cover2_1.PNGA nyár a vakáció, a nagyobb utazások időszaka. Ilyenkor, aki teheti valamilyen nyugis hely, mondjuk vízpart felé veszi az irányt akár belföldön, akár külföldön. De sokan ilyenkor indulnak nagyobb felfedezőútra, és célba veszik Európa valamelyik híres – történelmi, művészeti, szórakoztató vagy épp szakrális – látványosságát. Vajon mely helyszínek a legnépszerűbbek Európában? Ennek jártunk most utána – az eredményeket az alábbi infografikán (nagyobb méretben a kép tetejére kattintva, vagy itt) láthatjátok.

top_latvanyossag_eur.png



Törekedtünk a pontosságra, de a lista nem tekinthető hivatalosnak. Az egyes látványosságok adatait nagyon nehéz összehasonlítani, hiszen sok esetben ezek (kötelezően megváltandó jegyek hiányában) csak becsléseken alapszanak, amelyeket az üzemeltetők különböző időközönként ismertetnek. Ahol elérhető volt, mindenhol a legfrissebb hivatalos adatokat vettük alapul.

A lista alapjául a Travel and Leisure magazin gyűjtése szolgált, a legfrissebb adatok forrásai: az Olasz Turisztikai Hivatal, a Notre Dame, a Disneyland Paris, a francia külügyminisztérium hivatalos oldalai.

Coverkép: a Bizottság infografikájának felhasználásával

6 Vissza

lux_fejlec.png2015 júliusától az uniós egyik legrégebbi és legkisebb, egyben legrutinosabb tagállama vette át a Tanács elnökségét Lettországtól. 1960 óta ez a 12. alkalom, hogy Luxemburg vezeti a tagállamok egyik legfontosabb döntéshozó szervét, legutóbb 2005 első felében elnökölt az ország. Luxemburg a nyári szünettel valamelyest megrövidített „rövid” félévben elnököl, feladatból és kihívásból azonban hosszú a sor. A továbbra is rengeteg kérdést felvető Grexit, illetve a görög válság még mindig sok munkát ad a tagállamoknak és így Luxemburgnak is, de a menekültügy, az év végi két nemzetközi klímacsúcs és a britek lehetséges kilépése (Brexit) az EU-ból mind olyan téma, amelyek sikeres rendezése, az ezzel kapcsolatos viták jó mederbe terelése egyenként is hatalmas feladatot jelentene bármelyik tagállamnak.

0 Vissza

sziget12.jpgBár a Millenárison most egy időre nem találkozhattok velünk, azért a fesztiválszezonban sem maradtok uniós témájú programok nélkül. Egy csokor ilyen – az EU nemzetközi szerepvállalásával és fejlesztéspolitikájával kapcsolatos – programról már írtunk, most a fesztiválos vonalon haladva ajánlunk egy kis európai tartalmat.

0 Vissza

congo_08.jpg2015 a fejlesztés európai éve. Az évad célja, hogy rendezvényeivel és akcióival láthatóbbá, érthetőbbé és megélhetőbbé tegye, miben áll a nemzetközi fejlesztési együttműködés – ezáltal is erősítve a globális felelősségvállalást. Számos kapcsolódó programon vehettek részt egész évben – már mi is vendégül láttunk jó pár ilyet. Most az aktuális, nyártól őszig tartó időszak legizgalmasabb eseményeit ajánljuk figyelmetekbe.

0 Vissza

waterloo_euro.jpgAz waterloo_euro2_jpg.pngEU-ban minden tagállam számára biztosított a lehetőség, hogy évente kétszer valamilyen eseményről vagy helyi nevezetességről emlékérmét állítson ki, felhasználva a kéteurós díszített oldalát. Az így készített különleges érmék forgalomba is kerülnek – ezek példányszámuktól függően a gyűjtők nagy kedvencei. A belgák idén egy kétszáz évvel ezelőtti eseménynek szerettek volna emléket állítani, amely egész Európa történetét döntően befolyásolta: a waterlooi ütközetnek, amikor Napóleon végleg elbukott a Wellington brit herceg által vezetett egyesült európai sereg ellenében. Waterloo Belgium területén fekszik, az elesetteknek épített emlékmű pedig fontos turisztikai látványosság – ez is szerepelt volna az érmén.

A franciák persze nem lelkesedtek annyira ezért az ötletért, mondván, hogy az egyébként fontos európai esemény „az európai kollektív emlékezetben különleges helyet foglal el, egyúttal negatív üzenetet hordoz Európa bizonyos része számára, és ez komoly feszültséggel járna, főleg most, mikor veszélyben van Európa egysége”. Az uniós előírások alapján ha egy emlékérme bevezetése ellentmondásos hatást válthat ki valamely tagállamban, akkor megakadályozhatja a kibocsátást – így is történt ebben az esetben. A belgák viszont nem adták fel, és egy másik uniós jogszabály alapján egy másfajta, alapvetően pénzforgalomba nem kerülő, különleges címletű euróérmére mentették át a waterlooi rajzolatot: egy két és fél eurós emlékérmére, amely a csata bicentenáriuma alkalmából már el is készült. A százezer példányban vert érmével nem lehet fizetni, a gyűjtők mintegy 6 euróért szerezhetik meg darabját.

Érdekes ugyanakkor, hogy franciák az idén ötszáz éve lezajlott marignanói csatát örökítették volna meg kéteuróson, amelyben Itália felett arattak győzelmet – ez ellen viszont az olaszok tiltakoztak, így végül ez sem kerülhetett forgalomba.

Ez a kis pikáns affér jól példázza, mennyire nehéz lenne egységes európai történelemkönyvet írni. Vannak persze minden nemzet számára egyértelmű sarokpontok Európa történelmében, de a régmúlt események interpretálása ezerféle lehet. Ami az egyik országnak diadal vagy győzelem, az a másiknak elnyomás és vérengzés, aki az egyik államban nemzeti hős, a másikban terrorista gonosztevő… Minden nemzetpárnak megvan a maga Jellasicsa, Gavrilo Principe, Napóleonja, de szerencsére már vannak civilizált megoldások az ilyen ellentmondások kezelésére – például egy furcsa címletű érme.

waterloo_euro3.jpg

Képek forrása sorrendben: MTI / EPA / Oliver Hoslet; Wikipedia; Európai Tanács

0 Vissza

avfall1.pngKépzelj el egy világot, amelyben Magyarország annyira környezettudatos és fejlett, hogy hulladékának 99%-át újrahasznosítja. A hulladékkezelés, és kiemelten a hulladékégetés olyan magas színvonalú és gazdaságos, hogy a szomszéd országoknak olcsóbb fizetni azért, hogy Magyarország vegye át és égesse el a náluk keletkezett lakossági hulladékot. A gondosan szortírozott szemét elégetéséből Magyarország pedig olyan jelentős energiát nyer, amivel az ország lakosságának 20%-ának fűtését és az energiaszükségletének közel 10%-át kielégíti, tehát a szomszédos országok tulajdonképpen azért fizetnek, hogy a magyar lakásokban legyen elektromos áram és fűtés. Elég utópisztikusnak hangzik, nem? Nos, ez így működik már a valóságban is – azzal a különbséggel, hogy a leírás Svédországra igaz.

0 Vissza

frecciarossa1.jpgKihívója akadt a TGV-nek: nemrégiben üzembe állították Európa leggyorsabbnak mondott szupervonatát, a Frecciarossa 1000-et Olaszországban, amely 400 km/óra sebességgel képes haladni. Az utasoknak azonban egyelőre be kell érnie óránként mindössze 300-350 km megtételével, mivel az olasz vasútvonalak még nem teszik lehetővé ezt a száguldást. A franciák egyelőre vitatják, hogy az új gyorsasági kihívó leszorította volna az élről a francia szupervonatot. A jelenlegi sebesség-világrekordot ugyanis a TGV tartja 574,8 km/óra sebességével, de a trónkövetelő olaszok szerint ez nem számít, mert ezt egy koncepcióvonat érte el mindössze egy pillanatig, míg a Frecciarossa – amint az olasz vasutak beérik fejlettségben az új szupervonatot – tartósan képes 400-zal közlekedni.

autoval_europaban_cover.png
…akkor mindenképp nézd meg frissített összefoglalónkat az európai országokban érvényes vezetéssel kapcsolatos szabályokról! Ahány ország, annyi szabályozás – itthon, például aki iszik, az nem vezethet, de ezzel kisebbségben vagyunk a kontinensen. Tőlünk nyugatabbra egy pohár sör többnyire még belefér, akkor is, ha autóval vagyunk. Nálunk (virtuális) matricás rendszerben kell fizetni az autópálya-használatért, és ugyanez a helyzet Horvátországot kivételével valamennyi uniós szomszédunknál, valamint Bulgáriában és Csehországban is. Délen azonban szakaszonként fizetős kapus rendszer a bevett, míg északabbra ingyenes az úthasználat. A mi autópályáinkon 130 km/h-ás sebeséggel lehet repeszteni, de például Belgiumban vagy az Ibériai-félszigeten 120 a határ. Sok a különböző szabály, amit figyelembe kell venni: külföldi autós utaknál mindenképp tájékozódjatok utazás előtt! (Nagyításért katt ide!)

autoval_europaban_2015-01.png

Ehhez itt egy kis plusz segítség – valamennyi tagállam autós szabályainak legjobb összefoglalói a Bizottság és a tagállamok hivatalos oldalairól:

 Általános, több tagállamra vonatkozó információs oldalak

Tagállami információk


Megjegyzések: A megengedett véralkoholszint nem kezdő vezetőkre vonatkozik. A jelzett sebességhatárok autópályán vagy a legmagasabb rendű úttípuson való haladásra érvényesek. Amennyiben a táblán két sebességet is feltüntettünk, úgy az országban évszaktól függően több maximális sebességhatárt is alkalmaznak, a nyári korlátozás általában magasabb sebességet engedélyez.

1 Vissza