Novemberi programjaink az idei év fontos évfordulóihoz kapcsolódnak: száz éve tört ki az első világháború, 25 évvel ezelőtt omlott le a berlini fal és bontották le a vasfüggönyt, Magyarország pedig éppen tíz éve csatlakozott az Európai Unióhoz.

airport.jpgA hármas évfordulóról rögtön a hónap elején, 7-én izgalmas fotókiállítással emlékezünk meg, melyen láthatóak lesznek az egyik legjelentősebb magyar származású fotográfus, André Kertész első világháborút megidéző képei, illetve válogatott fotók a berlini fal leomlásáról és EU-s csatlakozásunk időszakáról. A kiállítással az első világháborút és a megosztott Európát idézzük fel – a háború sújtotta Európát, amelyben száz évvel később az Európai Uniónak köszönhetően ismeretlenek a harcok. A kiállítás megnyitóján vendégünk lesz a rendszerváltás előtti időszak alternatív zenei életének legendás együttese, a Bizottság egykori frontembere, Wahorn András, aki az est során a Wahorn Airportformációval lép az Európa Pont színpadára.

 

November 19-én a Lumière Filmklubban a Buddha elsüllyedt szégyenében című filmet vetítjük. Az alkotás egy hatéves afgán kislányról szól, aki rendes gyerekként nem akar mást, mint iskolába járni, megtanulni írni és olvasni. Ám a kemény muszlim törvények tiltják, hogy a nők részt vegyenek az oktatásban, és senki nem akarja befogadni a kislányt. A film kapcsán a Magyarországon élő afgán bevándorlók helyzetéről beszélgetünk. Vendégünk lesz Mikes Hanna, az Artemisszió Alapítvány, és Kováts András, a Menedék Egyesület képviselője, valamint Akela Sabona, a Baptista Segélyszervezet munkatársa.

 

November 25-én „Egy csésze Európa” sorozatunkban Lengyelországba repülünk. Beszélgetünk híres lengyel plakátokról, filmekről, könyvekről és zenéről. Felidézzük az idén 75 éves Lengyel Intézet gazdag és kacifántos múltját. Nem felejtjük el bemutatni a mai Lengyelországot – az országot, amely csodával határos módon ellenállt a gazdasági válságnak. A programra a belépés ingyenes, de regisztráció szükséges: euinfo@eu.hu

 

A hónap zárásaként, november 27-én 18 órától Európai gondolkodók sorozatunk harmadik vendége, a világhírű lengyel filmrendező, Krzysztof Zanussi lép az Európa Pont színpadára. A Persona non grata rendezője és a Csoda Krakkóban producere „A Kelet az Kelet, a Nyugat az Nyugat – igaza volt Kiplingnek?” címmel tart előadást. Erre a programunkra is szükséges az előzetes regisztráció: euthinkers@eu.hu.


Az Európa Pont novemberi programjainak részletes leírása az Európa Pont Facebook oldalán olvasható. Valamennyi program ingyenes, szeretettel várunk minden érdeklődőt!

0 Vissza

„Menjek vagy maradjak?” – a kérdés sok mindenkiben felmerült az utóbbi időben Magyarországon, statisztikai adatok alapján úgy tűnik, egyre többen élnek az EU adta lehetőségekkel és próbálnak szerencsét hosszabb-rövidebb ideig valamelyik másik tagállamban (a Magyarországot elhagyók 80%-a Európán belül marad) vagy éppen távolabbi országokban.

Nagyon nehezen megbecsülhető, hogy pontosan hányan hagyták el az országot az utóbbi években: az egyes országok regisztrációs rendszerei sokszor nagyon eltérőek, sokan vannak „feketén” is külföldön, emellett nagyon sokan ingáznak is Magyarországról, akik szintén nem feltétlenül jelennek meg a hivatalos statisztikákban. A számháborús találgatások után a KSH nemrégiben ismertette legfrissebb felmérését, amely egy nagyobb, európai projekt (SEEMIG) keretében összegezte a Magyarországot hivatalosan (legálisan és tartósan) elhagyó magyarokat – sok minden kiolvasható a felmérésből. Eszerint jelenleg nagyjából 350 000-re tehető a hivatalosan külföldön élő magyarok száma, akik közül legtöbben Németországban, az Egyesült Királyságban és Ausztriában élnek, nagy többségük (84%) dolgozik. A Magyarországot 1989 és 2013 között elhagyó magyarok általában a fiatalabb korosztályt képviselik (63% 40 év alatti) és általában jól képzettek (32% rendelkezik felsőfokú diplomával, amely a teljes magyar lakosságban csak 18%.)

A felmérés legfontosabb megállapításai itt olvashatók. Ezeket kiegészítve néhány kapcsolódó – szintén a KSH Népességtudományi Kutatóintézetétől származó – anyaggal készítettünk mi is egy rövid összefoglaló infografikát a témáról, ezt itt láthatjátok (kattintásra megnő):

 migracio_Magyarorszagrol.png

 

Ha érdekel a téma, akkor szeretettel várunk kétnapos (október 30-31.) fesztiválunkon, ahol ezt a témát járjuk majd körül vendégeinkkel – levetítjük a nemrégiben bemutatott Menjek/maradjak dokumentumfilm londoni epizódját az ott élő magyarok életéről, és beszélgetünk az alkotókkal. Másnap pedig Magyarországon élő, külföldi művészek (és zenekaraik) koncertjeit hallgathatjátok.

Az infografikához felhasznált anyagok:

8 Vissza

rézandrás.jpg

A világirodalom egyik legjobban feldolgozott szerzője, számos világsikerű mozi ihletője, William Shakespeare idén pont 450 éve született. Ehhez kapcsolódóan Réz András filmesztétával beszélgettünk az angol bárd műveinek időtállóságáról, írásainak erejéről és arról a számtalan világhírű filmről, amelyekről talán kevesen tudják, hogy shakespeare-i gondolatokat dolgoznak fel.
 

Shakespeare máig a filmesek egyik legjelentősebb ihletforrása – közel 450 egész estés film alapul írásain, és már három évvel a mozi feltalálása (1895, Lumière-testvérek) után filmvászonra kerültek hősei. Egy-egy híres művének feldolgozása kapcsán mindig felmerül a kérdés: mennyire jó a születő mű, mely adaptáció méltó a nagy mesterhez, amely hűen mutatja be az eredeti műveket? Lehet ez a Sir Laurence Olivier-féle feldolgozás? Vagy a kissé időtlenségbe helyezett, Kenneth Branagh-féle újragondolások a kilencvenes évekből? Vagy a BBC által (és egyébként sokak számára „igazi”, etalonnak tartott) feldolgozások? Ez a kérdés hamis Réz András szerint. Ha azt tekintenénk értékesnek, amely „hűen tükrözi” Shakespeare világát, akkor a drámák és a tragédiák minden egyes szerepét férfiak játszanák, olyan színházban adnák elő, amelyben a nézők állnak, hangosan bekiabálnak, esznek, alkalomadtán megdobálják a színészeket – mindeközben kutyák és gyerekek kóricálnának a lábak alatt; hiszen a legtöbb drámája a Globe színházban kelt életre. Nem mellesleg a mai angol fül szinte egy szót sem értene a korabeli nyelvezetből – az „eredeti” Shakespeare-hez butaság mérni a feldolgozásokat. Éppen ezért a Shakespeare-szövegeket folyamatosan gondozzák, egy-egy adaptációhoz gondosan újraértelmezik, és újra is írják, hogy érthetővé váljanak a XVII. századi mondatok a XXI. században is – és ez szerinte egyáltalán nem baj.
 

 

Réz András szerint Franco Zeffirelli volt az egyik első, aki igazán új színt tudott vinni a Shakespeare-feldolgozások sorába. Rómeót és Júliát az ő verziójában például nagyon fiatal (amúgy a dráma eredetijének nagyjából megfelelő korú) színészek játszották, megtörve azt a trendet, hogy a karaktereket tapasztalt (idős) színészek formálják meg. Az ő filmjében emellett a szereplők hús-vér emberekké váltak, Zeffirelli nem félt megmutatni filmjében az emberi test szépségét – amely szintén merőben új és merész elgondolás volt. A Baz Luhrmann-féle, Leonardo DiCaprio főszereplésével forgatott Rómeó és Júlia szintén újat mutatott: „korhű”, kosztümös változat helyett a történet átkerült a jelenkorba. A mű mégis kerek maradt, mélysége, mondanivalója pedig e teljesen más korban is nagyot szólt.

Shakespeare a világ minden táján megihlette a művészeket. A dán királyfi tragédiáját elmesélő Hamlet új életre kelt például a szovjet rendező, Grigori Kozintsev jóvoltából. Feldolgozták bollywoodi rendezők, például Kasmírba helyezve a cselekvés színhelyét, Kuroszava is újragondolta (A gonosz jól alszik), és talán nem sokan tudják, hogy a Disney Oroszlánkirálya is Hamlet-adaptáció. Réz szerint azért lehetnek ilyen népszerűek Shakespeare művei, mert történetei egyáltalán nem szimplák; egy-egy egyszerűnek tűnő sztoriba brutálisan sok mindent sűrített a mester, és ezek a sztorik nagyon sokat mondanak el az emberi viszonyokról.
 

 

Réz András szerint egyáltalán nem kell „védelmezni” Shakespeare-t, nem baj, ha egy alkotó újragondolja az eredeti drámákat. Mert nem a Globe-ban előadott mű az „igazi”, hanem maga az írás, amelyet mindenki úgy értelmez, ahogy szeretne. Ettől válik az írott szöveg élővé, amelynek nem szabad korlátozni a felhasználását, mert azáltal épp megöljük a művet. Ugyanígy nem jó, ha korlátozzuk olyan nagy, magyar művek újragondolását, mint a legnagyobb magyar drámának tartott Bánk bán Katonától, vagy Az ember tragédiája.
 

A több száz évvel ezelőtt megírt szövegek – csakúgy, mint Shakespeare-nél – sokszor gondozásra szorulnak, hogy a mai színházlátogatók számára is befogadhatók legyenek. Egyáltalán nem szentségtörés vagy bűn – aminek sokan titulálták –, ha valaki olyan bátran és újítva nyúl ezekhez a művekhez, mint ahogy Alföldi Róbert tette a Bánk bán junior című előadásban. Ebben az öt felvonást kettővé vonta össze a rendező, jelentősen meghúzták és átírták a szövegkönyvet is, amelyet junior (zömében 30 év alatti) fiatal színészekkel vitt színre, a cselekmények középpontjába egy medencét helyezve. Hasonlóképpen kiverte a biztosítékot annak idején Jeles András Az ember tragédiája- verziója, az Angyali üdvözlet; ebben 9-10 éves gyerekek játsszák el a legfontosabb szerepeket. Különleges és monumentális feldolgozást készített 23 év alatt Jankovics Marcell is Madách fő művéhez, de Jankovics már a hetvenes években döngette a tabukat, mikor a János vitéz feldolgozásában a magyar népi jelkép- és motívumrendszert teljesen új, modern szerepben alkalmazta, amely nagy felhördülést váltott ki annak idején. Réz szerint ez nagyszerű kezdeményezés volt részéről, mert többek között az ilyen újításoknak is köszönhető, hogy a magyar népzene „kiszabadult a Váci utcai folklorshopokból”, a múzeumi merevségéből, és – ötvözve akár jazz-zel, poppal vagy rockkal – ma már a fiatalokhoz is eljut, és „a magyar fül újra hallja”, azt a kincset, amely sokáig úgy tűnt, nem is érdekel senkit.

Illusztrációk: Réz András hivatalos Facebook oldala

0 Vissza

erdeikatalin.jpgAnnus mirabilis: a Szolidaritás győz Lengyelországban, újratemetik Nagy Imrét, a berlini falat vésővel és csákánnyal ostromolják, Prágában, a Vencel téren pedig óriási tömegek tüntetnek – ezek a képek járták be a világsajtót a „csodák évében”. Kelet- és Közép-Európán végigsöpört a forradalom szele, megindult a demokratikus átalakulás hosszú folyamata, amely a mai egyesült Európához vezethetett. Tallinntól Ljubljanáig, Berlintól Szófiáig megteltek az utcák tüntetőkkel, akiknek minden országban megvoltak a maguk, szimbolikus, mozgósító dalai. Énekeltek a hazájukról, a hazugságról és elnyomásról és a vágyaikról. Ezekből a rendszerváltó dalokból mutatjuk be nektek a legismertebbeket – első válogatásunkban a visegrádi országokból.

 

Csehország

 

Modlitba pro Martu (Ima Mártáért)

Zene: Jindrich Brabec; szöveg: Petr Rada, Marta Kubišová


A dal eredetileg az 1968-as prágai tavasz himnusza volt, és a nemzeti ellenállás szimbólumaként később ez lett a cseh bársonyos forradalom egyik legjelentősebb dala is. Kubišová a hetvenes évek művészi ellenállásának egyik fontos alakja volt, a Charta 77 ellenzéki felhívás egyik aláírója, amiért 1989-ig nem léphetett fel Csehszlovákiában. Ma Prágában él, színésznőként és énekesként tevékenykedik.


Ať mír dál zůstává s touto krajinou.

 

Zloba, závist, zášť, strach a svár,

ty ať pominou, ať už pominou.

Teď když tvá ztracená vláda věcí tvých
zpět se k tobě navrátí, lide, navrátí.

Legyen végre béke ebben az országban

 

Harag, irigység, gyűlölet, félelem és viszály,

tűnjenek el, gyorsan tűnjenek.

Ha az eltévelyedett kormány visszaadja,

amit elvett, az emberek visszatérnek.

 Havlícku, Havle (Kedves Havlícek, kedves Havel)

Zene, szöveg: Jaroslav Hutka

 

Az ikonikus dal a cseh rendszerváltás egyik főszereplőjét ünnepli. Himnusz Václav Havel íróhoz, az rendszerváltó ellenzék és a bársonyos forradalom vezéralakjához, későbbi köztársasági elnökhöz. Érdekes, hogy a címben szereplő „Havlíček” csehül azt is jelenti, hogy „kis Havel” / „Havelkám”, de egyben egy reformkori cseh író (Karel Havlíček Borovský) neve is. A dal kétértelműen utal Havel-re „hivatalosan” a XIX. században élt költőről, Havlíčekről szól (akit valóban élt Brixenben 1848 után, száműzetésben) – a dal szerzője ezért maradhatott szabadlábon. 1989 novemberében és decemberében a demonstrációk klasszikus rigmusa volt a „Havel na Hrad”, azaz „Havelt a várba” – utalva a cseh köztársasági elnökök megszokott rezidenciájára. 1989 december 29-én valóra válhatott a tüntetők követelése: Havelt Csehszlovákia negyven év utáni első nem kommunista köztársasági elnökévé választották.


V Brixenu na rynku holky si šeptají

Zavřeli Havlíčka, lidi ho nedají

Vždyť uměl hezky říct, nač my jen myslely

Že pěknej mužskej byl, proto ho zavřeli

 

A podle litery Paragraf šavle

Teď dumej o pravu Havličku Havle

Brixenben a piacon a lányok azt suttogják:

Bezárták Havliceket, és nem engedik

Igaz, szépen tudta elmondani, amit mi csak gondoltunk

De ugye szép férfi volt – ezért zárták be.

 

„Nyakadon a paragrafusainkkal

most dumálj az igazságról, Havlicek Havel!"

 Szlovákia

 

Do batôžka (Tölts meg egy hátizsákot)

Zene: Jaroslav Filip; szöveg: Milan Lasica; előadók: Jaroslav Filip, Milan Lasica, Július Satinský

 

A dal a bársonyos forradalom himnusza volt a szlovákoknál, elsősorban a Milan Lasica-Július Satinsky komikus duónak köszönhetően. A páros nagyon népszerű volt a hatvanas években, de a prágai tavasz után (1968-tól) politikai hangvételű szövegeik miatt nem léphettek fel, egészen 1982-ig. „Humoros ellenzékiként” jelentős szerepet játszottak 1989 eseményeiben. A duó a nyolcvanas években kezdett együtt dolgozni Jara Filip zongorista-énekessel, aki a dal zenéjét is szerezte.

 

Do batožka si nalož

pretvarku, lož a faloš

a potom ich hoď z mosta do vody

Bez pretvarky a falše

hneď by ti bolo krajšie

hneď by tu bolo viacej pohody

Tölts meg egy hátizsákot

képmutatással, csalással és hazugsággal

majd dobd le egy hídról a vízbe.

Képmutatás és hazugság nélkül,

minden egyből szebb lesz

minden egyből jobb lesz.

 
Sl’úbili sme si lásku (Megígértük, hogy szeretni fogjuk egymást)

Zene, szöveg, előadó: Ivan Hoffman

 

A dal azonnal sláger lett, miután először elhangzott egy 1989 novemberi tüntetésen, amely később, élőben vagy felvételről szinte minden megmozduláson felcsendült szerte az országban.

 

Videli sme tych, ktori vystierali ruky

Mali ich prazdne a ešte bola tma

Po našich uliciach odvtedy prešli veky

Zobudili sme sa zo zleho sna

Sľubili sme si lasku

Sľubili vravieť pravdu len

Sľubili sme si vydržať

Sľubili sme si novy deň

Láttuk, akik kezüket nyújtották felénk

Kezeik üresek és sötétek voltak

Azóta utcánkon sok év nyomot hagyott

és felébredtünk a rémálomból

Azt ígértük, hogy szeretni fogjuk egymást

azt ígértük, hogy csak igazat szólunk

azt ígértük, hogy kitartunk

új napot ígértünk magunknak.

 Lengyelország

 

Mury (falak)

Zene: L. Llach Grande; lengyel szöveg: Jacek Kaczmarski

 

Jacek Kaczmarski 1978-ban írta – Lluís Llach katalán zeneszerző dala (L'Estaca) alapján – Falak (Mury) című dalát, amely az 1980-as években a lengyel antikommunista mozgalom szimbólumává, a Szolidaritás mozgalom „himnuszává” vált. Ezt énekelték a tüntetők és a fiatalok, refrénje pedig az underground Szolidaritás rádió szignálja lett. Ennek hatására Kaczmarskira mint a Szolidaritás bárdjára emlékeznek.

 

Wyrwij murom zęby krat!

Zerwij kajdany, połam bat!

A mury runą, runą, runą

I pogrzebią stary świat!

Tépd ki börtönöd rácsait! 

Szakítsd szét a bilincset, törd el a korbácsot!

És a falak leomlanak, leomlanak

És eltemetik a régi világot! 

 

Ballada o Janku Wisniewski (Ballada Janek Wisniewskiről)

Zene: Jacek Kaczmarski; előadó: Krystyna Janda

 

A Janek Wisniewski balladája a gdanski és gdyniai hajógyárakban kitört sztájk utáni vérengzéseknek állít emléket, amelyben a hajógyári munkások és a pártállami erőszakszervezetek csaptak össze. A zavargások legendás alakjává vált Janek Wisniewki – pedig ilyen nevű áldozat nem is volt. A dalban szereplő Wisniewki valójában Zbigniew Godlewski, aki tizennyolc évesen odaveszett a harcokban. 1970 decemberének legismertebb képe, amelyen egy ajtón viszik Zbigniew Godlewski holttestét. A dal a Szolidaritás egyik ikonikus dala lett, amelynek ma legismertebb változatát az 1970-es évek eseményeit feldolgozó Andrzej Wajda-film, a Vasember (1981) egyik szereplője, Krystyna Janda adta elő.

Nie płaczcie matki, to nie na darmo

Nad stocznią sztandar z czarną kokardą

Za chleb i wolność, i nową Polskę

Janek Wiśniewski padł

Ne sírjatok anyák, nem volt hiábavaló

A hajógyár felett fekete kokárdás zászló

Kenyerünkért és a szabadságért és az új Lengyelországért

Janek Wisniewski elesett

(fordítás forrása: http://lengyelorszagma.blog.hu/2011/03/03/czarny_czwartek)

 

 

(Ez a változat a 2011-ben bemutatott, szintén az 1970-es eseményeket feldolgozó Fekete csütörtök című filmhez készült – magyar felirattal)

 

 

Magyarország

 

Ha én rózsa volnék (Bródy János)

 

A magyar rendszerváltás ikonikus dala, a „szabadság himnusza”, a Bródy János által Koncz Zsuzsának írt Ha én rózsa volnék című dal volt. A dal eredetileg a boltokból – rendszerkritikus hangvétele miatt – 1973-ban visszarendelt és bezúzott Jelbeszéd című albumon szerepelt. A dalban Bródy egy népdalt dolgozott fel, szövegében rejtettebb és egyértelmű szimbólumokkal, a szabadság szeretetéről.

 

 

„Ha én zászló volnék, sohasem lobognék,
Mindenféle szélnek haragosa lennék,
Akkor lennék boldog, ha kifeszítenének,
S nem lennék játéka mindenféle szélnek.”

 

Szavazz rám! (URH / Európa Kiadó)

Zene: Menyhárt Jenő, Gasner János, Müller Péter; szöveg: Müller Péter

 

Az Európa Kiadó a nyolcvanas évek undergoundjának kultikus együttese, amely 1981-ben alakult, lényegében az egykori, mindössze fél évet működött URH utódzenekaraként, Müller Péter Sziámi nélkül. Az eredetileg még az URH 1981-es fennállása alatt íródott számot később az Európa Kiadó játszotta, 1989-es albumuknak is ez a címadó dala. A zenekar a ’90-es évektől nem koncertezett, de 2004-ben, a magyar uniós csatlakozás estéjére újra összeálltak. Azóta hosszabb-rövidebb kihagyásokkal újra koncerteznek, nemrégiben új számmal jelentkeztek.

 


„Szavazz rám!
Beváltom minden reményed.
Nincs hangod?
Használd az enyémet!
Elindulok,
Ha harc, legyen harc!
Szavazz rám,
Régóta engem akarsz!

Pokoli népszerű vagyok!
Iszonyú szavahihető vagyok!
Gyönyörűen fogok énekelni,
Ha kapok még egy szavazatot!
Szavazz rám!”

 

A válogatás, és a leírások a Bundesstiftung zur Aufarbeitung der SED-Diktatur és az Európai Bizottság Kommunikációs Főigazgatósága által kiadott „Sound of Revolution” válogatás CD-jén és kiadványán alapszik.

 

(A szövegek magyarra átültetése a legtöbb esetben szabad, nem irodalmi igényű fordítás, amelynek célja, hogy a szövegek egy-egy jellemző része megismerhető legyen magyarul is – természetesen örömmel fogadjuk a szebb vagy pontosabb változatokat)


A fordítások ellenőrzéséért köszönet Ancsának, Évának és Gergőnek.

 
Borítókép: Fortepan / Erdei Katalin (CC BY-SA 3.0)

1 Vissza

el1.jpgMegdöbbentő adat: 2012-ben Magyarország lakosságának mintegy 11%-a, közel 1,16 millióan kaptak uniós támogatásból finanszírozott élelmiszersegélyt. Egy másik: a legfrissebb adatok szerint az EU lakosságának jelenleg negyede (!), közel 125 millió ember él a szegénységi küszöb alatt, vagy van kitéve a szegénység vagy a társadalmi kirekesztés kockázatának. Plusz ez az arány az utóbbi években sajnos növekedett.

Három, egymástól nem független tény, amelyeket nem lehet figyelmen kívül hagyni az uniós politikák alakításánál sem. Az európai lakosság nagyon nagy része van kitéve a tartós elszegényedés veszélyének, és köztük rengeteg a (szegény családba született) gyerek. Sok családnak az alapvető élelmiszerek megvétele is gondot jelent. A jelenséget a gazdasági válság csak tetézte, és – bár az EU határozott céljaként határozza meg a közösségben a szegénység csökkentését, és azt számtalan programmal igyekszik támogatni – a szegénység visszaszorítása mélyreható intézkedéseket igényel, amelyek nem éreztetik hatásukat egyik napról a másikra. Éppen ezért valamilyen formában gondoskodni kell a legelesettebbekről; ezt szolgálja a kifutóban lévő EU-s élelmiszersegély-program, valamint utódja, a kibővített formában megvalósuló, hamarosan induló, A leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alap (FEAD).


Az élelmiszersegély-program 1987-ben indult a közös agrárpolitika (KAP) keretein belül; első körben a KAP rendszerében keletkező agrárintervenciós készletek egy részének karitatív célokra történő felhasználásával. A program magyarországi 2006-os indulása óta összesen 90,3 millió kilogramm élelmiszert kapott a több mint egymillió rászoruló 23,9 milliárd forint értékben, amellyel az EU Élelmiszersegély program mára a legnagyobb magyarországi élelmiszersegély programmá fejlődött.


A csomagban lévő termékeknek több szempontnak kell megfelelniük: fontos a hűtés nélküli eltarthatóság, a minél hosszabb szavatossági idő, a széles körű felhasználhatóság, hogy alapélelmiszer legyen és nem utolsósorban a megfelelő élvezeti érték. Jellemzően alapvető, tartós élelmiszerek, mint a tészta, liszt, kristálycukor, konzerv, UHT tej vagy vitaminkészítmények kerülnek a csomagokba. Az élelmiszersegély kiosztásában szigorú kritériumrendszer alapján, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal megbízásából négy segélyszervezet, a Gyermekétkeztetési Alapítvány, a Katolikus Karitász, a Magyar Élelmiszerbank Egyesület, valamint a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet segédkezik. Az élelmiszerek kiosztását szorosan együttműködve a települési önkormányzatokkal, illetve saját helyi tagszervezeteikkel végzik a szervezetek. Hogy pontosan ki részesülhet ezek élelmiszersegélyben, azt a tagállamok saját hatáskörben definiálják – vannak közöttük munkanélküliek, idősek, fogyatékosak, hajléktalanok, de nagycsaládok és egyedülálló szülők is.


A 2013-as program meghosszabbításaként 2014-ben is osztottak még segélycsomagokat: csak idén 5,17 millió kilogramm élelmiszert vehetett át 885 ezer rászoruló 1740 településen. A program az új költségvetési periódusban megújul, és kibővült formában (nagyobb, összesen 3,8 milliárd eurós hétéves kerettel) és nem csak élelmiszerek eljuttatásával folytatódik. A részint a korábbi program helyére lépő, A leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alap (FEAD) alapvetően továbbra is a nem pénzügyi, hanem természetbeni vagy más jellegű segítséget biztosít a leginkább rászoruló társadalmi csoportok számára. Az élelmiszerek mellett ruhaneműket és személyes használatra szolgáló alapvető létfenntartási cikkeket (cipőt, szappant, sampont stb.) is kaphatnak majd a rászorulók. Az új program nemzeti beindulásához minden tagállamnak el kell fogadni az ehhez kapcsolódó operatív programot (Magyarországon ez a program a RSZTOP), amely alapján – egyébként a korábbiakhoz hasonló módon – folytatódhat a leginkább elesett rétegek támogatása. Magyarország a következő hét évben összesen 83,3 millió eurós (megközelítőleg 25 milliárd forint) kerettel rendelkezik majd.

Az unió élelmiszersegély-programjáról beszélgetünk október 17-én este 19 órától, a kiosztásban résztvevő szervezetek képviselőivel, a beszélgetés után a Muzsikás együttes koncertezik nálunk.

el3.png


Illusztrációk: Magyar Élelmiszerbank Egyesület

2 Vissza

wall-2786538_960_720.jpg„A szabadság mindig egy nemzedékre van a kihalástól. Nem adjuk át vérünkben a gyermekeinknek. Harcolni kell érte, meg kell védeni, majd továbbadni nekik, hogy ugyanezt tegyék.” (Ronald Reagan)


„Az NDK volt az egyetlen hely, ahol egy magyar Wessie-nek érezhette magát. Az egész rossz viccnek tűnt az egyenruhákkal, a rendszer által kitermelt olyan termékekkel, mint a Trabant, a Hitler-szalonna vagy a műméz. Hihetetlen élmény volt látni ezeket, és elképesztő eufórikus és letaglózó érzés volt mindenkinek, aki megtapasztalta közelről a fal leomlását"  emlékezett vissza az 1989-es eseményekre vendégünk, Ungváry Krisztián történész. A berlini fal leomlásának és Németország és Európa újraegyesítésének negyedévszázados évfordulójához kapcsolódóan vele, és Rajcsányi Gellérttel, a Mandiner főszerkesztő-helyettesével McMenemy Márk beszélgetett a 25 évvel ezelőtt történtekről október 10-én, az Európa Pontban.

0 Vissza

Mi, európaiak méltán lehetünk büszkék kreativitásunkra. Találmányaink évszázadok óta meghatározzák mindennapjainkat Európán belül és azon kívül is. A mai, multipoláris gazdasági rendszerben az innovációban élen járó amerikai és távol-keleti országok mellett továbbra is számos újító ötlet jön Európából. Az európai géniusz ma is aktív, ezt ünnepeltük nemrégiben mi is, a Kutatók éjszakáján; de ezt mutatja például az is, hogy a nemrégiben kiosztott természettudományos Nobel-díjasok között idén is több európai kutatót ismertek el. Többek között az aradi születésű román-német Stefan W. Hellt a mikroszkópiát forradalmasító felfedezéséért, vagy a norvég May-Britt Mosert és Edvard I. Mosert, akik az „agy GPS-ének” vizsgálatáért kapták az elismerést.

Ehhez kapcsolódóan megpróbáltuk összegyűjteni az uniós országok egy-egy jelentős (talán legjelentősebbnek tekintett, leginkább közismert) felfedezését vagy találmányát. Mint kiderült, ezzel elég nagy fába vágtuk a fejszénket – nem volt egyszerű dolgunk például azért, mert természetesen egy 400 ezer főt számláló ország nem termelhet ki annyi innovációt, mint mondjuk egy 80 milliós.

Abból a szempontból sem volt egyszerű dolgunk sok esetben, hogy megállapítsuk, pontosan melyik országhoz (illetve melyik ország állampolgárához) köthető egy-egy találmány. Ez nehezíti Európa multikulturális jellege (sokszor valamilyen nemzeti kisebbséghez tartozó alkotó találmányáról beszélünk), illetve Európa változó határai is. Emellett számos olyan esettel találkoztunk, amelyben egy-egy találmányt magáénak vall több ország. Például a számítógépet tekinthetjük az angol Charles Babbage, a bolgár John Vincent Atanasoff találmányának, de abból a szempontból, hogy működési alapjait Neumann János alapozta meg, sokan magyarként is gondolnak rá. Ugyanígy a légzsákot, a tengeralattjárót, a fénymásolót is magának vallja több nemzet szülöttje, de a magyar érdekeltséggel rendelkező helikopternél is nehéz igazságot tenni (van rá francia, dán, és magyar – Asbóth Oszkár – jelentkező is.) Mi abból indultunk ki, hogy mely ország vallja magáénak egy-egy alkotó találmányát, amely minimálisan azt jelenti, hogy a találmány ma ismert formájának kialakulásában jelentős szerepe volt valamelyik európai nemzet fiának. A találmányok effajta „nemzeti kisajátítása” persze vitatható sok esetben, de sajnos nincs olyan egyértelmű rendszer, amely eldöntené a találmányok „nemzeti hovatartozását”. (Adódna persze a szabadalmi levédettség kérdése – de az ókori görögök, vagy Leonardo a rengeteg találmányával még nem igazán járult efféle hatóságokhoz).

Ennyi felvezetés után itt tehát a mi listánk, reméljük, sok érdekességet találtok rajta! A lista egyes elemei persze a fent ismertetett okok miatt vitathatók vagy kiegészíthetők: örömmel fogadjuk javaslataitokat esetleg más, jelentősebb találmányokra országonként. (Néhány innovációhoz kisebb magyarázatot is fűztünk, további információt az egyes találmányokról a táblázatban szerepeltetett hivatkozásokra kattintva olvashattok.)

A kép kattintásra megnő!

talalmanyok_felfedezesek2.png


Ország

Találmány / felfedezés

Ausztria

vércsoportok, Karl Landsteiner (Nobel-díj), 1901

Belgium

bakelit, az első műanyag, Leo Baekeland, 1906

Bulgária

fénymásolóhoz szükséges folyamat, „fotoelektrét”, Georgi Nadjakov*

 

*A bolgár fizikus, Georgi Nadjakov fedezte fel többek között azt a fotoelektormos jelenséget („fotoelektrét”), amely elven a modern fénymásolók is működnek (amely szintén felhasználta a magyar Selényi Pál felfedezéseit, de a fénymásolót végül is az amerikai Chester F. Carlson szabadalmaztatta 1938-ban).

Ciprus

 

Parfüm– i.e. 2000 körül*

 

*Bár a parfümkészítés valószínűleg Egyiptomból származik, és a rómaiak, a perzsák és az arab kultúrák is használták, a ma ismert legrégebbi parfümöket Ciprus szigetén találták, a 2000-es évek elején, egy Pyrgos városhoz közeli feltáráson.

Cseh Köztársaság

kockacukor, Jakub Kryštof Rad (svájci születésű cseh vállalkozó), 1843

Dánia

az atom szerkezete, Niels Bohr, 1913 (Nobel-díj: 1922)

Egyesült Királyság

telefon, Alexander Graham Bell, 1876

Észtország

 

Skype, Ahti Heinla and Priit Kasesalu szoftverfejlesztők (a svéd Niklas Zennström és a dán Janus Friis, valamint Jaan Tallinn és Toivo Annus szintén a Skype alapítói), 2003

Finnország

szauna, finn találmány, 1112

 

Bár a világ sok táján használtak már évszázadokkal ezelőtt hasonló építményeket, a szaunát alapvetően finn találmánynak tekintik a világ legtöbb táján. Egyes források szerint több mint 2000 éves a szaunázás hagyománya, az első írásos említése 1112-ből származik.

Franciaország

mozi / mozgókép, Lumière-fivérek, 1895

 

1895. december 28-án tartották a Lumière fivérek első nyilvános filmvetítésüket a párizsi Salon Indien du Grand Café közönsége előtt, amivel új korszakot nyitottak a képi ábrázolás történetében.

Görögország

színház, görög „találmány”, i.e. 5. század

 

A színház és a drámák az ókori Görögországban jelentek meg először és onnan terjedtek el a világ minden részére; időszámításuk előtt 5. században, Athén fénykorában volt a legjelentősebb az antik színházi kultúra.

Hollandia

EKG, Willem Einthoven, 1903 (Nobel-díj: 1923)

Horvátország

nyakkendő, horvát találmány, 17. század

 

A nyakkendő („kravátli”) innen terjedt el az egész világon. Eredetileg horvát katonák viselték a 17. században, majd francia közvetítéssel jutott el szerte a világba. A nyakkendő szó számos nyelvben utal eredetére (Hrvat / Croat): (horvátul kravata, angolul cravat, franciául cravate, németül Krawatte, olaszul cravatta.)

Írország

tengeralattjáró, John Philip Holland, 1897

Lengyelország

Polonium és Rádium, Marie Curie, 1897

Lettország

Walter Zapp (Valters Caps) szubminiatűr kamera (Minox), 1936

 

Walter Zapp rigai születésű, balti német családból származó feltaláló volt, aki 1936-ban kifejlesztette az első szubminiatűr kamerát.

Litvánia

Ritnis sport, litván találmány, 1923

 

A ritnis gyeplabdához hasonló sport, amely egy litván népi játékból nőtt ki,   első szabálykönyve 1923-ból származik.

Luxemburg

Henri Tudor, ólom-savas akkumulátor, 1886

 

A luxemburgi Henri Tudor készítette az első praktikusan gyártható – és használható – ólom-savas akkumulátort 1886-ban, ezt használta Porsche is.

Magyarország

golyóstoll, Bíró László, 1935

Málta

laterális gondolkodás, hat gondolkodó kalap, 1985

 

Edward de Bono – laterális gondolkodás (1967) és a hat gondolkodó kalap (1985): kommunikációs módszer, melynek lényege az ún. párhuzamos gondolkodás – szemben a vitatkozással.

Németország

könyvnyomtatás, Johannes Gutenberg, 1450 körül

Olaszország

szemüveg, olasz találmány, 12. század körül

Portugália

karavella (kereskedelmi vitorláshajó), portugál fejlesztés, 13. század körül

Románia

töltőtoll, Petrache Poenaru, 1821

Spanyolország

szkafander, Emilio Herrera Linares, 1935

 

Emilio Herrera Linares fejlesztette ki az elsőt 1935-ben („escafrandra estratonáutica ”), amelyet az oroszok is mintául használtak későbbi űrruháikhoz

Svédország

zipzár, Gideon Sundbäck, 1913

Szlovákia

az ejtőernyő prototípusa, Štefan Banič, 1913,

Szlovénia

parfümporlasztó, Peter Florjančič, 1947

 

3 Vissza

leg2.jpg

Továbbra is a kedvenc színünk az október – amely idén nálunk is nagyon sokszínű lesz. Vendégeinkkel visszaemlékszünk a német megosztottság idejére, eltöprengünk a fiatalok egyik legfontosabb kérdésén – „Menjek, vagy maradjak?” –, bemutatjuk a magyar lakosság 10 százalékát érintő uniós élelmiszersegély-programot, és az Egy csésze Európa sorozatban Észtországba látogatunk.

 


Németország és Európa 25 évvel ezelőtti újraegyesítésére és a berlini fal leomlására emlékezünk október 10-én. Egész estés programunkat az ARC-cal közösen szervezett Döntsd le a falakat-kiállításunk díjainak átadásával kezdjük, majd Ungváry Krisztián történész, a huszadik századi had- és politikatörténet szakértője beszélget Rajcsányi Gellért történésszel, a Mandiner főszerkesztő-helyettesével a 25 évvel ezelőtt történtekről. A beszélgetés után a 2007-ben legjobb idegen nyelvű Oscarral jutalmazott A mások élete (Das Leben der Anderen) című filmet vetítjük.

 

Egy héttel később, október 17-én egy olyan programról beszélgetünk vendégeinkkel, amely jelenleg sajnos elég sok embert érint Magyarországon. Talán kevesen tudják, hogy az EU a tagállamokban élő hátrányos helyzetű családokat is segíti élelmiszersegéllyel, amelyből csak 2012 folyamán a magyar lakosság 11 százaléka (!) részesült; összesen több mint 10 millió kilogramm élelmiszer került szétosztásra, összesen közel 13 millió euró értékben. Az élelmiszersegélyek a Katolikus Caritas, a Magyar Élelmiszerbank Egyesület, a Magyar Ökomenikus Segélyszervezet valamint a Gyermekétkeztetési Alapítvány segítségével jutnak el a rászoruló családokhoz. Az est folyamán a kiosztásban résztvevő szervezetek képviselőivel beszélgetünk a hasonló hazai és európai programok működéséről. A beszélgetés után a Romani Platni, a „lakásétterem roma módra” várja a gasztronómia szerelmeseit, az estét pedig a 35 éve működő, nemzetközi hírű Kossuth-díjas és Liszt Ferenc-díjas magyar népzenei együttes, a Muzsikás koncertjével zárjuk.

A hónapban, 28-án az idén 130 éves észt nemzeti lobogó ürügyén Észtország kerül terítékre Szederkényi Olga Egy csésze Európa sorozatában. A zászló kalandos történetén kívül szó lesz az EU negyedik legkisebb országának természetközeli mindennapjairól; megpróbáljuk megfejteni, hogy internetben miért ilyen erősek az észtek (például a szkájpolást is nekik köszönhetjük). Beszélünk a dalfesztiválról, amelyen szinte mindenki részt vesz, a misztikus Élet Köréről, a véres palacsintáról és arról, miért nem illik „Jó étvágyat” kívánni a legkisebb balti államban, ahol „a legszebb felhők úsznak az égen”. Az est során megkóstoljuk az észt konyha néhány finomságát is. A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött, regisztrálni október 10-től az euinfo@eu.hu e-mailcímen lehet.


A hónap zárásaként, október 30-31-én, kétnapos fesztiválunkon nagyon komoly kérdést boncolgatunk, amelyet sok mai fiatal tesz fel magának: Menjek vagy maradjak? A résztvevők megismerhetik az EU nyújtotta mobilitási lehetőségeket a külföldi munkavállalástól az ösztöndíjprogramokig, valamint a fiatalok történeteit arról, hogy valaki miért dönt az elmenetel vagy a maradás mellett. A fesztivál első napján levetítjük a nemrégiben bemutatott, független, hazai produkcióban készülő MENJEK/MARADJAK videóblog dokumentumsorozatának londoni epizódját, ahol Magyarországról kivándorolt fiatalok mesélnek életükről, élményeikről, lehetőségeikről. A dokumentumfilm-sorozat az elvándorolni vagy éppen hazatérni készülő magyarok, az „új mobilitás" képviselőinek élettapasztalatait, motivációit és dilemmáit mutatja be, párhuzamos portrékban. A film után az alkotókkal beszélgetünk a forgatáson szerzett élményeikről és saját tapasztalataikról. Második nap este 7 órától olyan zenekarok adnak koncertet, amelyekben Magyarországon élő külföldiek zenélnek. Az Európa Pont színpadán fellép Antonia Vai svéd, jelenleg Budapesten élő énekesnő, akit bohém soul dívaként szoktak aposztrofálni; eljön a pszicho-rockot játszó Middlemist Red és a Fran Palermo.

 

A hónap során két kiállítást is megnézhettek nálunk. Egészen november 9-ig látható még óriásplakát-kiállításunk a falak lebontásáról, és 13-án nyílik a Román Kulturális Intézet szervezésében „A hagyomány folytatódik / Brâncoveanu 300” című kiállítás a Brâncoveanu-stílusról, amelyet román és magyar építészek kerekasztal-beszélgetése nyit majd meg.

 

Az Európa Pont valamennyi programja ingyenes, részletes leírást az egyes eseményekről Facebook oldalunkon találtok. Várunk benneteket szeretettel!


Illusztrációk: A Döntsd le a falakat! pályázat harmadik helyezettje (Mód Jordána, Takács Zoltán, Gajáry Csaba, Mód Sáron, Kálovics Dániel)

0 Vissza
süti beállítások módosítása