Magyarországon – csakúgy, mint Spanyolországban, Portugáliában, Romániában és Litvániában – május első vasárnapján ünnepeljük az édesanyákat. A legtöbb tagállamban május második vasárnapja az anyák napja, de van ahol az utolsó, de olyan is van, ahol fix napja van, valamikor tavasszal. Bármikor is legyen a kinevezett ünnepnapjuk, éljenek soká az édesanyák! :-)

anyaknapjara.PNG

0 Vissza

rc.pngÚjra eltelt egy év, és újra itt az Európa-nap. A szimbolikus ünnepen az EU sokszínűségét ünnepeljük, és természetesen megemlékezünk Magyarország tizenegy évvel ezelőtti (!) uniós csatlakozásáról is. Ahogy mindig, most is mindenkinek készülünk valamilyen programmal: kicsiknek és nagyoknak, sportosaknak és kényelmeseknek, hasznos uniós tanácsokra éhezőknek és csak szórakozni vágyóknak.Európa nagyszerűségét sokszínűsége adja, ezt igyekszik tükrözni az Európa-nap programja is.

0 Vissza

balint_gyuri_bacsi_kezfogas.PNGFriss, naprakész, szellemes, láthatóan boldog és a szó igazi értelmében vett úriember, akitől fiatalok és idősek is rengeteget tanulhatnak. Ilyen volt legutóbbi vendégünk, akitől nemcsak kertészkedésről, de általános életszemléletről és fenntartható gondolkodásról is rengeteget lehet tanulni. Szinte hihetetlen, de idén már 96 év tapasztalatát tudhatja magáénak – van tehát miből merítenie. Bálint Gyuri bácsival, azaz Bálint gazdával McMenemy Márk beszélgetett a Föld napján.

0 Vissza

fejlesztes_europai_irok.PNG„Mi és ők”: sokszor ez az ellentétpár jelenik meg az Európában új hazát kereső bevándorló és az európaiak viszonyában; és ez az ellentét került elő számtalanszor a hónap közepén bekövetkezett Földközi-tengeri katasztrófa kapcsán is, amikor egy illegális bevándorlókat szállító hajó felborult, több száz ember halálát okozva. És ez az ellentét jelenik meg az Európai Írótalálkozó idei utolsó panelbeszélgetése alkotóinak regényeiben is, akik az európai, illetve nyugati kultúra kiválasztottságról, Európa és a többiek viszonyáról és az európai identitásról beszélgettek a Nemzetközi Könyvfesztivál meghívottjaiként az Európa Pontban.

0 Vissza

iro.pngIdén huszonkettedszerre várja az érdeklődőket Budapesten – ezúttal is a Millenárison – a Nemzetközi Könyvfesztivál amely az elmúlt évek alatt a régió egyik legkiemelkedőbb szakmai fórumává és közönségtalálkozójává nőtte ki magát. A fesztivált hagyományosan április 23. körüli időszakra, a könyv és a szerzői jog világnapjára – egyben Shakespeare és Cervantes halálának évfordulójára – időzítik. Idén április 23. és 26. között alakul át a Millenáris a könyv fővárosává, ahol közel félszáz kiváló külföldi íróval, félezer hazai és határon túli magyar íróval, tudóssal, művésszel találkozhatnak az érdeklődők a több mint négyszáz program – dedikálások, író-olvasó találkozók, felolvasások, irodalmi estek, kerekasztal-beszélgetések, koncertek – keretében.

Az idei év díszvendége a kortárs irodalom egyik legjelentősebb írója, az amerikai Jonathan Franzen, a világsikert arató Erős rengés, Szabadság és Javítások szerzője. Egy másik, mostanra hagyományossá vált kezdeményezés keretében az érdeklődők megismerkedhetnek az európai irodalom legújabb alkotóival: tizenötödszörre rendezik a Könyvfesztivál keretein belül az Európai Unió tagországainak fiatal prózaíró tehetségeit bemutató Európai Elsőkönyvesek Fesztiválját, amikor 18–20 tehetséges pályakezdő európai prózaírót látnak vendégül az EU-s országok budapesti nagykövetségeivel és kulturális intézeteivel közösen.

Ahogy a korábbi években, úgy idén is külön programmal várja az érdeklődőket az Európa Pont: Európai Írótalálkozónkon közel húsz kortárs írót látunk vendégül. Az Írótalálkozó idei témája a Fejlesztés Európai Éve, amelyet négy szempontból, négy panelben járunk körül meghívott vendégeinkkel.

sm-1012-014c-vlikovsky_rw.jpgAz első, 10 órakor kezdődő beszélgetés során a modernizáció és hagyományok, az európai fejlesztés témájáról beszélgetnek meghívott vendégeink Barna Imre, az Európa Könyvkiadó igazgatójának vezetésével. A beszélgetésre eljöna Helsinkiben élő, svéd nagypolgári családból származó és svédül alkotó Kjell Westö. Westö 1986-ban debütált költőként, utána hamar áttért a novella- és regényírásra, írásainak központi témája Helsinki. Az északi országok irodalmi nagydíjával jutalmazott Hägring 38 (Délibáb) az idei Könyvfesztiválon mutatkozik be. A panel résztvevője lesz a kortárs szlovák próza élő klasszikusa, a hatvanas években indult prózaíró-generáció egyik legmarkánsabb képviselője, Pavel Vilikovský, valamint Afonso Cruz Portugáliából, aki nem csak író, hanem kiváló grafikus és ismert zenész is. 2012-ben Kokoschka babája című regényével elnyerte az EU irodalmi díját. A beszélgetésen Magyarországot Dalos György képviseli, akinek „kávéházba és zsinagógába jártak a gyökerei, kabaréba járt a gerince, könyvtár a feje, azért él különböző országokban, mert a különböző országokban más és más a betű, csupa betű az egész ember, a betevő betű áráért rója a betűket, belehalni a betűbe, ez a romantikája”.

rakusa.jpgA délben kezdődő beszélgetés azt vizsgálja, mennyiben lehet napjainkban európai vagy nemzetek feletti irodalomról beszélni, a beszélgetőpartnereket Csordás Gábor, a Jelenkor kiadó igazgatója terelgeti kérdéseivel. A beszélgetésen részt vesz Andrej Nikolaidis montenegrói író, a régió egyik legbefolyásosabb értelmiségije. Nikolaidis egyike annak a néhány fiatal montenegrói írónak, akik hazájuk irodalmát „egy mozdulattal átemelték a tizenkilencedik századból a huszonegyedikbe.” 2011-ben elnyerte az Európai Unió Irodalmi Díját Fiam című regényéért, amely „ mágikus éjszakai utazás egy ősi városban, olyan úton, amely az emberi létezés legmélyére vezet”. Szintén elnyerte az Európai Unió Irodalmi Díját a panel román résztvevője, Ioana Pârvulescu, akinek regénye, Az élet pénteken kezdődik korunkkal figyelemre méltó hasonlóságokat mutató régmúlt világba kalauzolja az olvasót. Ez volt Pârvulescu első szépirodalmi munkája, aki egyébként a Bukaresti Egyetem Irodalmi Tanszékének docense, ahol modern irodalmat oktat. Svájcot képviseli a beszélgetésen Ilma Rakusaköltő, író, műfordító, aki szlovén-magyar szülőktől született a felvidéki (Szlovákia) Rimaszombaton. Gyermekkorát Budapesten, Ljubljanában és Triesztben élte, már hatévesen négy nyelvet beszélt. 1951-ben a család Svájcba költözött. Anyanyelve magyar, a gyermekkor, az otthon, a mindennapok nyelve, fiával is magyarul beszél, de németül ír. Rengeteg tenger című önéletrajzi könyve kapcsán írták róla: „otthon van Közép-Európában, következésképp nincs otthon Szlovákiában, Magyarországon, Horvátországban vagy Szerbiában. Svájcban sincs, hiányzik neki a tenger. Az is igaz, hogy számára nincsenek határok, ahogy legtöbbünk számára csak azok léteznek”. A beszélgetés negyedik résztvevője, Horváth Viktor szintén nemrég, 2012-ben kapta meg az Európai Unió irodalmi elismerését első regényéért. Díjazott könyve, a Török tükör egy másik országba és időbe kalauzolja az olvasót. A történet a török hódoltság korában játszódik Magyarországon, amelyhez Horváth Viktor újrateremtette az ötszáz évvel ezelőtti magyar nyelvet.

kinnu.jpgA harmadik beszélgetés, amely fél háromkor kezdődik, az „Egyenlőtlenség a városi és vidéki társadalmak, gazdag és szegény országok között” címet viseli, a beszélgetést Gács Anna irodalomkritikus vezeti. A panelbeszélgetés valamennyi résztvevője a közelmúltban jelentette meg első regényét. A beszélgetésre várjuk Tommi Kinnunent, akinek első regénye, az Ahol négy út összefut három generáción át meséli el egy finn család történetét. A négyes szám ismétlődik a címben, a struktúrában és a szimbolikában: az elbeszélés konkrét útkereszteződést ír le, négy életutat mutat be, és szerkezetileg négy részből áll, minden résznek más a főszereplője. A más-más nézőpontból ábrázolt események érdekes képet rajzolnak mintegy száz év finn társadalmáról hihetetlen empátiával. Eljön Karin Peschka is Ausztriából, akinek első regénye, a Pofozóbábúhárom olyan ember kapcsolatáról mesél, akik stabilitást és tartást adnak egymásnak, és akik ragaszkodnak a reményhez”. Fabio Deotto olasz újságíró első regénye, Az R39-es társasház címmel jelent meg 2014-ben. A könyv alaphelyzetében egy milánói külvárosi házból öt kómában lévő embert és egy zavart elmeállapotú fiút hoznak ki – ebből bontakozik ki a két szálon a cselekmény, amely az ezt követő nyomozást és a lakók előző napját mutatja be. Az elsőkönyvesek közt Magyarországot Mán-Várhegyi Réka képviseli, aki a Boldogtalanság az Auróra-telepen című első kötetéért JAKkendő-díjat és Horváth Péter-ösztöndíjat kapott. A könyvről Németh Gábor írta: „mindenkit megmért, és senkit sem talált elég nehéznek. Éles és csúfondáros pillantást vetett a világra, amely ezekben a történetekben pont olyannak látszik, amilyen. Rémületesnek és nevetségesnek.”

bouke-billiet.jpgAz utolsó, negyedik beszélgetés címe „A Nyugat és a többiek – A fejlesztés dilemmái Európában és Európán kívül”, a társalgást Bán Zsófia író vezeti, szintén zömében elsőkönyves írók részvételével. Bouke Billiet flamand regényíró első regénye, a TízTeve nevében olyan súlyos témákat érint derűvel és empátiával, mint az illegális bevándorlás és a diszkrimináció. TízTeve, az árva kislány egy idősek otthonában nő fel, amíg csak ki nem rakják onnan, mert hivatalosan nem létezik. Dél-Európába menekül, ahol megpróbál új életet kezdeni más kitaszítottakkal együtt. A normann apától és dunai sváb anyától származó francia Mathias Menegoz első könyve kalandregény a Bécsből a 19. század eleji Erdélybe érkező földesúrról, aki azért tér vissza a családi birtokra, hogy visszaszerezze idealizált földesúri szerepét. Határozott jellemével azonban tragédiák sorozatát okozza, magánháborút kezdeményez, s ezzel a térség valamennyi lakóját véres kalandba sodorja. Bruno Vieira Amaral portugál újságíró első regénye, Az Amélia-lakótelep Lisszabon külvárosában élő emberek történeteit meséli el. A városrész „tele van érdekesebbnél érdekesebb történetekkel, elvetélt emberi sorsokkal, a kispolgári lét peremére szorult, bizarr figurákkal, a reménytelenség melankóliájával, nagyívű vágyakkal és ábrándokkal, feloldatlan társadalmi és ideológiai feszültségekkel.” A panel negyedik résztvevője Péterfy Gergely már korántsem mondható elsőkönyvesnek, legelső regénye 1998-ban megjelent B oldal címmel, amely önéletrajzi elemekből építve beszéli el a hetvenes-nyolcvanas évek Budapestjének értelmiségi tapasztalatát. Azóta több műve megjelent külföldön is, legutóbbi regénye, a Kitömött barbár tíz év munkájának eredménye, Kazinczy Ferenc és Angelo Soliman barátságát meséli el – Solimant halála után a császár parancsára kitömték. A kritikusok szerint a könyv egy „mesterien komponált, megrázó és az olvasó érdeklődését mindvégig fenntartó mű”.

Az Európai Írótalálkozón a részvétel ingyenes, míg a Könyvfesztiválra 500 forintos belépőjegyet kell váltani, amely teljes egészében levásárolható.

Az írás a következő források feldolgozásával készült, ahol további részletes információ olvasható a rendezvénnyel kapcsolatban:


A fenti felső kép a 2011-es Európai Írótalálkozón készült.
A képeken Pavel Vilikovský, (kultura.sme.sk), Ilma Rakusa (www.swissinfo.ch) Tommi Kinnunen (blogit.omaaikalehti.fi) és Bouke Billiet (http://www.vrijstaat-o.be) látható.

0 Vissza

szemet_fejlec.pngÉvi 481 kg: ennyi szemetet termel egy átlagos európai egy évben. Ha megnézzük a magyar számokat, a helyzet egy picit jobb – mi csak évi 378 kg szemetet gyártunk –, de ez is jóval több a szükségesnél. Miből jön össze ez a rengeteg hulladék? Ez a mennyiség csak a kommunális / települési szemetet jelöli, benne van például a mindennapokban kidobott csomagolóanyag, élelmiszer, a kerti hulladék és a települési közintézmények szemete is – de az ipari és mezőgazdasági hulladékot például nem tartalmazza.

0 Vissza

templom.pngMely események, emberek, mozgalmak és helyszínek fejezik ki legjobban Európa lényegét? Az Európai Bizottság nagyjából erre keresi a választ, amikor jeles európai emberek vagy események emlékhelyét európai örökségi címmel ismeri el. Idén uniós szinten második alkalommal tüntettek ki ilyen helyszíneket, összesen tizenhatot, köztük egy magyar helyszínt. Ilyen címet kapott többek között a szinte egész Európát hadba állító harmincéves háborút lezáró vesztfáliai béke helyszíne; az európai demokrácia, filozófia, szabad gondolkodás szülőhazája, Athén, és a Szolidaritás mozgalom otthona (a Gdanski hajógyár), de kitüntetett lett a több évtizedes európai kelet-nyugat megosztottság eltörlésének szimbolikus nyugat-magyarországi helyszíne Sopron közelében – mindegyik helyszín elvitathatatlan joggal szerepel Európa történelemkönyveiben.

0 Vissza

borondon_1.jpgKorábbi vintage plakátgyűjteményes posztjaink után most egy mára talán elfeledett műfajból, a bőröndmatricákból mutatjuk be kedvenceinket. A bőröndmatricák abban az időben váltak igazán népszerűvé a múlt században, amikor az utazás már nemcsak egy nagyon szűk réteg kiváltsága volt – egy-egy ilyen matricákkal teleragasztgatott bőrönd gazdája jómódjáról, izgalmas életéről tanúskodott. A hotelek a világ minden táján ezt az szokást igyekeztek minél igényesebben kiszolgálni: díszes matricáik megtervezését a kor profi grafikusaira bízták, amelyeken a kereskedelmi plakátokhoz hasonlóan visszatükröződnek a kor meghatározó stíluselemei – a szecessziótól a konstruktivizmuson át egész a modern korokig. Manapság, ahogy az igazán hosszútávra vásárolt bőröndök kora lejárt, ezek a matricák szinte teljesen eltűntek. Ami nagy kár, mert ezek a kis matricák mind grafikailag, mind tipográfia szempontjából igényes darabok. Nem is csoda, hogy az eredeti daraboknak napjainkban hatalmas piaca van.

Jöjjenek hát kedvenceink ebből az elfelejtett műfajból:



Ha szívesen nézegetnétek még további bőröndmatricákat, figyelmetekbe ajánljuk Pinterest oldalunkat, ahol egy bővebb válogatást találtok, valamint Tom Schifanella szinte egyedülálló online gyűjteményét, amelyet mi is forrásként használtunk, de itt is érdekes gyűjtéseket találtok.

0 Vissza
Címkék: utazás magazin