cover_kari.PNGAhogy karácsonyi készülődés nem létezhet karácsonyi vásárok nélkül, úgy kötelező eleme minden vásárnak egy-egy különlegesen feldíszített karácsonyfa. Sok helyen a köztéri fák felállítása, feldíszítése összekapcsolódik az adventi időszak kezdetével, és az ünnepekre való ráhangolódás fontos kelléke. A mai karácsonyfaállítás hagyományáról már a 16. századból fennmaradtak írásos emlékek, német területekről. A szokás onnan terjedt el Európa és a világ számos országába.

Alábbi gyűjteményünkben a legérdekesebb / legszebb köztéri karácsonyfák közül mutatjuk a kedvenceinket. Ti még mit tennétek rá a listára? Írjátok meg!

karifa_london.jpg

London, Trafalgar tér
Az Egyesült Királyság legismertebb karácsonyfáját minden évben a Trafalgar téren állítják fel. A fenyőfa hagyományosan a norvég király ajándéka, aki 1947-től ajándékoz egy csodaszép, legalább 20 méter magas fenyőfát London (Westminster) városának – hálául a II. világháborúban nyújtott támogatásért. A fa feldíszítése és fényeinek felgyújtása december első csütörtökjén a karácsonyi készülődés egyik legfontosabb mozzanata, amelyet minden évben több ezren várnak a Trafalgar téren.


karifa_parizs.jpg
Párizs, Lafayette áruház

A párizsi Lafayette bevásárlóközpont hagyományosan a karácsony előtti sürgés-forgás, ajándékbeszerző körutak egyik legfontosabb csomópontja. A vásárcsarnok belső terében minden évben valamilyen más tematika alapján díszítik fel a központi karácsonyfát: idén mintha Willy Wonka csokigyárába lépne a vásárló: csupa cukor és édesség az egész fa.


karifa_vilnius.jpg

Vilnius, Katedrális tér

A litván főváros nem először rukkolt elő ilyen szemkápráztató karácsonyi díszítéssel: az UNESCO világörökségi listáján is szereplő tér a legjelentősebb helyi karácsonyi vásár színhelye, amelynek közepén egy közel 30 méter magas fenyőfa áll. A fa és a tér díszítéséhez több mint 70 ezer izzót használtak fel a „karácsonyi város” nagyjából 2500 négyzetméterén. A dekoráció tiszta időben állítólag valamennyi Vilnius felett elhaladó repülőgépről szabad szemmel is látszik.


karifa_lisszabon.jpg
Lisszabon, Praça do Comércio

Lisszabonban a Praça do Comércio, a város főtere ad helyet az ország – és egy időben a világ – legmagasabb karácsonyfájának. Az itteni karácsonyfa nem valódi fenyőfa alapú, hanem minden évben valamilyen mesterségesen felépített karácsonyfa installáció, ahova be is lehet lépni. Az idei fa különlegessége, hogy betérve a „karácsonyfa-házba”, minden adományként adott euró egy-egy gyertyát meggyújt a fán. Az összegyűlt pénzt a karácsonyi időszak után a Caritas segélyszervezetnek adják, amely a gyermekszegénység elleni küzdelemre fordítja az adományokat.


bazilika_2017.PNG
Budapest

Idén november 24-én nyitott a város egyik leghangulatosabb karácsonyi vására a Bazilika előtti téren, közepén egy korcsolyapályával, amelynek közepére kerül már hagyományosan az ünnepi karácsonyfa. A fa általában egyszínű díszeket és fényeket kap, kék és piros fényekben láthattuk eddig. Kézműves termékek és mindenféle finomságok várják a látogatókat a téren egészen január 1-ig – a vásár idén negyedikként végzett a legjobb európai karácsonyi vásárok közönségszavazásán.


karifa_roma.jpg

Róma, Vatikán

1982 óta hagyomány, hogy Rómában, a Vatikánban, a Szent Péter téren szintén egy hatalmas karácsonyfát emelnek. II. János Pál pápa idejében állították az első ilyen fát, előtte a pápai államban ez nem volt szokás. A fát minden évben valamelyik európai ország katolikus egyháza adományozza a Vatikánnak, ezúttal Lengyelországból érkezett a 28 méter magas fa. A fa mellett a téren egy emberi nagyságú betlehemi jászolt is felépítenek.


karifa_ffurt.jpg

Frankfurt, Römerberg és Paulsplatz

A frankfurti karácsonyi vásár Németország egyik legrégebbi és legforgalmasabb vására. Az óvárosi helyszíntől nem messze felsejlenek a modern metropolisz körvonalai. A város központjában találjuk a központi karácsonyfát – idén egyszerű díszítéssel. Az idei fa a Sauerland (Észak-Rajna-Vesztfália) egyik erdőjéből származik.


karifa_gubbio.png
Gubbio, Monte Ingino
És a legnagyobb kedvencünk: a világrekorder gubbiói karácsonyfa Olaszország Umbria tartományából. Aki olvasta az Utas és holdvilág című könyvet, az ismerheti ezt a varázslatos várost – de amiről Szerb Antal nem írt, az a város melletti dombon minden decemberben megjelenő hatalmas karácsonyfa (a hegyre egyébként a világ egyik legizgalmasabb kalitka-felvonójával – Funivio – lehet feljutni). Ahogy a lisszaboni, úgy ez is egy kicsit csal: a karácsonyfa valójában egy több száz izzóból álló 750 méter magas és 450 méter széles installáció a Monte Ingino hegy oldalában, amelyet 1991-ben a Guinness Rekordok könyvébe is felvettek mint a világ legnagyobb karácsonyfáját. Világítását minden évben ünnepélyes keretek között kapcsolják fel – 2014-ben például maga Ferenc pápa gyújtotta meg a fényeket.

A képek forrása: borítókép; London; Párizs; VilniusSaulius Žiūra; Lisszabon; Róma; Frankfurt; Gubbio  

---

Az Európa Pont az Európai Bizottság információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.

Olvasd el többi bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon és gyere el ingyenes programjainkra
!

0 Vissza

nemzetiallatok_cover.jpgBölény, nyuszt, muflon, katica – a legtöbb országnak van valamilyen nemzeti állata, amelyhez különleges érzelmek kötik a helyieket. Van, ahol a címerben szereplő állat a kiválasztott, máshol a nemzeti legenda szereplője. Vérmérséklettől, földrajzi elhelyezkedéstől és történelmi hagyományoktól is függően választottak az európai nemzetek is saját állatot – a legérdekesebbek közül válogattunk.

katica.jpg

Lettország: katica

Lettország jövőre ünnepli függetlensége kikiáltásának századik évfordulóját. A lett – akárcsak balti szomszédai – igen öntudatos nép, és szorosan kötődik nemzeti identitásukat meghatározó szimbólumaihoz. Nemzeti állatuk a kis kétpettyes katica (még csak nem is a hétpettyes!), ami egyben a lettek szerénységéről is árulkodhat. A katica az ország egyik legkedveltebb jelképe, gyerekmesék állandó főszereplője. Lett neve mārīte, amely a lett mitológia egyik legfontosabb istensége, a Földanyát szimbolizáló Māra nevéből származik. Lettország hivatalos honlapja alapján a katicát megfontolt, de igyekvő járása, valamint kiemelkedő önvédelmi képessége emelhette a legnagyobbak közé az országban.

nemzetiallatok02.jpg

A lengyel bölény

Bár hivatalosan nem számít nemzeti állatnak, mégis Lengyelország jelképének tekinthetjük a tekintélyes megjelenésű európai bölényt (żubr europejski). A Białowieża hatalmas erdeiben bóklászó nagytestű patás Európa legnagyobb szárazföldi állata. A vadon élő állomány kihalása után széleskörű nemzetközi összefogás mentette meg a bölényeket a teljes kihalástól. Az 1929-ben Lengyelországban visszatelepített állatok utódai közül jelenleg közel 800 példány, a világ legnagyobb szabadon élő állománya található a białowieżai nemzeti parkban, amely az UNESCO világörökség része. Ha a lengyel sztyeppén nem is, a Żubrowka címkéjén már biztos sokan találkoztatok a hatalmas bölénnyel.

nemzetiallatok03.jpg

Franciaország: a (gall) kakas

Franciaország elválaszthatatlan, bár nem hivatalos nemzeti szimbóluma a gall kakas (coq gaulois). Már a latin „gallus” szó is egyszerre utal a kakasra és a gall népre. A madár a középkorban a remény és a hűség jelképeként még inkább vallási szimbólum volt, a reneszánsztól kezdődően azonban egyre inkább a felemelkedő francia nemzetet jelképezte. A francia forradalom alatt már a nemzeti identitás egyértelmű szimbóluma volt. Kis törést jelentett a napóleoni időszak, amikor a kakast sasra cserélték, mondván, a kakas nem elég erős és hatalmas ahhoz, hogy a francia birodalom szimbóluma lehessen.

1830-ban aztán rehabilitálták a házimadarat, és a nemzeti gárda zászlaján és uniformisán is szerepel. Az első világháború alatt a gall kakas a porosz sassal szemben a patriotizmus, nemzeti ellenállás és bátorság jelképe volt. Bár paraszti származása miatt nem kizárólag pozitív asszociációkat kelt, ekkortól külföldön is egyre inkább elterjedt a kakas használata francia nemzeti szimbólumként.

nemzetiallatok04.jpg

Ciprus: a muflon

nemzetiallatok05.jpgNemzeti állatként Cipruson más nem is jöhet szóba, mint a ciprusi muflon (ovis gmelini ophion), igazi helyi természeti kincs, a nemzeti örökség része. A ciprusiak szerint nagyjából i.e. 8000 óta tartozik a ciprusi tájhoz (és erdőhöz) ez a hatalmas, sarló alakú szarvat viselő vadjuh. Az ókorból fennmaradt mozaikok is arról árulkodnak, hogy a muflonok valóban régóta időznek már a szigeten. Fennmaradásuk egy ideig kérdéses volt, a túlvadászat ugyanis néhány tucatra csökkentette számukat az 1930-as években. A vadászat szigorításával sikerült megállítaniuk a folyamatot, és mára már nincsenek veszélyben a kis tülkösszarvúak. A ciprusiak kedvenc állatukat nemzeti ötös eurócentjükön is megörökítették.

nemzetiallatok06.jpg

Litvánia: a fehér gólya

Litvániának hivatalosan 1973 óta a fehér gólya (baltasis gandras) a nemzeti állata, de más nemzetek is előszeretettel gondolják sajátjuknak a magas oszlopok és kémények tetején fészkelő költözőmadarat. Elég csak a nyári magyar tájakra vagy Petőfi gólyát dicsérő költészetére gondolnunk – valahogy sokunkat nem hagy hidegen a jelenléte. Sőt, a meghatóan hosszú repülőút után Közép- és Dél-Afrikában áttelelő madarakat a világ túlsó felén a helyiek is sajátjuknak tartják. Litvániában különös megbecsüléssel bánnak az elegáns madarakkal.

Miért éppen a fehér gólya?  A litvánok úgy tartják, hogy a gólya harmóniát és szeretetet – meg persze gyermekáldást – hoz azokra a házakra, amelynek a tetején fészkel. Emiatt örömmel, szeretettel és tisztelettel bánnak a gólyákkal, amikor megjelennek a lakott terület közelében. A gólya – Magyarországhoz hasonlóan – a helyi folklór, népszokások, népköltészet és népművészet részévé vált az elmúlt évszázadok során, a litván posta bélyegen is szerepelteti a madarat.

nemzetiallatok07.jpg

Horvátország: nyuszt

nemzetiallatok08_1.jpgA hosszú, bozontos farkú, fürge menyétféle, a nyuszt (kuna) Horvátország nemzeti állata. Akkora megbecsülésnek örvend déli szomszédainknál, hogy a horvát pénznemet is róla nevezték el kunának (a váltópénzt pedig a hársfáról lipának). Az aprópénzek mindegyikén, a címletet jelző szám mögött megjelenik az elfutó nyuszt alakja. Nem véletlen ez sem: a horvátoknál a kis erdei, barna szőrű ragadozó finom bundáját használták korábban pénzhelyettesítő eszközként.




Képek forrása: katica; európai bölény; kakas; muflon; fehér gólya(1); fehér gólya(2); nyuszt

---

Az Európa Pont az Európai Bizottság információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.

Olvasd el többi bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon és gyere el ingyenes programjainkra!

0 Vissza

szabadsagszobor09.jpgHa „szabadságszoborról” van szó, a legtöbbeknek talán New York egyik fő jelképe, a fáklyát magasba tartó női alak, a Párizsban készült világhírű alkotás ugrik be. Ugyanakkor Európában is találunk ilyen emlékműveket, amelyek legtöbbször az országok függetlenségének állítanak emléket, vagy valamely idegen hatalom uralmának végét jelképezik. Mostani összeállításunkban ilyen szabadságszobrokat gyűjtöttünk össze szerte Európából. Ha ismertek ezeken kívül is hasonló szobrokat, és kiegészítenétek a listát, írjátok meg kommentben!

szabadsagszobor01.jpg

Budapest

Itt van például a jól ismert budapesti, Gellért-hegy tetején feszítő, égnek tartott kezeiben pálmaágat tartó Szabadság-szobrunk, amit viccesen „a város legnagyobb sörnyitójaként” is szoktak emlegetni. Az eredetileg Felszabadítás-szobor névre hallgató emlékmű Kisfaludi Strobl Zsigmond alkotása, amelyhez egy soproni röntgenasszisztens, Thuránszkyné Gaál Erzsébet állt modellt. A szobor 1947 óta magasodik a főváros fölé, emléket állítva a német hadsereget Budapestről kiverő szovjet hadsereg haditettének – azóta Budapest egyik legfőbb szimbólumává vált.

szabadsagszobor02.JPG

Kaunas, Litvánia

A litván nagyvárosban, Kaunasban 1928-ban avatták fel az ország független államiságának 10. évfordulója alkalmából Juozas Zikaras 12,5 méter magas alkotását. A kaunasi szabadságszobrot azonban az ország szuverenitásának elvesztése után, 1950-ben a szovjet rezsim ledöntötte. 1966-ban egy litván szobrász restaurálta a szobrot, és azt egy múzeumban helyezték el. Egykori helyére csak az újbóli litván függetlenség elnyerése után, 1989-ben állíthatták fel újra.

szabadsagszobor03.JPG

Rīga, Lettország

Lettország fővárosa, Rīga szívében is található egy jól ismert szabadságszobor. Az I. Péter cár lovas szobra helyére emelt függetlenségi emlékmű részben közadakozásból, 1935-ben készült el. 56 szoboralakjának legjelentősebbje az oszlopon álló, 3 csillagot a feje fölé emelő, 9 méteres női alak, aki a szabadságot jelképezi. Kārlis Zāle szobrász alkotása összesen közel 43 méter magas, és a három történelmi lett tartomány függetlenségének elnyerése emlékére állították. A szobor szimbolikus jelentőséggel bírt: a szovjet időszakban a lettek rendszeresen virágokkal díszítették a független lett államnak emléket állító szobrot, így a szovjet vezetőknél többször felmerült az eltávolíttatása. Végül csupán megközelíthetetlenné tették a lakosok számára azzal, hogy trolibusz-depót raktak köré. A lett függetlenség újbóli elnyerését követően többször restaurálták a leromlott állapotú emlékművet, és ismét méltó környezetet alakítottak ki körülötte.

szabadsagszobor04.jpg

Valletta, Málta

1989-ben, Málta függetlenségének 25. évfordulójára emelték a máltai szobrász, Ganni Bonnici által készített szabadságszobrot a fővárosban, Vallettában. A márványtalpon álló függetlenségi emlékmű 8,5 méter magas, ezzel a szigetország legnagyobb szobra. Az emlékmű tetején Málta allegóriája, a bronz nőalak a múlt kötöttségeit szimbolizáló szalagoktól megszabadulva tör előre, kezében az ország zászlaját magasba tartva.

szabadsagszobor05.jpg

Nicosia, Ciprus

A másik mediterrán szigetország, Ciprus fővárosában, Nicosiában az 1973-ban emelt szabadságszobrot azok emlékére állították, akik az 1955 és 1959 közötti britek elleni szabadságharcban részt vettek. Az emlékmű tetején levő, szabadságot szimbolizáló női alak az alatta elhelyezkedő két szabadságharcost figyeli, akik egy láncot húznak, amellyel kiszabadítják a cipriótákat a brit rabságból.

szabadsagszobor06.jpg

Mitilíni, Leszbosz, Görögország

A hírekből és irodalmi tanulmányainkból is ismerős Leszbosz szigetének fővárosában, Mitilíniben is látható egy, a New York-ihoz meglepően hasonlító szabadságszobor. Ez nem véletlen: a helyi festőművész, Georgiosz Jakobidesz tervei alapján Gregoriosz Zevgolisz által készített bronzszobor szintén egy fiatal lányt ábrázol, aki égő fáklyát tart a kezében. Az 1930-ban emelt, 15 méter magas szobrot egy helyi lakos rendelte meg, aki a szigetről vándorolt ki New Yorkba, ahol elhatározta, hogy ha hazatér, ott is elkészítteti a számára oly kedves szobor mását. A szobor a görög hazáért életüket áldozó nemzeti hősöknek állít emléket.

szabadsagszobor07.jpg

+1: a New York-i Szabadság-szobor Párizsban

Ahogy már egy korábbi posztunkban is bemutattuk, a világ leghíresebb szabadságszobra Párizsban, Frédéric Auguste Bartholdi szobrász által, Gustave Eiffel szerkezeti terveinek felhasználásával készült. A szobor – amelyet a franciák ajándékba készítettek az Egyesült Államoknak függetlenségének 100. évfordulójára – finanszírozási nehézségek miatt csak közel tíz év alatt, 1875 és 1884 között készült el. A szobrot 350 darabra szétszerelt állapotban szállító hajó 1885-re érkezett meg az Egyesült Államokba, és a következő évben állították fel mai helyén, a New York-i Liberty Islanden.

szabadsagszobor08.jpgÉrdekesség, hogy ennek a szobornak kicsinyített mását ajándékozták az amerikaiak Párizsnak 1889-ben, a forradalom századik évfordulóján, amely ma az Île aux Cygnes szigeten áll, arccal az Egyesült Államok felé, Párizs belvárosában.












Képek forrása:
Budapest(1,2); Kaunas; Riga(1); Riga(2); Valletta; Nicosia; MitilíniPárizs(1); Párizs(2)

---

Az Európa Pont az Európai Bizottság információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan. 

Olvasd el többi bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon és gyere el ingyenes programjainkra!

1 Vissza

ora_1.jpgÉvről évre az órák visszaállításával veszi kezdetét a téli időszámítás. Akik szeretnek és tudnak sokat aludni, ennek örülnek – legalább egy napig –, amikor ennek köszönhetően egy órával többet alhatnak éjszaka. Az óraátállítás a legtöbbeknek azonban inkább nyűg, támogatottsága egyáltalán nem egységes jelenleg – időről időre felmerül, hogy eltöröljék ezt a gyakorlatot. De mennyiben dönthet egy tagállam maga arról, hogy hány óra van a területén?

Miért ez az egész? Pro és kontra

Az átállítás eredeti célja az energiamegtakarítás volt, ám mára számos tanulmány hívja fel a figyelmet arra, hogy az átállítással (az ébrenléti és a világos időszak közelítésével) elért energiaspórolás korántsem egyértelműen kimutatható. Emellett pedig egyre több kutatás figyelmeztet az óraátállítás lehetséges negatív egészségügyi következményeire. Tanulmányok támasztják alá, hogy az emberek mintegy ötödénél káros következménnyel jár: megzavarja a kialakult bioritmust, munkahelyi produktivitást, emellett sokkal több közlekedési baleset történik ilyenkor. (Érdekesség, hogy idén épp az emberek „belső órájának” kutatásáért kapta három amerikai kutató a Nobel-díjat.)

Sok ország követi a téli-nyári időszámítás gyakorlatát az EU-n kívül is, de például Oroszország, Kína és Japán nem. (Oroszország nem is olyan rég, 2011-ben törölte el a nyári időszámítást az országban a káros egészségügyi hatások miatt). Jelenleg valamennyi uniós ország használ téli és nyári időszámítást, a kérdés azonban régóta megosztja az európai országok közvéleményét. Számos országban gyűjtöttek aláírásokat is ellene. Az óraátállítás eltörléséről viszont nem dönthet egyoldalúan egy tagállam sem – az ezer meg ezer szálon összekapcsolt egységes uniós belső piacon komoly fennakadásokat okozna egy ilyen lépés. Az átállítás eltörléséről csakis uniós szinten határozhatnának a tagállamok, jelenleg egy uniós rányelv (2000/84/EK) szabályozza az óraátállítás pontos menetét.

ejjel.jpeg

Konkrétan mit szabályoz a kérdésben az EU?

A nyári időszámítást egy évszázaddal ezelőtt a háború miatti energiamegtakarítás céljából vezették be először Németországban és az Osztrák-Magyar Monarchiában. Ez követően mások is átvették a gyakorlatot, a legtöbb mai uniós ország pedig az 1960-as, 70-es években állt át a nyári időszámításra. Nem létezett azonban egységes szabályozás arról, hogy pontosan mikor is kell átállítani az órát. Ez pedig a közlekedési ágazatban okozott sok bonyodalmat. Ezért az uniós kormányok az 1980 és 1994 között elfogadott több irányelvben végül arra jutottak, hogy a nyári időszámítás március utolsó vasárnapján, a téli időszámítás pedig október utolsó vasárnapján kezdődjön, ez ma teljesen egységes az egész EU-ban.

A téli és nyári időszámítás, az EU-s szinten egyeztetett időzítés az átállásra tehát uniós harmonizáció eredménye, amelyre az egységes belső piac működése szempontjából van szükség, egyoldalúan nem dönthet már tagállam az átállítás eltörléséről. Emellett ugyanakkor a tagállamok maguk dönthetnek arról, hogy mely időzónához tartozzanak, ebbe a kérdésbe egyáltalán nem szól bele az EU. Jelenleg az EU-n belül három különböző időzónához tartoznak tagállamok.

europa_idozonak.png

Esély a változásra?

A kérdésről nemcsak tagállami szinten vitáznak, de a lehetséges eltörlés ötletét egyre többen támogatják uniós politikusok közül is. A kérdés számos alkalommal szerepelt már az Európai Parlament napirendjén. Legutóbb épp a napokban, a strasbourgi plenáris idején tartott sajtótájékoztatót a kérdésről Pavel Svoboda, az óraátállítás eltörlésének egyik fő EP-s szószólója. Az ott elhangzottak alapján hetven fős informális munkacsoport alakult a kérdésben, valamennyi EP-frakció képviseletével, akik most megpróbálják rávenni az Európai Bizottságot, hogy változtassa meg kapcsolódó szabályozását, és törölje el az óraátállítást.

Mi változna Magyarországon, ha eltörölnék az átállítást?

Fontos megjegyezni, hogy az „eredeti”, vagy sztenderd időszámítás a téli; a nyárit vezették be az addig egységes téli időszámítás korrigálására. Tehát, ha az EU-ban és így Magyarországon megszűnne a nyári időszámítás, akkor egész évben alapesetként azt az időt használnánk, amelyre most a hétvégén térünk majd át. Ez azt jelentené, hogy nyáron a leghosszabb nappalok idején nem fél öt körül, hanem fél négy körül kelne a nap; és nem kilenc körül, hanem nyolc óra körül nyugodna, a télközépi világosság pedig reggel fél nyolctól háromnegyed négyig tartana.

Az átállítás eltörlésével, az állandó téli időszámítással tehát Magyarországon valójában a tavaszi-nyári-őszi esték világosságát csökkentenénk. Éppen ezért vannak, akik szerint nem az őszi-tavaszi óraátállítás a fölösleges, hanem Magyarország egyszerűen rossz időzónában van. Egyre többen érvelnek amellett, hogy Magyarországnak – amely a közép-európai időzóna keleti határán fekszik – érdemes lenne a kelet-európai időzónához csatlakoznia. Ezzel mindig egy órával később sötétedne, több programot tudnánk még világosban szervezni a nap végén, ugyanakkor ehhez a reggeli világosságot kellene beáldoznunk sok téli reggelen.

Ti mit választanátok?

reggel.jpeg

Mhamis_baratok_17b-01.pngindig lesznek hamis barátoklegalábbis nyelvtanuláskor nagyon nehéz elkerülni őket. „Hamis barátoknak”, a francia faux amis-ból magyarosítva azokat a szavakat hívjuk, amelyekről szinte biztosan azt gondoljuk, hogy tudjuk a jelentésüket egy másik ismert nyelv hasonló szava miatt, ám kiderül, hogy meglepő módon teljesen más értelemmel bírnak. A nyelvek európai napjára tavalyi hasonló gyűjtésünk után ismét ilyen becsapós szavakat gyűjtöttünk. Ismertek még ilyen hamis barátokat? :-) (Nagyobb méretben itt tudjátok megnézni a grafikát.)

Nyelvi sokszínűség Európában

Az Európai Unió egyik legfőbb erőssége a sokszínűség. Különösen igaz ez a tagországok lakosai által beszélt rengeteg nyelvre. Az EU-nak jelenleg 24 hivatalos nyelve van. Az EU-ban minden uniós polgárt megillet a jog, hogy hazájának hivatalos nyelvén hozzáférjen az összes uniós dokumentumhoz, továbbá hogy anyanyelvén kommunikálhasson az európai intézményekkel. A tagállamok közötti magas szintű találkozókon a résztvevők szintén saját nyelvükön szólalhatnak fel.

A 24 hivatalos nyelv mellett mintegy 79 nyelvet regionális vagy kisebbségi nyelvként tartanak számon. Ezek közül a baszk, a katalán, a galíciai, a skót, a gael és a walesi „hivatalos társnyelvnek” minősül, amelyeknek használata bizonyos esetekben engedélyezett az EU intézményeiben. A 28 tagállam 24 hivatalos nyelvének közös használata azt jelenti, hogy összesen 552-re (!) tehető a fordítási kombinációk száma az EU intézményeiben, ami jelentős tolmácsolási és fordítási erőforrást igényel, de erről a sokszínűségről nem mond le az EU.

A nyelvi sokszínűséget az egyedi, más nyelvekre lefordíthatatlannak tűnő szavakban, kifejezésekben is megtaláljuk. Korábban blogunkon két alkalommal is bemutattunk egy gyűjtést az ilyen, jellegzetes szavakból. Az európai nyelvek gazdagsága az egyedi szólásokban, mondásokban is tetten érhető – egy-egy kifejezést másképp mond az angol, a magyar (amikor nálunk piros hó esik, akkor az angoloknál a malacok repülnek, a letteknél meg kirügyezik a seprű).

A Nyelvek Európai Napja – Európai Nyelvi Koktélbár

Szeptember 26. a nyelvek európai napja. Európa nyelvi és kulturális sokszínűségét az Európai Bizottság az EU-s országok kulturális intézeteivel közösen idén is Európai Nyelvi Koktélbárral ünnepli. Ez az első alkalom, hogy a rendezvényt Debrecenben tartjuk: 2017. október 10-én a Debreceni Egyetem Főépületében, a díszudvaron várják az érdeklődőket a kulturális intézetek és nyelvi centrumok standjai nyelvi kvízekkel, mini nyelvórákkal. Az Európai Koktélbár programjain nyerhettek nyelvtanfolyamokat, ingyenes nyelvvizsga-lehetőségeket, könyveket, filmeket, és számos más hasznos meglepetést is. A programról további részleteket a rendezvény és az esemény Facebook-oldalain találhattok.

Képgaléria idei és tavalyi gyűjtésünkből - ismertek még hasonló szópárokat?


---
Az Európa Pont az Európai Bizottság információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.

Olvasd el többi bejegyzésünket, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon és gyere el ingyenes programjainkra!

d141.jpgA világtörténelem folyamán a cenzúra mindig fontos eszköz volt a hatalom kezében, hogy a hivatalos ideológiától távol eső, vagy azzal szemben álló gondolatokat távol tartsa a társadalom nagyobb részétől. Szerencsére mára Európában ezt már nehéz elképzelni, de a legtöbb európai ország történelméből ismerős ez, és a világ más pontjain sajnos még ma is bevett gyakorlat. A cenzúra ellenében, a gondolkodás szabadságának fontosságára hívja fel a figyelmet az idei Documenta összművészeti esemény egyik legérdekesebb installációja, a „Könyvek Parthenónja”.

A németországi Documenta kiállítást ötévente rendezik meg Kasselben 1955 óta. Mára egyértelműen korunk jellemző dilemmáira, problémáira reflektáló kortárs alkotások kerültek a kiállítás középpontjába, amely idén is száz napig – még szeptember 17-ig – várja az érdeklődőket Németország közepére, Kasselbe. A Documenta kasseli eseményein ebben az évben 35 helyszínen – parkban, múzeumban, moziban, egykori földalatti pályaudvaron – több mint 160 művész mutatkozik be. (A szemlének idén is van magyar vonatkozása, a Budapesten született amerikai művész, a környezetszobrászat úttörőjeként számon tartott Agnes Denes The Living Pyramid című munkáját lehet megnézni egy kasseli parkban.)

Az idei Documenta kétségkívül egyik legizgalmasabb helyszíne a Könyvek Parthenónja, Marta Minujín argentin képzőművész alkotása. Az installáció a görög Parthenón mása, amelyet közel százezer, korábban vagy jelenleg valamelyik országban betiltott könyv borít. Az argentin művész ezzel tiltakozik a gondolkodás szabadságának korlátozása ellen. Az alkotást már 1983-ban, az argentin katonai junta bukása után felépítették Buenos Airesben. A mostani alkotást jelentős kutatómunka előzte meg, amely során létrejött egy több mint hatvanezer könyvet tartalmazó lista. Az alkotás ugyanakkor teljesen nyitott: az alkotó és a szervezők folyamatosan várják további könyvek jelölését a listára, valamint a betiltott könyveket is el lehet küldeni a szervezőknek. Az installáció éppen azon a helyen épült fel Kasselben, ahol korábban, a náci uralom alatt kétezer betiltott, a „német szellemiséggel ellentétes”, káros gondolatokat tartalmazó könyvet égettek el.

A betiltott könyvek között számos politikai, illetve társadalom- és vallásfilozófiai mű található, vagy olyanok, amelyeket egy adott rendszer erkölcstelennek bélyegzett. Ugyanakkor vannak népszerű kortárs regények is a listán (mint például a Harry Potter vagy a Da Vinci kód), amelyek bizonyos országokban okkultizmusuk miatt kerültek indexre. A listán számos világirodalmi klasszikus is megtalálható. Néhány példa a betiltott könyvek listájáról (egy kivonatolt lista itt olvasható, a kiállítás alapjául szolgáló hosszabb lista itt tallózható):

  • Dan Brown: A Da Vinci kód
  • Caroll Lewis: Alice csodaországban
  • Giacomo Casanova: Emlékiratok
  • Miguel de Cervantes: Don Quijote
  • Paolo Coelho: Az alkimista
  • Albert Einstein teljes életműve
  • Sigmund Freud teljes életműve
  • Johann Wolfgang von Goethe: Faust
  • Grimm testvérek: Grimm mesék
  • Jaroslav Hašek: Švejk, egy derék katona kalandjai a világháborúban
  • Thomsa Hobbes: A Leviatán
  • Niccolo Macchiavelli: A fejedelem
  • Franz Kafka teljes életműve
  • Milan Kundera teljes életműve
  • James Joyce: Ulysses
  • Thomas Mann teljes életműve
  • Karl Marx teljes életműve
  • George Orwell: 1984, Állatfarm
  • Jean-Jacques Rousseau: Társadalmi szerződés
  • Antoine de Saint-Exupéry: A kisherceg
  • Joanne K. Rowling: a Harry Potter könyvek
  • J.D. Salinger: A zabhegyező
  • Friedrich Schiller: versek
  • Jonathan Swift: Gulliver utazásai


Képgaléria az installációról:

A borítókép készítője: Roman März (documenta14)

---
Az Európa Pont az Európai Bizottság információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.

Olvasd el többi bejegyzésünket, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon és gyere el ingyenes programjainkra!

0 Vissza

emblematikus_epuletek16.jpgNéhány ikonikus építményről el sem tudjuk képzelni, hogy akár másképp is kinézhetnének. Pedig sok emblematikus európai épület egészen másképp is megvalósulhatott volna, ha a tervezésre kiírt pályázatot másik tervező nyeri.

Képes összeállításunk első részében londoni és párizsi épületek soha meg nem valósuló terveiből mutattunk be néhányat. A második részben pedig megnézzük, milyen lenne a pesti Duna-part egy teljesen eltérően kinéző országházzal, furcsa volna-e Berlin egy más stílusú Bundestag-épülettel, és hogyan nézne ki a londoni Eiffel-torony.

Reichstag/Bundestag, Berlin

Az egységes Németország 1871-es megalakulását követően hamar felmerült az igény egy megfelelő parlament megépítésére. Már a következő évben, 1872-ben kiírták a pályázatot az épület megtervezésére, amelyre több mint száz pályamű érkezett. Ezek közül Ludwig Bohnstedt von Gotha terveit választották ki, ám akkor még nem tudták megvásárolni a megfelelő telket hozzá. Emiatt 1882-ben, már a földterület birtokában újabb nemzetközi versenyt hirdettek, ahol közel kétszáz vetélytárs mellett végül Paul Wallot pályaművét választották ki. Nem sokon múlott, hogy nem a sokak által legjobbnak ítélt, a bécsi Heinrich Freiherrn von Ferstel által készített terv alapján épült meg a parlament. A Wallot tervei alapján készült Reichstag 1894-re épült fel, már akkor üvegkupolával a tetején. 1990 óta itt ülésezik az egyesült Németország törvényhozása, a Bundestag. Szimbolikus jelentősége miatt többször súlyosan megsérült. Az épületet 1995 és 1999 között teljesen felújították, a brit Sir Norman Foster által tervei alapján új üvegkupolát kapott.

emblematikus_epuletek01.jpg

emblematikus_epuletek02.jpg


A hágai Béke Palota

A hágai Béke Palota – amely az ENSZ elsődleges bírói szerve, a Nemzetközi Bíróság székhelye – szintén pályázat alapján épült fel. A Béke Palota egyben az Állandó Választottbíróság, a Hágai Nemzetközi Jogi Akadémia és egy nemzetközi jogot kutató magánintézet székhelye. A bíróság felépítéséhez szükséges másfél millió dollárt a szegény skótból amerikai acélmágnássá lett Andrew Carnegie biztosította, akit élete vége felé egyre jobban foglalkoztatta a nemzetek közötti béke kérdése. A nyertes, neoreneszánsz stílusban készített terv a francia Louis M. Cordonnier munkája. Érdekesség, hogy az épületet rengeteg nemzet ajándéka gazdagítja azon országok közül, akik részt vettek az 1907-es második hágai békekonferencián. Az ajtók Belgium ajándékai, a márvány Olaszországból érkezett, a szökőkút Dániából, a toronyóra Svájcból, a perzsaszőnyegek pedig Iránból.

emblematikus_epuletek03.jpg

Otto Wagner terve:

emblematikus_epuletek04.jpg

Franz Heinrich Schwechten terve:

emblematikus_epuletek05.jpg

Hendrik Petrus Berlage terve:

emblematikus_epuletek06.jpg

Országház, Budapest

Érintettségünk okán kicsit bővebben mutatjuk be a Parlamentre kiírt pályázat elutasított terveit. Már 1830-ban felmerült az önálló magyar országház megépítésének igénye, fel is kérték Pollack Mihályt a terv kidolgozására. A Pollack-féle verziót azonban 1843-ban a magas építési költségek miatt elvetették, és 1844-ben pályázatot írtak ki a parlament épületére, amely a mai Erzsébet téren kapott volna helyet. A szabadságharc után egy ideig feledésbe merült a kérdés, majd a kiegyezést követően, 1882-ben újabb pályázatot jelentettek meg a mai Kossuth téren felépítendő országházról. A számos színvonalas pályamű közül Steindl Imre neogótikus terveit választotta ki a bizottság 1883-ban. A tervek némi módosítása után az építkezés 1885-ben kezdődött el, és 1904-ben adták át a parlament épületét.

emblematikus_epuletek17.jpg

Pollack Mihály terve (1830):

emblematikus_epuletek07.jpg

Van der Nüll és Sicardsburg terve (1844):

emblematikus_epuletek08.jpg

Wilhelm Stier terve (1844):

emblematikus_epuletek09.jpg

Hauszmann Alajos terve (1882):

emblematikus_epuletek10.jpg

Schikendancz Albert és Freund Vilmos terve (1882):

emblematikus_epuletek11.jpg

Otto Wagner terve (1882):

emblematikus_epuletek12.jpg

Ferdinand Fellner és Hermann Helmer terve (1882):

emblematikus_epuletek13.jpg

Gerster Kálmán terve (1882):

emblematikus_epuletek14.jpg

Palóczi Antal terve (1882):

emblematikus_epuletek15.jpg

Steindl Imre nyertes terve (1882):

emblematikus_epuletek16.jpg

A londoni Eiffel-torony

Végül egy soha meg nem valósult építményt is bemutatunk. Párizs példáján fellelkesülve (irigykedve?) Londonban is elhatározták, hogy egy hasonlóan ikonikus tornyot építtetnek. Már az Eiffel-torony megépülésének évében, 1889-ben kiírtak egy pályázatot, ahova 68 terv érkezett. Jellemző, hogy ezek mindegyike az Eiffel-toronynál magasabb épülettel tervezett. A győztes pályaművet el is kezdték felépíteni a Wembley parkban, ám anyagi okok miatt 1894-ben félbemaradt az építkezés. Végül 1907-ben elbontották az addig elkészült vázat, és a helyére az angol nemzeti sportpályát, a Wembley Stadiont építették meg 1923-ra. 

emblematikus_epuletek18.jpg

emblematikus_epuletek19.jpg



Képek forrása: Reichstag(1); Reichstag(2); hágai Béke Palota(1); hágai Béke Palota(2); Parlament(1); Parlament(2); Parlament(3); Parlament(4); londoni Eiffel-torony(1); londoni Eiffel-torony(2)

 ---

Az Európa Pont az Európai Bizottság információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.

Olvasd el többi
 bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon és gyere el ingyenes programjainkra!

 

1 Vissza

landmark_cov.jpgVannak olyan ikonikus építmények, amikről szinte el sem tudjuk képzelni, hogy másképp is kinézhetnének. Létezhet-e Párizs az Eiffel-torony nélkül? Milyen lenne London a Tower Bridge helyén egy másik híddal, vagy ha Nelson admirális szobra nem oszlopon, hanem földgömbön állna? Sorozatunk első részében többek közt ezeket a meg nem valósult terveket nézzük át.

Sok emblematikus európai épület mai formája pályázatra beadott terv alapján keletkezett – és sokszor nem sokon múlt, hogy melyik tervező elképzelései alapján valósult meg végül. Nem annyira modern dolog ez – már i.e. 448-ban is így választották ki Athén ikonját, az Akropoliszt, vagy 1419-ben a Firenzei dómot.

Képes összeállításunkban a tervezőpályázatokon vesztes, esetleg korábbi, de soha meg nem valósuló tervekből mutatunk be jó néhányat – így képet kaphatunk arról, hogy hogyan is nézhetnének ki ezek az épületek, ha egy másik elképzelést választanak ki a döntéshozók.

Eiffel-torony (Világkiállítás-torony), Párizs

Az 1889-es világkiállítás nagymértékben meghatározza Párizs ma ismert kinézetét. Legjellegzetesebb példa erre a világ egyik legikonikusabb, legtöbbet fényképezett, mindenki által ismert épülete, az Eiffel-torony. Azonban a hatalmas építmény másképp is kinézhetett volna. 1886-ban hirdették meg a lehetőséget egy közel 300 méter magas torony megépítésére, amely az ipari fejlődést hivatott szimbolizálni. A lehetőségre több száz pályaművet adtak be – köztük például Jules Bourdais, aki egy konzervatív kinézetű világítótornyot tervezett, amelynek a fényénél még kilométerekkel odébb is tudtak volna esténként olvasni a párizsiak. Történetesen a budapesti Nyugati pályaudvart is megtervező francia mérnöknek, Gustave Eiffelnek kollégájával, Maurice Koechlinnel közösen már két évvel korábbról voltak tervei a toronyra, így sikerrel pályázott a kiírásra – amely talán nem véletlenül illeszkedett ilyen egyértelműen a győztes pályaműhöz.  A torony végül közel két év alatt, a Világkiállításra készült el, és 300 (antennával együtt 305, majd 2000 óta 324) méteres magasságával 1931-ig a világ legmagasabb épületének számított.

landmark1.jpg

landmark16.png


Diadalív, Párizs

Ma már elképzelhetetlen, de akár egy hatalmas elefánt is kerülhetett volna a Champs-Élysées végére, az Arc de Triomphe helyére. Bár akkor még nem győzelmi emlékműnek szánták, mindenképp kicsit furcsa Charles Ribart terve, a belül háromemeletes, hatalmas báltermeket is tartalmazó, az ormányából szökőkutat működtető elefánt – így gondolták ezt a döntéshozók is, amikor elutasították az egzotikus tervet 1758-ban. Helyére a Napóleon és a francia hadsereg dicsőségét megörökítő, 50 méter magas Diadalív 1806 és 1836 között épült fel az Étoile (mai Charles de Gaulle) téren.

landmark3.jpg

landmark4.png


Tower Bridge, London

A Temze felett átívelő hídra kiírt pályázatra Sir Horace Jones, a későbbi megvalósító eleinte egy másik elgondolású projekttel pályázott 1878-ban. A korábbi terveken (első kép) ugyan a jellegzetes, gótikus stílusú, középkori várra hasonlító pillérek a végső változathoz hasonlóak, de a kék-fehér acélsodronyok helyett félköríves dizájnt tervezett a hídnak. Ezzel egészen másképp nézne ki a mára jól megszokott építmény. De érdemes megnézni F. J. Palmer „lyukas”, Frederick Barnett kettéágazó, vagy Sir Joseph Bazalgette leginkább vasúti hídra hasonlító tervét is (sorrendben a képeken). Végül Sir Horace Jones módosított a tervein, ezzel az 1886 és 1894 között megépült híd a mai formáját nyerte el, és vált London egyik legmeghatározóbb városképi elemévé.

landmark5.jpg

landmark6.jpg

landmark7.png

landmark8.png

landmark9.png


Nelson admirális szobra, Trafalgar Square, London

Kevésen múlott, hogy Horatio Nelson szobrát nem egy földgömbön láthatjuk a Trafalgar téren. Az emlékművet az admirális és az általa győzelemre vitt 1805-ös trafalgari tengeri ütközet tiszteletére állították. Az 1840-ben kiírt pályázatra érkezett például John Goldicutt építész terve, aki Nelsont egy glóbuszra állította volna, és körülötte emberek és angyalok és egyéb figurák tucatjait helyezte volna el. Végül nem ő nyert, hanem Sir Edwin Landseer, aki jóval puritánabb, ám a hadvezér jelentőségét szintén kiemelő, oszlopos emlékművet épített a Trafalgar Square-re 1840 és 1843 között. Az építményt azóta háromszor újították fel.

landmark10.jpg

landmark11.jpg


Városháza, Stockholm

Stockholm városházának jellegzetes, nyolcmillió vörös téglából álló épületét felvázoló tervét szintén pályázat útján választották ki. 1907-ben döntött úgy a városvezetés, hogy új városházát építtet. A benyújtott munkák közül első körben többek között Ragnar Östberg és Carl Westerman terveit választották ki. Sajátságos módon zajlott a végső változat kialakítása: bár Östberg nyerte el a munkát, Westman egyes megoldásait átvette, míg Westman a stockholmi bíróság épületét tervezhette meg. A városháza 1911 és 1923 között épült fel.

landmark12.jpg

landmark13.jpg

landmark14.jpg


Hamarosan újabb poszttal jelentkezünk, amelyben többek közt részletesen bemutatjuk a budapesti Országház meg nem valósult terveit is.


Képek forrása: Eiffel-torony 1; Eiffel-torony 2; Diadalív 1; Elefántos Diadalív; Képek a Tower Bridge-ről; Nelson admirális szobra (RIBA collections); a mai stockholmi városháza; variációk a stockholmi városházára

---

Az Európa Pont az Európai Bizottság információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.

Olvasd el többi
 bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon és gyere el ingyenes programjainkra!

0 Vissza