romantikus_uticelok01.jpgVannak olyan városok Európában, amelyeket klasszikusan a szerelmesek városának tartanak, ahova rengeteg nászutas és friss kapcsolatban lévő pár utazik, akár csak egy hosszú hétvégére. Az első a sorban egyértelműen Párizs, amely nemcsak a fények, de a szerelem városa is – ezt jól mutatja például a Párizs, szeretlek! című film, amelyben 22 rendező kis etűdjében ismerhetjük meg a város rózsaszín oldalát. Párizs mellett azonban rengeteg ismert és kevésbé ismert romantikus úti célt találunk még Európában, amelyet egy kétszemélyes utazás keretében – mondjuk egy olcsó fapados repjeggyel – érdemes felkeresni. Ebből mutatjuk most a kedvenceinket a legjobb európai úti célokat népszerűsítő és európai turisztikai szolgálatokat összefogó European best destinations válogatása alapján. Ti hova utaznátok legszívesebben a párotokkal? :-)

romantikus_uticelok02.jpg

Párizs

A francia főváros neve egybeforrt a romantikával. Ki ne szeretne egyet sétálni szerelmével a Szajna-parton, kószálni a Montmartre-on, vagy este együtt letekinteni a város fényeire az Eiffel-toronyból? Gyönyörű kirakatok, régi utcák, hangulatos kávéházak, elegáns éttermek – Párizs egyszerűen kihagyhatatlan a szerelmeseknek. Szerencsére a fapados repülőjáratok korában gyorsan és jó áron el is tudunk jutni oda.

romantikus_uticelok03.jpg

Velence

A nászutasok kedvenc úti célja a lagúnák városa, ami a különleges, vízre épített házaival tovább fokozza az olasz városok amúgy is szinte mindenhol érezhető romantikáját. A szerelmeseknek nem kell feltétlenül gondolán siklania a kanálisokon ahhoz, hogy magával ragadja őket Velence egyedülálló atmoszférája. A hangulatos sikátorok között bolyongva, kis hidakon átkelve, a vízparti palotákat csodálva senkit sem hagy hidegen a város romantikus kisugárzása.

romantikus_uticelok04.jpg

Cinque Terre

Az egyébként is magával ragadó Toszkána egyik legromantikusabb helyszíne a tengerparti hegyoldalon található öt kis középkori faluból álló Cinque Terre. Mivel az autóforgalmat kitiltották, a településeket leginkább a 19. században kiépített, közvetlenül a tengerparti nyomvonalon haladó vasútról megközelítve érhetjük el, amivel már eleve a slow life és a romantika hangulatába kerít minket a táj. Ez után nincs is más dolgunk, mint egy helyi bárban egy pohár toszkán bort ízlelgetve csodáljuk a naplementét.

romantikus_uticelok05.jpg

Firenze

Toszkána számtalan szebbnél szebb látnivalója közül kihagyhatatlan Firenze. A reneszánsz város rengeteg kulturális látnivalót és csodás helyeket kínál, elég csak például Brunellesci máig egyedülálló építészeti remekművét, a dómot, vagy a középkori színes „bevásárlóhidat”, a Ponte Vecchiót megemlíteni. A több száz éves firenzei lakóházak, templomok és paloták biztosítják az utazás romantikus színterét.

romantikus_uticelok06.jpg

Santorini

Aki már egyszer is átélte a tengerbe bukó nap látványát a magas sziklatetőre épült Oia városka hófehérre meszelt épületei között, tudja, hogy a görög szigettel romantikában nehéz versenyezni. A vulkáni aktivitás által formált, egyik oldalán meredek sziklafal által határolt sziget nemcsak egyedülálló látnivalót kínál, de remek strandokon pihenhetünk, és hajózhatunk is a sziget körül.

romantikus_uticelok07.jpg

Bruges

Bár Belgiumot szinte biztosan nem az elsők között neveznénk meg a romantikus úti célok között, a Brüsszel, Antwerpen és Gent melletti egyik legnépszerűbb célpont Bruges, amely abszolút rászolgál erre a jelzőre. A keskeny tégla- és mézeskalácsházak, a közöttük húzódó kanálisok és a felettük átívelő hidak hangulatos helyszínt biztosítanak a romantikázásra, akár a jellemző borongós időben, akár szikrázó napsütésben sétálunk a városban.

romantikus_uticelok08.jpg

Sintra

Lord Byron nyomdokain haladni nem rossz recept a hangulatos helyek felfedezésére. Márpedig a romantikus költészet egyik legnagyobb alakjának nagy kedvence volt a hegyek és az óceán találkozásánál fekvő portugál városka. Az egykori mór központ 18-19. századi palotái, villái, parkjai és a lenyűgöző panoráma egész biztosan felejthetetlenné teszik Sintrát az ide utazók számára.

romantikus_uticelok09.jpg

Biarritz

Az aktívabb kikapcsolódást kereső romantikus alkatoknak ideális hely a dél-franciaországi Biarritz. Az Atlanti-óceán hullámai az európai szörfösök Mekkájává tették a baszk települést. A kedvező óceáni éghajlat, a kaszinók és a gyönyörű partszakasz sokat vonz Biarritzba, ahol valódi luxuskörülményeket is találhatunk a romantikázásra.

romantikus_uticelok10.jpg

Madeira

A portugál sziget nemcsak a csipkéről, sztárjáról, a szoborszépségű Cristiano Ronaldóról, az európai hírű gesztenyefesztiváljáról és gyönyörű szikláiról ismert, de nagyon népszerű a szerelmesek közt is. Aki ellátogat Funchal virágpiacára, felmegy siklóvasúttal a hegytetőre, kirándul a magas sziklapartokon, és onnan letekint a végtelen óceánra, azt biztosan megragadja a hely sajátságos atmoszférája.

romantikus_uticelok11.jpg

Róma

Az olasz fővárost valószínűleg senkinek nem kell bemutatni. Az ókor óta napjainkig összegyűlt kulturális látnivalók mellett azonban érdemes kicsit visszavenni a rohanásból, mivel Róma számtalan lehetőséget kínál a nyugalmas romantikázásra is. Nem is lehetne erre alkalmasabb helyszín a Villa Borghesénél – a hatalmas városi parkban kifeküdhetünk a gyepre, csónakázhatunk a tavak egyikén, vagy lenézhetünk a magasból a város régi házaira. Nem is beszélve egy esti sétáról a belvárosban, útba ejtve egy pihenőt a spanyol lépcső tetején.

romantikus_uticelok12.jpg

Porto

Már akár fapadossal is repülhetünk Portóba, Európa egyik kedvenc turistacélpontjába. Az év minden szakában rengeteg látnivalót kínál a számos kulturális és építészeti remekművel rendelkező város, amely dimbes-dombos, kockaköves utcáival, a Douro folyóra néző óvárosával, középkori templomaival és a kis borospincékben elfogyasztott finom boraival hamar romantikus hangulatba hozza az utazókat. 

romantikus_uticelok13.jpg

Budapest

Nemcsak elfogultságból nem hagyhatjuk ki a felsorolásból Budapestet – a romantikus városokat bemutató összes listán bérelt helye van fővárosunknak, amelyet nemcsak legénybúcsúhoz, de nászutakhoz is nyugodt szívvel ajánlhatunk. A régióban Prága és Krakkó mellett Budapest a legnépszerűbb helyszín romantikus utazásokra. Talán nem is kell részleteznünk, miért – elég, ha esti sétát teszünk a budai várban, csónakázunk a Városligetben, sétahajózunk a Dunán, ázunk egy termálfürdőben, vagy piknikezünk a Margitszigeten – a város számtalan lehetőséget kínál a nyugodt időtöltéshez is.

Képek forrása: Párizs; Velence(1); Velence(2); Cinque Terre; Firenze; Santorini; Bruges; Sintra; Biarritz; Madeira; Róma; Porto; Budapest 

---

Az Európa Pont az Európai Bizottság információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.

Olvasd el többi bejegyzésünket, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon és gyere el ingyenes programjainkra!

0 Vissza

rostely.jpgA hagymás rostélyos (Schwäbischer Zwiebelrostbraten) hagyományos helyi étel, amelyet szinte kötelező megkóstolni svábföldi tartózkodásunk alatt. A sváb mellett az osztrák konyhában készített (bécsi) hagymás rostélyos vasárnapi, ünnepi ételnek számít a helyiek körében. Az étel így közvetetten a magyar éttermek kínálatában is megjelent és elterjedt. Sváb körökben legalább a XVIII. század óta népszerű étel. 

Szinte minden sváb étterem kínálatában megtalálhatjuk ezt a húsételt, a kérdés igazán csak az, hogy milyen körettel fogyasztjuk. Van, aki szerint a házi készítésű Spätzle illik hozzá a leginkább, mások a pirított krumplira esküsznek a rostélyos kísérőjeként, esetleg magos parasztkenyeret esznek hozzá. Az echte svábok köretként ragaszkodnak a Maultaschéhoz (szó szerinti jelentése pofazacskó), az egyfajta ravioli-szerű helyi töltött tésztaspecialitáshoz. Ebből is látszik, hogy ennek az ételnek is rengeteg variánsa létezik. Az általunk bemutatott recept – amelyhez az Európai Bizottság Európa ízei: Kulináris utazás 27 recepttel Európán keresztül című kiadványában foglaltakat használtuk fel – a burgonyás változatot preferálja.

rostely2.jpg

Hozzávalók (4 személyre)

- 4 szelet marhafartő

- olíva- vagy repceolaj

- 4-6 fej közepes méretű hagyma

- 3 evőkanál olvasztott vaj

- 5 dl marhahúsleves-alap

- 2,5 dl száraz vörösbor

- só, bors, friss kakukkfű, metélőhagyma

 

Elkészítés


Megfelelően érlelt húst használjunk. A hűtőből elővéve hagyjuk szobahőmérsékleten felmelegedni, mielőtt a főzéshez kezdenénk.


Vagdossuk be a hús minden oldalát a kövér részen. Kenjük be a húst olajjal, és hagyjuk így pácolódni legalább 20 percig. Eközben hámozzuk meg és vágjuk fel 2 cm vastag karikákra a hagymát. Hevítsük fel a megolvasztott vajat, és süssük ki benne a hagymakarikákat. Vegyük lejjebb a lángot, adjunk hozzá sót, majd süssük ropogósra. Ezután vegyük ki az edényből, csepegtessük le, és helyezzük rövid időre papírtörlőre, hogy az felszívja a felesleges zsiradékot. Tartsuk melegen, amíg a húsra nem helyezzük.


Öntsünk kevés olajat ugyanebbe az edénybe, hevítsük a lehető legforróbbra, majd a húst pirítsuk 3-3 percig mindkét oldalon. Ezután helyezzük át a húst a serpenyőből egy tálra, és tegyük 90 °C hőmérsékletre előmelegített sütőbe 15-20 percre, lassú tűzön készre sütve azt.


Amíg a hús a sütőben van, a serpenyőben maradt lesült zsiradékot melegítsük össze a húslevesalappal és a borral, adjunk hozzá egy csokor vászonzacskóba kötött kakukkfüvet. Forraljuk felére, majd öntsük rá a húsra.


Pirított burgonyával és vegyes salátával tálaljuk.


An Guada! / Guten Appetit! :-)


Képek forrása:
Neckar Magazin; lecker.de

---

Az Európa Pont az Európai Bizottság információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.


Olvasd el többi
 bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon és gyere el ingyenes programjainkra!

 

0 Vissza

osztondij1.jpgLassan vége a vizsgaidőszaknak, kezdődik a jól kiérdemelt nyári feltöltődés időszaka. A pihenés mellett mi most is arra ösztökélnénk a frissdiplomásokat és hamarosan végzőket, hogy a megérdemelt strandolás, fesztiválozás és nyaralás mellett szánjanak egy kis időt a lehetséges folytatás felkutatására. Ehhez, mint minden évben, idén is segítséget adunk – íme minden egy helyen azoknak, akik szívesen szereznének tapasztalatot az EU valamelyik intézményénél.

Szinte valamennyi uniós intézmény fogad gyakornokokat hosszabb-rövidebb időre. A 2018 tavaszán induló EU-s gyakornoki programokra sokszor már nyár végén vagy ősz elején kell jelentkezni, és mivel a pályázati anyagok összegyűjtése időigényes, érdemes nem az utolsó pillanatra halasztani.

Az intézmények többsége öthónapos gyakorlatokat hirdet meg, minden évben azonos időszakokban, legtöbbször egy tavaszi és egy őszi turnusban. Jelentkezni egy-egy programra általában legalább fél évvel az aktuálisan megpályázott gyakornokság előtt kell – a 2018 tavaszán induló programokra például most augusztus / szeptember végéig, illetve októberig lehet jelentkezni. A gyakornoki munkáért kapott ösztöndíj általában fedezi a megélhetés költségeit, a részvételhez a legtöbb esetben sikeresen befejezett BA diploma szükséges, de számtalan egyéb lehetőség áll rendelkezésre akár még a tanulmányok idejére vagy az MA diploma megszerzése utáni időszakra is.

Táblázatunkban a frissdiplomások előtt nyitva álló fizetett lehetőségekről találtok rövid összefoglalót a legfontosabb alapinformációkkal: az ösztöndíjak időtartamáról, a támogatás megközelítő összegéről, a túljelentkezés mértékéről és a nem kevésbé lényeges jelentkezési határidőkről. Részletes információt valamennyi típusú gyakornoki programról az Európa Portál összefoglaló oldalán, valamint az egyes intézmények hivatalos oldalain olvashattok – mindehhez segítségül a táblázat alatt összegyűjtöttük az egyes uniós szervezetek vonatkozó linkjeit.

A táblázatra (vagy ide) kattintva nagy méretben láthatjátok az információkat. Jó böngészést és készülődést!

 osztondij2_jpg.png

Információs oldalak az uniós intézmények gyakornoki programjairól:

 

További gyakornoki lehetőségek az Európai Unió ügynökségeinél:

 

 A kép forrása: pexels.com

---
Az Európa Pont az Európai Bizottság információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.


Olvasd el többi
 bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon és gyere el ingyenes programjainkra!

 

0 Vissza

roaming1.jpgEmlékeztek még rá, hogy tíz éve mennyibe került, ha nyaralás közben hazatelefonáltatok? 2007. augusztus 1. előtt akár 650 forintot is fizethettünk egy perc mobilhívásért (!), ha egy uniós országban járva magyar számot hívtunk. Ezt kezdte el felszámolni az EU, amikor első lépésként akkor 144 forintra csökkentette a hívás percdíját. Mostantól nem lesz kellemetlen élmény egy európai út után a telefonszámlát böngészni – a fokozatos csökkentés után mától teljesen megszűnik a roamingdíj!

Az Európai Bizottság kezdeményezésére tíz év alatt több lépcsőben leépített barangolási díjak nagy könnyebbséget jelentenek, amikor külföldről kommunikálunk a mobileszközeinkkel. Óriási eredmény ez, főként, ha az elmúlt évtized során megváltozott mobilhasználati szokásainkat nézzük. Míg korábban kevesen gondolták azt, hogy mobilon akarunk majd internetezni (lásd Uj Péter ominózus cikkét a nagy „Wap-blöffről” :-)), mára ez mindennapjaink része lett. Az okostelefonok elterjedésével hatalmas segítséget kaptunk a nyaralás, utazás alatti tájékozódásban: az online térképek, szálláshelykeresők, menetrendek jelentősen megkönnyítik az utazók életét, az üzleti úton járók kommunikációjáról nem is beszélve.

A mobilhívásokra, üzenetküldésre és adathasználatra vonatkozó plusz díjak eltörlése azt jelenti, hogy ha hosszabb-rövidebb utazás céljából egy másik uniós tagországban használjuk a mobilunkat, akkor az itthoni tarifák szerint fizetünk érte. Bizonyos korlátozások azért vonatkoznak a külföldi mobilkommunikációra. Egyrészt be kell tartanunk a méltányos használat feltételeit, ami azt jelenti, hogy arra alkalmazzák a kedvezményt, amire kitalálták: az utazásra. A négy hónapot meghaladó, állandó külföldi tartózkodás (munkavégzés, tanulás egy másik tagországban) esetén többletdíjat számíthatnak fel a szolgáltatók, ha legalább a kint tartózkodás felében nem a „hazai” hálót használjuk. Előfordulhat, hogy bizonyos szolgáltatói kedvezményeket nem vehetünk igénybe utazásaink során, illetve lehet, hogy nem használhatjuk fel a teljes itthoni adatkeretünket külföldön. Az üzleti előfizetők számára szükség lehet egyedi megállapodásokra is. Mindezekkel fontos tisztában lennünk, ezért javasoljuk, hogy alaposan tanulmányozzátok át a Bizottság erről szóló összeállítását és kiadványát, valamint szolgáltatótok (Telekom, Telenor, Vodafone) tájékoztatóját a roaming pontos feltételeiről.

A roamingdíjak eltörlésével kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat az alábbi infografikán foglaltuk össze, érdemes átböngészni: (a kép kattintásra megnő!)


roaming2.png 

A fenti információkon felül a Bizottság összeállítása és kiadványa alapján kérdés-válaszok formájában még néhány hasznos tudnivalóvalót gyűjtöttünk össze:

Mit jelent pontosan a roaming (barangolás)?

Azt nevezik roamingnak/barangolásnak, ha valaki mobilkészülékét, táblagépét hazai SIM-kártyával egy másik országban használja (telefonál, üzenetet küld vagy internetezik).

Kik tudják mostantól roamingdíj nélkül használni a mobiljukat?

Elsősorban az utazók, akik SIM-kártyájukat a lakóhelyük szerinti országban vagy egy olyan másik uniós országban szerezték be, amelyhez szoros szálak fűzik. A mobiljukat ők ugyanolyan feltételekkel használhatják másik EU-tagországban, mint otthon. (Szoros szálak fűznek jellemzően valakit egy országhoz akkor, ha például ott dolgozik vagy tanul, és ebbe a kategóriába sorolhatók többek között a határmenti ingázók és a kiküldött munkavállalók is.)

Mit kell tenni az aktiváláshoz?

Alapvetően semmit. Nincs szükség pl. regisztrációra ahhoz, hogy valaki többletdíj nélkül használja telefonját külföldi útja során. A szolgáltató automatikusan megszünteti a barangolási díj alkalmazását, amikor 2017. június 15. után egy másik uniós tagállamba utazunk. A szolgáltatók ugyanakkor kérhetik ügyfeleiktől, hogy igazolják, lakóhelyük a mobilszolgáltató működési helye szerinti tagországban van. Más esetben az ügyfélnek azt kell igazolnia, hogy szoros szálak fűzik az adott országhoz – például mert munkaviszonyban áll, vagy tanulmányokat folytat ott –, és emiatt gyakran és huzamosabb ideig tartózkodik az ország területén.


Hogy a legjobban járjak, megvehetem az EU legolcsóbb díjait nyújtó szolgáltató SIM-kártyáját egy másik tagországban?

Alapvetően az EU lakosai a jövőben is vásárolhatnak további SIM-kártyákat bármely tagállamban, és azt a helyi díjszabás szerint használhatják telefonálásra vagy internetezésre, illetőleg barangolásra. Nem biztos azonban, hogy a vásárlás országa szerinti árakon barangolhatnak egy másik országban, ha szokásos tartózkodási helyük nem abban az országban van, ahol beszerezték a kártyát, vagy ha nem tartózkodnak gyakran és huzamosabb ideig a kérdéses országban. (Ha egy előfizető négy hónapból több mint két hónapot külföldön tölt, és ez idő alatt telefonját többet használta külföldön, mint belföldön, a szolgáltatók figyelmeztethetik őt. A figyelmeztetés kézhezvételét követően az előfizetőnek két hete van arra, hogy magyarázattal szolgáljon. Ha továbbra is külföldön marad, a szolgáltató kismértékű többletdíjat számíthat fel neki.)


Akkor itthonról ezentúl olcsóbban hívhatom a másik tagországban dolgozó barátaimat a külföldi telefonszámaikon?

Nem. A belföldről indított hívás nem barangolás. A szabályozás arra vonatkozik, ha az EU más országaiban tartózkodva kommunikálunk. A belföldről külföldre (így az EU-n belülre) irányuló hívás ára nincs szabályozva.


Mától tehát ugyanúgy használhatjuk a mobilunkat az unió területén, mintha otthon lennénk. Nagy vívmány, éljetek vele! Jó nyaralást kívánunk! :-)


Borítókép forrása:
pexels.com

0 Vissza

koppenhaga1.jpgMúltkor egy posztban összefoglaltuk, hogy az egyes európai városok milyen eszközökkel korlátozzák az autósforgalmat. A korlátozás akkor lehet sikeres, ha emellé a városok rendelkeznek stratégiával a környezetbarát közlekedés támogatására is. Koppenhága ilyen szempontból jó példa – inspirációként összegyűjtöttünk pár érdekességet arról, milyen ma a közlekedés a dán fővárosban.

A környezetkímélő megoldások sokszor körülményesebbek vagy éppen drágák – ezért gyakran elhangzik, hogy foglalkozzon az a zöld szempontokkal, aki megteheti, aki elég tehetős ahhoz, hogy zöld megfontolásból a drágábbat válassza. Ez azonban nem igaz általánosságban, és az sem, hogy az egyes emberek ne tehetnének maguk is valamit a fenntarthatóbb jövőért. Dánia és Koppenhága vitathatatlanul élen jár a környezetvédelemben, akár közlekedését, energiagazdálkodását, akár az emberek általános hozzáállását nézzük.

Első a bicikli

Koppenhága a világ egyik, ha nem a legnagyobb biciklis fővárosa. Erre a címre Amszterdammal van hatalmas versenyben. , A sokak által idézett Copenhagenize legutóbbi felmérésén számos szempont alapján már elhódította ezt a címet a holland fővárostól. Aki járt már a városban, biztos emlékszik a metró- vagy vonatállomások bicikliparkolójában felgyülemlett több ezer biciklire… Persze ehhez a dán fővárosnak vitathatatlanul jók az adottságai: a biciklizőknek a városban nem kell nagy emelkedőket leküzdeniük, és a városban mindenhol tökéletes minőségű kerékpárútvonalakat találunk.

Jobb az autónál

Azt, hogy biciklivel gyorsabban lehet sokszor közlekedni csúcsforgalomban, mint autóval, Budapesten is gyakran tapasztalhatjuk. Koppenhágában összesen kb. 400 km-nyi (!) bicikliút van, ennek köszönhetően tavaly például már több biciklit számoltak a forgalomban, mint autót, amely egyre inkább eltűnik a városi forgalomból. Ez történelmi fordulat volt, a hetvenes évek óta – mióta számolják a forgalmat – ilyen eredményt még nem mértek. Sőt, a legújabb felmérések alapján jelenleg a koppenhágaiak 62 százaléka jár iskolába vagy munkába kerékpárral, 21 százaléka használ közösségi közlekedést (busz, metró, vonat) és mindössze kilenc százalékuk (!) autót. Mindezt úgy, hogy a lakosság 25 százalékának van kocsija. 

koppenhaga2.jpg

Fejlődési lehetőségek

Környezetvédelmi szempontból hatalmas eredmény, hogy a városlakók többsége (91 százaléka) valamilyen környezetkímélő megoldást választ a napi munkába járáshoz – és ez a világ egyik leggazdagabb országának fővárosában történik. Ugyanakkor ez az arány még mindig nem tükröződik megfelelően a helyi infrastruktúrán. Erre hívja fel a figyelmet a Copenhagenize is, amely kimutatásokat készített arról, hogy a jelenlegi városi közlekedési felületeknél arányosan még mindig túl sok teret tartanak fent az autóknak. Miközben az autóközlekedés már tényleg nem számottevő, a legtöbb területet még mindig az azoknak fenntartott úttestek és parkolók teszik ki (66%). A felmérést készítők szerint ezen érdemes lenne változtatni, hosszú távon akár a parkolók lakóövezetté alakításával.

koppenhaga3.jpg

koppenhaga4.jpg

Turistabarát közlekedés

A biciklizés Koppenhágában nemcsak a helyiek legfontosabb közlekedési formája, de turistaként is minden lehetőség adott (és nagyon ajánlott!), hogy két keréken fedezzük fel a várost. Nagyjából minden sarkon találunk biciklikölcsönzőt, a helyi BuBi (Bycyclen) is nagyon fejlett, és számos egyéb közbringa-megoldás is rendelkezésre áll. Rengeteg biciklis városnéző túra közül lehet válogatni, amivel gyorsan, egy helyi vezetésével és igazi dánként nyeregből lehet felfedezni a várost – ezt feltétlenül érdemes kipróbálni! :-)

koppenhaga5.jpgNincsenek kivételek!

Azt pedig, hogy ez a környezetkímélő és biciklibarát szemlélet teljesen általános, nagyon jól példázza a kép, amely az elmúlt héten körbejárta az internetet: a dán trónörökös, Frederik (Frigyes) épp a gyerekeit szállítja valamerre Koppenhága belvárosában. :-)

---

Az Európa Pont az Európai Bizottság információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.
Olvasd el többi bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon és gyere el ingyenes programjainkra!


0 Vissza

mamahotel.jpegManapság egyre hosszabb ideig maradnak a gyerekek felnőtt korukban a szülői háznál. A statisztikák szerint a fiatalok a mamahotelt az EU déli államaiban hagyják el legkésőbb. Ennek számos oka lehet: történelmi, szociokulturális összefüggések, a munkaerőpiaci és lakásbérlési helyzet, és kapcsolatban állhat a fiatalok nagyarányú munkanélküliségével is – amely épp Dél-Európában korlátozza leginkább a fiatalok mozgásterét. A szűkös anyagi lehetőségek, a növekvő lakásbérleti árak, a fizetetlen gyakornoki vagy alacsony fizetéssel járó kezdő állásban dolgozók nehezen engedhetik meg maguknak a különköltözést. Másfelől kimutathatóan egyre inkább kitolódik a gyerekkor, és a fiatal felnőttek közül sokan nehezen hagyják maguk mögött a szülői gondoskodást és szülőotthonukat. Sok esetben nehéz eldönteni, hogy kényszerből vagy szabad akaratból, vagy sokkal inkább kényelemből költöznek el otthonról immár trendszerűen később a fiatalok, mint korábban – de az tény, hogy összehasonlítva a mostani fiatalok szüleinek generációjával, jóval később állnak saját lábra.

Hatalmas különbség van az uniós országok közt aszerint, hogy mikor csekkolnak ki végleg a mamahotelből: míg Svédországban 2016-ban átlagosan 20 év körül (!) költöztek el otthonról a fiatalok, Horvátországban közel 12 évvel tovább maradnak a szülői házban. A legönállóbbnak az északi országok (sorrendben: Svédország, Dánia, Finnország) fiataljai mutatkoznak, míg a mamahotelek legidősebb, 30 éves kor feletti lakói Horvátországban, Máltán, Szlovákiában és Olaszországban élnek. Általában az is igaz, hogy a lányok hamarabb önállósodnak, mint a fiúk.

mamahotel_infografika.png

Borítókép forrása: pexels.com

---

Az Európa Pont az Európai Bizottság információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.
Olvasd el többi bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon és gyere el ingyenes programjainkra!

0 Vissza

erasmus30_cover.jpgAz Erasmus az EU vitathatatlanul legnépszerűbb programja. Harminc év alatt összesen 9 millió hallgatónak, oktatónak, önkéntesnek, gyakornoknak vagy fiatal munkavállalónak nyújtott lehetőséget arra, hogy ideiglenesen egy másik országban (tagállamban vagy partnerországban) szerezzen hasznos tapasztalatot. A program ugyanakkor ennél sokkal többet ad a kiutazóknak.

Az idegennyelv magabiztos használata

A magyar oktatási rendszer és benne a nyelvoktatás nem feltétlenül gyakorlatorientált. Egy közgazdasági egyetemen az ember előbb jut el odáig, hogy a csúszó leértékelésről tudjon magyarázni, mint hogy az autóban ülve azt tudja mondani a sofőrnek: „kérlek, húzd fel az ablakot, mert baromi nagy a huzat” (true story). Ezen hatalmasat lendít az Erasmus, mert bár kiutazáskor már viszonylag magas szinten kell tudni az idegen nyelvet, ez mégsem garancia egy mindennapi, gördülékeny beszélgetés képességére. Ezen viszont az Erasmus – megannyi közös programmal, bulival, érdekes emberek megismerésével – rengeteget segít, a félév végére a könyvszagú nyelvtudásból biztosan kipróbált, életközeli és használható tudás lesz, amire Magyarországon nagyon nagy szükség van.

Önismereti kurzus

Az Erasmus alapvetően egy másik ország, egy másik kultúra megismerését is jelenti, ez magától értetődő. Amire azonban a kiutazó Erasmus-újoncok nem gondolnak: a szülőotthontól, a biztosan ismert környezettől és barátoktól távol ők tiszta lappal indulnak, hogy kik és milyenek ők, azt kint senki nem tudja. Ha valakinek jó a humora, elképesztően udvarias, zseniálisan főz vagy épp hatalmas bulicsászár, az nem egyértelmű senkinek elsőre. Az ösztöndíjasnak így „feladata” az is, hogy megismertesse magát másokkal, és eközben saját magáról is fontos felfedezéseket tehet. Szóval egy Erasmus ösztöndíjjal érdekes utazást tehetünk – önmagunkban is. 

A látókör szélesítése

Aki volt valamerre Erasmussal, valószínűleg egyetért abban, hogy a félév során hihetetlenül sok – nem feltétlenül tanulmányokhoz vagy szakmához kapcsolódó – tudásra és tapasztalatra lehet szert tenni. Hogyan gondolkodnak bizonyos fontos kérdésekről egy másik országban, amiről otthon mondjuk teljesen eltérő a közgondolkodás, vagy milyen alternatív módokon kezelnek mindenki számára égető problémákat. Felüdítő és izgalmas ilyen új nézőpontokat megismerni. Azt is nagyon érdekes megtapasztalni, hogy hogyan bánnak az idegenekkel – legyen szó külföldi diákról, vagy az adott ország kisebbségeiről. Aki megtapasztalja az „Erasmus-létet”, sokat lát és tanul a közvetlen programjának témáján kívül is, akár a helyiektől, akár egy másik Erasmus-társtól. Ezek mindenképpen nyitottabbá, érzékenyebbé, kíváncsibbá, és végső soron toleránsabbá és szolidárisabbá teszik a résztvevőket. Talán ez az Erasmus egyik legfontosabb eredménye, amely az Erasmus-generáció nagyon fontos erénye, és az egész EU egyik legfontosabb értéke is.

Hatalmas nemzetközi bulik

Erasmusosként aligha van olyan, aki kimaradt volna a híres Erasmus partikból… Aki látta például a Lakótársat keresünk című francia filmet, tudja, miről van szó. De ezzel nincs is gond: az ilyen közös élményeket maradandó emlékként őrzi mindenki. Nincs is annál európaibb, amikor a svédországi klubhelyiségben a spanyolok rendezte Sangría-partin egy cseh filmből idézget versenyt a német és a magyar, mindezt angolul… :-)

Szerelem, család

És persze ott vannak az új, akár élethosszig tartó barátságok vagy éppen szerelmek: nagyon sokan vannak, akik egy erasmusos ösztöndíj alatt találták meg párjukat. Egy átfogó Erasmus-hatástanulmány szerint közel egymillió(!) Erasmus-bébi köszönheti megszületését a programnak – és ez a szám folyamatosan nő. Mi maradunk továbbra is feltétlen rajongói a programnak, és kívánjuk a fiataloknak, hogy minél többen, minél több területen éljenek az Erasmus – és a sok egyéb plusz – lehetőségével.

--------------------------------------------------

Az Erasmus-párokról nemrégiben kiállítás is készült, ami például az Európa-napon, a Szabadság téren is látható volt – mindegyik képpár az egykori erasmusos fiatalokat és a mai közös családban élő párokat mutatja be. A kiállítás képeiből és a kapcsolódó történetekből mutatunk párat (további képeket és sztorikat itt találtok).

Linda és Mads

Linda termékfejlesztési osztályvezetőként dolgozott egy életbiztosítónál Budapesten, amikor megismerte dán párját, aki a Copenhagen Business Schoolon folytatott európai tanulmányok után a CEU MBA képzésén vett részt Erasmusszal 2009 őszén. Mindketten 33 évesek, és majdnem nyolc éve vannak együtt. Néhány hónappal megismerkedésük után, 2009 végén költöztek össze Budapesten. Most várják két és fél éves Mia lányuk kistestvérét. Mads fejvadászként dolgozik, Linda pedig már termék- és üzletfejlesztési igazgatóként dolgozik ugyanannál az életbiztosítónál.

erasmus30_1.jpg

erasmus30_2.jpg

(Fotó: Tuba Zoltán / Képszerkesztőség)

Petra és Zoltán

Petra a csehországi Zlín város Tomaš Baťa Egyeteméről, Zoltán pedig a Pécsi Tudományegyetemről érkezett 2004 őszén az osztrák Fachhochschule Steyrbe, ahol mindketten a közgazdasági szakon hallgattak marketinget. 2004 októberétől vannak együtt, két év távkapcsolat után 2007 januárjában költöztek össze Prágában, majd két évre rá Budapestre költöztek. Petra 34 éves és brand menedzserként dolgozik, Zoltán 35 éves, szervezetfejlesztési tanácsadó. Hat éves Dóra és két éves Laura lányukkal Dunakeszin élnek.

erasmus30_3.jpg

erasmus30_4.jpg

(Fotó: Ancsin Gábor / Képszerkesztőség)

Borítókép forrása: pexels.com

---

Az Európa Pont az Európai Bizottság információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.
Olvasd el többi bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon és gyere el ingyenes programjainkra!

0 Vissza

konyv.PNGEbben a sorozatunkban egy-egy adott ország öt legfontosabb / legjobb / mindenképpen elolvasásra érdemes könyvét mutatjuk be. A kezdeményezés szándékosan provokatív: hiszen az öt „legjobb” könyv mindenkinek mást és mást jelent, aki ismeri egy-egy ország irodalmát – ha egyáltalán meg tudja határozni, melyek szerinte a legjobbak. A „legjobb” és a „legnagyobb jelentőséggel bíró” kategóriái sem feltétlenül esnek egybe, a személyes kedvencek pedig abszolút szubjektív alapon szelektálódnak. Bármilyen hasonló szándékkal előállított lista természetesen vitatható, de ez is a célja – vitassátok, egészítsétek ki saját ötleteitekkel, kedvenceitekkel, ajánljatok további könyveket, amiről azt gondoljátok, az ország iránt érdeklődőknek érdemes lenne elolvasnia!

Olaszország irodalmát 5 „must read” könyvre rövidíteni szinte lehetetlen feladat, de mi most adunk egy megközelítést:

1. Dante Alighieri: Isteni színjáték (La Divina Commedia, 1321) – Nádasdy Ádám friss fordításában (2016)

olaszkonyv1.jpgHa olasz irodalomról van szó, nem lehet kihagyni az egyik legnagyobb klasszikust, az olasz irodalmi nyelv egyik megformálóját, Dantét. Az Isteni színjáték pedig – amellett, hogy különösen sokat elárul a reneszánsz kori Itáliáról – ma is nagyon aktuális kérdéseket boncolgat. Emellett élvezetes és monumentális kalandregény, amit van olyan jó olvasni, mint A gyűrűk urát. A műről már többször nálunk, az Európa Pontban is esett szó: Nádasdy Ádám nyelvészprofesszor és műfordító beszélt az írásról, aki nemrégiben, többéves munka után a klasszikus, 1912-es babitsi fordítás után elkészítetett egy kortárs, „nem cukrozott” magyar fordítást.

Nádasdy Babitscsal ellentétben az írás dallamossága, költőisége helyett inkább a szöveghűségre koncentrált. Dante műve Nádasdy szerint csodálatosan megírt, monumentális alkotás. A mű elképesztően informatív – megismerhető belőle a reneszánsz korabeli firenzei élet, bemutatja az ott élő családok életét, otthonaikat. Emellett aprólékos képet fest az egyházról is, amelyet a mélyen vallásos Dante komolyan kritizált. A két fordítás közti különbséget Nádasdy úgy fogalmazta meg, hogy míg Babits megközelítésében az Isteni színjáték „tankönyv, amely meglepően költői”, addig az ő olvasatában a mű sokkal inkább „költemény, amely nagyon informatív”. Érdekes, hogy a mű nyelve egyszerre nagyon fennkölt és alpári – Dante a későbbiekben olasz nyelven író alkotók számára megkerülhetetlen művet alkotott. „Dante Isteni színjátékban használt olasz nyelve úgy lett az olasz irodalom nyelve, ahogy a németeknél Luther Márton dialektusa vált a német irodalmi nyelv alapjává” – már csak ezért sem maradhat ki a sorból.

2. Giuseppe Tomasi di Lampedusa: A párduc (Il gattopardo, eredeti megjelenés: 1958)

olaszkonyv2.jpgKlasszikus regénynek számít Lampedusa Párduca is, amely történelmi és művészettörténeti vonatkozásai miatt is izgalmas, egyben nagyon élvezetes családregény, középpontban egy szicíliai hercegi családdal. Az író, Lampedusa maga is nemesi származású, a főhős karakterét saját dédapjáról mintázta. Érdekesség, hogy ez a szerző egyetlen regénye, amely csak halála után jelent meg.

A regény pontos korrajzot ad az egységes Olaszország létrejöttéről, a Garibaldi korabeli Itáliáról és közben a lassú, de annál biztosabb változásról, az arisztokrácia szerepének csökkenéséről. „Itália történelmi időket él meg ekkor, forrong az egész félsziget. Garibaldi vörösingesei és a piemonti politikusok elérkezettnek látják az időt arra, hogy megvalósuljon a régi álom: Itália egyesítése. Mindenki keresi helyét egy új országban, egy megváltozott világban. Így tesz a regény főhőse Don Fabrizio, Salina hercege is. Gondolkodása egyszerre feudális és polgári, több évszázados tradíciókon nyugvó szellemi és érzelmi világát igyekszik hozzáigazítani az új eszmékhez. Lampedusa e nemesi család köz- és magánéleti eseményeit, könnyed sziporkáit és súlyos gondjait meséli el, klasszikus prózában.”

A regényből Luchino Visconti 1963-ban nagyszabású filmet is készített Burt Lancasterrel, Claudia Cardinaléval és az akkoriban feltűnő Alain Delonnal – a film abban az évben nagydíjat nyert Cannesban.

3. Umberto Eco: A rózsa neve (Il nome della rosa, 1980)

olaszkonyv3.jpgEgy olasz válogatásból lehetetlen kihagyni az egyik legjelentősebb, megkerülhetetlen kortárs olasz gondolkodót, a nemrégiben elhunyt Umberto Ecót, „az utolsó embert, aki mindent tudott”, aki „modernizálta az olasz kultúrát”. „Magát inkább határozná meg egyetemi előadóként, mint íróként – ha pedig íróként kell meghatároznia magát, akkor inkább közép-európaiként, mint olaszként – vallotta Umberto Eco, akinek a világhírnevet meghozó első regénye, A rózsa neve 1980-ban jelent meg.”

A regény egy bencés kolostorban játszódik a XIV. században, ahol egy gyilkosságsorozat kapcsán nyomozás indul. A könyv „bestsellerbe rejtett tudományos diskurzus”, nagyon sokrétegű, rengeteg értelmezési szinttel: „intellektuális detektívregény, mely a fikcióba szemiotikai, bibliai és középkor-kutatói, irodalomtudományi kérdéseket vegyít.” A kötet megjelenése után hamar világsiker lett, mintegy húszmillió eladott példánnyal, több mint negyvenöt idegen nyelvű kiadással.

Egy olvasó megfogalmazásában: „(az írásban) …szerepeljenek titokzatos gyilkosságok, fontos könyvek, vallási mozgalmak, eretnekek, hitviták, hatalmi harcok, inkvizíciók, boszorkányüldözések, császárok, pápák, bíborosok, apátok, szerzetesek. Lássunk emberi gyarlóságot, nemi eltévelyedést, tiltott szerelmet, féltékenységet, butaságot, fanatizmust, de tudásvágyat, nyílt értelmet, segíteni vágyást és áldozatkészséget is. Gondolkodjunk el eszméken, valláson, filozófián, történelmen és nyelven. Mindehhez végy egy nagyszerű elmét, egy rendkívüli írót, aki olasz szemiotikaprofesszor és középkorkutató is, és kapsz egy kivételes alkotást, A rózsa nevét. Az élmény különleges lesz!”

4. Niccolò Ammaniti: Én nem félek (Io non ho paura, 2001)

olaszkonyv4.jpgAmmaniti fiatal, rendkívül népszerű kortárs olasz író, számos olasz irodalmi díj nyertese, akinek könyvei már negyvenöt országban olvashatók. Eddigi legnagyobb sikerét ezzel a regénnyel aratta, amely egy kilencéves kisfiú történetét meséli el, aki valahol Dél-Olaszországban egy tikkasztó nyári napon szörnyű felfedezést tesz az elhagyatott, omladozó ház pinceüregében. Annyira megrémül attól, amit – jobban mondva akit – talál, hogy el sem meri mondani a társainak. Ahogy telik az idő, egyre több sötétebb történet bontakozik ki előtte, amelyhez saját családjának is köze van.

Ammaniti több regényében is gyerekek szemével láttatja napjaink Olaszországát. „Ammaniti azért lehet érdekes szerző, mert (…) azt az országot mutatja meg, amelyről a konzumvilág biztonságban, a médiumok uralta mindennapokban próbálnak nem tudomást venni, amiről nem illendő beszélni: a jólléti állam perifériáján tengődőkről, a vesztesekről, és azokról, akik önszántukból állnak kívül a rendszeren. Ezek spektruma aztán igen széles lehet: az elvált munkanélküli apától az emberrabló maffiózóig és a drogdílerig mindenféle alakokkal találkozni. (…) A gondosan, szorgosan felépített Made in Italy-brand mögött élő és burjánzó országot teszik láthatóvá.”

A könyvből az Oscar-díjas Gabriele Salvatores készített filmet 2004-ben, amelyet itthon is vetítettek.

5. Roberto Saviano: Gomorra – Utazás a nápolyi maffia, a Camorra birodalmába (Gomorra – Viaggio nell'impero economico e nel sogno di dominio della camorra, 2006)

olaszkonyv5.jpgKortárs írások közül nem hagyhatjuk ki Saviano nagy botrányt kavart, de rendkívül népszerű írását, amely a dél-olaszországi alvilágba kalauzol el – annyira pontosan leírva azt, hogy 2006-es megírása óta Saviano szünet nélküli rendőri védelem alatt él a camorra halálos fenyegetései miatt. „Saviano megdöbbentő könyve nagyon pontos, ugyanakkor szenvedéllyel átitatott jelentés Nápoly lezülléséről, amely az óriási pénzügyi holdingként működő, külföldi befektetésekkel és nemzetközi üzleti kapcsolatokkal rendelkező bűnszövetkezet, a camorra uralma alatt él. Részletes képet kapunk szervezeti felépítéséről, tetteiről és azok következményeiről, arról, hogyan, hol és miért vesztegetnek, zsarolnak és ölnek meg embereket. A szerző lerántja a leplet a klánok legálisnak álcázott üzleteiről, a camorra és a közhivatalok összefonódásairól, az alvilág és a politika kapcsolatáról. Rádöbbenünk, hogy a nápolyi bűnszövetkezetek állnak a nemzetközi piac ismert márkanevei, a hulladékfeldolgozás, a cementgyártás és az építkezések mögött, és megismerhetjük a főnökök véres, ugyanakkor hollywoodi filmekre emlékeztető életét.”

A nápolyi camorra világát bemutató Gomorra ötvenhárom országban összesen tízmillió példányban kelt el. Az eltelt években több új kötete (oknyomozó és irodalmi egyaránt) is megjelent, és olyan díjakkal lett gazdagabb, mint a PEN és az Olof Palme-díj. A Gomorrából 2008-ban (számos Európai Filmdíjat és a Cannes-i zsűri nagydíját elnyert nyert) nagyfilm és sorozat is készült, amely szintén nagyon népszerű világszerte.

Öt könyv nagyon kevés persze – de most ezek kerültek szubjektív válogatásunkba. Ti melyik öt könyvet ajánlanátok Olaszországból? :-)


Képek forrása: borítókép - pexels.com, a könyvek magyar kiadásának borítói a moly.hu-ról

---

Az Európa Pont az Európai Bizottság információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.
Olvasd el többi bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon és gyere el ingyenes programjainkra!

1 Vissza