cop21_cover.PNGTavaly decemberben végre megszületett a várva várt megegyezés: a világ országai elfogadtak egy jogilag kötelező erejű megállapodást az üvegházhatású gázok kibocsátásának globális csökkentéséről. A nemzetközi közösség régóta várt erre a pillanatra: a világsajtó hosszan és hangosan ünnepelte és méltatta a COP21 csúcs eredményét. A klímatárgyalások hosszú évek után, úgy tűnik, eredményre vezettek.

0 Vissza

klima1_1.jpg2015. december 12. a nemzetközi és hazai sajtó visszhangja alapján az éghajlatváltozás elleni összefogás sikernapjaként könyvelhető el. A felfokozott hangulatban várt párizsi COP21 klímakonferencia – amelynek előzményeit és várható eredményeire vonatkozó latolgatásunkat itt írtuk meg – zárása után a sajtó nem fukarkodott a szélsőséges kijelentésekkel: „Tapsvihar a klímacsúcson”, „Megmenekül a Föld”, „December 12. történelmi jelentőségű nap”, „A fosszilis energiahordozóknak befellegzett” – néhány cím a megállapodásról beszámoló cikkekből.

1 Vissza

banksy.pngPár nap múlva, november 30-án kezdődik Párizsban a COP21 klímakonferencia, az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezménye feleinek találkozója. A találkozó sorsfordító lehet a bolygó jövője szempontjából: a Rióban, 1992-ben elindult nemzetközi klímavédelmi együttműködés 2020 utáni időszakra vonatkozó megújítása a cél, minden országra kötelező vállalásokkal. Számos kutatás és tanulmány igazolja, hogy az éghajlatváltozást elsősorban az emberi tevékenység okozza, kiemelten az üvegházhatású gázok (ÜHG) túlzott légkörbe engedése. Új megállapodás híján Földünk beláthatatlan károkat szenved – kiszámíthatatlan időjárással, olvadó jégtakaróval, általános tengervízszint-emelkedéssel, éhínséggel kell szembenéznünk, milliók kényszerülhetnek lakóhelyük elhagyására. Előzetes számítások alapján mindez csak úgy előzhető meg, ha az évszázad végégig az átlaghőmérséklet 2°C alatti mértékben emelkedik csak, ehhez viszont valamennyi – fejlett és fejlődő – országnak nagyon komolyan vissza kell fognia károsanyag-kibocsátását.

A mostani találkozót rengeteg tárgyalás előzte meg, nemcsak az együttműködés részes feleinek (COP) találkozói (amelyből ez a 21. lesz), de számos formális és informális egyeztetés is, amelyek a világ országainak eltérő álláspontját és elkötelezettségét igyekeztek közös útra terelni. A tagállamok nem bízzák a véletlenre az egyezmény létrejöttét: az elfogadandó kötelező erejű egyezményt a megelőző tanácskozások alatt már megszövegezték, és a végső tárgyalások eredményeképp szinte csak a megfelelő részeket kell majd aláhúzni / kitörölni a szövegéből. (Ez a draft szöveg itt olvasható.)

Ugyanígy nem bízták a véletlenre az egyes országok vállalásait sem – előzetesen egyeztetve felkérték a tagállamokat, hogy idén október elejéig hozzák nyilvánosságra, milyen vállalással érkeznek majd a decemberi csúcsra. Ezt a globális kibocsátások 93 százalékáért felelős 164 ország időre megtette, köztük az Európai Unió is, amely példaként elöl járva már tavaly ősszel ismertette az uniós tagállamok számára kötelezően teljesítendő közös vállalását, miszerint az EU a 2030-ig legalább 40%-kal csökkenti az ÜHG-kibocsátását az 1990-es szinthez képest. Az EU abból a szempontból is élen jár, hogy korábbi ambiciózus célkitűzéseinek valóra váltásával is nagyon jó úton halad: a legfrissebb kimutatások alapján 1990 és 2014 között már 23%-kal csökkentette ÜHG-kibocsátását, az eddig mért legalacsonyabb szintre redukálva azt.

Az unió bejelentésének hatására a világ két másik legnagyobb kibocsátója, az USA és Kína is viszonylag korán ismertette vállalásait – e három térség a világ összes ÜHG-kibocsátásának közel feléért felel. (Jelenleg az EU a globális kibocsátás 9%-áért, Kína a 25%-áért, az USA a 11%-áért felelős.) Az USA azt vállalja, hogy kibocsátását 26-27%-kal csökkenti a 2005-ös referenciaévhez viszonyítva, Kína pedig azt, hogy az egységnyi GDP-re jutó CO2-emisszióját 60-65 százalékkal csökkenti 2030-ig, szintén 2005-höz viszonyítva. Számos elemzés látott már napvilágot az eddig ismertetett vállalásokon alapulva. Egy független klímavédelmi kutatóközpont, a Climate Action Tracker a megismert kibocsátás-csökkentési célértékek alapján például úgy látja, hogy nagyon messzemenő eredményeket hozhatnak a vállalások, de még ennyivel nem biztosított a 2°C-os célkitűzés teljesítése. Mindezek mellett is vannak még törésvonalak a részes államok között – például a fejlődő országok erőfeszítéseinek támogatása, vagy a folyamatos és kötelező érvényű felülvizsgálatok kapcsán – de sokan derűlátóak a tárgyalások kapcsán, Párizsban meg kell születnie a megállapodásnak. Ahogy az ENSZ főtitkára, Ban Ki Mun fogalmazott: „Nincs B-terv, mert nincs B bolygó”.

Mi drukkolunk.

Infografika a COP21 klímacsúcs elé (nagyobb méretben a képre, vagy ide kattintva):

cop21c-01.png

További információ a klímacsúcsról, az EU álláspontjáról és előzetes kutatásokról:

Az illusztációként használt kép készítője Banksy.