Horvátország hamarosan, július 1-jén csatlakozik az EU-hoz – ezt ünnepeljük pénteki programunkon, amikor egy színházi előadás és egy izgalmas koncert erejéig Dalmácia felé vesszük az irányt.

De mennyit tudunk vajon déli szomszédunkról? A horvát tengerpartot, a finom halakat vagy az ajvárt valószínűleg sokan ismerjük, a legtöbb magyar valószínűleg fel tudna sorolni jó párat Horvátország nagyvárosai és természeti kincsei közül. Talán még a nyakkendők és a dalmaták származásával is sokan tisztában vannak – de ezen túl?

Összegyűjtöttünk néhány érdekességet Horvátországgal kapcsolatban, amit talán kevesebben ismertek:

• 1612-ben Hvar városában épült Európa legrégebbi kőszínháza.

• A legjobb állapotban fennmaradt római kori amfiteátrum - az egyetlen a világon, amelynek mindhárom oszlopsora áll - Pulában található.

• A világ legkisebb városa a Guinness szerint Horvátországban található. (Ez az isztriai Hum, amelyet mindössze 23-an laknak.)

• A Winnetou-filmeket annak idején a Plitvice-tavaknál, a Velebiten és a Zrmanjinál forgatták.

• A Krka vízesésnél 1895-ben üzemelték be a világ első vízi erőművét, amelynek köszönhetően Šibenik sok európai nagyvárost – köztük Londont, Rómát vagy Bécset – megelőzően jutott elektromos világításhoz.

• A nyakkendő („kravátli”) horvát találmány, és innen terjedt el az egész világon. Eredetileg horvát katonák viselték a 17. században, majd francia közvetítéssel jutott el szerte a világba. A nyakkendő szó számos nyelvben utal eredetére (Hrvat / Croat): (horvátul kravata, angolul cravat, franciául cravate, németül Krawatte, olaszul cravatta.)

• A torpedót Ivan Lupis-Lukic, az Osztrák-Magyar Haditengerészet nyugalmazott tisztje találta fel 1860-ban, és az első torpedógyár Rijekában volt.

• Isztriának is van ferde tornya: a završjei harangtorony, amelynek 40 cm az elhajlása.

• Zadar városában található az első tengeri orgona, amelynek hangjait kizárólag a szél és a tengeri hullámok alakítják.

• Az ujjlenyomatok alapján történő személyazonosítási módszer, a daktiloszkópia feltalálója a horvát Ivan Vučetić.

• A dalmata kutyafajta Dalmáciáról és a Dalmata illír törzsről kapta a nevét.

• A horvátoknak saját írásmódjuk van, a 9. században keletkezett glagolita, amelyet a latin betűk mellett egészen a 18. századik használtak rendszeresen.

• Horvátország hivatalos fizetőeszközét, a kunát a nyestről nevezték el. A középkorban az adókat ugyanis értékes nyestbőrben kellett leróni.

• A rijekai karnevál nemcsak Horvátországban a legnagyobb, de Európa leglátványosabb karneváljai között is számon tartják.

Forrás: Horvát Idegenforgalmi Közösség kiadványai, Croatia.hr 

Amélie csodálatos élete, Az élet szép, Mások élete, Persepolis, Amour (Szerelem), Volver, Csak a szél – nagy sikerű európai filmek, amelyek nemcsak hazájukban vagy a kontinensen, de világszerte népszerűek, és számos rangos filmes elismerésben részesültek. Emellett valamennyi film részesült az Európai Unió filmes programja, a MEDIA támogatásában.

Valószínűleg ez is jelentősen hozzájárult a sikerhez – az európai alkotásoknak ugyanis nincsen könnyű dolga a közízlést és európai mozik repertoárját uraló amerikai filmekkel szemben. Sok alkotásnak esélye sincs arra, hogy szélesebb európai közönséghez eljuthasson, és ez semmiféle összefüggésben nincs ezen filmek értékével vagy minőségével. Európai filmek mögött ritkán áll olyan erős háttér, amellyel a hollywoodi szuperprodukciók rendelkeznek, ezért nagyon fontos minden támogatás, amelyet az európai filmek kaphatnak.

Az EU 1991-ben indította el MEDIA nevű programját, amely éppen erre a helyzetre kívánt reagálni. Legfontosabb célja, hogy az európai filmeket és filmgyártást versenyképesebbé tegye – többek között új filmek elkészítését és terjesztését, azok promócióját, különböző képzéseket, marketingjét támogatja. A program beindulása óta több mint 6 500 filmet támogatott, összesen 1,6 milliárd euró értékben. A program nemrégiben kibővült az Európán túli területekkel folytatott együttműködést támogató MEDIA Mundusszal, és hamarosan újra átalakul: 2014-től már a kulturális területet támogató Kreatív Európa keretprogram részeként támogatja majd az audiovizuális alkotásokat – a megszokott források és eszközök mellett hitelgarancia-programmal is, hogy ilyen módon is megkönnyítse a forrásokhoz való hozzájutást. Magyar alkotások közül a MEDIA program támogatásában részesült többek között a Nyócker (Gauder Áron), a Sorstalanság (Koltai Lajos), a Kontroll (Antal Nimród), a Szabadság, szerelem (Goda Krisztina), vagy a közelmúltból a Torinói Ló (Tarr Béla) vagy a sok más díj mellett Lux-döntős Csak a szél (Fliegauf Bence).

Cannes-i sikerek?

Már csak pár napot kell várni, és kiderül, hogy idén melyik film nyeri az Arany Pálmát és a többi díjat Cannes-ban – a versenyfilmek között tizenhárom, az EU MEDIA programja által is támogatott film verseng, közülük hét az Arany Pálmáért. A MEDIA program fennállása óta Arany Pálmát nyert tizenkét film közül kilenc részesült a program támogatásában, köztük a tavalyi győztes, Michael Haneke Amour (Szerelem) című filmje, amely idén megkapta a legjobb idegen nyelvű filmnek járó Oscart is.

Az európai filmkészítőknek a kiélezett versenyben nagy segítséget jelent az EU támogatása, de az adott ország filmes kultúrájától, filmfinanszírozásától függően minden országban egyéb ösztönzőket és forrásokat is igénybe vehetnek.

Az EU MEDIA programot népszerűsítő pár évvel ezelőtti kisvideója addig soha nem látott érdeklődést váltott ki az EU-s videókat megosztó EU Tube csatornán – ahol máig ez a legnézettebb kisvideó. Címe: „A film szerelmesei ezt szeretni fogják”.

A Media programmal működésével, elérhető forrásokkal és pályázatokkal kapcsolatban a MEDIA pályázatokat hazánkban koordináló Media Desk Magyarország oldalán található részletes információ.

A pünkösdöt Európa legtöbb országában ünneplik valamilyen formában, sok országban ünnepnap pünkösd hétfő is. A pünkösd – ugyanúgy, mint a húsvét – mozgó ünnep, amely a keresztény hagyományok szerint a húsvétot követő ötvenedik napra, valamikor május 10. és június 13. közé esik. Ez az egyik legfontosabb keresztény ünnep, amikor a Szentlélek eljövetelére emlékeznek, emellett a legtöbb országban összefügg a természet újjáéledésével és a nyár köszöntésével. Az ünnephez tehát nemcsak keresztény, de pogány és római hagyományok is kötődnek. A népszokásokban főleg a termékenység és a nász ünnepe, valamint ezek szimbolikus megjelenítése dominál – a hagyomány szerint a nagy nyári munkák kezdete előtt ünnepelni kell, köszönteni az új életet, imádkozni a bő termésért, gyermekáldásért. A római birodalomban májusban tartották a növények, virágok istennőjéhez, Flórához kötődő ún. Florália ünnepeket – a pünkösd ünneplésében ma is fontos szerepet játszanak a virágok, Magyarországon elsősorban a pünkösdi rózsa, a rózsa, a jázmin és a bodza.

Számos hagyomány kötődik az egyes országokban pünkösd megünnepléséhez – Magyarországon például ilyenkor választottak a fiatal férfiak pünkösdi királyt maguk közül, aki utána a következő királyválasztásig „uralkodhatott” – az ivóban ingyen ihatott, és minden mulatságra meghívták. Székelyföldön ilyenkor rendezik a Csíksomlyói búcsút. Európa és a világ számos országából ilyenkor több százezer zarándok érkezik a helyi kegytemplomhoz, ahol együtt várják a szentlélek eljövetelét. Franciaországban a hagyományos istentiszteleten gyakran csendül fel a szentlélek eljövetelére emlékeztető trombitaszó. A fúvósok fontos szerepet kapnak az angliai tradicionális ünnepeken is, ahol a pünkösdi felvonulásokat gyakran kíséri fúvószene, vagy kórusok fellépése, a lányok pedig rendszerint fehérbe öltöznek – a hagyomány szerint ebben az időszakban gyakran kereszteltek, és a frissen keresztelkedettek fehér ruhába öltöztek. A litvánoknál a pünkösd összefonódik a pogány nyírfaünneppel, de számos ország hagyományában fontos szerepet játszanak a növények, virágok, amelyekkel feldíszítették az utcákat, házaikat ilyenkor.

A pünkösdhöz kapcsolódó hagyományok megjelennek az ünnep nemzeti elnevezéseiben is. Egy részük a görög πεντηκοστή [pentekoszté], azaz ötvenedik szóra vezethető vissza – ilyen az angol Pentecost, az olasz Pentecoste, a francia Pentecôte, de erre vezethető vissza a német Pfingsten és a magyar pünkösd is. Az elnevezések egy másik csoportja pogány ünnepekhez vagy a nyár várásához kapcsolódik (mint a román Rosalii vagy az észt suvistepüha), vagy valamilyen formában megjelenik benne a szentlélek vagy a lélek szó (mint például a lengyel Zesłanie Ducha Świętego-ben), vagy (mint az angol Whit Sundayben) a fehér szín. További részletek olvashatók a nyest.hu oldalán az egyes elnevezések eredetéről. Az EU országaiban használt elnevezéseket térképen foglaltuk össze, ezt láthatjátok lent.

Szép ünnepet kívánunk mindenkinek!