Az európai sporthét kapcsán írásunkban annak néztünk utána, hogy élsport tekintetében mennyire eredményesek az európai nemzetek. Vajon mindenképpen a „legnagyobb emberanyagból dolgozó”, nagy lakosságszámú országok vezetik a listákat eredményesség tekintetében? A kicsit álnaiv kérdést egy litván kosaras, egy magyar vízilabdás vagy egy lengyel röplabdás biztos cáfolná, és az olimpia eredményeit vizsgálva is láttuk már, hogy ez nem mindig van így.  Most arra keressük a választ, hogy hol vannak érdekes eredmények, nem várt sikerek az egyes sportokban. Elsősorban a legnépszerűbb labdajátékokat tekintettük át, de pár egyéb sportágat is megvizsgáltunk.

Az Európa Pontot a legtöbben a rendezvényeinkről, programjainkról ismeritek személyesen, esetleg kérdeztetek már EU-tanácsadóinktól, a civil szervezetek pályázati lehetőségeiről érdeklődtetek, vagy kutattatok a szakkönyvtárunkban. Ezen szolgáltatások mellett azonban sok általános és középiskolás diák is eljött hozzánk, hogy rendhagyó EU-tanóráinkon részt vegyen. Szeptembertől ismét várjuk az érdeklődő osztályok jelentkezését!

Robotlabor, levegő által hajtott gokartok, futás a Naprendszerben, okos kosárlabda, történelmi szabadulószoba – csak néhány példa arra, hogy mivel találkozhatunk ma, a Kutatók Éjszakáján.

Az Európai Unió egyik legfőbb alapköve egyben a legnagyobb erőssége is: a sokszínűség. Különösen igaz ez a tagországok lakosai által beszélt számtalan nyelvre. A világon élő hétmillárd ember közel 7000 nyelven kommunikál egymással, ebből Európában összesen 225 őshonos nyelvet beszélnek. Az EU-nak jelenleg 24 hivatalos nyelve van, amely mellett mintegy 79 nyelvet regionális vagy kisebbségi nyelvként tartanak számon. Ezek közül a baszk, a katalán, a galíciai, a skót, a gael és a walesi „hivatalos társnyelvnek” minősül, amelyeknek hivatalos használata bizonyos esetekben engedélyezett az EU intézményeiben. A 28 tagállam 24 hivatalos nyelvének közös használata azt jelenti, hogy összesen 552 kombinációra (!) tehető a fordítási kombinációk száma az EU intézményeiben, amely jelentős tolmácsolási és fordítási erőforrást igényel, de erről a sokszínűségről nem mond le az EU.

Az európai nyelvek többsége a nagy indoeurópai nyelvcsaládhoz tartozik, amely három nagy csoportba sorolható: germán, neolatin és szláv, de ide tartoznak a balti, kelta (ír) és görög nyelvek is. Ezen kívül a finnugor (magyar, finn és észt) és az afroázsiai (máltai sémi) nyelvcsaládba tartoznak az EU hivatalos nyelvei. A hivatalos társnyelvnek, ám nem hivatalos nyelvnek minősülő baszk nyelv eredete ismeretlen.

A máltai nyelv a külön nyelvcsaládba tartozáson felül még azért is különleges, mert hangzásában nem hasonlít egyetlen másik európai nyelvhez sem, valamint a sémi nyelvek közül egyedüliként latin ábécét használ. Hasonlóan az EU hivatalos nyelveinek többségéhez, csupán a bolgár nyelvben használatos a cirill ábécé, illetve a görögök használnak a latintól eltérő betűkészletet. Természetesen léteznek egyedi eltérések a latin ábécét használó uniós nyelvekben is: a legtöbb nyelv a latin ISO 26 betűs készletét egészíti ki speciális nemzeti karaktereivel. Ilyenek például a magyarban a 26-on felüli plusz 18 betűből az egyedi hosszú magánhangzók (pl. ő, ű, Í); de ilyen a csak a cseh nyelvben megtalálható „ř”, amely állítólag a világ egyik legnehezebben (helyesen) kiejthető hangja. A portugálok különlegessége az ã betű; a németeké ß, Európában csak a lengyelek használják az EU-ban a ł betűt; a románok a ţ-t, a lettek a ģ és ķ betűket, a spanyolok a ñ-t. (Az európai nyelvek egyedülálló nemzeti karaktereiről itt találtok egy gyűjtést.)

Természetesen a nyelvi sokszínűséget nem csak az európai nyelvek és abc-k megjelenítésében, hanem az egyedi, más nyelvekre lefordíthatatlannak tűnő szavakban, kifejezésekben is megtaláljuk. Korábban blogunkon két alkalommal is bemutattunk egy gyűjtést az ilyen, jellegzetes szavakról. Az európai nyelvek gazdagsága az egyedi szólásokban, mondásokban is tetten érhető – egy-egy kifejezést másképp mond az angol, a magyar (amikor nálunk piros hó esik, akkor az angoloknál a malacok repülnek, a letteknél meg kirügyezik a seprű). Hogy lássátok, hogy nem kiskacsákat fújunk, csak egy szelet sütemény megkeresni a témába vágó írásainkat, nem kell a szemeiteket adni érte. :-)

Aki tanult már valamilyen idegen nyelvet, az szembesülhetett ennek rendkívüli nehézségeivel is. A kiejtésbeli, írásbeli, nyelvtani és szókincsbeli nehézségeken felül néha találkozunk olyan szavakkal is, amelyekről szinte biztosan azt gondoljuk, hogy ismerjük a jelentését, ám kiderül, hogy az meglepő módon teljesen más értelemmel bír. A nyelvek európai napjának alkalmából ezekből az angolul false friend-eknek, franciálul faux amis-nak, vagyis hamis barátoknak hívott szavakból gyűjtöttünk össze néhányat az alábbiakban (nagyobb méretben itt).

Ne feledjétek, szeptember 26-án ünnepeljük a nyelvek európai napját, amely kapcsán idén szeptember 23-án, pénteken 14 órás kezdettel szervezi meg az EUNIC Hungary az Európai Nyelvi Koktélbárt a Budapesti Olasz Kultúrintézetben (Budapest, Bródy Sándor u. 8.). A nyelvi és kulturális sokszínűséget ünneplő rendezvény során nyelvi kvízekkel, mini nyelvórákkal, kulturális és nyelvi centrumokkal – és velünk, az Európa Ponttal is – találkozhattok, és számos hasznos nyereménnyel lehettek gazdagabbak. Az Európai Koktélbár programjain nyerhettek nyelvtanfolyamokat, ingyenes nyelvvizsga-lehetőségeket, könyveket, filmeket, és számos más hasznos meglepetést is. A rendezvény és az esemény Facebook-oldalain találhattok részleteket a programokról.

Várunk Titeket szeptember 23-án az Olasz Intézetben!

Képgaléria kedvenc hamis barátainkról:

Sokan tudjátok, de talán nem elegen: az Európa Pontban programjaink mellett folyamatosan működő tanácsadó szolgáltatással is várunk benneteket. Uniós kérdéseitekkel kapcsolatban – legyen szó utazásról, uniós munkavállalásról, ösztöndíj lehetőségekről; vagy épp új szolgáltatásunknak, az EUCIP-nek köszönhetően civil szervezetek számára elérhető lehetőségekről – képzett és tapasztalt tanácsadóink minden hétköznap örömmel nyújtanak eligazítást. Emellett hatalmas európai szakirodalom áll rendelkezésre helyben olvasható könyvtárunkban – uniós témájú kutatásokhoz, akár szakdolgozatok írásához is kitűnő helyszín lehet az Európa Pont.

Tanácsadóink széleskörű tapasztalattal rendelkeznek az EU-val kapcsolatos gyakorlatias kérdések megválaszolása terén. A mindennapokat érintő, bármilyen EU-s relevanciájú témával megkereshetitek őket, sok év több ezer kérdése után nehéz őket zavarba hozni bármivel. :-) A személyes tanácsadás minden hétköznap munkaidőben, 10 és 18 óra között érhető el az Európai Pontban, a Millenárisban (1024, Budapest, Lövőház u. 35.) Tanácsadóinkat telefonon a 06 1 209 97 37 budapesti vonalas számon érhetitek el, e-mailben az euinfo@eu.hu címre küldhetitek kérdéseiteket.

Az általános uniós tájékoztatás az idei évtől a civil szervezeteket támogató szaktanácsadással egészült ki. Az EU Civil Információs Pont (EUCIP) a hazai civil szervezetek számára nyújt személyes tanácsadást, elsősorban a központi, brüsszeli koordinálású pályázati lehetőségekkel kapcsolatban. A szolgáltatás tájékoztat a legfontosabb aktuális lehetőségekről, és gyakorlatias tanácsokkal segíti a sikeres pályázatot. Emellett kollégáink rendszeres partnerkereső, networking rendezvényekkel, illetve workshopokkal is támogatják a civil szervezeteket. Az ingyenesen igénybe vehető tanácsadó szolgáltatások mellett az Európa Pontban a civil szférát megcélzó kiadványok, ismertetők és publikációk számára kialakított, külön információs sarkot találtok. A Magyarországon elérhető civil pályázati lehetőségeket a könnyebb tájékozódás érdekében forrástérkép és pályázati ismertetők formájában folyamatosan frissítjük. Ha személyesen nem tudtok eljönni, az EUCIP-nek  a civilinfo@eu.hu címre írhattok.

Az előbbieken kívül érdemes még az Európa Pontba ellátogatni azoknak, akik kutatni szeretnének az Európai Uniót érintő témákban: szakkönyvtárunkban szakkönyvekkel, szakmai kiadványokkal, internet-használati lehetőséggel, valamint szakmai segítségnyújtással várjuk a tanuláshoz, szakdolgozat-íráshoz, illetve egyéb kutatáshoz, vagy akár személyes érdeklődéshez szükséges szakmai anyagok iránt érdeklődő látogatóinkat.

Az Európa Pont tanácsadói

Az Európa Pont Tájékoztató Szolgálat vezetője Ágnes, aki közel 12 éve foglalkozik uniós tájékoztatással. Szakmai tapasztalatait a Külügyminisztérium korábbi EU Tájékoztató Szolgálatánál, az EUvonalnál szerezte, amelynek hét évig volt állandó munkatársa és vezető tanácsadója. Ezen időszak alatt számos szakmai továbbképzésen és tájékoztató rendezvényen vett részt, előadásokat tartott az EU működéséről és intézményrendszeréről, illetve az EU-ban történő munkavállalásról, egészségügyi ellátásról és utazásról. A Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Főiskolai Karának nemzetközi tanulmányok mesterképzés szakán végzett, alapfokú diplomáját ugyanitt szerezte meg nemzetközi kommunikáció szakon. Felsőfokon beszél németül és spanyolul, középfokon angolul. Szakterülete az egységes belső piac működése és fejlődése, valamint az EU szociálpolitikája.

Tanácsadónk, Dóra 2014-ben végzett a Budapest Corvinus Egyetem Nemzetközi tanulmányok alapszakán, emellett a 2013-ban befejezett bölcsészettudományi képzését folytatva hamarosan diplomát szerez az Eötvös Loránd Tudományegyetem angol-magyar tanári mesterszakán. Ismereteit Erasmus-tanulmányok során Franciaországban bővítette, illetve több Erasmus+ képzésen is részt vett Európa számos országában. Az EU működését a gyakorlatban az Európai Parlament gyakornokaként ismerte meg, ahol érdeklődéséhez illeszkedő európai szintű oktatási, kulturális és a brit-EU kapcsolatokra vonatkozó ügyekkel foglalkozott. Dóra angolul felsőfokon, németül középfokon beszél.

Az EU Civil Információs Pont (EUCIP) tanácsadója Balázs, aki az ELTE Társadalomtudományi Karának nemzetközi tanulmányok alapképzésén szerezte diplomáját. Több mint 3 éve a tájékoztató szolgálat szenior tanácsadó munkatársa. Felsőfokú szinten beszél angolul és középfokú szinten németül. Balázs ügyfélszolgálati munkája során kiterjedt tudásra tett a központi és hazai európai uniós pályázati lehetőségekről. Szakterülete ifjúsági programok (ERASMUS+) és Kreatív Európa pályázatai. Balázs külsős szakmai munkatársként 2014-ben részt vett az Erasmus+ sport program keretében meghirdetett pályázatírásban (kutatómunka, háttéranyagok készítése).

Az európai sporthét még véget sem ért, és máris kezdődik a mozgást népszerűsítő következő, hagyományos rendezvénysorozat: idén szeptember 16. és 22. között rendezik meg az Európai Mobilitási Hetet, amelyre természetesen Magyarországon is számos rendezvénnyel és programmal készülnek a szervezők. 2016 témájának az „Okos és fenntartható mobilitás – befektetés Európának; ésszerű közlekedés, erős gazdaság” mottót választották, utalva a közlekedés és a gazdaság szoros kapcsolatára. 




A közel 15 éves múltra visszatekintő, az Európai Bizottság által kezdeményezett programsorozat alapvető célja, hogy autó nélküli mozgásra késztesse a lakosságot: ha lehetőségünk van rá, a héten autós közlekedés helyett válasszuk a biciklit, sétáljunk, esetleg használjuk a kötöttpályás tömegközlekedési járműveket, és élvezzük egy kicsit a stressz, légszennyezés és közlekedési dugó nélküli napokat. A városi közlekedés racionalizálását, fenntartható közlekedési intézkedések bevezetését, illetve a lakosság egészségi állapotának és életminőségének javítását megcélzó mobilitási hét az autóval való közlekedés helyett választható egyéb opciókra kívánja felhívni a figyelmet. Emellett bátorítja a résztvevőket, hogy adjanak visszajelzéseket arról, hogy milyen irányba kellene fejleszteni a közlekedési megoldásokat városukban. A program keretében kerül sor minden évben az autómentes napra, amikor arra kérik a csatlakozó városok lakosait, hogy aki csak teheti, ne autóval közlekedjen aznap. Az autómentes nap hagyományosan szeptember 22-én kerül megrendezésre.


Az Európai Mobilitási Hét résztvevői már nem csupán európai országok – idén 44 ország 1762 városa csatlakozik a kezdeményezéshez, köztük pl. Japán, Dél-Korea és Mali is. A tavalyi kampány több mint 200 millió lakost ért el – ezen belül Magyarország 187 települése vett részt a programban, ezzel Ausztria és Spanyolország mögött a harmadik legaktívabb tagja lett az akkor is 44 országot mozgásba hozó rendezvénynek. Idén Abodtól Zircig 211 település szervez programokat a mobilitási héthez kapcsolódóan. A települések többsége autómentes napot tart majd, amelynek során bizonyos belvárosi utcákat lezárnak az autós forgalom elől, és gyalogos, biciklis övezetté alakítják, de sok helyen heti programokkal és állandó intézkedésekkel is készülnek majd. Néhány példa a számtalan programlehetőség közül: Budapesten a szeptember 22-i autómentes napon idén is a gyalogosoké és bicikliseké lesz az Andrássy út, a MOL Bubi közbringa és a BKK akadálymentesített járművei és megállói kerülnek a középpontba; emellett természetesen számos egyéb rendezvénnyel találkozhatnak az érdeklődők a fővárosban. Szarvason az autómentes nap mellett bringás reggelit és biciklitúrát, kerékpáros véradást szerveznek; Ajkán iskolai kerékpáros versenyeket, biciklitúrát, tó körüli futást és tornát magában foglaló programokat kínálnak az érdeklődők számára. Celldömölkön kerékpáros ügyességi edzést és versenyeket tartanak gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt, gyümölccsel kínálják a kerékpárral közlekedőket, ingyenes bicikli-állapotfelmérést nyújtanak, valamint kerékpáros felvonulást szerveznek a városban.

Az Európai Mobilitási Hét programjairól a kezdeményezés hivatalos Facebook-eseményének oldalán, illetve a hazai programokról a magyar eseményt követve tájékozódhatunk részletesebben.

Ha megtehetitek, ti is hagyjátok minél többet otthon az autót legalább ezen a héten, mozogjatok többet, és élvezzétek a dugó- és stresszmentes közlekedést! :-)



Az illusztráció a 2015-ös Mobilitási héthez kapcsolódó kreatív pályázat egyik díjazott alkotása

A kampány az Európai Bizottság Mobilitási és Közlekedési Főigazgatóság főkoordinációjában zajlik, magyarországi koordinátora a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium

Képek forrása: European Mobility Week; Youtube; kormany.hu; budapest.hu 

Szombaton, szeptember 10-én veszi kezdetét az európai sporthét, amelynek célja fizikai aktivitásra, sportolásra bírni a lakosságot – mindenkit, életkortól és edzettségi állapottól függetlenül. A Bizottság kezdeményezésében 31 európai ország vesz részt, köztük Magyarország is.