cov.jpgTárgyszerűség és szubjektivitás: az első szinte minden térképet jellemez, a második lehetséges plusz a térképkészítésnél. A térképek nagyon fontos tájékozódási eszközök évszázadok óta: a földrajzi és megközelíthetőségi adatokon túlmenően rengeteg egyéb jellemzőről is árulkodhatnak.

 

Már a középkorban megjelentek az ún. embert ábrázoló (idegen szóval antropomorfikus) térképek, amelyek az európai nemzeteket emberként, illetve valamilyen vélt hasonlóság alapján állatként tüntették fel. Ezek a szatirikus térképek nagyon sokat elárulnak az adott korról, az ábrázolt helyek (országok / városok / stb.) jellegzetességeiről, a népekről alkotott korabeli sztereotípiákról, s arról, hogy a térkép készít(tet)ője hogyan vélekedett az ábrázolt országokról. Így amellett, hogy ezek a térképek általában szellemesek is, fontos történelmi információval is bírnak.

 

Egy-egy európai ország ábrázolásánál gyakran találunk vissza-visszatérő elemeket. Oroszországot például – egyfajta elnyomó hatalomként – gyakran ábrázolták medveként vagy karjait Európa kisebb országaira kiterjesztő polipként; az Egyesült Királyság pedig gyakran szerepel ezeken Európának hátat fordító emberként. Európa gyakran jelent meg ezeken a térképeken királynőként vagy hajadon lányként, Magyarországot pedig gyakran ábrázolták nagyhatalmak között őrlődő emberként, vitéz katonaként vagy földművesként.

 

Íme egy – szubjektív – válogatás a legérdekesebbek közül, Pinterest oldalunkon jóval nagyobb válogatást találtok.

1_3.jpg

Europa Regina Sebastian Münster “Cosmographia” kiadványában, az egyik legelső antropomorfikus térkép 1545-ből

2_2.jpgEuropa Prima Pars Terrae In Forma Virginis (Heinrich Bunting, 1548)

3_2.jpgEurópa királynőként 1788-ből (forrás: Rijksmuseum / Europeana)

4_2.jpgA szatirikus térképek két ország viszonyára / ellenségeskedésére is utalhat – ahogy ezen a francia forradalom idejéből származó térképen, amelyen Nagy-Britanniát III. Györgyként ábrázolták (forrás: British Museum)

 

6.jpg1870-es helyzet szerinti térkép Európáról

13_1.jpgEurópa 1899-ben (forrás ismeretlen)

7.jpgJohn Bull (Nagy-Britannia klasszikus megszemélyesítője) és barátai” – térkép 1900-ból (Forrás: historiana.eu)

8.jpgEurópa az I. világháború kitörésekor – Németország harcol Oroszországgal, Franciaországgal, miközben szemét a briteken tartja

9.jpgEurópa 1914-ben (forrás: Amsterdam University Library / Historiana)

10_1.jpgEurópa 1914-ben (forrás: Amsterdam University Library / Historiana)

 

11_1.jpgEurópa 1915-ben (forrás: Amsterdam University Library / Historiana)


12.jpg"Állati Európa" (André Belloguet, 1882. L’Europe Animal –  Physiologie Comique)

 

 

 

0 Vissza

3.jpgSokszor tűnik úgy, hogy az ember nem változtathat a sorsán, és nincsen befolyása arra, milyen világban élhet. Ez az attitűd talán az átlagnál is erősebb Magyarországon, amelyet legendásan borúlátónak és pesszimista nemzetnek tartanak – ezt igazolja a legutolsó Eurobarometer felmérés is. Ez azonban sokszor fejben dől el: számos kezdeményezés mutatja, hogy magunk is tehetünk a közöny ellen, nemcsak a közérzetünk javításáért, de összességében arra is van hatásunk, merre mennek tovább az ország vagy akár a világ dolgai. Következő programunkon két ilyen lelkesítő kezdeményezést mutatunk be nektek, méghozzá rendhagyó formában.

 

1.jpgElsőként a Tünet Együttes előadását láthatjátok. A társulat produkcióiban mindig a szellemesség és a játékosság játsszák a főszerepet, darabjaik egyszerre elgondolkodtatóak, drámaiak és felszabadítóak. Témaválasztásuk mindig valamilyen aktuális, sokakat foglalkoztató kérdéshez kapcsolódik, amelyről a nézőtér és a színpad határait feszegető személyes nyelven, groteszk, ironikus, költői látásmóddal adnak elő. Mostani produkciójuk – amelynek nálunk lesz a premierje május 26-án 17 órától a Millenáris parkban – tulajdonképpen piknik, pontosabban „politikai piknik” (ezért is drukkolunk a jó időnek). , Szó lesz gyereknevelésről, kis politikusokról, felelősségvállalásról, részvételi demokráciáról és politikus hősökről is.

 

2.jpgAz ezt követő programnak is hősök a főszereplői, méghozzá a mindennapok hősei. A Hősök Tere mozgalmat a világhírű, börtönkísérletéről elhíresült szociálpszichológus Philip Zimbardo hívta életre nemrégiben. Zimbardo egyik legújabb kutatási területe a hősiesség, Heroic Imagination Project nevű civil szervezetének magyar ága a Hősök tere mozgalom, amellyel az egész ország pesszimizmusát és apátiáját szeretné megváltoztatni. A kezdeményezés támogatóinak célja apró dolgokkal, apró hőstettekkel elérni, hogy az együttérzés legyen társadalmi norma Magyarországon és egész Európában. A módszer Zimbardo oktatási modelljén alapul, mely a mindennapi életben előforduló, nehezen kezelhető helyzetekre mutat megoldásokat. De, hogy mik is ezek a helyzetek, az csak az Európa Pontban derül ki.

 

A rendezvényen való részvétel – ahogy valamennyi program az Európa Pontban – ingyenes, szeretettel várunk minden érdeklődőt 26-án!

0 Vissza

fejlec_fut.PNGIdén is lesz futóverseny Magyarország unós csatlakozásának évfordulójához kapcsolódóan Budapesten: már tizenegy év telt el azóta, hogy hazánk az Európai Unió teljes jogú taggá vált, ezért idén a teljesítendő táv 11 kilométerre nőtt. Az útvonal idén is uniós támogatással megvalósult emblematikus fejlesztések mentén vezet, Budapest legszebb részein.

Az alábbiakban összefoglaltuk, melyik tizenegy állomást ejtik majd útba a futók a Várkert bazártól a Szabadság-hídon át a Vigadóig (a grafikát megnézhetitek nagy méretben ide, vagy a képre kattintva):

futas_2015_infografika.png

A versenyről – a nevezésről, a díjakról, útba ejtett épületekről mindent megtaláltok a futás hivatalos oldalán (http://www.bbu.hu/eu11) – 4000 indulót tudnak fogadni a szervezők, és még van pár hely, hajrá!

A versenyt az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete megbízásából a BBU Szervezőiroda rendezi meg. Az esemény támogatója a Széchenyi 2020 programot felügyelő Miniszterelnökség és az Európai Parlament Tájékoztatási Irodája.

0 Vissza

Magyarországon – csakúgy, mint Spanyolországban, Portugáliában, Romániában és Litvániában – május első vasárnapján ünnepeljük az édesanyákat. A legtöbb tagállamban május második vasárnapja az anyák napja, de van ahol az utolsó, de olyan is van, ahol fix napja van, valamikor tavasszal. Bármikor is legyen a kinevezett ünnepnapjuk, éljenek soká az édesanyák! :-)

anyaknapjara.PNG

0 Vissza

rc.pngÚjra eltelt egy év, és újra itt az Európa-nap. A szimbolikus ünnepen az EU sokszínűségét ünnepeljük, és természetesen megemlékezünk Magyarország tizenegy évvel ezelőtti (!) uniós csatlakozásáról is. Ahogy mindig, most is mindenkinek készülünk valamilyen programmal: kicsiknek és nagyoknak, sportosaknak és kényelmeseknek, hasznos uniós tanácsokra éhezőknek és csak szórakozni vágyóknak.Európa nagyszerűségét sokszínűsége adja, ezt igyekszik tükrözni az Európa-nap programja is.

0 Vissza

balint_gyuri_bacsi_kezfogas.PNGFriss, naprakész, szellemes, láthatóan boldog és a szó igazi értelmében vett úriember, akitől fiatalok és idősek is rengeteget tanulhatnak. Ilyen volt legutóbbi vendégünk, akitől nemcsak kertészkedésről, de általános életszemléletről és fenntartható gondolkodásról is rengeteget lehet tanulni. Szinte hihetetlen, de idén már 96 év tapasztalatát tudhatja magáénak – van tehát miből merítenie. Bálint Gyuri bácsival, azaz Bálint gazdával McMenemy Márk beszélgetett a Föld napján.

0 Vissza

fejlesztes_europai_irok.PNG„Mi és ők”: sokszor ez az ellentétpár jelenik meg az Európában új hazát kereső bevándorló és az európaiak viszonyában; és ez az ellentét került elő számtalanszor a hónap közepén bekövetkezett Földközi-tengeri katasztrófa kapcsán is, amikor egy illegális bevándorlókat szállító hajó felborult, több száz ember halálát okozva. És ez az ellentét jelenik meg az Európai Írótalálkozó idei utolsó panelbeszélgetése alkotóinak regényeiben is, akik az európai, illetve nyugati kultúra kiválasztottságról, Európa és a többiek viszonyáról és az európai identitásról beszélgettek a Nemzetközi Könyvfesztivál meghívottjaiként az Európa Pontban.

0 Vissza

iro.pngIdén huszonkettedszerre várja az érdeklődőket Budapesten – ezúttal is a Millenárison – a Nemzetközi Könyvfesztivál amely az elmúlt évek alatt a régió egyik legkiemelkedőbb szakmai fórumává és közönségtalálkozójává nőtte ki magát. A fesztivált hagyományosan április 23. körüli időszakra, a könyv és a szerzői jog világnapjára – egyben Shakespeare és Cervantes halálának évfordulójára – időzítik. Idén április 23. és 26. között alakul át a Millenáris a könyv fővárosává, ahol közel félszáz kiváló külföldi íróval, félezer hazai és határon túli magyar íróval, tudóssal, művésszel találkozhatnak az érdeklődők a több mint négyszáz program – dedikálások, író-olvasó találkozók, felolvasások, irodalmi estek, kerekasztal-beszélgetések, koncertek – keretében.

0 Vissza