pafosz1.jpgIdén a dániai Aarhus mellett a ciprusi Páfosz Európa kulturális fővárosa. A szigetország délnyugati részén fekvő harmincezres település Ciprus negyedik legnagyobb városa. Kulturális fővárosi programjának 350 eseményével igyekszik bemutatni, hogy a klasszikus mellett a kortárs művészetek miatt is érdemes ellátogatni ide.

0 Vissza

eu60_ep_logoval-03.pngA mai Európai Unió alapjait hatvan évvel ezelőtt fektette le a Rómában aláírt szerződés. Ezzel Európa történelmének leghosszabb békeidőszaka köszöntött be. A Római Szerződés létrehozta az egységes belső piacot, amely biztosítja a személyek, az áruk és a szolgáltatások szabad mozgását, és megteremtette a jólét és a stabilitás feltételeit Európa polgárai számára.

Az EU olyan közösség, mely hatvan éve előmozdítja a békés együttműködést, az emberi méltóság tiszteletben tartását, a szabadságot, a demokráciát, az egyenlőséget és a szolidaritást az európai nemzetek és népek között. Európa büszke lehet az elmúlt hatvan évre, és reménnyel tekinthet a jövőbe.

Az alábbiakban az Európai Politikai Stratégiai Központ (EPSC) által a 60. évfordulóra készített honlap alapján foglaltuk össze az európai integráció legfontosabb alapértékeit és elmúlt hatvan évének legfontosabb eredményeit.

eu60_kicsi-01.png

BÉKE: Talán sokszor elfelejtjük, de az Európai Unió tulajdonképpen békeprojekt: a II. világháború borzalmai után a békés egymás mellett élés feltételeit teremtette meg a korábbiaknál szorosabb gazdasági együttműködés és egymásrautaltság létrehozásával. Európában a közösség tagjai közt immár hetven éve nem volt háború. A nagyszülők generációjának ez még meglévő emlék, de a mai fiatalok szerencsére már csak elmesélésekből ismerhetik. Ezt ismerte el a Nobel-bizottság is 2012-ben, amikor Nobel-békedíjjal tüntette ki a közösséget.

eu60_kicsi-05.png

DEMOKRÁCIA: 1957-ben a jelenlegi uniós országok közül még csak 12 volt demokratikus berendezkedésű – mára ez igaz mind a 28 tagállamra. AZ EU a világ legnagyobb demokratikus közössége, tagországaiban a jogállamiság elvei érvényesülnek. Az EU legfontosabb döntéshozó szervét, az Európai Parlament tagjait demokratikus, közvetlen választással szavazzák meg az unió polgárai.

eu60_kicsi-09.png


SZOLIDARITÁS
: A tagállamok közötti szolidaritás gazdasági és egyéb értelemben is nagyon erős. Az unió fejlesztési politikája strukturális és beruházási alapok segítségével támogatja a kevésbé fejlett régiók felemelkedését. Az uniós támogatások aránya a közösségi beruházásoknál több tagállamban meghaladja a 40%-ot. Az uniós országok szolidáris együttműködése a közelmúlt európai terrormerényleteit követően is megmutatkozott.

eu60_kicsi-02.png

SZABADSÁG: A legfontosabb szabadságjogok – pl. a magánélet védelme, a gondolati, a vallási és a véleményszabadsághoz való jog – érvényesülését az Alapjogi Charta is védi az EU-ban. Gazdasági szempontból az EU a négy szabadság elvére épül: egységes belső piacán a személyek, az áruk, a szolgáltatások és a tőke szabadon áramolhat.

eu60_kicsi-06.png

NÖVEKEDÉS: Az uniós tagság jelentősen hozzájárult az országok gazdasági növekedéséhez. Az utóbbi húsz év alatt az egy főre jutó GDP közel megduplázódott az EU-ban, és vannak olyan tagállamok, ahol ez tízszeresére nőtt. Az utóbbi négy évben közel tízmillió új álláshely jött létre a közösségben. Az euró a világ egyik legerősebb és legstabilabb valutája.

eu60_kicsi-10.png

TUDOMÁNYOS FELFEDEZÉSEK: Az EU kutatási keretprogramja a világ legnagyobb nemzetközi együttműködése a kutatás és fejlesztés területén. Az unió története során eddig közel 200 milliárd eurót fektetett K+F-be. A világ teljes kutatási költéseinek negyede, világszinten a szabadalmak harmada – és a Nobel-díjak nagy többsége is – az EU-hoz vagy európai államokhoz köthető.

eu60_kicsi-03.png



LEHETŐSÉGEK
: Az uniós tagság talán leginkább a lehetőségek megnövekedéséről szól. Egy uniós polgárnak joga van akadálytalanul utaznia, élnie, tanulnia vagy dolgoznia egy másik tagállamban – jelenleg hat és fél millió uniós polgár vállal munkát valamelyik másik tagországban. Az egységes piac hozzásegítette Európát az áruk nagyobb versenyéhez, így olcsóbban tudunk például repülni vagy külföldre telefonálni. A roamingdíjak hamarosan teljesen meg is szűnnek. Az Erasmus program keretében 1987 óta 9 millióan tanultak, önkénteskedtek vagy szereztek szakmai tapasztalatot külföldön.

 

eu60_kicsi-07.png

EGYENJOGÚSÁG: Az EU egyik legfontosabb, minden területen határozottan védelmezett alapelve a diszkrimináció tilalma. A nők és férfiak közötti egyenjogúság különösen fontos, az „azonos munkáért azonos bér” elve már a Római Szerződésben is megjelent. A nők és férfiak bérezésében jelenlévő különbségek mára jelentősen csökkentek.

eu60_kicsi-11.png


JÓLÉT:
Az európai szociális modell nagyban hozzájárult, hogy a jövedelem-egyenlőtlenség csökkent a kontinensen. Az uniós polgárok nemzetközi összehasonlításban jobban és hosszabban élnek, mint a világ más részein; a születéskor várható átlagos élettartam az EU-ban közel 80 év, amely 8,5 évvel hosszabb, mint a világátlag. Minden uniós tagállamban garantáltan legalább négy hét fizetett szabadság jár minden munkavállalónak, a nőknek pedig minimum 14 hét anyasági szabadság jár gyerekük születéséhez kapcsolódóan – ez még a világ fejlettebb országaiban sem átlagos.

eu60_kicsi-04.png



FENNTARTHATÓSÁG
: A környezetvédelemben és a fenntartható gazdaságban az EU vitathatatlanul élen jár. A légszennyezés az európai városokban a legalacsonyabb – köszönhetően például az ólmozott benzin betiltásának és egyéb szigorú környezetvédelmi előírásoknak. Az EU-ban 1990 és 2015 között átlagosan 22 százalékkal csökkent a károsanyag-kibocsátás. A hulladék újrahasznosítása az utóbbi tíz évben átlagosan 30 százalékról 43 százalékra nőtt, az egy főre jutó megújuló energiatermelés a világátlag háromszorosa.

eu60_kicsi-08.png


GAZDASÁGI ERŐ
: Az EU a világ legnagyobb kereskedelmi szövetsége. A világ teljes exportjának több mint harmada az EU-ból származik – ez két és félszerese a kínai és háromszorosa az amerikai exportnak.  Az EU a világ 80 országának első számú kereskedelmi partnere. Az EU emellett a világ legnagyobb donora, a világ hivatalos fejlesztési segélyeinek több mint felét adja.

eu60_kicsi-12.png

SOKSZÍNŰSÉG: Az EU ereje sok szempontból sokszínűségében rejlik, ez köszön vissza jelmondatában is: „Egyesülve a sokféleségben.” Az EU-nak jelenleg 24 hivatalos nyelve van, emellett 60 kisebbségi és regionális nyelv hazája is, a nemzeti identitást az Európai Unióról szóló szerződés negyedik cikke is védi. Az EU a szubszidiaritás elvének alkalmazásával biztosítja, hogy minden döntés a lehető legalacsonyabb szinten szülessen meg. Ezerszínű kulturális örökségével Európa a világ egyik legnépszerűbb turisztikai célpontja.

 


Van tehát okunk a büszkeségre. #EU60

0 Vissza

sa_cov.pngA terrorizmus elleni küzdelemben az uniós tagállamoknak szorosan együtt kell működniük. Az ehhez kapcsolódó „ideológiai harcban” az EU a közös értékek felmutatásával, megerősített uniós polgársággal tud alternatívát kínálni a radikális eszmékkel szemben. Tanulni kell az eddigi hibákból, és mindenképpen el kell kerülni, hogy országon belül zárt, párhuzamos társadalmak alakuljanak ki. Európai gondolkodók sorozatunk legutóbbi vendége Saad Amrani, a belga szövetségi rendőrség stratégiai tanácsadója volt. A gondolatébresztő előadás után Perger István, az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének kommunikációs vezetője beszélgetett a szakértővel.

2 Vissza

hal2.pngÚj sorozatunkban egy-egy érdekes statisztikának nézünk utána. Ezúttal az uniós országok halfogyasztási szokásait néztük meg, amelynek apropója egy nemrégiben ismertetett uniós felmérés, amely szerint Magyarországon fogyasztjuk az egész EU-ban a legkevesebb halat és bármilyen egyéb halászati terméket.

Ez azért szomorú, mert a változatos – és főként egészséges – étrendhez hozzátartozik a halételek fogyasztása. A halban kevés a koleszterin, ugyanakkor jelentős forrása az omega-3 zsírsavaknak, amelyekről bebizonyosodott, hogy csökkenti a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát – ebben pedig sajnos elég rossz statisztikákkal rendelkezik Magyarország. Emellett sok ásványi anyagot (kálium, kalcium, szelén, jód, fluor, foszfor) tartalmaz, és gazdag A-, D-, B2-, B6-, B12- és E-vitaminokban.

A halfogyasztás természetesen függ az adott ország földrajzi elhelyezkedésétől: jóval jellemzőbb a jelentős tengerparttal rendelkező országokban, ahol nagy hagyománya van a halászatnak. Ugyanakkor nálunk található Közép-Európa legnagyobb tava, így nagyon kedvező feltételei vannak az édesvízi haltermelésnek és halászatnak. Nagyon sokan mégis csak karácsony környékén esznek halat – valószínűleg ebben szerepe van a magyar fogyasztók árérzékenységének is, mert sok haltermék drága, bár számos hazai halfajta, vagy akár fagyasztott hal megvásárolható viszonylag jó áron.

Egy év elején ismertetett uniós felmérés alapján az EU teljes lakosságának 42%-a eszik legalább hetente otthon halételt, míg Magyarországon éppen ugyanekkora volt azoknak az aránya, akik úgy nyilatkoztak, hogy soha nem esznek otthon halat. Mindössze a magyarok negyede mondta azt, hogy legalább havonta fogyaszt halat otthon. Nem meglepő módon a legnagyobb fogyasztók mind tengerparti országok: Portugália, Spanyolország és a balti államok közül Litvánia is dobogós. Míg az adatok alapján Portugáliában mindenki hetente körülbelül egy kilogramm halételt elfogyaszt (élősúlyban mérve), Magyarországon ugyanez a mennyiség negyedévente fogy el. Az alábbiakban az EU Halászati és Akvakultúra-termékek Piacának Európai Megfigyelőközpontja (EUMOFA) legfrissebb publikált adatai alapján összefoglaltuk, melyik ország hogy áll a halfogyasztással.

Halat az asztalra!

halak.png

Ötlet: Julia Sturm L'Europe en un clin d'oeil c. könyve nyomán.
Illusztráció forrása: femina.hu / bajai halálszlé

 

0 Vissza

nonap3.pngA hátrányos megkülönböztetés tilalma az EU egyik alapelve, a gyakorlatban sajnos mégis jelentős eltérés van abban, hogy életük során a férfiak és nők mennyi fizetésre számíthatnak munkájukért. Az ebben mutatkozó különbség a bérszakadék, amely az Eurostat legfrissebb (2015-ös) adatai alapján még mindig 16,3%.

A férfiak átlagos órabére Európa-szerte ilyen mértékben haladja meg a nők fizetését. Ez az adat évek óta hasonló szinten áll, bár Magyarországon az arány az utóbbi években valamelyest javult, és jelenleg 14%. Uniós szinten teljes az egyetértés abban, hogy a tagállamoknak sokat kell még tenniük a valódi esélyegyelőség megteremtéséhez.

Mi áll a számok hátterében?

A fizetéseknél mérhető különbség egy része közvetlen diszkrimináció eredménye, amikor egy nő ugyanazért a munkáért kevesebb fizetést kap, mint egy férfi. Bár ezt uniós és nemzeti szabályok is tiltják, a gyakorlatban azonban mégis találkozhatunk ilyen esettel.

Eltérés adódik abból is, hogy a nők általában felülreprezentáltak olyan foglalkozásoknál, ahol alacsonyabb az átlagfizetés: többségében nők dolgoznak az egészségügyben, a közigazgatásban, tanárként vagy akár eladóként. Emellett megfigyelhető, hogy bizonyos magasra értékelt és jól bérezett szektorokban kevesebb nő dolgozik (például tudományos és műszaki munkakörökben), és az irányítási és felügyeleti pozíciókat is főleg férfiak töltik be. Annak ellenére van ez így, hogy a nőknek gyakran magasabb a végzettségük vagy szakképesítésük, mint a férfiaknak, és az egyetemet sikerrel befejezők között is közel 60%-os a nők aránya.

A nők emellett jóval kisebb számban jutnak el vezető pozíciókig – ez igaz a gazdaságban, a nagyvállalatok vezető pozícióját tekintve, és a nagypolitika területén is.

Mindezekhez hozzáadódik még a nők családban betöltött szerepe, amely sok esetben összeütközésbe kerül a karrierrel. A családi és gyermekgondozási feladatokból még mindig nagyobb arányban veszik ki a nők a részüket, és gyakrabban szakítják meg karrierjüket vagy dolgoznak rövidebb munkaidőben, hogy ellássák a családi feladatokat. (A grafika a képre, vagy ide kattintva nagyobb méretben is megnézhető.)

nonap.png

További információ a témával kapcsolatban:


Borítókép: az Európai Bizottság információs aloldalának felhasználásával, Marie Jacobi / Gabriele Heinzel / Gabriele Schlipf (http://www.visualrecording.de) illusztrációjával

3 Vissza

safe.jpgAz internethasználat elválaszthatatlan a mindennapjainktól, életünket eluralják a hálóra csatlakozó kütyük, a fiataloknak és a gyerekeknek pedig szinte alapszükségletük lett az online élet. Az ezredforduló körül és után született Z generáció tagjai az internetet már alapadottságnak tekintik, és a lehető legnagyobb természetességgel használják a hálózatra kötött eszközeiket. Ugyanakkor nem árt, ha az interneten keresztüli veszélyekre felkészítjük a gyerekeket: az internetezők egyharmada 18 évesnél fiatalabb, és már a 9-16 éves korosztály 68 százaléka (!) rendelkezik legalább egy profillal valamelyik közösségi oldalon, ezért nagyon fontos, hogy tisztában legyenek azzal, hogyan használják biztonságosan az internetet.

Ennek elősegítésére indította el az Európai Bizottság – már a lakossági internetezés hőskorában, 1999-ben – a Biztonságos Internet (Safer Internet) Programot. A kezdeményezés nem csak a felhasználókat, hanem az online ipar szereplőit, nonprofit szervezeteket és az UNICEF-et is bevonja az együttműködésbe. 2004 óta rendezik meg minden februárban a Biztonságos Internet Napot (Safer Internet Day), melynek során Magyarország mellett már a világ több mint száz országában hívják fel a társadalom főként a fiatalok és gyerekek - figyelmét az internet és az online technológiák, okostelefonok tudatosabb és biztonságosabb használatára.

Hogy az EU döntéshozói megismerhessék a fiatalok véleményét és kérdéseit az internetről, létrehozták az évente összeülő Biztonságos Internet Fórumot (Safer Internet Forum). A Biztonságos Internet Központok (Safer Internet Centres) szintén segítséget nyújtanak a gondtalan netezés feltételeinek megteremtésében; a káros tartalom, visszaélés, zaklatás bejelentését pedig az INHOPE által működtetett Biztonságos Internet oldalon vagy a Kék Vonalon tudjuk megtenni. A biztonságos internet területén működő magyarországi szolgáltatásokat és szervezeteket a Better Internet for Kids oldalán foglalták össze. A témához kapcsolódóan nagyon sok hasznos anyagot gyűjtöttek össze a saferinternet.hu szerkesztői magyar nyelven, minden korosztály számára a témában.

A Bizottság kezdeményezésére nemrégiben önszabályozó együttműködés („Safer Internet for Minors”) jött létre a legnagyobb közösségimédia-szereplők alkotta szövetség tagjai között. Ez a fiatalokat veszélyeztető tartalmakat és visszaéléseket próbálja belülről, önszabályozással és önként vállalt korlátozásokkal lecsökkenteni.

Nem szabad félvállról venni az internet veszélyeit. Nem „csak” az eszközeinket tönkretevő, adatainkat, jelszavainkat ellopó vírusokat kell kivédenünk, a fenyegetettség ennél jóval szélesebb körű. Jogellenes, kéretlen és káros, veszélyes, nem az adott korosztálynak megfelelő tartalmak, adatainkkal való visszaélések, online zaklatás – ez az internet sötét oldala, amire érdemes figyelnünk, amikor fellépünk a hálózatra. Infografikánkban összegyűjtöttük a legfontosabb alapelveket a biztonságos internetezéshez – a tanácsokat nemcsak fiataloknak érdemes megfogadni! (Nagyobb méretben itt, vagy a képre kattintva nézhető.)

internet_biztonsag_v4-01.png

0 Vissza

marcius_program6.jpgMozgalmas és érdekes programokkal fordulunk rá a tavaszra: márciusban vendégünk lesz többek között Péterfy Bori és szerzőtársa, Tövisházi Ambrus, Kardos-Horváth János szerzői esttel jön hozzánk, és levetítjük a Lux-díjas és Oscar-jelölt német Toni Erdmannt is. Kiruccanunk egy kicsit Ausztriába, Európai gondolkodók sorozatunkban pedig a brüsszeli rendőrkapitány marokkói származású főtanácsadójával beszélgetünk korunk egyik legnagyobb kihívásáról, a sokszínűség menedzseléséről.

Az Európai Unió egyik alapvető értéke a nők és férfiak közötti egyenlőség, számos uniós kezdeményezés támogatja ennek megvalósulását és hívja fel a figyelmet a kérdés fontosságára. Márciusban a nőnaphoz kapcsolódóan kiemelten foglalkozunk a nemek közötti egyenlőség kérdéseivel.

A hónap első programján, rögtön elsején, a Café+ következő eseményén a fiatalok mobilitási lehetőségeiről lesz szó. Az európai polgársággal járó egyik legalapvetőbb szabadságjog a mozgás szabadsága. Az Erasmus+ lehetőségeket biztosít a fiatalok számára, hogy nemzetközi mobilitási és tanulási tapasztalatokat szerezhessenek. Fiatalok mobilitását támogató civil szervezetek képviselőivel jó gyakorlatokról beszélgetünk, arról, hogyan tehető könnyebbé az indulás, biztonságossá és eredményessé a részvétel és sikeressé a hazatérés. A rendezvényen való résztétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött. A program szervezője a Tempus Közalapítvány.

marcius_program5.jpgMásnap, március 2-án 19 órától Lumière filmklubunkban egy remek filmmel és beszélgetéssel várunk benneteket. A Szerelemre hangszerelve (eredeti címén Begin again) a közös alkotásról és zenélésről, az ezek közben formálódó érzelmekről és az újrakezdés lehetőségéről mesél – Keira Knightley, Mark Ruffalo és a Maroon 5-ból ismert Adam Levine főszereplésével. A vetítés után a témát egy hazai alkotó- és zenészpárossal beszéljük át: vendégünk lesz az Amorf Ördögök két vezéralakja, a produkciót és a számokat jegyző Tövisházi Ambrus, valamint az együttes énekese, Péterfy Bori.

marcius_program2.jpgEurópai gondolkodók – European Thinkers programsorozatunkban március 13-án Saad Amranit, a brüsszeli rendőrkapitány főtanácsadóját látjuk vendégül. Terrorizmus és polarizáció című előadásában többek között beszél majd arról, szerinte miért nem volt minden esetben sikeres a muszlim bevándorló közösségek integrálása a többségi társadalomba, és miért továbbra is ez az Európa előtt álló egyik legnagyobb kihívás. Brüsszel az EU „fővárosaként” a terrorizmus egyik fő célpontja. A főtanácsadóval egyebek mellett a terrorfenyegetettségről, az integrációról és az iszlámról beszélgetünk. A beszélgetés nyelve angol, angol-magyar szinkrontolmácsolást biztosítunk. Az eseményre regisztráció szükséges, március 10-ig az euthinkers@eu.hu e-mail címen lehet jelentkezni a programra.

Különleges, nőnapi filmklubunkban, 9-én megnézhetitek nálunk az EP Lux-filmdíjának legutolsó díjazott alkotását, a német Toni Erdmannt, amely jelölt volt a legjobb idegen nyelvű film Oscar-díjára is. A film a karrierjének élő fiatal üzletasszony és a boldogtalan lánya életébe vidámságot csempészni igyekvő, bohókás apa újbóli közeledését mutatja be. A filmet Cannes-ban vastapssal fogadták, később elnyerte a nemzetközi filmkritikusok (FIPRESCI) díját, öt díjjal tarolt az Európai Filmakadémia díjkiosztóján is. A magyar kritikusok „semmihez nem hasonlítható csodának”, „monumentális boldogságbombának” nevezték, egy kollégájukkal, Gyenge Zsolttal a film vetítése után beszélgetünk is erről. A tavalyi év egyik legszeretettebb és legsikeresebb európai filmjét kár kihagyni, már nagyon kevés helyen játsszák Magyarországon!

marcius_program3.jpg

Egy csésze sorozatunk következő alkalmával, 21-én Ausztriába utazunk Szederkényi Olga segítségével, itt rendezik meg idén a Speciális Téli Olimpiai Játékokat. Miközben bemutatjuk a rendezvényt és a helyszíneket, beszélgetünk a közös múltról is, illetve arról, hogyan ünnepli Ausztria Mária Terézia császár- és királynő születésének 300. évfordulóját. Az est díszvendége Elisabeth Ellison-Kramer Ausztria Magyarországi nagykövete lesz. A rendezvény ingyenes, de regisztrációhoz kötött, regisztrálni március 1-jétől lehet az egycseszeeuropa@gmail.com címen.

Végezetül, 30-án Kardos-Horváth János szerzői estjére várunk benneteket. Kardos-Horváth János különlegesen szuggesztív előadó, aki egyszerre lírikus és kritikus, különleges hangszíne és sajátos átkötő szövegei pedig plusz ízt adnak a koncerteknek. Előadása előtt beszélgetünk vele aktuális kihívásairól, szerzői attitűdjéről és a szerzői jogokról, valamint arról, hogy a digitalizálódó világban hogyan tud egy szerző alkalmazkodni a megváltozott igényekhez.

marcius_program4.jpg


Az
Európa Pont márciusi programjainak részletes leírása az Európa Pont Facebook oldalán olvasható. Valamennyi program ingyenes, szeretettel várunk benneteket!

A borítókép készítője: Földházi Árpád

0 Vissza

cover_sk.jpgÚj sorozatunkban egy-egy adott ország öt legfontosabb / legjobb / mindenképpen elolvasásra érdemes könyvét mutatjuk be. A kezdeményezés szándékosan provokatív: hiszen az öt „legjobb” könyv mindenkinek mást és mást jelent, aki ismeri egy-egy ország irodalmát – ha egyáltalán meg tudja határozni, melyek szerinte a legjobbak. A „legjobb” és a „legnagyobb jelentőséggel bíró” kategóriái sem feltétlenül esnek egybe, a személyes kedvencek pedig abszolút szubjektív alapon szelektálódnak. Így a lista természetesen vitatható, de ez is a célja – vitassátok, egészítsétek ki saját ötleteitekkel, kedvenceitekkel, ajánljatok további könyveket, amiről azt gondoljátok, az ország iránt érdeklődőknek érdemes lenne elolvasnia!

A mi célunk egy olyan „must read” lista összeállítása az adott ország szerzőinek könyveiből, amelyek elolvasása közelebb viszi az olvasót az adott ország kultúrájának és embereinek megismeréséhez, sokat mondanak az ország lakóiról, történelméről, közelebb visznek kollektív ismereteikhez. A személyes vélemények és a témában íródott több korábbi hasonló, hivatalos svéd oldalakon megjelent válogatások alapján, titkos algoritmussal, bonyolult súlyozással, brit tudósok alaposságával és precizitásával összeállított listánk a következő:

#1: Astrid Lindgren: Harisnyás Pippi (Pippi Långstrump, 1945)

sk1.jpgEgy gyerekkönyvvel indítunk, amely persze sokkal több egyszerű gyerekmesénél. Talán nincs olyan svéd, aki nem a kis vagány, vörös copfos, szeplős lány kalandjain nőtt volna fel. A világ legerősebb kislánya bármit megtehet, ami eszébe jut, és állandóan tele van ötletekkel. Egyedül él egy meseszerű kis villában, a verandán lovat, a babaágyban kismajmot, az ágy alatt egy koffer aranypénzt tart. Pippi független, erős kislány, aki kiállt igazságáért és a gyengébbekért. Karaktere sok kislánynak üzente, hogy higgyen magában, és akkor bármit elérhet – ilyen formában a svéd egalitarizmus, női egyenjogúság egyik fontos karaktere. Pippi megteremtője, Astrid Lindgren a XX. század egyik legjelentősebb svéd közszereplője, aki meséi mellett (vagy sokszor épp azokkal) élete végéig markáns hatással volt a svéd gondolkodásra – legyen szó akár az adózási rendszerről, az állatjogokról vagy épp az EU-tagságról. (Az írónő számos más írása is megjelent magyarul.)

#2: Selma Lagerlöf: Gösta Berling (Gösta Berlings Saga, 1891)

sk2.jpgMásodik ajánlatunk is szorosan kapcsolódik a gyerekek világához, itthon Selma Lagerlöföt valószínűleg mindenki a Nils Holgersson csodálatos utazása Svédországban című mese miatt ismeri. Az eredeti írásból (amely tulajdonképpen egy Svédországot mesés formában bemutató földrajzkönyv) a nyolcvanas években svéd-csehszlovák-japán(!) együttműködésben rajzfilm is készült, amely Magyarországon is népszerű volt a nyolcvanas években. Selma Lagerlöfnek viszont nem ezt az írását, hanem Gösta Berling történetét ajánljuk. Ez volt Lagerlöf első regénye, amely hatalmas sikert aratott Svédországban és világszerte is. A romantikus regény „egy asszony mesésen gazdag, örömök és bánatok, zordonságok és gyengédségek közt telt életének olykor mesehangulatú krónikája”, amelyben Szerb Antal szerint „egy gavalléros, úri világ elevenedik fel, a nemesi életformának csak szépségét és költőiségét látjuk, árnyoldalai nélkül”. Ha igazi klasszikust szeretnétek olvasni, ez jó választás. Selma Lagerlöf volt az első nő, akit irodalmi Nobel-díjjal tüntettek ki, a regényből 1924-ben film is készült, Greta Garbóval a főszerepben. (Az írónő több könyve megjelent magyar fordításban.)

#3: Vilhelm Moberg: A kivándorlók (Utvandrarna, 1949–1959)

sk3.jpgNem hagyható ki a listából Moberg svéd emigránsokról készített regénye (egy négykötetes regényciklus első könyve), amely két jelentős svéd irodalmi felmérésnél is az élen végzett: „a XX. század svéd könyve” és „a XX. század legjelentősebb svéd könyve”. A regényciklus az 1850-es évektől az 1930-as évekig hazájukat elhagyó több mint egymillió svédnek állít emléket, és dolgozza fel történetüket történészi aprólékossággal. A könyv egy 16 fős smålandi csoport emigrációját követi Svédországból Minnesotába, középpontban Karl Oskar Nilson, felesége, Kristina és gyerekeik történetével. A kivándorlók közt mindenki másért hagyja el szülőföldjét: van, aki vallási hovatartozása miatt, van, aki a jobb megélhetés reményében, az éhínség elől, van, akit hatalmas ambíciói hajtanak az új világ felé. A könyvek hőseinek szobrot állítottak, postabélyegre is felkerültek, a történetből több Oscar-díjra is jelölt film és musical is készült (amelyet többek közt Benny Andersson, az ABBA egyik tagja jegyez). Egy másik svéd klasszikus, fontos szociológiai és történelmi részletekkel. (A kvadrológia további kötetei is elérhetők magyar nyelven.)

#4: Mikael Niemi: Popzene Vittulából (Populärmusik från Vittula, 2000)

sk4.pngListánkon a következő könyv vidámabb, ugyanakkor komoly témákat is boncolgató írás. Az utóbbi évek egyik legnépszerűbb könyve Svédországból, amelyet szintén nem került el a megfilmesítés. A „Vittula” szó a pesti éjszakában mozgók számára nem ismeretlen (a szórakozóhely névválasztása nem független a regénytől), de az Erasmuson megismert finnek szájából is ismerős lehet a szó első fele (amely kb. a legnépszerűbb finn káromkodás). A regény egy sarkkörön túli, elszigetelt, többnyire finn kisebbség által lakott kis svéd faluban játszódik, ahova „betör a rakendroll; a szótlan alkoholista férfiak és a szigorú nők világát felborítja egy dél-svédországi énektanár érkezése”. A könyv egy serdülő kisfiú, Matti szemén keresztül mutatja be „azt a földindulásszerű változást, amely a hatvanas-hetvenes években csaknem középkori körülmények között megmaradt svéd vidéket hirtelen a modern, jóléti, nyugati társadalom részévé tette”. Napló formátumban megírt ifjúsági regény a felnőtté válásról, sok társadalom- és korrajzzal, rengeteg már-már szürreálba hajló komikus szituációval és humorral – mindenképpen érdemes olvasásra.

#5: Jonas Jonasson: A ​százéves ember, aki kimászott az ablakon és eltűnt (Hundraåringen som klev ut genom fönstret och försvann, 2009)

sk5.jpgVégül még egy könnyedebb bestseller a közelmúltból: Jonas Jonasson könyve világszerte hatalmas sikert aratott pár éve, több mint 30 nyelvre lefordították, a regényből készült film szintén nagyon népszerű volt. Egy svéd öregember, Allan Karlsson századik születésnapján megszökik az idősek otthonából, és hatalmas kalandokba keveredik – miközben felidéződik személyes mozgalmas élete és az egész XX. század története Sztálinnal, Trumannal, De Gaulle-lal és számos nemzetközi történelmi személyiséggel. Egy találó összefoglaló alapján a könyv nem más, mint „a svéd Forrest Gump internacionalista kalandokkal, Rejtő Jenő stílusában előadva”, „egy 21. századi Svejk”.

Öt könyv nagyon kevés persze, több nagy klasszikus, vagy Nobel-díjjal elismert szerző nem fért fel a mostani listára. Hatalmas bestsellerek is kimaradtak, ahogy a mostanában nagyon népszerű skandináv krimik alkotói is – de most ezek kerültek szubjektív válogatásunkba. Ti melyik öt könyvet ajánlanátok Svédországból? :-)

Illusztrációk forrása: borítókép: sweden.se (Image Bank Sweden); a könyvek magyar kiadásának borítói a Moly.hu-ról

0 Vissza