landmark_cov.jpgVannak olyan ikonikus építmények, amikről szinte el sem tudjuk képzelni, hogy másképp is kinézhetnének. Létezhet-e Párizs az Eiffel-torony nélkül? Milyen lenne London a Tower Bridge helyén egy másik híddal, vagy ha Nelson admirális szobra nem oszlopon, hanem földgömbön állna? Sorozatunk első részében többek közt ezeket a meg nem valósult terveket nézzük át.

Sok emblematikus európai épület mai formája pályázatra beadott terv alapján keletkezett – és sokszor nem sokon múlt, hogy melyik tervező elképzelései alapján valósult meg végül. Nem annyira modern dolog ez – már i.e. 448-ban is így választották ki Athén ikonját, az Akropoliszt, vagy 1419-ben a Firenzei dómot.

Képes összeállításunkban a tervezőpályázatokon vesztes, esetleg korábbi, de soha meg nem valósuló tervekből mutatunk be jó néhányat – így képet kaphatunk arról, hogy hogyan is nézhetnének ki ezek az épületek, ha egy másik elképzelést választanak ki a döntéshozók.

Eiffel-torony (Világkiállítás-torony), Párizs

Az 1889-es világkiállítás nagymértékben meghatározza Párizs ma ismert kinézetét. Legjellegzetesebb példa erre a világ egyik legikonikusabb, legtöbbet fényképezett, mindenki által ismert épülete, az Eiffel-torony. Azonban a hatalmas építmény másképp is kinézhetett volna. 1886-ban hirdették meg a lehetőséget egy közel 300 méter magas torony megépítésére, amely az ipari fejlődést hivatott szimbolizálni. A lehetőségre több száz pályaművet adtak be – köztük például Jules Bourdais, aki egy konzervatív kinézetű világítótornyot tervezett, amelynek a fényénél még kilométerekkel odébb is tudtak volna esténként olvasni a párizsiak. Történetesen a budapesti Nyugati pályaudvart is megtervező francia mérnöknek, Gustave Eiffelnek kollégájával, Maurice Koechlinnel közösen már két évvel korábbról voltak tervei a toronyra, így sikerrel pályázott a kiírásra – amely talán nem véletlenül illeszkedett ilyen egyértelműen a győztes pályaműhöz.  A torony végül közel két év alatt, a Világkiállításra készült el, és 300 (antennával együtt 305, majd 2000 óta 324) méteres magasságával 1931-ig a világ legmagasabb épületének számított.

landmark1.jpg

landmark16.png


Diadalív, Párizs

Ma már elképzelhetetlen, de akár egy hatalmas elefánt is kerülhetett volna a Champs-Élysées végére, az Arc de Triomphe helyére. Bár akkor még nem győzelmi emlékműnek szánták, mindenképp kicsit furcsa Charles Ribart terve, a belül háromemeletes, hatalmas báltermeket is tartalmazó, az ormányából szökőkutat működtető elefánt – így gondolták ezt a döntéshozók is, amikor elutasították az egzotikus tervet 1758-ban. Helyére a Napóleon és a francia hadsereg dicsőségét megörökítő, 50 méter magas Diadalív 1806 és 1836 között épült fel az Étoile (mai Charles de Gaulle) téren.

landmark3.jpg

landmark4.png


Tower Bridge, London

A Temze felett átívelő hídra kiírt pályázatra Sir Horace Jones, a későbbi megvalósító eleinte egy másik elgondolású projekttel pályázott 1878-ban. A korábbi terveken (első kép) ugyan a jellegzetes, gótikus stílusú, középkori várra hasonlító pillérek a végső változathoz hasonlóak, de a kék-fehér acélsodronyok helyett félköríves dizájnt tervezett a hídnak. Ezzel egészen másképp nézne ki a mára jól megszokott építmény. De érdemes megnézni F. J. Palmer „lyukas”, Frederick Barnett kettéágazó, vagy Sir Joseph Bazalgette leginkább vasúti hídra hasonlító tervét is (sorrendben a képeken). Végül Sir Horace Jones módosított a tervein, ezzel az 1886 és 1894 között megépült híd a mai formáját nyerte el, és vált London egyik legmeghatározóbb városképi elemévé.

landmark5.jpg

landmark6.jpg

landmark7.png

landmark8.png

landmark9.png


Nelson admirális szobra, Trafalgar Square, London

Kevésen múlott, hogy Horatio Nelson szobrát nem egy földgömbön láthatjuk a Trafalgar téren. Az emlékművet az admirális és az általa győzelemre vitt 1805-ös trafalgari tengeri ütközet tiszteletére állították. Az 1840-ben kiírt pályázatra érkezett például John Goldicutt építész terve, aki Nelsont egy glóbuszra állította volna, és körülötte emberek és angyalok és egyéb figurák tucatjait helyezte volna el. Végül nem ő nyert, hanem Sir Edwin Landseer, aki jóval puritánabb, ám a hadvezér jelentőségét szintén kiemelő, oszlopos emlékművet épített a Trafalgar Square-re 1840 és 1843 között. Az építményt azóta háromszor újították fel.

landmark10.jpg

landmark11.jpg


Városháza, Stockholm

Stockholm városházának jellegzetes, nyolcmillió vörös téglából álló épületét felvázoló tervét szintén pályázat útján választották ki. 1907-ben döntött úgy a városvezetés, hogy új városházát építtet. A benyújtott munkák közül első körben többek között Ragnar Östberg és Carl Westerman terveit választották ki. Sajátságos módon zajlott a végső változat kialakítása: bár Östberg nyerte el a munkát, Westman egyes megoldásait átvette, míg Westman a stockholmi bíróság épületét tervezhette meg. A városháza 1911 és 1923 között épült fel.

landmark12.jpg

landmark13.jpg

landmark14.jpg


Hamarosan újabb poszttal jelentkezünk, amelyben többek közt részletesen bemutatjuk a budapesti Országház meg nem valósult terveit is.


Képek forrása: Eiffel-torony 1; Eiffel-torony 2; Diadalív 1; Elefántos Diadalív; Képek a Tower Bridge-ről; Nelson admirális szobra (RIBA collections); a mai stockholmi városháza; variációk a stockholmi városházára

---

Az Európa Pont az Európai Bizottság információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.

Olvasd el többi
 bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon és gyere el ingyenes programjainkra!

0 Vissza

A bejegyzés trackback címe:

http://europapont.blog.hu/api/trackback/id/tr1312644865

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.