szabadsagszobor09.jpgHa „szabadságszoborról” van szó, a legtöbbeknek talán New York egyik fő jelképe, a fáklyát magasba tartó női alak, a Párizsban készült világhírű alkotás ugrik be. Ugyanakkor Európában is találunk ilyen emlékműveket, amelyek legtöbbször az országok függetlenségének állítanak emléket, vagy valamely idegen hatalom uralmának végét jelképezik. Mostani összeállításunkban ilyen szabadságszobrokat gyűjtöttünk össze szerte Európából. Ha ismertek ezeken kívül is hasonló szobrokat, és kiegészítenétek a listát, írjátok meg kommentben!

szabadsagszobor01.jpg

Budapest

Itt van például a jól ismert budapesti, Gellért-hegy tetején feszítő, égnek tartott kezeiben pálmaágat tartó Szabadság-szobrunk, amit viccesen „a város legnagyobb sörnyitójaként” is szoktak emlegetni. Az eredetileg Felszabadítás-szobor névre hallgató emlékmű Kisfaludi Strobl Zsigmond alkotása, amelyhez egy soproni röntgenasszisztens, Thuránszkyné Gaál Erzsébet állt modellt. A szobor 1947 óta magasodik a főváros fölé, emléket állítva a német hadsereget Budapestről kiverő szovjet hadsereg haditettének – azóta Budapest egyik legfőbb szimbólumává vált.

szabadsagszobor02.JPG

Kaunas, Litvánia

A litván nagyvárosban, Kaunasban 1928-ban avatták fel az ország független államiságának 10. évfordulója alkalmából Juozas Zikaras 12,5 méter magas alkotását. A kaunasi szabadságszobrot azonban az ország szuverenitásának elvesztése után, 1950-ben a szovjet rezsim ledöntötte. 1966-ban egy litván szobrász restaurálta a szobrot, és azt egy múzeumban helyezték el. Egykori helyére csak az újbóli litván függetlenség elnyerése után, 1989-ben állíthatták fel újra.

szabadsagszobor03.JPG

Rīga, Lettország

Lettország fővárosa, Rīga szívében is található egy jól ismert szabadságszobor. Az I. Péter cár lovas szobra helyére emelt függetlenségi emlékmű részben közadakozásból, 1935-ben készült el. 56 szoboralakjának legjelentősebbje az oszlopon álló, 3 csillagot a feje fölé emelő, 9 méteres női alak, aki a szabadságot jelképezi. Kārlis Zāle szobrász alkotása összesen közel 43 méter magas, és a három történelmi lett tartomány függetlenségének elnyerése emlékére állították. A szobor szimbolikus jelentőséggel bírt: a szovjet időszakban a lettek rendszeresen virágokkal díszítették a független lett államnak emléket állító szobrot, így a szovjet vezetőknél többször felmerült az eltávolíttatása. Végül csupán megközelíthetetlenné tették a lakosok számára azzal, hogy trolibusz-depót raktak köré. A lett függetlenség újbóli elnyerését követően többször restaurálták a leromlott állapotú emlékművet, és ismét méltó környezetet alakítottak ki körülötte.

szabadsagszobor04.jpg

Valletta, Málta

1989-ben, Málta függetlenségének 25. évfordulójára emelték a máltai szobrász, Ganni Bonnici által készített szabadságszobrot a fővárosban, Vallettában. A márványtalpon álló függetlenségi emlékmű 8,5 méter magas, ezzel a szigetország legnagyobb szobra. Az emlékmű tetején Málta allegóriája, a bronz nőalak a múlt kötöttségeit szimbolizáló szalagoktól megszabadulva tör előre, kezében az ország zászlaját magasba tartva.

szabadsagszobor05.jpg

Nicosia, Ciprus

A másik mediterrán szigetország, Ciprus fővárosában, Nicosiában az 1973-ban emelt szabadságszobrot azok emlékére állították, akik az 1955 és 1959 közötti britek elleni szabadságharcban részt vettek. Az emlékmű tetején levő, szabadságot szimbolizáló női alak az alatta elhelyezkedő két szabadságharcost figyeli, akik egy láncot húznak, amellyel kiszabadítják a cipriótákat a brit rabságból.

szabadsagszobor06.jpg

Mitilíni, Leszbosz, Görögország

A hírekből és irodalmi tanulmányainkból is ismerős Leszbosz szigetének fővárosában, Mitilíniben is látható egy, a New York-ihoz meglepően hasonlító szabadságszobor. Ez nem véletlen: a helyi festőművész, Georgiosz Jakobidesz tervei alapján Gregoriosz Zevgolisz által készített bronzszobor szintén egy fiatal lányt ábrázol, aki égő fáklyát tart a kezében. Az 1930-ban emelt, 15 méter magas szobrot egy helyi lakos rendelte meg, aki a szigetről vándorolt ki New Yorkba, ahol elhatározta, hogy ha hazatér, ott is elkészítteti a számára oly kedves szobor mását. A szobor a görög hazáért életüket áldozó nemzeti hősöknek állít emléket.

szabadsagszobor07.jpg

+1: a New York-i Szabadság-szobor Párizsban

Ahogy már egy korábbi posztunkban is bemutattuk, a világ leghíresebb szabadságszobra Párizsban, Frédéric Auguste Bartholdi szobrász által, Gustave Eiffel szerkezeti terveinek felhasználásával készült. A szobor – amelyet a franciák ajándékba készítettek az Egyesült Államoknak függetlenségének 100. évfordulójára – finanszírozási nehézségek miatt csak közel tíz év alatt, 1875 és 1884 között készült el. A szobrot 350 darabra szétszerelt állapotban szállító hajó 1885-re érkezett meg az Egyesült Államokba, és a következő évben állították fel mai helyén, a New York-i Liberty Islanden.

szabadsagszobor08.jpgÉrdekesség, hogy ennek a szobornak kicsinyített mását ajándékozták az amerikaiak Párizsnak 1889-ben, a forradalom századik évfordulóján, amely ma az Île aux Cygnes szigeten áll, arccal az Egyesült Államok felé, Párizs belvárosában.












Képek forrása:
Budapest(1,2); Kaunas; Riga(1); Riga(2); Valletta; Nicosia; MitilíniPárizs(1); Párizs(2)

---

Az Európa Pont az Európai Bizottság információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan. 

Olvasd el többi bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon és gyere el ingyenes programjainkra!

1 Vissza

portugalkonyv1.jpeg„Öt könyv, amit el kell olvasnod egy országból” sorozatunk mostani írásában portugál kötelezőket ajánlunk figyelmetekbe. A válogatáshoz többek között az Európa Pont korábbi vendégei adtak inspirációt, de persze a nagy klasszikusokat sem hagytuk ki. Íme, öt olvasnivaló, ha közelebb szeretnél kerülni a portugál kultúrához.

portugalkonyv2_jpeg.jpgKihagyhatatlan klasszikus Luís de Camões, aki olyan a portugáloknak, mint Shakespeare az angoloknak, vagy Homérosz a görögöknek. Camões a reneszánsz kor legnagyobb hatású portugál szerzője, hírnevét első sorban a portugál nemzeti eposz, a Vasco da Gama útját feldolgozó A Lusiadáknak (Os Lusíadas) köszönheti. Portugália a 15-16. század folyamán vált kis monarchiából felfedező és hódító világhatalommá – ezt mutatja be az eposz.

A portugál szellem legegyetemesebb érvényű klasszikusa, ez a kétes cimborák közt forgolódó művelt katonaköltő igazi reneszánsz egyéniség volt; szenvedély fűtötte, viharos élete egy dicsőségében is küzdelmes, nagyszerűségében is viszontagságos, hősiességében is nyomorúságos kor jelképe. Remekműve, A lusiadák – Vasco da Gama indiai útja kapcsán – az antik eposz eszközeivel, de olaszos stanzákba foglalt, bensőséges lírával vázolja fel népe sorsát és jellemét, Lusus fiainak, vagyis a portugál világnak hatalmas költői látomását, és olyan mitológiát fogalmaz meg, amely a vitézség, az életerő, a küldetéstudat és a helytállás vonásait rajzolja a portugál nemzet – és az újkori fehér ember – arcképére.”

portugalkonyv3_jpeg.jpgSzintén kihagyhatatlan a XIX. században alkotó realista író, Eca de Queirós is, „a modern portugál irodalom legeurópaibb alakja, »patriótába oltott világpolgár«, Balzac és Zola művészetének méltó folytatója. Írásaiban, melyek a portugál prózát világirodalmi színvonalra emelték, megsemmisítő iróniával fest nagyszabású körképet a múlt század második felének Portugáliájáról.” Egyik legnépszerűbb írása az Amaro atya bűne (O Crime do Padre Amaro), a portugál realizmus legkiemelkedőbb, számos hazai és külföldi kiadást megért alkotása. A regény a hivatástudati válsággal küzdő fiatal pap és a vakbuzgó úrilány tragikus szerelmének történetét meséli el. Eca de Queirós egyszerre meséli az ő történetüket és mutat görbe tükröt az álmos kisváros közéletének, amely képmutató erkölcsösségével az egész vidéki polgárság szatírájává bővül. A könyvből 2002-ben nemzetközi koprodukcióban film is készült, amelyet a magyar mozik is vetítettek.


portugalkonyv4_jpeg.jpgA huszadik század elején élt és alkotott a sokoldalú író, költő, műfordító, kritikus, filozófus Fernando Pessoa, akinek egyik legnagyobb hazai ismerője (és fordítója), Pál Ferenc, nemrégiben vendégünk volt az Európa Pontban. Pessoa életművében közel nyolcvan álnéven alkotott: írt verseket és regényeket, minden alteregójához kész életrajzot és sajátos írói személyiséget (plusz horoszkópot és aláírást) is készített. Jelentősége a portugál irodalomban magyar példát idézve csak a Nyugat első nemzedékéhez mérhető, „Pessoa személyiségével, pontosabban személyiségeivel, mintha egymaga alkotna egy egész írói csoportot. Életművének legkülönösebb vonása ugyanis az, hogy számos alteregót hozott létre. Ráadásul saját néven is publikált műveket, alkalmasint több nyelven”.

Egyik legjelentősebb írása, A kétségek könyve (Livro do Desassossego) magyarul is elérhető (a MEK online könyvtárából ingyenesen letölthető).A világhírű portugál költő filozofikus vallomás-regényének hőse és írója is a szerző egyik alteregója: Bernardo Soarez. Magányos megfigyelésekben, elmélkedésekben, rácsodálkozásokban kiapadhatatlan alkotás”, amely vallja, hogy „az irodalom a legkellemesebb módja annak, hogy ne vegyünk tudomást az életről.

portugalkonyv5_jpeg.jpgA válogatásból nem maradhat ki a portugálok irodalmi Nobel-díjjal kitüntetett (1998) szerzője, 2010-es haláláig a kortárs portugál irodalom egyik legjelentősebb írója, José Saramago. A Nobel Bizottság értékelése alapján Saramago életművéért és jelentős részben az egész világon óriási sikert arató Vakságnak köszönhetően nyerte el a Nobel-díjat, az indoklás szerint „képzeletből, együttérzésből táplálkozó és iróniával átszőtt példázatai újra meg újra kézzelfoghatóvá tesznek számunkra egy illuzórikus, tovatűnő valóságot”.

A vakság (Ensaio sobre a cegueira) lehangoló helyzetjelentés az emberről, egy világméretű katasztrófa fókuszába helyezve. A regény alaphelyzetében különös ​kór terjed a városban: először az autóját vezető férfi veszti el látását, majd sorban mindenki, aki csak kapcsolatba kerül vele. Az elharapódzó járványt nem lehet megállítani, hiába zárják szigorú katonai őrizet mellett elmegyógyintézetbe az első vakokat, a rejtélyes fehér kór tovább szedi áldozatait. A vesztegzár embertelen körülményei közé kényszerített férfiak és nők saját vakságuknak, az ismeretlen környezetnek, az egyre jobban elszabaduló indulatoknak, az éhségnek, a mocsoknak és a szexuális megaláztatásnak kiszolgáltatva lassan kivetkőznek emberi mivoltukból… Ebben a disztópikus könyvében Saramago is ugyanarra a következtetésre jut, mint számtalan neves és névtelen elődje; „az emberről rekordidő alatt hámlik le minden civilizáció és humanizmus, amint felborul a megszokott rendje”.

portugalkonyv6_jpeg.jpgHogy napjaink portugál irodalmához is adjunk valamilyen ajánlást, a kortárs írók közül egy egészen új írót ajánlunk, aki elsőkönyvesként nemrégiben szintén vendégünk volt az Európa Pontban. Bruno Vieira Amaral portugál újságíró első regénye, Az Amélia-lakótelep (As primeiras coisas) Lisszabon külvárosában élő emberek történeteit meséli el. A városrész „tele van érdekesebbnél érdekesebb történetekkel, elvetélt emberi sorsokkal, a kispolgári lét peremére szorult, bizarr figurákkal, a reménytelenség melankóliájával, nagyívű vágyakkal és ábrándokkal, feloldatlan társadalmi és ideológiai feszültségekkel. Bruno Vieira Amaral a tragikum és a komikum kettős perspektívájából írja meg, rövid, anekdotikus fejezetekben ennek a kronotopikusan terhelt külvárosi térnek a krónikáit.”

Amaral az Európa Pontban többek között a portugál társadalom jelenleg is tapasztalható belső ellentmondásairól mesélt, amely például az 1974-es fordulat utáni időkben a portugál gyarmatokról „visszaáramló” tömegek, az ún. retornados és az őslakos helyi, portugál lakosság közötti feszültségben is tetten érhető. A gyarmatokról Portugáliába áramló ötszázezres tömeg a mai napig sok szempontból konfliktusban áll a helyiekkel – többek között ezt a konfliktust is feldolgozta első regényében. A regény részletei magyarul is olvashatók.

Ezen sorozatunk célja egy olyan „must read” lista összeállítása az adott ország szerzőinek könyveiből, amelyek elolvasása közelebb viszi az olvasót az adott ország kultúrájának és embereinek megismeréséhez, amelyek sokat mondanak az ország lakóiról, történelméről. Minden ilyen lista vitatható természetesen, de ez is a célja – vitassátok, egészítsétek ki saját ötleteitekkel, kedvenceitekkel, ajánljatok további könyveket! Ti mit ajánlanátok portugál íróktól feltétélen elolvasásra?

A könyvek leírásához és értékeléséhez a Moly.hu-n található bemutatásokat és jellemzéseket használtuk.

Képek forrása: Pexels; Moly.hu

-----

Az Európa Pont az Európai Bizottság információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.

Olvasd el többi bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon és gyere el ingyenes programjainkra!

 

0 Vissza

pirog1.jpgEbben a hónapban az idén százéves fennállását ünneplő Finnország egyik legjellemzőbb ételét, a karjalanpiirakkát mutatjuk be. Ezzel az étellel és változataival gyakorlatilag mindenhol találkozhatunk Finnországban – előszeretettel eszik reggelire, streetfoodként, otthoni fogásként, de ünnepnapokon, esküvőkön is. Ehető önmagában, és szendvicsalapnak is szuper.

A pirog Karéliából (ma Oroszország és Finnország osztozik a területen) származik, amely a finn nemzeti eposz, a Kalevala szülőhelye is. A karéliai pirog jellemzően rozstészta alapú, tipikusan sós tejberizzsel (vagy krumpli- vagy répapürével) töltött, felülről nyitott, csónak alakú, tésztájában ropogós sós sütemény. Egyike Finnország három kedvenc ételének. Épp egy éve készítettek Finnországban egy átfogó felmérést, hogy megtudják, mit tartanak a finnek legjellemzőbb ételüknek: több mint negyvenezren szavaztak, és végül a rozskenyeret nevezték meg a szintén karéliai ragu és a karjalanpiirakka előtt.

A karéliai piroghoz hasonló ételekkel sokfelé találkozhatunk Karélia körül, sőt Szibériában vagy Kínában is. Az étel a 17-18. században jelent meg a mai Dél-Finnország területén, ahonnan az elvándorló karéliaiak révén egész Finnországba, sőt Svédországba is eljutott a sós péksütemény. Az étel első hivatalos, írásos említése 1686-ból származik. A hagyományos finn ételt az EU eredetvédelmi oltalma is védi. 2003 óta jegyzik a hagyományos különleges termékek (HKT) között, olyan termékekkel együtt, mint a magyar tepertős pogácsa, az olasz mozzarella, a spanyol jamón serrano vagy a nápolyi pizza (amely szintén volt már nálunk a hónap receptje).

Receptünkhöz a Finn Külügyminisztérium által működtetett This is Finland (Finland.fi) oldal receptjét használtuk, de természetesen ahány finn ház, annyi eltérő szokás a készítésre, számtalan receptvariációval találkozhatunk a lent bemutatott verzión kívül is.

Hozzávalók

A tésztához:
- 1 dl víz
- fél – 1 teáskanál só
- 2,5 dl rozsliszt

A rizses töltelékhez:
- 2,5 dl víz
- 1 liter tej
- 2,5 dl rizs
- 1 teáskanál só

Elkészítés

Az átöblített rizst tegyük fel főni forró vízben, majd várjuk meg, míg nagyjából felszívja a vizet. Ekkor alacsony lángon, folyamatos kevergetés mellett adjuk hozzá lassan a tejet. Félig lefedve, alacsony lángon hagyjuk tovább főni, míg fel nem szívja a tejet, és sűrű kását, tejberizst kapunk. Sózzuk ízlés szerint és hagyjuk hűlni.

A sütemény tésztájához öntsük össze az összetevőket és formázzunk belőle homogén állagú tésztát. Nyújtsuk hosszú hengerré, és vágjuk fel 12 egyenlő részre. A tésztákat nyújtsuk és formázzuk vékony, ovális darabokká. Helyezzünk minden tészta közepére a töltelékből, majd a tészta szélét hajtsuk a töltelékre, kis hullámokat formálva a visszahajtott peremen.

pirog2.jpg

Előmelegített sütőben süssük 250-300 fokon 10-15 percet – a nagyon meleg sütő és a rövid sütési idő biztosítja, hogy a tészta ropogósra sül, miközben a töltelék nem szárad ki. A kész süteményt kenjük meg olvasztott vajjal. Melegen fogyasszuk – ehetjük magában, vajjal, túróval, vagy tojáskrémmel (vajjal kevert aprított főtt tojással).

Hyvää ruokahalua, azaz jó étvágyat! :-)

pirog3.jpg

pirog4.jpg

Kép forrása: borítókép: Jani Kärppä / Visit Finland; 2. és 4. kép:cakecrumbsbeachsand.com; 3. kép: Visit Finland

---

Az Európa Pont az Európai Bizottság információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.
Olvasd el többi bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon és gyere el ingyenes programjainkra!

0 Vissza

pa1.jpgA kreatív és kulturális szektor az EU gazdaságának egyik legdinamikusabb ága, amely ösztönzi az innovációt, a növekedést és a munkahelyteremtést. Tavaly körülbelül 509 milliárd euró hozzáadott értéket termeltek GDP-ben, és több mint 12 millió munkahelyet biztosítottak. A hónapban ezt a területet járjuk körül programjainkkal: bemutatjuk a Kreatív Európa Programot, és Európa egyik kulturális fővárosába, Aarhusba is elutazunk – legalábbis gondolatban egy csésze ital erejéig. Az évad első színházi előadásában az Ernelláék Farkaséknál című darabot mutatjuk be, filmklubunkban pedig a LUX-díj hivatalos válogatásába került A remény másik oldala c. filmet vetítjük.

pa2.jpg

A hónap első programján, 7-én az uniós pályázatokhoz kaphatnak hasznos tanácsokat az érdeklődők: információs napunkon szó lesz a Kreatív Európa és az Európa a polgárokért programokról, azok céljairól és a legfontosabb változásokról. A programok magyarországi koordinátorainak segítségével bemutatjuk a két program közös pályázati felületét és a regisztráció menetét is. A résztvevők megismerhetik a pályázatbeadás folyamatát és pénzügyi hátterét, valamint nyertes projekteket is. A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött (regisztracio@eu.hu).

pa3.png

November 14-én egy izgalmas színházi előadásra várunk benneteket: színpadunkon Hajdu Szabolcs Ernelláék Farkaséknál című darabját láthatjátok, amelynek filmváltozata több európai (Karlovy Vary, Cottbus) filmdíjat is elnyert. A film két lánytestvér (Ernella és Eszter) családjának történetét mutatja be egy váratlan látogatás keretében: régi és új konfliktusok törnek felszínre a két egymástól eltávolodott testvér közt a rövid, kényszerű együttélés során.

park_alle.JPG

Egy csésze Európa sorozatunk e havi estjén, 16-án, ezúttal Dániába vesszük az irányt: Szederkényi Olga és vendégei úti célja a dán Aarhus, az EU egyik idei kulturális fővárosa. Miközben megfejtjük, miért Aarhus a legidősebb és a legfiatalabb dán város is egyben, bemutatjuk a legizgalmasabb kulturális látnivalókat és Aarhus idei legjobb programjait, a dán gasztronómiába is belekóstolunk. Utánajárunk, miért a dán az egyik legboldogabb nép, miért szeretjük a dán filmeket, és szó lesz a „hygge” életérzésről is. A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött, jelentkezni november 2-ától lehet az egycseszeeuropa@gmail.com e-mail-címen.

pa4.png
A hónap utolsó programján, 21-én a Lux-díj egyik idei döntős (legjobb tíz közé került) filmjét nézhetitek meg nálunk, Aki Kaurismaki finn rendező legutóbbi alkotását A remény másik oldalát. A film a nagyon aktuális menekültkérdést dolgozza fel a finn vendéglős és a szír menekült nem mindennapi kapcsolatán keresztül – igazi kaurismakis eszközökkel. Kaurismaki a filmért az idei Berlinalén a legjobb rendezőnek járó Ezüst Medve díját hozhatta el. Vendégünk lesz az esten Bognár Péter, a LUX-díj döntőbizottságának magyar tagja, aki az est házigazdájával, Gyárfás Dorkával beszélget majd. A Lumière Filmklub kurátora Bujdosó Bori, újságíró.

Az Európa Pont novemberi programjainak részletes leírása az Európa Pont Facebook oldalán olvasható. Valamennyi program ingyenes, szeretettel várunk benneteket!

Képek forrása: pályázati információs nap: az esemény Facebook oldala; aarhusi utcakép: Visitaarhus.com; Ernelláék Farkaséknál: Bíró Márton / Port.hu; A remény másik oldala: port.hu

-----

Az Európa Pont az Európai Bizottság információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.

Olvasd el többi bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon és gyere el ingyenes programjainkra!

0 Vissza

eszt1.jpgJól pörgő startupvilág, digitális innovációk, mindent behálózó, világszínvonalú e-közigazgatás – ez is Észtország, de ennél sokkal több. Jó humorú, a világra nyitott, optimista emberek, akikkel könnyű barátságot kötni, akiket különleges szeretet fűz feketekenyerükhöz és a nagymamájuk káposztaföldjéhez is. Többek között ezekről is hallhattunk legutóbbi estünkön, amikor Szederkényi Olga és vendégei segítségével Észtországot fedeztük fel.

A természetközeli high-tech ország

eszt0.PNGAz est első vendége, Észtország Magyarországra akkreditált – egyébként hivatalát Bécsből ellátó – nagykövete, Rein Oidekivi nagy szeretettel mesélt hazájáról, a 2222 sziget és megszámlálhatatlan erdő országáról. A nagykövet is az egyik észt szigetről, a harmadik legnagyobbról, Muhuról származik, amely népszerű nyaralóhely az észtek körében, és többek között a helyi hímzésről és struccfarmjáról híres. Otthonából többek között az észtek kedvelt fekete kenyere, a rozs alapú leib hiányzik neki nagyon – természetesen szerettei, barátai, az észtországi fények, illatok, hangok mellett.

A nagykövet röviden beszélt országa elnökségi programjáról is, amely az egyensúly megteremtésére helyezi a hangsúlyt – egyensúlyra a közös európai kultúra és közös ügyek, valamint a tagállami kultúra és nemzeti érdekek közt; de ugyanígy a természettel való közvetlen kapcsolat és a legújabb technológiákra épülő életmód közt. Rein Oidekivi szerint az elnökség hatalmas megtiszteltetés és egyben lehetőség, hogy Észtország európai szinten képviseljen valamit, amiben nagyon erős: például hogy a digitális innovációk, e-közigazgatás területén támogassa a közösséget.

Az észt nyelv – csakúgy, mint a finn – a magyarral rokon, de ez kimerül kb. 7-800 közös gyökerű szóban. A hagyományosan ismert hasonló szópárok mellett (pl. hal / kala) két érdekes – persze nem komoly – példa is jelképezi távoli rokonságunk: a gumimatrac és a kézigránát is nagyon hasonlóan szól észtül (kummi madrats és käsi granaat). Nemcsak az ország klímájáról, de az észtek hagyományos optimizmusáról is vall a nagykövet egyik kedvenc észt közmondása, amely szerint nincsen rossz idő – csak rossz öltözet. Búcsúzóul Oidekivi egyik kedvenc észt írójától, Karl Ristikivitől idézett: See, mis sa naeratades kinkisid / võib kunagi otsa saada / aga naeratus jääb; azaz az ajándék, amit mosollyal adsz, eltűnhet egy nap, de a mosoly mindig megmarad.

Legyen kenyér!

eszt2.jpgAz est második vendége szintén nagykövet volt, de ő Magyarországot képviselte Észtországban hosszú ideig: Jávorszky Béla két terminust töltött Tallinnban (illetve a három balti államban, közös akkreditációval), megszakítással 1991 és 2002 között. Mint elmondta, a kedves emberek és a városok szépsége egyből magával ragadta Észtországban. Itteni nagyköveti megbízatása hosszú időt ölelt fel, amely alatt hatalmas változáson ment át a kis balti állam. A hetvenes- nyolcvanas évek Észtországára „jég alatt alvó vérfolt”-ként hivatkozott, amelynek hatása még érződött 1991-es kinevezésekor is. Ekkor az ország még nagyon szürke volt, lepusztult állapotban – ez tükröződött az általános állapotokon, infrastruktúrán, de az emberek meggyötört lelkén is. Ekkor Magyarországot és a magyar embereket még „távoli nagy testvérként” kezelték, akik fontos kapcsot jelentettek Európa felé. Majd 2002-re, mikorra Észtország már sokkal fejlettebb, öntudatosabb nemzet képét mutatta, ez a vonal és Magyarország jelentősége az észtek számára jelentősen meggyengült.

Jávorszky Béla íróként és műfordítóként számos magyar és észt alkotást fordított észtről magyar nyelvre, legutóbb épp Viivi Luik Árnyékszínház című esszéregényét ültette át magyarra. A nagykövet mesélt észtországi magyar hatásokról, helyekről, például annak a patikának a történetéről, amelyet 1582-ben egy Pozsonyból elvándorolt magyar gyógyszerész, Burchard-Bélaváry János alapított. A Burchard-Bélaváry család az egyik első magyar gyógyszerészdinasztia, akik apáról fiúra örökítve a hivatást egészen 1911-ig működtették Tallinn központjában gyógyszertárukat.

Jávorszky Béla szerint az észtek sokban hasonlítanak közeli rokonaikra, a finnekre (Finnoszágban szintén dolgozott diplomataként), ugyanakkor szerinte az észtek sokkal nyitottabbak, könnyebb velük közeli kapcsolatba kerülni, mint a finnekkel; és a finnekkel ellentétben szerinte az észteknek remek a humorérzékük. Az észtek feketekenyér-szeretetéről vall az egyik kedvenc észt mondása is: az étkezést legtöbbször „Jätku leiba!” kívánsággal kezdik, amely nagyjából annyit jelent, hogy „legyen kenyér”.

Az erdei bogyók és a nagymama káposztaföldje

eszt3.jpgAz est utolsó vendége egy észt-magyar házaspár, Farkas József és felesége, Anne Kuldkepp voltak, akik még 1968-ban ismerkedtek meg az akkori „birodalmi fővárosban”, Moszkvában. Családjuk egy része ma Észtországban él, ők Magyarországon – de ha összejön a család szigetszentmiklósi házukban, akkor „ott magasabb az egy négyzetméterre jutó észtek száma, mint Észtországban”.

Farkas József szenvedélyesen mesélt második otthonáról, Észtországról, ahol az emberek szeretik szalonnaszagúvá pácolni magukat a füstös szaunában (suitsusaun), és akiknek különös örömet okoz átautózni a befagyott Balti-tengeren – még ha néha a jég be is szakad egy-egy autó alatt. Szerinte az észtek igazi gyűjtögető nemzet: nagyobb örömet nem tudunk okozni észt barátainknak, mint hogy elkísérjük őket az erdőbe mindenféle erdei bogyókat vagy gombákat szedni. Nagy csodálattal mesélt a mai modern észt építészetről is, amely a népművészetből merít. Egyik fiuk, Dénes képzőművész lett, aki nagy büszkeségükre 2013-ban Észtországot képviselte a velencei Biennálén.

Szó esett még az észtek hazaszeretetéről is, amelyet Farkas József szerint hétköznapi természetességgel élnek meg. Észtországhoz, az észt földhöz való ilyen ragaszkodásuk jól tükröződik az egyik legkedveltebb észt gyerekdalban is: Mulle meeldib Eestimaa / Saaremaa, Hiiumaa / Pärnumaa ja Raplamaa / vanaema kapsamaa. (Szeretem Észtországot / Saare földjét, Hiiu földjét / Pärnu földjét, Rapla földjét / a nagymama káposztaföldjét.)

A sorozat következő estjén, november 16-án Dániába utazunk majd képzeletben legalább egy csésze ital erejéig – várunk akkor is mindenkit szeretettel!

-----

Az Európa Pont az Európai Bizottság információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.

Olvasd el többi bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon és gyere el ingyenes programjainkra!

0 Vissza

internet_biztonsag_v5-01.png
Biztonságunk az online térben egyre fontosabb. Adataink védelméért az EU, de mi magunk is sokat tehetünk – erről is szól a kiberbiztonsági hónap.

A dolgok internete: hatalmas lehetőségek…

Nincs már távol az a jövő, amikor valamilyen online kommunikációra képes eszközzel, mindenféle papírozás nélkül egyszerűen intézhetünk minden egészségügyi szolgáltatással kapcsolatos ügyet, akár okostelefonról. Vagy amikor okos autóink maguktól tájékozódnak és önmagukat vezetik; amikor az energia- és közlekedési hálózataink, bankjaink és az állami szervezetek hálóba kapcsolva működnek, a mi kényelmünket szolgálva. Az 5G világa ez, amelyről nem is olyan régen mi is írtunk – az 5G számtalan, ma még talán nem is ismert lehetőséget nyújt majd számunkra a legmodernebb telekommunikációs technológia segítségével. Előrejelzések alapján 2020-ra a dolgok internetét (IoT) alkotó több tízmilliárd (!) eszköz fog csatlakozni az internethez.

…és hatalmas veszélyek

Ez ugyanakkor rengeteg kihívással, lehetséges biztonsági fenyegetéssel is jár – az adatok védelmét ebben a nagyon gyorsan fejlődő és változó térben, a kibervilágban is biztosítani kell. Ahogy egyre inkább használjuk a digitális technológia által nyújtott lehetőségeket, úgy vagyunk egyre inkább kitéve ezeknek a modern biztonsági támadásoknak. A kockázatok exponenciálisan növekednek. Az internet sötét oldala, a dark web – amiről szintén írtunk korábban – segíti ezeket az illegális akciókat, de nem kizárólagos forrása ezeknek. Magán- és állami szereplők egyaránt egyre több kísérletet tesznek az adatlopásra, a csalásra, sőt, akár a kormányzatok destabilizálására. Csupán 2016-ban naponta több mint 4 000 zsarolóvírusos támadásra került sor, az uniós vállalkozások 80 százaléka már legalább egyszer szembesült kiberbiztonsági eseménnyel. Egyes számítások alapján a kiberbűnözés gazdasági hatása csak az elmúlt négy évben ötszörösére nőtt, 2019-ig pedig ez az érték újból megnégyszereződhet. A zsarolóvírus-támadások terén különösen nagy növekedés tapasztalható, pusztán az elmúlt négy év során az ötszörösére emelkedett.

Uniós együttműködés a kiberbiztonság erősítésére

A kérdéssel tehát mindenképp foglalkozni kell. A kibertámadások nem ismernek határokat, országoktól teljesen függetlenül tarolnak mindenütt, ahol csak infokommunikációs megoldásokat használnak. Éppen ezért a felkészülést és a védekezést is célszerű egyesített erővel és együttműködéssel elősegíteni – ebben pedig élen jár Európa. Az online biztonságot számos uniós jogszabály védi és garantálja jelenleg is. Személyes adataink védelmét többek között a 2018 tavaszán hatályba lépő lépett általános adatvédelmi rendelet (GDPR) védi, amely számos helyen szigorít a személyes adatokat kezelő szolgáltatások szabályain. Szintén jelentős a hálózat- és információbiztonságról szóló irányelv (NIS), amely az eddigi önkéntes együttműködés helyett létrehozza az európai szintű együttműködés alapjait; meghatározza az alapvető szolgáltatásokat nyújtó (pl. energia, a közlekedés, az egészségügy és a pénzügy kritikus ágazatában működő) szereplők biztonsági kötelezettségeit minden tagállamban.

A legújabb javaslatok közt a Bizottság felvázolta egy közös európai uniós kiberbiztonsági ügynökség létrehozásának tervét is, amely a már működő Európai Uniós Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség (ENISA) továbbfejlesztésével jönne létre. Segítségével rendszeresen páneurópai gyakorlatokat tartanának, a fenyegetettséggel összefüggő információkat és tudást pedig eredményesebben tudnák megosztani a tagállamok. Szintén az uniós tervek között szerepel egy – az élelmiszer jelöléséhez hasonlóan működő – uniós kiberbiztonsági tanúsítási keretrendszer kialakítása. Ez garantálná a védjeggyel ellátott termékek és szolgáltatások biztonságosságát, eligazítva a felhasználókat a modern technológiai eszközök között.

„A kiberbiztonság mindannyiunk felelőssége. Várj, gondolkozz, csatlakozz!”

Ez az idei kiberbiztonsági hónap szlogenje, ami utal rá, hogy online biztonságunkért nemcsak az EU vagy az egyes országok tudnak tenni. A legtöbb azon múlik, hogy mi magunk, a hálózatokhoz számtalan kütyüvel csatlakozó felhasználók mennyire körültekintően járunk el. Ismerjük-e a legfontosabb szabályokat, amelyekkel védhetőek személyes adataink, használunk-e megfelelő védelmet például, ha egy kávézóban nyílt hálózatot használva netezünk, online bankolunk vagy vásárlunk valamit. Nagyon sok alapvető apróságra érdemes figyelni, hogy minimalizáljuk az online támadásokat.

Ehhez egy nagyon hasznos – magyar nyelven is elérhető – játékot ajánlunk figyelmetekbe: a kiberbiztonsági hónaphoz készített játék célja, hogy felmérje, mennyire vagy tisztában ezekkel a fontos íratlan szabályokkal. Hogy tudod-e, személyes adataid védelme szempontjából például milyen lépés elégséges mobiltelefonod eladásakor, hogyan védheted ki a kéretlen online reklámokat; miért veszélyes az elavult programok használata, mire kell figyelni nyilvános wi-fi használatakor, vagy mi az adathalászat, a trójai és a digitális lábnyom. Mind kiderül az 5-10 perc alatt kitölthető tesztekből, amelyek mindegyike részletes és hasznos tanácsokkal is ellát. Ehhez kapcsolódó hasznos információkat találtok a Nemzeti Kibervédelmi Intézet honlapján is.

Illusztráció: mennyire népszerű az online vásárlás az egyes országokban?

Végezetül egy infografika a témához, amelyen látszik, mely országok használnak leginkább online boltokat. Az ábra persze elég komplex jelenséget mutat be, hiszen az online aktivitás utalhat a szélessávú internet hozzáférhetőségére, de arra is, mennyire ismerik és használják ki ezeket az online lehetőségeket, és mennyire magabiztosak az online térben. Ti gyakran vásároltok a neten dolgokat? Miért? :-)

europa_szamokban_online_shopping-01.png

0 Vissza

ora_1.jpgÉvről évre az órák visszaállításával veszi kezdetét a téli időszámítás. Akik szeretnek és tudnak sokat aludni, ennek örülnek – legalább egy napig –, amikor ennek köszönhetően egy órával többet alhatnak éjszaka. Az óraátállítás a legtöbbeknek azonban inkább nyűg, támogatottsága egyáltalán nem egységes jelenleg – időről időre felmerül, hogy eltöröljék ezt a gyakorlatot. De mennyiben dönthet egy tagállam maga arról, hogy hány óra van a területén?

Miért ez az egész? Pro és kontra

Az átállítás eredeti célja az energiamegtakarítás volt, ám mára számos tanulmány hívja fel a figyelmet arra, hogy az átállítással (az ébrenléti és a világos időszak közelítésével) elért energiaspórolás korántsem egyértelműen kimutatható. Emellett pedig egyre több kutatás figyelmeztet az óraátállítás lehetséges negatív egészségügyi következményeire. Tanulmányok támasztják alá, hogy az emberek mintegy ötödénél káros következménnyel jár: megzavarja a kialakult bioritmust, munkahelyi produktivitást, emellett sokkal több közlekedési baleset történik ilyenkor. (Érdekesség, hogy idén épp az emberek „belső órájának” kutatásáért kapta három amerikai kutató a Nobel-díjat.)

Sok ország követi a téli-nyári időszámítás gyakorlatát az EU-n kívül is, de például Oroszország, Kína és Japán nem. (Oroszország nem is olyan rég, 2011-ben törölte el a nyári időszámítást az országban a káros egészségügyi hatások miatt). Jelenleg valamennyi uniós ország használ téli és nyári időszámítást, a kérdés azonban régóta megosztja az európai országok közvéleményét. Számos országban gyűjtöttek aláírásokat is ellene. Az óraátállítás eltörléséről viszont nem dönthet egyoldalúan egy tagállam sem – az ezer meg ezer szálon összekapcsolt egységes uniós belső piacon komoly fennakadásokat okozna egy ilyen lépés. Az átállítás eltörléséről csakis uniós szinten határozhatnának a tagállamok, jelenleg egy uniós rányelv (2000/84/EK) szabályozza az óraátállítás pontos menetét.

ejjel.jpeg

Konkrétan mit szabályoz a kérdésben az EU?

A nyári időszámítást egy évszázaddal ezelőtt a háború miatti energiamegtakarítás céljából vezették be először Németországban és az Osztrák-Magyar Monarchiában. Ez követően mások is átvették a gyakorlatot, a legtöbb mai uniós ország pedig az 1960-as, 70-es években állt át a nyári időszámításra. Nem létezett azonban egységes szabályozás arról, hogy pontosan mikor is kell átállítani az órát. Ez pedig a közlekedési ágazatban okozott sok bonyodalmat. Ezért az uniós kormányok az 1980 és 1994 között elfogadott több irányelvben végül arra jutottak, hogy a nyári időszámítás március utolsó vasárnapján, a téli időszámítás pedig október utolsó vasárnapján kezdődjön, ez ma teljesen egységes az egész EU-ban.

A téli és nyári időszámítás, az EU-s szinten egyeztetett időzítés az átállásra tehát uniós harmonizáció eredménye, amelyre az egységes belső piac működése szempontjából van szükség, egyoldalúan nem dönthet már tagállam az átállítás eltörléséről. Emellett ugyanakkor a tagállamok maguk dönthetnek arról, hogy mely időzónához tartozzanak, ebbe a kérdésbe egyáltalán nem szól bele az EU. Jelenleg az EU-n belül három különböző időzónához tartoznak tagállamok.

europa_idozonak.png

Esély a változásra?

A kérdésről nemcsak tagállami szinten vitáznak, de a lehetséges eltörlés ötletét egyre többen támogatják uniós politikusok közül is. A kérdés számos alkalommal szerepelt már az Európai Parlament napirendjén. Legutóbb épp a napokban, a strasbourgi plenáris idején tartott sajtótájékoztatót a kérdésről Pavel Svoboda, az óraátállítás eltörlésének egyik fő EP-s szószólója. Az ott elhangzottak alapján hetven fős informális munkacsoport alakult a kérdésben, valamennyi EP-frakció képviseletével, akik most megpróbálják rávenni az Európai Bizottságot, hogy változtassa meg kapcsolódó szabályozását, és törölje el az óraátállítást.

Mi változna Magyarországon, ha eltörölnék az átállítást?

Fontos megjegyezni, hogy az „eredeti”, vagy sztenderd időszámítás a téli; a nyárit vezették be az addig egységes téli időszámítás korrigálására. Tehát, ha az EU-ban és így Magyarországon megszűnne a nyári időszámítás, akkor egész évben alapesetként azt az időt használnánk, amelyre most a hétvégén térünk majd át. Ez azt jelentené, hogy nyáron a leghosszabb nappalok idején nem fél öt körül, hanem fél négy körül kelne a nap; és nem kilenc körül, hanem nyolc óra körül nyugodna, a télközépi világosság pedig reggel fél nyolctól háromnegyed négyig tartana.

Az átállítás eltörlésével, az állandó téli időszámítással tehát Magyarországon valójában a tavaszi-nyári-őszi esték világosságát csökkentenénk. Éppen ezért vannak, akik szerint nem az őszi-tavaszi óraátállítás a fölösleges, hanem Magyarország egyszerűen rossz időzónában van. Egyre többen érvelnek amellett, hogy Magyarországnak – amely a közép-európai időzóna keleti határán fekszik – érdemes lenne a kelet-európai időzónához csatlakoznia. Ezzel mindig egy órával később sötétedne, több programot tudnánk még világosban szervezni a nap végén, ugyanakkor ehhez a reggeli világosságot kellene beáldoznunk sok téli reggelen.

Ti mit választanátok?

reggel.jpeg

kodolashete1.jpgProgramozni vagy kódolni nem nehéz megtanulni, ugyanakkor bárkinek – fiatalnak vagy idősnek – hasznos tudást jelenthet. Nemcsak azért, hogy lépést tudjunk tartani az egyre gyorsuló technológiai fejlődéssel (és egy kicsit meg is értsük azt); de munkavállalás terén is egyre fontosabb lesz ez a tudás, a hátterében lévő analitikus gondolkodás pedig az élet számtalan területén hasznos lehet. Nagyjából ez az üzenete az idén már ötödik alkalommal megrendezett Európai programozási hétnek (EU Code Week), amelynek programjaira a már amúgy is digitális bennszülött fiatalok mellett az idősebb korosztályokat is várják.

Steve Jobsnak, az Apple alapítójának tulajdonítják a mondást, miszerint mindenkinek meg kellene tanulnia egy programnyelvet, mert az megtanítja, hogyan kell gondolkodni. Utódja, Tim Cook még ennél merészebb kijelentést tett nem olyan rég: szerinte a nyelvek tanulásánál is hasznosabb, ha valaki megtanul programozni: hiszen úgy közvetve – a kódok nyelvén – 7 milliárd emberrel tud kommunikálni. Ezért a közoktatásban ő mindenhol kötelezővé tenné a programozást. A digitális írástudás fontosságát mutatja, hogy ezt már számos európai ország meg is lépte a közelmúltban.

Az EU számításai szerint 2020-ra előreláthatólag a munkahelyek 90%-a digitális készségeket igényel majd, és 2015-re akár 900 000 munkahely áll majd betöltetlenül az Unióban az információs és kommunikációs technológiák (ikt) területén. Éppen ezért a (szélesebben értelmezett) digitális tudás kulcs lesz a jövőbeli foglalkoztatottsághoz – ha nem alapvető követelményként fog megjelenni.

Egy hét a kódolásról és digitális fejlesztésekről

Az EU által kezdeményezett Európai programozási héten épp arra teremt lehetőséget, hogy az érdeklődők (nemcsak fiatalok!) megismerjék, hogyan hat a digitalizáció és az informatika a mindennapi életükre, és akár maguk is megtanuljanak egy kicsit kódolni. A kezdeményezéshez idén 50 ország csatlakozott, köztük Magyarország is, ahol az október 7. és 21. közötti „héten” 374 kapcsolódó programból választhatunk országszerte. Bár a program már fut, még így is bőven van miből válogatni. Budapesten például a robotprogramozástól a kriptográfián, a 3D nyomtatáson és játékfejlesztésen át egészen az érzelemfelismerő kreatív kódoló workshopig számtalan rendezvényhez lehet csatlakozni; a legegyszerűbb „gyere, ülj le, és megmutatom, hogyan kell kódolni” programok mellett (1), (2), (3), (4).  Emellett találtok csak a kódolás hetére elérhetővé tett programozási tananyagokat is például – ami online belépő lehet a kódolás világába.

A magyarországi programok között itt tudtok böngészni.

Kódoljatok! :-)

kodolashete2.jpg

---

Az Európa Pont az Európai Bizottság információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.

Olvasd el többi bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon és gyere el ingyenes programjainkra!

0 Vissza