emblematikus_epuletek16.jpgNéhány ikonikus építményről el sem tudjuk képzelni, hogy akár másképp is kinézhetnének. Pedig sok emblematikus európai épület egészen másképp is megvalósulhatott volna, ha a tervezésre kiírt pályázatot másik tervező nyeri.

Képes összeállításunk első részében londoni és párizsi épületek soha meg nem valósuló terveiből mutattunk be néhányat. A második részben pedig megnézzük, milyen lenne a pesti Duna-part egy teljesen eltérően kinéző országházzal, furcsa volna-e Berlin egy más stílusú Bundestag-épülettel, és hogyan nézne ki a londoni Eiffel-torony.

Reichstag/Bundestag, Berlin

Az egységes Németország 1871-es megalakulását követően hamar felmerült az igény egy megfelelő parlament megépítésére. Már a következő évben, 1872-ben kiírták a pályázatot az épület megtervezésére, amelyre több mint száz pályamű érkezett. Ezek közül Ludwig Bohnstedt von Gotha terveit választották ki, ám akkor még nem tudták megvásárolni a megfelelő telket hozzá. Emiatt 1882-ben, már a földterület birtokában újabb nemzetközi versenyt hirdettek, ahol közel kétszáz vetélytárs mellett végül Paul Wallot pályaművét választották ki. Nem sokon múlott, hogy nem a sokak által legjobbnak ítélt, a bécsi Heinrich Freiherrn von Ferstel által készített terv alapján épült meg a parlament. A Wallot tervei alapján készült Reichstag 1894-re épült fel, már akkor üvegkupolával a tetején. 1990 óta itt ülésezik az egyesült Németország törvényhozása, a Bundestag. Szimbolikus jelentősége miatt többször súlyosan megsérült. Az épületet 1995 és 1999 között teljesen felújították, a brit Sir Norman Foster által tervei alapján új üvegkupolát kapott.

emblematikus_epuletek01.jpg

emblematikus_epuletek02.jpg


A hágai Béke Palota

A hágai Béke Palota – amely az ENSZ elsődleges bírói szerve, a Nemzetközi Bíróság székhelye – szintén pályázat alapján épült fel. A Béke Palota egyben az Állandó Választottbíróság, a Hágai Nemzetközi Jogi Akadémia és egy nemzetközi jogot kutató magánintézet székhelye. A bíróság felépítéséhez szükséges másfél millió dollárt a szegény skótból amerikai acélmágnássá lett Andrew Carnegie biztosította, akit élete vége felé egyre jobban foglalkoztatta a nemzetek közötti béke kérdése. A nyertes, neoreneszánsz stílusban készített terv a francia Louis M. Cordonnier munkája. Érdekesség, hogy az épületet rengeteg nemzet ajándéka gazdagítja azon országok közül, akik részt vettek az 1907-es második hágai békekonferencián. Az ajtók Belgium ajándékai, a márvány Olaszországból érkezett, a szökőkút Dániából, a toronyóra Svájcból, a perzsaszőnyegek pedig Iránból.

emblematikus_epuletek03.jpg

Otto Wagner terve:

emblematikus_epuletek04.jpg

Franz Heinrich Schwechten terve:

emblematikus_epuletek05.jpg

Hendrik Petrus Berlage terve:

emblematikus_epuletek06.jpg

Országház, Budapest

Érintettségünk okán kicsit bővebben mutatjuk be a Parlamentre kiírt pályázat elutasított terveit. Már 1830-ban felmerült az önálló magyar országház megépítésének igénye, fel is kérték Pollack Mihályt a terv kidolgozására. A Pollack-féle verziót azonban 1843-ban a magas építési költségek miatt elvetették, és 1844-ben pályázatot írtak ki a parlament épületére, amely a mai Erzsébet téren kapott volna helyet. A szabadságharc után egy ideig feledésbe merült a kérdés, majd a kiegyezést követően, 1882-ben újabb pályázatot jelentettek meg a mai Kossuth téren felépítendő országházról. A számos színvonalas pályamű közül Steindl Imre neogótikus terveit választotta ki a bizottság 1883-ban. A tervek némi módosítása után az építkezés 1885-ben kezdődött el, és 1904-ben adták át a parlament épületét.

emblematikus_epuletek17.jpg

Pollack Mihály terve (1830):

emblematikus_epuletek07.jpg

Van der Nüll és Sicardsburg terve (1844):

emblematikus_epuletek08.jpg

Wilhelm Stier terve (1844):

emblematikus_epuletek09.jpg

Hauszmann Alajos terve (1882):

emblematikus_epuletek10.jpg

Schikendancz Albert és Freund Vilmos terve (1882):

emblematikus_epuletek11.jpg

Otto Wagner terve (1882):

emblematikus_epuletek12.jpg

Ferdinand Fellner és Hermann Helmer terve (1882):

emblematikus_epuletek13.jpg

Gerster Kálmán terve (1882):

emblematikus_epuletek14.jpg

Palóczi Antal terve (1882):

emblematikus_epuletek15.jpg

Steindl Imre nyertes terve (1882):

emblematikus_epuletek16.jpg

A londoni Eiffel-torony

Végül egy soha meg nem valósult építményt is bemutatunk. Párizs példáján fellelkesülve (irigykedve?) Londonban is elhatározták, hogy egy hasonlóan ikonikus tornyot építtetnek. Már az Eiffel-torony megépülésének évében, 1889-ben kiírtak egy pályázatot, ahova 68 terv érkezett. Jellemző, hogy ezek mindegyike az Eiffel-toronynál magasabb épülettel tervezett. A győztes pályaművet el is kezdték felépíteni a Wembley parkban, ám anyagi okok miatt 1894-ben félbemaradt az építkezés. Végül 1907-ben elbontották az addig elkészült vázat, és a helyére az angol nemzeti sportpályát, a Wembley Stadiont építették meg 1923-ra. 

emblematikus_epuletek18.jpg

emblematikus_epuletek19.jpg



Képek forrása: Reichstag(1); Reichstag(2); hágai Béke Palota(1); hágai Béke Palota(2); Parlament(1); Parlament(2); Parlament(3); Parlament(4); londoni Eiffel-torony(1); londoni Eiffel-torony(2)

 ---

Az Európa Pont az Európai Bizottság információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.

Olvasd el többi
 bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon és gyere el ingyenes programjainkra!

 

1 Vissza

landmark_cov.jpgVannak olyan ikonikus építmények, amikről szinte el sem tudjuk képzelni, hogy másképp is kinézhetnének. Létezhet-e Párizs az Eiffel-torony nélkül? Milyen lenne London a Tower Bridge helyén egy másik híddal, vagy ha Nelson admirális szobra nem oszlopon, hanem földgömbön állna? Sorozatunk első részében többek közt ezeket a meg nem valósult terveket nézzük át.

Sok emblematikus európai épület mai formája pályázatra beadott terv alapján keletkezett – és sokszor nem sokon múlt, hogy melyik tervező elképzelései alapján valósult meg végül. Nem annyira modern dolog ez – már i.e. 448-ban is így választották ki Athén ikonját, az Akropoliszt, vagy 1419-ben a Firenzei dómot.

Képes összeállításunkban a tervezőpályázatokon vesztes, esetleg korábbi, de soha meg nem valósuló tervekből mutatunk be jó néhányat – így képet kaphatunk arról, hogy hogyan is nézhetnének ki ezek az épületek, ha egy másik elképzelést választanak ki a döntéshozók.

Eiffel-torony (Világkiállítás-torony), Párizs

Az 1889-es világkiállítás nagymértékben meghatározza Párizs ma ismert kinézetét. Legjellegzetesebb példa erre a világ egyik legikonikusabb, legtöbbet fényképezett, mindenki által ismert épülete, az Eiffel-torony. Azonban a hatalmas építmény másképp is kinézhetett volna. 1886-ban hirdették meg a lehetőséget egy közel 300 méter magas torony megépítésére, amely az ipari fejlődést hivatott szimbolizálni. A lehetőségre több száz pályaművet adtak be – köztük például Jules Bourdais, aki egy konzervatív kinézetű világítótornyot tervezett, amelynek a fényénél még kilométerekkel odébb is tudtak volna esténként olvasni a párizsiak. Történetesen a budapesti Nyugati pályaudvart is megtervező francia mérnöknek, Gustave Eiffelnek kollégájával, Maurice Koechlinnel közösen már két évvel korábbról voltak tervei a toronyra, így sikerrel pályázott a kiírásra – amely talán nem véletlenül illeszkedett ilyen egyértelműen a győztes pályaműhöz.  A torony végül közel két év alatt, a Világkiállításra készült el, és 300 (antennával együtt 305, majd 2000 óta 324) méteres magasságával 1931-ig a világ legmagasabb épületének számított.

landmark1.jpg

landmark16.png


Diadalív, Párizs

Ma már elképzelhetetlen, de akár egy hatalmas elefánt is kerülhetett volna a Champs-Élysées végére, az Arc de Triomphe helyére. Bár akkor még nem győzelmi emlékműnek szánták, mindenképp kicsit furcsa Charles Ribart terve, a belül háromemeletes, hatalmas báltermeket is tartalmazó, az ormányából szökőkutat működtető elefánt – így gondolták ezt a döntéshozók is, amikor elutasították az egzotikus tervet 1758-ban. Helyére a Napóleon és a francia hadsereg dicsőségét megörökítő, 50 méter magas Diadalív 1806 és 1836 között épült fel az Étoile (mai Charles de Gaulle) téren.

landmark3.jpg

landmark4.png


Tower Bridge, London

A Temze felett átívelő hídra kiírt pályázatra Sir Horace Jones, a későbbi megvalósító eleinte egy másik elgondolású projekttel pályázott 1878-ban. A korábbi terveken (első kép) ugyan a jellegzetes, gótikus stílusú, középkori várra hasonlító pillérek a végső változathoz hasonlóak, de a kék-fehér acélsodronyok helyett félköríves dizájnt tervezett a hídnak. Ezzel egészen másképp nézne ki a mára jól megszokott építmény. De érdemes megnézni F. J. Palmer „lyukas”, Frederick Barnett kettéágazó, vagy Sir Joseph Bazalgette leginkább vasúti hídra hasonlító tervét is (sorrendben a képeken). Végül Sir Horace Jones módosított a tervein, ezzel az 1886 és 1894 között megépült híd a mai formáját nyerte el, és vált London egyik legmeghatározóbb városképi elemévé.

landmark5.jpg

landmark6.jpg

landmark7.png

landmark8.png

landmark9.png


Nelson admirális szobra, Trafalgar Square, London

Kevésen múlott, hogy Horatio Nelson szobrát nem egy földgömbön láthatjuk a Trafalgar téren. Az emlékművet az admirális és az általa győzelemre vitt 1805-ös trafalgari tengeri ütközet tiszteletére állították. Az 1840-ben kiírt pályázatra érkezett például John Goldicutt építész terve, aki Nelsont egy glóbuszra állította volna, és körülötte emberek és angyalok és egyéb figurák tucatjait helyezte volna el. Végül nem ő nyert, hanem Sir Edwin Landseer, aki jóval puritánabb, ám a hadvezér jelentőségét szintén kiemelő, oszlopos emlékművet épített a Trafalgar Square-re 1840 és 1843 között. Az építményt azóta háromszor újították fel.

landmark10.jpg

landmark11.jpg


Városháza, Stockholm

Stockholm városházának jellegzetes, nyolcmillió vörös téglából álló épületét felvázoló tervét szintén pályázat útján választották ki. 1907-ben döntött úgy a városvezetés, hogy új városházát építtet. A benyújtott munkák közül első körben többek között Ragnar Östberg és Carl Westerman terveit választották ki. Sajátságos módon zajlott a végső változat kialakítása: bár Östberg nyerte el a munkát, Westman egyes megoldásait átvette, míg Westman a stockholmi bíróság épületét tervezhette meg. A városháza 1911 és 1923 között épült fel.

landmark12.jpg

landmark13.jpg

landmark14.jpg


Hamarosan újabb poszttal jelentkezünk, amelyben többek közt részletesen bemutatjuk a budapesti Országház meg nem valósult terveit is.


Képek forrása: Eiffel-torony 1; Eiffel-torony 2; Diadalív 1; Elefántos Diadalív; Képek a Tower Bridge-ről; Nelson admirális szobra (RIBA collections); a mai stockholmi városháza; variációk a stockholmi városházára

---

Az Európa Pont az Európai Bizottság információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.

Olvasd el többi
 bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon és gyere el ingyenes programjainkra!

0 Vissza

Az EU kiemelt céljának tekinti a kulturális sokszínűség megőrzését, ezért számos eszközzel igyekszik biztosítani, hogy a fontos európai alkotások – legyen szó akár kulturális örökségről, irodalomról, könnyűzenéről vagy akár építészetről – az EU minél több lakosa számára ismertek legyenek. Ehhez kapcsolódóan az Európai Unió több területen oszt ki elismerése jeléül díjakat. Ezek közül a feltörekvő könnyűzenei produkciókat díjazó European Border Breakers Awardst és a kulturális örökségvédelemhez kapcsolódó Europa Nostra díjat már bemutattuk, most a kortárs építészet területéhez kapcsolódó Mies van der Rohe díj kerül sorra.

A díj viszonylag új: 1987 óta adják át kétévente, a barcelonai Mies van der Rohe Alapítvánnyal együtt. A versenyre minden olyan két évnél nem régebbi épület – nagyszabású infrastrukturális projekt vagy akár magánlakás – benevezhető, amely szervesen illeszkedik az adott város életébe. A díj célja, hogy felhívja a figyelmet az európai építész szakma együttműködésére az új építészeti koncepciók és technológiák fejlődése tekintetében, illetve hogy lehetőséget adjon az állampolgárok és a közintézmények számára, hogy a várostervezés folytán felismerjék és jobban megértsék az építészet kulturális közvetítői szerepét. A jelölés menetéről a programban résztvevő jel enleg 33 ország maga dönt. Magyarországon a Magyar Építészeti Kamara ajánlása alapján kerül öt-tíz friss építészeti alkotás a több száz jelölt közé, amelyekből a díj nemzetközi zsűrije kiválasztja az öt döntős és az egy nagydíjas alkotást. A jelenleg 60 ezer eurós nagydíj mellett 20 ezer eurós különdíjat adnak egy feltörekvő építésznek valamely legújabb alkotása alapján.

6.jpg

A díjakat legutóbb idén áprilisban adták át. A Bizottság és a Mies van der Rohe Alapítvány közös döntése alapján a nagydíj az izlandi fővárosban 2011-ben átadott Harpa Koncert- és Konferenciaközponté lett. Az reykjavíki épület, amelyben a szimfonikus zenekar és az opera is helyet kapott, az indoklás szerint azért érdemelte ki az Európai Unió kortárs építészeti díját, mert a Batteríid és a Henning Larsen tervezőirodák ezzel az építménnyel „segítették újjávarázsolni a reykjavíki kikötőt, valamint közelebb hozták egymáshoz a várost és a kikötői negyedet”. 2008-ban, amikor még csak félig volt kész az épület, az izlandi pénzügyi válság hatására leállt az építkezés. Ám egy bátor döntés következtében az elmúlt években befejezték – amely így a dinamizmus és gazdasági értelemben vett felépülés jelképe lett.  A feltörekvő építészet különdíját María Langarita és Victor Navarro kapta a Madridi Zeneakadémia tervezéséért.

Az öt döntős alkotást már januárban ismertették, ezek között volt a genti városháza (Belgium), egy koppenhágai köztér (Dánia), az izlandi Harpa koncertközpont, az Alcácer do Salban található idősek otthona (Portugália) és a sevillai Metropol Parasol (Spanyolország). 2013-ban 37 európai ország összesen 335 alkotását neveztek be a díjra. Magyarországról idén többek között a badacsonytomaji kilátó (építész: Kőmíves Szabolcs), a kismegyeri katolikus templom (Balázs Mihály, Somogyi-Soma Katalin) vagy a pécsi Szathmáry Palotarom rekonstrukciója (Dévényi Márton, Gyürki-Kiss Pál) került. (A magyar jelölt alkotásokról képgaléria és részletes információ az Építészfórum oldalán olvasható.)

A díjat korábban olyan épületek és tervezőik nyerték el, mint az egyesült királyságbeli Stansted repülőtér (1990), a norvég Állami Operaház és Nemzeti Balett épülete (2009), a Ljubljanai egyetem matematika és fizika kara (2007)  vagy a berlini Neues Museum (2011). Magyar díjazott még nem volt.

A korábbi díjazottak, döntősök és nemzeti jelöltek adatbázisában valamennyi korábban nevezett alkotás megtekinthető a legfontosabb alapadatokkal és képgalériákkal – az adatbázisban, évre, országra és egyéb kategóriákra keresve lehet (és érdemes!) böngészni.

Képek az idei döntősökről és a díjazottakról (a képek forrása a díj hivatalos adatbázisa):

5.jpg











Nave de Música Matadero – a Madridi Zeneakadémia

4.jpg







Városháza, Gent (BE)

3.jpg












Superkilen
, Koppenhága (DK)

2.jpg











Idősek Otthona, Alcácer do Sal (PO)

mies.jpg













Metropol Parasol
, Sevilla (ES)


További információ a díjról:

Információ a korábbi győztesekről a Bizottság oldalán

0 Vissza