napok. Magyarországon például december 24. alapvetően nem szünnap (idén az lesz a munkanapok átszervezésének köszönhetően), a pünkösd és mindenszentek napja viszont munkaszünet. Nincs azonban munkaszünet vízkeresztkor, nagypénteken, de a katolikus ünnepek közül Jézus mennybemenetelének (május 29.), Mária szeplőtelen fogantatásának (december 8.) vagy Mária mennybevételének napján (augusztus 15.) sem, holott ezek az ünnepnapok sok európai országban szünnapnak számítanak.

Hosszú hétvégék Magyarországon 2015-ben

Ha a munkaszüneti nap közel van a hétvégéhez, akkor gyakran örülhetünk hosszabb, három- vagy (munkanapok átszervezésével) négynapos hétvégének. Idén is lesz jó pár ilyen, ezekkel mindenképpen érdemes kalkulálni külföldi útjainknál:

- Január 1-4. (csütörtök – vasárnap)

- Április 4-6. (húsvét, szombat – hétfő)

- Május 1-3. (péntek – vasárnap)

- Május 23-25. (pünkösd, szombat – hétfő)

- Augusztus 20-23. (csütörtök – vasárnap)

- 0któber 23-25. (péntek – vasárnap)

- December 24-27. (karácsony, csütörtök – vasárnap)


Az idei vakációk tervezéséhez nyújtunk most tehát egy kis segítséget: az alábbi grafikánkon áttekinthető formában láthatjátok az uniós országok szabadnapjait a 2015-ös évben – európai kiruccanásokhoz kötelező! :-)

(Kattintásra nagyobb méretben is megtekinthető, a grafika a tagállamok által szolgáltatott, EUR-Lexben megjelent adatokon alapul.)

un.png

0 Vissza

Egy nemrégiben publikált nemzetközi kutatás megállapítása szerint valamennyi kutya európai gyökerekkel rendelkezik. Robert Wayne, a University of California professzora – olyan társszerzőkkel például, mint Olaf Thalmann, a finn Turku Egyetem munkatársa – DNS-vizsgálatokra hivatkozva cáfolta azt a korábbi elméletet, amely szerint a kutyákat először Kelet-Ázsiában háziasították. A kutatók a mai kutyák és farkasok DNS-ét hasonlították össze különböző földrészekről származó, évezredekkel ezelőtt élt állatok maradványaival. A vizsgálatok eredménye szerint a kutya háziasítása 19-32 ezer évvel ezelőtt kezdődött Európában, még jóval azelőtt, hogy a kecskéket, birkákat vagy szarvasmarhákat háziasították volna.

 

Bár az elméletet többen nem találják megfelelően megalapozottnak, az biztos, hogy számos európai ország büszke a maga nemzeti kutyafajtájára. Magyarként ismeri a világ például a komondort, az erdélyi kopót, a kuvaszt, a magyar vizslát, a pulit, a pumit és a mudit. Hasonlóan büszke hazája például a német juhászkutyára, az angol masztiffra, a francia bulldogra, a belga juhászkutyára, a máltai pincsire, a cseh terrierre, az észt kopóra, a finn spitzre, az ír szetterre, az olasz agárra vagy a (horvát) dalmatára…

 

Egy maláj grafikus, Lili Chin 2008 óta foglalkozik kutyaportrék rajzolásával – akkor egy kutyamenhely megsegítésére készítette az első rajzokat, amelyet azóta közel nyolcszáz illusztráció követett, köztük számos európai kutyáról. A kutyák európai származását egyelőre még vitatják páran, de az európai kutyák fajtagazdagsága már magában is eléggé meggyőző, nem gondoljátok? :-)

 

A találatért a Cinket illeti a köszönet, a képek forrása Lili Chin Dogs of the World Tumblr-oldala.

0 Vissza
Címkék: kutya Európa

éjszaka1.jpg


Európa különböző tájai nemcsak nappal, de éjszaka is izgalmas mintákat rajzolnak – légifelvételeket bemutató sorozatunk utolsó részében ilyen, elsősorban a NASA által készített légifelvételeket mutatunk be. Felismeritek, hogy Európa mely tájait és nagyvárosait látjátok a képeken?  :-)

További izgalmas, nem csak európai és nem csak éjszakai felvételeket találtok a NASA kapcsolódó projektjének fotóalbumában.

(A képek után, a poszt alján megtaláljátok a megfejtéseket).

éjszaka2.jpg
éjszaka3.jpg

éjszaka4.jpg

éjszaka5.jpg

éjszaka6.jpg

éjszaka7.jpg

0 Vissza

A légi felvételeken hihetetlenül izgalmas, néha meseszerű tájakká és mintákká állnak össze az európai tájak. A természet sokszínű és izgalmas mintákat rajzol, míg az ember építette környezet a magasból sokszor megdöbbentő formákat ad. A Time és egyéb online magazinok gyűjtéséből, a NASA légi felvételeiből és a Google térképei közül válogattunk össze egy érdekes sorozatot, melynek első részében a földi mintázatokból válogattunk össze néhányat. (A képekre kattintva a megnyílik a képek eredeti forrása.)

1_Alpok.jpgAz osztrák Alpok Paul Bourke képén

2_spanyol.jpgSpanyol táj, szintén Paul Bourke képén

3_gronland.jpgGrönland (Paul Bourke)

4_spanyol.jpg

Spanyolország (Juan Luis Varona képe)

5_izland.jpg

Észak-Izland (A Time gyűjtéséből)

6_vezuv.jpg

A Vezúv (Olaszország) az RT magazin gyűjtéséből

7_Olasz.jpgLago di Brugnette, Olaszország (Google Maps)

0 Vissza

Meglepő vagy sem, az Európai Unióban a legmagasabb az egy főre jutó alkoholfogyasztás a világon. 2009-ben egy átlagos felnőtt éves szinten 12,5 liter (!) tiszta szeszt fogyasztott, ami napi szinten közel három italt jelent – ez pedig a globális átlag csaknem kétszerese. Ez persze nem meglepő, hiszen Európa országaiban évezredek óta készítenek és fogyasztanak alkoholtartalmú italokat. Emellett Európa központi szerepet játszik a globális alkoholpiacon, lévén a világ alkoholtermelésének negyede és a teljes bortermelés fele az európai országokból származik. Az alkoholkereskedelem még inkább Európa-központú – az alkohol exportjának 70 százaléka és importjának csaknem fele az Európai Unión belül zajlik.


De hol mit fogyasztanak? Egyes országoknál ez talán egyértelmű – Németországnál, Csehországnál vagy Írországnál a sörre tippelnénk, Franciaországban, vagy Olaszországban pedig valószínűleg a borral nem tévednénk nagyot. De például Magyarországon vajon a sör vagy a bor a kedveltebb? Ennek néztünk utána, és foglaltuk össze az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és az EU statisztikái alapján, amelyek az alkoholfogyasztás káros hatásai miatt évek óta készítenek átfogó felméréseket az egyes országok alkoholfogyasztási szokásairól. Egy-egy országot aszerint vettünk a sörös vagy a boros, esetleg a rövidet fogyasztó országok közé, hogy melyik alkoholtípusból fogyasztják a helyiek a legnagyobb mennyiséget éves szinten. Hogy melyik országban mi a nyerő, térképünkről kiderül.

EU_szesz.jpg

Források, további információ az európaiak alkoholfogyasztásáról:

1 Vissza