Ez a számláló a poszt nézettségét mutatja. Mindenképp olvasd el ezt a posztot a részletekért.

2013. ápr. 18.

A Nemzetközi Könyvfesztivál idén jubilál: idén már húszadszorra kerül megrendezésre Budapesten. Ez az esemény az évek alatt a régió egyik legkiemelkedőbb szakmai fóruma és közönségtalálkozójává nőtte ki magát: a jó irodalom ünnepévé. A Könyvfesztivált immár hagyományosan mindig április 23 körüli időszakra időzítik. Ez a nap a a könyv és a szerzői jog világnapja, ami egybeesik Shakespeare és Cervantes halálának évfordulójával is. Idén április 18. és 21. között alakul át a Millenáris a könyv fővárosává, ahol a közel 400 magyar vagy határon túli alkotó mellett 25 ország közel száz neves írójával találkozhatnak az érdeklődők, többek között dedikálások, író-olvasó találkozók, felolvasások, irodalmi estek, kerekasztal-beszélgetések vagy koncertek keretében. A fesztivál pár napja alatt 350 kulturális program és közel 60 ezer kiállított kötet, közöttük több száz új magyar könyv közül válogathatnak az érdeklődők.

A Könyvfesztivál minden évben egy-egy ország külön bemutatkozási lehetőséget is kap: idén – már második alkalommal – Olaszország, az olasz kultúra és kortárs irodalom lesz a Könyvfesztivál díszvendége, ehhez kapcsolódóan számos neves kortárs íróval lehet majd találkozni a Millenárison. Egy másik, mostanra hagyományossá vált kezdeményezés keretében az érdeklődők megismerkedhetnek az európai irodalom legújabb alkotóival is. Immár tizenharmadik alkalommal kerül megrendezésre a Könyvfesztivál keretén belül az Európai Unió tagországainak fiatal prózaíró tehetségeit bemutató Európai Elsőkönyvesek Fesztiválja. Ennek keretében minden évben 18–20 tehetséges pályakezdő európai prózaírót látunk vendégül az EU-s országok budapesti nagykövetségeivel és kulturális intézeteivel közösen.

irotalalkozo.jpg





Ahogy a korábbi években, úgy idén is külön programmal várja az érdeklődőket az Európa Pont. Európai Írótalálkozónk keretében közel harminc kortárs írót látunk idén is vendégül, akik négy panelbeszélgetés keretében dolgozzák fel az idei tematikus évhez kapcsolódóan a „civilek Európája” témakörét.

Az első, 10 órakor kezdődő beszélgetés során  Olaszország és a Közép-Európai Kezdeményezés témakörét járjuk körül Barna Imre, az Európa Könyvkiadó igazgatójának vezetésével. A beszélgetésre többek között várjuk Giorgio Pressburgert, az olasz nyelvű európai irodalom egyik legkiválóbb jelenkori művelőjét, aki tizenkilenc éves korában – még Pressburger Györgyként – 1956-ban hagyta el Magyarországot. Giorgio Pressburger egyben olasz és magyar, kafkai értelemben vett igazi közép-európai író. Eljön hozzánk a Szlovéniához tartozó Muraszombatról származó Jože Hradil is, akinek oroszlánrésze van abban, hogy a magyar irodalom színe-java, legyen az klasszikus vagy  kortárs, szlovénül is olvasható. A beszélgetésen részt vesz az utóbbi évek legnagyobb németországi könyvsikerének szerzője, Eugen Ruge is, aki a Szovjetunióban született, majd sokáig az NDK-ban, majd később az NSZK-ban élt. Négygenerációs családregénye, amely a kritikusok a "Buddenbrook-ház"-hoz hasonlítanak, „egy korszak végének és egy család széthullásának krónikája”. A panelbeszélgetésen Lengyelországot Ignacy Karpowicz képviseli, akinek egyik legutóbbi regénye, amely egy „briliánsan kidolgozott, ironikus vizsgálódás a modernitásról” 2010-ben elnyerte Lengyelország legrangosabb irodalmi díját – írói munkásságában felfedezhető „egy csipet Bulgakov, egy leheletnyi Rabelais és egy egészséges adag Kundera”. A beszélgetésre várjuk még Jevgenyij Popovot, a kispróza egyik legnagyobb orosz mesterét, akit méltatói a „legoroszabb orosznak” nevezik, és itt lesz még Magyarország képviseletében Háy János is, akit a magyar közönségnek feltehetően nem kell bemutatnunk – a Könyvfesztiválon mutatja be legújabb, "A mélygarázs" című könyvét.

A délben kezdődő beszélgetés témája a sokfelől megközelíthető „Európa kívül- és belül-, alul- és felülnézetből” lesz, a beszélgetőpartnereket Csordás Gábor, a Jelenkor kiadó igazgatója terelgeti kérdéseivel. A panelbeszélgetésen két író is képviseli déli szomszédunkat, Szerbiát. Egyfelől Mileta Prodanović, akinek legfrissebb regénye, a „Kert Velencében” regénye, amelyben az utólag aranykornak tűnő nyolcvanas évek viszonylagos szabadságát veti össze az azt követő időszakkal.

Másrészt itt lesz és Dragan Velikić is, akinek legutolsó regénye "A Bréma-ügy", izgalmas kísérletezés a műfajjal, amelyben a regény cselekménye a terek hol kevésbé, hol jobban egymásba csúsztatott rétegeiből épül fel. Ignacio Martínez de Pisón Spanyolországból érkezik hozzánk, aki többek között írt forgatókönyvet is, regényeit pedig számos nyelvre lefordították, így magyarra is. A Könyvfesztiválon jelenik meg "Mellékutakon" című könyve, amely "vonzó elegye a pikareszk krónikának, don quijotés kalandnak, fejlődésregénynek, road movie-s élménynek". Finnországból Aki Ollikainen érkezik hozzánk, akinek nevét valószínűleg kevesen ismerik: Ollikainen ugyanis hivatalos fotográfus, akinek csak tavaly jelent meg első regénye, az 1867-es éhínség idején játszódó „Az éhínség éve”, amellyel 2012-ben elnyerte a Helsingin Sanomat legjobb pályakezdő írónak ítélt díjat. A beszélgetésen Lengyelországot Łukasz Wojtusik kulturális újságíró és rádiós műsorvezető képviseli, míg Magyarországot „kollégája”, a korábban a Magyar Rádió irodalmi szerkesztőjeként dolgozó Németh Gábor, aki felkavaró és provokatív "Zsidó vagy?" című regényével került az érdeklődés fókuszába és a kortárs magyar irodalom élvonalába.

A harmadik beszélgetés, amely fél háromkor kezdődik, az „Integráció és dezintegráció a családok és az országok szintjén” címet viseli, a beszélgetést Bán Zsófia író vezeti. A panelbeszélgetés valamennyi résztvevője a közelmúltban jelentette meg első regényét, amelyekben közös vonás, hogy valamennyien a találkozások és elválások témakörét dolgozták fel valamilyen formában – így kapcsolódnak e panelbeszélgetés témájához. A beszélgetésre várjuk Rebekka W.R. Bremmert Hollandiából, aki szépírást tanít az amszterdami művészeti főiskolán, és akinek "Kafka háreme" című színdarabját három nyelven is kiadták és játszották, első regényének címe: "EB". Eljön Jessica Gregson is Skóciából, aki első regényében, az "Angyalcsinálók"-ban részben magyar vonatkozású történetet dolgozott fel: az első világháborúból hazatérő férfiak egy magyar faluban rejtélyes betegség áldozatai lesznek. Svájcból Daniel Mezger fiatal drámaíró lesz vendégünk, akinek első regénye, a "Vidéket játszani" a szerencse kereséséről, a belső és külső idegenségről, a modern együttélésről és a kicsiben zajló migrációról szól. A norvég Laila Sognnæs Østhagen első regénye, a "Fenyőtoboz-szív" egyetlen napon játszódik Oslóban, és a nők közötti szerelem és gyermekvállalás bonyolult kérdését dolgozza fel. A beszélgetésen részt vesz még Zośka Papużanka Lengyelországból, akinek első könyve, a "Szentcsalád (Szopka) " rövid jelenetekből áll, amelyekből egy krakkói család feszültségekkel és konfliktusokkal teli, több évtizedet felölelő története rajzolódik ki: szinte érthetetlen, valójában mi is tartja össze a családot. A beszélgetésen a magyar irodalmat Bencsik Orsolya vajdasági magyar író képviseli, akinek a fesztiválon bemutatkozó könyve, az "Akció van!" szintén a család témát dolgozza fel. Történeteiben a szereplők különböző terekben próbálják megtalálni önmagukat, identitásukat, illetve otthonosságukat és normalitásukat.

Az utolsó, negyedik beszélgetés a mobilitás és a kultúrák találkozása témakörét járja körül, szintén elsőkönyves írók részvételével, Gács Anna irodalomkritikus vezetésével. Az Olaszországból érkező Tommaso Giagni első regénye, "A kívülálló", amelyben „ideológiáktól mentesen mesél az identitás konok kutatásáról egy olyan világban, ahol a sehova nem tartozók vesztésre vannak ítélve.” Szlovákiából Mária Modrovichot várjuk, aki újságíróként dolgozik és felváltva él New Yorkban és Pozsonyban. Első regényében, a "Lu és Mira"-ban is ez kettős egzisztencia köszön vissza: az otthoni "Város" és a tengerentúli "City" is megjelenik. Portugáliából érkező vendégünk igazi pályaelhagyó, akit a gazdasági válság sodort végül az irodalom felé. João Ricardo Pedro több mint tíz évig dolgozott a telekommunikáció területén, mígnem a gazdasági válság következtében elvesztette az állását, ekkor kezdett írni. Első regényéből egy portugál család három nemzedékének szenvedélyes története rajzolódik ki, amelyre rányomta bélyegét a Salazar-diktatúra, a gyarmati háborúk és az 1974-es forradalom időszaka. Ciprusról Louiza Papaloizou lesz a vendégünk. Első megjelent kötetében, " A Veszélyeztetett fajok"-ban szereplő írások „New Yorktól Görögországon át Ciprusig korunk emberének szélsőséges élethelyzeteit vizsgálják, emberi kapcsolatok törékeny hálózatát, melyben a szavak vagy akár az emberek hallgatása is arra utal, hogy még az Amazonas mentén élő makaó papagájénál is veszélyeztetettebb faj az emberé”. A panel dán résztvevője, Anne-Cathrine Riebnitzsky a moszkvai dán követségen dolgozott, onnan került Afganisztánba. Nők háborúja című életrajzi jellegű könyvében írta meg ott szerzett tapasztalatait, "Az ellopott út" pedig első regénye, amelyben szintén valós történetet dolgoz fel – három ember életét, akik élete az afganisztáni háborúban fonódik össze. Az osztrák elsőkönyves író, Anna Weidenholzer hőse a társadalom peremén,él: egy munkanélküli ruházati eladó történetét mutatja be, akire úgy tűnik életkora miatt már nincs szükség a munkaerő-piacon.

Az Európai Írótalálkozón való részvétel ingyenes, míg a Könyvfesztiválra 500 forintos belépőjegyet kell váltani, amely teljes egészében levásárolható a fesztiválon bemutatásra kerülő kötetek megvételekor a rendezvény standjainál.


Az írás a következő források feldolgozásával készült, ahol további részletes információ olvasható a rendezvénnyel kapcsolatban:

A bejegyzés trackback címe:

http://europapont.blog.hu/api/trackback/id/tr375233076

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.