yab1.pngEurópai gondolkodók című sorozatunk legutóbbi vendége a világhírű francia fotográfus és környezetvédelmi aktivista, Yann Arthus-Bertrand volt. Arthus-Bertrand fotográfusként a Föld egyszerű szépségeit és az emberi kéz földi nyomait örökítette meg a magasból. Filmesként figyelme egyre inkább az emberekre, kapcsolataikra és motivációikra irányult, választ keresve a jelenkor néha érthetetlennek tűnő, önpusztító folyamataira. Lebilincselő előadásában saját életéről és munkásságának legfontosabb fordulópontjairól beszélt az Európa Pont közönségének, amelyet képeivel és filmjei részleteivel illusztrált. 

Természettudósból fotográfus

A harmincéves Yann Arthus-Bertrandra nagy hatást tett Jane Goodall munkássága, amelynek nyomán maga is Afrikába – Kenyába – költözött feleségével, ahol a vadon élő oroszlánok tanulmányozásából tervezett tudományos karriert építeni. Családja fenntartásához emellett hőlégballonnal turistákat vezetett körbe Kenya vadvilága fölött, utazásait pedig fényképezőgépével meg is örökítette. A különleges nézőpont által megpillantott és megörökített tájak hamar ráébresztették: a kutatói karrier helyett sokkal jobban motiválja a fényképezés – így lett belőle légi fotós.

Fotósból környezetvédelmi aktivista

Az ENSZ 1992-es riói környezetvédelmi konferenciája (az első „COP” csúcstalálkozó) komoly fordulópontot jelentett Arthus-Bertrand életében. Ekkor határozta el, hogy kamerájával megörökíti a Föld szépségeit és az ember hatását bolygónkra. Ezt követően a kilencvenes években szinte az egész világot beutazta, magasból készített fotográfiái világszerte hatalmas sikert arattak. Az ezredfordulón megjelent Földünk a magasból című könyvével „a szép és törékeny Föld portréját rajzolta meg”, amelyből a mai napig világszerte több mint négymillió példányt adtak már el. A gyűjtemény képeit több mint 200 millióan láthatták a világ több száz nagyvárosának utcai kiállításain, köztük 2002 nyarán a budapesti Felvonulási téren is.


A fenntarthatóság szószólója, az elgondolkodtató filmes

Sikeres fotográfusként egyre hangsúlyosabbá vált munkásságában a fenntarthatóság gondolatának terjesztése. Alapítványa számos környezetvédelmi projektet indított útjára, amelyek közül az egyik legjelentősebb első filmje, a Luc Bessonnal együttműködésben készített Otthonunk (Home, 2009) volt. A film a világ több mint ötven országába kalauzolt el, egyszerre beszélve a világ szépségeiről és arról, hogy élőhelyünk megmentéséhez azonnal cselekednünk kell.

Legutóbbi filmje, a Human – amelynek budapesti bemutatóján az előadást követő napon Yann Arthus-Bertrand részt is vett az Urániában – az emberekre fókuszálva életünk legalapvetőbb kérdéseit boncolgatja. A filmhez közel 2000 interjút készítettek el, a világ legkülönbözőbb tájain. Az alanyoknak mind ugyanazokat a kérdéseket tették fel – életről, halálról, boldogságról, családról, az élet értelméről. A film gyönyörű, ezerszínű portré az emberről: kétségeinkről, félelmeinkről, örömeinkről, küldetésünkről.



Arthus-Bertrand mesélt aktuális munkájáról is, a Woman című filmről, amely a Humanhez hasonló koncepcióban a nőket helyezi a középpontba. Ahogy fogalmazott: „a mai világban mindennél jobban szükségünk van a nőkre, hogy ők vezessenek”. A filmben hihetetlen női sorsok elevenednek meg, akik életük legmélyebb fájdalmáról, vágyaikról, titkaikról mesélnek. Az indiai érinthetetlen anya, a Mexikóból Japánba csábított és ott prostitúcióra kényszerített nő, aki hazatérve – már anyaként – triatlonistaként szerzett elismertséget, vagy Írország első női elnöke és történeteik mind azt üzenik, hogy csak a szeretet képes megváltoztatni a világot – ahogy azt Arthus-Bertrand előadása zárszavaként is megfogalmazta.



Yann Arthus-Bertrand filmjei ingyenesen elérhetők az interneten, érdemes rákeresni és megnézni őket – képei és történetei többet mondanak bármilyen összefoglalónál. :-)

yab2.png

---

Az Európa Pont az Európai Bizottság információs és kulturális központja a budapesti Millenáris parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.

Olvasd el többi bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon és gyere el ingyenes programjainkra!

0 Vissza

2017_europanap1.jpgIdén is színes fesztivállal készülünk az EU születésnapjára – Caramel, Pannonia Allstars Ska Orchestra, Romano Drom, Fran Palermo akusztikus formációja, Rutkai Bori és zenekara koncertjével, és számtalan érdekes és hasznos programmal várunk benneteket az idei Európa-napon Budapesten. Kicsik és nagyok, sportosak és kényelmesek, skasok és poposok, uniós tudásra éhezők vagy csak szórakozásra vágyók – május 7-én irány az Európa-nap!

2017_europanap2.jpgIdén új helyszínen várunk benneteket, a város szívében, a Szabadság téren. Az egész napos programok között minden korosztály megtalálhatja a kedvére valót. A legkisebbeket többek közt Rutkai Bori és bandája és a MintaPinty zenekar és a Hahó együttes koncertje várja, a Mesekocsi Színház pedig Az állatok nyelvén tudó juhász történetét meséli el a Pódium színpadon. Emellett Lego-sarok, kézműves játszóház várja őket, és az örök kedvenc ugrálóvár sem marad el.

A nagyszínpadon pedig fellép Caramel, a Pannonia Allstars Ska Orchestra, a Romano Drom, és Henri Gonzo & Perez Dániel a Fran Palermóból egy akusztikus koncerttel. A koncertek, színházi előadások és egyéb programok között érdemes felkeresni az európai uniós szervezetek sátrait, amelyek az EU-t érintő hasznos és érdekes témákkal, kvízekkel és játékokkal várják az érdeklődőket. Lesz emellett karrier-tanácsadás, Irodalmi Valóságshow, Suhanj! fitness, Erasmus+ fotókiállítás – érdemes lesz elveszni az Európa-napi forgatagban.

2017_europanap3.jpg

A korábbi évek sikere után idén is nevezhettek a budapesti uniós támogatással felújított épületeket útba ejtő futóversenyre: a csatlakozás óta eltelt tizenhárom évet idén tizenhárom lefutandó kilométer jelképezi. A távot csak egyénileg lehet teljesíteni, tehát váltófutás nem lesz, viszont gyorsan fogynak a helyek. A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött, így érdemes minél előbb jelentkezni, hogy még megcsípjetek egy helyet a futók közt! A futással kapcsolatban minden fontos információt (útvonalat, regisztrációs információkat) megtaláltok ezen az oldalon.

Ez az ajánló még közel sem teljes, rengeteg további programmal várunk benneteket, a részletes program megtekinthető az esemény Facebook-oldalán. Ha Budapesten lesztek május 7-én, mindenképpen látogassatok el hozzánk a Szabadság térre! :-)

2017_europanap4.jpg

---

Az Európa Pont az Európai Bizottság információs és kulturális központja a budapesti Millenáris parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.

Olvasd el többi bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon és gyere el ingyenes programjainkra! 

0 Vissza

pathe0.jpgIzgalmas időutazásra szeretnénk felhívni a figyelmeteket. Korábban már írtunk az uniós támogatással megvalósuló Europeana gyűjteményről, ahol több mint 53 millió európai műalkotás, könyv, videó és hanganyag vár felfedezésre a tagállamok digitális művészeti archívumainak jóvoltából. Másik nagy kedvencünk a hasonló böngészésre csábító hazai Fortepan online fotógyűjtemény, amely szintén páratlan Európában – de ezúttal mozgóképes archívumot ajánlunk, abból is múlt századit és britet.

A British Pathé YouTube-on közkinccsé tett, nemzetközi szinten is egyedülálló, 85 ezer videót tartalmazó gyűjteményében 20. században forgatott filmhíradó-riportokat, rövid dokumentumfilmeket, interjúkat nézhetünk meg. A British Pathé médiavállalat 1896 és 1976 között készített dokumentumfilmeket brit mozik és csatornák számára. A korszak elejéről rengeteg némafilmet őriz az archívum, majd ahogy a technika már megengedte, főként angol hangalámondással készült kisfilmek közt válogathatunk. A kollekció természetesen számos magyar és EU-s vonatkozású kisfilmet is tartalmaz: érdemes megnézni, hogy a brit média miként mutatta be a magyarok kempingezési szokásait a hatvanas években, hogyan látta (és láttatta) az ötvenes évek magyar fociját, vagy éppen miként kommentálták az 1957-es Római Szerződés aláírását az akkor még (vagy örökös?) kívülálló britek. A gyűjtemény igazi kincsesbánya egyedülálló kordokumentumokkal. Vigyázat, böngészése addiktív! :-)

Az alábbiakban aktuális kedvenceinket mutatjuk be:

pathe1.jpg

1954, amikor az angolok a legendás londoni 6-3 után házhoz jöttek a pofonért. Budapesten is kikaptak tőlünk 7-1-re, és a magyar készítésű videón megnézhetjük, hogyan teltek a focisták számára a mérkőzést megelőző órák.

pathe2.jpg

Itt megnézhetjük, milyen volt az aratási időszak Magyarországon 1936-ban, népviseletes falusiakkal, néptánccal, és bónuszként az akkori Budapestről is mutatnak pár felvételt:

pathe3.jpg

Magyarul beszélő kisfilm mutatja be, hogy 1966 nyarán hogyan hódoltak a „modern kedvtelésnek”, a kempingezésnek a magyarok, illetve a Nemzetközi Kemping- és Karavánszövetség hétezer átutazó, külföldi tagja.

pathe4.jpg

Hogy néztek ki a Római Szerződés megkötésére érkező urak? Mennyire örültek a megállapodásnak? Ebből a riportból megtudhatjuk, hogyan írták alá az EU alapját megteremtő szerződést.

pathe5.jpg

Fürdősapka-bolondoknak ajánljuk az 1957-es londoni, rendhagyó fürdősapka-divatbemutatót.

pathe6.jpg

A wingsuit, vagyis a szárnyasruha feltalálásához vezető rögös út elején Franz Reichelt, egy méretes bajszú és végtelen bátorságú ember kezdetleges repülőruhájával tragikus kimenetelű ugrást hajt végre az Eiffel-toronyról.

pathe7.jpg

Bár még nincs itt a nyár, talán át tudjuk érezni az 1947-es júliusi brit kánikuláról szóló riport hangulatát, ahol mindenki – nők, férfiak, pingvinek és elefántok (!) – a vízben hűsölve próbálják átvészelni a forró napokat.

pathe8.jpg

Az 1969-es bejátszás a korszak nagy csapását, a szörnyű hippi problémát mutatja be, ahogy Amszterdamban a várost elborító hippi tömeggel küzdöttek a helyi erők.

---

Az Európa Pont az Európai Bizottság információs és kulturális központja a budapesti Millenáris parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.

Olvasd el többi bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon és gyere el ingyenes programjainkra!

0 Vissza

park01.jpgVégre itt a tavasz, kezdődik a parkszezon! Ilyenkor nincs is annál jobb, mint kiülni a város egyik parkjába, leheveredni egy plédre a fűbe, és megtelve az illatokkal élvezni a napsütést. Európa sok nagyvárosában találhatunk felfedezésre érdemes hangulatos parkokat: vannak beláthatatlanul óriásiak, némelyik kocogáshoz, lovagláshoz, focizáshoz, tollasozáshoz ideális, több pedig gazdag növény- és állatvilágáról ismert. Posztunkban most ezek közül a különleges parkok közül mutatjuk a legérdekesebbeket – ha vannak egyéb kedvenc parkjaitok, kommentben osszátok meg velünk!

park02.jpg

Hyde park (London, Egyesült Királyság)

Az egyik leghíresebb városi park Európában kétségtelenül a londoni Hyde Park. Az Egyesült Királyság egyébként is híres páratlan pázsittal borított, ősfás, gyönyörű és hatalmas parkjairól. A metropolisz zsúfoltságához és forgatagához képest erős kontrasztot jelent a város nyolc királyi parkjának talán legjelentősebbje. A 141 hektáron elterülő óriási parkot évente több millió londoni és turista keresi fel, ahol úszni, csónakázni, teniszezni és lovagolni is lehet, valamint a szónoki képességeinket is kipróbálhatjuk a több mint 150 éve működő Speakers’ Corner emelvényén.

park03.jpg

Buttes-Chaumont (Párizs, Franciaország)

Párizs egyik legrégebbi eredeti zöldfelülete az 1867-ben megnyitott Buttes-Chaumont park, amely 25 hektáros területen fekszik. Érdekessége a nagy szintkülönbségből adódó sok meredély, amelyek remek kilátást kínálnak a városra, főként a Montmartre negyedre. Kilátó mellett barlangot, függőhidat és vízesést, kis tavat is találunk a parkban, számos egzotikus fával, növénnyel és különleges vízimadarakkal (többek között gallinulákkal).

park04.jpg

Tiergarten (Berlin, Németország)

Berlin legnépszerűbb parkja a Tiergarten, ahol rengetegen kocognak, sétálnak, grilleznek, vagy csak egyszerűen pihennek a fűben. A főváros közepén helyezkedik el, így tényleg a város zöld tüdeje. Az egykori repülőtérből kialakított közpark, a Tempelhof után a 210 hektáron elterülő Tiergarten Berlin második legnagyobb parkja – és nagyobb, mint a londoni Hyde Park. Az egykori vadászterületet a 17. században nyitották meg a közönség előtt. A park jellege az idők folyamán számos változáson ment keresztül, míg végül Peter Joseph Lenné építész tervei szerint 1833 és 1838 között egy részét angolparkká alakították.

park05.jpg

El Retiro park (Madrid, Spanyolország)

Madrid egyik legnagyobb parkja az El Retiro, amely 125 hektáron terül el. A királyi család 17. században kialakított egykori kertje ma nagyon népszerű a helyiek és a turisták körében. A spanyol nyári forróságban különleges fák adnak árnyékot, a mesterséges tó és szökőkutak pedig hűsítik a park látogatóit, de találhatunk itt rózsakertet, illetve itt van a szépművészeti múzeumnak otthont adó Buen Retiro palota is.

park06.jpg

Villa Borghese (Róma, Olaszország)

80 hektáros területével a harmadik legnagyobb római park a Villa Borghese, amelyet a 17. század elején alakítottak ki, majd a 18. században, Marcantonio Borghese herceg megrendelésére nyerte el mai, angolkert-jellegű formáját. A kis utakkal szabdalt, ősfákkal övezett zöldterületen számos – főként múzeumként funkcionáló – villát, lóversenypályát és állatkertet is találunk.

park07.jpg

Phoenix Park (Dublin, Írország)

Összeállításunkból kihagyhatatlan a dublini Phoenix Park, mely 707 hektáros kiterjedésével Európa leghatalmasabb parkja. A 17. század közepén eredetileg királyi szarvasparknak kialakított területen ma is rengeteg szarvas él, ez adja a park fő látnivalóját az állatkert, a viktoriánus virágkert, a dísztavak és egy 15. századi vár, az Ashtown Castle mellett. A terület közel egyharmadát borítják fák, a szarvasok mellett számos egyéb állatnak ad otthont.

park08.jpg

Park Güell (Barcelona, Spanyolország)

A barcelonai Güell park fontos színhelye a város legismertebb művésze, Antoni Gaudí munkásságának. Az Eusebi Güell üzletember által megrendelt, eredetileg lakónegyednek szánt park 1900 és 1914 között épült Gaudí tervei alapján, a tervezett hatvan ház közül azonban csak kettő épült fel. Az 1926-tól látogatható, 17 hektáros területen így nem csak zöld felületet, hanem számos érdekes építészeti megoldást is találunk. A város magas részén fekvő parkból csodálatos kilátás nyílik Barcelonára és a tengerre.

park09.jpg

Vondelpark (Amszterdam, Hollandia)

A legnagyobb amszterdami zöld terület, a 47 hektáron fekvő Vondelpark nagyon népszerű a helyiek és a turisták körében is. Sétálni, fűben pihenni, kutyát sétáltatni, sportolni vagy előadásokat hallgatni egyaránt lehet az 1865-ben, lovasparkként átadott területen. A szabadtéri színház és rózsakert mellett éttermeket és kávézókat is találunk a számos növény- és állatfajnak otthont adó parkban. A hippimozgalom számára a Vondelpark a szabadság szimbóluma volt, ahol mindent meg lehetett tenni. A terület harmincévente teljes átépítésre szorul, mivel folyamatosan süllyed a szintje, és beavatkozás nélkül hamarosan víz borítaná el az egész parkot. 

park10.jpg

Kungliga Nationalstadsparken – Királyi nemzeti városi park (Stockholm, Svédország)

Igazi természetközeli élményben lehet részünk a Stockholm belvárosához közel, de a főváros határán már túlnyúló Kungliga Nationalstadsparkenben. Természetes erdőkben barangolhatunk, piknikezhetünk, sétálhatunk, úszhatunk a tengerben, színházi előadásokat látogathatunk, több királyi kastélyt és múzeumot is meglátogathatunk, vagy csak egyszerűen csodálhatjuk a természet gazdagságát. Rengeteg állat- és növényfajnak ad otthont a királyi park, amelyet a 18. században nyitottak meg a közönség előtt – él itt például szarvas, róka, rénszarvas és több mint száz fészkelő madárfaj.

park11.jpg

Margitsziget (Budapest)

Válogatásunkból nem maradhat ki a budapestiek egyik kedvenc pihenőhelye, a Margitsziget, mindenféle sportolás, strandolás, andalogva sétálás, a réten és a parton napozás, kutyasétáltatás népszerű helyszíne. A szigeten fekvő szállodákban akár meg is szállhatunk, vagy felkereshetjük a szabadtéri színházat, éttermeket, sörözőket és bárokat.  A szigetet a 19. században, több kis sziget egyesítésével és elkotrásával építették ki, de még a 20. században (pl. a Margit és az Árpád híd építésekor) is módosítottak az alakján. Az egykori Nyulak szigete a 17-18. században Árpád-házi Szent Margitról kapta mai nevét. A szigeten különleges növények mellett japánkert és egy kis vadaspark is található.

Képek forrása: Címlap – Vondelpark; Hyde park, Buttes-Chaumont, Tiergarten, El Retiro, Villa Borghese, Phoenix Park, Park Güell, Vondelpark, Kungliga Nationalstadsparken, Margitsziget

---

Az Európa Pont közösségi tér a budapesti Millenárison. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat és beszélgetésekhez ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.

Olvasd el többi bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon és gyere el ingyenes programjainkra!

0 Vissza

szlovakia_halusky_sztrapacska.jpgAki járt már Szlovákiában, a klasszikus helyi ételek között biztos találkozott már a bryndzové haluškyval (brindzás galuskával), amit mi magyarok sztrapacska néven ismerünk. A juhsajttal (brindza) és finom szalonnás pörccel készített krumplis galuska tipikus – és laktató – szlovák étel, amelyet nagyon könnyű elkészíteni. Bár az autentikus juhtúró beszerzése okozhat némi nehézséget, erre vannak helyettesítő lehetőségek.

„A szlovákoknak a halušky olyan, mint az olaszoknak a pizza, vagy a japánoknak szusi” – írja a hivatalos szlovák turisztikai portál. Persze ahogy Közép-Európa legtöbb országára igaz az, hogy a nemzeti ételek kis változtatással ismertek és kedveltek a szomszédos országokban is, nincs ez másképp a haluškyval sem. Maga a liszttel és vízzel készített, forró vízbe szaggatott tészta, a nokedli elterjedt és kedvelt étel már évszázadok óta szerte Európában. Az általános gabonahiány vagy a szegénység miatt sok helyen olcsóbb helyettesítő került a liszt helyére a galuska receptjébe: a mai Szlovákia elsősorban hegyvidéki területein ez nyers vagy főtt burgonya volt, így a galuska azon a tájon burgonyás-lisztes lett. Más, gazdagabb (főleg alföldi) területeken a tésztát tojással gazdagították – így már a XVIII. században többféle változata volt ismert.

A klasszikus étel meghatározó hozzávalója még a brindza, amely erjesztett juhtúróból készül. Az ételt erdélyi vlach (román) pásztorok vitték a 14-17. században a felvidéki területekre, készítése során eredetileg a juhtúrót sóval összegyúrták, juhbőrbe varrták, majd felfüstölték.

A haluškynak sokféle változata kedvelt Szlovákiában – kerülhet rá többek között túró, párolt savanyított káposzta, pirított hagyma. A haluškynak külön fesztiválja („világbajnoksága”) is van, 1995 óta minden nyáron Turecká (magyar nevén Török) településére gyűlnek az ételt kedvelő érdeklődők – ott biztosan minden változatát végig lehet kóstolni, idén július 15-16-án.

Hozzávalók:
- 70 dkg burgonya
- 50 dkg liszt
- 12-15 dkg juhtúró (szlovák brindza)
- 50 dkg kockára vágott szalonna
- só

A krumplit hámozd meg és reszeld le apró lukú konyhai reszelőn. A lereszelt burgonyából és a lisztből keverd ki a tésztát, sózd ízlés szerint. A szalonnát kockázd fel és egy lábasban pirítsd meg. Tegyél fel egy fazékban sós vizet forrni, a tésztát a nokedlihez hasonlóan szaggasd a lobogó vízbe, és főzd ki. Ha feljöttek a galuskák a felszínre, főzd még további 2-3 percig. Szűrd le, és apróra morzsolt brindzával tálald. Ha a boltban nem találsz brindzát, helyettesítheted valamilyen feta sajt, tejföl és tej keverékével. Szórd meg a serpenyőben zsírjára lesütött szalonnakockákkal. Díszítésként és ízesítésül kaprot, petrezselymet vagy snidlinget is szórhatsz a tetejére.

Dobrú chuť! :-)

Az étel történetének és receptjének leírásához a Food and Wine gasztromagazin, a hivatalos szlovák turisztikai portál és a Visit Europe anyagait használtuk.

0 Vissza

aprilisi_program1.jpgAhogy áprilisban a természet végre ébred és minden zöldell, a Földet ünnepeljük, és számot vetünk azzal, hogyan áll kontinensünk a környezetvédelemmel. Vendégünk lesz a francia természetfotós, Yann Arthus-Bertrand és eljön hozzánk Ökoanyu is számos hasznos zöld tippel. Emellett az irodalomnak is teret adunk: vendégünk lesz Nádasdy Ádám, Térey János, és az underground zenei költészet egyik hazai nagyja, drMáriás is beköszön egy beszélgetés és egy Tudósok-koncert erejéig.


aprilisi_program2.jpgÁprilis 12-i programunk igazi kreatív mix, egy nemzetközi kortárs táncprodukcióval, drMáriással és zenekarával, a Tudósokkal. A Beyond Front@ Bringing New Territories a Kreatív Európa program egyik nyertes művészeti projektje. Ennek legizgalmasabb eleme egy improvizációs táncműhely, amely öt ország (köztük Magyarország) kortárs táncosainak és koreográfusainak teremt lehetőséget a közös munkára. A táncosok a műhelymunka lezárásaként kultúrákon átívelő táncestre invitálják a közönséget. Az Európa Pontban összesen három ország hat táncművésze és zenésze mutatkozik be. Ezt követően drMáriással, a Tudósok együttes frontemberével arra keressük a választ, milyen történelmi tényezők járultak hozzá ahhoz, hogy a keleti és nyugati emberek közötti különbségek olyan hétköznapi dolgokban is megnyilvánulnak, mint egy kép, fénykép interpretálása. Az estét Tudósok jazz-punk-underground koncertjével zárjuk.

aprilisi_program3.jpgEurópai gondolkodók sorozatunk következő vendége, 13-án a világhírű francia természetfotós és környezetvédő, Yann Arthus-Bertrand lesz. A fotóművész berepülte és lefényképezte szinte az egész világot. Szerinte a „Föld maga a művészet – a fotós csak szemtanú”, de a természet sokszínű arca mellett bemutatja az ember keze nyomán változó világot. Nálunk karrierje és legérdekesebb munkái mellett beszél majd arról is, hogy miként tehetjük jobbá, élhetőbbé a világot. A program nyelve angol, magyar szinkrontolmácsolást biztosítunk. A rendezvényre érkező jelentkezések száma az előzetes regisztráció során elérte az Európa Pont maximális befogadóképességét, így sajnos további jelentkezéseket már nem tudunk fogadni az estre.

Idén, április 21-én, a Föld Napja alkalmából Ökoanyu meghívja barátait az Európa Pontba, akikkel a fenntarthatóságról beszélget, előadást tart a hétköznapi kozmetikumainkban lévő anyagokról, és közben érdekes foglakozások is várják az érdeklődőket. Mindenképpen érdemes átgondolni, milyen anyagokat is juttatunk a bőrünkön át a szervezetünkbe nap mint nap – a beszélgetés utáni interaktív előadás segítségével mindenki megismerheti, mely összetevőket lenne érdemes elkerülni.

Az április nem múlhat el nálunk költészet, kortárs irodalom nélkül: 27-én kortárs magyar írók lesznek vendégeink, akik egyben műfordítók is. Eljön hozzánk a Dante Isteni színjátékát lefordító Nádasdy Ádám, és Szophoklész, Calderón, Schiller és Puskin fordítója, Térey János, akikkel a közélet és az irodalom kapcsolatáról lesz szó. Szóba kerül, hogy a műfordítók hogyan járulnak hozzá a közös európai kulturális értékeink megőrzéséhez, hogy egy‐egy európai darab magyarra fordítása miként mozdítja elő Európa kulturális és nyelvi sokszínűségét. Az esten Gaborják Ádám irodalomkritikus moderál.

---

Az Európa Pont közösségi tér a budapesti Millenárison. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat és beszélgetésekhez ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.

Olvasd el többi bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon és gyere el ingyenes programjainkra!

0 Vissza

malta_brusszelben1.jpg2017 első félévében az EU Tanácsának soros elnöke Málta. Korábbi programunkon már megtudtuk a szigetországról és lakóiról, hogy igazi depresszióűző életstílust képviselnek, amelyet érdemes minél inkább megismerni, megtapasztalni és eltanulni. A Tanács máltai elnökségének legfontosabb feladatait is bemutattuk már blogunkon. Ezúttal annak néztünk utána, hogy elnökségükhöz kapcsolódóan mit szeretnének magukról és uniós szerepükről elmondani – minderről sokat elárul az elnökség hagyományos brüsszeli mini-kiállítása.

Az Európai Unió Tanácsa központi épülete, a Bizottság főépületével szemközti Justus Lipsius mindig az aktuális elnökséghez kapcsolódó dekorációt kap. Ennek már hagyománya van a Tanácsban, a soros ország így kiállításokon, díszítéseken keresztül be tudja mutatni hagyományait és történelmét, ez által otthonosabbá is teszi féléves aktív munkájának fő színtereit. A dekoráció persze nemcsak a homlokzatra rakott molinókra és plakátokra korlátozódik. Málta a Tanács főépületén belül ezúttal egy nagyméretű, átjárható, hullámvonal alakú művészeti installációt állított fel, amely a „Víz és só” (Ilma u Melħ) címet viseli.

malta_brusszelben2.jpg

A víz és a só, a tenger az elnökségi dekoráció visszatérő motívuma. Utal a Málta történelmét és nemzeti identitását meghatározó Földközi-tengerre, amely az országot elválasztja és össze is köti a szomszédos országokkal és Európával – hangsúlyozta a kiállítás megnyitásakor Arien Berg, a Máltai Egyetem professzora. A tenger a máltaiak számára ilyen kettősséget szimbolizál: egyszerre szétválaszt és összeköt; élővilágával és kincseivel megélhetést ad, ugyanakkor fenyeget is. Ahogy egy máltai közmondás is tartja: „a tenger hasa puha, de kemény a feje” (Il- bahar zaqqu ratba, w'rasu iebsa).

Ezzel szembesülnek a bevándorlók és menekültek is, akik a jobb élet reményében tengerre szállnak Európa felé – Málta kiemelten foglalkozik ezzel, az EU előtt álló egyik legjelentősebb kihívással elnökségi féléve során. Ezt a kettősséget kívánták visszaadni az installáció készítői is. A máltai egyetem alkotócsoportjának fő installációja, a hullámzó alagút felülről megfigyelve egy szemet formál. Ez a hagyományos máltai halászhajók (Luzzu) orrát idézi, amelyen ugyanez a szemforma figyelhető meg. A szem a hagyomány szerint megvédi a halászokat a tengeren rájuk leselkedő veszélyektől. Az alagúton áthaladva interaktív hanginstallációval tudják személyessé tenni a kiállítást – belépve mindenki más-más hangokat szólaltathat meg.

malta_brusszelben3.jpg

malta_brusszelben4.jpg

A koncepció folytatásaként az elnökség során helyszínül szolgáló tárgyalókba, valamint az új Európa épület közösségi tereibe is jutott az elsősorban természetes anyagokból és sok zöld növényből álló máltai dekorációkból. A nyitott közösségi terekbe helyezett növények folyamatos gondozást és törődést igényelnek, a sok foglalkozást pedig meghálálják. Az alkotók szerint éppen ilyen az EU is: folyamatosan ápolni kell és tenni kell érte, amelyet a közösség meghálál – Málta eltökélt, hogy ezért az egészséges növekedésért mindent megtegyen elnökként.

malta_brusszelben5.jpg

Képek forrása: Máltai elnökség Facebook-oldala, Dave Lewis fishing

0 Vissza

pafosz1.jpgIdén a dániai Aarhus mellett a ciprusi Páfosz Európa kulturális fővárosa. A szigetország délnyugati részén fekvő harmincezres település Ciprus negyedik legnagyobb városa. Kulturális fővárosi programjának 350 eseményével igyekszik bemutatni, hogy a klasszikus mellett a kortárs művészetek miatt is érdemes ellátogatni ide.

0 Vissza