2014. aug. 05.

2014-ben sok jelentős esemény évfordulójára emlékezhetünk – májusban ünnepeltük Magyarország uniós csatlakozásának tizedik évfordulóját, és idén 25 éve omlott le a Vasfüggöny. Emellett még egy, jóval keserűbb esemény is jubilál idén: az első nagy világégés, az I. világháború éppen 100 éve tört ki. Eleinte mindenki a konfliktus gyors lezajlására számított, ami végül négy éven át elhúzódott, egyes források szerint közel 9 millió katonai és megközelítőleg 7 millió civil (!) áldozatot követelve. A közvetlen casus belli a Habsburg trónörökös, Ferenc Ferdinánd 1914. június 28-i meggyilkolása volt, amely után a konfliktus gyorsan eszkalálódott, háborúba sodorva Európa és a világ legtöbb országát.

A világ számos részében szerveztek vagy szerveznek megemlékezéseket ehhez kapcsolódóan, Angliában két egészen különleges és megrendítő emléket állítottak a háború áldozatainak.

Minimalista szobrok

 

Az egyik a brazil képzőművész, Néle Azevedo munkája, a „minimalista szobrok”, amelyet augusztus első napjaiban láthattak Birminghamben az érdeklődők, egy egészen rövid ideig. Alkotása ugyanis – ahogy az emberélet – illékony volt: a művész 5000 darab ugyanolyan ülő figurát ábrázoló szobrot helyezett ki a birminghami Chamberlain tér lépcsőire – jégből. A szobrok elkészítésében sok helyi önkéntes vett részt, amelyet végül az Egyesült Királyság első világháborúba történt belépésének évfordulóján helyeztek el a téren. A szobrok leghamarabb fél, legkésőbb két órán belül el is tűntek, egyszerre emlékeztetve mindenkit az az első világháború áldozataira és az emberi élet múlandóságára:

 

 

A véráztatta Tower

 

A másik különleges emlékmű Londonban készül még ma is, de már látható, és még jó ideig megtekinthető lesz a Towernél. A Tower megszokott látványát Paul Cummins brit keramikus és Tom Piper díszlettervező változtatja „véráztatta földekké és vörös tengerré”, apró kerámiapipacsok segítségével. A brit művész összesen 888 246 pipacsot helyez ki a Towerre és az azt övező dombra, amelyek mindegyike egy-egy brit és szövetséges áldozatra emlékeztet, akik az első világháború során estek el. Az ideiglenes emlékművet augusztus 5-én avatják, amely az ország háborúba való belépésének dátuma, és idén november 11-ig, a fegyverszünet évfordulójáig lesz látható. Az ideiglenes kiállítás után a pipacsokat bárki megveheti, a bevételből több jótékonysági szervezetet támogatnak majd.

Egy nemrégiben publikált nemzetközi kutatás megállapítása szerint valamennyi kutya európai gyökerekkel rendelkezik. Robert Wayne, a University of California professzora – olyan társszerzőkkel például, mint Olaf Thalmann, a finn Turku Egyetem munkatársa – DNS-vizsgálatokra hivatkozva cáfolta azt a korábbi elméletet, amely szerint a kutyákat először Kelet-Ázsiában háziasították. A kutatók a mai kutyák és farkasok DNS-ét hasonlították össze különböző földrészekről származó, évezredekkel ezelőtt élt állatok maradványaival. A vizsgálatok eredménye szerint a kutya háziasítása 19-32 ezer évvel ezelőtt kezdődött Európában, még jóval azelőtt, hogy a kecskéket, birkákat vagy szarvasmarhákat háziasították volna.

 

Bár az elméletet többen nem találják megfelelően megalapozottnak, az biztos, hogy számos európai ország büszke a maga nemzeti kutyafajtájára. Magyarként ismeri a világ például a komondort, az erdélyi kopót, a kuvaszt, a magyar vizslát, a pulit, a pumit és a mudit. Hasonlóan büszke hazája például a német juhászkutyára, az angol masztiffra, a francia bulldogra, a belga juhászkutyára, a máltai pincsire, a cseh terrierre, az észt kopóra, a finn spitzre, az ír szetterre, az olasz agárra vagy a (horvát) dalmatára…

 

Egy maláj grafikus, Lili Chin 2008 óta foglalkozik kutyaportrék rajzolásával – akkor egy kutyamenhely megsegítésére készítette az első rajzokat, amelyet azóta közel nyolcszáz illusztráció követett, köztük számos európai kutyáról. A kutyák európai származását egyelőre még vitatják páran, de az európai kutyák fajtagazdagsága már magában is eléggé meggyőző, nem gondoljátok? :-)

 

A találatért a Cinket illeti a köszönet, a képek forrása Lili Chin Dogs of the World Tumblr-oldala.

Nem kell már sokat aludni, és újra indul Európa egyik legnagyobb bulija! Idén augusztus 11-18. között vár mindenkit a Hajógyári-sziget, lehet kezdeni tanulmányozni a fellépők listáját, és mindenképpen érdemes előre átböngészni az idei térképet, amely minden évben bőven tartogat újdonságokat.sziget1.jpg
Ahogy sokszor írtuk már, a Sziget nemcsak a koncertek és bulik ideiglenes fővárosa. Az esti programok mellett a délutáni előadások, beszélgetések, kreatív foglalkozások vagy játékok miatt is jó szigetelni. Mivel a belépő nem túl olcsó, érdemes a napi- vagy hetijegyet jobban kihasználni, és felkeresni egy-két alternatív helyszínt a Szigeten, mint amilyen például a civil sziget vagy az "Európa-sátor", pontosabban a European Meeting Point.

A civil sziget mára fogalom lett, ahol rengeteg nonprofit szervezet tevékenységével ismerkedhettek meg, és idén is ennek szomszédságában kap helyet a European Meeting Point. Itt sok-sok európai vagy nemzetközi ügyekkel foglalkozó szervezet mellett minket is megtalálhattok (az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete, az Európai Parlament Tájékoztatási Irodája, a Miniszterelnökség, a Külgazdasági és Külügyminisztérium, a Europe Direct Irodák és az EURES munkatársaival együtt).

A European Meeting Point programkínálata hasonló a korábbi évekhez: EU-val kapcsolatos hasznos vagy szórakoztató programokkal várunk benneteket, kisebb-nagyobb nyereményekért tesztelhetitek is tudásotokat. Az EU-s helyszín programjából idén sem hiányoznak az ügyességi és műveltségi játékok, EU-kvíz, nyeremények, beszélgetések az EU aktualitásairól, külföldi munkavállalásról, tanulásról – külön aktualitás idén, hogy Magyarország tíz éve csatlakozott az Európai Unióhoz, így szó lesz arról is, hogy kinek mit jelent az uniós tagság. Egy kis ízelítő, hogy mi mindenről tájékozódhatsz kollégáinknál: Milyen tanulási és ösztöndíjlehetőségeket nyújt az Unió? Milyen teendőid vannak, ha egy másik tagállamban keresel vagy vállalsz munkát? Milyen jogok illetnek meg uniós polgárként?

Ezeken kívül társszervezeteink szervezésében lesz idén is óriás-társasjáték és EU-tabu, valamint AEGEE-twister, Európa-üzenőfal, Instagram-verseny, interaktív szavazás az EP napirendjén lévő témákról, számos beszélgetés és előadás olyan témákról mint az Európa Tanács No Hate Speech mozgalma, vagy az emberek ökológiai lábnyoma… Újdonság idén, hogy csatlakozott hozzánk a Soul for Europe csapata, akik azért dolgoznak, hogy visszahozzák a „lelket” Európába; segítségükkel mini-magazinokban mondhatjátok el, hogy mit jelent nektek „európainak” lenni, vagy azt, mit szeretnétek, milyen legyen Európa.

A bulik előtt feltétlenül nézzetek be hozzánk – a sárga szektor szélén, sárga 32-es számmal keressétek a European Meeting Pointot, a fesztiválon szerdától minden nap 12 és 20 óra között várunk benneteket! :-)

(Az első illusztráció forrása: sziget.hu, a többi: flickr.com/photos/europapont)

A nyár mindig az intenzív pihenés, nyaralás és bulik ideje – és persze azon teendők programba illesztése (de legalábbis ennek tervezése), amelyre évközben sosem jut idő. Ilyen foglalatosság lehet a jövőre való tudatos készülés; mondjuk egy jó gyakornoki hely felkutatása. Szinte valamennyi uniós intézmény fogad gyakornokokat hosszabb-rövidebb időre – ha nemzetközi vagy uniós tanulmányokat folytat(ta)tok, vagy csak érdekel titeket az EU működése, ezek remek lehetőséget jelentenek egy kis tapasztalatszerzésre.

Az intézmények legtöbbje öthónapos gyakorlatokat hirdet meg, minden évben azonos időszakokban – általában egy tavaszi és egy őszi turnusban. Jelentkezni egy-egy programra általában legalább fél évvel az aktuálisan megpályázott gyakornokság előtt kell – a 2015 tavaszán induló programokra például most szeptemberig, illetve októberig lehet jelentkezni. A gyakornoki munka általában fedezi a megélhetés költségeit, a részvételhez általában sikeresen befejezett BA diploma szükséges, de számtalan egyéb lehetőség áll rendelkezésre akár még a tanulmányok idejére vagy az MA diploma megszerzése utáni időszakra is.

Az alábbiakban a frissdiplomások előtt nyitva álló lehetőségekről találtok rövid összefoglalót a legfontosabb alapinformációkkal az ösztöndíjak időtartamáról, a támogatás megközelítő összegéről, a túljelentkezés mértékéről vagy a nem kevésbé fontos jelentkezési határidőkről – mindent egy helyen. Részletes információt valamennyi típusú gyakornoki programról az Európa Portál összefoglaló oldalán, valamint az egyes intézmények hivatalos oldalain olvashattok – mindehhez a táblázat alatt megtaláljátok a linkeket.

A táblázatra (vagy ide) kattintva nagy méretben láthatjátok az információkat. Jó böngészést és készülődést! :)

osztondij_tablazat_2014.jpg


Információs oldalak az uniós intézmények gyakornoki programjairól
(zárójelben az oldal nyelve):


További gyakornoki lehetőségek az Európai Unió ügynökségeinél:

Ahogy a görög elnökséget vintage turisztikai plakátválogatással búcsúztattuk, ugyanígy köszöntjük a Tanácsot júliustól elnökként vezető Olaszországot. Válogatásunk alapját most is a nemzeti turisztikai iroda plakátjai adják. Az Agenzia Nazionale del Turismo, régebbi nevén Ente Nazionale Italiano per il Turismo (ENIT) a XX. század elején-közepén a kor legnevesebb plakátművészeivel és grafikusaival dolgozott.

 

A plakátok tájfestmények vagy rajzok segítségével csábítanak Olaszország valamelyik ismert vagy kevésbé ismert szegletébe. Egyértelműen visszaköszönnek rajtuk a kor jellegzetes stílusirányzatai – a szecesszió, az art déco vagy a Bauhaus. Az alkotók között olyan akkori nagy neveket találunk, mint Mario Borgoni, Vittorio Grassi, Adolfo Simonetti, Mario Puppo vagy az art déco francia mestere, A.M. Cassandre.

 

Velence, Garda-tó, Firenze, Siena, Lucca, Róma, Nápoly, Capri vagy Amalfi… ti merre vennétek az irányt legszívesebben? :-)

 

(Pineterest oldalunkon egy még nagyobb gyűjteményt találtok.)


italogo.jpgJúlius elsején Olaszország átvette az Európai Unió Tanácsának vezetését Görögországtól. Róma soros elnökként jelentős rutinnal rendelkezik, idén tizenkettedik alkalommal vezetia tagállamokat képviselő uniós intézményt. Legutoljára több mint tíz éve, 2003 második felében, még Silvio Berlusconi vezetésével elnökölt – akkor is Görögországot követve a sorban –, bár meglehetősen más körülmények között. Az egyik legfontosabb napirendi pont akkor a mai Lisszaboni Szerződés alapjait jelentő Alkotmányszerződéssel kapcsolatos tárgyalások, valamint a bővítés kérdése volt – 2004 májusában tíz új tagállammal bővülhetett az unió. Az azóta eltelt több mint tíz év alatt jelentősen átformálódott az EU: a tárgyalóasztaloknál 15 helyett 28 tagállam ül, és a 2008-ban kirobbant világgazdasági válság után még mindig sok a teendő annak érdekében, hogy az európai országok ismét a tartós növekedés útjára lépjenek.

 

A soros elnökségi program és feladatok döntő részét mindig az EU aktuális témái határozzák meg, amelyek egy része előre tudható az „uniós menetrend” alapján. Ugyanakkor mindig felkerülnek a napirendre olyan témák is, amelyeket az elnökség elején még nem lehet előre látni, de az adott elnökségnek elnöki periódusa során foglalkoznia kell (reagálva például az aktuális nemzetközi politikai változásokra). Amennyire lehet, minden tagállam igyekszik valamilyen nemzeti színt is belevinni az elnökségi félévbe, lendületet adva olyan szakpolitikáknak, amelyek fontosak az adott elnökséget adó ország számára. Ilyen volt például Magyarország esetében a Duna- vagy a Romastratégia, a hagyományosan környezettudatos Dánia „zöld növekedés” koncepciója vagy az előző elnök Görögország esetében a „kék növekedés”, azaz a tengerpolitika kérdésének fókuszba állítása – szoros összefüggésben a turizmussal, a tengeri közlekedéssel és halászattal. Ezek a prioritások Olaszország programjában is kiemelt helyen szerepelnek.

 

renzi_2.jpg
Az olasz elnökségi program három fókuszpontja a növekedés, a polgárok és a külpolitika. Matteo Renzi miniszterelnök megfogalmazása szerint itt az ideje, hogy revitalizáljuk az EU-t. Sokat idézett hasonlata: ha ma Európa szelfit készítene magáról, megfáradt tekintetet láthatnánk – szerinte az európai vezetőknek meggyőződéssel és határozottan kell cselekedniük, hogy a közösség valóban vezető szerepet játszhasson a nemzetközi porondon.

 

A növekedés beindításának alapfeltétele a munkahelyteremtés, amely megfelelő eredmények esetén kellő alapot teremthet a belső, tagországokon belül szükséges strukturális reformok beindításához. Olaszország egyfajta „ipari reneszánszban” gondolkodik, amely a feldolgozóipar és a szolgáltatási szektor fellendítését szorgalmazza, különös hangsúlyt helyezve a kis- és középvállalkozásokra és az energia- és klímapolitikára, amely olasz elképzelések szerint a növekedés motorja lehet a jövőben.

 

Fontos célként határozták meg emellett az EU és az uniós polgárok közötti távolság csökkentését, amelyhez kapcsolódóan számos intézkedéssel az elszámoltathatóságot, az átláthatóságot, a digitális hozzáférés fokozását, valamint a bürokrácia visszaszorítását igyekszik majd elősegíteni Róma. Programja alapján az elnökség aktívabb szerepet szán az EU-nak olyan területeken, ahol az uniós együttműködés egyértelműen értéket teremt, ideértve az alapjogok védelmét vagy a migrációs és menedékjogi kérdéseket, ahol az uniónak szolidárisabb politikára lenne szüksége az elnökség szerint.  

 

Harmadik területként Olaszország aktívabb külpolitikát szorgalmaz. Róma szerint nem hagyható hatásos, következetes és hiteles válasz nélkül az a sok rendkívüli fejlemény, amely a közösség határain a közelmúltban történt (mint például az arab tavasz vagy az ukrán-orosz konfliktus), amely egyértelműen komoly hatással van az Európai Unió országaira is. Róma szerint az uniónak meg kell találnia a megfelelő eszközöket, hogy a hasonló globális és regionális kihívásokat megfelelően tudja kezelni – elnökségével ezt is igyekszik elősegíteni. Az olasz tervek között ezekkel összefüggésben szintén kiemelt helyen szerepel a nyugat balkáni csatlakozási folyamat előbbre vitele vagy az EU szomszédságpolitikájának megerősítése.

 

Az olasz elnökség részletes munkaterve itt olvasható angol nyelven, emellett további információ és elemzés található róla többek között a Bruxinfo, az Európai Parlamentés a EuroNews oldalán.

 

Eredményes félévet kívánunk az olaszoknak – gyönyörű olasz tájakat bemutató vintage plakátgalériánkkal köszöntjük az új félévet!

Illusztrációk: az olasz elnökség logója (forrás: italia2014.eu/en/) és Matteo Renzi (forrás: Európai Parlament honlapja)

Egy-egy autós európai vakáció előtt számos dolgot át kell gondolnunk. Ebben szeretnénk most segíteni az idei nyári szezon előtt. Legújabb infografikánkban összefoglaltuk a legfontosabb tudnivalókat a tagállamok szabályozásairól – külföldi nyaralás előtt kötelező! :-)

Bár a magyar jogosítványt minden tagállamban elfogadják, és vannak általánosan alkalmazott biztonsági előírások (pl. a biztonsági öv vagy a mobiltelefonok használatára vonatkozóan), de az autópályák használatának szabályai például jelentősen eltérnek országról országra. Nem mindegy, hogy a célország fizetős autópályákat működtet-e, ahol belépésünk pillanatában már érvényes matricával kell rendelkeznünk, vagy az, hogy több országon áthaladva hol tankoljuk tele autónkat, ugyanis az üzemanyagok áraiban is jelentős különbségek mutatkoznak akár szomszédos országok között is. Ugyanígy érdemes tudni, mennyivel hajthatjuk a kocsit a nyaralásunk alatt, és azt, a vacsora mellé lecsúszhat-e egy korsó sör, ha még vezetünk utána, vagy zéró toleranciával és több száz eurós büntetéssel rendezik a kérdést a hatóságok.

Zéró tolerancia…
Magyarországon minimális alkoholt sem szabad vezetés előtt fogyasztani – de ezzel kisebbségben vagyunk Európában. Jelenleg összesen három másik tagállamban hasonló a rendszer: Csehországban, Szlovákiában és Romániában. Az összes többi uniós országban belefér egy pohár vagy pikoló sör (nagyjából ennek felel meg a 0,2 mg/ml véralkoholszintet engedélyező svéd vagy észt szabályozás), de az angolszász országokban például közel két korsóval (!) is ihatunk vezetés előtt. Ettől persze nem szabad vérszemet kapni: a legtöbb országban a megadott határérték túllépése igen súlyos pénzbüntetéssel jár. (Hogy a mg/ml-ben kifejezett érték pontosan mit jelent, függ a testtömegtől, és attól is, hogy mennyi idő telik el az ital és a vezetés között – ebben segít például ez a kalkulátor.)

Száguldás…
A nagy és erős autók tulajdonosai minden bizonnyal Németországban szeretnek leginkább vezetni. Ez az egyetlen ország, ahol jelenleg az autópályákon nincsen kötelezően betartandó sebességhatár, csak ajánlott (130 km/óra). Több országban az időjárási viszonyoktól vagy az évszaktól függ (jellemzően az északi országokban), hogy mennyivel lehet maximálisan autópályán haladni. Ugyanakkor nem is mindegyik tagállamban van autópálya – ahol nincs, ott a legmagasabb szintű autóutakon érvényes maximális sebességet tüntettük fel.

Matrica vagy kapu?
AZ EU országainak közel felében ingyenesen használhatjuk az autópályákat. Hozzánk hasonló (csak többnyire valóban matricaként kapható) „matricás” rendszer működik Csehországtól Bulgáriáig. Mindenhol több időtartamra válhatunk jegyet, a legrövidebb időtartam egy nap (BG) vagy hét (SI, RO) vagy tíz nap (AT, CZ, HU, SK), áruk 5 és 12 euró között mozog.

A kapus rendszerben minden egyes megtett szakasz után kell fizetnünk, ennek díjazása nemcsak országonként, de utanként is változik. A legtöbb helyen kártyával és készpénzzel is lehet fizetni, de erről mindenképpen érdemes az utazás előtt a tagállamok hivatalos oldalain tájékozódni (lásd lenti linkgyűjteményünket).

Üzemanyagárak
A kőolaj aktuális világpiaci árától, az országok adópolitikájától és egyéb tényezőktől függően nagyon széles sávban mozog – és folyamatosan is változik – az üzemanyagok ára Európában. Érdemes ezért figyelni például a Bizottság ezzel foglalkozó oldalát, ahol a tagállamok kötelező jelentései alapján heti rendszerességgel (!) frissítik a tagállamokban épp aktuálisan legjellemzőbb üzemanyagárakat – grafikánk vonatkozó része a legutóbbit vette alapul, a legtipikusabbnak tekintett 95-ös benzinre vonatkozóan.

A legfontosabb tudnivalókat egy infografikán foglaltuk össze nektek (ide kattintva nagyban megnézhető):

Autoval_Europaban_2014.png

Megjegyzések: A megengedett véralkoholszint nem kezdő vezetőkre vonatkozik. A jelzett sebességhatárok autópályán vagy a legmagasabb rendű úttípuson való haladásra érvényesek. Amennyiben a táblán két sebességet is feltüntettünk, úgy az országban évszaktól függően több maximális sebességhatárt is alkalmaznak, a nyári korlátozás általában magasabb sebességet engedélyez.

 
Egyetlen ábrára persze minden fontos adat minden tagállamról nem férhet rá, az adatok pedig tájékoztató jellegűek – ezért az utazás előtt mindenképpen javasoljuk, hogy nézzetek utána alaposabban az országok pontos szabályozásainak. A tájékozódáshoz pedig összegyűjtöttük nektek az általunk is forrásként használt legjobb összefoglaló anyagokat a Bizottság és a tagállamok hivatalos oldalairól.

Általános, több tagállamra vonatkozó információs oldalak


Tagállami információk

Ha pedig van okostelefonotok, mindenképpen töltsétek le a Bizottság legújabb (szerintünk eddigi legszuperebb) mobil applikációját „Utazás külföldre” címmel – ennek segítségével a legfontosabb közlekedési információi mindig kéznél lesznek európai utazásaitok során!

Lassan lejár a görög félév, összegezhető lesz, hogy mit ért el a „látványos események helyett a tettekre koncentráló” elnökség, és milyen területeken tudta előbbre kormányozni az EU-t. Egyelőre azonban nem summázunk, és nem is a görög fociválogatott deus ex machina-szerű továbbjutásáról írunk, hanem egy kis vizuális túrára invitálunk benneteket az elnökségtől búcsúzó országba – görög turisztikai témájú plakátok segítségével.

Görögország épp az év legintenzívebb időszakába lép: aki egyszer már járt ott, az érti, mi mozgatja a több százezer turistát Európából és a világ minden tájáról minden nyáron, hogy meglátogassák ezt a csodálatos látnivalókban és kulturális örökségben gazdag országot. Korábbi írásainkkal is igyekeztük bizonyítani: nagy jelentősége van, hogy egy-egy ország milyen képet sugároz magáról külföldi megjelenéseiben. Legyen szó akár egy ország „márkájáról”, azaz vizuális identitásáról, vagy épp egy EU-s elnökségének logójáról, hasonlóan sokatmondó és érdekes, mit üzen magáról egy ország a turistákat csalogató idegenforgalmi plakátjain. A leköszönő elnökség és a nyári szezon kezdetére időzítve mi most a Görög Nemzeti Turisztikai Hivatal („GNTO") múlt századi plakátjaiból válogattuk össze a legjobbakat egészen a harmincas évektől. Melyik a kedvencetek? :-)

(Pineterest oldalunkon egy nagyobb gyűjteményt találtok.)



Akit érdekel a plakátművészet, figyelmébe ajánljuk az Iparművészeti Múzeum egyik aktuális kiállítását, amely a magyar plakát egyik legizgalmasabb időszakát, a kereskedelmi plakát megjelenésének időszakát mutatja be a húszas-harmincas évekből, amikor a magyar plakátművészet igazán a világ élvonalába tartozott.