pa1.jpgA kreatív és kulturális szektor az EU gazdaságának egyik legdinamikusabb ága, amely ösztönzi az innovációt, a növekedést és a munkahelyteremtést. Tavaly körülbelül 509 milliárd euró hozzáadott értéket termeltek GDP-ben, és több mint 12 millió munkahelyet biztosítottak. A hónapban ezt a területet járjuk körül programjainkkal: bemutatjuk a Kreatív Európa Programot, és Európa egyik kulturális fővárosába, Aarhusba is elutazunk – legalábbis gondolatban egy csésze ital erejéig. Az évad első színházi előadásában az Ernelláék Farkaséknál című darabot mutatjuk be, filmklubunkban pedig a LUX-díj hivatalos válogatásába került A remény másik oldala c. filmet vetítjük.

pa2.jpg

A hónap első programján, 7-én az uniós pályázatokhoz kaphatnak hasznos tanácsokat az érdeklődők: információs napunkon szó lesz a Kreatív Európa és az Európa a polgárokért programokról, azok céljairól és a legfontosabb változásokról. A programok magyarországi koordinátorainak segítségével bemutatjuk a két program közös pályázati felületét és a regisztráció menetét is. A résztvevők megismerhetik a pályázatbeadás folyamatát és pénzügyi hátterét, valamint nyertes projekteket is. A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött (regisztracio@eu.hu).

pa3.png

November 14-én egy izgalmas színházi előadásra várunk benneteket: színpadunkon Hajdu Szabolcs Ernelláék Farkaséknál című darabját láthatjátok, amelynek filmváltozata több európai (Karlovy Vary, Cottbus) filmdíjat is elnyert. A film két lánytestvér (Ernella és Eszter) családjának történetét mutatja be egy váratlan látogatás keretében: régi és új konfliktusok törnek felszínre a két egymástól eltávolodott testvér közt a rövid, kényszerű együttélés során.

park_alle.JPG

Egy csésze Európa sorozatunk e havi estjén, 16-án, ezúttal Dániába vesszük az irányt: Szederkényi Olga és vendégei úti célja a dán Aarhus, az EU egyik idei kulturális fővárosa. Miközben megfejtjük, miért Aarhus a legidősebb és a legfiatalabb dán város is egyben, bemutatjuk a legizgalmasabb kulturális látnivalókat és Aarhus idei legjobb programjait, a dán gasztronómiába is belekóstolunk. Utánajárunk, miért a dán az egyik legboldogabb nép, miért szeretjük a dán filmeket, és szó lesz a „hygge” életérzésről is. A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött, jelentkezni november 2-ától lehet az egycseszeeuropa@gmail.com e-mail-címen.

pa4.png
A hónap utolsó programján, 21-én a Lux-díj egyik idei döntős (legjobb tíz közé került) filmjét nézhetitek meg nálunk, Aki Kaurismaki finn rendező legutóbbi alkotását A remény másik oldalát. A film a nagyon aktuális menekültkérdést dolgozza fel a finn vendéglős és a szír menekült nem mindennapi kapcsolatán keresztül – igazi kaurismakis eszközökkel. Kaurismaki a filmért az idei Berlinalén a legjobb rendezőnek járó Ezüst Medve díját hozhatta el. Vendégünk lesz az esten Bognár Péter, a LUX-díj döntőbizottságának magyar tagja, aki az est házigazdájával, Gyárfás Dorkával beszélget majd. A Lumière Filmklub kurátora Bujdosó Bori, újságíró.

Az Európa Pont novemberi programjainak részletes leírása az Európa Pont Facebook oldalán olvasható. Valamennyi program ingyenes, szeretettel várunk benneteket!

Képek forrása: pályázati információs nap: az esemény Facebook oldala; aarhusi utcakép: Visitaarhus.com; Ernelláék Farkaséknál: Bíró Márton / Port.hu; A remény másik oldala: port.hu

-----

Az Európa Pont az Európai Bizottság információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.

Olvasd el többi bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon és gyere el ingyenes programjainkra!

0 Vissza

eszt1.jpgJól pörgő startupvilág, digitális innovációk, mindent behálózó, világszínvonalú e-közigazgatás – ez is Észtország, de ennél sokkal több. Jó humorú, a világra nyitott, optimista emberek, akikkel könnyű barátságot kötni, akiket különleges szeretet fűz feketekenyerükhöz és a nagymamájuk káposztaföldjéhez is. Többek között ezekről is hallhattunk legutóbbi estünkön, amikor Szederkényi Olga és vendégei segítségével Észtországot fedeztük fel.

A természetközeli high-tech ország

eszt0.PNGAz est első vendége, Észtország Magyarországra akkreditált – egyébként hivatalát Bécsből ellátó – nagykövete, Rein Oidekivi nagy szeretettel mesélt hazájáról, a 2222 sziget és megszámlálhatatlan erdő országáról. A nagykövet is az egyik észt szigetről, a harmadik legnagyobbról, Muhuról származik, amely népszerű nyaralóhely az észtek körében, és többek között a helyi hímzésről és struccfarmjáról híres. Otthonából többek között az észtek kedvelt fekete kenyere, a rozs alapú leib hiányzik neki nagyon – természetesen szerettei, barátai, az észtországi fények, illatok, hangok mellett.

A nagykövet röviden beszélt országa elnökségi programjáról is, amely az egyensúly megteremtésére helyezi a hangsúlyt – egyensúlyra a közös európai kultúra és közös ügyek, valamint a tagállami kultúra és nemzeti érdekek közt; de ugyanígy a természettel való közvetlen kapcsolat és a legújabb technológiákra épülő életmód közt. Rein Oidekivi szerint az elnökség hatalmas megtiszteltetés és egyben lehetőség, hogy Észtország európai szinten képviseljen valamit, amiben nagyon erős: például hogy a digitális innovációk, e-közigazgatás területén támogassa a közösséget.

Az észt nyelv – csakúgy, mint a finn – a magyarral rokon, de ez kimerül kb. 7-800 közös gyökerű szóban. A hagyományosan ismert hasonló szópárok mellett (pl. hal / kala) két érdekes – persze nem komoly – példa is jelképezi távoli rokonságunk: a gumimatrac és a kézigránát is nagyon hasonlóan szól észtül (kummi madrats és käsi granaat). Nemcsak az ország klímájáról, de az észtek hagyományos optimizmusáról is vall a nagykövet egyik kedvenc észt közmondása, amely szerint nincsen rossz idő – csak rossz öltözet. Búcsúzóul Oidekivi egyik kedvenc észt írójától, Karl Ristikivitől idézett: See, mis sa naeratades kinkisid / võib kunagi otsa saada / aga naeratus jääb; azaz az ajándék, amit mosollyal adsz, eltűnhet egy nap, de a mosoly mindig megmarad.

Legyen kenyér!

eszt2.jpgAz est második vendége szintén nagykövet volt, de ő Magyarországot képviselte Észtországban hosszú ideig: Jávorszky Béla két terminust töltött Tallinnban (illetve a három balti államban, közös akkreditációval), megszakítással 1991 és 2002 között. Mint elmondta, a kedves emberek és a városok szépsége egyből magával ragadta Észtországban. Itteni nagyköveti megbízatása hosszú időt ölelt fel, amely alatt hatalmas változáson ment át a kis balti állam. A hetvenes- nyolcvanas évek Észtországára „jég alatt alvó vérfolt”-ként hivatkozott, amelynek hatása még érződött 1991-es kinevezésekor is. Ekkor az ország még nagyon szürke volt, lepusztult állapotban – ez tükröződött az általános állapotokon, infrastruktúrán, de az emberek meggyötört lelkén is. Ekkor Magyarországot és a magyar embereket még „távoli nagy testvérként” kezelték, akik fontos kapcsot jelentettek Európa felé. Majd 2002-re, mikorra Észtország már sokkal fejlettebb, öntudatosabb nemzet képét mutatta, ez a vonal és Magyarország jelentősége az észtek számára jelentősen meggyengült.

Jávorszky Béla íróként és műfordítóként számos magyar és észt alkotást fordított észtről magyar nyelvre, legutóbb épp Viivi Luik Árnyékszínház című esszéregényét ültette át magyarra. A nagykövet mesélt észtországi magyar hatásokról, helyekről, például annak a patikának a történetéről, amelyet 1582-ben egy Pozsonyból elvándorolt magyar gyógyszerész, Burchard-Bélaváry János alapított. A Burchard-Bélaváry család az egyik első magyar gyógyszerészdinasztia, akik apáról fiúra örökítve a hivatást egészen 1911-ig működtették Tallinn központjában gyógyszertárukat.

Jávorszky Béla szerint az észtek sokban hasonlítanak közeli rokonaikra, a finnekre (Finnoszágban szintén dolgozott diplomataként), ugyanakkor szerinte az észtek sokkal nyitottabbak, könnyebb velük közeli kapcsolatba kerülni, mint a finnekkel; és a finnekkel ellentétben szerinte az észteknek remek a humorérzékük. Az észtek feketekenyér-szeretetéről vall az egyik kedvenc észt mondása is: az étkezést legtöbbször „Jätku leiba!” kívánsággal kezdik, amely nagyjából annyit jelent, hogy „legyen kenyér”.

Az erdei bogyók és a nagymama káposztaföldje

eszt3.jpgAz est utolsó vendége egy észt-magyar házaspár, Farkas József és felesége, Anne Kuldkepp voltak, akik még 1968-ban ismerkedtek meg az akkori „birodalmi fővárosban”, Moszkvában. Családjuk egy része ma Észtországban él, ők Magyarországon – de ha összejön a család szigetszentmiklósi házukban, akkor „ott magasabb az egy négyzetméterre jutó észtek száma, mint Észtországban”.

Farkas József szenvedélyesen mesélt második otthonáról, Észtországról, ahol az emberek szeretik szalonnaszagúvá pácolni magukat a füstös szaunában (suitsusaun), és akiknek különös örömet okoz átautózni a befagyott Balti-tengeren – még ha néha a jég be is szakad egy-egy autó alatt. Szerinte az észtek igazi gyűjtögető nemzet: nagyobb örömet nem tudunk okozni észt barátainknak, mint hogy elkísérjük őket az erdőbe mindenféle erdei bogyókat vagy gombákat szedni. Nagy csodálattal mesélt a mai modern észt építészetről is, amely a népművészetből merít. Egyik fiuk, Dénes képzőművész lett, aki nagy büszkeségükre 2013-ban Észtországot képviselte a velencei Biennálén.

Szó esett még az észtek hazaszeretetéről is, amelyet Farkas József szerint hétköznapi természetességgel élnek meg. Észtországhoz, az észt földhöz való ilyen ragaszkodásuk jól tükröződik az egyik legkedveltebb észt gyerekdalban is: Mulle meeldib Eestimaa / Saaremaa, Hiiumaa / Pärnumaa ja Raplamaa / vanaema kapsamaa. (Szeretem Észtországot / Saare földjét, Hiiu földjét / Pärnu földjét, Rapla földjét / a nagymama káposztaföldjét.)

A sorozat következő estjén, november 16-án Dániába utazunk majd képzeletben legalább egy csésze ital erejéig – várunk akkor is mindenkit szeretettel!

-----

Az Európa Pont az Európai Bizottság információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.

Olvasd el többi bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon és gyere el ingyenes programjainkra!

0 Vissza

internet_biztonsag_v5-01.png
Biztonságunk az online térben egyre fontosabb. Adataink védelméért az EU, de mi magunk is sokat tehetünk – erről is szól a kiberbiztonsági hónap.

A dolgok internete: hatalmas lehetőségek…

Nincs már távol az a jövő, amikor valamilyen online kommunikációra képes eszközzel, mindenféle papírozás nélkül egyszerűen intézhetünk minden egészségügyi szolgáltatással kapcsolatos ügyet, akár okostelefonról. Vagy amikor okos autóink maguktól tájékozódnak és önmagukat vezetik; amikor az energia- és közlekedési hálózataink, bankjaink és az állami szervezetek hálóba kapcsolva működnek, a mi kényelmünket szolgálva. Az 5G világa ez, amelyről nem is olyan régen mi is írtunk – az 5G számtalan, ma még talán nem is ismert lehetőséget nyújt majd számunkra a legmodernebb telekommunikációs technológia segítségével. Előrejelzések alapján 2020-ra a dolgok internetét (IoT) alkotó több tízmilliárd (!) eszköz fog csatlakozni az internethez.

…és hatalmas veszélyek

Ez ugyanakkor rengeteg kihívással, lehetséges biztonsági fenyegetéssel is jár – az adatok védelmét ebben a nagyon gyorsan fejlődő és változó térben, a kibervilágban is biztosítani kell. Ahogy egyre inkább használjuk a digitális technológia által nyújtott lehetőségeket, úgy vagyunk egyre inkább kitéve ezeknek a modern biztonsági támadásoknak. A kockázatok exponenciálisan növekednek. Az internet sötét oldala, a dark web – amiről szintén írtunk korábban – segíti ezeket az illegális akciókat, de nem kizárólagos forrása ezeknek. Magán- és állami szereplők egyaránt egyre több kísérletet tesznek az adatlopásra, a csalásra, sőt, akár a kormányzatok destabilizálására. Csupán 2016-ban naponta több mint 4 000 zsarolóvírusos támadásra került sor, az uniós vállalkozások 80 százaléka már legalább egyszer szembesült kiberbiztonsági eseménnyel. Egyes számítások alapján a kiberbűnözés gazdasági hatása csak az elmúlt négy évben ötszörösére nőtt, 2019-ig pedig ez az érték újból megnégyszereződhet. A zsarolóvírus-támadások terén különösen nagy növekedés tapasztalható, pusztán az elmúlt négy év során az ötszörösére emelkedett.

Uniós együttműködés a kiberbiztonság erősítésére

A kérdéssel tehát mindenképp foglalkozni kell. A kibertámadások nem ismernek határokat, országoktól teljesen függetlenül tarolnak mindenütt, ahol csak infokommunikációs megoldásokat használnak. Éppen ezért a felkészülést és a védekezést is célszerű egyesített erővel és együttműködéssel elősegíteni – ebben pedig élen jár Európa. Az online biztonságot számos uniós jogszabály védi és garantálja jelenleg is. Személyes adataink védelmét többek között a 2018 tavaszán hatályba lépő lépett általános adatvédelmi rendelet (GDPR) védi, amely számos helyen szigorít a személyes adatokat kezelő szolgáltatások szabályain. Szintén jelentős a hálózat- és információbiztonságról szóló irányelv (NIS), amely az eddigi önkéntes együttműködés helyett létrehozza az európai szintű együttműködés alapjait; meghatározza az alapvető szolgáltatásokat nyújtó (pl. energia, a közlekedés, az egészségügy és a pénzügy kritikus ágazatában működő) szereplők biztonsági kötelezettségeit minden tagállamban.

A legújabb javaslatok közt a Bizottság felvázolta egy közös európai uniós kiberbiztonsági ügynökség létrehozásának tervét is, amely a már működő Európai Uniós Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség (ENISA) továbbfejlesztésével jönne létre. Segítségével rendszeresen páneurópai gyakorlatokat tartanának, a fenyegetettséggel összefüggő információkat és tudást pedig eredményesebben tudnák megosztani a tagállamok. Szintén az uniós tervek között szerepel egy – az élelmiszer jelöléséhez hasonlóan működő – uniós kiberbiztonsági tanúsítási keretrendszer kialakítása. Ez garantálná a védjeggyel ellátott termékek és szolgáltatások biztonságosságát, eligazítva a felhasználókat a modern technológiai eszközök között.

„A kiberbiztonság mindannyiunk felelőssége. Várj, gondolkozz, csatlakozz!”

Ez az idei kiberbiztonsági hónap szlogenje, ami utal rá, hogy online biztonságunkért nemcsak az EU vagy az egyes országok tudnak tenni. A legtöbb azon múlik, hogy mi magunk, a hálózatokhoz számtalan kütyüvel csatlakozó felhasználók mennyire körültekintően járunk el. Ismerjük-e a legfontosabb szabályokat, amelyekkel védhetőek személyes adataink, használunk-e megfelelő védelmet például, ha egy kávézóban nyílt hálózatot használva netezünk, online bankolunk vagy vásárlunk valamit. Nagyon sok alapvető apróságra érdemes figyelni, hogy minimalizáljuk az online támadásokat.

Ehhez egy nagyon hasznos – magyar nyelven is elérhető – játékot ajánlunk figyelmetekbe: a kiberbiztonsági hónaphoz készített játék célja, hogy felmérje, mennyire vagy tisztában ezekkel a fontos íratlan szabályokkal. Hogy tudod-e, személyes adataid védelme szempontjából például milyen lépés elégséges mobiltelefonod eladásakor, hogyan védheted ki a kéretlen online reklámokat; miért veszélyes az elavult programok használata, mire kell figyelni nyilvános wi-fi használatakor, vagy mi az adathalászat, a trójai és a digitális lábnyom. Mind kiderül az 5-10 perc alatt kitölthető tesztekből, amelyek mindegyike részletes és hasznos tanácsokkal is ellát. Ehhez kapcsolódó hasznos információkat találtok a Nemzeti Kibervédelmi Intézet honlapján is.

Illusztráció: mennyire népszerű az online vásárlás az egyes országokban?

Végezetül egy infografika a témához, amelyen látszik, mely országok használnak leginkább online boltokat. Az ábra persze elég komplex jelenséget mutat be, hiszen az online aktivitás utalhat a szélessávú internet hozzáférhetőségére, de arra is, mennyire ismerik és használják ki ezeket az online lehetőségeket, és mennyire magabiztosak az online térben. Ti gyakran vásároltok a neten dolgokat? Miért? :-)

europa_szamokban_online_shopping-01.png

0 Vissza

ora_1.jpgÉvről évre az órák visszaállításával veszi kezdetét a téli időszámítás. Akik szeretnek és tudnak sokat aludni, ennek örülnek – legalább egy napig –, amikor ennek köszönhetően egy órával többet alhatnak éjszaka. Az óraátállítás a legtöbbeknek azonban inkább nyűg, támogatottsága egyáltalán nem egységes jelenleg – időről időre felmerül, hogy eltöröljék ezt a gyakorlatot. De mennyiben dönthet egy tagállam maga arról, hogy hány óra van a területén?

Miért ez az egész? Pro és kontra

Az átállítás eredeti célja az energiamegtakarítás volt, ám mára számos tanulmány hívja fel a figyelmet arra, hogy az átállítással (az ébrenléti és a világos időszak közelítésével) elért energiaspórolás korántsem egyértelműen kimutatható. Emellett pedig egyre több kutatás figyelmeztet az óraátállítás lehetséges negatív egészségügyi következményeire. Tanulmányok támasztják alá, hogy az emberek mintegy ötödénél káros következménnyel jár: megzavarja a kialakult bioritmust, munkahelyi produktivitást, emellett sokkal több közlekedési baleset történik ilyenkor. (Érdekesség, hogy idén épp az emberek „belső órájának” kutatásáért kapta három amerikai kutató a Nobel-díjat.)

Sok ország követi a téli-nyári időszámítás gyakorlatát az EU-n kívül is, de például Oroszország, Kína és Japán nem. (Oroszország nem is olyan rég, 2011-ben törölte el a nyári időszámítást az országban a káros egészségügyi hatások miatt). Jelenleg valamennyi uniós ország használ téli és nyári időszámítást, a kérdés azonban régóta megosztja az európai országok közvéleményét. Számos országban gyűjtöttek aláírásokat is ellene. Az óraátállítás eltörléséről viszont nem dönthet egyoldalúan egy tagállam sem – az ezer meg ezer szálon összekapcsolt egységes uniós belső piacon komoly fennakadásokat okozna egy ilyen lépés. Az átállítás eltörléséről csakis uniós szinten határozhatnának a tagállamok, jelenleg egy uniós rányelv (2000/84/EK) szabályozza az óraátállítás pontos menetét.

ejjel.jpeg

Konkrétan mit szabályoz a kérdésben az EU?

A nyári időszámítást egy évszázaddal ezelőtt a háború miatti energiamegtakarítás céljából vezették be először Németországban és az Osztrák-Magyar Monarchiában. Ez követően mások is átvették a gyakorlatot, a legtöbb mai uniós ország pedig az 1960-as, 70-es években állt át a nyári időszámításra. Nem létezett azonban egységes szabályozás arról, hogy pontosan mikor is kell átállítani az órát. Ez pedig a közlekedési ágazatban okozott sok bonyodalmat. Ezért az uniós kormányok az 1980 és 1994 között elfogadott több irányelvben végül arra jutottak, hogy a nyári időszámítás március utolsó vasárnapján, a téli időszámítás pedig október utolsó vasárnapján kezdődjön, ez ma teljesen egységes az egész EU-ban.

A téli és nyári időszámítás, az EU-s szinten egyeztetett időzítés az átállásra tehát uniós harmonizáció eredménye, amelyre az egységes belső piac működése szempontjából van szükség, egyoldalúan nem dönthet már tagállam az átállítás eltörléséről. Emellett ugyanakkor a tagállamok maguk dönthetnek arról, hogy mely időzónához tartozzanak, ebbe a kérdésbe egyáltalán nem szól bele az EU. Jelenleg az EU-n belül három különböző időzónához tartoznak tagállamok.

europa_idozonak.png

Esély a változásra?

A kérdésről nemcsak tagállami szinten vitáznak, de a lehetséges eltörlés ötletét egyre többen támogatják uniós politikusok közül is. A kérdés számos alkalommal szerepelt már az Európai Parlament napirendjén. Legutóbb épp a napokban, a strasbourgi plenáris idején tartott sajtótájékoztatót a kérdésről Pavel Svoboda, az óraátállítás eltörlésének egyik fő EP-s szószólója. Az ott elhangzottak alapján hetven fős informális munkacsoport alakult a kérdésben, valamennyi EP-frakció képviseletével, akik most megpróbálják rávenni az Európai Bizottságot, hogy változtassa meg kapcsolódó szabályozását, és törölje el az óraátállítást.

Mi változna Magyarországon, ha eltörölnék az átállítást?

Fontos megjegyezni, hogy az „eredeti”, vagy sztenderd időszámítás a téli; a nyárit vezették be az addig egységes téli időszámítás korrigálására. Tehát, ha az EU-ban és így Magyarországon megszűnne a nyári időszámítás, akkor egész évben alapesetként azt az időt használnánk, amelyre most a hétvégén térünk majd át. Ez azt jelentené, hogy nyáron a leghosszabb nappalok idején nem fél öt körül, hanem fél négy körül kelne a nap; és nem kilenc körül, hanem nyolc óra körül nyugodna, a télközépi világosság pedig reggel fél nyolctól háromnegyed négyig tartana.

Az átállítás eltörlésével, az állandó téli időszámítással tehát Magyarországon valójában a tavaszi-nyári-őszi esték világosságát csökkentenénk. Éppen ezért vannak, akik szerint nem az őszi-tavaszi óraátállítás a fölösleges, hanem Magyarország egyszerűen rossz időzónában van. Egyre többen érvelnek amellett, hogy Magyarországnak – amely a közép-európai időzóna keleti határán fekszik – érdemes lenne a kelet-európai időzónához csatlakoznia. Ezzel mindig egy órával később sötétedne, több programot tudnánk még világosban szervezni a nap végén, ugyanakkor ehhez a reggeli világosságot kellene beáldoznunk sok téli reggelen.

Ti mit választanátok?

reggel.jpeg

kodolashete1.jpgProgramozni vagy kódolni nem nehéz megtanulni, ugyanakkor bárkinek – fiatalnak vagy idősnek – hasznos tudást jelenthet. Nemcsak azért, hogy lépést tudjunk tartani az egyre gyorsuló technológiai fejlődéssel (és egy kicsit meg is értsük azt); de munkavállalás terén is egyre fontosabb lesz ez a tudás, a hátterében lévő analitikus gondolkodás pedig az élet számtalan területén hasznos lehet. Nagyjából ez az üzenete az idén már ötödik alkalommal megrendezett Európai programozási hétnek (EU Code Week), amelynek programjaira a már amúgy is digitális bennszülött fiatalok mellett az idősebb korosztályokat is várják.

Steve Jobsnak, az Apple alapítójának tulajdonítják a mondást, miszerint mindenkinek meg kellene tanulnia egy programnyelvet, mert az megtanítja, hogyan kell gondolkodni. Utódja, Tim Cook még ennél merészebb kijelentést tett nem olyan rég: szerinte a nyelvek tanulásánál is hasznosabb, ha valaki megtanul programozni: hiszen úgy közvetve – a kódok nyelvén – 7 milliárd emberrel tud kommunikálni. Ezért a közoktatásban ő mindenhol kötelezővé tenné a programozást. A digitális írástudás fontosságát mutatja, hogy ezt már számos európai ország meg is lépte a közelmúltban.

Az EU számításai szerint 2020-ra előreláthatólag a munkahelyek 90%-a digitális készségeket igényel majd, és 2015-re akár 900 000 munkahely áll majd betöltetlenül az Unióban az információs és kommunikációs technológiák (ikt) területén. Éppen ezért a (szélesebben értelmezett) digitális tudás kulcs lesz a jövőbeli foglalkoztatottsághoz – ha nem alapvető követelményként fog megjelenni.

Egy hét a kódolásról és digitális fejlesztésekről

Az EU által kezdeményezett Európai programozási héten épp arra teremt lehetőséget, hogy az érdeklődők (nemcsak fiatalok!) megismerjék, hogyan hat a digitalizáció és az informatika a mindennapi életükre, és akár maguk is megtanuljanak egy kicsit kódolni. A kezdeményezéshez idén 50 ország csatlakozott, köztük Magyarország is, ahol az október 7. és 21. közötti „héten” 374 kapcsolódó programból választhatunk országszerte. Bár a program már fut, még így is bőven van miből válogatni. Budapesten például a robotprogramozástól a kriptográfián, a 3D nyomtatáson és játékfejlesztésen át egészen az érzelemfelismerő kreatív kódoló workshopig számtalan rendezvényhez lehet csatlakozni; a legegyszerűbb „gyere, ülj le, és megmutatom, hogyan kell kódolni” programok mellett (1), (2), (3), (4).  Emellett találtok csak a kódolás hetére elérhetővé tett programozási tananyagokat is például – ami online belépő lehet a kódolás világába.

A magyarországi programok között itt tudtok böngészni.

Kódoljatok! :-)

kodolashete2.jpg

---

Az Európa Pont az Európai Bizottság információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.

Olvasd el többi bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon és gyere el ingyenes programjainkra!

0 Vissza

kkvf1.jpgAz élénk és változatos kulturális élet – számos egyéb tényező mellett – vonzza a kreatív alkotókat, a vállalkozó kedvű kisvállalkozásokat, startupokat, szabadúszókat. Az ötletekre, innovációra, kreativitásra épülő vállalkozások pedig munkahelyeket teremtenek, befektetőket vonzanak és a világon egyedülálló know-how-t építenek.

A kulturális és kreatív szektor jelentősége

A kulturális és kreatív iparág az EU gazdaságának egyik legdinamikusabb ága, amely ösztönzi az innovációt, a növekedést és a munkahelyteremtést. A kulturális és kreatív iparágakban (kki) nagyon gyakori az atipikus, rugalmas (online és mobil; co-working vagy a szabadúszó életformára épülő) munkavégzés. A kki-k minden más ágazatnál jobban hozzájárulnak a fiatalok és a nők foglalkoztatásához, és a szektor növekedése a válság alatt sem torpant meg. A szektor gazdasági jelentősége is egyértelmű: jelenleg legalább 8,8 millió embert, az uniós munkaerő 3,8%-át foglalkoztatják, akik összesen a teljes európai a bruttó hozzáadott érték 4,4%-át állítják elő. (Egy másik uniós kutatás / megközelítés szerint ez az arány még magasabb, összesen közel 12 millió foglalkoztatottal és a GDP 5,3%-ával.)

A kulturális és kreatív szektor fejlettsége tehát jól mutatja egy város innovációs képességét, vonzerejét a gazdaságilag dinamikus vállalkozások számára. Ezen a területen Európa hagyományosan nagyon erős – eddig azonban nem létezett olyan felmérés vagy mutató, amely ezt a potenciált mérte volna az uniós városok körében. Ezért született meg a „Kulturális és Kreatív Városok Figyelője”.

Kulturális és Kreatív Városok Figyelője

A Kulturális és Kreatív Városok Figyelője egy kutatási projekt eredményeként jött létre, amely 30 európai ország 168 városát vizsgálta. A Figyelő összehasonlítható adatokat tartalmaz arról, hogy az európai városok hogyan teljesítenek a kultúrával és a kreativitással kapcsolatos kilenc területen. Ezek a városok adottságait szemléltetik a „kulturális élet”, a „kreatív gazdaság” és a „lehetőségeket teremtő környezet” szempontjából (amelyekhez 9 dimenziót és 29 mutatószámot határoztak meg).

Méri például, hogy egy város milyen kulturális infrastruktúrával (pl. múzeumokkal, színházakkal) rendelkezik, és ezek mennyire vonzzák a látogatókat. Vizsgálja a szektor aktuális gazdasági jelentőségét is: mennyi embert foglalkoztat, hány IT szabadalom köthető a városhoz. Mindezek mellett olyan jellemzőket is figyelembe vesz, hogy az adott város fizikailag mennyire megközelíthető, hányan végeznek a városban kulturális területekkel vagy IT-val összefüggő szakokon, mennyire befogadó a város a külföldiekkel szemben, vagy milyen a kormányzás minősége.

kkvf2.jpg

kkvf3.jpg

A mutatóhoz a városokat négy csoportba sorolták méretük szerint – így a hasonló adottságú és lélekszámú városokban rejlő potenciál is könnyen összemérhető.

Mire jó a mutató?

A Figyelő eredményei egy nagyon könnyen és látványosan működő online felületen keresztül érhetők el – így bárki, aki érdeklődik a terület iránt, könnyen informálódhat az egyes városok kulturális és kreatív potenciáljáról. Az egyéni felhasználás mellett azonban a Figyelő célja egyértelműen az, hogy a döntéshozóknak adjon támpontot: kimutassa egyes városok erősségét, segítségével beazonosíthatók legyenek a fejlesztendő területek is. Emellett tökéletesen alkalmas jó példák, sikertörténetek bemutatására és hasonlók ösztönzésére; valamint vállalatoknak, vállalkozásoknak is hasznos információval szolgálnak, hogy egy-egy európai városnál beruházásaikkal milyen közegbe kerülnek.

Első eredmények

Az első felmérés alapján jelenleg Európában Párizs (FR), Koppenhága (DK), Edinburgh (GB) és Eindhoven (NL) méretkategóriáiknak legjobbjai. Érdekes, hogy nem feltétlenül a fővárosok vagy a legnagyobb lakosságszámú városok a listavezetők.

A Figyelő alapján az „ideális” kulturális és kreatív város az egyes szempontok szerint legjobban teljesítő városok keverékéből állna össze. Ebben az elképzelt városban a következők mind egyszerre lennének jelen:

- az írországi Cork városának kulturális helyszínei és létesítményei,
- a Párizsra jellemző kulturális részvétel és vonzerő, illetve kreatív és tudásalapú munkahelyek,
- a hollandiai Eindhovenben virágzó szellemi alkotások és innováció,
- a svédországi Umeå kreatív iparágaiban létrejövő új munkahelyek,
- a belgiumi Leuven humán tőkéje és oktatása,
- az egyesült királyságbeli Glasgow-ban jellemző nyitottság, tolerancia és bizalom,
- a hollandiai Utrecht kiváló helyi és nemzetközi kapcsolatai
- és nem utolsósorban Koppenhága minőségi közigazgatása.

kkvf4.jpg

Magyar eredmények

A kutatásban Magyarországról Budapest (legnagyobb lélekszámú, „XXL”-es kategóriában) mellett a korábbi európai kulturális főváros (EKF) Pécset, valamint a jelentős kulturális fesztiválokat bonyolító Szegedet és Győrt (S-M méretű városok) vizsgálták. Budapest a legnagyobb városok között összesítve a 10. helyen végzett, Barcelona és Lyon között – különösen erős pontokat kapva a „kulturális élet” területén számos kulturális intézményének (7. legmagasabb pontszámmal) és vonzerejének (7.) köszönhetően. Érdekes, hogy ugyanebben, a legnagyobb városokat vizsgáló kategóriában a Budapesttel hasonló adottságokkal bíró Prága a harmadik (!) helyen végzett, megelőzve például szintén a régióból Bécset, amely összesítésben a hatodik legjobb minősítést kapta.

kkvf5.jpg

Pécs a legkisebb lélekszámú városok (S-M) kategóriájában a 38. helyen végzett, elismerve az EKF-hez kapcsolódó sok fejlesztést és a kulturális gazdaságra gyakorolt hatását. Győr a 41. legmagasabb pontszámot kapta az S-M méretű városok közt (kiemelve a barokk belváros vonzerejét és a gazdag kulturális életet). Ugyanebben a kategóriában Szeged követi – az értékelésben kiemelték a Szegedi Egyetem 2014-ben alapított Új Médiakultúra Kreatív Műhelyét, amely jó belépőt jelenthet a fiataloknak a kreatíviparba.

kkvf6.jpg

A Figyelőt a tervek szerint kétévente frissítik – az értékelést a tervek szerint egyre több városra is kiterjesztik majd. Az első felmérés eredményeit ezen az online interaktív felületen lehet böngészni.

Illusztrációk forrása: Kulturális és Kreatív Városok Figyelője – az első jelentés

---

Az Európa Pont az Európai Bizottság információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként 
tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.

Olvasd el többi bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon és gyere el ingyenes programjainkra!

0 Vissza

kozut1.jpgEurópa közútjai a legbiztonságosabbak a világon – jóval kevesebben veszítik életüket közúti balesetben az EU-ban, mint például Amerikában vagy Ázsiában. Annak ellenére, hogy itt a legbiztonságosabb a közlekedés, éves szinten még mindig körülbelül 25 ezer ember hal meg közlekedési balesetben az EU 28 tagállamában. Ez a szám nem is olyan régen még a többszöröse volt: 1980 körül évente még átlagosan 80 ezer (azaz egy közepes méretű városnyi) ember halt meg a mostani EU területén közlekedési balesetben, 2000-ben 67 ezren, 2010 körül már csak 31 ezren. Bár egyre többen közlekednek autóval, szerencsére ez a szám folyamatosan csökken – és ebben nagyon nagy szerepe van az Európai Uniónak is.

A cél: 2020-ig megfelezni a halálos balesetek számát

Az EU konkrét célkitűzése, hogy a halálos kimenetelű balesetek számát 2010-ről 2020-re megfelezze. Ha megnézzük, hogyan állunk e cél teljesítésében, van okunk bizakodni: a halálos kimenetelű balesetek száma trendszerűen csökken – ám az utóbbi években ennek üteme valamelyest megtorpant. Az elmúlt hat évet tekintve a halálos kimenetelű közúti balesetek száma átlagosan összesen 19%-kal csökkent.

kozut2.jpg

Tagállamonként változó, mennyi az esélye annak, hogy valaki közúti balesetben életét veszítse. Habár a különbségek minden évben csökkennek, a legrosszabb statisztikával rendelkező országokban ez még mindig több mint háromszor valószínűbb. A statisztikák alapján az EU-n belül a legbiztonságosabb az Egyesült Királyságban, Hollandiában vagy Dániában közlekedni, míg a legveszélyesebb Bulgáriában, Romániában vagy Lettországban – bár a szomszédos Horvátországban is nagyon magas a közúti halálozás aránya.

Magyarországon az elmúlt hat évben 18%-kal csökkent a halálozások száma. Míg 1981-ben még 2120-an haltak meg közúti balesetben, addigra ez a szám 2000-re 1200-ra csökkent; 2010-ben már csak 740-en, tavaly 644-en veszítették életüket közutakon.

kozut3.jpg

Közúti halálesetek egymillió lakosra vetített száma (2015)

Mit tesz az EU?

A közúti közlekedés biztonságosabbá tételében a tagállamoké a főszerep, mivel a legtöbb lépést nemzeti vagy helyi szinten kell megtenni: fejleszteni és karbantartani az utakat, betartatni a szabályokat, figyelemfelhívó és ismeretterjesztő kampányokat szervezni. Az EU ott avatkozik be, ahol ennek az EU egésze szempontjából egyértelmű hozzáadott értéke van.

Az EU más nemzetközi szervezetekhez (pl. ENSZ / WHO) hasonlóan támogatja, hogy mind szigorúbb, és EU-s szinten összehangolt biztonsági előírások, szabványok vonatkozzanak a közlekedésre – az alagutak kialakításától kezdve a teherszállító autók visszapillantó tükrének holtteréig. Uniós előírás vonatkozik például a veszélyes anyagok közúti szállítására; arra, hogy meddig lehet használni egy gumiabroncsot; de a kötelező biztonságiöv-használatot is EU-s szabály írja elő. Az öregedő gépjárművek időszakos műszaki vizsgálatának gyakoribbá tételéről is uniós előírás rendelkezik.

Emellett természetesen a technológiai fejlődés, az autógyártókra vonatkozó mind szigorúbb szabályok is hozzájárulnak a pozitív trendhez. A „passzív” biztonsági felszerelések (például a biztonsági öv vagy a légzsák) általánossá válásával és különböző elektronikus rendszerek alkalmazásának köszönhetően a mai személygépkocsik sokkal biztonságosabbak lettek. Számos járműbiztonsági műszaki szabvány és követelmény hatása az elkövetkező évtizedben lesz érzékelhető.

Nagy előrelépést jelentett az is, hogy az EU nemrégiben elérte: a legtöbb balesetért felelős közlekedési kihágásokat EU-s szinten le tudják követni és a büntetéseket be tudják hajtani – hogy senki ne úszhassa meg, ha egy másik tagállamban szegi meg a szabályokat. Uniós statisztikák alapján eddig a más tagállamban regisztrált autók vezetői háromszor annyira voltak hajlamosak szabályt szegni, mint a helyiek – és ebben jelentős szerepet játszhat az is, hogy eddig úgy gondolták, nem fogják tudni megbüntetni őket. (A szabályozásról részletesen írtunk egy korábbi posztunkban.)

A közutak általános állapota nagyban összefügg a balesetek számával – a sok uniós támogatásból épült közút mind megfelel az EU szigorú biztonsági előírásainak, ami szintén csökkenti a halálos kimenetelű balesetek számát. Az EU támogatja a tagállamokat az utak karbantartásában is.

Az Európai Bizottság az autóvezetők tudatosságát növelő akciókban is részt vesz, emellett közös szabályokat ír elő az elsősegélynyújtásra is. A 2015-ben EU-szerte bevezetett e-Call segélyhívó rendszer baleset esetén automatikus vészjelzést küld a 112-es segélyhívószámra, és ezzel a becslések szerint mintegy négy százalékkal csökkentheti a halálos áldozatok számát. 2018-tól minden újonnan legyártott autónak rendelkeznie kell ilyen beépített eCall rendszerrel.

kozut4.jpg

---

Az Európa Pont az Európai Bizottság információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.

Olvasd el többi bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon és gyere el ingyenes programjainkra!

0 Vissza

nautika2.jpg

Mostani gyűjtésünkben Európa legszebb fekvésű éttermeiből mutatunk párat – közös jellemzőjük, hogy ezeken a helyeken a finom ételekhez lélegzetelállító kilátás is jár. Szintén közös bennük, hogy kevésbé olcsó turistamenüjükről híresek: legtöbbjüknél világhírű séfek készítik a legfrissebb trendek szerint – borsos áron kínált – fogásaikat.

Le Jules Verne, Párizs, Franciaország

Egy ilyen gyűjtésből nem maradhat a francia konyha egyik világhírű párizsi étterme, a Le Jules Verne, amely az Eiffel-torony második emeletén várja vendégeit. Az étterem séfje Alain Ducasse, a francia konyha egyik legnagyobb mai alakja, akinek több mint húsz étterme van a világ minden táján, több Michelin-csillaggal is rendelkezik. Az éttermet nemrégiben felújították, elegáns, kortárs berendezést kapott. Ebédidőben csodálatos kilátás nyílik innen Párizsra, a boulevard-okra, háztetőkre; de a „fény városa” vacsoraidőben is egyedülálló panorámát szolgáltat az ide látogatóknak.



Grotta Palazzese, Polignano a Mare, Olaszország

A dél-olaszországi Grotta Palazzese különlegessége, hogy az étterem tulajdonképpen egy magas sziklafal oldalában, egy barlangban (grotta) működik. Persze ez nem klasszikus értelemben vett barlang: oldalról teljesen nyitott az Adriai-tengerre, amelynek morajlása biztosítja a zenét az ebédekhez és a vacsorákhoz. A csodálatos látvány már évszázadok óta vonzza ide a szépre éhezőket: a helyen már az 1700-as évektől bálokat tartottak a helyi nemesek.


Lycabettus – Oia, Snatorini, Görögország

Szintén sziklára épült a Santorini szigetén működő Lycabettus, amelyet a világ egyik legromantikusabb helyének mondanak. Maga a sziget is egyedülálló szépségű – a klasszikus kék-fehér épületekkel díszített kis szigetet nyaranta közel egymillió turista keresi fel. Az étterem terasza szó szerint egy szikla szélére épült, a korábban (mintegy 3600 évvel ezelőtt) felrobbant helyi vulkán maradványán, a kalderán – pazar kilátással az Égei-tengerre.


Nautika, Dubrovnik, Horvátország

Maradva a Földközi-tengeren: Horvátországnak is megvan a maga tengerparti gasztro-csodája. Ódon városfal, történelmi városkép és egyedülálló tengeri finomságok – ezek mindenképp várnak a Nautikába látogató vendégekre. Az étterem közvetlenül az óváros kapujában fekszik, ahonnan remek kilátás nyílik a Bokar- és a Lovrijenac-erődre is. Horvátország egyik legnevesebb éttermében a helyi hírességek mellett rengeteg világsztár is megfordul évről-évre. Az étterem oldalán büszkén számol be ezen látogatásokról – köztük arról, hogy a II. János Pál pápát is vendégül látták.



Ice Q, Sölden, Ausztria

Ausztriából az Ice Q étterem került a listára, amely nem a tenger látványával, hanem az Alpok hegyláncaival kápráztatja el vendégeit. Az étterem 3048 méterrel a tengerszint felett található, a Gaislachkogl csúcson. Az étterem kialakítása is egyedülálló: olyan, mintha a vendégek üvegkockában ülnének. A hely Sam Mendes brit filmrendezőt is megihlette, aki a legutolsó Bond film egyik fontos jelenetét itt forgatta. A helynek saját bora is van, amelyet három ország borásza közösen jegyez: a német, osztrák és dél-tiroli származású „Pino 3000” bor 3000 méter magasan érlelődik, amely a készítői szerint egészen különleges ízt ad neki.  

 



UFO, Pozsony, Szlovákia

Szintén magasra kell felmennie annak, aki válogatásunk utolsó fine dining éttermében szeretne egy jó estét eltölteni: a pozsonyi UFO étterem a Duna felett átívelő Szlovák Nemzeti Felkelés hídjának tornyában működik, 85 méter magasan. Az étterem névválasztása nem véletlen: aki járt már Pozsonyban, biztosan emlékszik „a szocialista városépítészet diadalának” tartott alkotásra, amely valóban olyan, mint amilyennek egy földönkívüli járművet gondolnánk (mondjuk a hetvenes években). A látvány azonban csak kívülről bizarr: az étterem belsejéből csodás a panoráma, szép időben állítólag 100 kilométerre is ellátni.


A gyűjtés összeállításához a Visit Europe válogatását használtuk fel. Magyarországról mit javasolnátok a listára? :-)

Képek forrása: Le Jules Verne, Grotta Palazzese, Lycabettus, Nautika, Ice Q, UFO

---
Az Európa Pont az Európai Bizottság információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.

Olvasd el többi bejegyzésünket, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon és gyere el ingyenes programjainkra!

5 Vissza