Holnap kezdődik a londoni olimpia. A világ izgatottan várja, hogy kezdődjön a Játék – a sportesemény, amely minden sportoló álma, és amely a fél világot a képernyő elé szegezi.

oli.jpgElkezdődött az esélylatolgatás is, számos elemzés, statisztika jelent meg arról, hogy melyik ország hány éremmel tér majd haza Londonból. Egy ilyen alapján a Goldman Sachs elemzőcsoport Magyarországnak idén 11 érmet jósol, ebből négy aranyat, amely eredménnyel a 20. helyen végeznénk az éremtáblázaton. A lista élére az Egyesült Államokat várják (108 érem / 37 arany), majd Kínát (98/33), Oroszországot (74/25), negyedik helyre pedig a vendéglátó országot, az Egyesült Királyságot (65 érem / 30 arany). Az elemzés alapján az EU országai közül mindössze a már említett Egyesült Királyság, Franciaország (41/14), Németország (41/14), Olaszország (30/10), Spanyolország (19/6), Hollandia (17/6) és Lengyelország (12/4) végezne Magyarország előtt, amely összesítve is szép eredmény, de az országok lakosságszámához viszonyítva mindenképpen kiemelkedő. Ehhez hasonló eredményeket vár a PwC pénzügyi tanácsadó cég is, azzal a különbséggel, hogy az ő modelljük alapján még Romániát elénk várja az éremtáblán. Ennél persze vannak optimistább elképzelések tizenkét vagy kilenc arannyal – ehhez képest a Magyar Olimpiai Bizottság kicsit óvatosabb: a testület minimálisan három aranyérmet és összesen tíz dobogós helyet vár Londonból. Persze minden hasonló sporteseménynél felmerül, hogy ha az Európai Unió országainak érmeit egybe számolnánk, akkor nagy valószínűséggel az EU vezetné az éremtáblázatot – erre azonban valószínűleg még egy jó ideig várni kell.

Egy felmérés szerint a magyar lakosság leginkább a férfi vízilabdásoktól, Cseh Lászlótól és Gyurta Dánieltől várják az aranyat, rajtuk kívül még a tornászoknak, kifejezetten Berki Krisztiánnak jósolnak előkelő helyezést. Az esélyesek között rendre felmerül még a nemrégiben Európa-bajnokságot nyert Pars Krisztián kalapácsvető és Sidi Péter sportlövő neve – természetesen számos más úszó, kajakos és kenus mellett.

Hogy ezekből a reményekből mennyi válhat valóra, kiderül hamarosan. Nekünk csak az a dolgunk, hogy drukkoljunk – legyen lólengés, vízilabda, kajak-kenu vagy lövészet, amit követünk, ilyenkor egy emberként drukkolunk országunk legjobb sportolóinak, és közben végre rövid időre megfeledkezhetünk a világ egyéb gubancairól. Mostantól bő két hétig Európában és a világban ugyanis a sporté a főszerep – a figyelem a gazdasági válságkezelésről rövid időre a sportra helyeződik Európában is, jó lesz Angela Merkel, Szamarasz és Hollande helyett inkább Birgit Fischerről, Alexandrosz Nikolaidiszről vagy Jérome Fernandezről hallani – természetesen a magyar sportolók mellett.

Jó szurkolást mindenkinek – hajrá Magyarország!

 

Aki olyan szerencsés, hogy a helyszínről követi az eseményeket, annak mindenképpen ajánljuk, hogy tanulmányozza az EUvonal legújabb összeállítását, amelyben minden fontos – utazási, közlekedési, biztonsági – információt összegyűjtöttek a londoni olimpiáról.

Illusztráció: http://www.london2012.com/

0 Vissza

A nyár a pihenés, nyaralás és bulik ideje – ugyanakkor a rengeteg szabadidőt érdemes lehet hasznosan eltölteni. Facebook oldalunkon folyamatosan beszámolunk az ilyen kezdeményezésekről, amelyekből most összegyűjtöttük egy csokorra valót – ha érdekel az EU, érdemes ezekre a szünidő alatt is egy kis időt szánni (részletes információt a hiperlinkekre kattintva érhettek el az egyes pályázatokról).

Aktuális pályázatok

fubenolvas.jpgAz Európai Unióval foglalkozó intézmények pályázatai közül az egyik legújabb felhívás a felsőoktatásban tanulókat szólítja meg: a Külügyminisztérium és az Országgyűlés elnöke által meghirdetett pályázat változatos uniós témakörökben (az uniós tagság értékelésétől, szakpolitikákon át a klímaváltozásig) várják a pályamunkákat. A „Magyarország az Európai Unióban, az Európai Unió a világban” című esszépályázatra maximum 100 ezer leütés terjedelmű dolgozatokat október 5-ig várják a szervezők – a legjobb művek az elismerés mellett több százezer forintos pénzjutalomban részesülnek.

Könnyedebb feladatot jelent egy másik aktuális pályázat, amely fotós pályamunkákat vár augusztus végéig: a kiírás célja, hogy bemutassa, hogyan segíti a gyakorlatban az uniós finanszírozás a régiók fejlődését. A pályázat egyik kategóriájában bárki indulhat, aki az EU területén él, a beküldött fényképeken olyan projekteket kell megörökíteni, amelyek az Európai Regionális Fejlesztési Alapból vagy a Kohéziós Alapból részesülnek támogatásban. A pályamunkákból a közönség és egy szakmai zsűri válogat, a győztesek 1000 euró értékben fotós felszerelések közül választhatnak, továbbá kétszemélyes jutalomutazást nyernek Brüsszelbe, a régiók és városok európai hetére.

Egy másik kreatív pályázatban, az Európai Zöld Fővároshoz kapcsolódó kiírásban ötperces kisvideókat várnak a szervezők, amelyben azt kell bemutatni, hogy mitől lehet egy város Európa zöld fővárosa. Ezt a címet idén a spanyolországi Vitoria-Gasteiz viseli, a fődíj is egy ide szóló kétszemélyes utazás. A szervezők július végéig várják a kisvideókat.

Korábban már beszámoltunk a Csobbanj Európával! turnéról – az országos rendezvénysorozat nyár végéig tart, amelynek keretében uniós tanácsadók magyarországi strandokon „ügyelnek”, így akár strandolás közben is tájékozódhattok számos uniós lehetőségről. A turnéhoz kapcsolódó, szintén fotós játékban standbelépőket, vagy Sziget napijegyeket is nyerhettek, ehhez olyan képeket kell beküldenetek, amelyek az látszik, milyen jól jöttök ki nagyszüleitekkel vagy hogyan  tüsténkedtek a kertben (a generációk közötti szolidaritás évéhez, illetve a Közös Agrárpolitika 50. születésnapjához kapcsolódóan).

Hosszú távú tervekhez

Mindezen aktuális pályázatok mellett nyáron van elég idő, hogy komolyabb, hosszabb távú terveitekre is készüljetek – az uniós ösztöndíjak és gyakornoki programok általában komolyabb felkészülést és tájékozódást igényelnek. Ha a közeljövőben szeretnétek külföldön tanulni, gyakorlatot szerezni vagy önkénteskedni, érdemes egy kis időt rászánni a nyáron, hogy utánajárjatok az egyes uniós programok részvételi feltételeinek.

Ha a külföldi tanulás érdekel, akkor nézzetek utána, hogyan működik az EU ezt támogató Erasmus programja (itt olvashatjátok összefoglalónkat a programról), az Erasmus Mundus keretében akár Európán kívüli vezető egyetemek képzésében is részt vehettek. Ha gyakorlatiasabb tapasztalatot szeretnétek szerezni, és kipróbálnátok, hogyan álljátok meg a helyeteket valamely másik tagállamban működő szervezetnél, akkor nézzetek utána az EVS (Európai Önkéntes Szolgálat) működésének (egyik korábbi blogposztunkban részletesen összeszedtük, mire érdemes figyelni a pályázásnál). Az EVS egyre népszerűbb Magyarországon is, nem is csoda, hisz a program segítségével akár egy évet is eltölthettek egy másik tagállamban tapasztalatszerzés céljából, úgy, hogy ez egyáltalán nem terheli meg pénztárcátokat – a következő beadási határidő október 1. Ha esetleg már van egy kis vállalkozásotok, vagy ilyesmi indításán gondolkodtok, akkor hasonló gyakorlati tapasztalatot az Erasmus vállalkozóknak program keretében szerezhettek.

Ha vonz Brüsszel…

Ha nemcsak külföldi tapasztalatszerzésben gondolkozol, hanem maga az Európai Unió intézményrendszere, működése érdekel, akkor érdemes lehet szakmai gyakorlatra jelentkezned valamelyik uniós intézményhez. Minden jelentősebb uniós intézmény kínál szakmai gyakorlati programokat, amelyek segítségével általában 3-5 hónapot tölthetsz el valamelyik szervezetnél. A gyakornoki programokhoz valamennyi hasznos információt megtaláltok az EUvonal kapcsolódó gyűjteményében.

0 Vissza

411582_beach.jpgAz iskolai tanítási időszak végeztével beindult a nyaralási főszezon, és sokan töltik szünidejük egy részét külföldön. Utazzunk akár dél felé, akár északnak, utazás előtt jönnek a szokásos kérdések, amelyeket mindenkinek át kell gondolnia: Ugye az EU-n belül elég a személyi az utazáshoz? Kell-e külön biztosítást kötnöm sürgősségi esetekre? Hol kérhetek segítséget kint, ha bajba jutok? Milyen fizetőeszközt használnak az adott országban? Kell az autópályáért fizetni? Mi jár, ha késik a repülőgépem? Milyen idő lesz kint? Vihetek magammal hústerméket egy másik tagállamba? Alkoholból, cigarettából mennyit vihetek? Hol találok helyi tömegközlekedési menetrendet / autópálya-információkat / időjárás-jelentést / szállásinformációkat?

Egy másik országban kikapcsolódni nagyon izgalmas lehet, de érdemes a felkészülést nem elbliccelni, nehogy meglepetések érjenek minket kinti pihenésünk közben. Ehhez nyújt hatalmas segítséget az EUvonal Európai vakáció című, folyamatosan frissülő összeállítása, amely az összes hasonló kérdésre pontos választ ad.

Az információs honlap első része az utazással kapcsolatos általános kérdéseket válaszolja meg, míg második fele az egyes országokkal kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat, valamint az ezekről szóló hivatalos forrásokat gyűjti össze (ez a rész tartalmazza például a helyi közlekedésről szóló legfontosabb információkat, a legnagyobb városok honlapjainak elérhetőségeit, tájékoztató árakat, vagy épp a kint működő magyar külképviseletek adatait.)

Még egy modern segítség külföldi utunkhoz: manapság egyre többen rendelkeznek okostelefonnal, amelyet természeten nem csak dühös madarak hajigálására lehet használni, hanem mindenféle hasznos alkalmazás letöltésére is. Egy ilyen az európai egészségbiztosítási kártyát bemutató kisokos. A Magyarországon biztosítással rendelkezők számára ingyenesen kiváltható kártya az unió valamennyi tagállamaiban használható, és segítségével a helyiekkel azonos feltételekkel részesülhetünk egészségügyi ellátásban sürgősségi esetben. Az Európai Bizottság támogatásával elkészített applikáció ingyenesen letölthető magyar nyelven is az Apple App Store, a Google Play és a Windows Marketplace alkalmazástárából – nem kerül semmibe, de külföldön nagy segítség lehet!

2 Vissza

Mi szükség van 2012-ben egy európai uniós tájékoztató szolgálatra? Lassan nyolc éve, hogy Magyarország csatlakozott az Európai Unióhoz, a magyar külpolitika egyik legfontosabb célja beteljesedett, az uniós tagsághoz kapcsolódó intézményrendszer már rég kiépült, az EU már nemcsak távolinak tűnő, kicsit irigyelt közösség, hanem mindennapjaink része.

euvonal_logo.jpgMindezen közhelyeket gyakran halljuk Magyarország uniós tagságával kapcsolatban. Mégis, ember legyen a talpán, aki az alapinformációk mellett könnyedén eligazodik az EU gyakorlatias kérdéseiben is, akárhány év is telt el 2004 májusa óta. Ezért a csatlakozás után talán a korábbiaknál is indokoltabb egy olyan tájékoztató szolgálat működtetése, amelynek legfontosabb célja a lakosság Európai Unióval kapcsolatos tájékoztatása.

Az, hogy hazánk uniós taggá vált, számos olyan gyakorlatias kérdést vet fel, amelyek megválaszolása korántsem egyszerű feladat, de az ember találkozik vele, ha élni próbál az uniós tagság adta lehetőségekkel. Az rendben, hogy szabadon mozoghatunk az EU-ban, de például a schengeni övezeten kívüli tagállamokba is utazhatunk személyivel? Ha másik tagállamba utazok hosszabb időre, kell ott regisztrálnom magam? Ha kint dolgozom, akkor is jó az itthon kiváltott EU-s egészségbiztosítási kártyám? Ha másik tagállamban dolgozom, hogyan adózom, hol leszek biztosított, milyen egészségügyi szolgáltatásokat kaphatok, kaphatok-e a magyarországihoz hasonló támogatásokat, és mindezt hogyan, és melyik szervnél tudom elintézni? Milyen programok léteznek, amelyek segítségével külföldön tanulhatok / önkénteskedhetek / szerezhetek szakmai gyakorlatot? Épp az ilyen praktikus, a mindennapi életben felmerülő kérdésekre ad választ az EUvonal.

Kilenc év, több mint 400 ezer (!) megválaszolt kérdés a legkülönfélébb témakörökből – érkezett már kérdés a kolbászfüstöléssel, a tejipari hulladékokkal és a mobiltelefon-átjátszótornyok telepítésével kapcsolatos hatályos uniós szabályozásról, a struccszalámi uniós értékesítésének lehetőségeiről, de volt, aki a gumi alapanyagú szexuális segédeszközökre vonatkozó uniós termékfelelősségi szabályokról vagy a Gretna Green-i kovács által összeadott párok házasságának európai érvényességéről érdeklődött. Ezek talán extrém példák, de jól mutatják, hogy szinte az élet minden területén találkozhatunk uniós szabályokkal, amelyeket nem minden esetben egyszerű felkutatni – ilyenkor is segítségünkre lehet az EUvonal.

EUvonal_kerdez.jpgA tájékoztató szolgálathoz érkező megkeresések többsége az európai országokba való utazással kapcsolatos, illetve a külföldi munkavállaláshoz / tanuláshoz kapcsolódó gyakorlatias kérdések körét érinti. A szolgálat munkatársai naprakész információkkal rendelkeznek minden ehhez kapcsolódó témakörben. Bár a szolgálat feladata az uniós (és nem az egyes tagállamok) szabályozásaival kapcsolatos tájékoztatás, ugyanakkor a munkatársak az egyes tagállamok belső nemzeti szabályozásaival kapcsolatban is eligazítást nyújtanak. Minden nemzeti hatáskörbe tartozó, de valamilyen uniós relevanciával bíró kérdés esetén segítenek abban, hogy az adott kérdésben melyik (tagállami) hatóság kompetens, hol lehet hivatalos választ találni a felmerülő kérdésekre.

Az EUvonal 2012 elejétől megújult formában ismét elérhető, a szolgálat a Külügyminisztérium, az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete és az Európai Parlament Tájékoztatási Irodája megbízásából az Európa Pontban működik, ahol hétköznaponként 10 és 18 óra között személyesen is válaszolnak az uniós kérdésekre. Emellett az érdeklődők kérdéseikre a szolgálat honlapján is választ találhatnak, amely Magyarország legkiterjedtebb EU-val kapcsolatos, naprakész és gyakorlatias információkat tartalmazó információs oldala, de elérhetőek Skype-on keresztül (EUvonal) is hétköznaponként 10 és 13 óra között, a kérdéseket a szolgálat írásban az info (kukac)euvonal.hu e-mail címen keresztül fogadja.

Az EUvonal kilencedik születésnapjához és újraindulásához kapcsolódóan a szolgálat munkatársai ma (február 10-én) egy nyílt nap keretében várják az érdeklődőket 10 és 18 óra között. A résztvevők az Európa Pont megszokott szolgáltatásain kívül betekintést nyerhetnek az EUvonal munkájába, átfogóan tájékozódhatnak az EU-s mindennapokról, uniós tudásukat pedig egy rövid, születésnapi kvízzel tesztelhetik.

0 Vissza