gondoljuk_ujra.jpg

A 2008-ban kitört válság az európai országok legtöbbjében komoly károkat, gazdasági visszaesést eredményezett, emellett párhuzamosan felerősödtek a nacionalista és az EU-t elutasító szólamok, a populizmus, a nemzeti radikalizmus és a szélsőséges nézetek sok országban teret nyertek. A XXI. század elején, amikor az európai országoknak számos komoly kihívásra kell hatásos választ találniuk, érdemes arról elgondolkodnunk, hogy milyen okokra vezethető vissza a szélsőséges nézetek felerősödése, hogy mit adhat ebben a helyzetben az EU. Érdemes megfogalmazni, hogy mit veszíthetnénk, ha nem lennénk tagjai ennek a közösségnek, és hogy valójában mit is jelent az országok, és az egyes emberek számára az Európai Unió.

A közelmúltban több vendégünk is foglalkozott e jelenséggel – például az európai írótalálkozón a kortárs írók, akik mind hitet tettek az integráció mellett. Ahogy Ales Dabeljak szlovén író is fogalmazott: az EU nem tökéletes, de tökéletlen működésénél csak egy dolog lenne rosszabb: ha nem létezne egyáltalán. Ahogy ő is megjegyezte: a gazdasági hasznok mellett számos egyéb tényező motiválta az unió létrehozását, amelyeket a közösség ma is nyújt, amit mi már alapértelmezettnek veszünk, és így nem is értékeljük kellően. Ilyen a béke is – Dabeljak szerint az EU szervezete képes kordában tartani a nacionalista indulatokat és garantálni, hogy tagjai békében élhessenek egymás mellett –, és fontos ezt is látnunk az unió megítélésekor (amely érdemeiért az EU tavaly megkapta Nobel-békedíjat). A nemrégiben nálunk járt Tomáš Sedláček a jelenlegi EU-szkepszis legfontosabb okának az EU-ról folytatott kommunikáció kizárólagosan gazdasági jellegét tartja. Már a csatlakozáskor is szinte csak kizárólag pénzügyi érvek hangoztak el az integráció kapcsán, így nem csoda, hogy a lakosság ilyen szempontból ítéli meg az uniót, amelytől a gazdasági növekedést várja. Ha a gazdasággal gond van, akkor az unióval is gond van – válságban pedig eszerint logikus az EU kritizálása, akár elutasítása. Ezzel magyarázható az is, hogy bármilyen kérdés, vagy összefoglalás az uniós tagság hozadékairól mindig a költségvetési szemléletű „ugye nettó haszonélvezők vagyunk” kérdéssel vagy az arra adható válasszal kezdődik.

Természetesen nagyon fontos tényező ez is, nem lehet azonban kizárólag „haszon-katalógusok” alapján megítélni az EU-t. Ezen mindenképpen túl kellene lépni, de ehhez új európai narratívára van szükség, amely új kontextusba helyezi az EU-t, újradefiniálja az EU szerepét Európában, és amely egyben vitára és aktív részvételre ösztönzi az uniós polgárokat. Felismerték ezt az uniós döntéshozók is, akik hivatalosan felkértek húsz európai közéleti személyiséget, Európában és Európáról gondolkozó tudósokat, művészeket és értelmiségieket, hogy adjanak felütést a vitának. Foglalják össze azt, hogy ők mit gondolnak erről a kérdésről, és fogalmazzák meg, miként értelmezhető a XXI. században az EU, jelentőségét és céljait tekintve. A kulturális bizottság – amelynek Tomáš Sedláček is tagja volt közös nyilatkozatban fogalmazta meg alapvetéseit, amelyet nemrégiben ismertettek, és az Európáról való gondolkodás, az EU megítélésének fontos adaléka lehet.

A nyilatkozat műfajából is adódóan meglehetősen általános, ugyanakkor fennkölt – mégis jó összefoglalóját adja annak, hogy mely gondolatok és jelenségek mentén érdemes Európát (újra)tárgyalni. A csoport megfogalmazása szerint Európa leginkább életérzésként (vagy lelkiállapotként, eredetiben „state of mind”) írható le, amely többek között a közös kulturális gyökereken, történelmi örökségen, a reneszánsz, a polgárosodás, a modern demokratikus értékek kivívásán és tiszteletén alapszik. A nyilatkozat hangsúlyozza a puszta gazdasági együttműködésen messze túlmutató értékeket és eredményeket, amelyeket Európa magáénak vall. Az európai projekt alapvető része az emberi méltóság, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok tiszteletben tartásán kívül Európa kulturális értékei is. A gondolkodók hangsúlyozták, hogy az elmúlt száz év három legfontosabb megpróbáltatásaira mindig közös válaszokat találtak az EU tagállamai, és most is e logika mentén kell megoldásokat találni az aktuális kihívásokra. A nyilatkozat szerint Európának, és benne a vezetőknek, értelmiségieknek és az egyes polgároknak egyesülve kell fellépniük annak érdekében, hogy Európa a XXI. században a „fenntartható élet világbajnoka legyen”.

Mindezek nagyon fontos muníciót adnak az EU-ról folytatott vita újraformálásához; mindezen közös értékekkel, érdemekkel, közös történelemmel tisztában kell legyünk ahhoz, hogy teljesebb képet kapjunk arról, mi az EU lényege, és mi az, amit magunkénak tudhatunk az unió tagjaként.

A nyilatkozat nem egy „végtermék”, csak egy kezdési alap; mindemellett természetesen mindenkinek megvan a személyes története is Európáról, az EU-ról; élmények, események, érzések kötnek mindannyiunkat e közösséghez. Mi a részünkről az Európa Pontban hisszük, hogy az egyértelmű gazdasági előnyökön túlmenően rengeteg egyéb dolgot köszönhetünk az EU-nak. Hisszük, hogy ebben a sokszínű Európában van a helyünk, amely összefogásra és nem széthúzásra, együttműködésre és nem versengésre kell épüljön. Tudjuk, hogy a formáció nem tökéletes, de azzal is tisztában vagyunk, hogy nélküle sokkal rosszabb lenne, és tudjuk, hogy mi is tehetünk arról és azért, mit jelent vagy jelenthet nekünk ez a közösség – mert mi vagyunk a főszereplők.

Európa újragondolásához kapcsolódóan új sorozatot indítottunk, European Thinkers címmel, amelyben kortárs európai véleményformálókat látunk vendégül és faggatunk az EU jelenéről és jövőjéről. A sorozat első vendége Tomáš Sedláček volt, akinek a Corvinuson elhangzott előadása is megnézhető online, angol nyelven ezen a linken keresztül. A sorozat következő vendége Jürgen Habermas német szociológus és filozófus lesz, az előadás részleteit hamarosan Facebook oldalunkon olvashatjátok.

Nagy örömünkre idén is rengeteg európai író fordult meg az Európa Pontban a Nemzetközi Könyvfesztiválhoz kapcsolódóan. Több száz program, könyvbemutatók, dedikálások várták a kortárs irodalom iránt érdeklődőket a hétvégén a Millenárison, a hozzánk érkező, négy panelbeszélgetésben résztvevő írók Európa elmúlt száz évével kapcsolatban osztották meg egymással és a közönséggel gondolataikat.

europaiiro.jpgAz első beszélgetés hét író résztvevője elsősorban a nacionalizmus, az EU szerepe és a tömegmédia felől közelítette meg a kérdést. A legtöbben egyetértettek abban, hogy az 1914-től máig eltelt idő mindenképpen a nacionalista eszmék és nemzeti sovinizmus évszázadának tekinthetők, amelyek a legtöbb országban nagyon komoly szenvedést hoztak, és amelyre napjainkban az EU kínálhat alternatívát – ha választ talál a válság által felszított nemzeti alapú ellenségeskedésre.

A lengyelországi zsidóság történetét jól ismerő és feldolgozó Alina Molisak szerint az elmúlt száz év leginkább a „bajok évszázada” volt, amely új gyilkolási technikái – mint az automata fegyverek, a gázkamrák – új szintre emelték az ölés lehetőségeit. Ezekkel a modern eszközökkel a gyilkosoknak már nem kellett feltétlenül szembenézniük áldozataikkal, a korábbi évszázadokhoz képest teljesen új módszerekkel pusztították egymást az emberek. Emellett az évszázadra szerinte jellemző az „emlékezés játéka is”, amennyiben egyének és nemzetek egyaránt szabadon választják meg, mire kívánnak emlékezni és mire nem – akár saját történelmüket újra és újraírva. Molisak veszélyt lát a napjainkat átszövő tömegkommunikációban és -médiában is, amely kiváló lehetőséget jelent a manipulációra.

Alida Bremer horvát származású, Németországban élő író – aki első regényében, az Oliva kertjében saját családja négy női generációján keresztül dolgozza fel Európa történetét – jóval pozitívabban fogalmazott az elmúlt évszázaddal kapcsolatban. Szerinte nem szabad elfelejteni, hogy a sok rossz mellett ez volt az az időszak, amelyben a nők és a szegényebb rétegek előtt is megnyílt a felemelkedés lehetősége, mivel ekkor vált lehetővé, hogy ők is tanuljanak. Fontos mozzanat még szerinte az utazás szabadsága; az, hogy az embereknek egyre több lehetőségük lett más országok, kultúrák megismerésére. Emellett a tájékozódás és kommunikáció lehetőségének kiszélesedése formálta még jelentősen az előző évszázad történetét – az előző évszázad kulcsfogalmai között mindenképpen szerepelnie kell a „remény” és „lehetőség” szavaknak. Az EU-val kapcsolatban megjegyezte: ahogy Németországban, úgy az EU-ban sem optimális minden körülmény, mégis a „lehető legjobb” formációnak tartja az EU-t, amely számos lehetőséget biztosít a benne élőknek.

iro_ulle.jpgUlla-Lena Lundberg finnországi svéd író mindkét korábbi megközelítéssel egyetértett, amelyek hazájának történetét is jelentősen befolyásolták. Finnország az elmúlt száz év alatt elnyerte függetlenségét, és a második világháború után még szegény országból mára jóléti társadalommal rendelkező, jómódú országgá fejlődött, még ha történetében a Szovjetunió hatása mindig is érezhető volt. Ludberg korábbi könyve, a Marcipánkatona a második világháború alatt játszódó téli háborút dolgozza fel új szemszögből. Lundberg szerint jelenleg nagyon sok helyen Európában megfigyelhető, hogy bár az országok a liberális demokrácia mellet és az agresszió ellen foglalnak állást, a gyakorlatban, a legalsó, helyi és egyéni szinten befogadás helyett mégis kizárás zajlik – az EU pedig épp ezt a gondolatot, a kizárás politikáját kívánja megszüntetni.

Az 1985-ben született, szintén elsőkönyves olasz Marco Magini szerint az Európában létrejött formáció, az Európai Unió ma olyan vízió és közösség, amelyben generációja már egy közös nyelvet beszél; melynek meghatározója a béke alapértelmezettsége, az egység a sokféleségben jelmondattal megfogható, Erasmus-élménnyel, vegyes házasságokkal összefogott közösség. Magini szerint mindezek mellett nagyon fontos, hogy az európai közösség meg tudja fogalmazni új narratíváját, amely a XXI. században is képes egyben tartani a közösséget. A közgazdász végzettségű Magini egyetért azzal a megközelítéssel, hogy két lehetséges út között választhat Európa: az egyre erősödő nacionalizmusnak teret engedve visszatér a nemzetállamok Európájához, vagy az integráció újabb szintjére lép. (Magini első, Mintha egyedül volnék című regényében a srebrenicai vérengzés nemzetközi perét vizsgálja három résztvevő szempontjából.)

iro_spiro.jpgA beszélgetés magyar résztvevője, Spiró György leginkább Alina Molisakkal értett egyet, szerinte tulajdonképpen az 1914-ben kirobbant első világháború máig nem ért véget. A gyűlölet és háborúk mentalitását több művében vizsgáló Spiró szerint a nemzeteket egymásnak feszítő nacionalizmus, a nemzeti utálat és agresszivitás a mai modern világ egyik legfontosabb magyarázó tényezője. Az elmúlt száz év a sok formában jelentkező nemzeti szocializmus évszázadaként értelmezhető, a nacionalizmus egyfajta vallásként működik, amely ellen nagyon nehéz küzdeni, de amelyre valamilyen hatásos választ kellene találnunk.

A Fekete anyaföld című regényével az elsőkönyvesek fesztiváljára érkező horvát Kristian Novak az elmúlt évszázad történetéből azt a dilemmát emelte ki, amely a mai horvátok identitását is meghatározza. Eszerint a sokak számára nosztalgikus emlékeket idéző jugoszláv idők lezárultával a horvátoknak végre el kell dönteniük, hogy politikai és ideológiai értelemben hova tartoznak: a Balkánhoz vagy az EU-hoz. Bár országa EU-csatlakozása erre jelképesen választ ad, de szerinte ez korántsem egyértelmű sem a politikai vezetés, sem az egyes emberek szintjén.

Airo_dab.jpg panelbeszélgetés szlovén résztvevője, Aleš Debeljak szintén egyetértett azzal, hogy az első világháború óta a nacionalizmus ideológiája uralta Európa történetét, és a XX. század egyértelműen a szélsőségek és a nacionalizmus történeteként értelmezhető. Szerinte a nemzeti sovinizmus, a nemzeti alapú ellenségeskedés bevált receptként minden konfliktusban előbb-utóbb előkerül. Az ideológia népszerűsége szerinte a nacionalizmus egyszerűségében keresendő: a nemzeti ideológia nem az ember eszére hat bonyolult érvekkel, hanem a szívére, azon keresztül mozgósít. Szerinte ebben a helyzetben a legjobb megoldás az EU lehet, amely ugyan közel sem tökéletes, de tökéletlen működésénél szerinte csak egy dolog lenne rosszabb: ha nem létezne egyáltalán. Szerinte az EU jelenti azt az esélyt, hogy az egyébként sok ügy miatt egymásnak feszülő nemzetek mégiscsak tudnak egymás mellett, békésen együtt élni.

0 Vissza
Címkék: irodalom komoly

Aki tehette, az elmúlt hetekben kipróbálta a budapestieket hosszasan várakoztató négyes metrót, és mi is írtunk a főváros legújabb közlekedési csodájáról. Bár a sajtója nem volt mindig kimondottan pozitív, abban a nemzetközi szakma és nagyjából a közvélemény is egyetért Bencével: „azért elég sép lett ezs a négyes metró, ugye?”. :-)

Mostanra már talán túl vagyunk a csodán is, amikor mindenki szájtátva és mosolyogva vizslatja az újabb és újabb metrómegállókat (mintha törvényszerű lenne, hogy magyar ember a metrón nem mosolyog). Még utoljára megosztanánk veletek egy érdekes grafikát az új metrónkról – az alábbi infografikán megnézhetitek, hogy néhány más uniós fővárosban hány vonal fut, milyen hosszú a teljes hálózat, és hogyan néz ki a szerkezete. A grafikához azokból az uniós fővárosokból válogattunk, amelyek Budapesthez (elsősorban lakosságszám tekintetében) hasonló adottsággal rendelkeznek, a kétmilliónál több lakóval bíró metropoliszokat nem vizsgáltuk.

Ábráink a Robert Schwandl által létrehozott és karbantartott, a világon egyedülálló UrbanRail.net térképein alapulnak. A legtöbb adatot mi is innen vettük át (a hivatalos weboldalak mellett) – akiket kicsit is érdekel a metrók világa, annak mindenképpen érdekes nézelődni az oldalon. Nektek mi tűnik fel először a hálózatok rajzát látva? :-) (Nagyobb méretért katt a grafikára!)

terkep_metrok2.jpg

Az Európa-nap (május 9.) az európai béke és egysége ünnepe. Ezen a napon a történelmi jelentőségű „Schuman-nyilatkozat” évfordulóját ünnepeljük Unió-szerte. Robert Schuman francia külügyminiszter 1950-ben elhangzott híres beszédében arra tett javaslatot, hogy hozzanak létre egy nemzetek feletti együttműködést a béke biztosítása és az életszínvonal emelése érdekében. Ennek állít emléket ez a nap – ha úgy tetszik, ez az „EU születésnapja” –, de május 9. egyet jelent a hasznos és szórakoztató európai programokkal is. Ilyenkor számos színes program várja az EU-ra és az európai kultúrára kíváncsi érdeklődőket országszerte.

 


Az idei Európa-napi ünnepség egyben megemlékezés is lesz Európa történelmét meghatározó fontos eseményekről. Tíz 2004-ben csatlakozott ország, köztük Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozásának tízéves évfordulóját ünnepeljük, de megemlékezünk a berlini fal és a vasfüggöny leomlásának 25., továbbá az I. világháború kitörésének 100. évfordulójáról is. Mindemellett 2014 az európai parlamenti választások éve is. Budapesten idén a szombati munkanap miatt május 11-én, vasárnap délelőtt 10 és este 10 között tartjuk az ünnepséget az Erzsébet téri parkban.

 

A nap nyitóeseményeként Magyarország uniós csatlakozásának 10. évfordulója alkalmából különleges, ingyenes, 10 (vagy váltóval 2x5) kilométeres futást szervezünk Európa egyik legszebb részén, Budapest belvárosában és a Duna-parton. (Részletek a futásról itt.) Az Erzsébet téren nagyszabású családi fesztivállal ünnepeljük a napot. A kicsiket kézműves és környezetbarát gyerekjátékok várják egész nap, a Cókmók Műhelyben például újrahasznosított anyagokból készíthetnek ékszert, pénztárcát, kitűzőt, játékokat, akár a szüleikkel együtt. A MókaTér sátránál pedig óvodásoktól a fiatalokig mindenki saját hangszert készíthet természetes anyagokból vagy hulladékból. Mindezek mellett a legkisebbekre vár még bábelőadás, a „Bohócszervízben” arcfestés és bábkészítés, Eszter-lánc Mesezenekar-koncert – és természetesen az elmaradhatatlan ugrálóvár.

 

Aki kinőtt már az ugrálóvárból, annak is számos hasznos időtöltést kínálunk: koncertekkel, kiállításokkal, kézműves foglalkozásokkal, információs és játékos standokkal várjuk a nagyobbakat; az információs sátraknál számtalan uniós lehetőségről, a minket európai polgárként megillető jogokról, EU-s munkavállalásról, tanulásról, vagy épp a május végi európai parlamenti választásokról tájékozódhatnak az érdeklődök. Az útleveles játékban részt vevők pedig ajándéktárgyakkal gazdagabban térhetnek haza.
 

Zenei szempontból a pop, a jazz, a „városi népzene”, az alternatív rock vagy a slam poetry rajongói is találnak majd kedvükre valót. Fellép többek között a Magashegyi Underground, az Ef Zámbó Happy Dead Band, neves európai jazz-zenészek az „EU Jazz Express” keretében; a napot pedig egy szuper 30Y koncerttel zárjuk.

 


Ez az ajánló még közel sem teljes, rengeteg további programmal várunk benneteket, a részletes program megtekinthető az esemény Facebook oldalán. Ha Budapesten lesztek május 11-én, mindenképpen látogassatok el hozzánk az Erzsébet térre! :-)

 

(Aki pedig nem Budapesten lesz ekkor, országszerte 15 további helyszín programjai között válogathat. A helyszínekről és programokról további információt itt találtok.)

1 Vissza
süti beállítások módosítása