fake.jpgÁlhírek / fake news – nagyjából két éve, az amerikai elnökválasztási kampány alatt került (ismét) fókuszba a fogalom, holott a műfaj a nyomtatott sajtóval egyidős. A szándékos félretájékoztatást szolgáló hamis hírek a villámgyors online kommunikáció és közösségi média korában nagyon gyorsan okozhatnak hatalmas károkat. Rajtunk is múlik, hogy minek dőlünk be, de az EU is igyekszik tisztítani a helyzetet és szabályozni ezt a különösen nehéz területet.

2 Vissza

orokseg1.jpgA páneurópai piknik helyszíne, a Liszt Ferenc Zeneakadémia és most a Dohány utcai zsinagóga épületegyüttese: Európa legnagyobb zsinagógájával együtt most már három magyarországi helyszín viselheti az Európai Örökség címet. Az épületegyüttes az integráció, az emlékezés és a párbeszéd szimbóluma – története sokat mond az európai együttműködésről és értékekről.

0 Vissza

baba1_1.jpgRégebben a csecsemők túlélésének egyik legfontosabb biztosítéka volt, mára az egyenlőség egyik legfontosabb szimbóluma. Az állam praktikus ajándéka, amit senki nem vált pénzre. A kismamák évről évre izgatottan várják, hogy mit rejt az aktuális évi összeállítás: bemutatjuk a finn babadobozt és babakelengyét.

0 Vissza

konyvek.jpegEbben a sorozatunkban egy-egy ország öt legfontosabb – vagy mindenképpen elolvasásra érdemes – könyvét mutatjuk be. A kezdeményezés szándékosan provokatív, hiszen az öt „legjobb” könyv mindenkinek mást és mást jelent. Célunk egy olyan lista összeállítása az ország szerzőinek könyveiből, amelyek közelebb viszik az olvasót az adott ország kultúrájának és embereinek megismeréséhez, amelyek sokat mondanak az ország lakóiról, történelméről. Természetesen minden ilyen lista szubjektív, de ez is a célja – vitassátok, egészítsétek ki saját ötleteitekkel, kedvenceitekkel, ajánljatok további könyveket!

0 Vissza

lumiere.jpgMárciusban két témát, a női egyenjogúságot és az európai kulturális örökséget járjuk körbe vendégeinkkel. Az Európai Unió támogatja a férfiak és nők közötti egyenlőséget, feladatának tekinve az egyenlőtlenségek megszüntetését. „Hogy vagy?” című talkshow-nkban Jakupcsek Gabriellával, Réz Annával és Skrabski Fruzsinával beszélgetünk a témáról. Lumière Filmklubunkban ezúttal egy igazi filmtörténeti kuriózumot vetítünk. Egy francia dokumentumfilmből megismerhetjük filmklubunk névadói, a Lumière testvérek munkásságát – amely egyébként az európai kulturális örökség része. Egy csésze Európa sorozatunkban pedig – Szent Patrik nap alkalmából – ezúttal Írország úti célunk.

0 Vissza

oscar_cov.jpgMindjárt itt a filmvilág egyik legjobban várt eseménye, az Oscar-díjak átadása, és ismét nyomós érvek szólnak a hosszú vasárnap éjszaka mellett. Enyedi Ildikó Testről és lélekről című filmje ugyanis a legjobb idegen nyelvű film kategóriájában versenyez, és Mária és Endre szerelmi története erősen aranyszobor-esélyes. Szerencsére az európai filmművészet folyamatosan ontja a jobbnál jobb alkotásokat, így ebben az évben is számos művész produkciójáért  szoríthatunk. Ahogy a korábbi években is, most is összeszedtük a legjelentősebb európai szálakat az Oscar-gálán.

0 Vissza

tarsadalmi_vallalkozasok_1.jpgFebruár 14-én az Európa Pont vendégei olyan vállalkozások képviselői voltak, akik valamilyen társadalmilag hasznos célért dolgoznak, mégsem alapítványi vagy önkéntes formában teszik ezt. A Magyarországon még kevésbé ismert társadalmi vállalkozások úgy szolgálják a társadalom számára hasznos ügyeket, hogy alapítóik nem Teréz anyaként élnek, hanem működő, profitorientált és jövedelmező vállalkozást vezetnek.

A társadalmi vállalkozások az ún. szociális gazdaság fontos szereplői. Számukat, méretüket, tevékenységi területüket, illetve tapasztalataikat tekintve nagyon sokfélék lehetnek. Abban azonban mind megegyeznek, hogy hosszú távon fenntartható megoldásokat igyekeznek nyújtani a legégetőbb társadalmi problémákra. A „Támogass tudatosan!” elnevezésű programunk három vendége, Bombera Krisztina (CauseArt Platform), Kovács Imola (NESsT) és Lipták Orsi (HellóAnyu) az általános gondolkodástól kissé elszakadva vállalkozási formában foglalkoznak társadalmilag fontos ügyekkel, vagy éppen az ilyen szervezetek tevékenységét támogatják.

tarsadalmi_vallalkozasok_2.jpg

Bombera Krisztina
, a CauseArt Platform egyik vezetője nagyvállalatoknak is végzett munkáját régóta önkéntes tevékenységekkel egészíti ki. Fontos számára, hogy visszaadjon a közösségnek abból, amit a maga munkájával elért, és ehhez felhasználja ismertségét is. Alapítótársával, az Egyesült Államokban élő Bondor Gabriellával közösen jött az ötlet, hogy akár össze is lehetne kötni a jó ügyeket a nagyvállalatok marketingtevékenységével, és olyan reklámhordozókat alkotni, amelyek nem csak a céges logót, hanem mellette egy jó ügy vagy társadalmi csoport üzenetét is hordozzák. És persze emellett jól is néznek ki, divatosak – utcára is simán felvehetők vagy jól mutatnak az íróasztalon. A „kúlság” fontos szempont a fiatalok eléréséhez, akiket a nagy médiazajban a fontos ügyekkel is egyre nehezebben lehet egyéb kampányokkal megtalálni.

tarsadalmi_vallalkozasok_3.jpg

Bombera Krisztina véleménye szerint a társadalmi vállalkozások új utat nyitnak a jelenlegi szociális térben: egyrészt el kell fogadni, hogy fontos ügyekért is lehet úgy dolgozni, hogy közben profitot termel a cég, amit részben megélhetésre, de nem meggazdagodásra fordítanak a tulajdonosok. Ez olyan win-win szituációt eredményez, amivel senki sem jár rosszul: ezek a cégek így nem önkénteseket, hanem versenyképes fizetésért dolgozó, jól képzett munkavállalókat alkalmazhatnak. A piaci viszonyokhoz kell alkalmazkodni a tevékenység megválasztásával is: csak az olyan társadalmi vállalkozások fenntarthatók, amelyek társadalmi küldetésükkel valódi piaci igényt szolgálnak ki.

A társadalmi vállalkozások még egy fontos szerepet betöltenek: megváltoztathatják azt az általánosan bevett gyakorlatot, hogy egy fontos ügyért dolgozó szervezet kizárólag pályázatokból vagy az SZJA 1%-okokból tartsa fenn magát. Krisztina az egyszázalékos rendszert két oldalról is károsnak látja: egyrészt az emberek lelkiismeretét túlságosan megnyugtatja ez a felajánlás, és sok esetben nem fordítanak többet szociális célokra. Másrészt az alapítványok, szervezetek jelentős hányada csak az egyszázalékos kampányra koncentrál, és ebben ki is merül a „fundraising”, tehát a működési források megszerzésére irányuló tevékenységük. Pedig lényeges lenne, hogy a nagyobb közösségek számára hasznos ügyekért dolgozó szervezetek több lábon álljanak – ezt szerinte többek között a társadalmi vállalkozási forma biztosíthatja.

tarsadalmi_vallalkozasok_6.jpg

Kovács Imola, a NESsT budapesti irodájának képviselője a szociális gazdaság fejlesztéséről beszélt. A nemzetközi szervezet személyre szabott finanszírozást és képzést kínál induló vagy már működő, növekvő társadalmi vállalkozásoknak. Az ilyen cégeknek általában nagy szükségük van a pénzügyi támogatás mellett a NESsT által nyújtott üzletfejlesztési tréningekre is. A társadalmi cégek alapítóit általában inkább a jó cél, mint a mélyreható vállalkozási ismeretek jellemzik, pedig a fenntarthatóság miatt fontos, hogy a társadalmi és az üzleti célok egyensúlyban legyenek – profitot kell elérni ahhoz, hogy azt a kitűzött társadalmi célokra felhasználhassák. Imola szerint akár versenyelőnyt is jelenthet egy jó ügy szolgálata a cég számára, bár a magyar piac árérzékenysége miatt itthon a fenntarthatósághoz általában nem elég a társadalmi cél. Mindenképpen szükséges, hogy az adott vállalkozás rátaláljon a megfelelő piaci igényre is, amelyet kielégíthet.

A társadalmi vállalkozások akár már működő vállalkozások átalakításából is létrejöhetnek, átválthatnak ilyen működési formára. A támogatott cégeket a NESsT az ötlet életképessége, az ötletgazda motivációja, képességei, illetve a piaci viszonyokhoz mutatott rugalmassága alapján választja ki, pályázati formában. A vállalkozást olyan platformhoz segítik, ahol megismerheti a többi hasonló céget, és emellett potenciális befektetőkkel is összekötik. Az információcsere és támogatás, bevonható tőke és a megszerzett üzletfejlesztési tudás együtt nagy segítség a vállalkozás elindításában és fenntartásában, vagy a már működő cég terjeszkedésében, portfoliója kibővítésében.

tarsadalmi_vallalkozasok_5.jpg

Lipták Orsi, a HellóAnyu alapítója szintén többek között a NESsT támogatásával tudott elindulni azon a hosszú úton, amely végén az ötletéből vállalkozás született. A 2015-ben megnyitott közösségi tér és ökokávézó egy újabb út elejét jelentette. Orsi ötlete személyes indíttatásból adódott: szeretett volna egy olyan közösségi teret kialakítani, ahol a kisgyerekes anyukák kiszabadulhatnak a bezártságból, találkozhatnak egymással, megbeszéléseket szervezhetnek, kulturális eseményeken vagy képzéseken vehetnek részt – akár gyerekeikkel együtt is.

A baba- és mamabarát ökokávézó megvalósítása az erős küldetéstudat mellett nem lett volna lehetséges külső támogatás nélkül. A NESsT-től induláskor egyéves, később 1+1+1 éves szakmai támogatást kaptak, aminek eredményeképpen üzletfejlesztési ismereteket és tőkét is tudtak szerezni. Ezt egészítette ki többek között a Norvég Civil Támogatási Alap és egy bank támogatása, illetve több céggel is „kreatív barter megállapodást” sikerült kötniük, a többi önkéntes munkából és adományokból jött össze. A nyitást megelőző, buktatókkal teli éveket Orsi tudatos tervezéssel, mérföldköveket kitűzve vészelte át, és sikeresen vette az akadályokat. Az eredeti koncepció kapcsán nem kötött kompromisszumot, a kezdeti vízió megvalósult, mivel az egy valós társadalmi igényt szolgál ki, de annak formája sokat formálódott az évek során, a piaci viszonyok ismerete tükrében.

Orsi szerint azzal, hogy a HellóAnyu társadalmi vállalkozásként indult és működik most, közel három év után tart ott, ahol egy „rendes” kávézó a megnyitáskor. A kezdeti kölcsönök visszafizetése, a helyszín részleges átalakítása és az alkalmazottak méltányos jövedelmezésének biztosítása került az idei tervek közé. Ezek után válhat a HellóAnyu egy minden értelemben „működő céggé”, ami saját lábon termel annyi profitot, amivel szolgálja az eredeti célját, vagyis hogy Budapestet élhetővé tegye a kisgyerekes anyukák számára.

A három szervezet tevékenysége jó példa arra, hogy többféle lehetőség nyitva áll a közösséget szolgáló jó ötletek megvalósítására, és ezekhez nemcsak önkéntes és alapítványi formát választhatnak a vállalkozó szellemű ötletgazdák. Elhivatottság persze mindenképpen kell a megvalósításhoz, de az ötletből önfenntartó, megélhetést biztosító vállalkozás is lehet, úgy, hogy közben mégis közösségi értéket teremt.

Képek forrása: CauseArt Platform; NESsT; HellóAnyu

---

Az Európa Pont az Európai Bizottság információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.

Olvasd el többi bejegyzésünket, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon és gyere el ingyenes programjainkra!

0 Vissza

vendegc.pngAz Európai Unió hosszú ideje a világ első számú turisztikai célpontja: az elmúlt években évente közel félmilliárd fő érkezett az EU országaiba, ami világszinten a turistaforgalom több mint 40%-át jelentette. Ez a szám legnagyobb részben az „EU-belföldi” turistáknak köszönhető: az utazók jelentős része valamelyik másik uniós országból érkezett. Egyes becslések szerint a turizmus és a kapcsolódó ágazatok az EU teljes GDP-jének tizedét is kiteszik, és több mint 12 millió embernek adnak megélhetést. A 2008-as világválság és az azt követő izlandi vulkánkitörés miatt jelentősen megcsappantak a terület bevételei, mára azonban visszaállt a trend, és a – külső és belső – turisták száma folyamatosan nő az EU tagállamaiban. Az idegenforgalom a kereskedelem / értékesítés és az építőipar után a harmadik legnagyobb társadalmi-gazdasági terület az EU-ban.

Miről mesélnek a vendégéjszakák?

Az eltöltött vendégéjszakák sokat mondanak arról, mennyire népszerű az adott ország a turisták között, ugyanakkor természetesen egy nagyobb ország, hatalmas területtel és lakossággal nyilván több vendéget tud fogadni, mint egy kisebb. Éppen ezért nem az abszolút vendégéjszakák alapján rangsoroltuk az országokat, hanem relatív nagyságukhoz mértük: lakosságarányosan néztük meg, hogy évente hány vendégéjszakát töltenek el turisták egy-egy ország hoteljeiben, vakációs szállásain és kempingjeiben.

Érdekes azt is megnézni, hogy a vendégéjszakák mennyiben származnak belföldi turistáktól. Több kisebb, népszerű turisztikai célpont főleg a külföldi turistákból él, ugyanakkor Olaszországban például a turisták fele országon belülről jött 2017-ben, Franciaországban is közel kétharmadrészt helyi turisták állnak a forgalom mögött, Németországban pedig a turisták 20%-a jött csak külföldről tavaly. Jó böngészést (nagyobb méretben a képre, vagy ide kattintva nézhető a kép)! :-)

vendeg.png


Csak a vendégéjszakák számát nézve egyébként sok meglepetés valószínűleg nem ér senkit, ha megnézi, mely európai országok vonzzák a legtöbb turistát: 2017-ben 471 millió vendégéjszakával Spanyolország volt a legnépszerűbb, őket Franciaország követte (431 millió vendégéjszakával), majd Olaszország (425 millió) és Németország (400 millió vendégéjszaka / év).

---
Az Európa Pont az Európai Bizottság információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.

Olvasd el többi bejegyzésünket, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon és gyere el ingyenes programjainkra!

0 Vissza