deak.pngLegutóbbi beszélgetésünk három vendégét a sikereken és elismertségen kívül más is összeköti. A sport mindegyikük életében nagy szerepet játszott vagy játszik jelenleg is és mindhárman baleset vagy műhiba következtében lettek mozgásukban korlátozottak, és sikereiket ennek ellenére – vagy épp ennek következtében – érték el. Szekeres Pál, Molnár Marietta Laura és Deák Bill Gyula: legutóbb ők hárman beszélgettek McMenemy Márkkal az Európa Pontban arról, milyen ma Magyarországon mozgássérültként élni, hogyan látják, mennyire befogadó és támogató a mai magyar társadalom és mi adott és ad nekik erőt ahhoz, hogy az extra kihívásokat nap mint nap legyőzzék.

mons.png
Mit jut eszetekbe elsőre Mons-ról? És másodikra…? A dél-belgiumi vallon város neve hallatán talán kicsit kevesebb a kapcsolódó asszociáció, mint Plzennél, Európa idei másik kulturális fővárosánál. Aki kicsit jobban követi a külpolitikai történéseket, annak talán a helyi NATO-parancsnokság miatt ismerős lehet, a művészettörténetben jártasaknak pedig Vincent van Gogh életrajzából ugorhat be a város neve. A többségnek viszont valószínűleg rengeteg újdonságot és érdekességet tartogat az idei belga kulturális főváros.

draugiem.jpgTudtátok, hogy az Európai Unióban mára egyetlen olyan ország maradt, ahol a világ legnépszerűbb közösségi oldala, a Facebook nem nyomta le a helyi közösségi hálót? Ez az ország Lettország, az oldal pedig a Draugiem („barátok”). Míg pár éve még a legtöbb európai országnak megvolt a maga egyeduralkodó közösségi oldala – ami nekünk a WiW (vagy később iWiW) volt, az például a lengyeleknek a Nasa Klasza, a németeknek a StudiVZ, a hollandoknak a Hyves.nl –, mára ezek vagy teljesen eltűntek, vagy jelentéktelenné váltak a Zuckerberg-galaxis folyamatos tágulásának következtében.

Címkék: facebook draugiem

repter.jpgA repülőjáratok elemzésével foglalkozó OAG nemrégiben ismertette a világ „legpontosabb” légitársaságainak és reptereinek listáját. A szervezet közel 900 – köztük 113 fapados – légitársaság adatait monitorozza folyamatosan, a mostani ranglista összesen körülbelül 43,5 millió repülési adat alapján állt össze. Talán meglepő, de a légitársaságok összesített világranglistáját európai repülőterek dominálják, a lista első húsz helyezettje közül 13 európai székhelyű. A világ legpontosabb légitársasága tavaly a rigai székhelyű airBaltic volt: a járatok 94,9 százaléka indult és érkezett a menetrend szerint időhöz képest legfeljebb 15 perces eltéréssel. Az összetett listán különösen jól szerepelt még az osztrák (Austrian Airlines) és a spanyol (Iberia) nemzeti légitársaság, valamint több északi vállalat (Norwegian Air Shuttle, SAS, Finnair).

Címkék: repülés utazás

szem.PNGAz európai statisztikai hivatal (Eurostat) frissen publikált felmérése szerint továbbra is jelentős egyenlőtlenséggel szembesülnek a nők munkájuk során az unió országaiban. A nemek közötti bérszakadék 16,4 százalékon áll, azaz a férfiak átlagos órabére Európa-szerte ilyen mértékben haladja meg a nők fizetését. Sajnos ez az adat évek óta nem változik, sőt, például Magyarországon (ahol a férfiak órabére 18,4 százalékkal haladja meg a nők átlagát) ez az arány az utóbbi években még romlott is. Uniós szinten nagy az egyetértés abban, hogy a tagállamoknak sokat kell még tenniük a valódi esélyegyelőség megteremtéséhez, hogy a nők helyzete javuljon.

Nemcsak a bérezés tekintetében, de az élet számos területén kell extra kihívásokkal szembenézniük a nőknek: a nők általában felülreprezentáltak olyan területeken, ahol alacsonyabb az átlagfizetés, és jóval kisebb számban jutnak el vezető pozíciókig – mind gazdasági területen, a nagyvállalatok vezető pozícióját tekintve, mind a nagypolitika területén. Mindez igaz annak ellenére, hogy a nőknek gyakran magasabb a végzettségük vagy szakképesítésük, mint a férfiaknak és az egyetemet sikerrel befejezők között is közel 60%-os a nők aránya.

Címkék: nők nőnap

eyd.JPGA napokban hivatalosan is elindult a fejlesztés európai évének magyarországi programsorozata. A tematikus év legfontosabb célja, hogy az emberek számára láthatóbbá váljon a nemzetközi fejlesztési együttműködés, ezáltal is erősítve a szolidaritást, a globális felelősségvállalást – ezt hirdetik majd az évad nagykövetei is: Al Ghaoui Hesna riporter, Sena Dagadu énekesnő és Härtlein Károly, a Budapesti Műszaki Egyetem Kísérleti Fizika Tanszékének tanára.

A világszintű összefogásnak köszönhetően számos területen jelentősen javult a leginkább rászorulók helyzete, sok 15 éve kitűzött cél teljesült a millenniumi célkitűzésekből, amelyekből oroszlánrészt vállalt a világ legnagyobb segélyezője, az EU. A sok eredmény ellenére rengeteg még a tennivaló, ezeket foglaltuk össze az alábbi infografikán.

fejlesztes_europai_eve_infografika.png


Az évadban számos programon ismerkedhetnek meg az érdeklődők a legégetőbb világszintű kihívásokkal és az EU ez irányú tevékenységével, valamint azzal, hogy az egyes emberek hogyan vállalhatnak ebben aktív szerepet. Mi is számos programmal várunk benneteket az évadban, március 26-i programunkon olyan nők mesélnek majd élményeikről, akik hosszabb-rövidebb ideig éltek és tevékenykedtek valamely fejlődő országban, és az ott élő nők és gyerekeket támogatták a saját eszközeikkel. Várunk benneteket szeretettel!


Akit mélyebben érdekel a téma és az EU ehhez kapcsolódó tevékenysége, figyelmébe ajánljuk az évad hivatalos oldalát, összefoglalót az EU eredményeiről vagy az ENSZ Millenniumi fejlesztési céljainak megvalósításához való hozzájárulásáról.

plzen_czech.png

Társadalmi összefogás és közös felelősségvállalás: e kettő mindenképpen szükséges ahhoz, hogy a társadalom kihívásokkal küzdő tagjai is boldogulást találhassanak: legyen a hátrányos helyzet oka testi fogyatékosság, etnikai kisebbséghez való tartozás, vagy az, hogy valaki nőnek születik. Az EU egyik legfontosabb célja, hogy 2020-ra legalább 20 millióval csökkentse a hátrányos helyzetben és társadalmi kirekesztettségben élők számát. Ehhez kapcsolódóan márciusra olyan programokkal készülünk, amelyek azt mutatják be, hogy miként érvényesül itthon és tágabban Európában az esélyegyenlőség, hogyan lehet a társadalom befogadóbb, mit tesz az EU, és mit tehetnek az egyes emberek a helyzet javítása érdekében. A fejlesztés európai éve kapcsán nemcsak hazai és európai történeteket, személyes sorsokat mutatunk be, de fejlesztési projektekben dolgozó magyar nők is mesélnek majd az élményeikről.

euro.PNGFebruár havi kiemelt témánk a „szolgáltató Európa” – Európa, amely értünk dolgozik. Sokszor nem is vesszük észre vagy nem is tudjuk, hogy mi mindennel függ össze uniós tagságunk, mit köszönhetünk a hétköznapokban az Európai Uniónak. Sokan kritizálják az EU-t a túlszabályozás miatt – de azt sem szabad elfelejteni, hogy ezeknek a szabályozásoknak számtalan előny is köszönhető. Bárhova gond – és a legtöbb esetben megállás – nélkül utazhatunk szabadon (köszi, Schengen); nemzetközi online vásárlásainkat biztonságosan és gyorsan tehetjük meg (köszi, SEPA); a külföldön vásárolt áruk esetén otthoni garanciák illetnek meg bennünket (köszi, uniós garancia) – mindez uniós szabályoknak köszönhető. Sok, néha nehézkesnek, túlzónak, függetlenséget korlátozónak tűnő szabály teszi lehetővé, hogy a tagállamok mindegyikében ugyanazokat a jogokat élvezzük, minden tagállamban hasonló esélyeink legyenek például a boldogulásra, és időskori napjainkat egészséges környezetben és egészségben élhessünk meg. AZ EU ezért szabályoz és támogat: ennek eszköze a sok uniós szabály és rengeteg közös büdzséből finanszírozott program.