Május 9. piros betűs nap az Európai Unió számára, e napon ünnepeljük ugyanis az Európa-napot. De mire emlékezünk ilyenkor, mi teszi e napot az Unió egyik legfontosabb szimbólumává? Integrációtörténeti gyorstalpaló következik.

A nap az EU egyik alapító atyjához, Robert Schumanhoz kötődik, aki németes neve ellenére francia politikus volt, egész pontosan Franciaország külügyminisztere 1948 és 52 között. Már nevében is jól jelképezi azt a francia-német összefonódást, amely híres beszédének is központi eleme. Robert Schuman a mai egyesült Európa megálmodóinak egyike, akik a második világháború borzalmai után következetesen képviselték azt az elképzelést, hogy az európai béke alapja csakis a francia-német megbékélés és tartós együttműködés lehet – amely később minél több országra kiterjedhet.

Schuman.pngMa már szinte elképzelhetetlen, de pár évvel a milliók életeit követelő világháború után az emberek számára egyáltalán nem volt egyértelmű, hogy Európában békében élhetnek. Élénken élt még bennük a háború minden borzalma és a bizonytalanság, hogy az országok ismét egymásra támadhatnak. Schuman és Európa többi megálmodója tulajdonképpen két dologra keresett választ: az egyik a hosszú távú béke biztosítása, a háború ellehetetlenítése, a másik a romokban heverő Európa gazdasági talpra állítása volt. A két örök rivális Franciaország és Németország megbékítése, illetve a kiterjedtebb európai együttműködés mindkettőre megfelelő válasznak tűnt – a gazdasági érdekközösségbe lépő országok kölcsönösen függnek egymástól, ezért nem érdekeltek egymás megtámadásában. Az országok gazdasági együttműködése, a sok kis apró belső piac helyett a közös gazdasági tér kialakítása pedig hosszú távon mindenki számára rengeteg pozitív eredménnyel kecsegtetett. Mára ez valóság, hiszen Európában hosszú ideje béke van, és az egységes belső piac is számtalan előnnyel jár az uniós polgár milliói számára.  

Schuman 1950. május 9-én elhangzott beszédében egy olyan együttműködés alapjait vázolta fel, amely a német vasércet és a francia kőszén-kitermelést és acélgyártást közös fennhatóság alá helyezi, egy, Európa más országai előtt is nyitva álló szervezet keretein belül. Ezzel a háború gyilkos eszközének, a fegyvereknek az előállítását is ellenőrzötté kívánta tenni, ami garantálhatta, hogy az együttműködésben érdekelt felek még egyszer ne fordulhassanak egymás ellen. Schuman a francia kormány nevében részletes javaslatot is tett a közös „Főhatóság” működésére, funkciójára, hangsúlyozottan a „nyitott” együttműködés mellett síkra szállva. Nyitott a csatlakozni vágyó demokratikus országok előtt, és nyitott további gazdasági területek bevonására. Schuman ezelőtt 53 évvel egészen pontosan megfogalmazta azt, ami mára a békét és az együttműködésen alapuló prosperitást 27 – nemsokára 28 – ország számára biztosítja az Európai Unióban.

Schuman javaslata nyomán nem sokkal később, 1951-ben megalakult az Európai Szén- és Acélközösség (ESZAK vagy Montánunió), amely az első nemzetek feletti európai intézményként az Európai Unióhoz vezető integráció egyik legelső és legfontosabb lépése volt – a többi pedig már történelem.

 

 

 

További információ a témával kapcsolatban:

0 Vissza

single-market-button-150.jpgOktóberben ünnepli az EU az egységes piac fennállásának 20. évfordulóját – több programunkon az EU egységes piacán megvalósuló lehetőségek és mobilitási programok kerülnek fókuszba, és ezt a témát járja körül az újrainduló Európa Akadémia egyik előadása is. Eljön hozzánk Litkai Gergely egy EU-s standuppal, a korrupció hazai és európai helyzetét pedig egy kétnapos korrupciós filmfesztivál keretében vizsgáljuk George Clooneyval (virtuálisan minden mennyiségben) és Réz Andrással (valóságban egyszeresen).

Október 9-én újra indul a Budapesti Gazdasági Főiskolával közösen szervezett Európa Akadémia című sorozatunk, az idei szemeszter címe „Egységes piac, közös pénz”. Ennek keretében négy alkalommal foglalkozunk majd az idén húszéves egységes belső piaccal, illetve az európai gazdasági válság leküzdésére irányuló megoldásokkal. Az első alkalomra a tavaly őszi, az eurózóna válságát elemző beszélgetés résztvevőit kértük fel újra, hogy értékeljék az elmúlt év eseményeit. Így a résztvevők (Szűcs Tamás, Ferkelt Balázs, Forián Szabó Gergely és Jankovics László) azt vitatják majd meg, mi vált valóra az akkori forgatókönyvek közül; mi a véleményük a gazdasági válság alakulásáról, milyen lépéseket tett az EU a válság leküzdésére, és ezek milyen eredményre vezethetnek. Az október 15-i alkalommal a Budapesti Gazdasági Főiskola oktatója, Törzsök Éva és Rácz Margit, az MTA VKI kutatója tekinti át a belső piac kialakulásnak állomásait.

litkai_1.jpgOktóber 17-én az egységes piac létrejöttének 20. évfordulóját ünnepeljük: a egységes piaci hét (október 15-20.) keretében a Külügyminisztériummal együttműködésben közönségnapot tartunk, ahol az egységes piac előnyeiről, elsősorban az EU-n belüli mobilitási lehetőségekről lesz szó. A közönségnapon a Magyarországon működő tájékoztató szervezetektől mindent megtudhattok, ami csak érdekel az európai továbbtanulással, munkavállalással, utazással vagy épp a kereskedelmi piacra lépéssel kapcsolatban. Az estet a többek között a Dumaszínházból ismert Litkai Gergely stand up show-ja zárja.

korrupcios-thrillerek.jpgOktóber 18-án és 19-én kétnapos Korrupciós filmfesztiválunkon négy filmet mutatunk be, a vetítések között pedig filmesekkel és szakértőkkel beszélgetünk a látottakról, a korrupció európai és magyarországi helyzetéről. Október 18-án a hét órától a Michael Clayton és az Il Divo – A megfoghatatlan című filmeket vetítjük, vendégünk Réz András lesz. A fesztivál második napján, 19-én hét órától A hatalom árnyékában című nemrégiben bemutatott filmet vetítjük, majd egy válogatást a Transparency International Magyarország rövidfilmjeiből, amelyek azt mutatják be, hogyan látják a fiatalok a korrupciót. A két vetítés között Bodoky Tamással, az http://atlatszo.hu/ főszerkesztőjével beszélgetünk.

Az Európa Pont októberi programjainak részletes leírása az Európa Pont Facebook oldalán olvasható. Valamennyi program ingyenes, szeretettel várunk minden érdeklődőt!

0 Vissza

276107_sunflower_madness.jpgKerek évfordulót ünnepel az EU: idén lesz ötvenéves a közös agrárpolitika (KAP), az európai integráció egyik sarokköve. A KAP nagy utat tett meg ez alatt az idő alatt: bár a közösen kialakított és formált klasszikus közösségi politika alapvető céljai változatlanok, az erre épülő szabály- és intézményrendszer, illetve a prioritások folyamatosan az aktuális szükségletekhez és kihívásokhoz igazodva formálódtak.

A KAP története tehát a folyamatos változás és reformok története is: alapításakor, 1962-ben – amikor a világháború emléke még élénken élt az alapító atyák és akkori vezető politikusok fejében – a legfontosabb prioritás az élelmezésbiztonság, a termelékenység fokozása volt: az, hogy a mezőgazdasági termelők megfelelő árakon megfelelő mennyiségű élelmiszert állítsanak elő. Ez a cél viszonylag hamar teljesült is, sőt, a hetvenes és nyolcvanas évekre a KAP saját sikerének áldozatává vált, amikor a mezőgazdasági üzemek olyan termelékenyek voltak, hogy a szükséges élelmiszermennyiségnél többet állítottak elő. Ez a túltermelést eredményező rendszer egyértelműen reformra szorult, amelyre megoldást az jelentett, hogy a KAP-on belül működő támogatásokat fokozatosan függetlenítették a termeléstől, a hangsúly áthelyeződött a termelők támogatására (a termelőknek közvetlenül nyújtott közvetlen kifizetésekre). Ezzel párhuzamosan, a kilencvenes évek elején fokozatosan előtérbe került egyfajta globális szemlélet, az, hogy a mezőgazdasági termelésnél is mind fokozottabban vegyék figyelembe a fenntarthatóság elvét. (Ebben nagy szerepet játszott a húsz évvel ezelőtti riói Föld-csúcs is.) Az európai mezőgazdaságban azóta egyértelmű a korábbi mennyiségi megközelítés helyett alkalmazott minőségi megközelítés alkalmazása: az egyre jobb minőségű áruk, a regionális élelmiszerek védelme és az ökológiai termelés kiemelkedő szerepet játszik a közös agrárpolitika alakításában.  A mezőgazdasági politikán belül a kétezres évektől vált hangsúlyosabbá a vidékfejlesztés, a vidéki térségek gazdasági, társadalmi és kulturális fejlesztése, a vidék és a természeti erőforrásaink épségének megőrzése, valamint a szigorú környezetvédelmi és állatjóléti szabályok betartatása.

Mindezek az alapelvek játsszák a legfontosabb szerepet a KAP aktuális (át)alakításában is – a jelenlegi támogatási csomag ugyanis 2013-ban lejár. Az újabb reformnál mindezek mellett figyelembe kell venni a mezőgazdasági termelés legfontosabb aktuális is és jövőbeli kihívásait is: 2050-re a világ élelmiszer-termelését meg kell kétszerezni, mivel a Föld lakossága folyamatosan nő, a jólét növekedésével pedig megugrik a húsfogyasztás. Emellett a politika megújításánál az éghajlatváltozás hatásaira (csökkenő biodiverzitás, talaj- és vízminőség romlása) is tekintettel kell lenni. Ezeket mind figyelembe veszi az EU 2010 során ismertetett reformjavaslat-csomagja, amelyben a fenntartható gazdálkodási módszerek, az innováció, a kutatás és az ismeretterjesztés kiemelt helyet kapott. Az ehhez kapcsolódó nyitott uniós konzultáció után, tavaly októberben ismertetett konkrét jogszabályokat tartalmazó javaslatcsomag már a konzultáció során felmerült szempontokat is figyelembe veszi.

logo_kap50.jpgA közös agrárpolitika tehát folyamatosan megújul, ahogy a külső körülmények és igények is folyamatosan változnak – a KAP fennállásának 50. évfordulója kiváló lehetőséget nyújt arra, hogy a vidék főbb szereplői és az európai polgárok egy közös projekt keretében gondolkodjanak és vitatkozzanak a mezőgazdaság életünkben betöltött szerepéről, valamint a KAP működéséről. Erre teremt lehetőséget „a KAP 50 éve" kampány, amelynek keretében szerte Európában számos fórumot szerveznek a mezőgazdasági politikában érdekelt szereplők bevonásával az uniós és nemzeti intézmények – ezekről részletesebb információ található a kampány hivatalos honlapján. A honlap részletesen bemutatja a közös mezőgazdasági politika történetét, fejlődését és eredményeit, valamint a jövő kihívásait, az ehhez kapcsolódó helyi szintű rendezvényeket, valamint gyakori kérdéseket a KAP-pal kapcsolatban – érdemes tanulmányozni. A KAP emellett a Sziget immár szokásos EU-pontján (European Meeting Point) is főszerepet kap majd, ahol a hasznos információk, játékok és nyeremények mellett idén interaktív formában az EU egyik legrégebbi és legfontosabb szakpolitikájával is megismerkedhettek.

0 Vissza