kulturalis_orokseg_eve_01.jpg„Örökségünk: a múlt és a jövő találkozása” – így hangzik 2018 szlogenje. Az EU 1983-ban vezette be a tematikus éveket azzal a céllal, hogy egy adott területre, kérdésre felhívja a figyelmet, és párbeszédet ösztönözzön az adott témával kapcsolatban. Idén a kulturális örökség európai évét tartjuk Európa-szerte, aminek középpontjában a kulturális események és az oktatás állnak. Az év során számos uniós szintű ünnepségen, több ezer tagállami, regionális és helyi rendezvényen vehetünk részt.

A kulturális örökség európai évének fő célja, hogy felhívja a figyelmet Európa történelmi múltjára, értékeire, a kulturális örökség kínálta lehetőségekre, amelyek mind fontos alapját jelentik az európai identitásnak. Az év során az EU kiemelten népszerűsíti a kulturális sokszínűséget, a párbeszédet a különböző kultúrák között. A rendezvénysorozattal az Unió leginkább arra világít rá, hogy Európa minket körülvevő gazdag kulturális örökségével foglalkozni fontos, érdemes, és nem kevésbé érdekes. Európai kulturális örökségünk közé tartoznak épületek, városképek, emlékművek, könyvek, régészeti leletek ugyanúgy, mint a tájak, állat- és növényvilág, a hagyományok, nyelvek, szakmák, tudás és készségek, és már a digitális tartalmak is. Európában található 453 bejegyzett világörökségi helyszín, ami az UNESCO listáján szereplő helyszínek csaknem fele.


Európa kulturális örökségének védelme eddig is hangsúlyos volt az EU-ban. Az azonos nevű civil szervezet 1963 óta Europa Nostra díjjal (az Európai Unió Kulturális Öröksége Díjával) jutalmazza a kiemelkedő örökségvédelmi projekteket – legyen az megóvás, felújítás vagy épp tudatosítás.

A kulturális örökség európai évének eseményei minden európai polgárhoz szólnak, de különösen koncentrálnak a gyerekekre és a fiatalokra, a kultúrát őrző és örökségvédő helyi közösségekre, illetve azokat is szeretnék bevonni, akik egyébként aránylag ritkán kerülnek kapcsolatba a kultúrával.

kulturalis_orokseg_eve_02.jpg

Erre a jelek szerint igény is mutatkozik: egy 2017-es felmérés szerint Európában – és ezen belül Magyarországon is – az emberek 80 százaléka fontosnak tartja a kulturális örökséget mind saját maga, mind a szűkebb és tágabb környezete, a települése, régiója, országa és egész Európa szempontjából. Egyértelmű társadalmi haszna mellett gazdaságilag is nagyon jelentős a terület, mivel az EU-ban közel 8 millióan dolgoznak közvetve a kulturális örökséghez kapcsolódó ágazatokban.


Az európai programsorozat már 2017 decemberében elindult, a hivatalos megnyitót Magyarországon a magyar kultúra napján tartották. Az évad során 28 ország 7840 rendezvénye közül válogathatunk – ilyen gazdag kínálatból nagyon nehéz választani, de kiemelünk pár különlegesebbet. Februárban indul az „UNESCO zene városában”, az olaszországi Pesaróban egy Rossini-ünnepségsorozat a zeneszerző halálának 150. évfordulója alkalmából. Március 22-én Bécsben, 23. és 26. között Kőszegen és 27-én Budapesten közös osztrák-magyar kultúraközvetítő konferenciára kerül sor.  Május 1-jén együtt táncol Európa Beethoven Örömódájára száz különböző helyszínen; május 21-én tartják a Natura 2000 természeti örökségi napot, kiemelve a természetvédelem fontosságát. Október 15-én Lyonban kerül sor az Európai Film Fórum eseményére a Lumière filmfesztivál során, november 1. és 6. között pedig az amatőr rövidfilmek kerülnek fókuszba a görögországi Igoumenitsában. Az év záróeseményét 2018. december 11-én rendezik Bécsben.

kulturalis_orokseg_eve_03.jpg

A magyarországi programok között a kezdeményezés honlapján található eseménynaptárban böngészhetünk, ahol találhatunk helytörténeti és szavalóversenyeket, nemzetközi szellemi kulturális örökség találkozót, gyerekfesztivált, nyáresti koncerteket, Liszt-hetet, szüreti fesztivált és egyéb izgalmas rendezvényeket.

Érdemes tehát elmerülni a széles kulturális kínálatban, és minél többet megismerni Európa különleges szellemi és tárgyi örökségei közül, hiszen ettől mi is csak gazdagabbak leszünk. Kultúrára fel! :-)

Képek forrása: Kulturális örökség európai éve honlapja

---

Az Európa Pont az Európai Bizottság információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként
 tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.

Olvasd el többi bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon és gyere el ingyenes programjainkra!

0 Vissza

kulinaris_horror_index.jpgMinden országnak megvan az olyan hagyományos, helyben népszerű nemzeti étele, amely az adott területen kívül minimum kétes elfogadottságú – mert bizarrnak, sőt néha emberi fogyasztásra alkalmatlannak tűnik. Egy kicsit ilyen a mi zsíros kenyerünk is – amikor egy-egy erasmusos buliban magyar oldalról elő- vagy akárcsak szóba kerül, nehéz bármilyen nyelven elmagyarázni, hogy egyáltalán nem borzasztó, sőt, lilahagymával az egyszerű étkek egyik legnagyobb királya. (Ugyanakkor már az étel nevének lefordítása is komoly kihívás elé állíthatja az elbeszélőt.)

Most ilyen, más nemzetek számára meghökkentő hagyományos ételekből mutatunk be egy kiadós ebédre valót – írjátok meg, ha ismertek még hasonlót! :-)

kulinaris_horror_01.jpg

Surströmming (erjesztett hering, Svédország)

Kezdjük egy északi finomsággal, a svédek egyik ételkülönlegességével, a surströmminggel, az erjesztett heringgel. Az étel gyakorlatilag rothadt halhús, amelyet kifogás után jó pár hónapig rohadni hagynak. Sokak szerint a világ legbüdösebb étele, penetráns szaga miatt maguk a svédek is a szabadtéri kóstolást és fogyasztást ajánlják. Elkészítésének több száz éves hagyománya van, fogyasztása akkor terjedt el, amikor az északi népek az akkoriban nagyon drága só helyett más tartósítási módszerrel raktároztak el ételt az ínségesebb időkre. Ma már konzervben árulják, amelyben tovább erjed az étel, ezért a dobozok jellegzetesen felpuffadnak és egy idő után fel is robbanhatnak – ezért is tiltják, hogy repülőre vigyék az utasok. Íze nagyon intenzív, sós és savanyú egyszerre, állítólag szendvicsként, vékony, megvajazott kenyérbe téve, főtt krumplival és hagymával a legélvezetesebb – de csakis a szabadban.

kulinaris_horror_02.jpg

Tripice (pacalleves, Horvátország)

A pacaltól mint alapanyagtól sokan viszolyognak: az ember sok jóval ízletesebb részét is elkészítheti a marhának, mint a tisztára mosott gyomrát. Bármennyire is visszatetsző sokaknak, a pacal egész Dél-Európában népszerű. A belőle készült leves török hatásra terjedt el a Balkánon, Romániától Horvátországig előszeretettel fogyasztják így. A horvát recept mindig tartalmaz hagymát, fokhagymát és szalonnát a marhabendőn kívül, amit valamilyen zöldséges alaplével, gyakran paprikásan vagy paradicsomosan, krumplival és sajttal megszórva készítenek el.

kulinaris_horror_03.jpg

Criadillas (sült bikahere, Spanyolország)


Bikahere. Hol máshol lehet kedvelt étel, mint Spanyolországban, ahol számos hagyomány kapcsolódik a bikákhoz. A gasztronómiában is kiemelt szerepet játszik: a spanyolok az állat szinte minden porcikáját elfogyasztják a farkától a herééig. A criadillast állítólag a legnagyobb spanyol uralkodók is előszeretettel ették – a régi hiedelem szerint ugyanis kiváló gyógyszer impotencia ellen. Valójában nemcsak a bika-, de a borjú- és a sertéshere fogyasztásának van is hagyománya van a spanyoloknál, a fogást gourmet éttermek étlapjain is megtalálhatjuk. Állagra krémes, íze egyesek szerint sima csirkehúsra, más szerint a májra hasonlít. Ha kipróbálnátok, íme egy jól dokumentált recept magyarul. Aki kóstolta, ossza meg!

kulinaris_horror_04.jpg

Casu marzu (nyüves sajt, Olaszország)

A híres-hírhedt nyüves juhsajt Szardíniáról származik: nagyon finom krémességét és elrettentő erejét annak köszönheti, hogy élő kis légylárvák (sajtkukacok) rágják át magukat rajta, a sajtban egy speciális váladékot maguk mögött hagyva, amely édeskés ízt is ad a sajtnak. Akkor fogyasztják, amikor még lárvák lakják, éppen ezért közegészségügyi okokból hivatalos forgalomba nem kerülhet, de a helyiek így is örömmel eszik már évszázadok óta.

kulinaris_horror_05.jpg

Sült vér (Magyarország)

Disznóvágásokon szinte elmaradhatatlan fogás – általában reggelire – a levágott sertés véréből készített sült finomság. Jó sok hagymával készül, a már alvadt vért sütik meg és ízesítik különböző fűszerekkel, majoránnával, borssal. Alapanyagként nemcsak a malac jöhet szóba. A sült vérnek nemcsak Magyarországon vagy hagyománya, Hrabal sörgyári capricciójából tudhatjuk, hogy Csehországban is szívesen fogyasztják, de Európa számos más országában is jellemző. Ki kóstolta már? :-)

(A képen Magyarországon a legnagyobb adagszámban egyben elkészített sült vér Kakucson.)  

A képek forrása: surssurströmming, triplice(1), tripice(2), criadillas, casu marzu, sült vér

-----

Az Európa Pont az Európai Bizottság információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.

Olvasd el többi bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon és gyere el ingyenes programjainkra!

varos_videk_1.jpgA városok évszázadok óta a fejlődés legfontosabb színterei: a vidéki területeknél fejlettebb infrastruktúrával, kulturális, oktatási, egészségügyi tudományos és gazdasági központokként vonzzák a lakosságot, akik a vidéki életmódot gyakran váltják városira. Jelenleg az európai lakosság közel háromnegyede él városi területeken (nagyvárosokban, városokban vagy külvárosi területeken), míg az 1950-es években még a fele-fele arány volt jellemző. Ez a trend – világszinten is – folyamatosan nő.

varos_videk_2.jpg


Egy városban mindig szélesebb lehetőségek állnak rendelkezésre munkavállalás vagy fogyasztás szempontjából, ugyanakkor ennek az életformának megvan a hátulütője is. A bűnözés, a társadalmi egyenlőtlenségek, a megélhetés és a lakhatás magasabb költségei vagy a környezetszennyezés fokozottabban vannak jelen a városokban, mint a vidéki területeken. A fenntarthatóság kiemelt szempont lett a XX. század városfejlesztéseinél, amit kiemelten támogat az EU is eszközeivel.

Az alábbiakban pillanatképet mutatunk a városi életforma elterjedtségéről az egyes tagállamokban. Érdekes, hogy a két végpontot két kisebb állam jelenti: míg Máltán szinte a teljes lakosság városokban él, addig Luxemburgban igen jellemző a városi élettől távolabbi, vidéki életforma. Jó bogarászást! :-) (A kép kattintásra megnő)

varos_videk_infografika.png


Forrás és további információ a városi életformáról, kapcsolódó felmérésekről és összefüggésekről:
Urban Europe

Az EU-s fővárosokról egy nagyon érdekes interaktív összeállítást készített az Eurostat: My capital in a bubble

---

Az Európa Pont az Európai Bizottság információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.

Olvasd el többi bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon és gyere el ingyenes programjainkra!

0 Vissza

akadalym1_1.pngA fogyatékkal élők érvényesülését a mindennapi életben még fizikai és mentális korlátok akadályozzák, de a helyzet sokat javult az utóbbi években. Köszönhető ez például olyan kezdeményezéseknek, amelyek kapcsolódást és találkozási lehetőséget teremtenek köztük és azok közt, akik nem élnek hasonló nehézségekkel. Lehet ez közös edzés a Margitszigeten, kerekesszékes szépségverseny, szemléletformáló előadás felnőtteknek vagy óvodásoknak: ezek mind nagy hatással vannak arra, hogy a jövő Magyarországán akadálymentesebb legyen az élet – mind az emberek fejében, mind a valóságban. Pásztory Dóri paralimpikonnal, Gusztos Péterrel, a Suhanj! Alapítvány vezetőjével és Kazány Tiborral, a Spinner kerekesszékes szépségverseny alapítójával McMenemy Márk beszélgetett januári programunkon.

akadalym2.pngPásztory Dóri kétszeres paralimpiai bajnok úszó, újságíró jelenleg Londonban él főállású anyukaként. Ahogy ő fogalmaz: valószínűleg kétszer állt sorba, amikor az önbizalmat osztogatták – többek között ennek, és családja pozitív hozzáállásának és eltökéltségének is köszönheti azt, hogy ilyen sikereket tudott elérni és másokat is tud támogatni.

Sportolókarrierje mellett és után számos fórumon igyekszik tenni azért, hogy erősítse a nyitottságot és elfogadást az emberekben, hogy le tudják küzdeni előítéleteiket – merjenek kérdezni és legyenek nyitottak a tőlük különbözőkre. Fontosnak tartja az inkluzív oktatást, és azt, hogy az óvodások a rájuk jellemző nyitottságot és előítéletmentességet meg tudják tartani. A Gondolkodj egészségesen programmal rengeteg óvodában járt, válaszolt a gyerekek kérdéseire, akik pár perc érdeklődés után teljesen felülemelkednek azon, hogy Dóri öt ujjal éli az életét. Véleménye szerint, ha a gyerekeknek lehetőségük van a világ sokszínűségét megtapasztalni, akkor sokkal kevesebb dologra fognak gyanakodva, előítéletekkel tekinteni, sokkal elfogadóbbak és toleránsabbak tudnak maradni. Szerinte ebben kulcsfontosságú a befogadó közösségek szerepe.

Dóri nagyon hisz a kis közösségek erejében: saját londoni tapasztalata mutatja, hogy mennyi előítéletét tudja maga is legyőzni, ha valamilyen közös cél vagy élethelyzet tőle nagyon különböző – más vallású vagy beállítottságú – szülővel hozza össze. Magyarországon szerinte az aktív civil szférának köszönhető, hogy a fogyatékkal élők helyzete sokat javult az utóbbi időben. A hatalmas tettvággyal rendelkező, kreatív itthoni civil szervezetek – amilyen például a Suhanj! Alapítvány is (amelynek ő is önkéntese) – rengeteget tesznek értük.

akadalym3_1.pngGusztos Péter 2010 óta a Suhanj! Alapítvány vezetője, amelynek legfontosabb célja a látás-, értelmi vagy mozgássérült gyermekek és családjuk bevonása a tömegsportba. Számos figyelemfelhívó és szemléletformáló kampányt vezetnek a fogyatékkal élőket sújtó előítéletekkel szemben, és nemrégiben Magyarországon teljesen egyedülálló, látás- és mozgássérülteknek egyaránt akadálymentesített, épek számára is látogatható integratív fitnesztermet nyitottak.

Egyetért Dórival abban, hogy az előítéletek forrása sokszor az információhiány – ezért nagyon fontosnak tartja, hogy alkalmat teremtsenek a találkozásra, hogy a különböző emberek egymással kapcsolatba léphessenek, beszélgethessenek. Találkozás és személyes tapasztalat nélkül ugyanis az emberek nem tudják, hogyan viszonyuljanak a mássághoz, az ilyen szituációktól inkább tartanak, és távol is tartják magukat tőlük. Ilyen találkozás lehet például az, amikor egy-egy edzésen vagy versenyen ép önkéntesek támogatják fogyatékkal élő társaikat az edzésben, de ilyen teljesen akadálymentesített fitnesztermük is, amely látogatói teljesen vegyesen kerülnek ki épek és fogyatékkal élők közül.

Kezdeményezésüket egyre inkább felkarolják futóversenyek és cégek – marketingértéke lett annak, ha valaki ilyen kezdeményezést támogat. Ez persze alapvetően jó, és ennek is köszönhető, hogy az utóbbi évben sokat javult a csoport társadalmi reprezentációja – egyre inkább teret kapnak a fogyatékkal élők a médiában és a közéletben.

akadalym4.pngAz est harmadik vendége, Kazány Tibor 2002-ben kényszerült kerekesszékbe egy baleset után. Előtte is vállalkozóként dolgozott, ma pedig saját fejlesztésű kerekesszéket forgalmaz, amelyet a klasszikus, több tízkilós modellek könnyű és könnyen használható alternatívájaként fejlesztett ki. Magyar Termék Nagydíjat nyert kerekesszékei aktív életet és valódi mobilitást tesznek lehetővé – emellett nagyon vagányak és önbizalmat adnak használóiknak.

Másik fontos kezdeményezése a Miss Spinner kerekesszékes szépségverseny, amely ismét csak kapcsolódási pontot jelent mozgássérültek és épek között – a verseny küldetése, hogy bebizonyítsa, hogy kerekesszékes lányok is lehetnek akár divatcégek reklámarcai. A versenyt 2017-ben már negyedszerre rendezték meg, és a média egyre nagyobb figyelme övezi, amely jót tesz az ügynek – hogy a lányokat „ne csak azért nézzék meg, mert kerekesszékben ülnek”. A kerekesszékeseknek nem sajnálatra van szükségük, hanem elfogadásra – ő is nagyon fontosnak tartja, hogy a gyerekeknek már az óvodában, iskolában mutassuk meg, hogy sokan élnek másképpen, mégis ugyanolyan emberek, mint ők.

A fogyatékkal élők integrációját sokféleképpen lehet támogatni. Számos civil szervezethez lehet önkéntesként csatlakozni és munkával segíteni őket, de pénzügyi támogatás is mindig jól jön. Az SZJA 1%-a is minden évben sokat jelent a mindig forráshiánnyal küzdő NGO-knak, de már egy Facebook megosztás is hírét viheti kezdeményezésüknek. Elsősorban azonban nyitottság kell és elfogadás – a többi már jön magától, hogy fejben is akadálymentesítsünk.

Képek forrása: Capabilitychannel, Suhanj!

---

Az Európa Pont az Európai Bizottság információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.

Olvasd el többi
 bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon és gyere el ingyenes programjainkra!

0 Vissza

bg3.jpg2018. január elsejétől Bulgária vette át a tagállamokat képviselő Európai Unió Tanácsának vezetését Észtországtól, mostantól fél éven át irányítja elnökként az intézmény munkáját. Ez az első alkalom, hogy Szófia tölti be ezt a tisztséget, 11 évvel az ország uniós csatlakozása után kerül erre sor. Az elnökség január 11-i hivatalos megnyitóján elhangzott: az elkövetkező hat hónapban Bulgária elnökként elsősorban Európa és a fiatalok jövőjére, a Nyugat-Balkánra, a biztonságra és stabilitásra, valamint a digitális gazdaságra összpontosít majd.

0 Vissza

1ajanlo1.jpgÉv eleji programjainkban azok a kezdeményezések kerülnek fókuszba, amelyek valamilyen társadalmi vállalkozás keretében a mindennapok nehézségeire, kihívásaira adnak fenntartható választ – erről szól február közepén a „TTT – Támogass tudatosan!” című rendezvényünk. Lumière filmklubunkban vetítjük az utóbbi évek egyik legizgalmasabb animációs filmjét, A Vörös teknőst és a díjat díjra halmozó A négyzet című Ruben Östlund filmet is, amely legutóbb épp az Európai Filmakadémia díjátadóján tarolt. Elutazunk még egy csésze erejéig 2018 holland, pontosabban fríz kulturális fővárosába, Leeuwardenbe is, és Bérczesi Robival is beszélgetünk, aki koncertet ad nálunk február végén. Lesz miért beugrani hozzánk idén is, mutatjuk a részleteket.

1ajanlo2_jpg.pngJanuár közepén, 18-án, filmklubunkban A vörös teknőssel kezdünk, amelynek fontos magyar vonatkozása van: a francia-japán-belga koprodukcióban készült, 80 perces animációs film nagy részét ugyanis a kecskeméti rajzfilmstúdióban rajzolták. A filmet Michael Dudok de Wit Oscar-díjas holland rendező jegyzi, aki a világhírű, japán Ghibli animációs stúdiónál készítette az ember és a természet kapcsolatát középpontba állító filmjét. A vetítésen Gyárfás Dorka Varga Zoltánnal, a Budapesti Metropolitan Egyetem óraadójával beszélget a filmről.

1ajanlo3_jpg_png.jpg
Az Egy csésze Európa első idei estjén, január 23-án Hollandia felé vesszük az irányt: a célállomás a frízföldi Leeuwarden, Európa egyik kulturális fővárosa. Bemutatjuk Leeuwarden nevezetességeit, a kulturális évad programjait, és mesélünk arról is, miért itt tartják Hollandiában a legnagyobb virágpiacot, a legnagyobb marhavásárt és a Dominó-napot. A hely leghíresebb szülöttjéről, Mata Hariról is szó lesz. Az est díszvendége René van Hell, a Holland Királyság magyarországi nagykövete, az est műsorvezetője Szederkényi Olga újságíró. A rendezvény ingyenes, viszont regisztrációhoz kötött: regisztrálni az egycseszeeuropa@gmail.com címen lehet.

negyzet.JPG
Februári filmklubunk vetítésén, 8-án megtudhatjátok, melyik film vitte el a legtöbb Európai Filmdíjat 2017-ben (sajnos épp a másik nagy esélyes, az Enyedi Ildikó rendezte Testről és lélekről elől). A svéd-német-francia-dán koprodukcióban készült A négyzet című szatirikus dráma Cannes-ban Arany Pálmát nyert, az Európai Filmakadémia a legjobb vígjáték, forgatókönyv, rendezés és férfi főszereplő kategóriájában is díjazta – a film nagy valószínűséggel az Oscarért is jó eséllyel fut majd. Az esten vendégünk lesz Tímár Katalin, a Ludwig Múzeum kurátora.


1ajanlo5.jpgFebruár 14-re
egy nagyon izgalmas beszélgetést ajánlunk figyelmetekbe. A hazai társadalmi vállalkozásokról szóló talk show-nkban a CauseART Platform társalapítójával, Bombera Krisztinával, a fenntartható társadalmi vállalkozások fejlesztéséért felelős NESsT Magyarország képviselőjével, Kovács Imolával és a HellóAnyu! vezetőjével, Lipták Orsival beszélgetünk. A társadalmi vállalkozások mind olyan kezdeményezések, amelyek hosszútávon fenntartható megoldásokat igyekeznek nyújtani a legégetőbb szociális problémákra. Szó lesz többek közt arról, hogy miért éri meg ilyen vállalkozásokat indítani, hogyan lehet ezt megtenni, milyen tapasztalatokat gyűjtöttek és eredményeket értek el a korábbi években.


1ajanlo6.jpgFebruár 22-én zenés programra várunk benneteket: vendégünk lesz Bérczesi Robi zenész és dalszerző, akivel koncertje előtt többek között arról beszélgetünk majd, hogy milyen nehézségekkel néz szembe ma egy zeneszerző, amikor választ kell adnia az új kihívásokra, ugyanakkor hogyan tudja kihasználni a digitális kor által kínált lehetőségeket. Bérczesi Robi önálló projektje, az „Én meg az Ének” a dalszerző zenei munkásságának legfontosabb állomásait rögzíti és dolgozza fel. Az egyszálgitáros koncerten sorra kerülnek a Hiperkarma és a BioRoBoT legnagyobb slágerei, az előadó régebbi magyar számainak átdolgozásai, valamint kedvenc magyar népdalai is.

Az Európa Pont januári és februári programjainak részletes leírása az Európa Pont Facebook oldalán olvasható. Valamennyi program ingyenes, szeretettel várunk benneteket!

-----

Az Európa Pont az Európai Bizottság információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként 
tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.

Olvasd el többi bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon és gyere el ingyenes programjainkra!

0 Vissza

lamia1.pngAz Európa Pont Szaharov estjén a megszokott rendezvényeinktől eltérően minden egy kicsit más volt – és nemcsak a kivételes biztonsági átvilágítás miatt. Egy fiatal lány olyan borzalmakról beszélt, amelyeket elképzelni is nehéz, hallgatni is fáj – és ezek a borzalmak személyesen vele történtek meg. A közönség néma csöndben hallgatta, ahogy az Iszlám Állam (vagyis a Daesh) kegyetlenségeiről, családja és saját tragédiájáról beszélt. Az Európai Parlament emberi jogi díjával, a Szaharov-díjjal kitüntetett Lámia Adzsi Bassár volt a vendégünk, akivel Perger István, az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének képviseletvezető-helyettese beszélgetett.