2015. jan. 28.

Az alábbi infografikával üdvözöljük az Európai Unió Tanácsának soros elnökét – ismerjétek meg Lettországot! :-)

A lett elnökségről szóló korábbi posztunkat itt olvashatjátok.

latvia7-07.png



„Több router kell, hogy az egész házamban legyen wifi…” „…utálom, mikor a bőrülésemben nem működik a fűtés…” „utálom, mikor a telefontöltőmet a másik emeleten felejtem” – első világbéli problémák, amelyek banalitására jól rávilágít, ha ezeket egy harmadik világban élő fiatal mondja, akinek talán a tiszta ivóvíz, a rendszeres és elégséges vacsora sem mindennapi, ahogy a Water is Life zseniális spotjában láthatjátok. Viszonylagos jólétünkben könnyű megfeledkezni arról a sok millió elesettről, akiknek valóban problémát jelent a napi megélhetés, egész egyszerűen csak azért, mert a világ hátrányosabb területére születtek.

Róluk nem feledkezik meg, és az ő életüket segíti és támogatja az EU fejlesztési politikája, amely az idei európai év fő témája. 2015 korszakhatár a fejlesztéspolitika szempontjából: idén júliusban kerül sor a harmadik „Financing for Development” konferenciára, szeptemberben pedig az ENSZ által 2000-ben meghirdetett millenniumi fejlesztési célok megvalósítására szánt határidő lejárta után sor kerül a 2015 utáni fejlesztési keretrendszert megvitató csúcsra, de a nemzetközi klímaegyezmény jövőbeli sorsáról is tárgyalnak idén a világ vezetői, Párizsban.

A globális felelősségvállalás és szolidaritás az, amely az EU nemzetközi fejlesztési támogatási tevékenysége mögött meghúzódik. Mert bármennyire is úgy érezzük, hogy az EU-ban, egyes országaiban – így Magyarországon is – sok még a fejlesztenivaló, van, ahol a mieinknél valóban sokkal komolyabb problémákkal kell megküzdeni nap mint nap. Számos kutatás igazolja, hogy a szolidaritás, az elesettebbek támogatása még szorult helyzetben is nagyon fontos sokak számára: bármennyire nehéz valaki sorsa, ettől még – vagy éppen emiatt – valamilyen formában igyekszik támogatni a nála is szerencsétlenebbeket. A legutóbbi Eurobarometer felmérések is igazolják: az uniós polgárok nagy többsége (85 százaléka) támogatja az EU harmadik világbeli országoknak nyújtott segítségét, és kétharmaduk ezt növelné is. A felmérések ugyanakkor azt is kimutatták, hogy az emberek bár támogatják, nagyon keveset tudnak az unió ehhez kapcsolódó politikájáról – ezt az információhiányt is hivatott orvosolni az idei európai év.

Gondoltátok volna, hogy jelenleg a világon több mint 1,3 milliárd ember él rendkívüli szegénységben, és közel 700 millióan élnek napi 1,25 dollárnál kevesebb pénzből? Hogy hozzávetőlegesen 850 millióan, azaz minden nyolcadik ember a földön éhezik? Vagy hogy közel 750 millió ember még mindig nem jut tiszta ivóvízhez? Mindezek elképesztő adatok, amelyet még elképzelni is nehéz – tennivaló tehát van elég.

mdg.gif


A rettenetes számok ellenére nagyon sok eredményt is sikerült elérni az utóbbi másfél évtizedben, mind az ENSZ égisze alatt megvalósított fejlesztéseknek, mind az EU segítségnyújtásainak köszönhetően. Ilyen eredmény többek között, hogy felére csökkent azoknak a száma, akik nem jutnak hozzá közvetlenül tiszta ivóvízhez, a mélyszegénységben élők arányát 2010-re sikerült a felére csökkenteni, a malária és HIV megbetegedések okozta halálozásokat is sikerült visszaszorítani. Az uniós támogatásnak köszönhetően az utóbbi évtizedben csaknem 14 millió kisdiák járhatott általános iskolába, és sok anya és csecsemő életét sikerült megmenteni azáltal, hogy több mint 7,5 millió szülést képzett egészségügyi szakemberek vezettek le. Az EU ugyanis a világ legnagyobb donora: 1957 óta nyújt fejlesztési együttműködési támogatást, amelyből világszerte mintegy 150 ország részesül, és csak 2013-ban közel 60 milliárd euróval segítették világszerte a rászoruló országokat a szegénység elleni küzdelemben.

Az EU-nak fontos célkitűzése volt, hogy 2015-ig a régi tagállamok a bruttó nemzeti jövedelmük (GNI) 0,7%-ára, a 2004 után csatlakozottak pedig 0,33%-ra növeljék a nemzetközi fejlesztésre fordított büdzséjüket. Sajnos ez a célkitűzés máig nem teljesült, de összességében így is folyamatosan növekszik ez az arány, és elmondható, hogy az EU adja a világ hivatalos fejlesztési segélyeinek több mint felét. (Persze egy pár tagállam túl is teljesíti az elvárást, kitaláljátok, hogy mely országok? Ha Svédországra, Dániára, Luxemburgra és az Egyesült Királyságra tippeltetek, akkor eltaláltátok.)

Az EU támogatásával megvalósult fejlesztési projektek száma hatalmas, de nagyon jól dokumentált, például ezen az oldalon egy térképen, országonként rövid összefoglalókat találtok az uniós fejlesztési segélyekből megvalósult projektekről, hasonlóan informatív és jól kereshető az EU Aid Explorer oldala (mindkettő angolul érhető el). Ezekről a programokról tudhattok meg többet, ha részt vesztek a Fejlesztés Európai Éve rendezvényein, számos program lesz Magyarországon is, többek között nálunk is. Január 22-én este erről beszélgettünk szakértő vendégeinkkel, de a hónap végéig megnézhettek nálunk egy ehhez kapcsolódó gyerekrajz-kiállítást is.

És a tájékozódás mellett magatok is részt vehettek számos programban: bekapcsolódhattok például önkéntesként az EU nemzetközi fejlesztési programjaiba az ebben közreműködő szervezetek munkáját támogatva. Vagy csatlakozhattok például ahhoz a kezdeményezéshez, amelyben többek között a friss Nobel-békedíjas Malala, Bono vagy Bill Gates szólítja fel a világ vezetőit – és mindenkit –, hogy tegye meg a megfelelő lépéseket azért, hogy egy igazságosabb és boldogabb világban élhessünk. Mert ez mindenkin múlik, ez a mi (közös) világunk, mi méltóságunk és a mi jövőnk.

Míg Európa nagy részében vízkereszttel (január 6.) lezáródott a karácsonyi időszak, addig a görögkeleti országokban az ünnep épp akkor kezdődött – mostanra azonban minden EU-s országban véget ért a karácsonyi időszak – bárki is hozta a karácsonyi ajándékokat.

Európa hagyományainak gazdagsága az ilyen ünnepek alkalmával látszik talán a legjobban. Rengeteg hasonló szokással találkozhatunk Európa nagy részén – a karácsonyfa-állítás, az ajándékozás vagy épp a kántálás / regölés mind itthon is jellemző –, ugyanakkor még ennél is több érdekes, helyi, nemzeti szokás kíséri az ünnepeket. Ilyen például az ostya kitüntetett szerepe a lengyeleknél vagy szlovákoknál; a jászol szerénységét idéző hagyományos vacsora a fölre terítve a bolgároknál; a nissék (a Télapó kis manó segítői) csínytevései Dániában; vagy épp a svéd értelemben vett karácsonyi „donaldkacsázás”.

Ezeket a sokszínű hagyományokat ismerhettétek meg karácsonyi és újévi kvízünkben, amelyet több százan töltöttetek ki, reméljük sok (vagy egyre több) sikerrel. Ha lett volna kérdés, amiben bizonytalanok voltatok, itt a megfejtés:

kviz_kep.JPG

Ausztria

 

1818. december 24-én itt hangzott fel először a „Stille Nacht” kezdetű, mára 330 nyelvre lefordított, világszerte ismert karácsonyi dal.

 

Belgium

 

Már november végén megjelenik a pékségekben a baba alakú kalács, Jézus kenyere, a „cougnou”, vagy ahogy egyes vidékeken nevezik, a cougnole, amely Észak-Franciaországban is ismert.           

 

Bulgária

 

A ház asszonya készít egy kenyeret, amelybe pénzérmét süt bele. A ház ura felosztja a kenyeret a családtagok között, és aki a pénzt megtalálja, arra gazdagság, egészség és szerencse vár a következő évben.         A hét, kilenc vagy tizenkét fogásból álló karácsonyi menüt hagyományosan a földön, egy nagy abroszon tálalják, amelyek általában hús nélküli egyszerű ételek, mint például a bulgurral és rizzsel töltött káposzta vagy a babfőzelék.

 

A karácsonyi hagyományok között az egyik legrégebbi a koleduvane, amelyben a tradicionális ruhába öltözött fiatal férfiak Szenteste éjjelén házról házra járnak, karácsonyi dalokat énekelnek és jókívánságaikat közvetítik a ház lakóinak. A ház lakói speciális, erre az alkalomra készített kenyérrel jutalmazzák a fiúkat.

 

Ciprus

Itt (és Görögországban) a Podariko hagyománya szerint az első, aki újév napján belép a házba, szerencsét vagy balszerencsét hoz a ház lakóira, saját sorsától függően. Ha gyerek lépi át az ajtót elsőként, az biztosan szerencsét hoz.

 

Csehország

 

A hagyomány szerint a karácsonyi vacsora a nap első étkezése, és aki kibírja, hogy előtte nem eszik, aranymalacot lát a falon.

 

A hagyományos karácsonyi menüből nem hiányozhat a rántott ponty (smažený kapr), a krumplisaláta (bramborový salat), és a karácsonyi kalács, a vánočka.

 

A karácsonyi vacsora után az asztalnál ülők mindegyike keresztben kettévág egy almát. Akinél az alma magháza ötágú csillagot formál, annak hosszú élete lesz, akinél viszont négyágú kereszt rajzolódik ki, annak rövid.

 

A Szenteste egyik legfontosabb része az ostyatöréssel kísért jókívánság (ostya: opłatek). Aki megosztja másokkal a saját ostyáját, kenyérből sem szenved majd hiányt. Ostyatörés közben jókívánságokat mondanak és megbocsátják egymásnak a sérelmeket.

 

Dánia

 

A hagyomány szerint a karácsonyi forgatagban ún. nissék (manók) lepik el az országot, akik a hagyomány szerint a Télapó első számú segítői. Gyakran kisebb, ártalmatlan csínyeket is elkövetnek.

               

Ebben az országban a nemzeti zászló, a Dannebrog gyakran megjelenik a karácsonyfán díszítésként. A vacsora elfogyasztása után, de még az ajándékok kibontása előtt a család körbeveszi a fát, majd körültáncolják, miközben karácsonyi énekeket énekelnek.

               

A hagyományos karácsonyi menüből nem hiányozhat a karácsonyi, mandulás tejberizs (Risalamande). A háziasszony ebben elrejt egy egész mandulaszemet, és aki ezt megtalálja, jutalmat (általában édességet) kap.

 

Egyesült Királyság

 

A főváros egyik legnagyobb terén áll a legnagyobb karácsonyfa, amely hagyományosan a norvég király ajándéka.

               

A karácsonyi ünneplés elmaradhatatlan eseménye 1932 óta az uralkodó hagyományos karácsonyi beszéde, amelyet három órától a televízió közvetít.

 

Az ebéd gesztenyével töltött pulyka zöldségkörettel, amelyet az ízletes, fűszeres, alkohollal ízesített karácsonyi puding követ. Ebbe a házilag készített karácsonyi édességbe szerencsepénzt rejtenek, és aki megtalálja, szerencsés esztendőre számíthat.

 

Észtország

 

A karácsonyt „jõulud”-nek nevezik, ami az ősi skandináv „yul” szóból ered. Karácsonykor a Télapó (Jõuluvana), ajándékozza meg a gyerekeket, akiknek elő kell adniuk valamit (például egy verset vagy egy dalt) az ajándékért.

 

Itt (és Finnországban) a legtöbb családnál karácsonykor sem maradhat el a szaunázás.

 

Finnország

 

A XIII. századra vezethető vissza az a szokás, amelynek keretében december 24-én, délben a régi fővárosban egy különleges ünnepség keretében kihirdetik a „karácsonyi béke” időszakát (joulurauha), amely húsz napig tart.

 

Az ajándékokat ebben az országban a télapó (Joulupukki) hozza karácsonykor, aki nem a kéményen, hanem az ajtón keresztül érkezik a házakba.

 

Franciaország

 

A karácsonyi asztalra gyakran kerül liba, diós vagy gesztenyés pulyka és osztriga. A desszert szinte mindenhol a csokoládéval töltött finomság, a „bûche de Noël”, azaz a karácsonyi faág.

 

Görögország

 

A karácsony itt (és Cipruson) 12 napos, folyamatos ünnep: a december 25-től január 6-ig terjedő, a három ünnepet, a Karácsonyt, az újévet és a Vízkeresztet felölelő időszak, a „Dodekameron” nevet viseli.

 

Itt (és Cipruson) a gyerekek az ajándékokat Szent Vasziliosz (Vazul) napján, újévkor kapják.

 

Hollandia

 

A Mikulás (Sinterklaas) segédjével, Zwarte Piettel (Fekete Péter) november közepén érkezik ide, méghozzá hagyományosan Spanyolországból, gőzhajón.

 

Horvátország

A Luca napkor elültetett karácsonyi búzát (Božićna pšenica) karácsonykor nemzeti színű szalaggal kötik át, és közepébe gyakran gyertyát tesznek.         

 

Írország

 

A hagyományoknak megfelelően itt minden család gyertyákat / fényeket helyez az ablakba. E szokás eredete azokhoz az időkhöz köthető, amikor a katolicizmus tiltott vallás volt az országban – az ablakba kitett gyertyával a ház lakói a lelkipásztoroknak jelezték, ebben a házban celebrálhatnak katolikus szentmisét.

 

Érdekes szokás, hogy az éjféli misére indulás előtt a Télapónak sört, whiskeyt vagy tejet és rétest, a rénszarvasoknak pedig egy csokor sárgarépát készítenek ki az ajtó elé.

 

Lengyelország

 

A hagyomány szerint a karácsonyi ajándékot az égen megjelenő – a betlehemi csillagot jelképező – első csillag (Gwiazdka) kigyulladása után osztották szét.    

 

Lettország

 

A hagyomány szerint, aki karácsonykor (helyi nyelven Ziemassvetki) kilenc fogást fogyaszt, annak gazdag lesz a következő éve.

 

Litvánia

 

Ebben az országban karácsonykor (Šv. Kalėdos) az ünnepi vacsorán az asztalterítő alá szalmát helyeztek, megemlékezve ezzel arról, hogy Jézus istállóban jött a világra.

 

Luxemburg

 

A karácsonyi fogások között szinte mindenhol ott találjuk a Gromperekichelchert almaszósszal. Ez reszelt burgonya sütve, ami hasonlít a Magyarországon is ismert tócsnira vagy lapcsánkára.

 

Magyarország

 

Jellegzetes karácsonyi hagyomány a regölés: István napjától, december 26-tól újévig jártak a regősök. A regölés lényegében természetvarázsló énekmondás, köszöntés, amelyben különféle énekeket adtak elő és jókívánságokat mondtak a ház lakóinak.

 

Málta

 

Szenteste a hívek ünnepi körmenetet tartanak, mely élén a kis Jézusra emlékeztető babát visznek magukkal. Az éjféli szentmisén hagyományosan egy hét-tíz év közötti helyi kisfiú olvassa fel a Jézus születéséről szóló evangéliumi részletet.

               

Németország

 

Itt Weihnachtsmann, azaz Karácsonyapó rejti a csomagokat a fenyőfa alá. Innen ered a karácsonyfa állításának szokása, és egy innen származó lelkész készítette az első adventi koszorút, szekérkerék alapra 24 gyertyával.

 

Olaszország

 

Tipikus karácsonyi sütemény a fűszeres, szárított gyümölcsökkel készülő panforte, a pandoro és a panettone (karácsonyi kuglófféleségek).

 

Az ország északi részében a hagyomány szerint a Télapó (Babbo Natale), Jézuska (Gesù Bambino) vagy Szent Luca (Santa Lucia) hozza az ajándékokat a gyerekeknek, az ország déli részén pedig Befana, egy jóságos öreg boszorkány, a hagyomány szerint január 6-án.

 

Portugália

 

Itt (és Spanyolországban) szilveszterkor pontban éjfélkor 12 szem mazsolát meg kell enni, és ekkor teljesül 12 kívánságunk.    

 

A karácsonyi vacsora (Consoada) egyik hagyományos eleme sok helyen a főtt polip, vagy a rengeteg száraz gyümölccsel készülő Király torta (Bolo Rei).

 

Románia

 

Nagy hagyománya van (főleg vidéken), hogy a Szenteste napján a fiatal férfiak és kisfiúk karácsonyi dalokkal házalnak, ez az ún. „Colindat” (magyarosan kolindálás vagy kóringyálás), amelyet az UNESCO nemrégiben felvett a szellemi örökségek listájára. A legnépszerűbb karácsonyi dal a Csillag (Steaua).

 

A karácsonyi vacsorára hagyományosan nagy családi körben kerül sor december 25-én; tradicionális karácsonyi ételnek számít a piftie (malachúsos kocsonya), a sarmale (töltött káposzta rolnik) és a hagyományos karácsonyi kalács, a cozonac.

 

Svédország

 

A Szenteste napjának elengedhetetlen része Donald kacsa (Kalle Anka) – közel ötven éve az esti ajándékozás előtt (mielőtt Jultomten elhozza az ajándékokat) a család Walt Disney klasszikusát nézi.

A karácsonyi készülődés legfontosabb ünnepe december 13., Luca napja (Luciadagen), a fény ünnepe, amikor a helyi kislányok fehér ruhába öltözve, fejükön gyertyákkal vagy fényekkel idézik fel Szent Luca történetét.

 

Szlovákia

 

A karácsonyi vacsora hagyományosan hat órakor kezdődik az oplatkyval (mézzel ízesített nagy ostya). Tradicionális karácsonyi ételnek számít még a szárított gombával ízesített káposztaleves (kapustnica).

               

Spanyolország

 

A karácsonyi ünnepek egyik fontos mozzanata a karácsonyi lottó (Lotería de Navidad). A kihúzott számokat élő adásban, énekelve ismertetik a nézőkkel. Az ajándékokat pedig a napkeleti bölcsek / három királyok (Los Reyes Magos) hozzák a jó gyerekeknek, január 6-án.

riga.jpgAz uniós ügyek szempontjából a mostani meglehetősen mozgalmas időszak Lettország számára: tavaly 18. tagállamként bevezették az eurót, Riga pedig épphogy lezárta az európai kulturális főváros évadát, januártól már át is vette az olaszoktól a stafétát, és mostantól fél éven át irányítja elnökként a Tanács munkáját.

 

Nincs egyszerű dolguk: az EU gazdasága jelenleg stagnál, komoly erőfeszítések és megerősített együttműködés szükséges ahhoz, hogy sikerüljön újra lendületbe hozni az uniós gazdaságokat. Emellett az egyik legnagyobb arányú orosz lakossággal rendelkező államként Lettországnak kezelnie kell az ukrán válság és az orosz embargó külpolitikai következményeit is. A soros elnökségi feladatok döntő részét mindig az EU aktuális napirendje határozza meg, amelynek egy része előre tudható, ugyanakkor mindig felkerülnek a napirendre olyan témák is, amelyeket az elnökség elején még nem lehet előre látni, de az adott elnökségnek elnöki periódusa során foglalkoznia kell. Lettország esetében már egyértelmű, hogy ilyen lesz a Charlie Hebdo elleni merénylet által Európa-szerte felkorbácsolt indulatok, idegenellenes megnyilvánulások kezelése. A merényletek kapcsán a terrorizmus elleni fellépés, a véleménynyilvánítás szabadsága és a bevándorláspolitika is újra reflektorfénybe került. Az ezzel kapcsolatos vitát mederbe terelni szintén a lett elnökség feladata lesz.

 

lett_logo.jpgAz elnökség három területre fókuszál programjában: a versenyképes, digitális, és a nemzetközi színtéren erős és elkötelezett Európa megteremtésére. A versenyképesség fellendítésének elsődleges eszközeiként a munkahelyteremtést, a gazdasági növekedés ösztönzését, a magán- és állami beruházások beindítását, az egységes piac megerősítését, az ipar versenyképességének elősegítését és a szolidáris, biztonságos „Energia Unió” megteremtését nevezték meg programjukban. Lettországot ezzel kapcsolatos munkájában segítheti, hogy maga súlyos gazdasági válságon ment keresztül 2009-ben, amelyből mára kilábalt, sikerült újra növekedési pályára állítaniuk a gazdaságot, és a munkanélküliség is csökken. A digitális egységes piac kiépítését is kiemelten kezelik elnökségük során, különös figyelmet fordítva az adatvédelemre, a kiberbiztonság erősítésére és az e-szolgáltatások általános terjesztésére. A tevékenységek harmadik célterülete a külpolitika. Riga elkötelezett az erősebb nemzetközi fellépés mellett, a félév során többek között napirendre kerül a keleti partnerség és a szomszédságpolitika felülvizsgálata, a transzatlanti kapcsolatok erősítése és a Milleniumi Fejlődési célok megújítása is. A lett elnökség mindezek mellett nagyon fontosnak tartja az EU-bővítési folyamat továbbvitelét, és mindenképpen foglalkozniuk kell az oroszokkal megromlott kapcsolatok javításával is. (A lett elnökség hivatalos programja itt olvasható, egy rövid kivonat a legfontosabb célokról pedig itt; az EP-ben megtartott vitáról itt található információ.)

 

A szakértők szerint a lett elnökség legfontosabb eseménye a május végi rigai csúcstalálkozó lesz a keleti partnerségről, amelynek során az unió várhatóan megerősíti kapcsolatait a programba bekapcsolódott országokkal, vagyis Azerbajdzsánnal, Fehéroroszországgal, Grúziával, Moldovával, Örményországgal és Ukrajnával. Bbecslések szerint Riga mintegy 70 millió eurót költ az elnökséghez kapcsolódó feladatokra. Lettország az előző elnökségi ciklust ellátó Olaszországgal, valamint az elnökségben soron következő Luxemburggal alkotja az Unió elnökségi trióját. Luxemburgot Hollandia (2016. január - június), majd Szlovákia (2016. július - december) követi a sorban.

 

Riga ügyesen használja a kulturális évad előnyeit: a lett rendezvények központi helyszíne ugyanaz a könyvtár, amelyet a kulturális főváros programsorozathoz adtak át tavaly év elején. Ez a „fény kastélya” (Gaismas pils), az új nemzeti könyvtár, amelybe a balti láncra emlékezve élőlánccal hordták át a nemzeti könyvtárak köteteinek egy részét az évad elején.

konyvtar.jpg

Az illusztrációk forrása: eu2015.lv

Nem lehet elég korán kezdeni az utazások szervezését, főleg, ha nagyobb kiruccanást tervezünk egy európai országba. Nem mindegy ugyanis, hogyan tudunk gazdálkodni szabadnapjainkkal, érdemes figyelembe venni, melyik országban mikor vannak hosszabb-rövidebb szünetek, munkaszüneti napok, amikor például az üzletek és hivatalok is zárva tartanak.


A szünnapok száma országonként változó

A szünnapok száma sokszor függ az adott ország vallási, történelmi és kulturális gyökereitől. Európa legtöbb országában tartják a kereszténységhez kötődő ünnepnapokat, de ezek nem feltétlenül munkaszüneti napok. Magyarországon például december 24. alapvetően nem szünnap (idén az lesz a munkanapok átszervezésének köszönhetően), a pünkösd és mindenszentek napja viszont munkaszünet. Nincs azonban munkaszünet vízkeresztkor, nagypénteken, de a katolikus ünnepek közül Jézus mennybemenetelének (május 29.), Mária szeplőtelen fogantatásának (december 8.) vagy Mária mennybevételének napján (augusztus 15.) sem, holott ezek az ünnepnapok sok európai országban szünnapnak számítanak.

Hosszú hétvégék Magyarországon 2015-ben

Ha a munkaszüneti nap közel van a hétvégéhez, akkor gyakran örülhetünk hosszabb, három- vagy (munkanapok átszervezésével) négynapos hétvégének. Idén is lesz jó pár ilyen, ezekkel mindenképpen érdemes kalkulálni külföldi útjainknál:

- Január 1-4. (csütörtök – vasárnap)

- Április 4-6. (húsvét, szombat – hétfő)

- Május 1-3. (péntek – vasárnap)

- Május 23-25. (pünkösd, szombat – hétfő)

- Augusztus 20-23. (csütörtök – vasárnap)

- 0któber 23-25. (péntek – vasárnap)

- December 24-27. (karácsony, csütörtök – vasárnap)


Az idei vakációk tervezéséhez nyújtunk most tehát egy kis segítséget: az alábbi grafikánkon áttekinthető formában láthatjátok az uniós országok szabadnapjait a 2015-ös évben – európai kiruccanásokhoz kötelező! :-)

(Kattintásra nagyobb méretben is megtekinthető, a grafika a tagállamok által szolgáltatott, EUR-Lexben megjelent adatokon alapul.)

un.png

A most négyéves Európa Pont januári programjának fókuszába a Fejlesztés Európai Évéhez kapcsolódóan az Európai Unió segélydonori tevékenysége kerül. Megismerhetitek az EU nemzetközi fejlesztési politikáját, eredményeit és jövőre vonatkozó javaslatait, és az ENSZ fejlesztési céljaihoz kapcsolódó kiállítást is megnézhettek nálunk. Emellett vendégünk lesz egy szuper zenekar, a Euro-African Playground is. A hónapot finnországi kiruccanással zárjuk.

p007039006h.jpgJelenleg a világon több mint 1,3 milliárd ember él rendkívüli szegénységben. Kevesek által ismert tény, hogy a globális segítségnyújtás több mint felét adó EU a világ legnagyobb segélyezője. A közösség 1957 óta nyújt fejlesztési együttműködési támogatást, amelyből világszerte mintegy 150 ország részesül, csak 2013-ban közel 60 milliárd euróval segítették világszerte a rászoruló országokat a szegénység elleni küzdelemben.

Idei első programunk az ENSZ millenniumi fejlesztési céljaihoz kapcsolódik, amelyekkel az ENSZ tagállamai – köztük az uniós országok – elkötelezték magukat a szegénység mielőbbi felszámolása mellett. Olyan területeken irányoztak elő lépéseket, mint az éhínség visszaszorítása, az alapfokú oktatás kiterjesztése, a gyermekhalandóság visszaszorítása vagy a környezeti fenntarthatóság biztosítása. Nyolc magyarországi iskola diákjai készítettek illusztrációkat a célkitűzésekhez, amelyeket sokszor továbbgondoltak, nem egyszer a saját szerepüket is a képbe komponálva. Az iskolások alkotásait január 19. és 31. között láthatjátok az Európa Pontban.

bjc.jpg

Január 22-én a DemNet szakértőivel beszélgetünk nemzetközi fejlesztésről és segélyezésről, az EU kapcsolódó tevékenységéről, szolidaritásról és jogokról, utána pedig Juhász Márton afrikai zenei gyökerekből táplálkozó formációjáé, a Euro-African Playgroundé a terep. A „zenei játszótéren” keresett hazai sessionzenészek mutatják be és értelmezik újra az afrikai városok hangzását a Kongói Demokratikus Köztársaságtól Nigérián, Beninen, Szenegálon át Maliig.

Filmklubunkban 23-án Emanuele Crialese 2011-es filmjét, A tenger törvényét (Terraferma) vetítjük, amely egy békés szicíliai sziget lakóinak életét mutatja be. A sziget déli fekvése miatt az illegális bevándorlók egyik első számú célállomása.Crialese filmje a bevándorlás számtalan erkölcsi problémát felvető kérdéskörét feszegeti, melyet a generációs különbségekből és a törvény ambivalens minőségéből fakadó konfrontációkkal fűszerez meg.



Finnország idén már húsz éve az Európai Unió tagja, ezért a menü januárban: egy csésze Finnország. Beszélgetünk arról, hogy tényleg 187 888 tó van-e az országban és arról is, milyen érzés télen 51 napig sötétségben élni. Terítékre kerül a nagy Nokia sztori, a talán újra magára találó finn gazdaság és a világhírű finn oktatás – mindezt a finn konyha apró remekeivel fűszerezve. Az est műsorvezetője Szederkényi Olga, újságíró, a rendezvény ingyenes, de regisztrációhoz kötött. Regisztrálni 2015. január 16-tól lehet a regisztracio@eu.hu címen.

p0147060005h.jpg

Az Európa Pont januári programjainak részletes leírása az Európa Pont Facebook oldalán olvasható. Valamennyi program ingyenes, szeretettel várunk minden érdeklődőt!

Itt az ünnepi szezon, amikor ki sem látszunk a jobbnál jobb süteményekből: a bejglitől a hókifliig, a mézes krémestől a kürtőskalácsig sokféle finomságot készítünk és eszünk ilyenkor. Ezért most összeállítottunk nektek egy rövid gyűjtést Európa kedvenc süteményeiről, a 2006-os Café d’Europe kezdeményezés alapján, amelyben a bécsi kávézókultúrához kapcsolódóan az osztrák elnökség összegyűjtötte a tagállamok kedvenc vagy tipikus édességeit, és ezeket  receptek formájában közre is adta.

Ha nem unjátok még a sok édeset, az alábbiak reméljük jó ihletforrásként szolgálnak, és talán valamelyik finomságot elkészítitek, mondjuk Szilveszterre… (A kép alatt a süteményekre kattintva megtaláljátok a sütemények receptjeit, a receptek fordításához a Kultúrpont anyagát használtuk.)

Jó étvágyat! :-)

sutik_eu.png


(Forrás: a salzburgi Institut der Regionen Europas „Sweet Europe” című, a Tanács osztrák elnökségéhez készített kiadványa alapján, az eredeti illusztrációk felhasználásával, www.cafeeurope.at.)
 

A sütemények receptjei:


A fenti sütemények egy részét egy korábbi sorozatunkban részletesebben bemutattuk, ezeket a korábbi posztokat itt találjátok:

Sajnos nagyon úgy tűnik, hogy itthon idén sem lesz fehér a karácsony, a havazás még várat magára egy kicsit. A kérdés – hogy idén végre lesz-e fehér karácsony – nemcsak Magyarországon, de Európa legtöbb országában, az Egyesült Királyságtól Lengyelországig, de Dél-Svédországtól Észak-Olaszországig sokakat izgalomban tart az ünnepek előtt. Sok helyen drukkolnak a fehér ünnepért: a karácsony azért mégiscsak úgy az igazi. A NASA alábbi vizualizációjában láthatjátok, hogy egy átlagos télen (itt épp 2002/3 telén) hogyan változik az észak-déli hóhatár, hogyan húzódik telente egyre délebbre a „Fehér Európa”:

(Forrás: NASA/Goddard Space Flight Center, The SeaWiFS Project and GeoEye, Scientific Visualization Studio - Credit: Cindy Starr (GST), Greg Shirah (NASA/GSFC), Marte Newcombe (GST), Dorothy Hall (NASA/GSFC), George Riggs (SSAI))


Sajnos a hó idén a legtöbb országban lekési az ünnepet – bár az utóbbi napokban Dél-Finnország és Litvánia biztosította be magának a fehérséget az ünnepekre, a többség mégis a megszokott színekben várja a karácsonyt. Kárpótlásul összeállítottunk nektek egy albumot az előző évekből – a fehér Budapestről, német, belga, osztrák tájakról, sőt, a hófödte Firenzéről, Rómáról, Stone Henge-ről, Akropoliszról, Velencéről:



Pinterest oldalunkon még nagyobb galériát találtok! Szép ünnepet kívánunk! :-)