Meglepő vagy sem, az Európai Unióban a legmagasabb az egy főre jutó alkoholfogyasztás a világon. 2009-ben egy átlagos felnőtt éves szinten 12,5 liter (!) tiszta szeszt fogyasztott, ami napi szinten közel három italt jelent – ez pedig a globális átlag csaknem kétszerese. Ez persze nem meglepő, hiszen Európa országaiban évezredek óta készítenek és fogyasztanak alkoholtartalmú italokat. Emellett Európa központi szerepet játszik a globális alkoholpiacon, lévén a világ alkoholtermelésének negyede és a teljes bortermelés fele az európai országokból származik. Az alkoholkereskedelem még inkább Európa-központú – az alkohol exportjának 70 százaléka és importjának csaknem fele az Európai Unión belül zajlik.


De hol mit fogyasztanak? Egyes országoknál ez talán egyértelmű – Németországnál, Csehországnál vagy Írországnál a sörre tippelnénk, Franciaországban, vagy Olaszországban pedig valószínűleg a borral nem tévednénk nagyot. De például Magyarországon vajon a sör vagy a bor a kedveltebb? Ennek néztünk utána, és foglaltuk össze az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és az EU statisztikái alapján, amelyek az alkoholfogyasztás káros hatásai miatt évek óta készítenek átfogó felméréseket az egyes országok alkoholfogyasztási szokásairól. Egy-egy országot aszerint vettünk a sörös vagy a boros, esetleg a rövidet fogyasztó országok közé, hogy melyik alkoholtípusból fogyasztják a helyiek a legnagyobb mennyiséget éves szinten. Hogy melyik országban mi a nyerő, térképünkről kiderül.

EU_szesz.jpg

Források, további információ az európaiak alkoholfogyasztásáról:

1 Vissza

EU-s_osztondijak.jpgNagyjából a nyári szünet felénél tartunk: ez az időszak az intenzív pihenés, nyaralás és bulik ideje. De ha unjátok már a fesztiválozást és a láblógatást, és hasznos időtöltésre vágytok, érdemes valamennyit a következő évekre is készülni. Ehhez nyújtunk most segítséget, elsősorban azoknak, akik valamilyen nemzetközi vagy uniós tanulmányokat folytatnak, folytattak, vagy akiket érdekel az EU működése. Egy uniós intézménynél gyakorlatot szerezni nagyon nagy előnyt jelenthet a munkaerőpiacon: amellett, hogy bepillantást nyerhetünk az uniós tisztségviselők mindennapjaiba, könnyebben megérthetjük, hogyan működik ez a több mint 500 millió uniós polgár életét befolyásoló rendszer.

Jó tudni, hogy valamennyi uniós intézmény kínál gyakornoki programokat, szinte mindegyik biztosít ehhez ösztöndíjat is, amely az uniós intézményeknél végzett munka alatt fedezi a megélhetés költségeit. Az intézmények legtöbbje öthónapos gyakorlatot hirdet meg, minden évben azonos időszakokban – általában egy tavaszi és egy őszi „turnusra” lehet jelentkezni. Jelentkezni egy-egy programra általában legalább félévvel az aktuálisan megpályázott gyakornokság előtt kell – a 2014 tavaszán induló programokra például most szeptemberig, illetve októberig. (Mivel egy-egy jelentkezési csomag összeállítása nem egynapos feladat, érdemes mielőbb megismerkedni az egyes programok lehetőségeivel és elkezdeni összeállítani a jelentkezést – ehhez épp időben vagytok!) A fizetett gyakornoki programokban való részvételhez általában minimálisan egy BA diploma szükséges, de számtalan egyéb lehetőség áll rendelkezésre akár még a tanulmányok idejére, vagy egy MA diploma megszerzése után.

Az alábbiakban a frissdiplomások előtt nyitva álló lehetőségekről találtok rövid összefoglalót a legfontosabb alapinformációkkal az ösztöndíjak időtartamáról, a támogatás megközelítő összegéről, a túljelentkezés mértékéről, vagy a nem kevésbé fontos jelentkezési határidőkről – mindent egy helyen. Részletes információt valamennyi típusú gyakornoki programról az Európa Portál összefoglaló oldalán, valamint az egyes intézmények hivatalos oldalain olvashattok – mindehhez a táblázat alatt megtaláljátok a linkeket.

Ide kattintva nagy méretben láthatjátok az információkat. Jó böngészést és készülődést! :)



További információs oldalak a gyakornoki programokról:

 

0 Vissza
süti beállítások módosítása