se_k_1.pngA karácsonyi szokások Európában nagyon sokfélék, de egy közös mindenképp van bennük: a családok ilyenkor összegyűlnek, és közösen, szeretteik körében ünnepelnek. A közös ünneplés egyik legfontosabb eseménye pedig a közösen elköltött karácsonyi ebéd vagy vacsora. Van, ahol a karácsonyi ünnepek fő étkezése a szenteste vacsorája, de sok helyen 25-i ebéd a legfontosabb. Az ünnepi asztalon nagyon sok helyen találunk halételeket, népszerű ilyenkor a (töltött) pulyka, vagy különböző malacsültek is. Sokszor egy országon belül is nagyon változatos, hogy mit fogyasztanak ilyenkor, de egy-egy közös finomság (általában valamilyen édesség) azért a legtöbb helyen beazonosítható.

9 Vissza

cover3.PNG

Blogposztunk első felében bemutattuk Ann Morgan londoni szerkesztő kezdeményezését, amelyben egy év alatt a világ minden országából elolvasott egy-egy könyvet. Az ő válogatásából most az európai uniós országok második körének könyveit ismertetjük (az első 14 ország könyveinek ajánlóját itt találjátok).


A most kezdődő évvégi leálláshoz remek alap lehet a kezdeményezés könyvválogatása. Ha van kedvetek a szünetben egy kicsit többet olvasni, és így ismerni meg jobban Európa országait, akkor itt a segítség az EU-országokhoz ajánlott könyvekből – válogassatok kedvetekre! :-)

0 Vissza

cover2.PNGÉrdekes kísérletbe fogott nemrégiben Ann Morgan, londoni szerkesztő és szabadúszó író: elhatározta, hogy egy év alatt a világ minden országából elolvas egy-egy könyvet, és így ismer meg számára ismeretlen, távoli kultúrákat. Amikor belefogott, még nem volt teljes az olvasandói listája, de kezdeményezésének hamar híre ment. Blogjára és egyéb közösségi felületeire a kísérlet kezdete után tömegével érkeztek a könyvjavaslatok egy-egy ország „kötelező olvasmányaihoz”.

1 Vissza

karacsonyi_dekoracio.pngA karácsonyra készülve, advent időszakában a legtöbb európai ország utcái díszbe és fénybe öltöznek, ugyanígy az otthonokban is előkerülnek a karácsonyra jellemző dekorációk. A legsötétebb hónapban a fények, az izzósorok, gyertyák a díszítés közös elemei, amellyel mindenhol találkozhatunk; de minden országnak / régiónak emellett megvannak a maga hagyományos díszítései. Ezekből mutatunk most be egy válogatást – ha ismertek még ilyeneket, írjátok meg kommentben! :-)

0 Vissza

kkalacs1.jpgKarácsony környékén a vásárokban nagyon gyakran találkozni a téli szezon egyik kedvenc édességével, a kürtőskaláccsal. A kalácsra hagyományosan magyar / székely eredetű finomságként gondolunk, ám a fellelhető dokumentumok alapján (ha nem az ókori görögöktől származtatjuk :-)), a legnagyobb valószínűséggel német eredetű a legelső ilyen jellegű sütemény. Ez később, a 15. századtól német / szász / székely közvetítéssel szinte egész Európában elterjedt. A nyílt tűz felett, forgatott dorongon sült finomságok, a dorongsütemények európai családját mutatjuk most be röviden.

A kürtőskalács is egy olyan különlegesség, amelyre sok nemzet büszke sajátjaként, ugyanakkor kisebb-nagyobb változtatásokkal ismert és kedvelt több másik tagállamban. A „kié az igazi” vitába semmiképp nem mennénk bele – éppen ez az, ami azt mutatja, hogy mennyire sok mindenre igaz, hogy közös, „európai” gyökerekkel rendelkezik. Mindig van egy közös alapja ezeknek a különlegességeknek, amelyek aztán sok tíz vagy száz év alatt különböző helyeken más és más jellegzetességeket vesznek fel, terjednek el, és lesz belőlük helyi jellegzetesség.

Ugyanezt láthatjuk a népszokásoknál is: elég csak a sok különböző nemzeti, de végeredményben nagyon hasonló télbúcsúztató rituálékra, a közel azonos funkciót betöltő farsangi szörnyek köré kapcsolódó szokásokra, vagy épp az európai karneválokra gondolni. Ugyanez a „sokféleképpen ugyanaz” jelleg figyelhető meg az európai népek közmondásaiban is (erről is több gyűjteményt készítettünk már), de ennek az igazán látványos színtere az európai gasztronómia. Ilyen példa a finn nemzeti finomságként számon tartott Laskiaispulla (amelyet szintén sajátjuknak tartanak a svédek semla néven), vagy a ciprusi nemzeti süteménynek tartott baklava, amelyet saját nemzeti ételének tekint több más ország is (arab országok, törökök, görögök, örmények, bolgárok). A hasonló példákat nagyon sokáig lehetne sorolni az osztrák Gugelhupftól a Wienerbrødig – épp ezen sorba illeszkedik a kürtős kalács is.

A mai – immár Hungarikumként is számon tartott – kürtőskalács ősét kutatva a sütemény legelső európai írásos említése az 1450-es évekből származik, a Speissekuchen (dorongsütemény) elkészítését egy heidelbergi kézirat írta le: „ha dorong-süteményt (kuchen an eyne spiss) akarsz készíteni... a kőttestésztát egy fa dorongra tekerjél és tojás-sárgájával kenegesd... így egyben marad és ne süsd túl forrón”. A süteménycsalád fejlődése a 16. században több ágra vált, amely jellegzetességek a család mai – lengyel, litván, svéd, német, stb. – változatánál is megfigyelhetők. Ezek a nagy csoportok a tésztacsíkokból készített; a folyékony tésztából készült; és az összefüggő tésztalapból készített dorongsütemények.

Feltekert tésztacsíkokból készített dorongsütemények
(A képre kattintva galéria nyílik)



Folyékony tésztából készített dorongsütemények
(A képre kattintva galéria nyílik)




Összefüggő tésztalapból készített dorongsütemények
(A képre kattintva galéria nyílik)



A poszt forrásául a Nemzetközi Kürtőskalács Szaktestület www.kurtos.eu oldalát használtuk. További részletek a kürtős kalácshoz hasonló süteményekről (történetük, elkészítésük módja, receptek, kapcsolódó szakirodalom, képgyűjtemény) ezen az oldalon található.

A képek forrása: szakolcai tredlník; kürtősfánk; šakotis; sękacz; Baumkuchen; Prügeltorte; spettekaka, Baumstriezel

0 Vissza

gyak1.jpgAz Európai Bizottság gyakornoki programja egy igazi „win-win” kezdeményezés: előnyös a fogadó intézménynek, amely minden évben számos lelkes és motivált jelentkező munkájával számolhat; és hasznos a jelentkezőknek is, akik első kézből szerezhetnek tapasztalatot az EU egyik legfontosabb intézményében. A program uniós és hazai hátteréről, praktikus információkról, hasznos tippekről is esett szó a legutóbbi információs délutánunkon – erről olvashattok az alábbiakban egy rövid összefoglalót.

Mire jó a gyakornoki program?

A program felügyeletével megbízott uniós biztos, Navracsics Tibor szerint a gyakornoki program egyaránt hasznos a Bizottság megismertetésére és népszerűsítésére, és remek lehetőség a pályakezdőknek is. Szerinte egy sikeres gyakornoksághoz két motivált ember találkozása szükséges. Fontos, hogy a jelentkező lelkes legyen, és valóban akarjon tanulni, fejlődni és dolgozni az öt hónap alatt; de ugyanilyen fontos, hogy a fogadó részlegben kijelölt mentornak is legyen elképzelése arról, hogy mit vár el a gyakornoktól, találjon egy öt hónap alatt elvégezhető, hasznos feladatot a jelentkezőnek.

Zupkó Gábor, az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének vezetője szerint a Bizottság gyakornoki programja egy egyedülálló lehetőség arra, hogy az érdeklődők megismerjék belülről az unió működését és egy sokszínű nemzetközi környezetben szerezzenek gyakorlati tapasztalatot. Mindezek nemcsak uniós karrierépítésnél jelenthetnek hatalmas előnyt, de bármilyen nemzetközileg aktív cég, vagy akár az államigazgatás számára is vonzó lehet egy ilyen háttérrel rendelkező munkavállaló.

A gyakornoki programot a magyar kormány is remek lehetőségnek tartja – hangsúlyozta Takács Szabolcs európai uniós ügyekért felelős államtitkár. Az uniós ügyek kapcsán esetlegesen megfogalmazott kritikus álláspont, tagállami különvélemény nem azt jelenti, hogy a magyar kormány ne hinne az uniós integrációban, vagy az EU gyengítését akarná. A magyar kormány is egyértelműen egy erős és sikeres, a tagállamok együttműködésén alapuló unióban érdekelt. A nemzeti érdekek hatékony érvényesítéséhez ugyanakkor az EU belső működésének és az együttműködési logika minél alaposabb ismerete szükséges, a Bizottság gyakornoki programja pedig éppen ilyen tudást ad a programban résztvevőknek. A kormány éppen ezért abban érdekelt, hogy minél többen vegyenek részt a programban, és Magyarországra visszatérve személyes tapasztalataikkal segítsék az államigazgatás munkáját.

gyak2.png

Gyakorlati tudnivalók a jelentkezésről

A programhoz minimálisan egy legalább hároméves képzés során, felsőfokú intézményben szerzett diploma szükséges, emellett erős és biztos nyelvtudás az EU valamelyik munkanyelvén (C1 vagy C2 szint angol / német / francia nyelvből). A kiválasztás alapjául szolgáló jelentkezési anyagban mindezek mellett be kell számolni:

- egyéb nyelvek ismeretéről;

- korábbi munkatapasztalatokról;

- nemzetközi környezetben szerzett tapasztalatokról;

- informatikai tudásról, szervezési képességekről, esetleges publikációkról;

mindezeket pedig egy rövid motivációs levél kíséretében kell a jelentkezéshez csatolni.

A jelentkezés online történik a gyakornoki program központi oldalán keresztül, minden évben egy-egy hónap áll rendelkezésre a jelentkezés benyújtására. Adott év januárjában az azonos év októberében induló öthónapos időszakra, augusztusban pedig a következő év márciusában induló gyakornoki szemeszterre lehet jelentkezni. A következő jelentkezési időszak 2017. január 1-jén indul, és január 31-ig lesz elérhető. A pályázati anyagot többször újra lehet nyitni szerkesztésre, lehet vele részletekben haladni véglegesítés és elküldés előtt – de mivel sok kis részből tevődik össze, érdemes a jelentkezési feltételekkel és felülettel minél korábban megismerkedni. A jelentkezéskor még nem kell igazoló okiratok másolatát benyújtani; erről később, az előzetes kiválasztást követően kell gondoskodni.

A kiválasztási folyamat

A beérkezett jelentkezéseket két független szakember értékeli, a jelentkezők anonimitásának megőrzésével. Az ő értékelésük alapján áll össze az aktuális jelentkezők közül a legjobbakat tartalmazó kétezres lista, az úgynevezett „Kék könyv” (Blue Book). A gyakornokokat fogadó bizottsági főigazgatóságok, kabinetek és képviseletek innen választják ki az adott öt hónap 650 gyakornokát. A Kék könyvbe való bekerülésről minden jelentkező értesítést kap, ezután már csak várnia kell, hogy felfigyel-e rá valamelyik fogadó hely – a Bizottság a közvetlen lobbizást nem támogatja.

A tapasztalat alapján a kiválasztásnál nagyon nagy jelentősége van a jelentkezésnél beadott motivációs levélnek, amelyben mindenképpen érdemes kidomborítani a jelentkező különlegesebb területekkel kapcsolatos tapasztalatait, érdeklődését vagy tanulmányait. Az, hogy valaki a nemzetközi ügyek iránt érdeklődik, vagy ilyen szakra jár az egyetemen, teljesen átlagos a jelentkezők között. Valamilyen speciális szakterület (a versenyjogtól az agráriumon át egészen a környezetvédelemig) alaposabb ismerete mindenképpen növeli a kiválasztási esélyeket a témában illetékes terület szervezeti egységeinél.

A kintlét

Bár a Bizottság központja és legtöbb épülete Brüsszelben található, fontos hangsúlyozni, hogy nem csak Brüsszelbe kerülhetnek a kiválasztott jelentkezők. Luxembourgban is nagyon sok gyakornok dolgozik, emellett a Bizottság tagállamokban működő képviseletei is rendre fogadnak gyakornokokat.

A kiválasztott gyakornokok jelenleg havi 1120 euró összegű ösztöndíjat kapnak, némi utazási támogatással és biztosítással kiegészítve. Az összeg nem kimagasló, de elegendő egy kisebb lakás / szoba bérlése mellett a helyi megélhetés fedezésére. A program résztvevői számos formális és informális programon vehetnek részt. A legtöbben szervezett keretek között ellátogatnak Strasbourgba, az Európai Parlament székhelyére, de emellett Brüsszelben például a legjobb bulik is jellemzően a gyakornokokhoz kötődnek („stagiaire parties”).

Gyakornoki programok a Bizottság ügynökségeinél és más uniós intézményeknél

Fontos megjegyezni, hogy nem csak az Európai Bizottság fogad gyakornokokat, bár kétségkívül az egyik legismertebb és legnagyobb múltra visszatekintő program a „legeurópaibb uniós intézmény” gyakornoki programja. A Bizottság különböző tagállamokban működő ügynökségei, valamint a legtöbb egyéb uniós intézmény is alkalmaz gyakornokokat. A jelentkezés feltételei (férőhelyek, ösztöndíj, időtartam) eltérőek intézményenként, ezért a részletekkel kapcsolatban mindenképpen érdemes az egyes szervezetek saját honlapján tájékozódni. Az alábbi összefoglalóban összeszedtük a fontosabb tudnivalókat a legjelentősebb uniós gyakornoki lehetőségekről. További részleteket, az egyes intézmények kapcsolódó oldalainak elérhetőségét megnézhetitek egy korábbi blogposztunkban

gyak3.jpg

0 Vissza

siklo8.jpgEgy meredek hegy- vagy domboldalra – akár városon belül, vagy a természetben – fárasztó felsétálni, villamos vagy vonat pedig nem képes felvinni oda az utasokat. Erre nyújt megoldást a már a kötöttpályás közlekedés korai szakaszában elterjedt, különleges megjelenésű közlekedési eszköz, a Budapesten is jól ismert siklóvasút.

A nagy dőlésszögű, rövid pályára épült vasúti síneken közlekedő siklókocsikat sodronykötéllel vontatják. A különleges látványt nyújtó kocsik kialakítása általában lépcsőzetes, így padlója a meredek emelkedő ellenére is vízszintesen áll. A siklóvasutakat utas- és áruszállításra használják, mind a mai napig az egyik legpraktikusabb szállítóeszköz a meredek vidékeken. Az első siklóvasútpályát a franciaországi Lyonban építették meg, ahol 1862-től 1968-ig közlekedtek a siklókocsik.

Posztunkban a European Destinations összeállítása nyomán a legszebb környezetben közlekedő, legérdekesebb európai siklóvasutak közül mutatunk be néhányat. A lista természetesen bővíthető, várjuk javaslataitokat! :-)

siklo1.jpg

Montmartre – Párizs, Franciaország

Hogy a párizsi polgároknak ne kelljen a rengeteg lépcsőn felmászni az akkor beépülő Montmartre-ra, 1900-ban megépítették az azóta már kétszer felújított siklóvasút-pályát, a Funiculaire de Montmartre-ot. Ezzel jóval kényelmesebben, napjainkban már másfél perc alatt megközelíthető az 1875 és 1919 között épült Sacré-Cœur bazilika.

siklo2.jpg

Budavári sikló – Budapest

Az 1870-ben átadott Budavári sikló a siklóvasutak kialakításának hajnalán, az elsők között épült meg a mai Clark Ádám tér és a Budai Vár között. A Várban lakó, dolgozó, vagy színházba látogató lakosok közlekedését 1928-ig egyetlen tömegközlekedési eszközként segítette a sikló. A 95 méter hosszú pályán járó, 50 méter szintkülönbséget leküzdő sikló 1944-ben bombatalálatot kapott, és egészen 1986-ig nem közlekedett. A mai két kocsi, Gellért és Margit kinézetében megidézi a háború előtt használt elődeit: három, lépcsőzetesen egymás felett elhelyezkedő fülkéből áll.

siklo3.jpg

Elevador da Bica – Lisszabon, Portugália

Lisszabon ikonikus járműve, az első pillantásra villamosszerű Bica siklóvasút 1892 óta működik a portugál fővárosban. Egy szerencsétlen baleset következtében – egy elszabadult kocsi lerombolta az alsó végállomást – 1916 és 1926 között nem közlekedett. A nemzeti örökségvédelem alatt álló sikló közel 12%-os meredekségű, 245 méter hosszú pályán jár.

siklo4.jpg

Elevador do Bom Jesus – Braga, Portugália

Portugáliában még mindenképpen érdemes megemlíteni a bragai Bom Jesus siklóvasutat is. A Bom Jesus do Monte rend által üzemeltetett felvonó Braga városát köti össze a hegyen álló Bom Jesus szentéllyel. Az Ibériai-félsziget legrégebbi siklóját 1882-ben adták át, meredek, 274 méter hosszú pályája 116 méter szintkülönbséget hidal át.

siklo5.jpg

Zagrebačka uspinjača – Zágráb, Horvátország

A zágrábi siklóvasút közlekedik a legrövidebb pályán a világ siklói közül, mindössze 66 métert tesz meg a horvát főváros alsó- és felsővárosa között, ám így is több mint 30 métert emelkedik. A két kocsit üzemeltető siklóvasút 1890 óta üzemel, és ma is őrzi egykori megjelenését. 

siklo6.jpg

Funiculaire de Pau – Pau, Franciaország

A Pireneusok északi oldalán található Pau siklóvasútja a városközpontot és a királyi palotát köti össze a völgyben található vasútállomással. Az 1908-ban átadott sikló 1970 és 1978 között biztonsági okokból nem közlekedett. Egy felújítást követően azonban ismét üzembe állt: 103 méter hosszú pályája 26 méter szintkülönbséget hidal át. A paui siklóvasút kiemelkedően népszerű: évente közel félmillió utast szállítanak vele.

siklo7.jpg

Gelmerbahn – Grimselwelt, Bern, Svájc

Európa legmeredekebb siklóvasúti pályája a Gelmerbahn. Az 1028 méter hosszú pálya 448 métert emelkedik, a kocsiknak néhol 106%-os emelkedőt (több, mint 45 fokos szöget!) kell leküzdeniük. A tízperces út így az átlagos siklózásnál sokkal több izgalmat ígér. Bár a vonalat 1926-ban, a Gelmersee víztározó építésének megkönnyítése céljából fektették le, a nagyközönség számára csak 2001-ben nyitották meg. 

Képek forrása: Funiculaire de Montmartre; Budavári sikló(1); Budavári sikló(2); Elevador da Bica; Elevador do Bom Jesus; Zagrebačka uspinjača; Funiculaire de Pau; Gelmerbahn

0 Vissza

december7.jpgDecemberben több programunk is foglalkozik az emberi jogok kérdésével. Az EU egyik legfontosabb alapelve az emberi jogok tiszteletben tartása. Az EU a diszkrimináció minden fajtája ellen küzd, bármi is legyen a hátrányos megkülönböztetés alapja: az állampolgárság, vagy valamelyik nemhez, vallási közösséghez vagy bármilyen meggyőződéshez, kisebbséghez való tartozás. Bár az egyenlőtlenségek még nem szűntek meg teljesen, az EU jelentős előrelépést ért el az utóbbi évtizedekben ezen a területen, és folyamatosan dolgozik azon, hogy minél inkább előítélet- és diszkriminációmentessé váljon az unió.

Európai gondolkodók sorozatunkban a brüsszeli rendőrkapitány marokkói származású főtanácsadója, Saad Amrani többek között a „sokszínűség menedzseléséről”, az integrációról és a terrorizmus elleni küzdelemről beszél majd. Egy másik beszélgetésen a Brexit témakörét járjuk körül vendégeinkkel. Lumière Filmklubunkban a Szaharov-díjas, iráni Dzsafar Panahi autójában zajló izgalmas beszélgetéseket követhetjük majd Taxi, Teherán című filmje segítségével. A karácsonyra pedig idén lengyel hangulatban készülhetünk, decemberi menünkön – a kulturális fővárosi címhez kapcsolódóan – ugyanis egy csésze Wrocław szerepel.

december5.jpg

December 8-án, 18 órakor kezdődő Egy csésze Európa programunk főszereplője Európa egyik kulturális fővárosa, Wrocław lesz. A város Szilézia történelmi fővárosaként volt Csehország, a Porosz Királyság, a Habsburg Birodalom, a Német Birodalom és Lengyelország része. Miközben bebarangoljuk a különleges belvárost és felidézzük az év eddigi kiemelkedő eseményeit, ellátogatunk abba a 700 éves sörözőbe is, ahol anno Chopin és Goethe is magához vette a folyékony kenyeret, valamint pár karácsonyi falatot is megkóstolunk a lengyel konyha remekeiből. Az est házigazdája Szederkényi Olga, újságíró. A rendezvényen való részvétel szokás szerint ingyenes, de regisztrációhoz kötött, amelyet az egycseszeeuropa@gmail.com címen lehet megtenni.

december6.jpgAz Európai gondolkodók – European Thinkers programsorozatunkban, december 12-én 19 órakor Saad Amranit, a brüsszeli rendőrkapitány főtanácsadóját látjuk vendégül. Terrorizmus és polarizáció című előadásában bemutatja, hogy a radikalizálódás, a szélsőségek térnyerése, a populizmus miként ássa alá a közös európai ideát, és mit tehetünk azért, hogy a társadalom szétszakadását megállítsuk. Brüsszel az EU „fővárosaként” a terrorizmus egyik fő célpontja. A főtanácsadóval egyebek mellett a terrorfenyegetettségről, integrációról és az iszlámról beszélgetünk. A beszélgetés nyelve angol, angol-magyar szinkrontolmácsolást biztosítunk. Az eseményre regisztráció szükséges, 2016. december 11-ig az euthinkers@eu.hu e-mail címen tudnak jelentkezni a programra.

december3.jpgMásnap, december 13-án 19 órakor „Kívül tágasabb?” címmel a Brexit következményeiről beszélgetünk vendégeinkkel. Milyen hatása lesz a brit kilépésnek az európai gazdaságra, a közös piacra, illetve az európai integráció jövőjére? Hogyan befolyásolja a Brexit az európai munkaerőpiacot, a szabad munkaerő áramlását? Mi történik azokkal az uniós munkavállalókkal, akik az Egyesült Királyságban vállaltak munkát, és mi lesz azokkal a britekkel, akik uniós országokban dolgoznak? Többek között ezeket a kérdéseket tárgyalja meg három vendégünk, Iain Lindsay, az Egyesült Királyság magyarországi nagykövete, Dr. Gálik Zoltán, a Budapesti Corvinus Egyetem docense, valamint Dr. Balázs Zoltán, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója. A beszélgetés során angol-magyar szinkrontolmácsolást biztosítunk.

december4.jpgDecember 15-én 19 órától Lumière Filmklubunk idei utolsó programján a Taxi, Teherán című filmet vetítjük. A filmben egy sárga taxi jár fel-alá Teherán forgalmas utcáin. Utasai közt van emberi jogi ügyvéd, kalózkiadású lemezekkel seftelő férfi, iskolás kislány, nyugdíjas asszony. Egy közös bennük: mindannyian őszintén beszélnek a felmerülő köz- és magánéleti témákról. Beszélgetőtársuk, a taxisofőr pedig nem más, mint maga a rendező: az egykor politikai okokból házi őrizetre ítélt, 2012-ben Szaharov-díjjal kitüntetett Dzsafar Panahi. Az iráni filmrendezőnek több, az iráni társadalmat bemutató filmje nyert már rangos nemzetközi elismerést. Panahit hazájában rendszerellenes tevékenység vádjával 2010-ben hat év fogságra és húsz év alkotástól való eltiltásra ítélték. Az „Ez nem egy film” című dokumentumfilmjét egy süteménybe rejtett pendrive-on csempészték ki Iránból és juttatták el a 2011-es cannes-i filmfesztiválra. Az est házigazdája Gyárfás Dorka, a Lumiére Filmklub kurátora Bujdosó Bori, újságíró.

Az Európa Pont decemberi programjainak részletes leírása az Európa Pont Facebook oldalán olvasható. Valamennyi program ingyenes, szeretettel várunk benneteket!

1 Vissza