A világ országai napjainkban számos kihívással szembesülnek, amelyeket talán a hétköznapi emberek nem mindenhol, vagy nem mindennap érzékelnek, de amely problémák globális folyamatok eredményeképp jöttek létre, és amelyek következményei hosszú távon mindenki életére hatással lesznek. Ilyen probléma a túlnépesedés, a globális szegénység, a Föld számos országában tapasztalható alultápláltság, vagy az, hogy még ma is több millióan vannak olyanok, akik nem jutnak napi szinten megfelelő minőségű ivóvízhez. A problémák egy másik csoportja a nem fenntartható fejlődés hajszolásából fakad – a nem megújuló energiaforrások kiapadóban vannak, a környezetszennyező tevékenységekre is visszavezethető éghajlatváltozás pedig egyre kiszámíthatatlanabb időjáráshoz vezet, és amelynek következményei súlyos terheket rónak a világ valamennyi országára.
Ezen problémák kezelése mind globális összefogást tesznek szükségessé. Az ENSZ égisze alatt számos kezdeményezés elindult már, amely ezen égető problémákra keresi és ad választ – az egyik ilyen legjelentősebb, legátfogóbb program a Millenniumi fejlesztési célok névvel fémjelzett célrendszer volt. A millenniumi céloknak megfelelően az ENSZ tagállamai elkötelezték magunkat a szegénység mielőbbi felszámolása mellett. Olyan területeken irányoztak elő lépéseket, mint az éhínségek visszaszorítása, az alapfokú oktatás kiterjesztése, a gyermekhalandóság visszaszorítása, vagy a környezeti fenntarthatóság biztosítása, amelyhez az EU is jelentősen hozzájárult. A célok 2000-es megfogalmazása óta sok területen történt előrelépés, de a problémák továbbra sem szűntek meg. Bár a globális szegénység, a gyermekhalandóság és a nyomortelepeken élők száma csökkent, továbbra is várat magára, hogy megfelelő kezeléshez jusson az összes HIV-fertőzött, ne legyen éhes száj a világon, és csökkenjen az anyák körében a halandóság. A célok eléréséhez tehát további erőfeszítések szükségesek.
A millenniumi célok időtávlata – hasonlóan az éghajlatváltozás kezelését keretbe foglaló kiotói jegyzőkönyvhöz – hamarosan (2015-ben) lejár. Ezért a nemzetközi közösségnek jelenleg nagyon fontos feladata, hogy a korábbi kezdeményezéseket értékelje, és meghatározza a jelenlegi kihívásokra adható legjobb válaszokat, és új iránymutatást adjon az együttműködésben szorosan együttműködő országoknak. Ahogy a klímaváltozás elleni küzdelemben, úgy a szegénység felszámolásáért folyatott harcban is példamutató, vezető szerepet kíván játszani az Európai Unió. Az EU mint a világ legnagyobb segélydonora, (a fejlesztési segély több mint fele innen származik), nemrégiben egy integrált megközelítésre tett javaslatot. A Bizottság szerint a szegénység felszámolása és a fenntartható fejlődés biztosítása két összekapcsolódó kihívás, és erre közös válaszokat kell találni a nemzetközi közösségnek. A Bizottság álláspontja szerint a fenntartható fejlődéshez kapcsolódó célkitűzéseket, amelyek a Rio+20 konferencián megfogalmazásra kerültek, összhangba kell hozni a szegénység elleni küzdelem keretrendszerével és egy egysége, globális tervezetként kellene kezelni.
A Bizottság javaslatában ismertette elképzeléseit 2015 után életbe lépő globális kertrendszerrel kapcsolatban. A Bizottság szerint az új keretnek korlátozott számú, egyértelmű és ösztönző jellegű célkitűzéseket kell tartalmaznia, amelyek nemcsak mennyiségi célokra, de olyan minőségi célokra is irányulnak, mint az oktatás, táplálkozás, valamint a tiszta vízhez és levegőhöz való hozzáférés biztosítása. Szükséges emellett meghatározni egy olyan alsó küszöbértéket is meghatározni, amely alá egyetlen férfi, nő vagy gyermek sem kerülhet 2030-at követően. A keretnek olyan kulcsfontosságú elemekre kell összpontosulniuk, mint az alapvető emberi életszínvonal, az inkluzív és fenntartható növekedés ösztönző tényezői, a természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás, a méltányossággal, egyenlőséggel és igazságossággal kapcsolatos kérdések, valamint a béke és biztonság. (A részletes javaslat itt olvasható, angol nyelven.)
A párbeszéd tehát már elindult a Millenniumi célok megújításával kapcsolatban, e javaslatával az Európai Unió is ismertette álláspontját. Következő lépésként, 2013 őszén az ENSZ-közgyűlés különleges rendezvényén számba fogják venni a millenniumi fejlesztési célok elérése érdekében tett erőfeszítéseket, megtárgyalják a folyamat 2015 előtt való felgyorsításának lehetséges módjait, és hivatalos eszmecserét indítanak arról, hogy mi várható 2015 után.
Míg áprilisban a várva várt tavasz beköszöntéhez és a környezetvédelmi témákhoz kapcsolódóan a zöld szemlélet került előtérbe programjainkban, addig májusban már a sokszínűségre koncentrálunk. Ezzel pedig nincs nehéz dolgunk, hiszen az Európa Unió egyik legfontosabb erőssége épp ebben rejlik: a világ vezető gazdasági szereplője közül egyetlen másik sem büszkélkedhet olyan kulturális, nyelvi, tapasztalatbéli gazdagsággal, amely a 27 tagállam révén az EU sajátja. Ahogy jelmondata is hirdeti, az unió „egység a sokféleségben”. Az európai alapértékek közül az egyik legfontosabb, hogy a különböző kultúrákat egyenrangúként tiszteljük, melynek eszköze a kulturális sokszínűség megőrzése és ápolása, egymás megismerése, a kultúrák közötti párbeszéd biztosítása. Ráadásul az európai paletta július 1-jén egy újabb színnel gazdagodik: Horvátország hosszú csatlakozási folyamat lezárultával ekkor – a volt jugoszláv országok közül másodikként – csatlakozik az EU-hoz, amellyel a tagállamok száma 28-ra, a hivatalos nyelvek száma pedig 24-re emelkedik.
Május 23-i programunkon filmes szemszögből vizsgáljuk Európa sokszínűségét. Az est során többek között az európai filmes koprodukciókról, a filmek finanszírozásról, a rendelkezésre álló támogatásokról beszélgetünk. Vendégeink tapasztalt szakemberek lesznek: eljön hozzánk Petrányi Viktória producer, aki számos kis- és nagyjátékfilmet készített már (többnyire Mundruczó Kornéllal), de itt lesz a hollywoodi sikerprodukciók produceri székét itthoni kormánybiztosi pozícióra cserélő Andrew G. Vajna is, aki jelenleg a nemzeti filmipar megújításáért dolgozik.
Az ország csatlakozásához kapcsolódóan május 24-én a horvát kultúra kerül középpontba. Az est a Pécsi Horvát Színház (Hollósi Orsolya, Kiss Andrea és Dejan Fajfer) „Hoppáretikül – bohócrevü felnőtteknek" című előadásával kezdődik, amelyben két bohóc(nő) verseng egy férfiért – mindent bevetnek, legyen az tánc, bűvészshow vagy nyíltszíni párbaj. Az előadás alkotói bohócok, akik a szakmát a Piros Orr Bohócdoktorok Alapítvány, illetve annak nemzetközi anyaszervezete, a Red Noses International által szervezett színésztréningeken sajátították el a szakma külföldi mestereitől. Az est második felében a TRIAD zenekar varázsolja Horvátországot a színpadra.
E déli kiruccanás után május 29-én még délebbre vesszük az irányt, egész a Földközi-tenger egyik kapujáig. Az Egy csésze Európa sorozatunk következő estjén a korábban bemutatott Kassa után az év másik kulturális fővárosa, Marseille lesz úti célunk, Szederkényi Olga és meghívott vendégeinek kalauzolásával. Az est során megtudhatjuk, hogyan alakult át a legnagyobb francia kikötőváros, hogy 2013-ra az Unió egyik kulturális fellegvára legyen. Bemutatjuk a gravitációnak fittyet hányó Villa Méditerranée-t, amelyben izgalmas kiállítások várják majd a turistákat. A franciák nagy mesélőjét, Alexandre Dumas-t sem hagyhatjuk ki, akinek legendás hőse, Monte Cristo a marseille-i kikötőben kezdte pályafutását. Az Egy csésze Marseille díszvendége őexcellenciája Roland Galharague, a Francia Köztársaság budapesti nagykövete. (A programra előzetesen az euinfo@eu.hu címen keresztül várjuk a regisztrációkat.)
Európa-szerte a hónap végén (május 26. és június 2. között) rendezik az Európai Ifjúsági Hetet, amelynek célja, hogy felhívja a fiatalok és a fiatalokkal foglalkozó szakemberek figyelmét az EU által biztosított lehetőségekre és az európai értékekre. A programhoz kapcsolódóan június 1-jén szakemberek és már különböző cserékben részt vett fiatalok mesélnek az EU ifjúsági programjának lehetőségeiről, illetve saját tapasztalataikról. Akit érdekelnek az uniós mobilitási lehetőségek (például az Erasmus, az Európai Önkéntes Szolgálat, a Leonardo program), azoknak kötelező!
Az Európa Pont minden áprilisi programjának részletes leírása az Európa Pont Facebook oldalán olvasható. Valamennyi program ingyenes, szeretettel várunk minden érdeklődőt!
Az Europa Nostra díj (az Európai Unió Kulturális Öröksége Díja) az egyik legfontosabb örökségvédelmi elismerés. Több más, mára uniós szinten támogatott díjhoz hasonlóan az EU-s intézményrendszertől független kezdeményezésként indult, amelyet később az EU „nevére vett”, és mára társszervezőként emeli annak jelentőségét. A díj névadója, az Europa Nostra az európai kulturális örökség védelme érdekében tevékenykedő páneurópai NGO, amelynek mára szerte Európából 250 nem kormányzati és nonprofit szervezet és közel ötmillió polgár a tagja. Szakmabeliekből és önkéntesekből álló, kiterjedt hálózata elkötelezetten védi Európa kulturális örökségét, legfontosabb célja, hogy megőrizze azt a jelen és a jövő generációi számára. A szervezet már 1980 óta ítéli oda az Europa Nostra-díjat azoknak az építészeknek, tervezőknek, üzemeltetőknek és megrendelőknek, akik tevékenységükkel jelentős mértékben hozzájárultak az európai kulturális és természeti örökség megóvásához. (A szervezet jelenlegi elnöke Placido Domingo spanyol operaénekes.) A díj 2002-ben vált az EU hivatalos kitüntetésévé. Célja nemcsak a minőségi örökségvédelmi tevékenységek elismerése és támogatása, de az örökséget érintő, határokon átnyúló kapcsolatok ösztönzése, valamint a jó példák terjesztése is.
Fontos megjegyezni, hogy az Európai Unió Kulturális Öröksége Díja, amelyet röviden csak Europa Nostra-díjként szoktak emlegetni, nem azonos az Európai Örökségi címmel (European Heritage Label). Ez utóbbi az európai integráció számára szimbolikus jelentőséggel bíró helyszíneket díjazza, és védi – az UNESCO világörökségi díjához hasonló módon. (Az Európai Örökségi címet idén először osztják ki uniós szinten, egy későbbi írásunkban ezt is részletesen ismertetjük.) Az Europa Nostra ezzel szemben mindig valamilyen örökségvédelmi tevékenységhez kapcsolódik. Díjazza a kiemelkedő helyreállítási munkálatokat (természeti és épített értékek, művészeti gyűjtemények és régészeti lelőhelyek helyreállítási, rehabilitációs és megőrzési munkáit); a kulturális örökségekhez kapcsolódó kiemelkedő kutatásokat és tanulmányokat; az örökségvédelemhez kapcsolódó kiemelkedő egyéni teljesítményeket; valamint az ehhez kapcsolódó oktatási, képzési és figyelemfelkeltő tevékenységet.
Az elismerésre a részes országok (amely az EU-nál jóval nagyobb térséget fed le) tesznek javaslatot a saját országukban megvalósult örökségvédelmi projektek közül. A 2014-es elismerésekre idén szeptember elejéig küldhetik el jelöltjeiket. Az ajánlásokat elismert szakemberekből álló szakmai zsűri bírálja el, és a jelöltek közül kiválaszt legalább 25 projektet, amelyek közül évente legfeljebb hat projekt megkapja az Europa Nostra nagydíját (Grand Prix) is. A díjnyertes épületekre bronzplakett kerül, a nagydíjasok pedig 10 000 eurós pénzügyi elismerésben is részesülnek.
Az idei harminc díjazott nevét március végén ismertették. A díjazottak között mindig szép számmal akadnak ipari létesítmények és egyházi épületek, de akár egész falvakra vonatkozó rekonstrukciós munkák is – idén sem volt ez másképp. Az idei díjazottak között van a londoni King’s Cross vasútállomás – amelyet felújítva tavaly márciusban adtak vissza a nagyközönségnek –, a hollandiai Langstraatnál található vasúti hidak rekonstrukciós munkálatai, de díjazták Assisi Szent Ferenc erdejét is a természeti környezet példamutató helyreállítási munkálataiért. Ahogy a legtöbbször, idén is találunk magyar díjazottat a harminc kiemelt projekt között: 2013-ban az alsóbogáti Festetich kastély került a példaértékű műemléki rekonstrukciók közé. A 18. század végén épül kastélyt egy budapesti műgyűjtő pár újítatta fel abból a célból, hogy korábbi funkciójának megfelelően ismét „rezidenciaként” funkcionálhasson. A szocializmus ideje alatt teljesen elhanyagolt és amortizálódott épületet az eredeti anyagok felhasználásával állították helyre. A zsűri nagyra értékelte, hogy az épült szobáinak falát díszítő Johann Georg Dorffmeister által jegyzett freskókat (amelyek alatt az előző rendszerben „libákat őriztek”) eredeti állapotukban állították helyre. A Kaposvártól 23 km-re fekvő épületben rendezvényeket, művészeti táborokat is terveznek.
Magyarországról eddig olyan projektek részesültek Europa Nostra-díjban, mint a szegedi Kárász utca és Klauzál tér, illetve az Ócsai templom felújítása, a mádi zsinagóga vagy a gyöngyösi Orczy-kastély helyreállítása. Budapestről a kitüntetettek között volt az Európa Pontnak is helyet adó Millenáris park helyreállítási terve, a Szabó Ervin könyvtár központi épületének újjáépítése, az állatkert Elefántos házának felújítása és az Uránia Nemzeti Filmszínház helyreállítása – a lista korántsem teljes.
A díjakat az EU a Kultúra keretprogramon belül finanszírozza, melynek célja a kultúra terén dolgozók határokon átnyúló mobilitásának erősítése, elősegítve a kulturális és művészeti eredmények és tapasztalatok nemzetek közötti átadását, valamint a kultúrák közötti párbeszédet. Talán nem is gondolnánk, de a kulturális örökség jelentős hozzájárulást nyújt a növekedéshez és a munkahelyteremtéshez. A kulturális és kreatív iparágak – melyek az EU-ban mintegy nyolcmillió embernek adnak munkát – közel 4,5%-kal (!) járulnak hozzá Európa GDP-jéhez. Az állami és magánszervezetek által a kulturális örökség megőrzésére fordított kiadások évente mintegy ötmilliárd eurónyi összeget tesznek ki, az OECD adatai szerint a globális nemzetközi idegenforgalom 40%-a rendelkezik kulturális vetülettel.
Az, hogy az idei 30 nyertes projekt közül melyik hat kapja a nagydíjat, az athéni díjátadón, június 16-án derül ki, egy díj pedig ekkor közönségdíjat kap, amelyről online szavazás alapján döntenek – szavazzatok a nektek leginkább tetszőre!
További információ az Europa Nostra-díjról: