A rutinos Írország után július elsejétől ismét egy 2004 után csatlakozott, viszonylag új tagállam veszi át az EU Tanácsának vezetését: Dublint Vilnius, a litván főváros váltja.
De mit tudunk erről a kis északi országról egyáltalán? Litvánia Lettországgal (amellyel hajlamosak összekeverni az emberek) és Észtországgal egyike a balti államoknak, amelyek Magyarországgal egy időben csatlakoztak az EU-hoz. Balti nyelvet beszélnek, amely nem szláv, de a magyarral sem rokon (nem úgy, mint az észt). Talán emlékszünk történelmi tanulmányainkból arra, hogy a lengyelekkel hosszú időn át éltek államszövetségben, később pedig a többi balti állammal együtt a Szovjetunió egyik tagköztársasága volt Litvánia. Aztán az „éneklő forradalomra”, amely a nyolcvanas évek végén elhozta a függetlenséget a balti államok számára, vagy a balti láncra, amelyben 1989-ben a három balti állam lakosságának nagy része egyetlen, 600 km hosszú óriási emberláncba sorakozva tüntetett békésen a szovjet elnyomás ellen.
Ez persze nagyon kivonatos tudás egy ország történetéről vagy kultúrájáról, úgyhogy utánanéztünk még egy-két érdekességnek. Fogadjátok szeretettel litván villámkurzusunkat:
Vilniustól 26 kilométerre, Bernotaiban található Európa középpontja – legalábbis a Francia Földrajzi Intézet számításai szerint, amelyet a Guinness Rekordok Könyve is számon tart.
Litvánia hivatalos nyelve a litván, amelyet a külföldön lakókkal együtt közel négymillióan beszélnek. A litván az egyik legrégebbi és legkonzervatívabbnak tartott indoeurópai nyelv, távoli rokona a történelmi indo-árja nyelvnek, a hindu liturgia első számú nyelvének. Nem könnyű megtanulni sok nyelvtani esetével és sok ritka karakterével (ą, ę, į, ų, ė, č, š, ž, ū). Cserébe viszont a magyarhoz hasonlóan „őszinte nyelv”: az egyes betűk kiejtése szinte minden esetben azonos.
Litvániában másképp írják vezetéknevüket a férfiak, a lányok és a férjezett asszonyok. Például a Rutkauskas férfinév, amely lányok esetében Rutkauskaitė, asszonyoknál pedig Rutkauskienė.
Vilnius történelmi belvárosa 1994 óta az UNESCO világörökség része. Ez Észak- és Közép-Európa legnagyobb fennmaradt, főként barokk jegyeket viselő belvárosa, amely 3,6 millió négyzetméterével több mint 670 focipálya területét fedi le.
Litvánia nemzeti sportja, „második vallása” a kosárlabda. Bármilyen kicsi is az ország, Litvánia kosárlabdacsapata többszörös Európa-bajnok, és a világbajnokságokon is rendre előkelő helyen végeznek.
Európában sehol máshol nem gyorsabb az internet a feltöltés átlagos sebességét tekintve, mint Litvániában. Világviszonylatban az ország Hong Kong után a második leggyorsabb internettel rendelkezik.
És végül néhány híres litván származású ismert ember: Anthony Kiedis, a Red Hot Chili Peppers frontembere – bár ő maga már az Egyesült Államokban született, de apai nagyapja Litvániából emigrált oda. Hasonlóan litván gyökerei vannak a Killers frontemberének, Brandon Flowersnek, akinek a nagymamája volt litván.
További érdekességeket találtok az ország kultúrájáról, történelméről, a litván elnökség hivatalos oldalán, vagy Litvánia központi információs oldalán.
Képek forrása: Borítókép: Flickr / Bernt Rostad ; Bernotai: Wikipedia / Wojsyl
Horvátország, másodikként a volt jugoszláv tagállamok közül július elsejétől hivatalosan az EU 28. tagja. A magyar turisták egyik legnépszerűbb úti célját nem nagyon kell bemutatni a magyar közönségnek. A dalmát tengerpartot, a több mint ezer kis tengeri szigetet sokan ismerik itthon – aki egyszer elvetődött arra, valószínűleg soha nem felejti el. Horvátország a csatlakozási folyamat során már számos előírását az EU szabályaihoz igazította (eddig is elég volt egy érvényes személyi a beutazáshoz például), így jelentős változásokat az oda utazók nem tapasztalnak majd.
Az ország és az EU számára 2013. július 1-je mégis történelmi jelentőségű. A csatlakozást ugyanis hosszú felkészülési időszak előzte meg – a kérelmet épp tíz éve adta be az ország, a tárgyalások 2005-ben kezdődhettek el és 2011-ben zárultak le, és ekkor írták alá Horvátország csatlakozási szerződését is.
Július elsején pedig végre teljes jogú tagként köszönthetjük az országot az Európai Unióban: az EU egy 24. hivatalos nyelvvel, 4,3 millió emberrel, közel 6 300 km hosszú tengerparttal, és 1244 tengeri szigettel biztosan több lesz július elsejétől – és természetesen még sokkal többel is... Dobrodošli u EU, Hrvatska! :-)
Hasznos linkek Horvátországgal kapcsolatban:
A roamingdíjak csökkentése után újabb hasznos információval szolgálunk a nyaraláshoz: ezúttal az utasok jogait védő uniós rendelkezéseket mutatjuk be. A légi utasok jogait védő, a késések és más – a légitársaság hibájából bekövetkező – kellemetlenségek esetén alkalmazandó rendelkezések már ismerősen hangzanak, hiszen közel egy évtizede, 2004-ben vezette be ezeket az EU. Ettől az évtől kezdve azonban már hasonló szabályok védik a többi közlekedési eszközzel, azaz az autóbusszal, vasúton vagy hajón utazó európai utasokat is. De mit is garantálnak az utazóknak az uniós előírások?
Általánosságban elmondható, hogy a közlekedési társaságoknak az utazás előtt és alatt megfelelő tájékoztatást kell nyújtani az utazásról, az esetleges késésekről, az igénybe vehető szolgáltatásokról, valamint az utasok jogairól. A társaság hibájából bekövetkező, jelentős időtartamú késés esetén kártérítés jár, az utazás meghiúsulása esetén pedig az utas igényt tarthat a jegy árának visszatérítésére, vagy arra, hogy a közlekedési cég más módon – további költségek felszámítása nélkül és hasonló feltételek mellett – elszállítsa a célállomásra. A közlekedési társaságok kártérítést kötelesek fizetni a poggyász elvesztése vagy megrongálódása, és a sérüléssel vagy halállal járó balesetek estén is. Természetesen a fenti alapelveket nem teljesen azonos módon alkalmazzák az egyes közlekedési ágazatokban.
A légi utasokat járattörlés, visszautasított beszállás vagy három órát meghaladó késés esetén kártérítés illeti meg, melynek összege – az út hosszától, valamint a kiindulási és célállomás helyszínétől függően – 250-600 euró között mozog. A kártérítés összege csökken, ha a légitársaság végül 2 illetve 4 órát meg nem haladó késéssel vagy alacsonyabb osztályra áthelyezve eljuttatta az utast az eredeti úticéljára. A kártérítés nem jár akkor, ha a késést vagy járattörlést rendkívüli körülmények okozták, ugyanakkor a segítségnyújtás (telefonálási lehetőség, élelem, szükség esetén újbóli transzfer a reptérről/reptérre, szállás) ebben az esetben is kötelező a légitársaságok számára, ha a késés időtartama – a járat hosszától függően – a 2-4 órát meghaladta.
A vonaton utazókat védő uniós előírások jelentős része csak az EU-n belül közlekedő nemzetközi vonatokra érvényes, azonban a tagállamok ezeket az előírásokat a belföldi vonatokra is kiterjeszthetik. 1 órát meghaladó késés esetén a vasúttársaságnak élelmet és frissítőket, szükség esetén szállást kell biztosítania, emellett kártérítést is fizetni kell: ennek mértéke egy órát meghaladó késés esetén a jegyár 25 százaléka, két óra fölötti késés esetén a jegyár 50 százaléka. Az utasnak ilyenkor lehetősége van az utazásról való elállásra is, ekkor a teljes jegyár visszajár.
Az uniós védelem a hajóval utazókra is kiterjed, függetlenül attól, hogy tengeri vagy belvízi útról van-e szó, amennyiben a hajó az EU területén található kikötő területéről indul vagy oda érkezik meg. (Bizonyos kisebb hajótípusok és rövidtávú utak azonban nem tartoznak a rendelet hatálya alá.) Ezeknél az utaknál 90 percet meghaladó késés esetén a várakozási idővel arányos mértékű élelmet és frissítőket, valamint szükség esetén szállást kell az utasoknak biztosítani, de az utasok akár le is mondhatnak ekkor az utazásról, visszaigényelve a jegy teljes árát. 25 vagy 50 százalékos kártérítésre jogosultak az utasok, ha egy órát meghaladó késéssel érkeznek meg a célállomásra.
Az autóbuszos utasokra vonatkozó uniós előírások jelentős részét csak a 250 kilométernél nagyobb távolságra közlekedő járatokra kell alkalmazni. Fontos megjegyezni, hogy a tagállamok átmenetileg (2017-ig) mentesíthetik az előírások alól a csak belföldön közlekedő járatokat. Ha a tervezett út hossza a 250 kilométert, időtartama pedig a három órát meghaladja, a busztársaságnak 90 percen felüli késés esetén élelmet és frissítőket, valamint szükség esetén szállást kell biztosítania az utasok számára. Emellett két órát meghaladó késés esetén az utas elállhat az utazástól, és ekkor a menetjegy teljes összege visszajár, vagy igényelheti, hogy a társaság más módon, külön díj felszámítása nélkül, a lehető leghamarabb jutassa el a célállomásra. Ha a társaság nem ajánlja fel ezeket a lehetőségeket, az utas később panaszt tehet és igényt tarthat a jegy árának visszatérítésére, valamint a jegy árának 50%-át kitevő kártérítésre.
|
Az utasjogok érvényesítésének javítása érdekében, az elmúlt évek tapasztalatait felhasználva, az Európai Bizottság már kezdeményezte az uniós szabályozás módosítását. Tervek szerint a 12 órát meghaladó késés esetén, ha a légitársaság nem tudja saját másik járatára átfoglalni az utasokat, akkor másik társaság járatára való átfoglalással köteles biztosítani, hogy az utas eljusson a célállomásra. Az új szabályozás egyértelművé tenné továbbá, hogy milyen esetekben mentesülhet a légitársaság a kártérítés- megfizetése alól. Jelenleg ez gyakran vita tárgyát képezi az utasok és a társaságok között, azonban a tervezet egyértelműen kimondaná, hogy pl. a jármű meghibásodása nem jelenthet kibúvót a légitársaságok számára. Az utasok észrevételei alapján az új szabályozás azt is rögzítené, hogy a légitársaságok nem tagadhatják meg a retúrjeggyel rendelkező utasoktól a visszaúton való részvételt, ha az utas nem használta fel az odaútra szóló jegyét. Az Európai Bizottság által idén tavasszal javasolt módosításokról jelenleg is tárgyalnak az uniós intézmények, így azok leghamarabb 2014-ben léphetnek hatályba. |
Külön szabályok garantálják a mozgáskorlátozott utasok jogait annak érdekében, hogy csökkent mozgásképességük ne akadályozhassa meg az utazásukat. A közlekedési társaságoknak segítséget kell biztosítaniuk a ki- és beszálláskor, nemcsak a járművön, hanem már a beszállást megelőzően a reptéren vagy az állomáson is. Fontos tudni ugyanakkor, hogy a belföldi vasúti járatokra a tagállamok átmeneti mentességet kérhettek, illetve, hogy autóbuszos utazás esetén csak a 250 km-nél hosszabb utazásoknál és a kijelölt állomásokon kötelező a segítség biztosítása.
További információ
Fenti összefoglalónk csak az utasok jogait védő EU-s szabályok legfontosabb elemeire terjedt ki, részletes, magyar nyelvű információt az Európai Bizottság utasjogi portálján, illetve az Európa Önökért oldalon találhattok. Ha pedig utazás előtt letöltitek az okostelefonotokra az Európai Bizottság ingyenes alkalmazását, villámgyorsan képbe kerülhettek arról, mire vagytok jogosultak, ha a repülőtéren rekedtetek vagy elvesztették a csomagjaitokat. Ha a közlekedési cégek mégsem az EU-s előírások szerint jártak el, panasszal az Európai Fogyasztói Központ magyarországi kirendeltségéhez fordulhattok.
A nyár egyértelműen fesztiválszezon egész Európában: nincs olyan zenei műfaj, amelynek ne lenne saját fesztiválja Európa valamelyik országában az utcazenétől a jazzen vagy a goán át a progresszív technóig; poposabb, mainstream zenét játszó fesztiválból pedig több száz akad Európában. Egy város vagy ország megismerésének kitűnő módja lehet a helyi fesztivál meglátogatása – még ha valamennyi nevezetességet nem is keresünk fel, a helyi kultúrából mindenképpen nagy dózist kapunk. Bár valószínűleg a hardcore fesztiválozók már hónapokkal ezelőtt megvették a jegyüket a kedvenc vagy az aktuálisan kiszemelt fesztiválra, nincs még semmi veszve annak sem, aki most ébredne fel: a legtöbb európai fesztiválra még kaphatók jegyek. Alábbi összeállításunkban azoknak segítünk, akik nyitottak egy kis európai fesztiválos kiruccanásra, és még nem döntötték el, merre induljanak.
A fesztiválkeresésben hasznos segítség az Euronews alábbi, folyamatosan frissülő térképe, a legjelentősebb európai fesztiválok helyével és időpontjával, a fesztivál fő stílusával, a legnevesebb fellépőkkel és közvetlen linkekkel. A térképen külön színekkel jelölték azt is, melyik hónapban rendezik a fesztivált, így akár a kívánt időponthoz is találhattok programot. (A képre kattintva külön ablakban megnyílik nagy méretben az interaktív térkép!)
Hasonló a brit Guardian összeállítása, bár nem térképes formában, de ebben a gyűjtésben megtalálhatjátok valamennyi fesztiválhoz egyből a belépők árait is. Emellett hasznos még a Music Festival Junkies oldal keresője: bár az oldal amerikai, az európai fesztiválokat is szép számmal listázza. Az oldalon szintén kereshettek országra, időpontra, a fesztivál típusára / zenei stílusra, de külön fellépőkre is: kiderül, hogy például a Blur nemcsak a Sziget húzóneve, de fellépnek még Lengyelországban, Belgiumban, Németországban és Norvégiában is a nyáron rendezett nagy fesztiválokon.
Egypár tippet is szívesen adunk, hogy melyek jelenleg a legnépszerűbb fesztiválok Európában – egyrészt az EU EBBA-díjával egy időben kiosztott European Festival Awards idei díjazottjai közül (amelyen a legjobb nagyfesztiválnak járó díjat tavaly a Sziget, legjobb közepes méretű fesztivál díját pedig idén a Balaton Sound nyerte), illetve személyes kedvenceink közül.
Ajánlónkból természetesen nem is hagyhatjuk ki a legnagyobb magyarországi fesztivált, amely jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy az európai fiatalok megismerték és megszerették Budapestet. Az Európa egyik legszínvonalasabb nyári fesztiváljává nőtt Sziget bármennyire is felkapott és profi lett mára, a szervezők a szórakoztatás mellett változatlanul teret engednek egyéb, nem csak zenei kezdeményezéseknek. Így idén is várja majd az érdeklődőket civil sziget, ahol számtalan szervezet kap bemutatkozási lehetőséget, akiktől sok érdekes dolgot megtudhattok – például minket is megtaláltok majd idén hasznos EU-s információkkal és uniós játékokkal.
Aki az idei legjobb fesztivált szeretné látni (legalábbis a European Festival Awards idei nagydíjasát), annak a Hajógyári-szigetnél egy kicsit messzebb kell utaznia: a Belgiumban megrendezett Tomorrowland elektronikus zenében a legkiválóbb előadókat vonultatja fel minden évben, és a fesztivál maga pedig mintha meseországba repítené a látogatókat.
A kisebb fesztiválok közül 2010 után 2012-ben is a lengyelországi Tauron New Music Festivalt díjazták, amely a zsűri szerint hangulatával tűnik ki az erős mezőnyből. A látogatóknak igazi közösségi élményben lehet részük a fesztiválon, amely egy mára már használaton kívüli szénbányában kapott helyett. Aki a környező országokban keres fesztivált, az elég nagy kínálatból válogathat. Dél felé indulva a szerbiai Újvidéken ott az Exit, amely szintén Európa legjobb fesztiválja volt 2007-ben.
Aki szereti a Kusturica filmekből ismert balkáni rézfúvós zenét, annak tuti tipp az augusztusi Guča fesztivál. Ez a fesztivál nem a széles zenei kínálatáról, sokkal inkább jó hangulatáról híres. A több mint ötvenéves fesztiválon több száz szerb és külföldi rézfúvós banda lép fel, a fesztivál ráadásul ingyenes – a balkáni hangulat garantált. A szlovén Lent fesztiválról már írtunk – a háromhetes eseményen nemcsak a zenéé a főszerep, de erős a gasztro és a népművészeti vonal is – maribori kiruccanásunkat érdemes a fesztivál idejéhez igazítani. Horvátországban több tengerparti fesztivál közül válogathatunk, mint például a Pag szigetén rendezett, elektronikus műfajban erős Hideout, vagy a Split és Hvar szigetén tartott vegyesebb Ultra Europe; a legnagyobb neveket a Sziget horvát megfelelőjének mondható INmusicon találhatjátok.
Ausztriában a Duna-sziget fesztivállal már megkezdődött a szezon, amely július végén a Popfesttel folytatódik Karlsplatzon. Szlovákia legjelentősebb fesztiválja a trencséni reptéren rendezett Bažant Pohoda, amely tavaly a közepes fesztiválok kategóriájában döntős volt a European Festival Awardson – zenei kínálata szinte bármilyen ízlést kiszolgál. Romániából hasonló a (részben) magyar szervezésű Félsziget, amely tíz év után idén Marosvásárhelyről Kolozsvárra költözik.
Jó bulizást!
"Egy távközlési piac, ahol nincsenek határok. Ez a hátralévő hivatali időm legfontosabb célkitűzése. (...) Bár egyidős vagyok Alex Fergusonnal, nekem még nem áll szándékomban nyugdíjba menni, amíg minden akadályt el nem távolítottam az egységes piac elől” – mondta néhány napja Neelie Kroes, az Európai Bizottság digitális politikáért felelős biztosa.
Sokak számára az Európai Unió leginkább kézzelfogható előnye a határok eltűnése: a legtöbb uniós tagállamba ma már határellenőrzés nélkül léphetünk be. A határok eltűnése ugyanakkor nem csak a határőr-bódék hiányában érhető tetten: az EU sorra fogadja el azokat az intézkedéseket, amelyek azt a célt szolgálják, hogy minél könnyebb legyen egy másik tagállamba utazni, költözni, ott dolgozni, vagy onnan vásárolni valamit. Ennek szellemében döntött az Európai Unió a roaming-hívások, azaz az EU egy másik tagállamában történő mobiltelefon-használat költségeinek maximalizálásáról, és az árak fokozatos csökkentéséről. Az „eurotarifákat” először 2007 nyarától kellett alkalmazniuk a mobiltelefon-szolgáltatóknak. Akkor hívásindítás esetén 49, fogadott hívásért 27 centet kellett fizetni percenként. Azóta a maximális percdíj minden nyáron csökkent, idén július 1-től 24, illetve 7 cent lesz a külföldön (más EU-tagállamban) indított, illetve fogadott hívás díja. Az évek során – a fogyasztók igényei alapján – más módosítások is történtek: a szolgáltatóknak kötelezővé tették, hogy az első fél perc leteltét követően másodperc alapon számlázzák a hívásokat, 2012 júliusa óta pedig a szabályozás az adatforgalomra is kiterjed. (Ez jelenleg 70 cent, 2013. július 1. után pedig 45 cent lesz megabájtonként.)
A jelenleg hatályos szabályozás 2017-ig lenne érvényben, azonban sajtóértesülések szerint a digitális politikáért európai biztos, a holland Neelie Kroes már jövőre teljesen megszüntetné (!) a roaming-díjakat. Ha terve megvalósul, attól kezdve semmilyen extraköltséget nem lehetne felszámolni, ha a telefonunkat az Európai Unió valamelyik másik tagállamában használjuk. A hírek szerint az Európai Bizottság a roaming-díjakon kívül a netsemlegesség elvét is belefoglalná az új szabályozásba, azaz megtiltaná az internetszolgáltatók számára, hogy bizonyos típusú adatforgalmat (pl. a letöltő programokat vagy az internet alapú telefonokat) tiltsanak vagy lassítsanak. A várakozások szerint az intézkedés nyomán növekszik az európai távközlési szektor versenyképessége, és új lendületet kaphat az infrastruktúra-fejlesztés is. Szükség is van rá, mivel – az illetékes európai biztost idézve – Európa ebben az ágazatban éltanulóból sereghajtóvá vált, és jelenleg csak lépést tud tartani Észak-Amerikával és Ázsiával, holott öt évvel ezelőtt még Európa szabta meg az irányt. Ráadásul ez a GDP 0,8 százalékának megfelelő, kb. 110 milliárd eurós többletbevételt is eredményezne. Az új szabályozás tervezetét várhatóan még júliusban benyújtja az Európai Bizottság, amelyről aztán az Európai Parlament és a tagállamokat képviselő Tanács hoznak végső döntést – akár már a 2014 tavaszán esedékes európai választások előtt. Mivel 2014-ben nemcsak EP-választás lesz, de az Európai Bizottság megbízatása is lejár, ez azt jelentené, hogy a biztos asszony nyugodt szívvel vonulhatna nyugdíjba.
Bár a fenti javaslat körül még sok a kérdőjel, két – a magyar fogyasztók számára fontos – dolog biztos: két hét múlva, július 1-jén tovább csökken az EU-n belüli telefonálás díja, és szintén ettől a naptól kezdve már a horvát tengerpartra utazók is részesülhetnek az uniós szabályozás előnyeiből, hiszen Horvátország az EU 28. tagjává válik.
Maximális roaming-tarifák az Európai Unióban
| Fogadott hívás | Indított hívás | SMS-küldés |
Adatforgalom | |
| 2013. június 30-ig | 8 cent/perc | 29 cent/perc | 9 cent/db | 70 cent/MB |
| 2013. július 1-től | 7 cent/perc | 24 cent/perc | 8 cent/db | 45 cent/MB* |
| Számlázási egység | A 31. másodperc után másodpercalapú |
A 31. másodperc után másodpercalapú |
db | kilobájt |
Megjegyzés: A roaming rendelet által meghatározott összegek euróban meghatározott nettó árakat jelölnek, amelyekhez még hozzáadódik a tagállamokban aktuálisan használt áfa. A szolgáltatók által fizetendő díj ugyanakkor függ az euró-forint árfolyamától is. A táblázatban szereplő összegek maximumokat jelölnek, az egyes szolgáltatók ennél kedvezőbb tarifákat is meghatározhatnak, ezért mindenképpen érdemes érdeklődni az egyes mobilszolgáltatóknál az éppen érvényes tarifa felől.
Ismét egy menő lista, amiről nem lehetett lehagyni Budapestet: ezúttal nem Európa legmenőbb bárja, a legszebb városi ünnep, vagy a legjobb európai nagy- vagy közepes fesztivál miatt írnak Budapestről, hanem egyenesen a legszuperebb európai úti célok között említik. Nem is akárki teszi ezt, hanem a világ talán legismertebb és egyik legmegbízhatóbbnak tartott útikönyveit forgalmazó Lonely Planet – 2013-as top 10-es listájukon Budapest a második helyen szerepel! :-)
A Lonely Planet publicistája a legfrissebb menő helyek között említi Budapestet, amit a számos európai nagyágyú (pl. London vagy Amszterdam) mellett vagy helyett mindenképpen érdemes idén felkeresni. Az író Budapestről elsők között a nyáron igazán virágzó hangulatos romkocsmákat (itt mindig a Szimpla Kert az etalon) és kerti kocsmákat, a kicsi magyaros étkezdéket említi – természetesen a török kori termálfürdők mellett. De nem maradnak ki a felsorolásból olyan izgalmas helyek sem, mint a XIX. századi palotából (Bródy ház), vagy a Zichy Palotából átalakított szállók.
Nekünk, magyaroknak is érdemes átnézni a listát, mert Budapest mellett sok olyan izgalmas úti célt ajánl még, amelyekre talán európai utunk során elsőként nem gondolnánk. Porto és a Douro völgye szerepel a lista élén, amely ma már nemcsak boráról jól ismert, de a szerző szerint igazi kortárs művészeti központtá nőtte ki magát. Számtalan szabadtéri koncert, kiállítás vár az ide látogatókra a város és a régió festői folyóvölgye mellett. A szerző külön kiemeli a népszerű Casa da Músicát a meglátogatandó helyek között, ahol számos izgalmas kulturális program várja az érdeklődőket egész nyáron.
Ha már kultúra, akkor Marseille (és Provence) nyilvánvaló választás, hiszen a várost kulturális fővárosként már mi is ajánlottunk figyelmetekbe – idén a több száz programmal, új izgalmas helyekkel tényleg érdemes oda ellátogatni. Maradva a Mediterráneumnál, Olaszországból a Cinque Terre partszakaszt emelte ki a szerző – aki járt arra, soha nem feledi a sziklafalra épült házak képét, amelyet a 2011-es áradások után szinte újjá kellett építeni. Szintén a Földközi tenger mellől ajánlja a szerző Horvátországot – az egész országot, amely júliustól az EU 28. tagállama – több ezer kilométeres tengerpartjával, apró szigeteivel, nemzeti parkjaival és Zágráb hangulatos kávézóival vagy Dubrovnik gyönyörű óvárosával. A listáról nincs messze Morvaország sem (Moravia) – Prágával ellentétben a régió nyugalmát, családias hangulatát, kellemes bicikliútjait és finom borait emeli ki elsősorban. Észak-Európából nem maradhatott le a listáról a zöld és kerékpáros főváros Koppenhága ahol érdemes felkeresni a színvonalas jazz fesztiválokat is.
A listán találjuk még Észak-Írországot gyönyörű sziklás partjaival, izgalmas városaival és a Titanic Múzeummal, valamint Európa talán legalulértékeltebb fővárosát, Bernt, vagy az év sláger úti célját, Izlandot, ahonnan a szerző első sorban nem Reykjavíkot, hanem a második legnagyobb várost, az északi Akureyrit ajánlja.Aki ilyen messze is ellátogat, annak gejzír, lávaföld és vízesés látványában nem lesz hiánya.
Van esetleg nektek is tippetek hasonló, talán kevésbé ismert, de izgalmas úti célra?
A cikk forrása: Lonely Planet
Ebben a kánikulában az ember a legszívesebben vízparton henyél, ha teheti – és nagyon jól is teszi. Miután ilyen melegrekord-döntögető időben kevésbé szívesen járunk hivatalokba vagy irodákba, a nyár beköszöntével az EU-s tájékoztató központok tanácsadói ismét bikinit és fecskét öltenek, és ott adnak tanácsot, ahol a legtöbb ember van: a strandokon.
Az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete, az Európai Parlament Tájékoztatási Irodája és a magyarországi Europe Direct tájékoztató irodák idén már negyedszerre települnek ki a népszerű fürdőhelyekre – összesen 38 strandon Gárdonytól Jászberényig, Bükfürdőtől Szekszárdig június 16. és augusztus 17. között. Ha kérdésetek van európai utazásotokkal kapcsolatban, uniós pályázatokkal, esetleg uniós munkalehetőséggel, továbbtanulással, vagy bármilyen EU-val kapcsolatos témában, ezt most a roadshow keretében is feltehetitek a szakértőknek.
A hasznos információ mellett persze kisebb játékokkal és ajándékokkal is várnak a partokon, emellett fotópályázatra is nevezhettek a helyszíneken. A feladat egyszerű: mindössze egy-egy jól felismerhető európai emblematikus épületet, tárgyat vagy hagyományt kell bemutatni a családdal vagy a baráti társasággal.Az erről készített fotók közül a legjobbat internetes szavazással választják ki, a győztesek a július 1-jén csatlakozó új tagország, Horvátország egyik legszebb vidékére, a Plitvicei-tavakhoz utazhatnak.
Az alábbi időpontokban és strandokon találkozhattok az uniós tájékoztató irodák munkatársaival:
Június 16. Fonyódliget
Június 21. Kecskeméti Élményfürdő és Csúszdapark
Június 22. Gárdony, Sport Beach
Június 23. Tiszakécske, Tisza-parti Termálfürdő
Június 25-26. Hajdúszoboszló, Hungarospa Gyógyfürdő
Június 28. Tamási Termálfürdő
Június 29. Gyulai Várfürdő
Június 30. Pécs, Széchenyi tér - Isten hozott Horvátország!
Július 3. Demjén Termál Völgy Strandfürdő
Július 4. Orosháza, Gyopárosfürdő
Július 5-6. Nyíregyháza, Sóstógyógyfürdő
Július 7. Aquaworld, Budapest
Július 8. Lipóti Termál- és Élményfürdő
Július 9. Kapuvár, Flóra Termálfürdő
Július 13. Berekfürdői strand, fürdőbál
Július 14. Szent Erzsébet Mórahalmi Gyógyfürdő
Július 15. Balatonfüred, Kisfaludy strand
Július 19. Cserkeszőlői Gyógy- és Strandfürdő, Cserke Vitéz Napok
Július 20. Fadd-Dombori strand
Július 21. Szigetvári Gyógyfürdő
Július 23. Szekszárdi strand
Július 25. Cegléd, Gyógyfürdő és Szabadidőközpont
Július 26. Thermal Spa Siklós
Július 27. Harkányi Gyógy- és Strandfürdő, Sportnap és Strandi Party
Július 28. Napfényfürdő Aquapolis Szeged
Július 30. Végardó Fürdő Sárospatak
Augusztus 1. Tiszaújvárosi Termálfürdő
Augusztus 2. Sukoró, Északi Evezős pálya (VVSI Strand)
Augusztus 3. Szécsény, Robinson Szigetek
Augusztus 4. Kiskunhalas, Jonathermál Gyógy- és Élményfürdő
Augusztus 7. Dunaújvárosi szabad strand
Augusztus 8. Jászberény, Csángófesztivál
Augusztus 9. Gyöngyösi Uszoda és Strandfürdő
Augusztus 10. Orfűi Aquapark
Augusztus 14. Bükfürdő, Gyógy- és Élménycentrum
Augusztus 15. Sárvári Gyógy- és Wellnessfürdő
Augusztus 16. Aquacity Zalaegerszeg
Augusztus 17. Zalakarosi Fürdő