kkvf1.jpgAz élénk és változatos kulturális élet – számos egyéb tényező mellett – vonzza a kreatív alkotókat, a vállalkozó kedvű kisvállalkozásokat, startupokat, szabadúszókat. Az ötletekre, innovációra, kreativitásra épülő vállalkozások pedig munkahelyeket teremtenek, befektetőket vonzanak és a világon egyedülálló know-how-t építenek.

A kulturális és kreatív szektor jelentősége

A kulturális és kreatív iparág az EU gazdaságának egyik legdinamikusabb ága, amely ösztönzi az innovációt, a növekedést és a munkahelyteremtést. A kulturális és kreatív iparágakban (kki) nagyon gyakori az atipikus, rugalmas (online és mobil; co-working vagy a szabadúszó életformára épülő) munkavégzés. A kki-k minden más ágazatnál jobban hozzájárulnak a fiatalok és a nők foglalkoztatásához, és a szektor növekedése a válság alatt sem torpant meg. A szektor gazdasági jelentősége is egyértelmű: jelenleg legalább 8,8 millió embert, az uniós munkaerő 3,8%-át foglalkoztatják, akik összesen a teljes európai a bruttó hozzáadott érték 4,4%-át állítják elő. (Egy másik uniós kutatás / megközelítés szerint ez az arány még magasabb, összesen közel 12 millió foglalkoztatottal és a GDP 5,3%-ával.)

A kulturális és kreatív szektor fejlettsége tehát jól mutatja egy város innovációs képességét, vonzerejét a gazdaságilag dinamikus vállalkozások számára. Ezen a területen Európa hagyományosan nagyon erős – eddig azonban nem létezett olyan felmérés vagy mutató, amely ezt a potenciált mérte volna az uniós városok körében. Ezért született meg a „Kulturális és Kreatív Városok Figyelője”.

Kulturális és Kreatív Városok Figyelője

A Kulturális és Kreatív Városok Figyelője egy kutatási projekt eredményeként jött létre, amely 30 európai ország 168 városát vizsgálta. A Figyelő összehasonlítható adatokat tartalmaz arról, hogy az európai városok hogyan teljesítenek a kultúrával és a kreativitással kapcsolatos kilenc területen. Ezek a városok adottságait szemléltetik a „kulturális élet”, a „kreatív gazdaság” és a „lehetőségeket teremtő környezet” szempontjából (amelyekhez 9 dimenziót és 29 mutatószámot határoztak meg).

Méri például, hogy egy város milyen kulturális infrastruktúrával (pl. múzeumokkal, színházakkal) rendelkezik, és ezek mennyire vonzzák a látogatókat. Vizsgálja a szektor aktuális gazdasági jelentőségét is: mennyi embert foglalkoztat, hány IT szabadalom köthető a városhoz. Mindezek mellett olyan jellemzőket is figyelembe vesz, hogy az adott város fizikailag mennyire megközelíthető, hányan végeznek a városban kulturális területekkel vagy IT-val összefüggő szakokon, mennyire befogadó a város a külföldiekkel szemben, vagy milyen a kormányzás minősége.

kkvf2.jpg

kkvf3.jpg

A mutatóhoz a városokat négy csoportba sorolták méretük szerint – így a hasonló adottságú és lélekszámú városokban rejlő potenciál is könnyen összemérhető.

Mire jó a mutató?

A Figyelő eredményei egy nagyon könnyen és látványosan működő online felületen keresztül érhetők el – így bárki, aki érdeklődik a terület iránt, könnyen informálódhat az egyes városok kulturális és kreatív potenciáljáról. Az egyéni felhasználás mellett azonban a Figyelő célja egyértelműen az, hogy a döntéshozóknak adjon támpontot: kimutassa egyes városok erősségét, segítségével beazonosíthatók legyenek a fejlesztendő területek is. Emellett tökéletesen alkalmas jó példák, sikertörténetek bemutatására és hasonlók ösztönzésére; valamint vállalatoknak, vállalkozásoknak is hasznos információval szolgálnak, hogy egy-egy európai városnál beruházásaikkal milyen közegbe kerülnek.

Első eredmények

Az első felmérés alapján jelenleg Európában Párizs (FR), Koppenhága (DK), Edinburgh (GB) és Eindhoven (NL) méretkategóriáiknak legjobbjai. Érdekes, hogy nem feltétlenül a fővárosok vagy a legnagyobb lakosságszámú városok a listavezetők.

A Figyelő alapján az „ideális” kulturális és kreatív város az egyes szempontok szerint legjobban teljesítő városok keverékéből állna össze. Ebben az elképzelt városban a következők mind egyszerre lennének jelen:

- az írországi Cork városának kulturális helyszínei és létesítményei,
- a Párizsra jellemző kulturális részvétel és vonzerő, illetve kreatív és tudásalapú munkahelyek,
- a hollandiai Eindhovenben virágzó szellemi alkotások és innováció,
- a svédországi Umeå kreatív iparágaiban létrejövő új munkahelyek,
- a belgiumi Leuven humán tőkéje és oktatása,
- az egyesült királyságbeli Glasgow-ban jellemző nyitottság, tolerancia és bizalom,
- a hollandiai Utrecht kiváló helyi és nemzetközi kapcsolatai
- és nem utolsósorban Koppenhága minőségi közigazgatása.

kkvf4.jpg

Magyar eredmények

A kutatásban Magyarországról Budapest (legnagyobb lélekszámú, „XXL”-es kategóriában) mellett a korábbi európai kulturális főváros (EKF) Pécset, valamint a jelentős kulturális fesztiválokat bonyolító Szegedet és Győrt (S-M méretű városok) vizsgálták. Budapest a legnagyobb városok között összesítve a 10. helyen végzett, Barcelona és Lyon között – különösen erős pontokat kapva a „kulturális élet” területén számos kulturális intézményének (7. legmagasabb pontszámmal) és vonzerejének (7.) köszönhetően. Érdekes, hogy ugyanebben, a legnagyobb városokat vizsgáló kategóriában a Budapesttel hasonló adottságokkal bíró Prága a harmadik (!) helyen végzett, megelőzve például szintén a régióból Bécset, amely összesítésben a hatodik legjobb minősítést kapta.

kkvf5.jpg

Pécs a legkisebb lélekszámú városok (S-M) kategóriájában a 38. helyen végzett, elismerve az EKF-hez kapcsolódó sok fejlesztést és a kulturális gazdaságra gyakorolt hatását. Győr a 41. legmagasabb pontszámot kapta az S-M méretű városok közt (kiemelve a barokk belváros vonzerejét és a gazdag kulturális életet). Ugyanebben a kategóriában Szeged követi – az értékelésben kiemelték a Szegedi Egyetem 2014-ben alapított Új Médiakultúra Kreatív Műhelyét, amely jó belépőt jelenthet a fiataloknak a kreatíviparba.

kkvf6.jpg

A Figyelőt a tervek szerint kétévente frissítik – az értékelést a tervek szerint egyre több városra is kiterjesztik majd. Az első felmérés eredményeit ezen az online interaktív felületen lehet böngészni.

Illusztrációk forrása: Kulturális és Kreatív Városok Figyelője – az első jelentés

---

Az Európa Pont az Európai Bizottság információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként 
tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.

Olvasd el többi bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon és gyere el ingyenes programjainkra!

0 Vissza

kozut1.jpgEurópa közútjai a legbiztonságosabbak a világon – jóval kevesebben veszítik életüket közúti balesetben az EU-ban, mint például Amerikában vagy Ázsiában. Annak ellenére, hogy itt a legbiztonságosabb a közlekedés, éves szinten még mindig körülbelül 25 ezer ember hal meg közlekedési balesetben az EU 28 tagállamában. Ez a szám nem is olyan régen még a többszöröse volt: 1980 körül évente még átlagosan 80 ezer (azaz egy közepes méretű városnyi) ember halt meg a mostani EU területén közlekedési balesetben, 2000-ben 67 ezren, 2010 körül már csak 31 ezren. Bár egyre többen közlekednek autóval, szerencsére ez a szám folyamatosan csökken – és ebben nagyon nagy szerepe van az Európai Uniónak is.

A cél: 2020-ig megfelezni a halálos balesetek számát

Az EU konkrét célkitűzése, hogy a halálos kimenetelű balesetek számát 2010-ről 2020-re megfelezze. Ha megnézzük, hogyan állunk e cél teljesítésében, van okunk bizakodni: a halálos kimenetelű balesetek száma trendszerűen csökken – ám az utóbbi években ennek üteme valamelyest megtorpant. Az elmúlt hat évet tekintve a halálos kimenetelű közúti balesetek száma átlagosan összesen 19%-kal csökkent.

kozut2.jpg

Tagállamonként változó, mennyi az esélye annak, hogy valaki közúti balesetben életét veszítse. Habár a különbségek minden évben csökkennek, a legrosszabb statisztikával rendelkező országokban ez még mindig több mint háromszor valószínűbb. A statisztikák alapján az EU-n belül a legbiztonságosabb az Egyesült Királyságban, Hollandiában vagy Dániában közlekedni, míg a legveszélyesebb Bulgáriában, Romániában vagy Lettországban – bár a szomszédos Horvátországban is nagyon magas a közúti halálozás aránya.

Magyarországon az elmúlt hat évben 18%-kal csökkent a halálozások száma. Míg 1981-ben még 2120-an haltak meg közúti balesetben, addigra ez a szám 2000-re 1200-ra csökkent; 2010-ben már csak 740-en, tavaly 644-en veszítették életüket közutakon.

kozut3.jpg

Közúti halálesetek egymillió lakosra vetített száma (2015)

Mit tesz az EU?

A közúti közlekedés biztonságosabbá tételében a tagállamoké a főszerep, mivel a legtöbb lépést nemzeti vagy helyi szinten kell megtenni: fejleszteni és karbantartani az utakat, betartatni a szabályokat, figyelemfelhívó és ismeretterjesztő kampányokat szervezni. Az EU ott avatkozik be, ahol ennek az EU egésze szempontjából egyértelmű hozzáadott értéke van.

Az EU más nemzetközi szervezetekhez (pl. ENSZ / WHO) hasonlóan támogatja, hogy mind szigorúbb, és EU-s szinten összehangolt biztonsági előírások, szabványok vonatkozzanak a közlekedésre – az alagutak kialakításától kezdve a teherszállító autók visszapillantó tükrének holtteréig. Uniós előírás vonatkozik például a veszélyes anyagok közúti szállítására; arra, hogy meddig lehet használni egy gumiabroncsot; de a kötelező biztonságiöv-használatot is EU-s szabály írja elő. Az öregedő gépjárművek időszakos műszaki vizsgálatának gyakoribbá tételéről is uniós előírás rendelkezik.

Emellett természetesen a technológiai fejlődés, az autógyártókra vonatkozó mind szigorúbb szabályok is hozzájárulnak a pozitív trendhez. A „passzív” biztonsági felszerelések (például a biztonsági öv vagy a légzsák) általánossá válásával és különböző elektronikus rendszerek alkalmazásának köszönhetően a mai személygépkocsik sokkal biztonságosabbak lettek. Számos járműbiztonsági műszaki szabvány és követelmény hatása az elkövetkező évtizedben lesz érzékelhető.

Nagy előrelépést jelentett az is, hogy az EU nemrégiben elérte: a legtöbb balesetért felelős közlekedési kihágásokat EU-s szinten le tudják követni és a büntetéseket be tudják hajtani – hogy senki ne úszhassa meg, ha egy másik tagállamban szegi meg a szabályokat. Uniós statisztikák alapján eddig a más tagállamban regisztrált autók vezetői háromszor annyira voltak hajlamosak szabályt szegni, mint a helyiek – és ebben jelentős szerepet játszhat az is, hogy eddig úgy gondolták, nem fogják tudni megbüntetni őket. (A szabályozásról részletesen írtunk egy korábbi posztunkban.)

A közutak általános állapota nagyban összefügg a balesetek számával – a sok uniós támogatásból épült közút mind megfelel az EU szigorú biztonsági előírásainak, ami szintén csökkenti a halálos kimenetelű balesetek számát. Az EU támogatja a tagállamokat az utak karbantartásában is.

Az Európai Bizottság az autóvezetők tudatosságát növelő akciókban is részt vesz, emellett közös szabályokat ír elő az elsősegélynyújtásra is. A 2015-ben EU-szerte bevezetett e-Call segélyhívó rendszer baleset esetén automatikus vészjelzést küld a 112-es segélyhívószámra, és ezzel a becslések szerint mintegy négy százalékkal csökkentheti a halálos áldozatok számát. 2018-tól minden újonnan legyártott autónak rendelkeznie kell ilyen beépített eCall rendszerrel.

kozut4.jpg

---

Az Európa Pont az Európai Bizottság információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.

Olvasd el többi bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon és gyere el ingyenes programjainkra!

0 Vissza

nautika2.jpg

Mostani gyűjtésünkben Európa legszebb fekvésű éttermeiből mutatunk párat – közös jellemzőjük, hogy ezeken a helyeken a finom ételekhez lélegzetelállító kilátás is jár. Szintén közös bennük, hogy kevésbé olcsó turistamenüjükről híresek: legtöbbjüknél világhírű séfek készítik a legfrissebb trendek szerint – borsos áron kínált – fogásaikat.

Le Jules Verne, Párizs, Franciaország

Egy ilyen gyűjtésből nem maradhat a francia konyha egyik világhírű párizsi étterme, a Le Jules Verne, amely az Eiffel-torony második emeletén várja vendégeit. Az étterem séfje Alain Ducasse, a francia konyha egyik legnagyobb mai alakja, akinek több mint húsz étterme van a világ minden táján, több Michelin-csillaggal is rendelkezik. Az éttermet nemrégiben felújították, elegáns, kortárs berendezést kapott. Ebédidőben csodálatos kilátás nyílik innen Párizsra, a boulevard-okra, háztetőkre; de a „fény városa” vacsoraidőben is egyedülálló panorámát szolgáltat az ide látogatóknak.



Grotta Palazzese, Polignano a Mare, Olaszország

A dél-olaszországi Grotta Palazzese különlegessége, hogy az étterem tulajdonképpen egy magas sziklafal oldalában, egy barlangban (grotta) működik. Persze ez nem klasszikus értelemben vett barlang: oldalról teljesen nyitott az Adriai-tengerre, amelynek morajlása biztosítja a zenét az ebédekhez és a vacsorákhoz. A csodálatos látvány már évszázadok óta vonzza ide a szépre éhezőket: a helyen már az 1700-as évektől bálokat tartottak a helyi nemesek.


Lycabettus – Oia, Snatorini, Görögország

Szintén sziklára épült a Santorini szigetén működő Lycabettus, amelyet a világ egyik legromantikusabb helyének mondanak. Maga a sziget is egyedülálló szépségű – a klasszikus kék-fehér épületekkel díszített kis szigetet nyaranta közel egymillió turista keresi fel. Az étterem terasza szó szerint egy szikla szélére épült, a korábban (mintegy 3600 évvel ezelőtt) felrobbant helyi vulkán maradványán, a kalderán – pazar kilátással az Égei-tengerre.


Nautika, Dubrovnik, Horvátország

Maradva a Földközi-tengeren: Horvátországnak is megvan a maga tengerparti gasztro-csodája. Ódon városfal, történelmi városkép és egyedülálló tengeri finomságok – ezek mindenképp várnak a Nautikába látogató vendégekre. Az étterem közvetlenül az óváros kapujában fekszik, ahonnan remek kilátás nyílik a Bokar- és a Lovrijenac-erődre is. Horvátország egyik legnevesebb éttermében a helyi hírességek mellett rengeteg világsztár is megfordul évről-évre. Az étterem oldalán büszkén számol be ezen látogatásokról – köztük arról, hogy a II. János Pál pápát is vendégül látták.



Ice Q, Sölden, Ausztria

Ausztriából az Ice Q étterem került a listára, amely nem a tenger látványával, hanem az Alpok hegyláncaival kápráztatja el vendégeit. Az étterem 3048 méterrel a tengerszint felett található, a Gaislachkogl csúcson. Az étterem kialakítása is egyedülálló: olyan, mintha a vendégek üvegkockában ülnének. A hely Sam Mendes brit filmrendezőt is megihlette, aki a legutolsó Bond film egyik fontos jelenetét itt forgatta. A helynek saját bora is van, amelyet három ország borásza közösen jegyez: a német, osztrák és dél-tiroli származású „Pino 3000” bor 3000 méter magasan érlelődik, amely a készítői szerint egészen különleges ízt ad neki.  

 



UFO, Pozsony, Szlovákia

Szintén magasra kell felmennie annak, aki válogatásunk utolsó fine dining éttermében szeretne egy jó estét eltölteni: a pozsonyi UFO étterem a Duna felett átívelő Szlovák Nemzeti Felkelés hídjának tornyában működik, 85 méter magasan. Az étterem névválasztása nem véletlen: aki járt már Pozsonyban, biztosan emlékszik „a szocialista városépítészet diadalának” tartott alkotásra, amely valóban olyan, mint amilyennek egy földönkívüli járművet gondolnánk (mondjuk a hetvenes években). A látvány azonban csak kívülről bizarr: az étterem belsejéből csodás a panoráma, szép időben állítólag 100 kilométerre is ellátni.


A gyűjtés összeállításához a Visit Europe válogatását használtuk fel. Magyarországról mit javasolnátok a listára? :-)

Képek forrása: Le Jules Verne, Grotta Palazzese, Lycabettus, Nautika, Ice Q, UFO

---
Az Európa Pont az Európai Bizottság információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.

Olvasd el többi bejegyzésünket, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon és gyere el ingyenes programjainkra!

5 Vissza
Európa Pont | 2017.09.27. 15:42

Jön az 5G!

5g1.jpgMa már az emberek többsége elképzelhetetlennek tartja az életét a folyamatos és gyors, azonnal elérhető és használható internetkapcsolat nélkül. Akár a munkában, akár azon kívül, hasznos, vagy szórakoztató tartalmak megismerésére használjuk online eszközeinket, a gyors internet-hozzáférés alapigénnyé vált. Ma a negyedik generációs mobiltechnológia által kínált szélessávú internet az elérhető leggyorsabb és legnagyobb adatforgalmat megengedő hálózat, amit használni tudunk. A 4G technológia sávszélessége már lehetővé teszi videók, zenék zökkenőmentes fogyasztását. Az aktuális technológia még korántsem jelenti a fejlődés végét: a küszöbön álló 5G alapjaiban változtathatja meg kommunikációs, ügyintézési szokásainkat, életünket. 

5g2.jpg

Egy kis történelem: 1G-től az 5G-ig

A mobiltelefónia fejlődése nagyjából a nyolcvanas években kezdődött, 1981-től jelent meg az első mobilhálózat-generáció. A később 1G-nek nevezett, analóg technológia kizárólag csak hangtovábbításra alkalmas hálózatot kínált a korai mobilhasználók számára. Ez volt az az időszak, amikor először láthattunk vezeték nélkül telefonálni valakit: a legtöbb mobiltelefon (hatalmas akkumulátorokkal) túl nagyméretű volt még, ezért ezeket általában gépjárművekbe építették be, autótelefonként.

1991-től – meglepő módon – napjainkig használatos a második generációs technológia. Az első digitális megoldás nemcsak GSM-alapú hanghívások, hanem rövid szöveges üzenetek küldésére is alkalmassá tette a hálózatot a tömegesen elterjedt mobiltelefonok felhasználó számára. Emellett 2G-vel már lehetett internetre csatlakozni a GPRS vagy EDGE standardok használatával. A mai mobilokon is be tudjuk állítani, hogy a 2G hálózatot használjuk.

2001 volt a 3G európai megjelenésének éve. A harmadik generációs technológia elterjedésével vált hétköznapivá a szélessávú mobilinternet használata. A videótelefonálás, mobiltévézés és a streamelés lehetőségét is a 3G teremtette meg.

Nagyjából a 2010-es évektől napjainkig pedig a 4G rendszert használjuk. Az okostelefonok és tabletek, illetve egyéb mobileszközök folyamatos szélessávú internetes kapcsolatot képesek létesíteni a negyedik generációs mobiltechnológia által. A 4G lefedettsége mára szinte teljeskörűvé vált Európában. A 4G lehetővé teszi felhőszolgáltatások használatát, és azt, hogy online tartalmakat várakozás és akadás nélkül elérhessünk: például filmeket, videókat nézzünk, zenét streameljünk vagy videótelefonáljunk.

…az ötödik generáció kapujában

Az eddigi trend alapján nagyjából tízévente vezettek be új technológiai megoldásokat mobilkommunikációban. Egy-egy generációs váltás mindig gyorsabb és erősebb adatforgalmat tett lehetővé. A küszöbön álló ötödik generációs mobiltechnológiára is igaz ez, viszont valami teljesen újat is hoz majd, amelyben a lehetőségeket most még talán nem is tudjuk felmérni teljesen. Egyes megfogalmazások szerint ez lesz a „belépés a sci-fi világába”, amikor a hálózatok már nemcsak az embereknek, hanem a gépeknek, okoseszközöknek is épülnek. Míg az eddigi generációk az emberek közötti kommunikációt támogatták, az 5G már hangsúlyosan az ember-gép és a gép-gép közötti kapcsolat lehetőségét teremti meg – mindezt azért, hogy kényelmesebbé és biztonságosabbá tegye az életünket.

Az 5G, a jövő mobilkommunikációjának klasszikus hívószavai a „dolgok internete” (internet of things / IoT és a „gép a géppel kommunikáció” (machine to machine communication / M2M). Ennek a jövőnek már része lesz a távoperáció, vagy általánosságban a felhőbe kapcsolt egészségügyi rendszerek, az önvezető autók, az okosotthonok, az okos városi megoldások (közlekedésoptimalizálástól az okos parkolásig) vagy a számtalan területen használható virtuálisvalóság-eszközök.

5g3.jpg







5G: made in EU?

2020-ra előreláthatólag az EU lakosságának 70 százaléka használ majd okostelefont és okoseszközöket, az internetes forgalom pedig a jelenlegi harmincszorosát teszi majd ki. Az EU célja, hogy legkésőbb 2025-re készen álljon az 5G technológia alkalmazására, amely a digitális egységes piac alapját adja majd.

Az Európai Bizottság élen jár az 5G előkészítésében és a kapcsolódó fejlesztések támogatásában. Ehhez 2013 óta szorosan együttműködik a legmeghatározóbb, Európában is tevékenykedő telekommunikációs és ICT cégekkel (5G PPP megállapodás). A köz- és magánszféra közötti partnerségi megállapodás célja következő generációs kommunikációs hálózatok létrehozása, amelyek mindenütt elérhető, szupergyors sebességű kapcsolatot biztosítanak Európában és világszerte. Az EU 700 millió euró forrást biztosít a Horizont2020 keretprogramból a legújabb generációs hálózati technológiához és standardokhoz köthető K+F és innovációs tevékenységekre.

Az EU tehát felkészült és készül, mi pedig várjuk, hogy a sci-fi-szerű fejlesztésekből mielőbb valóban a mindennapjainkat kényelmesebbé, biztonságosabbá, egyszerűbbé megoldások szülessenek – már 5G-vel.

5g4.jpg

---
Az Európa Pont az Európai Bizottság információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.

Olvasd el többi bejegyzésünket, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon és gyere el ingyenes programjainkra!

0 Vissza

tafel.jpgSzeptemberben az osztrák konyha jellegzetes ételét, a tafelspitzet mutatjuk be. A tafelspitz – magyarra fordítva leggyakrabban tányérhús – tulajdonképpen húslevesben puhára főtt marhahús, amelyet leveszöldségekkel, krumplival, tormával, almaszósszal, snidling- és sóskamártással tálalva fogyaszthatunk. Bár elkészítési ideje nem éppen rövid, ráérős, őszi, vasárnapi ebédként biztosan sokan szívesen megkóstolnák.

Az osztrák, pontosabban bécsi konyha hagyományaihoz illeszkedő tafelspitz eredete a 19. századra nyúlik vissza, ám a marhahúst már jóval korábban, a középkortól kezdve előszeretettel fogyasztották a bécsiek. Az igények kielégítésére 1549 és 1551 között például 200 ezer, 1650-ben közel 44 ezer szürkemarhát vittek Magyarországról az osztrák fővárosba. A tányérhús a 19. század végére a monarchiabeli főúri asztalok egyik legkedveltebb fogásává, egyben az amúgy puritán szemléletű Ferenc József császár kedvenc ételévé vált. Csakúgy, mint Krúdy Gyulának, aki Álmoskönyvében így ír a tafelspitzről:

„A tányérhús nem más, mint korán feltett »tehénhús«, az első főzet levessel, zöldséggel, mikor még csak a répafélék puhák, ám a burgonyák a levesben, de a kalarábék, a vöröshagymák nincsenek még kellően átfőve. De a kel levele, bimbója, a zeller már igen jó a leveshús mellé, valamint az ecetes torma vagy paradicsommártás is. Ugyancsak azok közé az ételek közé tartozik, amelyekkel nem érdemes otthon megpróbálkozni. Étvágy, alkalom és megfelelő spitzhús vagy csonthús kell hozzá, hogy a tányérhús időre sikerüljön. Ideje a tizenegy óra, mint általában a tokánynak, báránypaprikásnak, a főtt kolbászoknak és a komoly marhapörköltnek szokott lenni.”

A hosszú elkészítési idő ellenére szerintünk mégis érdemes belevágni, és igazi osztrák recept alapján tafelspitzet főzni. Házias étel lévén ahány ház, annyi elkészítési szokás. Mi az osztrák nemzeti turisztikai hivatal receptje alapján javasoljuk elkészíteni a hagyományos tányérhúst.

tafel2.jpg

Hozzávalók:

1,5 kg marhafartő (vagy más minőségi marhahús, pl. szegyhús vagy nyak)

marhacsont

egy csokor leveszöldség (sárgarépa, petrezselyemgyökér, zeller a zöldjével)

1 póréhagyma

1 nagy fej vöröshagyma héjával

1-2 babérlevél

pár szem egész feketebors

metélőhagyma a tálaláshoz


Elkészítése:


A hagymát az egészséges külső takaróleveleivel vágjuk félbe, és a vágott részénél pirítsuk le zsiradék nélkül, amíg a vágásfelülete barna nem lesz.

Egy nagy edénybe öntsünk 3 liter vizet. Adjuk hozzá a leveszöldséget, hagymát, póréhagymát, babérlevelet, borsot, és forraljuk fel. Adjuk hozzá a megtisztított, lemosott húst és a csontokat, és a hústípustól függően hagyjuk főni közepes lángon, gyöngyöző vízben, amíg a hús omlósan puha nem lesz (villával végezhetünk húspróbát) – legalább két és fél / három órán át. A leves felszínéről a habot és zsírt rendszeresen szedjük le, ha elfőné a víz egy részét, pótoljuk. Sózzuk bőségesen, de csak két óra főzés után.

Ha a hús megpuhult, vegyük ki a főzővízből. A főzővíz kitűnő marhahúsleves, amelyet (ha szükséges, újabb sózás és ízlés szerinti ízesítés után) leszűrve frittátával (tésztaszélességre vágott palacsintatésztával) vagy grízgombóccal külön is tálalhatunk.

Szeleteljük fel a húst, öntsünk rá egy kevés levest és sózzuk ízlés szerint, díszítsük metélőhagymával. Köretként készíthetünk hozzá tepsiben sült burgonyát, zöldbabot kapros mártással vagy tejszínes spenótot is.

Guten Appetit! :-)

tafel3.png

A képek forrása: borító; (1); (2)

---
Az Európa Pont az Európai Bizottság információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.

Olvasd el többi bejegyzésünket, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon és gyere el ingyenes programjainkra!

1 Vissza

Mhamis_baratok_17b-01.pngindig lesznek hamis barátoklegalábbis nyelvtanuláskor nagyon nehéz elkerülni őket. „Hamis barátoknak”, a francia faux amis-ból magyarosítva azokat a szavakat hívjuk, amelyekről szinte biztosan azt gondoljuk, hogy tudjuk a jelentésüket egy másik ismert nyelv hasonló szava miatt, ám kiderül, hogy meglepő módon teljesen más értelemmel bírnak. A nyelvek európai napjára tavalyi hasonló gyűjtésünk után ismét ilyen becsapós szavakat gyűjtöttünk. Ismertek még ilyen hamis barátokat? :-) (Nagyobb méretben itt tudjátok megnézni a grafikát.)

Nyelvi sokszínűség Európában

Az Európai Unió egyik legfőbb erőssége a sokszínűség. Különösen igaz ez a tagországok lakosai által beszélt rengeteg nyelvre. Az EU-nak jelenleg 24 hivatalos nyelve van. Az EU-ban minden uniós polgárt megillet a jog, hogy hazájának hivatalos nyelvén hozzáférjen az összes uniós dokumentumhoz, továbbá hogy anyanyelvén kommunikálhasson az európai intézményekkel. A tagállamok közötti magas szintű találkozókon a résztvevők szintén saját nyelvükön szólalhatnak fel.

A 24 hivatalos nyelv mellett mintegy 79 nyelvet regionális vagy kisebbségi nyelvként tartanak számon. Ezek közül a baszk, a katalán, a galíciai, a skót, a gael és a walesi „hivatalos társnyelvnek” minősül, amelyeknek használata bizonyos esetekben engedélyezett az EU intézményeiben. A 28 tagállam 24 hivatalos nyelvének közös használata azt jelenti, hogy összesen 552-re (!) tehető a fordítási kombinációk száma az EU intézményeiben, ami jelentős tolmácsolási és fordítási erőforrást igényel, de erről a sokszínűségről nem mond le az EU.

A nyelvi sokszínűséget az egyedi, más nyelvekre lefordíthatatlannak tűnő szavakban, kifejezésekben is megtaláljuk. Korábban blogunkon két alkalommal is bemutattunk egy gyűjtést az ilyen, jellegzetes szavakból. Az európai nyelvek gazdagsága az egyedi szólásokban, mondásokban is tetten érhető – egy-egy kifejezést másképp mond az angol, a magyar (amikor nálunk piros hó esik, akkor az angoloknál a malacok repülnek, a letteknél meg kirügyezik a seprű).

A Nyelvek Európai Napja – Európai Nyelvi Koktélbár

Szeptember 26. a nyelvek európai napja. Európa nyelvi és kulturális sokszínűségét az Európai Bizottság az EU-s országok kulturális intézeteivel közösen idén is Európai Nyelvi Koktélbárral ünnepli. Ez az első alkalom, hogy a rendezvényt Debrecenben tartjuk: 2017. október 10-én a Debreceni Egyetem Főépületében, a díszudvaron várják az érdeklődőket a kulturális intézetek és nyelvi centrumok standjai nyelvi kvízekkel, mini nyelvórákkal. Az Európai Koktélbár programjain nyerhettek nyelvtanfolyamokat, ingyenes nyelvvizsga-lehetőségeket, könyveket, filmeket, és számos más hasznos meglepetést is. A programról további részleteket a rendezvény és az esemény Facebook-oldalain találhattok.

Képgaléria idei és tavalyi gyűjtésünkből - ismertek még hasonló szópárokat?


---
Az Európa Pont az Európai Bizottság információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.

Olvasd el többi bejegyzésünket, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon és gyere el ingyenes programjainkra!

sh1.pngHa – az európai mobilitási héten – már kiszálltatok az autóból, az remek kezdés; most arra buzdítunk benneteket, hogy végezzetek egy kis testmozgást is! Ehhez az ütemet és kedvcsinálót most az Európai Sporthét (szeptember 23-30.) adja, amely Európa-szerte próbál mozgásba lendíteni fiatalt és időst Vigótól Várnáig. Ha nem igazán vagytok aktív sportolók, megnyugtatunk: csak elkezdeni nehéz. Ha sikerül megtalálni a megfelelő sportot, utána már hiányozni fog, ha ki kell hagynotok egy-egy edzést… :-)

Rendszeres mozgás = kulcs az egészséghez

Az, hogy a sport hasznos és segít megőrizni az egészséget, vitán felül áll. Sajnos Magyarországon még mindig elég alacsony a rendszeresen sportolók aránya, bár az utóbbi időben a tendencia javul. A mozgásszegény életmód számos krónikus betegség (szív- és érrendszeri betegségek, cukorbetegség) kockázatát növeli, súlyos negatív következményekkel jár a társadalom szempontjából, emellett komoly költségeket is generál. Az aktív életvitel számos egyéb társadalmi és pszichológiai előnnyel is jár, és a fizikailag aktív emberek általában tovább élnek, mint az inaktívak.

A legsportosabb országok

Az alábbi ábrán az uniós országok „mozgásigényét” láthatjátok – azaz azt, mely országokban része leginkább az emberek mindennapjainak a sport (a legutóbbi publikált, vonatkozó Eurobarometer adatai alapján). Még van hova fejlődnünk.

sh2.png


Válassz programot, és légy aktív!

A hazai koordinátor Magyar Szabadidősport Szövetség gazdag hazai programlistát ajánl a hétre: az Európai Sporthéten több száz különböző sporteseményen vehettek részt az egész országban. Lesz teljesítménytúrázás, szabadtéri edzés, zumba, íjászat, számos jógaóra; kipróbálhatjátok a(z aqua) nordic walkingot vagy akár a sírollerezést is. De ha szívesen pingpongoznátok egy kastélyban, vagy kutyátokkal együtt mozdulnátok, sárkányhajóznátok, esetleg szívesen megtanulnátok úgy esni, mint a profi rögbisek, ezekre is lesz lehetőségetek a sporthéten. Érdemes végigböngészni a Sporthét oldalán a kapcsolódó programokat. A Facebook-esemény oldalon is hasznos információt találhattok a rendezvényekről. Sőt, ha most megmozdultok és ezt dokumentáljátok a Facebookon vagy az Instagramon az #europaisporthet és a #beactive hashtagekkel, akkor esélyetek van sportos ajándékokat nyerni.

Kedvcsinálóként nézzetek bele az Európai Sporthét hazai, szeptember elején megrendezett beharangozó eseményén készült videóba! A Családi Mozgásfesztivál képeiből is látszik, hogy a sportnál tényleg nincsen korhatár, és tényleg szinte végtelen mozgásforma-lehetőség áll rendelkezése! Sportcipőt fel! :-)




---
Az Európa Pont az Európai Bizottság információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.

Olvasd el többi bejegyzésünket, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon és gyere el ingyenes programjainkra!

0 Vissza

mh1.pngVége a nyárnak, újra állandósultak a dugók a városokban. Miközben a sűrű kocsisorban araszolunk az autónkkal vagy a buszon, talán irigykedve nézzük a mellettünk eltekerő biciklistákat, akik a kerékpárúton senkitől sem zavartatva, gyorsan haladnak úti céljuk felé. Nem késő cselekednünk: amíg tart a kora őszi napsütéses idő, talán több kedvünk is van a mozgáshoz. Az Európai Mobilitási Hét arról is szól, hogy az autósok ilyenkor hagyják el egy kicsit a kényelemből megszokott autózást legalább pár napra, és kezdjenek el mozogni – legyen az biciklizés vagy séta

Autózás helyett: mozgás!

A rendszeres mozgás az egészség és ezzel a hosszú élet fontos alkotóeleme. Ennek tudatosítására, gyakorlására, vagy akár elkezdésére kínál apropót az Európai Bizottság kezdeményezésére az uniós és egyéb résztvevő országokban (összesen 46 ország 2141 városában) azonos időszakban megtartott többnapos akció.

Az idén már a 16. alkalommal, szeptember 16-22. között megrendezett eseménysorozat a környezetbarát és fenntartható városi közlekedést népszerűsíti. Idei mottója a „közös út, közös jövő”, témája a tiszta, közösségi és intelligens mobilitás. (A tavalyi kampány eredményeiről az arról készült összefoglalóban olvashattok.)

mh2.jpg

Ha nem dugózunk a városban, hanem sétálunk, tekerünk, vagy épp villamossal utazunk, lehet, hogy lassabban, de stresszmentesen és zölden, felesleges légszennyezés okozása nélkül közlekedhetünk. A mobilitási hét arra hívja fel a városlakók figyelmét, hogy van alternatívája az autós közlekedésnek. Az eseménysorozathoz kapcsolódóan a közlekedők véleményét és ötleteit, javaslatait is szeretnék megismerni a szervezők a közlekedés zöldítésével kapcsolatban. A program keretében kerül sor minden évben az autómentes napra (idén szeptember 22-én), amikor arra kérik a csatlakozó városok lakosait, hogy hagyják otthon az autót (legalább) egy napra.


Mozgalmas programok

Idén Abodtól Zircig 201 magyarországi település kínál programokat a mobilitási héten. A résztvevő települések többségében megtartják az autómentes napot, de ezen kívül is sok érdekes programot találhattok, ha átnézitek az eseménylistát.

Néhány kiragadott példa a számtalan programból: Baktalórántházán a gyerekeknek szóló kerékpáros ügyességi verseny mellett lovaskocsis és hintós városnéző „szekértúrát” szerveznek, Budakalászon „Tour de Kalász” bicikliversenyt tartanak. Győrben a GyőrBike közösségi bérbiciklirendszer ingyenes kipróbálására lesz lehetőség, valamint hibrid- és elektromosautó-versenyre és bemutatóra is sor kerül. Hevesvezekényben „Közös út, közös jövő” mottóval rajzversenyt rendeznek, Kőszegen futóversenyt indítanak a történelmi belváros utcáin, Szarvason a helyi telekocsi klub vezetésével előadásokat és beszélgetést tartanak a közösségi mobilitásról. Tapolcán pedig ingyenes kerékpáros állapotfelmérést és szervizt, valamint biciklis reggelit és uzsonnát biztosítanak a két keréken közlekedők számára.

A fővárosban is…

Budapesten a hétvégén lezárt Andrássy úton számos programon vehettek részt és a Gasztro Sétányon kínált finomságokat is megkóstolhatjátok. A fővárosban is autómentes napot tartanak: a BKK információja alapján szeptember 15. (péntek), 18 órától szeptember 18. (hétfő) 04:30-ig le lesz zárva a gépjárműforgalom elől az Andrássy út és a kapcsolódó keresztutcák.

Mozogni sosem késő elkezdeni, úgyhogy érdemes részt venni szeptember 16. és 22. között az Európai Mobilitási Hét megmozdulásain és ellátogatni a rengeteg program közül néhányra!

A képek forrása: EMH Facebook; EMH Instagram

---
Az Európa Pont az Európai Bizottság információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.

Olvasd el többi bejegyzésünket, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon és gyere el ingyenes programjainkra!

 

0 Vissza