paper_time_machine2.jpgMindig érdekes a múlt jellegzetes pillanatairól szóló, hangulatos fekete-fehér fotókat nézegetni. Bár a színes fotók sokkal valósághűbb élményt adnak, ilyen képek csak az 1930-as évektől készülhettek. Erre nyílik azonban lehetőségünk most a „The Paper Time Machine” elnevezésű kezdeményezés révén, amely összesen 130 régi, ikonikus fotót kiszínezve helyezi új megvilágításba a múlt eseményeit, helyszíneit, embereket és épületeket. Most ebből a gyűjteményből mutatunk be néhány európai vonatkozású fényképet. Kellemes időutazást mindenkinek! :-)


Eiffel-torony, Párizs (1888)

Az 1888-ban készült képen még épül Párizs ikonikus építménye, amely – ahogy a színes képen látható – kezdetben „velencei vörös” színű volt, de a későbbiekben még vagy tucatszor változtatták meg a színét. A világ akkori legmagasabb épülete, a 324 méter magas torony kétévnyi építés után, az 1889-es párizsi világkiállításra készült el. Bár eredetileg ideiglenes építménynek szánták, és kezdetben a helyiek nehezen barátkoztak meg vele, végül felújításokkal és átépítésekkel megőrizték, mára pedig egyértelműen Párizs egyik fő jelképe lett.

paper_time_machine1.jpg

paper_time_machine2.jpg

Erzsébet hercegnő a windsori kastélyban (1944)

Erzsébet királynőről 18 éves korában, 1944-ben készítették ezt a fotót az uralkodócsalád windsori kastélyában. Ekkor még édesapja, IV. György uralkodott, akit Erzsébet 1952-től követett a trónon. Eddigi 64 éves uralkodása alatt az országát érintő hatalmas változások aktív szereplőjeként megélhette, hogyan omlik össze a brit gyarmatbirodalom, hogyan csatlakozik az Európai Unióhoz, majd hogyan dönt elhagyásáról az Egyesült Királyság. A fényképen látható fiatal lány azonban minderről még mit sem sejtve néz a kamerába.

paper_time_machine96.jpg

Tower Bridge, London (1889)

A fotó segítségével annak lehetünk szemtanúi, ahogy a Temze két partja felől 1889-ben már majdnem összeér a londoni Tower Bridge acél tartószerkezete. Az alatta elhaladó hajók útjának biztosítása érdekében elkészülte után gőz-, majd később olaj- és elektromos hidraulikával felnyitható, masszív megjelenésű hidat 1886-ban kezdték el építeni és 1894-ben adták át. 

paper_time_machine5.jpg

paper_time_machine6.jpg

Nelson admirális emlékműve, London (1844)

Horatio Nelson, a Napóleon ellen 1805-ben vívott trafalgari csata hősi halált halt hadvezére számára méltó emlékművet szántak az angolok az akkor kialakított Trafalgar Square közepén. Az 1840 és 1843 között felállított emlékmű közepén egy 52 méter magas oszlopra emelt Nelson-szobor található, amelyet 1867-ben egészítettek ki az oszlop talapzatánál fekvő négy bronzoroszlánnal. A korai fényképen a frissen elkészült emlékművet még felállványozva, oroszlánok nélkül láthatjuk.

paper_time_machine7.jpg

paper_time_machine8.jpg

Sacré-Cœur, Párizs (1880-as évek)

A fénykép készítésének pontos évszáma nem ismert, csupán az évtized: valamikor az 1880-as években kattintotta el a gépét a fényképész, hogy megörökítse az építés alatt álló Sacré-Cœur, azaz Szent Szív bazilikát a Montmartre tetején. Érdekes, hogy a közvetlenül mellette álló házak a mai napig épen megmaradtak.  A templomot 44 (!) éven keresztül, 1875 és 1919 között építették, így bár a fotón már egy majdnem elkészült épületet láthatunk, a párizsiaknak még sokat kellett várni, hogy használatba vehessék a Sacré-Cœurt.

paper_time_machine91.jpg

paper_time_machine92.jpg

Stonehenge (1920 körül)

A mai Anglia területén álló, kőtömbökből álló körök által alkotott misztikus építményt megközelítőleg az i.e. 3 évezredben emelték. Valódi funkcióját, illetve építésének lehetséges módját máig kutatják. A képen az ásatási és helyreállítási munkákat folytató William Hawley alezredes-archeológus munkatársait láthatjuk, akik elsők között tártak fel a Stonehenge közelében temetkezési lelőhelyeket.

paper_time_machine93.jpg

Szabadságszobor-műhely, Párizs (1882)

Az 1882-ben készült fényképen látható, hogyan készül a Szabadság-szobor keze és törzsének egy része Frédéric Auguste Bartholdi szobrász párizsi műtermében. Jobbra, a háttérben a szobor egyes részeinek kicsinyített változatai is láthatók. A szobrásznak szüksége volt a szobor szerkezetének megtervezéséhez Gustave Eiffel segítségére is. A szobor – amelyet a franciák ajándékba készítettek az Egyesült Államoknak függetlenségének 100. évfordulójára – finanszírozási nehézségek miatt végül közel tíz év alatt készült el 1875 és 1884 között. A szobrot 350 darabra szétszerelt állapotban szállító hajó 1885-re érkezett meg az Egyesült Államokba, és következő évben állították fel mai helyén, a New York-i Liberty Islanden. A szobor azóta New York, és az egész Egyesült Államok egyik legikonikusabb építményévé vált.

paper_time_machine94.jpg

paper_time_machine95.jpg


Képek forrása: Eiffel-torony; Erzsébet hercegnő; Tower Bridge; Nelson-emlékmű; Sacre Coeur; Stonehenge; Szabadságszobor-műhely

9 Vissza

A bejegyzés trackback címe:

http://europapont.blog.hu/api/trackback/id/tr9211959403

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Fotósképző · https://www.fotoskepzo.hu 2016.11.15. 15:44:22

Nincs sok értelme a régi képek/filmek utólagos kiszínezésének (a játékon kívül). Az ég akkor is kék volt, a fű meg zöld, a bőr meg bőrszínű – nem nehéz elképzelni. A többi színt meg elég nehéz pontosan reprodukálni, ugyanis ez függ a fényérzékeny anyag összetételétől is, így gyakorlatilag nem lesz valósághű a végeredmény sosem. Innentől meg nem több az egész, csak giccs.
A fekete-fehér fotó úgy szép, ahogy van.

sebi77 2016.11.15. 16:13:19

Ha sikerül jól megcsinálni egy ilyen színezett fotót vagy videót, nagyon hatásos tud lenni. Az eredeti felvételek minősége miatt mindig egyértelmű hogy nem most készült, ha jó minőségű akkor meg egyértelmű hogy most készült és egy jelmezes film jeleneteit látjuk. Egy feljavított eredeti felvétel viszont olyan hatást kelt mintha időutazáson vennénk részt. Pl. Berlin 1900:
www.youtube.com/watch?v=B-m9A8mY-U0

Nagy Janos 3 2016.11.15. 16:31:30

@bestpixel: @bestpixel: Nem több mint giccs? Ne haragudj, de a következtetésed rendkívül korlátolt. Őszintén bízok benne, hogy ezzel a realitással nincs közöd az általad hirdetett oktatáshoz. Kár lenne diákokat már a tanulás kezdetén megfertőzni ezzel.

Fotósképző · https://www.fotoskepzo.hu 2016.11.15. 17:40:03

Lehet, hogy találóbb lett volna a giccses vagy a giccsbe hajló kifejezés, de a lényeg ugyanaz: a régi fotók, filmek újraszínezése számomra nem több mint hatásvadászat, ami a giccsnek is a lényege. Ezek a fotók eredetileg fekete-fehérben készültek, így szoktuk meg őket, így a színezéssel pont az egyik lényeges elemüket vesztik el. Régen is sokszor színeztek fekete-fehér fotókat (utólag, festékkel), de azt legalább módjával tették (általában), nem törekedtek a teljes valósághűséghez.
Persze, értem én, hogy ez milyen érdekes látvány: kiderül, hogy akkoriban minek milyen színe volt (pl. az Eiffel-torony), de sokszor nem is tudják, nem is lehet visszaadni az eredeti színt, pl. katonai fotókon, mert nem ismerik az akkori ruházat pontos színeit.
Létezett már régen is színes fotótechnika, s az ilyen fotók felújítását nem tartom giccsesnek, itt biztosan eredeti színekről van szó: twistedsifter.com/2015/04/rare-color-photos-of-the-russian-empire-from-100-years-ago/

dunántúli gyerek 2016.11.15. 18:04:36

ha a barlangrajzot kiszínezem, akkor azt is megnézhetem színesben

köszönjük, emese

SzocsO 2016.11.15. 18:07:57

@bestpixel: már bocs, de szerintem nem így van. A te értelmezésedben ezek a fotók művészi alkotásokként készültek, véletlenül sem dokmentálás céljából, és eszük ágában sem kett volna színesben fotózni. Amikor azt tették, akkor is kelletlenül. Figya, ha akkor lett volna digitál/xy megapx felbontású SZÍNES fotóra eszközük, hidd el, hogy nem a fekete-fehér fotók esztétikáját ecsetelnéd. A festők akkor miért nem fekete/fehérben dolgoztak? Ok, ennél persze összetettebb ez a dolog, minthogy itt szókardozzunk felette, neked is igazad van, de valahol meg nekem is.

dunántúli gyerek 2016.11.15. 18:16:12

nekem azok az auswitzi képek tetszenek, amik igazából a drezda-i terrorbombázás hullahegyeit mutassák, de ki van emelve sárgával vmi napraforgó izé a kislány-halott kezében, azt lehet is forgatni a következő oszkárt

a nem hatásvadászáson kívül főleg a történelem és fotóhamisítás története miatt ezek is fontos kordokumentumok

Fotósképző · https://www.fotoskepzo.hu 2016.11.15. 20:10:12

@SzocsO: Nem értelmezem ezeket a képeket sehogy sem, főleg nem művészi alkotásnak, hanem éppen csak alkotásnak (mint minden fénykép az számomra, csak más értéket képviselnek). Ezek legfőképp kordokumentumok, de hozzátartozik az is, hogy fekete-fehérben készültek. Készülhettek volna színesben is, mert létezett már a technológia az 1850-es évektől. De, mint alkotások megérdemlik, hogy ne változtassanak rajta semmit sem, mert egy alkotás úgy érvényes és értelmezhető, ahogy megszületett. Ha megváltoztatunk rajta _utólag_ valamit, akkor már más alkotásról beszélünk, ami lehet jó is, de ebben az esetben ez a változtatás csupán hatásvadászat miatt történik. Ráadásul még nem is hitelesek a színek sokszor, tehát dokumentumként sem lehetnek érvényesek.
Itt a színek a fontosak, azért színeztek, mert így szebbnek látják sokan a képeket. Ezért kezdték el a régi FF hollywoodi filmeket is kiszínezni vagy 10-15 éve, csak éppen azok sem kellettek senkinek sem. Művinek érezték és igazuk is volt.

Ha megfordítjuk a folyamatot, lehetne mutogatni pl. a színes festmények fekete-fehér változatait is, hogy né' má', milyen jó a Mona Lisa szín nélkül!

De, alapvetően ízlésról beszélünk, ezen meg tényleg felesleges ennyit rágódni. Ha tetszik, tetszik, ha nem, nem! ;)