Egy-egy autós európai vakáció előtt számos dolgot át kell gondolnunk. Ebben szeretnénk most segíteni az idei nyári szezon előtt. Legújabb infografikánkban összefoglaltuk a legfontosabb tudnivalókat a tagállamok szabályozásairól – külföldi nyaralás előtt kötelező! :-)

Bár a magyar jogosítványt minden tagállamban elfogadják, és vannak általánosan alkalmazott biztonsági előírások (pl. a biztonsági öv vagy a mobiltelefonok használatára vonatkozóan), de az autópályák használatának szabályai például jelentősen eltérnek országról országra. Nem mindegy, hogy a célország fizetős autópályákat működtet-e, ahol belépésünk pillanatában már érvényes matricával kell rendelkeznünk, vagy az, hogy több országon áthaladva hol tankoljuk tele autónkat, ugyanis az üzemanyagok áraiban is jelentős különbségek mutatkoznak akár szomszédos országok között is. Ugyanígy érdemes tudni, mennyivel hajthatjuk a kocsit a nyaralásunk alatt, és azt, a vacsora mellé lecsúszhat-e egy korsó sör, ha még vezetünk utána, vagy zéró toleranciával és több száz eurós büntetéssel rendezik a kérdést a hatóságok.

Zéró tolerancia…
Magyarországon minimális alkoholt sem szabad vezetés előtt fogyasztani – de ezzel kisebbségben vagyunk Európában. Jelenleg összesen három másik tagállamban hasonló a rendszer: Csehországban, Szlovákiában és Romániában. Az összes többi uniós országban belefér egy pohár vagy pikoló sör (nagyjából ennek felel meg a 0,2 mg/ml véralkoholszintet engedélyező svéd vagy észt szabályozás), de az angolszász országokban például közel két korsóval (!) is ihatunk vezetés előtt. Ettől persze nem szabad vérszemet kapni: a legtöbb országban a megadott határérték túllépése igen súlyos pénzbüntetéssel jár. (Hogy a mg/ml-ben kifejezett érték pontosan mit jelent, függ a testtömegtől, és attól is, hogy mennyi idő telik el az ital és a vezetés között – ebben segít például ez a kalkulátor.)

Száguldás…
A nagy és erős autók tulajdonosai minden bizonnyal Németországban szeretnek leginkább vezetni. Ez az egyetlen ország, ahol jelenleg az autópályákon nincsen kötelezően betartandó sebességhatár, csak ajánlott (130 km/óra). Több országban az időjárási viszonyoktól vagy az évszaktól függ (jellemzően az északi országokban), hogy mennyivel lehet maximálisan autópályán haladni. Ugyanakkor nem is mindegyik tagállamban van autópálya – ahol nincs, ott a legmagasabb szintű autóutakon érvényes maximális sebességet tüntettük fel.

Matrica vagy kapu?
AZ EU országainak közel felében ingyenesen használhatjuk az autópályákat. Hozzánk hasonló (csak többnyire valóban matricaként kapható) „matricás” rendszer működik Csehországtól Bulgáriáig. Mindenhol több időtartamra válhatunk jegyet, a legrövidebb időtartam egy nap (BG) vagy hét (SI, RO) vagy tíz nap (AT, CZ, HU, SK), áruk 5 és 12 euró között mozog.

A kapus rendszerben minden egyes megtett szakasz után kell fizetnünk, ennek díjazása nemcsak országonként, de utanként is változik. A legtöbb helyen kártyával és készpénzzel is lehet fizetni, de erről mindenképpen érdemes az utazás előtt a tagállamok hivatalos oldalain tájékozódni (lásd lenti linkgyűjteményünket).

Üzemanyagárak
A kőolaj aktuális világpiaci árától, az országok adópolitikájától és egyéb tényezőktől függően nagyon széles sávban mozog – és folyamatosan is változik – az üzemanyagok ára Európában. Érdemes ezért figyelni például a Bizottság ezzel foglalkozó oldalát, ahol a tagállamok kötelező jelentései alapján heti rendszerességgel (!) frissítik a tagállamokban épp aktuálisan legjellemzőbb üzemanyagárakat – grafikánk vonatkozó része a legutóbbit vette alapul, a legtipikusabbnak tekintett 95-ös benzinre vonatkozóan.

A legfontosabb tudnivalókat egy infografikán foglaltuk össze nektek (ide kattintva nagyban megnézhető):

Megjegyzések: A megengedett véralkoholszint nem kezdő vezetőkre vonatkozik. A jelzett sebességhatárok autópályán vagy a legmagasabb rendű úttípuson való haladásra érvényesek. Amennyiben a táblán két sebességet is feltüntettünk, úgy az országban évszaktól függően több maximális sebességhatárt is alkalmaznak, a nyári korlátozás általában magasabb sebességet engedélyez.

 
Egyetlen ábrára persze minden fontos adat minden tagállamról nem férhet rá, az adatok pedig tájékoztató jellegűek – ezért az utazás előtt mindenképpen javasoljuk, hogy nézzetek utána alaposabban az országok pontos szabályozásainak. A tájékozódáshoz pedig összegyűjtöttük nektek az általunk is forrásként használt legjobb összefoglaló anyagokat a Bizottság és a tagállamok hivatalos oldalairól.

Általános, több tagállamra vonatkozó információs oldalak

• A Bizottság közlekedésbiztonságról szóló összefoglaló oldala
• Rövid összefoglalók a legfontosabb szabályokról
• A Bizottság üzemanyagárakat tartalmazó, folyamatosan frissülő oldala

Tagállami információk

• Ausztria: autópályadíjak, közlekedési információk
• Belgium: úthasználati díjak (csak a Liefkenshoek alagút díjköteles), közlekedési információk
• Bulgária: úthasználati díjak, közlekedési információk
• Ciprus: autópálya-használati díjak, közlekedési információk (a vezetéskor megengedett véralkoholszint 0,5 ezrelék, lélegzetből kimutatva 0,22 mg/l)
• Csehország: autópálya-használati díjak, közlekedési információk
• Dánia: közlekedési információk
• Egyesült Királyság: közlekedési információk
• Észtország: közlekedési információk (nyári időszakban az osztott utakon 110 km/h, egyébként 90 km/h a megengedett maximális sebesség)
• Finnország: közlekedési információk (nyáron megfelelő útviszonyok között 120 km/óra a maximális sebesség, egyébként 100 km/h)
• Franciaország: közlekedési információk, autópályadíjak
• Görögország: autópálya-használati díjak, közlekedési információk
• Hollandia: közlekedési információk
• Horvátország: autópálya-használati díjak, közlekedési információk
• Írország: autópálya-használati díjak, közlekedési információk
• Lengyelország: közlekedési információk, úthasználati díjak
• Lettország: közlekedési információk (90 km/h az általánosan alkalmazott maximális megengedett sebesség, kivéve, ha a jelzőtáblák nem írnak mást)
• Litvánia: közlekedési információk (nyári időszakban 130 km/h a maximálisan megengedett sebesség, egyébként 110 km/h)
• Luxemburg: közlekedési információk
• Magyarország: autópálya-használati díjak, közlekedési információk
• Málta: közlekedési információk
• Németország: közlekedési információk (az autópályákon nincs sebességkorlátozás, 130 km/h az ajánlott maximális sebesség)
• Olaszország: autópálya-használati díjak, közlekedési információ
• Portugália: autópálya-használati díjak, közlekedési információk
• Románia: autópálya-használati díjak, közlekedési információk
• Spanyolország: autópálya-használati díjak, közlekedési információk
• Svédország: közlekedési információk
• Szlovénia: autópálya-használati díjak, közlekedési információk
• Szlovákia: autópálya-használati díjak, közlekedési információk

Ha pedig van okostelefonotok, mindenképpen töltsétek le a Bizottság legújabb (szerintünk eddigi legszuperebb) mobil applikációját „Utazás külföldre” címmel – ennek segítségével a legfontosabb közlekedési információi mindig kéznél lesznek európai utazásaitok során!

A tavalyi évhez hasonlóan idén is dübörögtek a jobbnál jobb startupos ötletek. Júniusban két versenyen is osztottak elismeréseket Európa leginnovatívabb kezdeményezéseinek, és nagy örömünkre egy magyar vállalkozást is díjjal jutalmaztak.

Az Európai Bizottság támogatásával hirdették meg a Startup Europe részeként a „Tech All Stars” nevezetű versenyt, ahol több mint négyszáz jelentkező közül választották ki a leginnovatívabb európai ötletet (Europe's „Tech All Stars” prize). A több száz jelentkező közül a verseny bírái 12 ötletet ítéltek a legelőremutatóbbnak. A kétnapos londoni döntőn a startupok bemutatkozhattak a zsűri, a mentorok és a befektetők előtt. Most ti is találkozhattok a verseny nyertesével és döntőseivel itt a blogon. Olyan innovatív elgondolásokat és elképzeléseket mutatunk be nektek, amelyek talán hamarosan felforgatják az online kommunikáció vagy az e-kereskedelem világát. A döntőbe jutó startupok közül hármat emeltek ki, akik a húszezer euró értékű Google Cloud Platform szolgáltatás mellett részt vehettek a másnapi ún. Founders Forumon.

Az első három startup közül kiemelt díjat kapott a glasgow-i központú Clear Returns. A szolgáltatás az e-kereskedelemmel foglalkozó kiskereskedőknek segít a termékek visszaküldésének kezelésében. A probléma nagyobb, mint gondolnánk: az online vásárolt és visszaküldött termékek aránya egyes kategóriákban akár 30% is lehet, és a visszaküldött áruk összértéke gyorsabban növekszik, mint az online kereskedelem maga. A 2012-ben alapított cég felhő alapú szolgáltatása adatok elemzésével minimalizálja a termékvisszaküldéseket és növeli az online/többcsatornás kiskereskedők profitját, olyan tudást biztosítva számukra, mellyel a vevőiket is megtarthatják és a profitot is növelhetik.

Az antibakteriális plasztiktechnológiát fejlesztő olasz-holland Parx Plastics szintén bekerült a három legjobb technológiai startup közé. Az innováció a biomimetika és a nanotechnológia módszerét alkalmazva hoz létre antibakteriális műanyagot. A cinket alkalmazó technológia teljesen biokompatibilis, nem mérgező, és mégis elpusztítja az adott felületen lévő baktériumok és mikroorganizmusok 99 százalékát.

Az angol Triggertrap nevű startup fotósoknak kínál zseniális IOS és Android alapú eszközöket és alkalmazásokat, hogy még vagányabb fényképeket készíthessenek. Az alkalmazásokon keresztül arcfelismerő szolgáltatást, hang, mozgás, rezgés és timelapse funkciót adhatunk tükörreflexes fényképezőgépünkhöz, illetve olyan hipersebességű kioldógombot, mellyel akár egy fegyverből kilőtt golyó repülését is dokumentálhatjuk.

A három kiemelt startup mellett a zsűri még a döntőbe jutatta az Andiamo-t, mely 3D nyomtatás segítségével nyújt ortopédiai szolgáltatásokat fogyatékkal élő gyermekek számára. A legjobbak közé jutott a We Are Pop Up nevű online piactér, ahol bérlők találkozhatnak a bérbeadókkal és rugalmasan intézhetik rövid távú (pop-up) üzleteik beindítását. A szintén döntős Klang Technologies az első 3D-Audio technológiával működő fejhallgatóját mutatta be. A fejlesztők hasonlata szerint ami a szemnek a 3D mozi, az a fülnek a Klang 3D-Audio technológia. A tizenkét döntős listája megtekinthető itt: http://techallstars.eu/teams.html)

Nem uniós kedeményezés a The Europas nevű startup verseny, de magyar vonatkozása miatt örömmel mutatjuk be. A versenyt Mike Butcher, a világ legolvasottabb technológiai lapja, a Techcrunch főszerkesztője alapította. A rangos eseménnyé vált rendezvényen minden évben Európa legígéretesebb startup cégeit, alapítóit, illetve befektetőit díjazzák. Az idén öt éves díjat eddig még egyszer sem nyerte el magyar startup, de idén megtört a jég: a Prezi a „Best Founders/Co-founders”, azaz a legjobb alapító(k) kategóriában érdemelte ki a legjobbaknak járó The Europas Awards-t. Gratulálunk!

Aki már valaha járt nyáron Skandináviában, az érti, miért most ajánljuk figyelmetekbe az idei év egyik európai kulturális fővárosát, Umeåt (a másik pedig a lett főváros, Rīga.) Akinek nincsen tippje: azért, mert Skandinávia nyáron a leggyönyörűbb. Nemcsak, mert nincs olyan rettentő hideg, de azért is, mert az északi országok – köztük Svédország – a hosszú, szinte sötétség nélküli éjszakák idején teljesen kivirulnak. A színek (valószínűleg a napsugarak éles beesési szöge és a rendkívül tiszta levegő miatt) nyaranta elképzelhetetlenül intenzívek, a legtöbb helyen nincs rekkenő hőség, csak pont kellemes nyári idő. Ideális időszak arra, hogy a gazdag skandináv természetet (vagy városokat) megcsodáljuk – és akár egy életre beleszerelmesedjünk valamelyik északi országba.

A figyelmetekbe most a sok északi szépség közül egy várost ajánlunk, a meglehetősen északon, Stockholmtól mintegy 600 kilométerre északra fekvő Umeåt (ejtése kb.: Ümeó). A II. Gusztáv Adolf által közel négyszáz éve alapított Umeå nem egy metropolisz, sokkal inkább helyes egyetemváros, ahol körülbelül 120 ezer ember él, két egyetemén pedig közel 40 000 hallgató tanul – a város elsősorban műszaki és orvosi kutatásokban erős. Umeåt egy pusztító tűzvész után szinte teljesen újjá kellett építeni a 19. század végén, amikor nagy mennyiségben telepítettek a városba nyírfákat – ez ma is a város egyik fontos jellegzetessége, többek között a helyi hokicsapat névadója.

Umeå az első svéd város, amely a főváros, Stockholm 1998-as kitüntetése óta megkapta az európai kulturális főváros címet. Elsősorban erre, az egyetemi jellegére, és Európa egyetlen őslakos kisebbségére, a helyi számik (lappok) kultúrájára építik programjukat. A számik az EU egyetlen őslakos népe, Umeå pedig Sápmi, azaz Lappföld egy része. A számi kalendárium a rénszarvasok vonulásán alapulva nyolc évszakot különböztet meg, a program is így épül fel. Míg itthon már túl vagyunk néhány nyári kánikulai időszakon, a számi időszámítás szerint még épphogy csak meghaladtuk az igazi tavaszt: június 20-tól már koranyár van (lappul Gijrragiessie), és még július 11-ig kell várni az igazi nyárra, amikor az átlaghőmérséklet 16 fok körül van (ez Magyarországon körülbelül a május végi átlagnak felel meg). Az észak-svéd és számi kultúra bemutatása mellett az évad fontos vezérfonala a „közös alkotás”, azaz a cél, hogy a programok a helyiek és az érdeklődők intenzív bevonásával valósuljanak meg. A szervezők az előre ismertetett hivatalos program mellett folyamatosan várják további kapcsolódó kulturális projektek ötleteit, amelynek felületet és helyszínt biztosítanak a kulturális évad keretein belül, ezzel is hozzájárulva a szervezők azon célkitűzéséhez, hogy a színes kulturális programok ne érjenek véget a város vagy a kulturális évad által kijelölt 12 hónap határainál.

A műsorkínálat színességét tekintve bármelyik európai nagyváros megirigyelhetné csak a következő pár hónap felhozatalát – Svédország hírnevéhez méltóan rengeteg sporthoz kapcsolódó eseménnyel, a legkülönbözőbb zenei műfajú koncertekkel, táncos és színházi programokkal és számos egyéb, könnyedebb és mélyebb kulturális tartalommal várja a város az érdeklődőket a nyár folyamán. Mindjárt a héten (június 25-28.) például a Svédországban igen népszerű strandröplabda veszi át az uralmat a főtér utcáin, amikor több tonna homokkal az utcákra szórva időszakos röplabdapályává alakul a Városháza környéke. Ahol nem homok, ott táncparkett lesz a helyiek lába alatt: június 26-30. között a tangó adja az ütemet, a város számos pontján képzésekkel és közös táncolásokkal várják az érdeklődőket. A számi naptár nyarának első napján (július 11-én) hatalmas virágfesztiválra kerül sor. A központ megtelik virágokkal, és megnyitják az újjáépített parkot is, ahol a XX. századi svéd dizájn egyik legjelentősebb alakjának, az umeåi születésű Stig Lindbergnek is emléket állítanak. (Umeå másik ismert szülöttje egy másik Stieg: Stieg Larsson, a Millennium-trilógia 2004-ben elhunyt írója. Az EKF-év alkalmából emlékművet emeltek a tiszteletére.)

Július folyamán különleges, a fesztiválozók által gründolt és közösen finanszírozott fesztiválra kerül sor, amelyre több éve gyűjtötték a hozzájárulásokat – ez végül klasszikus nyári zenei popfesztivállá állt össze július közepén, nemzetközi és helyi előadókkal. Lesz még operafesztivál, és a hardcore zene kedvelőinek is külön programja lesz augusztusban. A strandröplabda mellett még számos folyón és tavon szerveznek evezős programokat, de szervezett keretek között körbe is lehet biciklizni a várost és természeti szépségeket Umeå környezetében. Akit a színház vagy az irodalom jobban vonz, annak érdekes lehet a „Shakespeare a Parkban” címre hallgató improvizatív előadásfolyam; de a helyi írók műveinek megismertetésére is külön programot szerveznek. Ősszel a számik kulturájához kapcsolódó több programra is sor kerül: szeptember elejétől megtekinthető használati tárgyaiból álló kiállítás, illetve gasztronómiai fesztivál keretében az érdeklődők megkóstolhatják, sőt el is készíthetik az északi nép étkeit.

További programokat és érdekességeket Umeå kulturális főváros hivatalos honlapján találtok (angol nyelven): http://umea2014.se

Missa inte! :-)

Végre itt a nyár, a diákok már vakációznak – ilyenkor mindenki sokkal inkább vízpartra vágyik, mint tájékoztató irodákba. A nyár beköszöntével ezért az EU-s tájékoztató központok tanácsadói ismét bikinit és fecskét öltenek, és ott adnak tanácsot, ahol a legtöbb ember van: a strandokon. Az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete és az Európai Parlament Tájékoztatási Irodája idén ötödszörre viszi strandra az uniós információt a magyarországi Europe Direct tájékoztató irodák segítségével.

A Csobbanj Európával! országos roadshow keretében idén 2014. június 17. és augusztus 17. között ügyelnek 39 népszerű magyarországi fürdőhelyen és egy fesztiválon a tájékoztató irodák munkatársai Sárospataktól Sukorón és Szegeden át Kapolcsig. Bármilyen uniós témával kapcsolatos kérdést feltehettek az irodák munkatársainak – legyen az uniós utazással, továbbtanulással, munkavállalással, pályázatokkal, támogatásokkal vagy éppen nyugdíjakkal kapcsolatos. Tájékozódhattok mindezek mellett az aktuális uniós eseményekről, például a május 25-i EP-választások eredményeiről, de többek között a berlini fal leomlásának 25. és Magyarország uniós csatlakozásának tizedik évfordulója kapcsán is lehetőségetek lesz kérdezni vagy beszélgetni.

A hasznos információ mellett persze kisebb kvízekkel, ügyességi és logikai játékokkal és ajándékokkal is várnak a partokon, emellett egy látványos versenyre is nevezhettek a helyszíneken. A feladat egyszerű: mindössze egy-egy jól felismerhető európai emblematikus épületet, tárgyat vagy hagyományt kell bemutatni a családdal vagy a baráti társasággal. A feladvány megoldásához csupán mozdulataitokat használhatjátok, vagy naptej segítségével rajzolhatjátok a nevezetességet társatok hátára. Az erről készített fotók közül a legjobbat internetes szavazással választják ki, a győztesek Európa 2014-es kulturális fővárosába, Rigába utazhatnak el.

Nézzétek meg, mikor érkezik a roadshow a kedvenc strandotokra:

Június 17., Kedd: Bükfürdő, Gyógy- és Élménycentrum

Június 18., Szerda: Sárvár, Gyógy- és Wellnessfürdő

Június 19., Csütörtök: Tiszaújváros, Termálfürdő

Június 20., Péntek:Tatabánya, Gyémánt Fürdő

Június 21., Szombat: Salgótarján, Strandfürdő – Tó-strand

Június 23-24., Hétfő, Kedd: Hajdúszoboszló, Hungarospa Gyógyfürdő

Június 25., Szerda: Sárospatak, Végardó Fürdő        

Június 27., Péntek: Cserkeszőlő, Gyó: Mátraderecske, Kincses Strandfürdő

Június 28., Szombat: Mátraderecske, Kincses Strandfürdő

Július 4., Péntek: Siklós, Thermal SPA           

Július 5., Szombat: Szigetvár, Gyógyfürdő  

Július 6., Vasárnap: Budapest, Aquaworld

Július 7., Hétfő: Lipót, Termál- és Élményfürdő        

Július 9., Szerda: Kapuvár, Flóra Termálfürdő           

Július 11., Péntek: Gyöngyös, Uszoda és Termálstrand

Július 12., Szombat: Harkány, Gyógy- és Strandfürdő           

Július 13., Vasárnap: Orfű, Aquapark            

Július 18., Péntek: Tiszakécske, Tisza-parti Termálfürdő

Július 19., Szombat: Szeged, Napfényfürdő Aquapolis         

Július 20., Vasárnap: Fadd-Dombori, strand              

Július 21., Hétfő: Budapest, Dagály Termálfürdő

Július 25., Péntek: Szekszárd, strand            

Július 26., Szombat: Sukoró, Északi Evezős pálya (VVSI Strand)        

Július 27., Vasárnap: Mórahalom, Szent Erzsébet Fürdő

Július 28., Hétfő: Nyíregyháza, Sóstó Gyógyfürdő  

Július 29., Kedd: Gyula, Várfürdő

Július 30., Szerda: Martfű, Gyógyfürdő és Uszoda

Július 31., Csütörtök: Túrkeve, Termál- és Élményfürdő      

Augusztus 1., Péntek: Kecskemét, Élményfürdő és Csúszdapark    

Augusztus 2., Szombat: Kapolcs, Művészetek Völgye

Augusztus 3., Vasárnap: Kiskunmajsa, Jonathermál Gyógy- és Élményfürdő            

Augusztus 4., Hétfő: Balatonfüred, Kisfaludy strand             

Augusztus 8., Péntek: Hatvan, Városi Strandfürdő

Augusztus 9., Szombat: Dunaújváros, szabadstrand             

Augusztus 10., Vasárnap: Orosháza, Gyopárosfürdő            

Augusztus 14., Csütörtök: Cegléd, Gyógyfürdő és Szabadidőközpont

Augusztus 15., Péntek: Zalaegerszeg, Aquacity       

Augusztus 16., Szombat: Zalakaros, fürdő  

Augusztus 17., Vasárnap: Gárdony, Sport Beach

A múlt héten a vén diákok elballagtak tovább-tovább, mostanra üresek az iskolapadok – a középiskolákba is már csak a végzősök járnak be egy-egy extra adag stresszért és a reggeli budapesti autós közlekedés is lassan elviselhetővé válik. Pénteken véget ért a 2013/14-es tanév, mostantól egészen szeptember elsejéig az iskola felé se kell nézniük a magyar diákoknak – nekik eljött a szórakozás, nyaralás és a nyári táborok időszaka.

Június 13-a azonban nem minden tagállamban jelentett fordulópontot: mivel az oktatás nemzeti hatáskörbe tartozik, minden tagállam maga dönt a számára kedvezőnek ítélt oktatási struktúráról, legyen szó akár a tanórák, a tanítási hét vagy a tanévközi szünetek elosztásáról vagy hosszúságáról. Így a nyári pihenés más-más időpontokban kezdődik Európa (és néhol régió)-szerte, és eltérő a szünetek hossza is. (Ezen különbözőségekről már írtunk korábban is.)

Az alábbi infografikán (kattintásra megnő) összefoglaltuk, hogy az egyes tagállamokban milyen hosszú nyári vakációnak örülhetnek a diákok – látszik, hogy van, ahol már több mint két hete lustálkodhatnak a diákok, és van, ahol még közel másfél hónapot koptatják a padokat és a tanerő idegeit. A rendszer nyilvánvalóan függ az országok hagyományaitól, az éghajlati viszonyoktól és sok egyéb (helyi) tényezőtől.

Ti mit támogattok? Mi a jobb: a sok kisebb szünet, vagy egy monstre nyári lazulás? Máltai vagy észt, német vagy brit kisiskolások lennétek szívesebben? :-)

Taking into consideration the many local and even international feedbacks and remarks we received regarding our first “Big @-map”, we compiled a new, extended (“bigger, wider and uncut”) version of it. On this new map you can not only find the names of the @-sign in the official languages of the European Union, but in further European languages as well. The sources were Heroidos.com and Wikipedia – of course,besides your comments we got on various European forums.

Calling the @sign “at”, as the English says, is very common and still spreading in many European countries. In our new collection we focused on other, special and locally used versions (if there were any) which are often used and understood by many in a given country besides the English “at”.

We are still open to your comments – hope you like it! :-) (Click on the map for a larger view)

• Albania: at and kiocola after the Italian chiocciola (snail)
• Austria: mostly at, sometimes Klammeraffe (spider monkey)
• Belarus: сьлімак / slimak (snail)
• Belgium: “at” and in Wallonia arobas (old weight unit); in Flanders apenstaartje (monkey’s tail)
• Bosnia and Herzegovina: лудо А / ludo-a („crazy a”)
• Bulgaria: кльомба / klyomba – ("a badly written letter"), or маймунско а / maymunsko a, meaning "monkey A"
• Croatia: mostly „at”, or manki after the       English word „monkey”
• Cyprus: παπάκι / papaki (duckling)
• Czech Republic: zavináč (rollmops)
• Denmark: snabel-a (elephant trunk-a)
• Estonia: „at”
• Finland: „at”, ät-merkki, (at-sign) or kissanhäntä (“little cat’s tail”) or miukumauku (“meow-meow”)
• France: arobase (old-fashion weight unit stemming from an arabic word)
• Germany: mostly „at”, sometimes Affenschwanz („monkey tail”) or Klammeraffe (spider monkey)
• Greece: παπάκι / papaki (duckling)
• Hungary: kukac (maggot or worm)
• Ireland: „at”
• Italy: „at”; chiocciola (snail)
• Iceland: at merkið, hjá-merkið (at-sign)
• Latvia: „at” or „et”
• Lithuania: „at”, or according to the Lithuanian pronounciation „eta”
• Luxembourg: mostly „at”; formerly Afeschwanz ("monkey tail"), or sometimes arobas
• Macedonia: мајмунче / majmunce (“little monkey”)
• Malta: „at”
• Moldova: „at” or a rond („round a”), or coadă de maimuţă (“monkey tail”)
• Montenegro: ludo-a („crazy a”)
• Netherlands: apenstaartje (“monkey tail”)
• Norway: alfakrøll or krøllalfa (“curly alpha”)
• Poland: małpa / małpka (“little monkey”)
• Portugal: arroba (old weight unit)
• Romania: „at”; a rond („round a”) or coadă de maimuţă („mokey tail”)
• Russia: собака / sobaka (dog)
• Serbia: лудо А / ludo-a („crazy a”); мајмунче / majmunce (“little monkey”)
• Slovakia: zavináč (rollmops)
• Slovenia: afna (“little monkey”)
• Spain: arroba (old weight unit)
• Sweden: snabel-a, ("[elephant's] trunk A")
• Switzerland: „at” or Affenschwanz (“monkey tail”)
• Turkey: „at”, or majmun (monkey)
• Ukraine: „at” / ет; or равлик / ravlik (snail) or песик / pesik (“little dog”)
• United Kingdom: „at”

Eleget téve a hazai és nemzetközi „nyomásnak”, elkészítettük korábbi kukacos térképünk felújított és kiegészített változatát. Ezen már nemcsak az EU országaiban használatos megnevezések szerepelnek, hanem a többi európai ország helyi változata is a @-jelre. Mivel a nemzetközi kapcsolatokban, két különböző ország polgárai közti kommunikációban egyre inkább az angol nyelv dominál, így ezt a jelet is nagyon sok helyen (és egyre inkább) az angol nevén, „at”-ként emlegetik. Mi gyűjteményünkben azokat az érdekes egyéb, helyi változatokat tüntettük fel, amelyeket a leggyakrabban használt „at” verzió mellett még sokan használnak vagy megértenek.

Íme tehát a kiegészített térkép  és lista (katt a képre a nagyobb méretért):

• Albánia: „at” és kiocola az olasz chiocciola után, ami a csigára utal
• Ausztria: leggyakrabban „at”, de használatos még a Klammeraffe, azaz pókmajom
• Belgium: nyelvi régiónként eltérő – Vallóniában arobas, ami egy régi súlymérték; a flamand területeken apenstaartje, azaz a „kismajom farka”, a németeknél az „at” mellett Klammeraffe
• Bosznia és Hercegovina: лудо А / ludo-a, azaz „bolond-a”
• Bulgária: кльомба / kljomba – "rosszul írt betű"; маймунско а / majmunszko a – "majom A"; vagy маймунка / majmunka – „kismajom”
• Ciprus: παπάκι / papaki, azaz „kiskacsa”
• Cseh Köztársaság: zavináč, azaz „heringtekercs”
• Dánia: snabel-a, azaz „(elefánt)ormány-A”
• Egyesült Királyság: „at”
• Észtország: „at”
• Fehéroroszország: сьлімак (szlimak), azaz csiga
• Finnország: „at”, ät-merkki, azaz „at-jel”; vagy kissanhäntä, azaz „kiscica farka”, vagy miau / miumau / miukumauku, azaz "mijáú-mijáú"
• Franciaország: arobase – arab eredetű, Spanyolországban, Portugáliában és Franciaországban használatos régi súlymérték
• Görögország: παπάκι / papaki, azaz „kiskacsa”
• Hollandia: apenstaartje, azaz a „kismajom farka”
• Horvátország: leggyakrabban „at”, de használatos még a manki az angol „majom” szóból (bár horvátul a majom „majmun”, de ezt nem használják a @-ra)
• Írország: „at”
• Izland: at merkið, hjá-merkið azaz at-jel
• Lengyelország: małpa / małpka, azaz (kis)majom
• Lettország: „at” vagy „et”
• Litvánia: „at”, mely a litván kiejtés miatt „eta”
• Luxemburg: legelterjedtebb az „at”; de az Afeschwanz, azaz „a majom farka” vagy a francia arobas (súlymérték) is használatos
• Macedónia: мајмунче / majmuncse, azaz „kismajom”
• Magyarország: kukac
• Málta: „at”
• Moldova: „at” vagy a-rond, gyakran coadă de maimuţă, azaz „a majom farka”
• Montenegró: ludo-a, azaz „bolond-a”
• Németország: leggyakrabban „at”, de használatos még az Affenschwanz („a majom farka”) vagy a Klammeraffe (pókmajom)
• Norvégia: alfakrøll vagy krøllalfa, azaz „kunkori-alfa”
• Olaszország: „at”; chiocciola, azaz csiga
• Oroszország: собака (szobaka), azaz kutya
• Portugália: arroba – régen használatos súlymérték
• Románia: „at”; a-rond, azaz „kerek a”; vagy gyakran coadă de maimuţă, azaz „a majom farka”
• Spanyolország: arroba – súlymérték
• Svájc: „at”, vagy Affenschwanz
• Svédország: snabel-a, azaz „(elefánt)ormány-A”
• Szerbia: лудо А / ludo-a, azaz bolond-a; мајмунче / majmuncse, azaz kismajom
• Szlovákia: zavináč, azaz „heringtekercs”
• Szlovénia: afna, azaz kismajom
• Törökország: „at”, vagy majmun, azaz majom
• Ukrajna: „at”, ukrán írással ет; vagy равлик (ravlik), azaz csiga, песик (peszik), azaz kiskutya

European Thinkers sorozatunkban kortárs európai véleményformálókat hívunk meg és faggatunk az EU jelenéről és jövőjéről. Célunk ezzel a vita- és párbeszédsorozattal az, hogy mi is hozzájáruljunk az Európáról, Európa újragondolásáról szóló diskurzushoz. A sorozat keretében legutóbb Jürgen Habermas német szociológust és filozófust láttuk vendégül – akinek a nevét valószínűleg nem kell bemutatni senkinek, aki tanulmányai folyamán legalább egy kis filozófiát vagy társadalomtudományt tanult. Az idén 85 éves professzor demokráciáról, társadalmi nyilvánosságról vagy az Európai Unió működéséről alkotott gondolatai a mai napig érvényesek és hivatkozási alapul szolgálnak sokaknak, amellett, hogy vitára is ösztönöznek.

Ezt bizonyította a professzor mostani magyarországi előadásait övező kiemelt figyelem is: az ELTÉ-n és az Európa Pontban megrendezett előadásokat a helyszíneken és élőben online több mint 4000 érdeklődő kísérte figyelemmel. Öröm volt látni, hogy nem csak koncertjeink, vagy gasztronómiai programjaink, de egy olyan tudós, mint Habermas előadása is képes csordultig megölteni az Európa Pontot; úgy, hogy még az épületen kívülről, az üvegablakokon keresztül is többtucatnyian követték a beszélgetést kihangosítva a park felé, ráadásul zömében fiatalok. Az ELTÉ-n és az Európa Pontban elhangzott előadásokon Habermas részletesen kifejtette, hogy „ortodox Európa-pártiként” hogyan látja Európa jelenét, hogy szerinte miért és merre felé tart az unió, és véleménye szerint mi vezethetne a kor kihívásaira hathatós és demokratikus válaszokat adó EU megteremtéséhez.

Megoldások a nemzetek felett

Habermas elgondolása szerint a globalizált világban, ahol a piacok világszinten értelmezendők, és ahol a társadalmak egymástól kölcsönös függőségben, az online kommunikáció hatására folyamatos kommunikációban és kapcsolatban vannak, olyan kihívások jelennek meg, amelyekre a nemzetállamok már nem képesek hatásos választ adni. Ilyen kihívások szerinte a pénzpiaci kapitalizmus féktelensége, a világméretű bankszektor újraszabályozásának szükségessége, vagy a környezetszennyezéssel összefüggő problémák. Ezeket a kérdéseket a nemzetállamok olyan nemzetek feletti szinten próbálják kezelni, amilyen az EU is; de ezek a válaszok véleménye szerint sokszor nem demokratikusak és túlságosan paternalisták – ő ebből is eredezteti a jelenlegi EU-szkepszist és azt, hogy az integráció elmélyítésének napjainkban ilyen sok ellenzője van. Habermas szerint az európai válságkezelés során számos olyan lépésre került sor, amelyek mellőzték a szükséges demokratikus legitimációt – utalva többek közt az eurózóna megmentése során hozott számos döntésre, vagy az európai szemeszter bevezetésére, amelynek keretében példátlan hatalmat kapott a Bizottság a nemzetállami költségvetések elfogadása kapcsán. Habermas véleménye szerint a helyes út az lenne, ha számos területen több kompetenciát kapna az EU, de érthető, hogy ilyen helyzetben a tagállamokban tartanak egy átláthatatlan szuperállam létrejöttétől, és az EU-t sok országban demokráciadeficittel vádolják. Szerinte erre a helyzetre egy új európai alkotmány létrehozása, tehát egy új politikai unió létrehozása lehetne a megoldás, amelyben a tagállamok és a föderáció közötti viszony nem hierarchikus, hanem „heterarchikus” lenne, amelyben a nemzetállamok nem átadnák, hanem megosztanák szuverenitásukat az uniós intézményekkel.

Közös politikai nyilvánosság, kultúra és bizalom

Habermas szerint ugyanakkor van arra lehetőség, hogy a demokráciát nemzetentúlivá tegyük. Ehhez szerinte három dolog szükséges: közös politikai nyilvánosság, közös politikai kultúra és kölcsönös bizalom. Az első kettő Habermas szerint megvalósítható: nyitottnak kell lenni egymás iránt és nyilvánosan – intenzív fordítással – lehetővé kell tenni az országok politikai vitáinak megismerését, a közös politikai kultúrához pedig a liberális és demokratikus alapjogok egyöntetű elismerése és védelme szükséges. Habermas szerint viszont a kölcsönös bizalom – többek között a válság és annak európai menedzselése hatására – jelenleg hiányzik az európai nemzetek között.

Az alapjogok megsértése és a szankciók

Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra is, hogy szerinte a demokratikus alapjogok védelmével kapcsolatban sem teljesít túlságosan jól az EU. A közelmúltban több tagállamban is felmerült az alapjogok megsértésének kérdése, ugyanakkor a közösség ezekre nem adott megfelelő válaszokat. Habermas emlékeztetett arra is, hogy a Lisszaboni Szerződés értelmében rendelkezésre állnak azok az eszközök, amelyekkel egy-egy renitens tagállam megregulázható – végső esetben akár a szavazati jog megvonásával – az EU döntéshozóiból viszont hiányzik a politikai akarat ezek alkalmazásához. Szerinte mindenképpen hiba volt, hogy amikor ilyen visszásságot észlelt az EU valamelyik tagállamában, nem kezelte azt elég erélyesen.

A "félalkotmányosságon" túl

Habermas beszélt az EU intézményi átalakításának szükségességéről is. Véleménye szerint a tagállamok állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanács jogkörei túlzottak, és fel kell számolni annak „félalkotmányos” működését. Elképzelései szerint az intézményt meg kellene szüntetni, illetve működését integrálni kellene a Miniszterek Tanácsának tevékenységébe. Szerinte tarthatatlan, hogy a Bizottság igazán fontos kérdésekben nem a közösség érdekei, hanem rendre az állam- és kormányfők érdekei alapján cselekszik. Emellett szerinte nagyon fontos lenne, hogy a Bizottság valóban az „EU kormányaként” működjön; miszerint az Európai Parlament és a Miniszterek Tanácsának munkáját is segítse, és legyen is felelős nekik. Mindemellett Habermas tovább erősítené az Európai Parlament szerepét; szerinte kívánatos lenne, hogy ne csak a Bizottság, de az Európai Parlament is kezdeményezhessen új jogszabályokat.

Kettős állampolgárság, többsebességes Európa, szélsőjobb

Egy kérdésre válaszolva elmondta, alapvetően nem tartja rossz gyakorlatnak a kettős állampolgárság intézményét, véleménye szerint a nemzeti és uniós polgárság tökéletesen megfér egymás mellett és kiegészíti egymást, de emellett még van létjogosultsága a kettős állampolgárságnak is. Ugyanakkor azt a gyakorlatot, miszerint a két nemzet állampolgárságával rendelkező uniós polgárok két tagállam európai parlamenti választásán is részt vehetnek, mindenképpen szabályozni, és végül felszámolni szükséges. Emellett ő is egyetért azzal az állásponttal, hogy az európai parlamenti választásokat minden országban azonos (mandátumosztási) szabályok alapján kellene lebonyolítani, ami jelenleg nem jellemző.

Kifejtette azt a véleményét is, miszerint hosszabb távon az EU-nak mindenképpen differenciálódnia kell, ahogy az már jelenleg is látható bizonyos kérdésekben. A többsebességes Európa modellje Habermas szerint is elkerülhetetlen – elég csak az eurózónában szorosabban együttműködő tagállamokra gondolnunk. Szerinte különböző kérdésekben (ahogy javaslata alapján egyre több szakpolitikai területen kellene az EU-nak nagyobb hatásköröket kapnia) hasonló elkülönülés várható a szorosabb integrációt támogató, és az együttműködés elmélyítését nem pártoló országok között. Ugyanakkor azt minden esetben biztosítani kell, hogy ezek a belső körök mindig nyitva álljanak az együttműködéshez csatlakozni kívánó – és a megfelelő kritériumokat teljesítő – tagállamok előtt.

Egy másik kérdésre válaszolva kifejtette, hogy a mostani EP-választáson megerősödő szélsőjobboldali erők előretörését ő nem látja olyan aggasztónak, mint sokan mások. Ebben (bár más okok miatt), de egyetért sorozatunk korábbi vendégével, Tomáš Sedláčekkel. Véleménye szerint ezek a pártok, amelyek csökkenteni akarják az EP hatalmát, végül magukat izolálják; ugyanakkor bekerülésük jól példázza az Unió demokratikusságát és legalább vitára kényszerítik a nem szélsőséges és EU-párti képviselőket az Európai Parlamentben és hazájukban is – és ez mindenképpen pozitív.

Számos, hazánkat és az EU egészét érintő kérdésről beszélt még Habermas professzor magyarországi előadásai során, nagy örömünkre a hazai sajtó számos szempontból, alaposan feldolgozta gondolatait (pl. Hirado.hu, Magyar Hírlap, NOL, MNO, HVG, Origo, Index, 444, Mandiner, Inforádió, Cink). Jó látni, hogy egy olyan gondolkodó, mint Habermas még mindig ilyen nagy érdeklődésre tarthat számot a magyar sajtó részéről, reméljük, hogy a magyar közönséggel megosztott gondolatai továbbgondolásra ösztönöznek sokakat, és izgalmas vitákat generálnak még a továbbiakban is – akár új lökést adva az EU-ról szóló párbeszédnek is.

Jürgen Habermas május 29-én, az ELTÉ-n elhangzott előadását itt nézhetitek meg felvételről:

Broadcast live streaming video on Ustream