olimpia_borito.jpgTegnap a hivatalos záróünnepséggel véget ért a riói olimpia. A 207 ország részvételével zajló játékokon összesen 2102 érmet osztottak ki. Két hét alatt számos élménnyel lettünk gazdagabbak, hatalmas küzdelmeket és emberfeletti teljesítményeket követhettünk a képernyőkön keresztül. Magyarország végül nyolc aranyéremmel, három ezüsttel és négy bronzéremmel, valamint számos pontszerző helyezéssel zárta a játékokat, ismét büszkék lehetünk sportolóink eredményeire. Mostanra folyamatosan jelennek meg a különböző értékelések, elemzések az olimpiáról – természetesen mi sem maradhatunk ki a sorból, európai / EU-s szemszögből vizsgálva a történteket.

2 Vissza

224-estacasbento02.jpgA nyár legtöbbünknek az utazás időszaka, és sokan szállunk szívesen vonatra – akár hosszabb utakra indulunk, vagy közelebbi állomást célzunk meg. Utunk során sok különleges pályaudvart láthatunk, ezért mostani gyűjtésünkben Európa legszebb vasútállomásaiból mutatunk egy válogatást. Ha úgy érzitek, hogy további érdekes állomásépületekkel egészítenétek ki a listát, írjátok meg nekünk!


Atocha állomás, Madrid

Madrid legnagyobb vasútállomása az 1851 óta működő Atocha állomás (Estación de Atocha), ahol éves szinten kb. 80 millió utas fordul meg. Helyi és regionális, valamint intercity és nagysebességű (AVE) vonatok is megállnak itt, a vasútállomás egyben forgalmas metrómegálló is. Az állomást megnyitása óta többször át kellett építeni. Először egy jelentős tűzvész után a XIX. század végén, a forgalom növekedésére reagálva a múlt század végén pedig jelentősen kibővítették. , Jelen formájában 1992 óta működik. Érdekessége, hogy a közepén egy kisebb botanikus kert található, hatalmas pálmafákkal és egyéb trópusi növényekkel és állatokkal (köztük számtalan vízi teknőssel).

12_3.jpg


23_1.jpg


A toledói vasútállomás

Spanyolországban maradva feltétlen említést kell tennünk a toledói vasútállomásról, amely a mór építészet hatását példázza. A helyen már 1858-ban vasútállomás állt, ennek helyére a város vezetése a XX. század elején egy új, „a város építészeti nagyságával összhangban lévő” állomást terveztetett. Jelen épületet Narciso Clavería y de Palacios építész tervei alapján neo-mudéjar (az ún. „arab gótika”) stílusban építették, az épületet 1919-ban adták át az utasoknak. 2005 óta nagysebességű vonatok is megállnak az állomáson, amely 30 percre rövidítette az utat a főváros és Toledo között. Jellegzetes az állomás óratornya, amely a toledói templomok stílusát idézi.

34_1.jpg

45.jpg

 

São Bento pályaudvar, Porto

A Porto központjában található Sao Bento állomása (Estação de São Bento) a jellegzetes portugál mázas mozaikcsempék (azulejo) felhasználásának egy csodálatos példája. A kék-fehér, több ezer mozaik darabból álló képek Portugália történetét mutatják be. A csempéket Jorge Colaço, a korszak legismertebb azulejo festője készítette. Bár már a XIX. század végén megálltak állomásán a vonatok, az épületet hivatalosan 1916-ban adták át, a mozaikképek 1905 és 1916 között kerültek mai helyükre.


56.jpg

67.jpg

 

A strasbourgi vasútállomás

Kelet-Franciaország egyik legnagyobb pályaudvara a Gare de Strasbourg-Ville közel 60 ezer embert szolgál ki naponta. Az eredeti épületet egy berlini építész, Johann Jacobsthal tervei alapján építették és 1883-ban adták át a forgalomnak. Az épületet 2008-ra átépítettek és modernizálták, ekkor került az épület köré egy modern üvegkupola, az állomás ekkortól már nagysebességű TGV-ket is fogad. A látványa kicsit olyan, mintha a Keleti Pályaudvart egy átlátszó Papp László Sportarénába rejtették volna.

 

78.jpg

89.jpg

 

Az antwerpeni központi pályaudvar

Belgium egyik legjelentősebb vasútállomását (Antwerpen-Centraal Station) eredetileg 1905-ben nyitották meg a forgalom előtt, a főépületet egy brugge-i építész, Louis Delacenserie tervezte. Stílusában számtalan korszak hatása fellelhető, a főépület jellege miatt „vasúti katedrálisként” is emlegetik.  Ez a pályaudvar is átesett egy jelentős felújításon, közel 10 évnyi felújítási munka után 2007-ban nyitották meg a modernizált, minden igényt kielégítő felújított emeletes épületet, ahová a vonatok négy szintre (!) érkezhetnek. A felújítás 2011-ben kulturális örökség megőrzése kategóriában Europa Nostra elismerésben részesült, a „történelmi és modern elemek tökéletes összhangja” miatt.


910.jpg

1011.jpg



Liège-Guillemins állomás, Liège


Szintén Belgiumból, de egy ultramodern állomás: Belgium harmadik legnagyobb városa, Liège forgalmas utazási csomópont már évszázadok óta, az első állomást még 1838-ban nyitották meg ezen a helyen, amelyet az 1905-ös világkiállításra kibővítettek és modernizáltak. Újabb átépítés következett 1958-ban, majd ennek az épületnek a helyére került a jelenlegi, Santiago Calatrava spanyol építész által tervezett monumentális acél-üveg építmény 2009-ben.

1112.jpg

1213.jpg 

St Pancras állomás, London

Az 1868-ban megnyitott St Pancras vasútállomás a viktoriánus kor egyik mérnöki mesterműve, amelyet a világ egyik legelegánsabb állomásaként tartjanak számon. A kastélyszerű épületet 2004 és 2007 között némileg át kellett építeni a nemzetközi vasúti forgalom megfelelő színvonalú kiszolgálása érdekében, ekkor nevezték át St Pancras International-re. A vágányokat fedő, kovácsoltvas szerkezetű üvegcsarnok több mint 70 méter széles és 210 méter hosszú, ezzel a világ akkori legnagyobb fesztávú vasszerkezete volt, melyről számos ország pályaudvarát mintázták a későbbiekben. 1876-ban az állomás egyik végébe egy azonos építészeti stílust képviselő hotelt is építettek.

1314.jpg

1415.jpg

Nyugati pályaudvar, Budapest

Az 1846-ban felépített indítóház helyére 1877-ben, hároméves munka után felépült budapesti Nyugati pályaudvar impozáns épülete az osztrák August de Serres, valamint  a francia Gustave Eiffel tervei alapján valósult meg. A kor stílusjegyeit hordozó elegáns acélszerkezetes nyeregtetős üvegcsarnok és a tornyos épület Budapest akkor kialakulóban levő, új központjában helyezkedett el, és nem csak az utasforgalmat látta el, hanem a Nagykörút épületeihez is tökéletesen illeszkedett. A megnyitásakor még Budapesti pályaudvar nevet viselő állomás a Keleti pályaudvar megépülése után, 1891-ben, az építtető vasúttársaságról kapta mai nevét. A legemlékezetesebb baleset 1962-ben történt a Nyugatiban, amikor egy vasúti kocsi az állomás üvegfalát kitörve a Nagykörúton állt meg.


1516.jpg

1617.jpg

1718.jpg 

Keleti pályaudvar, Budapest

Az eredetileg szintén a Nagykörútra, a mai Blaha Lujza térre tervezett Keleti pályaudvar építését ugyan már 1868-ban elhatározták, az építkezés mégis csak 1881-ben, Rochlitz Gyula (épület) és Feketeházy János (csarnok) tervei alapján indulhatott meg. A végül a Kerepesi út tengelyében, az egykor mocsaras területre felhúzott állomás a mai napig cédruscölöpökön alapszik. Az 1884-ben, Magyar Királyi Államvasutak indóháza néven megnyitott állomás Európa egyik legkorszerűbb, elsőként villanyvilágítással rendelkező pályaudvara volt, mai nevét 1892-ben, a fenntartó vasúttársaságról kapta. A Keleti épületét Lotz Károly festményei, illetve Than Mór freskói díszítik, jelenleg az ország legforgalmasabb vasúti csomópontja.

1819.jpg

1920.jpg


A képek forrása: Atocha, Antocha (2); Toledo, Toledo (2), Porto, Porto (2), Strasbourg, Strasbourg (2), Antwerpen, Antwerpen (2), Liege, Liege (2), St Pancras, St Pancras (2), Nyugati, Nyugati (2), Nyugati (3), Nyugati (4), Keleti, Keleti (2), Keleti (3), Keleti (4)

sziget1.jpgIdén is Sziget, és idén is EU Meeting Point – ahol az Európa Pont nyári szünideje alatt is találkozhattok velünk, számos uniós és nemzetközi kérdésekkel foglalkozó szervezet társaságában. A bulik előtti időszakra továbbra is ajánljuk magunkat – ha érdekelnek az uniós témák, aktuális kérdések; vagy ha csak tesztelnétek EU-s tudásotokat kisebb ajándékokért, akkor nálunk a helyetek!

A Szigetre millió dolog miatt érdemes kilátogatni, amelyből az egyik természetesen a zenei felhozatal. Ahogy korábban már írtunk róla, legutóbb épp idén nyert a fesztivál a European Festival Awards-on a legjobb program (Best line up) kategóriájában. Idén is óriási neveket találunk a fellépők között, és nagy örömünkre ismét van külön Európa színpad ismertebb és feltörekvő európai előadókkal. Emellett a civil szigeten megjelenő szervezetek sátrainál akár napokat is el lehetne tölteni, annyi program, játék és beszélgetés vár a kíváncsi fesztiválozókra. Nagyon erős lesz a színházi és cirkuszi vonal, a szigetes mozi korábbi hagyományát új formában élesztik újjá a szervezők, és lesz egy szuper TedX-es helyszín is. Érdemes előre tanulmányozni az újításokat, programokat.

A European Meeting Point helyszínen idén is számos hasznos dolgot megtudhattok kollégáinktól, legyen szó akár európai továbbtanulásról, uniós munkavállalásról vagy uniós jogokról – mindezek kapcsán többféle játékot, kvízt is kipróbálhattok majd nálunk. Minden nap 14 órától egy-egy beszélgetésen is részt vehettek a Corvinus Külügyi és Kulturális Egyesület jóvoltából, amelyeken magyar és külföldi diplomaták osztják meg tapasztalataikat, véleményüket aktuális uniós kérdésekről, uniós politikákról, Európa jövőjéről, valamint beszélnek majd az adott uniós vagy nemzeti intézmény munkájáról is. Ilyen beszélgetésen lesz vendégünk augusztus 12-én Zupkó Gábor, az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének vezetője, de többek között eljön Iain Lindsay brit nagykövet is. Takács Szabolcs európai uniós ügyekért felelős államtitkár augusztus 11-én lesz a vendégünk.  Emellett kilátogat a helyszínre három európai parlamenti képviselő is: Ujhelyi István augusztus 11-én 16 órától, augusztus 12-én 15 órától Meszerics Tamás, ugyanezen a napon 16 órától Jávor Benedek válaszol kérdésekre.  

A bulik előtt feltétlenül nézzetek be hozzánk! A Tábortűz közelében, 24-es számmal keressétek a European Meeting Pointot, a fesztiválon szerdától minden nap 12 és 20 óra között várunk benneteket! :-)

A European Meeting Point programjait az Európai Bizottság Magyarországi Képviselet az Európai Parlament Tájékoztatási Irodájával közösen, 12 szervezettel (AEGEE Budapest, AFS Magyarország Nemzetközi Csereprogram Alapítvány, Corvinus Külügyi és Kulturális Egyesület, Együtt Európáért Alapítvány, Erasmus+ Programiroda, Erasmus Student Network Hungary, Café Babel Budapest, JEF-Hungary, Ifjúsági Konzultációs Kör – OneEuropeSzólj Bele!, Pillar Alapítvány, Szubjektív Értékek Alapítvány, UEF Hungary) együttműködésében valósítja meg.

sziget2.jpg

sziget3.jpg

sziget4.jpg



Képek forrása: sziget.hu  / Europa Pont Flickr

0 Vissza

cover.JPGVan, hogy valamely európai nemzet művészeti alkotásainak megismerése, azok anyanyelven történő terjesztése egy igazán szuper, soknyelvű és izgalmas játékká áll össze. Mindehhez kell egy online elérhető, nemzetközi művészeti platform (Europeana), a világ legnagyobb és legnépszerűbb szabadon szerkeszthető lexikonja (Wikipédia) és az ehhez kapcsoló adatokat könnyen kezelhető és vizualizálható formában rögzítő felület (Wikidata). Meg persze 27 ország 60 lelkes önkéntese, akik másfél hónap alatt a versenybe benevezett alkotások közül annyit dolgoznak fel (írnak meg vagy fordítanak anyanyelvükre) a Wikipédiára, amennyit csak tudnak. Ez az Europeana művészettörténeti verseny, azaz az Europeana Art History Challenge.

0 Vissza

vilagito_cover.PNGA tengerparton sétálva, autózva, vagy főleg hajózva tűnnek fel azok a főként romantikus filmekből ismerős építmények, amelyek elsődleges funkciójukon, a hajóknak nyújtott fényjelzésen túl misztikus jelenségként emelkednek a magasba a part vagy egy-egy sziget szikláján. Mostani írásunkban az Európa-szerte található legszebb világítótornyokból mutatunk egy válogatást, összeállításunk alapjául a legjobb európai úti célokat népszerűsítő European best destinations oldala szolgált. Ha európai utazásaitok során esetleg találkoztatok olyan különleges világítótoronnyal, amelynek e gyűjteményben lenne a helye, mindenképp írjátok meg nekünk!

2 Vissza

uzem_cover.pngItthon tankoljak, vagy majd a határ után? – külföldi nyaraláskor gyakran merül fel ez a kérdés. Egy európai autós vakáció alkalmával akár több ezer forintot is lehet spórolni azzal, ha kicsit előbb, vagy éppen később tankolunk az olcsóbb üzemanyagokat kínáló országban; érdemes ezért előre tájékozódni.

4 Vissza

euro1.pngeuro2_gif.pngValószínűleg már ti is találkoztatok olyan kéteurós érmékkel, amelyeknek a hátoldalán nem a megszokott nemzeti ábrák, szimbólumok voltak. Ezek a különleges pénzek olyan speciális emlékérmék, amelyek kiadására korlátozott darabszámban minden, eurót használó tagország (illetve az EU-val megállapodást kötő ország: Andorra, Monaco, San Marino, Vatikán) jogosult évi egy vagy 2012-től évi két alkalommal. Ilyen esetben a kéteurós hátoldalán egy-egy fontos nemzeti eseményről, alkalomról emlékeznek meg a tagállamok. Ezek az érmék – az Európai Központi Bank által jóváhagyott mennyiségben – törvényes fizetőeszközként forgalomba is kerülnek; a ritka példányok különösen értékesek a gyűjtők számára. Az első ilyen emlékérmét Görögországban bocsátották ki 2004-ben, az athéni olimpiai játékok alkalmából.

Az euró történetében eddig négyszer bocsátott ki közösen, kiemelkedő jelentőségű, európai esemény alkalmával emlékérmét az euróövezet 19 tagja:

2007 márciusában a Római Szerződés 50. évfordulója,

– 2009 januárjában a Gazdasági és Monetáris Unió létrejöttének 10. évfordulója,

– 2012 januárjában az euró bevezetésének 10. évfordulója,

– 2015 júliusában az EU zászlajának 30. évfordulója alkalmából.

Az eddig megjelent 2 eurós emlékérmeket az Európai Bizottság, vagy az Európai Központi Bank honlapján lehet megtekinteni, ahol országokra vagy megjelenési évekre lebontva kereshetünk rá a különleges pénzekre.

Öt tagállam – Olaszország, Finnország, Németország, Belgium és Luxemburg – bocsátotta ki a legtöbb fajta, országonként 17-20 eltérő mintázatú emlékérmet, míg a balti államok és Andorra csupán 1-4 alkalommal hoztak forgalomba különleges kéteurósokat.

Az emlékérmek kibocsátási mennyiségére két kikötést alkalmaznak az eurót használó államok:

– az összes ország által az előző évben kibocsátott kéteurósok mennyiségének 0,1 százaléka lehet emlékérme, amely küszöb indokolt, kiemelkedően indokolt esetben akár 2 százalékig is felmehet;

– az egyes országokban az emlékérmék aránya nem haladhatja meg az előző évben ugyanezen országban forgalomba helyezett kéteurósok mennyiségének 5 százalékát.

euro3.jpgAz interneten számos érmegyűjtőkre specializálódott oldalt találunk. A kínálatból kiderül, hogy általában értelemszerűen a legkisebb példányszámban kibocsátott (monacói, andorrai, vatikáni) érmeket árulják a legmagasabb áron, így egy-egy vatikáni 2 eurós érme sokszor 60-100 euró feletti (!) áron talál gazdára – sőt, a csillagászat nemzetközi évéről megemlékező (106 ezer példányban vert) 2009-es vatikáni érmét egy helyen 600 euró feletti áron árulták. Van olyan eset is, amikor nem az alacsony példányszám, hanem a téma miatt keresett valamely érme: akad 50 euró feletti áron elkelt 2004-es, 1 milliós példányszámú finn érme is, amely az EU bővítésének állít emléket. A legkisebb példányszámú érméket nem is tudják beszerezni, és így áruba bocsátani a kereskedői oldalak. Az átlagos emlékérmek 3-4 euróért cserélnek gazdát.

euro4.jpgeuro5.jpgA messze legkisebb mennyiségű forgalomba állított – és így legkeresettebb – kéteuróssal Monaco dicsekedhet. Összesen 20 001 db érme kibocsátásával 2007-ben, Monacóban hozták forgalomba azt a kéteuróst, amellyel Grace Kelly hercegné halálának 25 éves évfordulójára emlékeztek meg. 2015-ben mindössze 10 000 db érmét bocsátottak ki a monacói erőd építésének 800. évfordulójára – egy ilyen érmét jelenleg egy online aukciós oldalon közel 1 300 eurós áron lehet megvásárolni. 2016 júniusában 15 ezres példányszámban adják ki a Monte Carlo alapításának 150. évfordulójára és III. Károly alapítóra megemlékező pénzeket.

Az előbbieken kívül még akad néhány érdekes érme, amely idén került forgalomba. Ilyen például a franciaországi foci EB-re 10 millió példányban készült kéteurós, amellyel némi szerencsével ti is találkozhattatok – érdemes eltenni emlékbe. Figyelemreméltó Lettország idei érméje is, amelyen a lett hagyományos tejipar szimbólumaként egy tehén szerepel.

Valószínűleg a gyűjtők kedvence lesz San Marino 2016-os kéteurósa, a csupán 85 000 példányban vert, William Shakespeare halálának 400. évfordulójának emléket állító pénzdarab is. Olaszország Donatello halálának 550. évfordulójára emlékezik a művész Dávid-szobrának fejével díszített érmével. De kiadtak idén a szlovák EU-elnökség, a balti kultúra (Litvánia), a vatikáni őrség felállításának 200. évfordulója, és az olimpiai csapat részvételére (Portugália) tiszteletére készített kéteurósokat is, érdemes végignézni az összeset.

Ezek után talán jobban megnézzük, mi kerül a kezünkbe, és ha szerencsések vagyunk, nagyon érdekes, különleges, akár komoly értéket képviselő emlékérmére bukkanhatunk, amelyeket nem adunk ki könnyű szívvel a sarki fagyizóban nyaralás közben.


euro9.pngeuro6.pngeuro7.pngeuro8.png

 

 

 

 

 

Borítókép: Európai Bizottság, a 30 éves EU-zászló emlékérme tervezésének döntőjébe jutott variációk

0 Vissza
Európa Pont | 2016.07.14. 13:51

Európai lobogók

zaszlok1.jpgKockás mezes horvát-drukkerek, meggypiros magyarok, sárga-piros spanyolok – a foci Eb mérkőzései során (is) sokszor előkerültek a nemzeti lobogók és az államok hivatalos színei, amelyek kapcsán elgondolkozhatunk: miért pont az adott színeket használják, és a színek vajon mit szimbolizálnak? Összeállításunkban néhány érdekesebb európai zászló történetét és jelentését gyűjtöttük össze.

Magyarország

Az először az Árpád-házi királyok által használt fehér-vörös kombináció a 15. században a függőpecsétek sodratain kezdett kiegészülni a zöld színnel, a színösszeállítás a 16. század második felében, vélhetően a címerből eredeztethetően már zászlókon is feltűnt. Használata 1848-ig nem terjedt el, akkor azonban a forradalom során törvényben rögzítették hivatalos nemzeti jelképként. 1867 óta számít hivatalos színkombinációnak a piros-fehér-zöld, melyből a piros az erőt, a fehér a hűséget, a zöld a reményt jelképezi.

Németország

A német nemzeti lobogó hivatalos színei, a „Schwarz-Rot-Gold”, vagyis fekete-vörös-arany eredete nem egyértelmű, ám az biztos, hogy még az egységes Németország megalakulása előtt, az 1815-ben Napóleon ellen harcoló porosz sereg egy része, a lützowi szabadcsapatok fekete uniformisán vörös hajtóka és arany gombok voltak, illetve zászlajukként szintén fekete-vörös kombinációt használták, arany díszítéssel. Ezek a színek idővel a nemzeti egység és a polgári szabadság szimbólumává váltak az 1848/49-es forradalom idején. 1848-ban a német nemzetgyűlés a fekete-vörös-arany kombinációt határozta meg a német szövetség, illetve a későbbiekben megalapítandó német birodalom hivatalos színeiként. Az 1866-ban a poroszok vezetésével megalapított egységes német császárság ugyanakkor a hagyományos porosz fekete-fehér színeket használta, amelyet kiegészítettek a hanzavárosok vörös színével, így a császári német birodalom hivatalos színösszeállítása a fekete-fehér-vörös lett. 1919-ben változtatták vissza ismét fekete-vörös-aranyra a nemzeti színeket, és ezzel együtt a lobogót is, ezt 1933-ban, a Harmadik Birodalom azonban visszacserélte a fekete-fehér-vörösre. Mind az NSZK, mind az NDK nemzeti színként a fekete-vörös-aranyat határozta meg 1949-ben, így természetesen az 1990-es egyesülés után is megmaradt ez a színkombináció a Bundesflaggén.

Egyesült Királyság

Az Egyesült Királyság zászlaját, ismert nevén Union Jacket 1801-ben alkották meg az Anglia és Skócia lobogójának kombinációjából készült Union Flag és az ír zászló egyesítéséből. A Jack kifejezést eredetileg a hajókra kitűzött zászlókra alkalmazták, de egyes vélemények szerint I. Jakab, Skócia és Anglia egyesítőjének becenevéből eredeztethető. A skótok adta kék háttér előtt három kereszt figyelhető meg: a legvastagabb az angolok védőszentje után a Szent György-kereszt, a másik piros kereszt az írek védőszentje tiszteletére a Szent Patrik-kereszt, míg a mellette található fehér kereszt a skót András-kereszt.  A Union Jacket sokáig csak a brit hadsereg használhatta, csupán 1908-tól számít az Egyesült Királyság hivatalos zászlajának.

Olaszország

A zöld-fehér-piros sávos, címer nélküli Il Tricolore hivatalosan 1948-tól használatos olasz nemzeti jelképként, de a színek használata régebbre nyúlik vissza. A három színt a mai formájában először a Ciszpadán Köztársaság használta 1797-ben, amely Milánó zászlajának piros-fehér színeit egészítette ki a milánói polgárőrség uniformisának zöldjével. Egyes értelmezések szerint a zöld a reményt, a fehér a hitet és a piros a könyörületességet szimbolizálja, más forrás szerint a zöld az ország mezőire és dombjaira, a fehér az Alpok hófödte csúcsaira, a piros a függetlenségi harcok során elhullott vérre utal.

Spanyolország

1785-ben egy versenykiírás során született meg a mai lobogó piros-sárga-piros sávos színösszeállítása, amelyet főként a hadsereg használt, civil változatát öt sáv alkotta. A színek a Spanyolországot alkotó korábbi királyságok arany és vörös címerszíneiből származnak, bár egyes források szerint a bikaviadalokat is megidézi ez a két szín: a vörös a vért, a sárga az aréna homokját. A zászló közepén szereplő címer változott az idők folyamán, a jelenlegi hivatalos spanyol zászló, a la Rojigualda az 1979-es spanyol alkotmányban szerepel, és 1981 óta használatos.

Portugália

Portugália zászlaját egy zöld és egy piros sáv alkotja, a határvonalon a portugál címerrel: a pajzzsal és egy csillagászati eszköz, az armilláris gömb ábrájával, amely a nagy portugál felfedezőkre és a gyarmatbirodalomra utal. A korábbi kék-fehér színű lobogót 1910-ben váltották le a mai színösszeállításra, hivatalosan 1911 óta használatos a zöld-piros zászló. A színek egyik értelmezése szerint a hazát védők vérének vöröse és a remény zöldje alkotja a két sávot.

Franciaország

A francia trikolórban a Bourbon-ház hagyományos fehér színe a királyt jelképezi. A piros és kék színek Párizs színei, amelyeket a forradalmárok használtak a Bastille 1789-es ostroma során. A kék-fehér-piros Le Tricolore 1790-től használatos, jogszabályban 1794-ben rögzítették nemzeti jelképként.

Ausztria

A világ egyik legrégebb óta használt lobogója, az osztrák zászló 1786 óta használatos a hadseregben piros-fehér-piros összeállításban. Ennek eredete 1230-ra nyúlik vissza, amikor Babenbergi II. Frigyes herceg alatt hasonló színűre változtatják hercegség címerét és lobogóját. A legenda szerint V. Lipót osztrák herceg emléke miatt, aki a harmadik keresztes hadjárat alatt, 1191-ben olyan hősiesen harcolt, hogy a fehér zubbonya teljesen véressé változott, csupán a csata után levetett öve nyomán maradt egy fehér csík. Hivatalos nemzeti jelképpé ugyanakkor csak a Monarchia megszűnése után, 1919-től nyilvánították Ausztriában. A sas-címeres változatot kizárólag az állami intézmények használhatják, minden egyéb felhasználásra a címer nélküli, háromsávos változatot kell alkalmazni.

Horvátország

A piros-fehér-kék sávos, középen a címerrel: piros-fehér kockás pajzzsal (šahovnica – sakktábla) és felette öt koronával ellátott horvát lobogót hivatalosan 1990 óta használják, miután a címert abban az évben, a mai formájában megtervezték. A hagyományos szláv trikolórból álló zászló a forradalom során, 1848-ban alakult ki, a jugoszláv időket leszámítva szinte végig az időről időre változó, ám a horvátkockás motívumokat magában foglaló címerrel a közepén.  A zászló így magában foglalja a horvát (piros és fehér), szlavón (fehér-kék) és dalmát (piros és kék) királyságok hagyományos színeit. A 25 kockából álló, sakktáblára emlékeztető címer története a legenda szerint a 10. század végére vezethető vissza, amikor Držislav horvát király velencei rabsága alatt leült sakkozni a velencei dózséval, II. Orseolo Péterrel, akit háromszor legyőzött, ezáltal előzetes megállapodásuk szerint visszanyerve a szabadságát és a dalmát városok fölötti ellenőrzés jogát is.

Észtország

Az észt sinimustvalge (szó szerint kék-fekete-fehér) lobogót 1918-ban, Észtország első függetlenségének évében vezették be hivatalos jelképként. Előzményeként a Tartui Egyetem diákjai használták zászlójukként 1884-től, és az észt szabadságharcosok is a kék-fekete-fehér lobogó alatt harcoltak az oroszok ellen. 1940 és 1990 között az észtek nem alkalmazhatták hivatalos jelképként a trikolórt, csak 1990 óta újra az ország nemzeti zászlaja a sinimustvalge. Általános értelmezés szerint a kék a szabadságot, az ország feletti eget, az észt tavakat és a Balti-tengert szimbolizálja, a fekete az észt földet és az ország küzdelmes múltját, a fehér szín a hazát, az ország lakosságának jövőjét és boldogságát, valamint a havat, a nyírfaerdőket és a hosszú nyári estéket jelképezi.

zaszlok_infografika.png

A borítókép forrása

0 Vissza